Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

4 SEPtFJSAG t 1959. február 7., ü^omhat A szovjet film ünnepe előtt, a szovjet film történetéről Közeledik az immár hagyo­mányossá vált szovjet film ünnepe. Azok számára, akik több mint egy évtizede hét- ről-hétre látnak szovjet fil­met.. akik így megismerték és megszerették a szocialista-re­alista filmművészet alkotásait, illő, hogy a szovjet film ün­nepe küszöbén rövid áttekin­tést nyújtsunk a szovjet film történetéről. A szovjet film igen fiatal művészet, hiszen születését az 1917. évi Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomtól számít­hatjuk és azóta áll a dolgozók millióinak szolgálatában. A szovjet fűm története elvá­laszthatatlan a Szovjetunió, tehát a kommunista eszme, az emberek millióinak történeté­től. Az Októberi Szocialista For­radalom előtt haladó gondol­kodású emberek nem szólhat­tak bele a filméletbe, hiszen egy film elkészítéséhez műte­rem, nagy technikai felszere­lés. filmszínházak stb. szük­séges. Mindezt szegény ember előteremteni nem tudta. A filmben a tőkés gondolkodás­mód uralkodott, ezért a vász­non „végzetes" szenvedélyek, reménytelen szerelmek, bete­ges elferdülések jelenték meg. Az „alkotók” fejletlen ízlésű nézőközönségre számítottak. Az ilyen filmek kettős ha­szonnal jártak: jól jövedel­meztek és egyben alkalmasak vdtak a nép öntudatának el- altatására és a társadalmi kér­désékről is elvonták a figyel­met. MINT MONDOTTUK, a szovjet film ' története elvá­laszthatatlan a párt, a Szov­jetunió történetétől, ezért a tovább' altban a következő meghatározásban tárgyaljuk: I. Az első szakasz az Októberi Szocialista Forradalomtól, a kizsákmányoló osztályok fel­számolásáig, az 1920-as évek vegéig Jtert. Ez a némafilm korszaka. A párt, maga Lenin és Sztálin, éleslátóan értékelték a tőke hatalma alól felszabadult film­művészet erejét és a nép szol­gálatába állították azt. 1919 augusztus 27-én megtörtént a film államosítása. Az állam a súlyos gazdasági nehézségek ellenére is megteremtette az alkotás feltételeit: műterme­ket létesített, megadta a szük­séges befektetést. Lenin meg­jelölte a szovjet film fejlődé­sének útját: „Kommunista esz­meiséggel áthatott, a valóságos szovjet életet tükröző filmeket kell gyártani és ezt a híradó filmekkel kell kezdeni.” A filmesek beutazták az or­szágot és felvették a legfonto­sabb eseményeket, megörökí­tették a forradalom vezéreit. Későbbiekben, ahogy az or­szág a békés alkotó munkára tért át, előtérbe került a já­tékfilm, amelynek, mint a hír­adó. és dokumentumfilmnek, kommunista eszmeiséggel át­hatott, a valóságos szovjet éle­tet tükröző alkotásnak kell lennie. A párt éleslátóan értékelte a tőke hatalma alól felszaba­dult film erejét és hatalmát. Lenin már 1922-ben történel­mi meghatározását adta a a film jelentőségének: „Az összes művészetek közül a leg­fontosabb számunkra a film.” A PÁRT SEGÍTSÉGÉVEL, harcban a régi és az új kö­zött, fejlődésnek indult a filmművészet. Ez a harc a hu­szas évek elején kezdődött és 1925-ben Ebenstem nyúlt elő­ször forradalmi témához. A „Sztrájk” című filmjében a pro'etariátusnak a burzsoá­zia ellen vívott harcát dol­gozza fel, de ez a filmje nem sikerült, mert zsúfoltan alkal­mazott trükkök, formaságok között elmosódott a dolgozó munkástömegek ábrázolása Csak a „Patyomkin cirkáló^ című filmjében (19261 sikerült Eisensteinnek ragyogóan ábrá­zolnia a film közéooontjában álló szociális problémát. Eisenstein filmjével csak- •nem egvidőben került bemu­tatásra PudoVkin ..Anya" ci- mű alkotása. Témá'át — Gor­kij regénye nyomán — ugyan­csak a nép harcából meríti, de a néo sorsát az egyes em­ber életén keresztül mutatja be. Ez a két fi’m a szovjet filmtörténet első klasszikusa, kiinduló pontja az elkövetke­ző győzelmeknek, amelyek szo­cializmust építő békés kor­szakban bontakoznak ki. II. A szovjet film története újabb szakaszának sajátossá­gait a szovjet állam fejlődé­sének második szakasza hatá­rozta meg. A filmművészet számára is főfeladattá vált a kultúrforradalom megszervezé­se, a kor hűséges ábrázolása. A kor, az új ember ábrázolá­sához a szocialista realizmus módszere mellett, a filmmű­vészet új eszközt is kapott: a film hangossá vált; És meg­kapta a legnagyobb segítséget: a párt határozatát az irodalom­ról (1932). Ez a határozat nem csak az írod idomra, hanem a többi művészetre — így a filmre is — jelentős hatást gyakorolt. A 30-as évék gazdasági át­alakulása, az ipari fejlődés, a falusi gazdálkodás kollektivi­zálásának időszaka, amelyben a szocializmus uralkodó erőve válik. A filmben ezekben az években győz véglegesen a szocialista realizmus és azok a művészek, akikre ezelőtt még a tőkés társadalom esz­mei maradványai hatottak, most már a valóságot ábrá­zolták. reálistákká lettek. AZ ELSŐ MÜ, amely a kort a maga valóságában mutatta, Erm'er és Jutkovics rendező „Találkozó” című filmre volt. Hőse egy egyszerű munkás, aki nem törődik a közösség­gel, de a közösség hatása alatt a párt nevelő erejével hasznos tagja lesz az első ötéves tervért harcoló üzemnek. 1933-ban jelent meg Va- sziljev-testvérek rendezésében a „Csapajev" című film. ame y egyike a szovjet filmművészet örök alkotásainak. 1935-1939- ig jelent meg a mozik vász­nán Kozincev és Trauberg rendezők alKotása, a „Maxim- trilógia", Csirkov felejthetet­len alakításában. E filmekben egy igaz bolsevik életének út­ját látjuk, A nagy szovjet filmek kö­zött is a legnagyobbak egyike a „Nagy hazafi”, rendezője Ermler, a forradalom katonája, a párt hű tagja. A film írói Kirovról a nép és a párt ked­vencéről mintázták Sahovot, a főhőst. A 30-as évek végén a fil­mek sora következik amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus építésének hőseit mutatják be. így a „Nagy tűzfény", „Lenin októbere", . „Lenin 1918”, „A puskás ember", „Szverdlov”. Ezekben az években tötío film készült a faluról is. amelyekben a kulákak elleni harc, a falu szocialista átala­kulása tükröződ'k. Megjelenik az új, a szocializmus által át­formált fiatalság, amelynek megduzzadt életét Pirjev vitte filmre. Talán emlékezünk a „Gazdag menyasszony", a „Pásztor csókja”, a „Vidám fickó” című filmekre, amelvek ennek az ifjúságnak boldog életét mutatja be. (Folytatjuk) 1959. február 7, szombat: 1919-ben halt meg Hegyfoky Ka­bos, a magyar meteorológiai ku­tatás úttörője. 1919-ben halt meg I. C. Frtmu, a román munkásmozgalom kiemel­kedő harcosa, _____ <2 Névnap O Ne feledjük, vasárnap: cAe-ankxL- ERDÖKÖVESDEN beton­elemekből álló egy kilométer hosszú gyalogjárdát építettek. A tanács 35 ezer forintot for­dított a községfejlesztési alap­ból a munkálatokra.- 100 KOCSI trágyát szór­tak ki eddig a legelőre Adó­csőn, a legeltetési bizottság kezdeményezésére. A trágyát az apaállatok istállójától tár­sadalmi munkában hordták ki a gazdák. — TÜZOLTÓ-SZERTARAT építenek Kömlőn a megyei tüzoltőparancsnokság támo­gatásával.- AZ MHS GYÖNGYÖSI já­rási elnöksége vasárnap eliga­zító gyűlést tart a községi MHS-elnökök részére. A gyű­lésen a tagkönyvkiosztással kapcsolatos tennivalókat be­szélik meg. Ezen a gyűlésen sor kerül az új vezetőség meg­választására is. A beszámolót Koska Péter elvtárs, járási MHS-elnök tartja.- 13 VAGON KENYÉR- GABONA értékesítésére köt­nek szerződést ebben az évben az államinál a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei,. Egerben este fél 8 órakor. MEGPERZSELT LÁNYOK (Bérietszünet) (Csalt felnőtteknek) Szűcsiben este 7 órakor: MAJD A PAPA 6 MINPCN TA’JA'nÓl) ....... j ... ,,, A román országok egyesülé­sének évfordulója alkalmából dokumentumfilm készül. A film rendezője Virgil Calotos- cu. Tizenhat operatőr, az or­szág különböző részein készíti a felvételeket, amelyek az 1859-es év nagy történelmi ese­ményét idézik. * Silvana Panipaníni olasz filmszi- nésznő új filmjének címe: Simon Bolivar nagy szerelme. * Aleo Guinness a szerzője és fő­szereplője a Zseniális Mr. G . .. cí­mű filmnek. Az angol film a ki­váló alakítások ellenére is közepes. * René Clement, a Gervaise rendezőjének új filmje „Ez a mérges kor” színes olasz—ame­rikai film, Sziámbán forgat­ták. Főszereplők: Silvana Mag- nane, Anthony Parkins, Alidé Valii. * A Barátság Hóuapja keretében vetített szovjet filmeket Szlovákiá­ban két hét leforgása alatt 877 000- en nézték meg. Az elmúlt évben 300 ezerrel kevesebb volt a láto­gató. * Riportot készítettek a most készülő Kegyetlenség című új szovjet film forgatásáról. A film a szibériai forradalmi harcokról szól. Főszerepben Borisz Andrejev és V. Melisev Rendezője: Szkujbin. * 1959-ben Jugoszláviában 28 játék­filmet akarnak előállítani. Na­gyobb részük mai tárgyú és a má­sodik világháború Idejében Játszó­dó film lesz. * A londoni National tűm Theatro két hétig tartó DEFA~ bemutató­sorozatot rendez. A bemutatókra az NDK-ból nagyszámú művész- delegáció utazik Londonba. Ember az égben GRI BRODY Üzenet érkezett EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (MI. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Ház a sziklák alatt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Péter esernyője HATVANI KOSSUTH Egy anya sorsa FÜZESABONY Megmentettem az életemet PÉTERVASARA Csendes Don (I rész) ’ HEVES Razzia Ketten a nagyvárosban Clmü film folytatásának elkészítését tervezik Indiában. * Február 22-től március 1-ig először rendezik meg Banska Bystricában a Csehszlovák Filmfesztivált, amelynek jel­szava: „a filmalkotás a nép életének szorosabb kapcsola­taiért”. A fesztiválon 12 játék­film és 13 rövidfilm kerül be­mutatásra. * Mint ismeretes, J. Trnka három­negyed évvel ezelőtt elnyerte az amerikai Walt Disney elől az UNESCO-ról szóló film pályadíját. A fűm Mi az UNESCO? címmel azóta el is készült és a napokban volt Párizsban az ősbemutatója. Forgatókönyvét Jiri Brdecka irta. A filmet rövidesen az ENSZ tag­államainak nyelvére szinkronizál­ják. * Sergio Capognia Korunk hő­se címmel filmet rendez Pra- tolini, a Szegény szerelmesek krónikája című regény írójá­nak forgatókönyve alapján. A film a fasiszta uralom alatti olasz társadalom életéről fest hű képet. * A zürichi Cinéma Bellevue „Szín­ház, opera és balett — filmen” cím­mel előadás-sorozatot Indított, amelynek első tételeként Lawren­ce Oliver V. Henrik című filmje került vetítésre, amelyet a nagy művész rendezett, és főszerepét Is 6 Játssza. * Párizsban bemutatták A pa­pírsárkány című francia—kínai koprodukcióban készült filmet, amelyről a kritika azt írja, hogy nem szabad elmulasztani. A kitűnő színes filmet hazánk- ban is bemutatják, * Az első cseh—amerikai kftsbt produkció a GOLEM újrafUmesité se lesz. A filmet Prágában fogják forgatni. Bemutatták Párizsban Ver* cors szavai szerint „a kínai filmművészet remekművét”, A fehérhajú lányt A filmről Sadoul „Egy neoreahsta opera* című cikkben emlékezik meg„ * Kínában nagy sikere volt aanaft a szovjet filmfesztiválnak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forr*= dalom 41. évfordulója alkalmából rendeztek. A filmeket a fesztivál ideje alatt több, mint hárommilUtt ember nézte meg. * A stockholmi Park filmszínház bemutatta az Indiszkrét című film- vígjátékot, amely Norman Krasna színdarabja alapján készült. A film főszerepeit Gary Grant és Ingrid Bergman játssza. NYI Kom D AS K 13 F V MISÁI P0N6RAC S' i.45) Ha máskor fordul elő ilyes­mi, Harwood bizonyára nem ismerne tréfát: még csak az hiányzik, hogy a bennszülöt­tek fegyelmezetlensége miatt le kelljen mondania a kénye­lemről! Az utóbbi időben úgy­is minden tönkremegy a ke­zükön: a motorok a transz­formátorok, az autók... De a főnök ma engedékeny kedvében volt: á, semmi az egész. Ebben a nyirkos éghaj­latban, háromévi használat után nem csoda, ha elromla­nák a készülékek. Hiszen a kutya sem törődik velük! S különben is: néhány nap múl­va a főintegrátorral együtt az egész telepet porrá és hamuvá égeti... Harwood csak a rend kedvéért kiabált rá Csenre. De a kínai nagyon megijedt, így is van rendjén, egy „rab­szolga-embernek” így is kell viselkednie! ...Am ha Harwood ebben a percben megpillantaná a szol­gáját, ugyancsak kiábrándulna ideáljából. Mert az idősebb Csen arca, Alighogy elhagyta az épületet, nyugodttá és eltökéltté válto­zott Szolgai alázatát, öntipró la­kájtermészetét annak az em­bernek a szobájában hagyta aki a világ közepének tartotta magát. Aki a nála erősebbek előtt olyan mélyen hajlongott, s úgy imádta, ha a gyengék körülcsúszkálták. Hát csak hadd higgye, hogy Csen nem több, mint egy kis fűszál, amelyet a szellő is meghajlít; apró rovar, amelyre bármikor rá lehet taposni; hozzá hason­ló, de sokkal kisebb stílű gaz­ember... Ám legyen! Mister Harwood még nem tudja, hogy ugyanaz a sors vár rá, mint Csen előbbi gazdáira. Mister Harwoodot éppúgy fel fogják akasztani a partizánok, mint Kanete Furuhasi japán gene­rálist, Mc’Donald Bayle néhai kormányzót és a többi bűnösö­ket! így hát semmi értelme hogy idő előtt felizgassa a Mistert. Hadd fürödjék csak a szódá­jában — olyan mindegy, az úgysem hosszabbítja meg az életét, ha a nép ítéletét kihir­detik. Csen valóban szó nélkül teljesítette gazdája parancsait. De ez mitsem változtatott a lényegen. Csen az utolsó postagalam bot csak tegnapelőtt tudta el­küldeni a sifrirozással. Ma pe­dig Scseglov elvtárs kérte meg, hogy egy sürgős hírt to­vábbítson a központba. Mert ha a hír nem ér oda idejében, százak, sőt ezrek élete forog kockán. G*reenhousenek volt egy ki­járata, amelyről Smith is, Har­wood is megfeledkezett: a víz­vezetékcső. Amikor a laboratóriumokat felépítették, úgy találták, hogy az artézi kút fúrására Green* house épülettömbjétől kb. két kilométer távolságban lenne a legalkalmasabb hely. E kúttól aztán egy igen mély­re ásott csövön keresztül a műhelyek mellett levő meden­céig vezették el a vizet, majd onnan a víztoronyba szivaty- tyúzták át. Greenhouse környékét né­hány hét alatt felverte a bozót. A giz-gaz eltakarta az artézi kút nyílását, s nemiokára mindenki úgy tudta hogy Greenhouse-nak saját vize van. A titkos folyosót Csen szö­vetségese, a vízvezeték laka­tosa árulta el. Csen azonban csak egyszer vette igénybe ezt a kijáratot, néhány hónappal ezelőtt, ami­kor Harwood és Smith várat­lanul Szingapúrba utazott. Ak- Icor hozta az öreg Greenhouse- ba Parima galambjait és mu­tatta meg a kút nyílását. De ahhoz, hogy a rejtekutat használni lehessen, mindenek­előtt csökkenteni kellett a cső­ben levő víz szintjét, s le kel­lett állítani a szivattyú motor- iáit. Ezért volt szükség a be­rendezés sürgős „elromlására”. Amikor Csen átment a szi­vattyútelepre, a lázas munka látszata fogadta: a mester és segédei majd kibújtak a bő­rükből, hogy határidőre elké­szüljenek. De ha bárki — akár egy laikus is — csak né­hány percig jobban megnézi a munkát, épp az ellenkezőjéről győződne meg; a tiszta alkat­részeket piszkos vajjal kenték be aztán szétdob itták őket, az épeket tönkretették, az erőse­ket meglazították. A mester — sovány, éltes kínai — felállt és kérdő szem­mel nézett Csenre. Az megráz­ta a fejét. Keresztbe tette mu­tatóujjait, majd leguggolt s pipára gyújtott. A mester megértette, hogy még fél óráig kell vámiok. Piszkos kezét végighúzta az arcán és elmosolyodott: jól kivágtad magad? — kérdezte. Majd dühösen tovább ütötte a vasat. Csen olykor kilépett a mű­helyből és Harwood hálószoba­ablakára pillantott. Míg egy- szexcsak ott is kialudt a fény. Aztán újra átgondolta: va­lón valamennyi parancsot tel­jesítette-e? „A pizsama a széken van... A szódavíz az éjjeliszekrényen. A papucs? Az is a helyén... És reggel hét órakor lesz az ébresztő... Akkor fogjuk fel­kelteni. Igen, okvetlenül fel fogjuk kelteni..." Most a mesterhez lépett s megérintette a vállát. A mes­ter egyik segédjét — fejének néma intésével — az ajtóhoz küldte. — Mikor jövünk vissza? — Lehet, hogy csak reggel — suttogta Csen. — Fegyver?... Ruha?... — Minden megvan... — A mester kinyitott egy kis nyí­lást, s lefelé mutatott. Szótlanul kezet szorítottak. Csen búcsút intett a segédnek és bemászott a nyílásba. Kis vaslétrán lépegetett le­felé. A létra végén a vízszint fölött, falmélyedést képeztek ki a motornak. Itt rendezték be rejtekhelyüket. Csen gyorsan átöltözött. Az­tán megragadta a karabélyát, és néhány gránátot, egy lám* pácskát meg Scseglov mérnök levelét a gumizsákjába dobta. Amikor elkészült, elszántan beugrott a vízbe, körülbelül a melléig ért. A vízvezetékcső, amely ezt a tartályt megtöltötte, eléggé széles volt. Négykézláb köny- nyen előre lehetett jutni ben­ne. De levegő csak a cső felső részébe, tíz-tizenöt centiméte­res rétegbe szorult. Ez bizony nagy nehézséget jelentett: Csen azonban nem sietett. A víz alá bukva, elő­ször néhány métert előre ha­ladt, s magasba emelt kezét a kerámiacső síkos falán húzta végig; majd amikor már a le­vegőben kaszált, akkor fordult csak a hátára és vett egy-kéi mély lélegzetet. Óvato-sága nem is volt fölösleges. Hisz, legutóbb majdnem megfulladt ott. ahol a cső kissé lejjebb ereszkedett. Az út utolsó szakaszán ju­tott át legnehezebben. Itt a víz szinültig megtöltötte a csövet, és Csennek több, mint egy per­cig vissza kellett fojtania lé­legzetét. Az artézi kúthoz érve, elő­ször is a cső szelepét zárta el, hogy alacsonyabb legyen a víz szintje; visszafelé ugyanis majd sietnie kell. De a rési elzáró szelep alaposan berozs- dásódott, alig akart megmoz­dulni. Időbe tellett, amíg Csen megbirkózott vele. Aztán ki­mászott a kútból és az ala­csony bozóton át egyenesen balra, az autóút felé iparko­dott. (Folytatjuk) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom