Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

1959. február 12., csütörtök népújság •» Miért tudnak havonta munkaegységet fizetni ? if Bcäiefjes, öntözéses gazdálkodás a mezőszemerei l'.j Világ Tsz-bei» — Jónapót Ráfi bácsi! Min dolgozik? Jakab Rafael, a mezőszeme- rei Uj Világ Tsz közkedvelt „Ráfi bácsija” — felnéz egy pillanatra: — Akad itt munka mindig. Áz öntözőberendezést vizsgál- gatom, mert nagy szükség lesz ám erre az idén. És a szorgos ezermester már­is dolgozik tovább. így, február közepén otthon találjuk az agronómust. Ha az elnököt, a kertészt, vagy agro­nómust keresik a mezcszeme- rei tsz-ben, akkor Dobó Gézá­hoz küldik az érdeklődőt, mert egy személyben ő a tsz meg­bízott elnöke, agronómusa és kertésze. így aztán vele beszél­gettünk a tsz terveiről, az idei új feladatokról. — Ha azt akarjuk, hogy job­ban boldoguljunk, gyorsabban haladjunk előre, mint eddig, akkor okosabban, korszerűb­ben kell gazdálkodnunk. Erre ad útmutatást a termelőszövet­kezetek gazdasági megerősíté­séről szóló új kormányhatáro­zat, kezdte az elnök-agro- nómus. Tudja, sok minden okos dolog van ebben a hatá­rozatban. Többször elolvastam én azt, és megtárgyaltuk a tagsággal is. Mintha' csak ró­lunk és nekünk írták volna. Különösen a belterjes gazdál­kodás elősegítésére, a pillan­gós virágú évelő takarmányok termelésének fontosságára, a zöldségtermelés nagyüzemmé való fejlesztésére vonatkozó határozatokat. — Aztán hogy gondolták, itt, az Új Világban? — Tavaly 22 hold vöröshere vetésünk volt, tavasszal vetünk még hozzá 20 hold lucernát és ezt mind öntözni akarjuk. Az öntözött területen felül 50 hol- dan termelünk szálastakar- mányt, elsősorban lucernát. 23 hold silókukoricánk, 10 hold csalamádé,és 600 köbméter si­lóink amányunk lesz az idén. Ezzel megteremtjük a kellő ta­karmányalapot, mert több fe­jőstehenet állítunk be. Az istállóban 15 darab ökör hízik. Június közepére 140 ezer forint bevétele és 30 ezer fo­rint tiszta haszna lesz ebből a tsz-nek. Ezzel kellő fedezetük lesz negyedévenként 20—25 darab hízómarha beállítására. Nem adja el többé a tagság a répaszeletet öt forinért, a bur­gonyát 50-ért, a kukoricát meg 130-ért. Az agronómus meg­mutatta a részletes számításo­kat és abból bizonygatta, ha ezeket a terményeket a sőré­vel etetik fel és úgy értékesí­tik, akkor sokkal többet kap­nak érte. De nem kell már az idén év közben eladogatni a természetbeni járandóságokat, mert a januári közgyűlés ha­tározata alapján március 10-én az eddig teljesített munkaegy­ségekre 10 forintot, összesen 40 ezer forintot fizetnek ki a tagság részére, aztán havonta folyamatosan a teljesített mun­kaegységre 10—10 forintot. — És honnan lesz ezekre a tekintélyes pénzkifizeté­sekre év közben fedezet? — Hát a jószághizlaláson fe­lül a magtermelésből. Eddig is foglalkoztunk ezzel, de ezután méginkább. Mert az is benne van a kormányhatározatban, hogy termelési szerződést első­sorban a termelőszövetkeze­tekkel kell kötni és egyes nö­vényeket, vetőmagvakat szer­ződés alapján kizárólag az ál­lami gazdaságok és a tsz-ek termelhetnek. Ezekre év köz­ben megfelelő összegű előle­get kapunk, így meglesz ha­vonként a tervezett munka­egység-kifizetés. Egész évre egymillió 800 ezer forint pénz­bevételt, egymillió 200 ezer fo­rint kiadást irányoztunk elő, tehát 600 ezer forint jut a ta­gok közötti szétosztásra. — De a zöldségfélék és az aprómagvak kényes porté­ka, mi történik, ha száraz időjárás lesz? Baj lesz a sok előleggel, — agályos- kodunk. — Nálunk aztán nem! Olyan .-„esőcsináló” masinát vásárol­tunk, hogy akkor öntözzük a veteményeket, amikor éppen szükség lesz arra. 174 ezer fo­rintba került, de 30 éves hi­telre kaptuk. 1600 méter cső­hálózat van hozzá, 55 lóerős Diesel-motor hajtja az Sz. 1. szórófejes, nagyteljesítmé­nyű öntözőberendezést. Nem kell bakházakat csinálni, egy ember könnyedén kezeli a gé­pet és a legnagyobb szárazság­ban is olyan esőt csinálunk, hogy csodájára járhat még a szomszéd község is. Tavaly ké­sőn kaptuk az öntözőgépet, mert húzódoztunk tőle, aztán próbaüzemeltetésre mégicsak megkaptuk. Június végétől tudtunk csak öntözni, pedig a veteményekre májusban kel­lett volna nagyon, de még így is kifizetődött, mert öntözéssel 12—15 mázsa vörösherénk ter­mett holdanként, a szomszéd­ban meg alig termett annyi, hogy érdemes lett volna leka­szálni. , A szakember határozottságá­val és meggyőződéssel magya­rázta, hogy ennél az öntözési formánál sokkal jobb a terű­ié tkihasználás, könnyedén le­het lóka rázni és sokkal jobb hatást lehet elérni a növények fejlődése terén. — Ezen a gépen dolgozott hát Ráfi bácsi? — Bizony, ápolgatom szor­galmasan, mert ez a mi legna­gyobb kincsünk. Részletes számítást vett elő. — Nézze csak, ezek a szá­mok sok mindent mondanak: Mlního <.. Tervezett V á r h a t ő termés JEgységár/q Bevétel több­vetésterület öntözés nélkül öntözéssel Ft let öntözés métermázsa métermázsa esetén Ft 15 kh uborkamag 30 45 2300 34 500.— 5 kb. salát amag 25 30 2200 11 000.— 10 kh maghagyma 30 40 3600 36 000.— 5 kh kender .1.75 ::oo 125 3 125.— 5 kh phacclia 15 20 t.»00 7 500.— 22 kh vöröshere 660 1100 too 44 000— 20 kh lucerna 100 400 1.60 30 00C.— (új vetés) öntözésből származó többlet bevétel összesen: 16* 125 Ft / Xulles amerikai külügyminiszter, betegsegere hivat- \ ú* kozva, egyelőre nem látja el az amerikai külügy- ‘j miniszteri teendőt. Egyelőre. A betegsége miatt. Erről ad- j imk hírt a nyugati lapok és távirati irodák. Ezek a nyu- - gáti lapok néhány nappal ezelőtt és még bizonyos forrná- < ban ma is, az SZKP XXI. kongresszusáról adtak hírt: ki | igy, ki úgy... de a hírek terjedelmesek, részletesek voltak. J A kommentárok — bármilyen álláspontot foglaltak is el j egyben megegyeztek: nagy külpolitikai siker, a szovjet­ország tekintélye továbbnövekedése kísérte a kongresszus külföldi visszhangját. Ezek a közlemények talán ugyanazon a helyen jelen­tek meg, ahol most Dulles .,egyelőre” történő visszavonu­lásáról kaptuk a hírt. Mintha folytatása lenne ez a megelőző híreknek... Mintha! Egyforma düh — Bárki meggyőződhet róla, hogy ez a tervezés reális. Min­den reményünk megvan rá, hogy az öntözőberendezés se­gítségével ennél jobb termést érjünk el az idén. Úgy érezzük, a mezoszeme- rei Uj Világ Tsz-ben valóra váltják a kormányhatározatot és nem lesz baj a tsz-fejleszté- si tervvel. Gazdag termésük, a tsz-tagok magas jövedelme, minden ékesszólásnál nagyobb érv lesz az egyéni termelők előtt. FAZEKAS LÁSZLÓ Rí eke és a holdrakéta „Áram-gyárak" A Szovjetunióban a követ­kező hét év során óriásig tel­jesítményű erőművek épül­nek. Ezeket joggal nevezhet­jük „áram-gyáraknak-’. íme, néhány példa: Míg az előző években 400— 600 ezer kilowatt kapacitású hőerőművek épültek, 1959— 1965 között a tervek szerint, ... hogy a francia katona­papok megindították az „ima- könyv-csatát”. Minden katona 100 frankért kap egv ima­könyvet és egy olvasót. ... hogy Nyugat-Európában 1958-ban 160 repülőtér műkö­dött míg 1951-ben a repülő­terek száma csupán 21 volt. ... hogy „Atombálna” a ne- > ve az első átommeghajtásos <■ angol tengeralattjárónak, amely pontosan olyan formá­jú, mint egy cethal. ... hogy a pingvinek azért képesek tengervizet inni, mert mirigyeik kiszűrik a sót. ... hogy a szovjet orvosok új Vérátömlesztési eljárást dol­goztak ki olyan betegek szá­mára, akiknek erei erősen összeestek: az átömlesztés a csonton keresztül egyenesén a velőbe történik. ,.. hagy Franciaországban divatba jönnek a gyümölcsszí- nek. Jacques Heim divatsza­lonjában banán-, dinnye-, rák-, mandarin- és lazacszínű ruhá­kat mutatnak be. ... hegy az olaszországi Mon­téin oggiobrrn élő Costa-csallad óriási menyegzőt ünnepelt. Egy napon kötött házasságot a négy Costa-fivér, a 33 éves Domenico, a 31 éves Davide, valamint Giovanni és Loreitzo, a 29 éves ikrek. Két húguk, a 36 éves Anna és a 21 éves Ro­sa is( ugyanezen a napon ment térihez 1 200 000—1 800 000 kilowatt kapacitású erőműveket he­lyeznek üzembe. Tervbe vet­ték egy gigantikus 2 400 000 kilowatt teljesítményű erőmű építését is. A fenti létesítmények 150— 200 ezer kilowatt kapacitású turbcgenerátorokat igényel­nek. A fejlődés a gépek terü­letén is szembetűnő, hiszen a jövőben a legnagyobb szovjet erőműveknél már 600 000 ki- lowattos agregátorok dolgoz­nak majd. Ez annyit jelent, hogy egy turbina teljesítmé­nye megfelel a dnyeperi vízi­erőmű kapacitásának? János sógor, azazhogy Kocogi János az eget né­zi. Nem egyedül, régi komájával és szomszédjával, Bú­zás Elekkel. Az égkémlelés nem holmi szerelmetes felbuzdulás ered­ménye, különben is fényes nappal még a szerelme­sek se nézik jjz eget, ahol ilyen­kor egy fia csil­lag nem sok, any- nyi sincs... A tu­domány, az vitte a két ember négy szemsugarát olyan magasba, ahová csak el lehet lát­ni ezen a kristály- tiszta, fényes téli reggelen. A rádió­ban hallották reg­gel, hogy a követ­kező lépés: raké­tával egyenest be­le a Holdba, utá­na pedig majd az ember lép Id a szerelmesek boly­gójának felszínén. Hát ennek a lé­pésnek a tárgyá­ban kémlelték az eget, méregették a távolságot, mint mezőszélen amesz- szi falu tornyát... — Milyen lehet ott a föld? — mor­fondírozott János sógor, mármint- hogy a Holdon. Búzás, a minden­hez értő ember fölényességével magyarázta máris, hogy: — Nem lehet ott jó föld, komám... Homok meg koz­mikus por... Ér­ted, kozmikus por — s úgy nézett Ko- coglra, mint király az alattvalójára. — Kozmikus — ízlelgette a szót János sógor is, az­tán józanul hozzá­tette: — Nem az a baj, komám, hogy ott a por kozmi­kus, hanem víz nincs ... Akkor pedig megette a fene az egészet. — De azért a tu­domány akkor is tudomány ... Azt is onnan tudjuk — védte a tudást Bú­zás. János sógor he­lyeselt. Hogyne helyeselt volna. Milyen nagy dolog volt, amikor gye­rekkorában meg­látta az első trak­tort ... Hű, mi­csoda felfordulás volt a faluban ... Most meg a Hold­ba utazik az em­ber rakétával. Ta­lán még gyorsab­ban, mint a pus­kagolyó. Csuda do­log az a tudo­mány. Váltottak még néhány szót a szotunyikról, meg arról az erőműről, amelyet hidrogén­bomba hajt, csak­hogy megszelídí­tették, aztán Já­nos sógor fejét csóválva, a tudo­mány nagyságára, odaballagott a szinhez, kicsit kö­rülnézni. — Jó eke ez — magyarázta fellel­kesedve komájá­nak — még az apámé volt, de az is lehet, hogy a nagyapámé... S még mindig bír­ja ... Tán már százéves is meg­van — s elkezdett szöszmötölni rajta valamit, csakhogy megfoghassa a ré­gi, jó ekét, amely tavasztájon, őszön szinte összenő az egyetlen szürké­vel. Az eke százéves, a szürke közel a húszhoz. (gyurkó) j^elgiumban, az idei világkiállítás országában, március 1-től 7,5 százalékkal emelik a vasúti menetdíjakat. Nem ez az első áremelés, amelyről hírt kaptunk, s nem kell különösebb jóstehetség ahhoz sem, hogy tudjuk: nem is az utolsó. A NATO tagja lenni nem olcsó dolog, a NA- TO-tagságot meg kell fizetni. S ki fizethetné meg más, mint az, akiről, helyesebben akiknek az áremeléssel kap­csolatos véleményéről ugyan nem kaptunk hírt — a belga dolgozó. A véleményéről nem kaptunk hírt, de nyugodt becsülettel kijelenthetjük: annyira örül a belga munkás ennek az áremelésnek, mint mondjuk a francia munkás a vaj, a lakbér, vagy a metró díjai emelésének. Az egyforma öröm: egyforma düh! (látó) Ex az utolsó hét amikor még kamatmentesen lehet kifizetni a mezőgazda­sági lakosság első negyedévi esedékes adóját. A megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy az 1959. I. negyedévi adó kamatmentes kifizetésének lehetősége február 15-el lejár. Az addig ki nem fizetett esedékes adórészlet után — visszamenően január 1-től — napi 1 ezrelék kamatot szá­mítanak fel az adóügyi szervek. Azok az adózók, akik 1958. évi adójukkal esetleg hátralékban maradtak volna, tartozásukat saját érdekük­ben sürgősen egyenlítsék ki, mert a további késedelem — a kamatok növekedésén kívül — jelentős behajtási költ­séget okoz. A megyei pénzügyi osztály ugyancsak felhívja a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója fizetésé­re kötelezettek figyelmét, hogy mindazok, akik 1959. évi adóbevallásukat még nem adták be, e kötelezettségüknek február 15-ig okvetlen tegyenek eleget. A bevallás elmu­lasztása, vagy késedelmes benyújtása felemelt adótételt von maga után. .4 f ér ös§zetételének matematikai elmélete Aleksaandr Csizsevszkij szovjet tudós matematikai képletet dolgozott ki, amely- lyel meghatározható a vér ré­szecskéinek mozgása a vér- edényekben. Csizsevszkij arra ítélet után Egy bírósági hír és. ami mögötte vun a következtetésre jutott:, hogy az egészséges ember vére tu­lajdonképpen a vörös vérsej­tek geometriai rendszeréből áll és minden betegség meg­bontja ezt a rendszert. Ezzel a felismeréssel lehetővé, válik a súlyos megbetegedések ko­rai diagnosztizálása; A félelmetes vadwix Az egri vadászok között járja egy anekdota Veres Gáborról, aki már jó néhány éve a társaság egyik legak­tívabb tagja, szeret vadásza.« tokra járni, de eddig még nem sikerült — nemhogy na­gyobb vadat —, de egy apró kis nyulacskát sem puska* végre kapnia, íme, az anek­dota : — Négy nyúl kártyázik egy bokor tövében, valahol Bak- la környékén. Huszonegyes­nek. Folyik a játék, s egy­szer csak az egyik fiatal nyúl felfigyel, s meglátja, hogy a. távolban egy vadász közele­dik éppen feléjük. — Szedjétek össze a lapo­kat — kiáltott rémülten —, fussunk, mert vadász jön!... . Megij.-dnek a nyúlok, s már-már futni is akarnak, amikor.az egyikük, egy öreg, tapasztalt bak — miután ma­ga. is kinézett a bokor mögül — megszólalt: — Nyugodtan játsszuk le o partit. Cso,k Veres Gábor jön .. Elmondta; Kovács Sándor. Bűnös a gyermek, mert lopott? Nem is egyszer. Mégis felve-? tödik a kérdés: csak ő bűnös-e? egyedül? ? P. Vince, az egy esztendő | alatt, mióta a törvény előtt is? felelős D. Sándorért;, igyeke-? zett javítaná a fiún. Sándor? egy esztendő alatt négyszer? változtatott munkahelyet. DoI-< gozott a Tatarozó Vállalatnál,? a Tejipari Vállalatnál, a Fi-s nommechanikai Vállalatnál és? az egercsehi szénbányában. > — Most, én is ott hagytam? a Tejipari Vállalatot, s vele? együtt beléptem a tsz-be, hogy? mindig mellette legyek, vi-< gyázhassak rá — mondta P.? Vince. Ez a kijelentése mín-s denesetre arról tanúskodik,? hogy szeretne segíteni Sán-5 doron. Vajon lehet-e még? > A nyolchónapi börtön talán? kijózanítólag hat. Rádöbbenti ? 13. Sándort arra, hogy sokkal? óbb ksz a jövőben valóban? becsületes munkával élni, de^ !;■ - kell, hogy ébressze az anyát? is y epedig leginkább abban? íkintetben, hogy a nevelést? nemcsak akkor kell megkez-^ deni. amikor már itt a baj...? S sz tanulságul szolgálhat? nagyon ?>k szülő számára is. < —•gci- > Hosszú utat járt hát meg már D. Sándor-, amíg most, negyedszer került a fiatalko­rúak bírósága elé. Ismét lo­pott. Az elmúlt év októberé­ben, az egri stadion öltözőjé­ben, a pályán tornászó gimna­zista lányok ruháiból, táskái­ból. Pénz, óra csúszott zsebeibe, s elfogása után az­zal védekezett, hogy a szük­ség kényszerítette. Anyja és nevelőapja akkor már két napja nem adtak neki enni, 3 éhes volt. Mi az igazság? Az semmi- esetre sem, hogy éhen kellett volna pusztulnia, mert anyjá- ék étkeztetésével törődtek. De ezenkívül mással nem, D. Katalin maga mondta el ki­hallgatásakor, hogy mindaddig gyengén fogták a fiút. „Nem hallgat ránk” — panaszkodott az anyja, de legyünk őszinték, miért is hallgatna ró, amikor szülője azt is kijelenti, amikor eddig törvényes alapra még nem helyezett együttélésről van szó: „Inkább a fiamtól válók meg, mint férjemtől...” ; D. Sándor visszaeső bűnö- ; zőt az egri járásbíróság fia- ; talkorúak bírósága nyole- 5 hónapi börtönbüntetésre ítél- ; te, nem jogerősen, r-z egri I stadionban elkövetett besur- ' .ranó tolvajlása miatt. > így szólna a hír, ha a né- shánjr nappal ezelőtt megho- >zott ítélet után közzétették > volna. D. Sándor ügye azon- >ban annál sokkal figyelemre­> méltóbb, semliogy elegendő ? lenne ez a néhány soros tu­dósítás az esetről. > — Egy óv alatt megpróbál­jam tisztességesen nevelni — s mondta P. Vince, a vádlott s törvényes képviselője, nevelő- sapja, a bíróság előtt —, de > nem bírok vele. Gyakran éjjel >jár haza, de van olyan eset >is, hogy három napig egyál­talán nem is látjuk 1 .Tavithatatlan lenne hát ez a Sándoú? Nagyon sole mindent kell tudni ahhoz, hogy ítéletet mondhassunk felette. Édesanyja, D. Katalin. A fiú, apját nem is ismerte, s mi­vel anyja mindig dolgozott, a gyerek csak élt bele a nagy­világba, felügyelet, erős, a ba­joktól visszatartó kéz nélkül. S az eredmény: 1954. elején már bíróság előtt állt. A Szak- szervezeti Székház egyik szo­bájából ellopott egy K00 forint értékű tájképet, azért, hogy moziba mehessen az árán. A bíróság körültekintő tanulmá­nyozás után ezúttal kísérletet tett vele: egy esztendei időre büntetés nélkül próbára bocsá­totta. A fiú tudta, hogy figye­lik, ellenőrzik minden lépé­sét, mégis úgy viselkedett, hogy még ugyanez év októbe­rében ismét a tárgyalóterem­ben találhatták. A vád: ezút­tal a strandon „dolgozott”, s 600 forintnyi kárt okozott több embernek. Az ítélet ismét méltányos. Egy esztendőre ja­vító-nevelő intézetbe küldték a magáról megfeledkezett gye­reket. Hiába. 1955-ben megint a vádlottak padjára került. De „technikája” fejlődött ez idő alatt. Már nemcsak épü­letből, vagy szabad területen hagyott, holmik közül tudott lopni. Megtalálta a módját annak is, hogy egy lezárt autóbuszból miként lehet ugyancsak 600 forint értékű személyi felszerelési tárgyat elemein».

Next

/
Oldalképek
Tartalom