Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

1939. február 4., szerda népüjsag .1 A munkaversenv múlt évi tapasztalatai és az 1959-es év feladatai I. RÉSZ Megyénk üzemeiben most készül az 1958-as év mérlege. Bár az adatok sok üzemben még nincsenek teljesen feldol­gozva, a háromnegyedéves eredményekről, valamint az eddig felmért adatokból azt láthatjuk, hogy a vállalataink többsége túlteljesítette terme­lési előirányzatát. Az eredmények különösen jelentősek, mert a tervteljesí­tés— eltérően a korábbi évek­től — nemcsak a mennyiség termelésmutatóinak teljesí téséből adódik, hanem meg­mutatkozik a minőségben és az önköltség csökkentésben is. Ebben jelentős szerepe van a szocialista munkaversenynek, amely külsőségében szeré­nyebb ugyan, de tartalmában jobb volt a korábbi évek mun­kaversenyénél. A múltban egyik hibája volt a munkaverseny-mozgalom- nak, hogy a munkaversenyt célnak, tekintették, pedig a szocialista munkaverseny a jobb, több és gazdaságosabb termelés eszköze. így sokszor a versenyeknél mellőzték az önkéntességet, a vállalásokat némely helyen valósággal eről­tették és mi magunk is sok­szor csak a versenyzők szám­arányának növelését szorgal­maztuk, azt tekintettük a ver­seny fokmérőjének, nem pedig a versenyben elért gazdasági eredményeket. Az ellenforradalom kihasz­nálta a munkaverseny hibáit. Azokat felnagyítva igyekezett ártani a munkaversenynek, le­járatni a szakszervezeti moz­galmat. A dolgozók azonban egyre jobban sajátjuknak tekintik a versenymozgalmat, amely esz­köze a magasabb, jobb és gazdaságosabb termelésnek, s alapfeltétele további előreha­ladásunknak, népünk életszín­vonala emelésének. így tehát a szakszervezetek legfőbb érdek- védelmi tevékenysége, a ter­melés, a termelékenység, ön­költségcsökkentés elősegítésé­ben jut kifejezésre. Ma már elmondhatjuk, hogy ezt igen sok dolgozó megérti, hiszen az utóbbi időben végre­hajtott kétszeri árcsökkentés, a nyugdíj-rendezés, s a különbö­ző munkahelyeken végrehaj­tásra kerülő béremelés, amely­nek mértékét a forradalmi munkás-paraszt kormány termelési eredmények alakulá­sától tette függővé, még azo­kat a dolgozókat is meggyőzte, akik eddig nem látták eléggé világosan a termelés és az életszínvonal közötti szoros összefüggést. A dolgozók többsége megér­tette ezt a helyzetet, bizonyít­ja ezt az a tény is, hogy min­den nagyobb szervezés nélkül kapcsolódtak dolgozóink a munkaverseny-mozgalomba. Példa erre az egercsehi bá­nyaüzem, ahol a dolgozók vál­lalták a bányafa-, robbanó­anyag-megtakarítást és a mi­nőség javítását. A verseny eredménye az lett, hogy a szén tonnánkénti önköltségét majd­nem 90 forinttal csökkentették. Különösen kiemelkedő a gépműhely dolgozóinak a vál lalása, akik felajánlották, hogy a föld alatti primér- transzformátort — amely a terv szerint egymillió 200 ezer forintba került volna — egyéb munkájuk mellett elkészítik, így a vállalatnak mindössze csak 400 ezer forintba fog ke­rülni. Hasonlóan felhozhatjuk a MÁV Kitérőgyártó Vállalat dolgozóinak versenymozgalmát is, akik vállalták, hogy a meg­engedettnél is alacsonyabbra csökkentik a selejt-százalékot, megőrzik gépeiket, s a leg­messzebbmenőkig takarékos- kodnak az an/aggal. Ezeket a követelményeket állította az üzemi bizottság a kiváló dol­gozó-mozgalom részvevői elé is. Ennek következtében széles mozgalom bontakozott ki, aminek eredménye az lett, hogy jelentősen csökkenteni tudták a selejtet, s a szerszám­károkat, amit bizonyít az is, hogy míg 1956. első hat hónap­jában a dolgozók hibájából eredő selejtkár 151480 forint volt, ezzel szemben 1958. első félévében már csak 94 857 fo­rint. Ez a szám még csökken, ha figyelembe vesszük, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány takarékossági felhí­vása nyomán az elfekvő anya­gok felkutatására brigádot szerveztek, amely brigád mintegy 41 ezer forint értékű IJjabb bét község bapott mozivetítőgépet Vasárnap Heves megyében ismét kettővel gyarapodott a moziüzemek száma. Ezen a na­pon Tamaszentmárián és Demjénben volt moziavatás. A mozihálózat fokozatos bővíté­sével Heves megyében már mindössze két község, Váraszó és Szarvaskő nem rendelkezik filmvetítőgéppel. A Moziüzemi Vállalat tervei szerint a közel­Hórom új belépő Az atkári Kossuth Termelő- szövetkezetben a napokban hagyta jóvá az évi termelési tervet a közgyűlés. A tervek megvitatása után három csa­lád kérte felvételét. A tagság jóváhagyta a felvételi kérel­meket, így tavaszra újabb há­rom család kezdi meg munká­ját a közösben. jövőben a villanyhálózat bőví­tésével együtt e két községben is felszerelik a keskenyfilm- vetí tőgépeket. A vasárnap felavatott két új mozival együtt Heves megyé­ben a felszabadulás óta 120 moziüzemet létesítettek. (Készéi) régi eldugott selejtet derített fel, és ez is az 1958. évi selejt- hez van számítva. Több üzemrészben takaré­kossági naplót áhítottak fel, amelybe bejegyzik, ha vala­mely munkát hulladékanyag­ból készítenek el, amit egyéb­ként új anyagból kellett volna elkészíteni. Itt, hogy a verseny eredményesen értékelhető le­gyen, bizonyos pontrendszer van, amelyet a művezetők ha­vonta értékelnek, s a verseny teljesítése alapján döntik el, hogy kik kaphatják meg a „ki­váló dolgozó” oklevelet, vagy a jelvényt. Hasonló eredményekről szá­molhatnánk be megyénk szá­mos üzemében, a Mátravidéki Erőműben, vágy a Finomsze- relvénygyárban, ahol csak megtakarításból több mint két­millió forint származik. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók megértették, milyen nagy jelentősége van a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének és a takarékosságnak, hiszen ezt anyagiakban is érzik az év vé­gi nyereségrészesedés kiosztá­sánál. A versenymozgalom megin­dításában és elterjesztésében a szakszervezeteken kívül jelen­tős szerepük volt az üzemi KISZ-fiataloknak, akik első­nek csatlakoztak a verseny­mozgalomhoz, s kezdeményez­ték a különböző versenyfor­mákat. Remélhetőleg, az a len­dület, amely a múlt évben jel­lemezte a KISZ-fiatalok mun­káját, ez évben tovább foko­zódik. Mudriczkí János, az SZMT titkára (Folytatjuk) ... hogy Nürnberg közelé­ben, az országúton, egy „bé­késen rohangászó” nyugatné­met harckocsi elgázolt egy személyautót. A gépkocsi poz- dorjává zúzódott, vezetője meghalt. Parsberg közelében is hasonló tragédia játszódott la, csak azzal a különbséggel, hogy a gázoló tankon az Egyesült Államok csillagos lobogója lengett. Az ilyen esetek mind gyak­rabban fordulnak elő Nyu- gat-Németországban. A ma­gánautósok között egyre na­gyobb a tiltakozás, mert a békés autótúrák sokszor vég­ződnek halálos balesettel. Tankok, amerikai harckocsik Nyugat-Németország autó­sztrádáin. Megnyugtató lát­vány, de a halálos balesetek figyelmeztetnek. Amerikai harckocsi eltiport egy nyu­gatnémet személyautót — uta­sai meghaltak, így nyögi az amerikai segítség fájdalmait Nyugat-Németország. Meny­nyivel jobb lenne békésen élni odaát, Nyugaton is. (K. J.) X Egyetlen példa Amikor az újságíró adato­kat gyűjt megírandó riport­jához talán nem is gondolja, hogy ezeket az adatokat hány ezer és ezer ember olvassa majd el fokozott figyelem­mel, fokozott érdeklődéssel. De talán az adatokat ki- szolgáltató emberek sem for­dítanak kellő gondot arra, hogy azok mindenben fedjék a valóságot és úgy kerülje­nek az újság hasábjaira, hogy azokat semmiféle kifogás ne érhesse, félreértés ne elles­sék. Mert az olvasók a tiszta igazságot akarják olvasni is, hallani is és azonnal reagál­nak, ha másképp történik valami. Vegyünk egy példát. A Népújság január 20. számá­ban „800 000 kilométer” cím­mel riport jelent meg az OA—17-03. rendszámú, far­motoros Ikarusz vezetőjéről. Az írásba azonban — nem elég gondos, nem eléggé kö­rültekintő anyaggyűjtés mi­att — egyetlen, a valóságnak nem megfelelő dolog is bele­csúszott. Az autóbusz veze­tője ugyanis valóban leve­zette a 800 000 kilométert, de a 600 000-dik kilométer előtt történt egy balesete. És az olvasók, a 32. számú AKÖV dolgozói azonnal rea­gáltak. Az újságcikk a fali­újságra került, ahol a kriti­kus részt piros ceruzával be­keretezték és megkérdőjelez­ték. Nem azért, mintha nein ér­tettek volna azzal egyet, hogy Juhász Lajos kitűnő vezető és hogy már több ízben is jutalomban részesült jó mun­kájáért, — hanem azért, mert tudták, hogy a 800 000 kilo­méter levezetése közben tör­tént egy vasúti karambol is. Ez az egyetlen példa két dologra mutat rá. Először is arra, hogy az újságíró soha­sem lehet eléggé körültekin­tő egy cikk megírásánál. Má- sodszor: az olvasók egyre jobban és többet foglalkoz­nak a párt sajtójával, egyre közelebb kerülnek hozzá, s lassan kialakul az olvasók tömege és a sajtó munkatár­sai között az a bizonyos őszin­te és baráti kapcsolat, ame­lyet pártunk politikája, a kommunista sajtó szerepe is megkíván. A karácsondi kultúrotthon életéből... Igen részletes és gazdag programú tervet dolgozott ki a karácsondi kultúrotthon ve­zetősége. A munkaterv két részre oszlik: ismeretterjesz­tés és művészeti munka. Az ismeretterjesztésen belül ál­landó jellegű kiselőadásokat tartanak a lakosság által fel­vetett kérdésekről. Február 3-án Dr. Horváth Endre az al­koholizmus elleni védekezésről tart előadást. Igen sok látogatója van a szülők akadémiájának is. Egy­Mikojan útja Térképünk ábrázolja A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesének utazását az Egyesült Államokban 1959. I. 4.—1. 20-ig A melléktérképen, középen, fent: A Moszkva—New York közötti útszakasz. egy előadáson 80—100 hallgató vesz részt, ahol megbeszélik á neveléssel kapcsolatos problé­mákat. A dolgozó parasztok hetenként két alkalommal egy­éves ezüstkalászos tanfolya­mon vesznek részt. A vezető­ség úgy tervezi, mivel érdek­lődők is vannak, hogy a jövő hét folyamán megszervezik a méhész-tanfolyamot is, amely­re eddig már 18 érdeklődő je­lentkezett. Az ismeretterjesztő munka mellett igen mozgalmas mű­vészeti munka folyik a kultúr- házban. Négy felnőtt kultúr- csoportjuk van. Az állandó jel­legű, a kultúrház színjátszó csoportja, amely most Móricz: Pillangó című színdarabját játssza a járás községeiben nagy sikerrel. A KISZ kultúr- csoport az Annuska című szín­darabot tanulja, . a nőtanács kultúrcsoportja a Nők iskolája, míg az óvodai szülői munka- közösség kultúrcsoportja a Dulska asszony erkölcse című színdarabot. Az előadásokból befoljó összeget a kult.úrház látogatóinak szórakoztatására fordítják. A különböző tájelő­adáson befolyó összegekből vettek legutóbb egy nyolcezer forintos televíziós készüléket. Igen szép és gazdag könyv­anyaggal rendelkező könyvtá­ra is van a kultúrháznak. A 3800 kötetnyi könyvnek a köz­ségben 680 olvasója van. Nem feledkeztek meg a nők szórakoztatásáról sem. Estén­ként 20—25 lány, vagy asszony keresi fel a kultúrházat, ahol a kézimunka szakkörön belül készítik a szebbnél szebb var­rásokat, horgolásokat. A* egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum KlSZ-szcrvczetének távirata a/ SZKP XXI. kongresszusának Az SZKP XXI. kongresz- szusán elhangzott Hruscsov elvtárs beszámolóját, a hét­éves terv lenyűgözően nagy­szerű céljait, a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyes ideológiai és politikai kérdé­sekben kifejtett és az elmélet számos vonatkozásában to­vábbfejleszthető megállapítá­sait, valamint a hozzászóláso­kat nagy érdeklődéssel és fi­gyelemmel kísérte az egész or­szág dolgozó népe. Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum Asztalos 'vAAAAAA/S^AA/VAAAAAAAA^AAAA<V\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAA/WVWVWW\AAAAAAAAAAAAAAAAA^WVVVV* /W* NÉHÁNY PERCRE lecsen- 'desült a Kékestetői Állami I Gyógyintézet. A betegek nagy »része ebédel, így az igazgató fo­gorvos, dr. Ábrányi István ;ráér egy kis beszélgetésre. [ — Mondjam el néhány hó- [ napos országgyűlési képviselői [tapasztalataimat? — kérdi. — !Ez egy kicsit nehéz lesz. El­sősorban azért, mert még min­idig nem tudtam megszokni I teljesen, hogy engem 1958. no- Ivemberében a pétervásári já- >rás választóinak bizalmából [képviselővé választottak. Más­részt meg a tapasztalatom az, [hogy a képviselői munka nem [választható el az én esetem- [ben az orvosi hivatástól. Na­igyon jó példa erre a siröki leset, ahol látogatásom alkál­iméval többen kérték, hogy I tegyük lehetővé betegségük ’ gyógyítását, s közülük négy­ének szükségessé is vált inté- jzetünkben való elhelyezése. ; — Persze, nem csupán ilyen ; kérésekkel fordultak eddig ’hozzám — folytatta a képvi­selő, hanem legkülönbözőbb I problémáik elintézését is rám- I bízzák. Ami csaknem minden I képviselőtársam tetteinek lis- Itáján szerepel, az nálam is I megtalálható, két lakásügyi I panasz formájában. Az egyik |már tisztázódott, a másik vég­Az első tettek után leges rendezését májusra ígér­ték az illetékes szervek. Ezen­kívül a közelmúltban egy bá­csi fordult hozzám a kéréssel: a fia valami rossz fát tett a tűzre s ezért meg is büntet­ték, de úgy találja, hogy az ítélet sokkal erősebben sújtot­ta a bűnöst a méltányosnál, a törvények által megengedett­nél. Járjak hát utána, hogy a felsőbb igazságügyi szervek felülvizsgálása után csökkent­sék a büntetést. — Vannak aztán ennél szebb dolgok is — mondja dr. Ábrá­nyi István. — Itt, a Kékestetőn lakó dolgozó anyák régi kéré­se az, hogy az iskola-napközit állítsák fel. Sokkal nyugod- tabban tudják munkájukat vé­gezni, ha azt látják: gyerme­keikre nevelők vigyáznak egész nap. A kívánságot, vég­re, remélhetőleg rövid idő alatt teljesíthetjük, az elvi megegyezés ugyanis már létre­jött. A NAPRÓL NAPRA soka­sodó feladatok lelkiismeretes elvégzése mellett természete­sen sok a jövőre vonatkozó terv is. — Valóban, ezeknek bővi- ben vagyunk — közli az or­szággyűlési képviselő. — Itt v-.n a megyei képviselőcsoport munkaterve, amely alapján rendszeressé tesszük az üzem- látogatásokat, a termelőszövet­kezetek patronálását. Az ezzel kapcsolatos munka mellé azonban számomra még újabb feladat is társul: mindenütt, ahová ellátogatok, szeretném megvizsgálni az egészségügyi helyzetet is. A Mátravidéki Fémművekben már voltam. Megismerkedtem az itt dol­gozók szociális és munkakö­rülményeivel, s az a megálla­pításom hogy mint új üzemet, jól ellátták mindennel. Van orvosi rendelő, bölcsőde, mindkettő felszerelése — ap­róbb hibáktól eltekintve — ki­elégítő. Ügy gondolom, hogy mielőtt a rendszeres üzemláto­gatásokat megkezdeném, ide térek vissza, s tartok fogadó­napot, mint ismerős helyen, s igyekszem segíteni ott, ahol csak lehet. Mezőgazdasági vo­nalon azonban még mindig nem tudom, hogy mi lesz az első feladatom, a megyei ta­nács ugyanis ígérete ellenére mé0 mindig nem közölte, hogy a képviselők melyik közös gaz­daságokat segítsék elsősorban, Tétlenkedésre azért egy perc! sem marad, hiszen dr. Ábrányi! Istvm nemcsak igazgató főor-I vos és országgyűlési képviselő,; de az Egészségügyi Miniszté-; rium Kórházi Bizottságának is; tagja, ami ugyancsak sok fel-J adatot jelent számára. — Valóban, a most épülő; hatvani kórházat e kettős! funkcióval élve, akarom meg-! látogatni. Mint országgyűlési! képviselő, s mint kórházi szak-í ember is segíteni szeretnék,; hogy minél jobb, minél töké-; letesebben megépített és fel-; szerelt lehessen ez az intéz-; mény. Aztán sorra szeretném 5 látogatni az egri. gyöngyösi; kórházakat is, hátha valami-! ben hasznukra lehetek, hogy) ezentúl még jobb körülmények! között foglalkozhassanak a be-! teg emberekkel. Addigra —< remélem — megkezdi műkő-! dését a megyei állandó bízott-; ság is, amely nagy segítséget; jelentene egész Heves egész-; ségügyének fejlesztésében és; az én terveim valóra váltásá-S ban is — mondja dr. Ábrányi; István. ; VÉGE AZ EBÉDNEK és a! beszélgetésnek is. Az ország-! gyűlési képviselő, orvos, in-! dúl, hogy teljesítse köteles-! ségét, ami ma még rá vár —< ezúttal a betegszobákban... ! * —ger ! Tanfolyam indult az ú onnan alakúit termelőszövetkezetek elnökei részére Gyöngyösön A megyei tanács rendezésé­ben hétfőn a gyöngyösi Mező- gazdasági Technikumban egy­hónapos tanfolyam kezdődött a megyében újonnan alakult termelőszövetkezetek elnökei részére. A tanfolyamon 28 tsz- elnök vesz részt, akik ez alatt az idő alatt megismerkednek a nagyüzemi gazdaságok szerve­zési és vezetési problémáival, valamint a legeredményesebb gazdasági módszerekkel. Jánosról elnevezett KlSZ-szer- vezetének tagjai gyűlésen be­szélték meg az elhangzottakat, majd az egész tanuló ifjúság határozata értelmében dísz­táviratban üdvözölték a XXI; Pártkongresszus összes rész­vevőjét. Kedves Hruscsov elvtárs! Mi, az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum ta­nulói, lelkesedéssel figyeljük az SZKP XXI. kongresszusá­nak tanácskozásait. A kong­resszus céljai minket, magyar diákokat is nagy lelkesedéssel töltenek el és erőt adnak to­vábbi munkánk, nagy felada­tunk megoldásához. amely feladatott Lenin elvtárs így fo­galmazott meg: „Tanulni! Ta- hulni! Tanulni!” Mi tudjuk, hogy a kommu­nizmus felépítésének oroszlán- része hazánkban a mi felada­tunk. Ezért erőt és lelkese­dést merítve az önök nagy­szerű eredményeiből, fokoz­zuk tudásunkat, hogy méltó harcosai legyünk az új társa­dalom felépítésének. Drága Elvtársak! Az Önök nagy történelmi tanácskozása alkalmából forró üdvözletünk­kel küldjük és eredményes, jó munkát, sok sikert, jó egészsé­get kívánunk a XXI. kong­resszus minden részvevőjének. Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum tanuló ifjúsága Jöjjenek el máskor is Nagyrédén az elmúlt napok­ban vetítettképes előadást tar­tottak a baromfi-pestis, a szarvasmarha-gümőkór és a sertés-pestis megelőzéséről, gyógyításáról, a helyes állat­egészségügyi módszerekről. A gazdáknak tetszett az előadás, s azt kérték a tanácstól, in­tézze el. hogy minél gyakrab­ban rendezzenek a téli esték során ilyen előadásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom