Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

1959. február 5., csütörtök

KEPtJSAG

Tevékeny kommunista csoportokat az újonnan megválasztott tanácsokba

Az elmúlt két évben jelentős változások következték be . pártunk gazdaságpolitikájában, az állami vezetés módozataiban, amelyek Kihatották a tanácsok munkájára is. A tanácsoknál előtérbe került a községfejlesztés, a lakosság mindennapos ügyeinek, gondjainak megoldása. Lényeges szerep hárul a tanácsokra a munkás-paraszt szövetség megerősítésében és a munkáshatalom megszilárdításában. a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítésében és továbbfejlesztésében..

E feladatokat pártirányítás nélkül nem lehet eredményesen megoldani. A tanácsok ilyen irányítását a pártbizottságok és pártvezetőségek nem közvetlen gyakorolják. Éppen ezért igen fontos a kommunista tanácstagok egységes kiállása, fellépése.

Kommunista tanácstagok összefogásával lehet csak pártszerűen irányítani a tanácsokat nekik kell érvényre juttatni a tanácsokban a párt politikáját. Ezt a célt segítik elő a tanácsokban a kommunista csoportok. Eredményes működésük nagyban megköny- nyíti a pártbizottságok és pártvezetőségek munkáját.

November 16-án megválasztott új tanácstagok Között sokan vannak olyanok, akikre első alkalommal esett a dolgozók választása. Az új tanácstagok közül sokan párttagok, kommunisták. Ezek az elvtársak most — igen helyesen — úgy érzik, hogy a part ezen az új munkaterületen éppen olyan jó munkát vár tőlük, mmt amelyet eddig végeztek, s amelynek alapján méltóvá váltak arra, hogy a tanács tagjai legyenek.

Pártunk válóban azért küldte be ezeket az elvtársakat a tanácsokba, hogy a tanácsi munka keretében hirdetői és megvalósítói legyenek a párt politikájának és célkitűzéseinek: mozgósítsák a pártonkívüli tanácstagokat is e. politika valóravál fásához adják meg a tanács munkájához azt a vezérfonalat, amelynek segítségével a tanácsok' betöltik a proletárdiktatúra funkcióinak rájuk eső jászét. Magatartásukon keresztül, emeljék a tanácstagi munka általános színvonalát.

Járásunk minden tanácsszervében megalakult a kommunista csoport és meg is választották a, vezetőséget.

Az azóta eltelt idő is bebizonyította, hogy helyes a kommunista csoportok munkája, kezdeményezése. Különösen megmutatkozott ez a községfejlesztést tárgyaló tanácsüléseken Sőt, a tanácsülések előtt már a választó- kerületükben ismertették elképzelésüket és kikérték a választópolgárok véleményét arra vonatkozóan például, hogy mi volna a legfontosabb a községfejlesztésből megcsinálni, végrehajtani. így volt ez Tiszanánán, Kiskörén és más községekben is. Ebben nagy szerepe volt és példát mutattak a kommunista tanácstagok.

A tanácsokban kialakuló új munkastílus természetesen megköveteli, hogy kidolgozzuk a tanácsok pártirányításának leghelyesebb módszerét. Például ha egy kommunista választott testületben dolgozik, ha mondjuk egy tanácsülésen fellép a párt nevében és állást foglal, akkor ennek az állásfoglalásnak olyannak kell lennie, amelyből a tanács többi tagjai tanulnák, s világosan látják a párt szándékait, elképzeléseit. A kommunisták fellépésükkel segítsék elő a viták kibontakozását, s ha helytelen álláspont hangzik el, olyan hangon és módon szálljanak vele szembe, hogy a jelenlevők megértsék a párt politikájának igazát és helyességét és döntéseikben azt irányadónak tekintsék.

így történt az Tamaszentmiklóson a községfejlesztést tárgyaló tanácsülésen, ahol az egyik kommunista tanácstag, Nagy G. István javasolta igen jó megmagyarázással, hogy tíz százalékról emeljük fel 15 százalékra a kö7- ségfejlesztési, hozzájárulást. Ezt igen helyeselték és egyhangúlag meg is szavazták a tanácstagok. De ezt mondhatnánk más községekben is, ahol 18—20 százalékot, sőt többe+ is megszavaztak. A tanácsüléseken kell a tanácstagoknak elsősorban a hangját hallatni- ok, kifejezni a dolgozók véleményét, észrevételét, bírálatát, kívánságait és javaslatait.

A tanácsülési munkához a kommunát,a tanácstag számára vezérfonal a párt irány- mutatása Legyen bármilyen kérdés a tanácsülés napirendién, ezekkel kapcsolatban egy kommunistának nem szabad semmiféle visz- szahúzó uszályba kerülnie. Nem szabad hitelt adn;a semmiféle demagógiának. Azon az úton kell haladnia, amelyet a párt, a munkásosztály élcsapata számára is kijelölt. Ha így cselekszik, jó munkát végez a nép és a szocialista építés érdekében.

Hogyan végezze munkáját a tanácstag’

Ez alatt azt a munkát értem, amelvel a tanácstag nem a testületi szerv keretében, hanem saját személyében, egyedül végez Ezek: a fogadóórák tanácstagi beszámolok, a választókkal való egyéni beszélgetés, a dolgozók ügves-bajos dolgainak intézése, a különböző kisebb feladatok ellátása . ..

Ezért egyik legfontosabb tanácstagi feladat a tömegekkel való állandó kapcsolat rendszeres ápolása. Mivel népi demokratikus államhatalmunk ereje a dolgozó tömegek szilárd támogatásától függ. ezért államunk minden szerv°nek és azokban dolgozó mindé funkc;onáriusnak alapvető kötelessége, hegy a dolgozókkal szoros baráti kapcsolatot teremtsen

Ezt elsősorban úgy lehet elérni, ha a tanácstag ott él a dolgozók között, örömük az ő öröme, bánatuk az ő bánata. Tartson a tanácstag körzeteiben választóival elvtársi, baráti kapcsolatot. Neveljen aktivistákat, aki a segítenek munkájában. A kommunista tanácstagok jó vagy rossz munkája kihat a tanács egész fejlődésére. Ezért a kommunistákat mmdig az a szándék vezesse, hogy kötelességük tanítani az embereket, kötelességük új harcosokat, vezetőket nevelni, a párt a munkásosztály számára.

Különösen fontos, hogy a tanácsokban működő pártesoportók, illetve az ett dolgozó kommunisták miiven módszerekKel magyarázzak meg a párt helyes politikáját. A kommunista tanácstagoktól azt várjuk, hogz motor iái legyenek a tanács munkájának, elérve ezzel azt, hogv a tanács ne regisztrálója legyen az eseményeknek, hanem a maga területén irányítsa azokat.

Gulyás Sándor

Heves

Uj iskolát adtak át Átányban

Osztatlan örömben volt része Átány lakosságának az elmúlt héten. Mintegy 300 000 forintos költséggel új iskolát adtak át a községnek. Az ünnepélyes átadáson részt vett a hevesi járás képviseletében Kormos Vilmos, járási tanácselnök és Miklós János, tanácselnök-helyettes, valamint Gulyás Ferenc népművelési felügyelő. Az ünnepséget Juhász Zoltán, iskolaigazgató nyitotta meg, szeretette] köszöntve a megjelent vendégeket.

Ezután a szülői munkaközösség a pedagógusokkal együtt ízletes vacsorát adott a jelenlevőknek, vacsora után pedig reggel öt óráig tartó tánccal fejeződött be az ünnepség.

(Id. Mártha Béla)

Nemosok közügy...

Büszkén állíthatjuk, ma már nincs a megyénkben olyan község, ahol a lakosok ne végeztek volna valamilyen társadalmi munkát községük szépítéséért, az utcák rendezéséért. Igen szép példája volt ennek Karácsondon is, amikor a múlt évben 6500 méter járdát építettek, amelynek munkálatait több mint 50 százalékban társadalmi munkával végeztek. Vagy egy másik eset. A múlt év októberében kezdték meg egy törpe-vízmű építését.

Jelenleg van jó járdájuk, törpe-vízmüvük a karácson- diaknak. Azonban egyről mégiscsak megfeledkeztek. Egyrészt arról, hogy az új járdát nem takarítják, nem tisztítják le róla a sarat, s ha továbbra is elhanyagolják, rövidesen új járdaépítéshez

kezdhetnek. Másrészt árrát, hogy a törpe-vízmű lefektet tett csővezetékét több helyen nem földelték el. Ez ugyan* csak hiba, mert így a veze- ték rövid idő alatt elrozsdásodik, kilyukad, vagy esetleg a hideg idő beálltával szétfagy.

Kár lenne, ha több százezer forint értékű munkájuk gyümölcsét befejezés előtt qgy kis nemtörődömséggel semmivé tennék. Helyes lenne, ha a községi tanácstagok körzetenként beszélnének a lakosokkal e két problémáról, s megmagyaráznák az érdekelteknek, hogy az új járda karbantartása, a törpevízmű épségben tartása nemcsak közügy, hanem valamennyi karácsondinak saját érdeke is.

(Kiss)

Aruház, vagy zsibvásár?

Erről kellett dönteni az il- I r letékeseknek az elmúlt napokban. És döntöttek. Döntöttek, mégpedig úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták Eger és környéke lakóinak érdekeit.

A budapesti központban eldöntötték, hogy az egri Bizományi Áruházat megszüntetik Indokolás: nincs megfelelő

raktárhelyiség. Ez különben így igaz. Nagyon mostoha körülmények között működik ez az üzlet; a központ döntése azonban még így is helytelen

A döntés tehát megtörtént. No de azért, az egri városi tanácsnak és a megyei szerveknek is van ebben egy-két szavuk — gondolhatná az ember. Sajnos — bár szavuk van —, de ebben az esetben rosszul hallatták azt.

A városi tanács tudomásul vette a döntést s már tervezgeti, hogy mit kezd a felszabadult helyiséggel. Ugyanezt tette a megyei tanács kereskedelmi osztálya is. Az ügyet ezzel a maguk részéről lezárták, s még csak annyira sem méltatták, hogy vitatkozzanak, harcoljanak érte, vagy pedig tájékoztassák a döntésről a megyei tanács illetékes ein ökhely ettesét.

Igaz, nagyon kis ügy ez a szocializmus építésében, de még egy város fejlődése szempontjából is. Mégis a lakosságnak ezek a „kis ügyek” igen sokat jelentenek.

És valóban olyan „kis ügy” ez, amiért nem érdemes és

I nem krall harcolni? Ha jól megnézzük, sok-sok embert érintő probléma ez, amiért nemcsak lehet, hanem kell is harcolni a tanácsi szerveknek.

Igaz, helyiségproblémával küzd a városi tanács, de azért a Bizományi Áruház ügyét nem lehet csak ilyen alapon elintézni. Ezt a kérdést csak egyféleképpen lehet feltenni: szükség van-e a Bizományi Áruházra, vagy sem?

A válasz egyértelmű: igen. Igen, mert csak az elmúlt esztendőben több mint egymillió forintot fizettek ki a lakosságnak használt holmikért, — igen, mert a közületektől is közel félmillió forint értékben vásároltak. És igen, szükség van erre az üzletre azért is, hogy ne legyen zsibvásár Egerben, a vár alatt, a barokk házak között.

Zsebbe vágó problémák ezek, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni sem a helyi szerveknek de még a központnak sem. Meg kell oldani ezt az ügyet a kecske és a káposzta elvének a'apján, de mindenesetre a lakosság érdekeinek . figyelembevételével.

Ne visszafelé fejlesszék a kereskedelmet az erre illetékesek, hanem előre. Ne a zsibvásárt bővítsék, hanem az állami kereskedelmet. Igaz, hogy nehéz helyiséget találni a bővítésre. Igaz, hogy a meglevő is kevés és nem megfele'ő. de a megoldás mégsem az üzlet bezárása.

Üljenek le az illetékesek, és tárgyaljanak. A központ ne ragaszkodjék görcsösen határozatához. De változtasson álláspontján a városi tanács, sőt a megyei kereskedelmi osztály is.

— Hadd vigyék az áruházat, úgy sincs semmi haszna abból a tanácsnak — ezt mondták eddig. Nem jó beszéd ez így, ilyen alapon nem lehet előbbre jutni. Lehet, hogy a városi tanács pénzügyi osztályához nem folyik be egyetlen fillér sem a Bizományitól, de a lakosságnak annál több.

Szükség van tehát az áruházra. A város és környéke lakóinak van rá szüksége. S csak ezen az alapon lehet tárgyalni. Szükség van a bővítésre is. Nagyon kellene egy alkalmi áruház is, ahol a gyárakból kikerült kissé hibás árukat lehetne olcsó áron vásárolni. (Ez az üzlet nem azonos a leértékelt áruk boltjával!)

Tárgyaljanak hát az illetékesek, s minden körülmények között biztosítsák a Bizományi Áruház további működését. S ha tárgyalásaik nem vezetnek eredményre, hívják segítségül a pártbizottságot és áz országgyűlési képviselőket, akik felajánlották segítségüket ügyesbajos dolgainkban.

Ne feledjék: a lakosság érdeke, hogy fennmaradjon ez a már pusztulásra ítélt üzlet! És ez a döntő!

MÁRKÜSZ LÁSZLÓ

„Ä népkormányt le kell bunkózni'

Az országos ellenforradal- ** mi megmozdulások hatására mozgolódni kezdtek a Heves megyei reakciós elemek is. A megyében különösen két kérdés váltja ki az ellentétet a haladó és reakciós erők között. Egyik az iskolai vallásoktatás kérdése, másik a reakciós képviselőtestületek feloszlatása. Az egyik kérdés Egerben, a másik pedig Gyöngyösön váltott ki nagyarányú ellenforradalmi megmozdulást. A Berinkey-kormány tervbe vette a kötelező vallásoktatás megszüntetését és ez nagy elkeseredettséget váltott ki a papi befolyás alatt álló tömegekben. Gyöngyösön már január 26-án gyűlést tartottak a keresztényszocialisták, ahol Toldi J’ál, a gyűlés vezérszónoka kétségbe vonta a népkormány illetékességét vallásügyi kérdésben, majd határozatot hoztak, hogy nem engedik meg a vallásoktatás eltörlését és a felekezeti iskolák államositását.

Egerben viharosabb körülmények között játszódott le az iskolai vallásoktatás kérdése Február 7-én „az Intéző Bizottság” aláírással megjelent az egri házak falán egy felhívás, amelyben Csutorás László jogtanár vallási, politikai és osztálykülönbség nélkül felhív mindenkit, hogy február 9-én délelőtt fél tizenegykor a városháza nagytermében tartandó gyűlésen jelenjék meg, hogy „együttesen állást foglaljanak a hazafias és vallásos nevelés mellett”. A Szociáldemokrata Párt a jelzett napra mozgósította tagságát, és már a gyűlés megkezdése előtt 2—3 órával annyira megszállták a városháza nagytermét, hogy mozdulni sem lehetett. Mire a gyűlést összehívó keresztényszocialisták megjelentek — írja egyik jelenlevő párthívük — akkorra a már előbb kellően preparált csőcselek hangulata a legizzóbb szenvedélyre fokozódik. A gyűlés rendezőit, Breznay Imrét és társait a szocialista vezérektől fanatizált tömeg szóhoz sem engedi jutni.”

íyí iután a keresztényszocialisták úgy látták, hogy a gyűlés számukra kedvezőtlen határozatot hozhat, arra kérték a gyűlésen jelen levő

Módly László főispánt, hogy oszlassa fel a gyűlést. Módly azonban szabadkőműves, vallásellenes volt, s így semmi okot sem látott arra, hogy a gyűlést miért ne tarthatnák meg, s mivel a gyűlés megtartásáról a keresztényszocialisták lemondtak, átadta a gyűlés megtartásának jogát a szociáldemokratáknak. A Szociáldemokrata Párt nevében Ko- lacskovszky Lajos mondott beszédet, aki ekkor már a párt helyi szervezetének vezető ideológusa volt és komoly elvi cikkei jelentek meg a helyi lapokban.

Kolacskovszky beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokrácia a vallást magánügynek tartja és az elmúlt világháború megmutatta, hogv imával és vallásos neveléssel hogyan lehet egymás ellen uszítani az embereket. Ezután határozati javaslatot olvasott fel, amely a vallást mindenki magánügyének tekinti, az iskolai vallásokta+ást pedig meg kívánja szüntetni. A felolvasott javaslatot tomboló tetszésnyilvánítás kísérte, s egyhangúlag elfogadták.

}

Ugyancsak országszerte nagy vihart váltott ki az 1919. IX. néptörvény, amely a reakciós városi és községi képviselőtestületeket feloszlatta és helyükbe a néptanácsokat szervezte meg. A törvény értelmében a néptanács tagjait minden megyében a kormánybiztos főispán nevezte ki a három forradalmi párt javaslata alapján. Egerben, ahol a keresztényszo- ciahstáknak gyengébb szervezetük volt, viszonylag simábban ment az átszervezés, de olyan nagy volt az ellentét az un. forradalmi pártok között is a néptanács helyeiért, hogy bár a IX. törvénycikk január 30-án lépett életbe, a néptanácsot csak február 28-ra sikerült összeállítani.

gyöngyösön gyorsabban, de viharosabban zajlott le a néntanács megalakulása. Február 5-én a polgármester értekezletre hívta össze a régi képviselőtestület tagjait. Az izgalom már a gyűlés előtt olyan nagy volt, hogv többen java*- solták a gyűlés elhalasztását Bozsik Pál plébános és társai azonban kiálltak a gyűlés

megtartása mellett. A gyűlés elején Kemény János polgár- mester bejelentette, hogy az 1919. évi IX. néptörvény értelmében a képviselőtestületet feloszlatja. „Erre Bozsik Pál plébános, képviselőtestületi tag szólalt fel, — írja az Egri Újság 1919. február 7-i száma — s kijelentette, hogy őt becsukhatják, lelőhetik, de a népkormánvnak engedelmeskedni nem fog, s nem veszi tudomásul a feloszlatást”.

A körülötte levő mintegy 30 keresztényszocialista képviselő zajos helvesléssel fogadta ezt a kijelentést, Cséványi Pál szőlőbirtokos pedig magából kikelve, az asztalt verve kiáltotta oda a radikálisoknak: ,a r.épkormánvt le kell bunkózni.” A polgármester-ezek után a részvevők többségével elhagyta a termet, Bozsik és hívei nedig e»v határozatot fogadtak el, amelyben kérték a főispánt, hogy a Keresztény- szocialista Párt mePhalleatásá- val nevezze ki a néptanács leendő tagjait.

polgármester jelentést

tett az esetről Módly László kormánybiztos főispánnak, a megyei és fővárosi lapok pedig felháborodva követelték az ellenforradalmár plébános megbüntetését. Mindennek ellenére azonban Gyöngyösön olyan erővel rendelkeztek a keresztényszocialisták, hogy a népköztársaság Heves megyei vezetői kénytelenek voltak engedni Bozsik követelésének és a 17 tagú gyöngyösi néptanácsban két keresztényszocialista képviselő is helyet foglalt. Egerben a néptanács 12 tagja közül hét a polgári pártok, öt a Szociáldemokrata Párt tagjai közül került ki.

A néptanácsban részvevő szociáldemokrata képviselőknél már megfigyelhetjük, hogy a baloldali szociáldemokraták előtérbe nyomulnak. Igaz ügyem, hogy az opportunista Fischer Manó is helyet foglal a néptanácsban, de már ott találjuk Kolacskovszky Lajost, Kovács Domonkost és Szepesi Andrást is, akiknek komoly szerepük volt a Tanácsköztársaság idején. A néptanácsok: létrehozásával az volt a kormány célja, hogy a különböző népi tanácsokat megszüntesse általa, és a forradalmi elemeket háttérbe szorítsa. A kormány azonban, legalább is helyi viszonylatban nem érte el céliát. A néotanácsok megalakulásuk után több-kevesebb eredménnyel megnmhál+ák kezükbe venni a rendkívül zavaros helyzet megoldását.

A kormány és a helyi végrehajtó szervek erélytelen, gyakran ellenforradalmi magatartása szinte ellenállásra, sza licitálásra buzdította a reakciós elemeket. Maga az ál- lamaoparátus nem lett megtisztítva a polgári demokratikus forradalom után a reakciós elemektől, s most, ahogy távolodott az októberi forradalom emléke, kezdtek mindjobban előtérbe kerülni a megyében is a reakciós egyének és nyíltan, vagy burkolt formában igyekeztek mew<7Ätelni méa a polgári demokratikus forradalom vívmányainak a megvalósítását is. Ilyen viszonyok mellett egyre jobban a hatalmas dolgozó tömegekre várt a forradalmi vívmányok megvédése és a forradalom továbbvitele.

NAGY JÓZSEF

i