Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: Mester és tanítványok .. * AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 30. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1859. február 5., csütörtök Lsem látogatáson a gyöngyösi tanáestugok Nem csupán a falu ügye A pártaktíván, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésével foglalkozó párthatározat végrehajtását vitatták meg a megye kommunistái, felszólalt többek között a Mátravidéki Erőmű párttitkára, Szilágyi elvtárs. Arról beszélt, hogy pártszervezetük a határozat szellemében segítséget akar nyújtani a falusi pártszervezetek megerősítéséhez, annál is inkább, mert pártszervezetük tagságának túlnyomó többsége a környező falvakban lakik. Ezeket a faluról bejáró kommunistákat bízzák meg a falusi alapszervezet segítségével, hiszen közelről ismerik a falu életét, s ők adhatják a legtöbb segítséget a pártszervezetnek a mezőgazdaság átszervezéséért végzendő munkához. Az üzemi pártszervezetnek ez az elhatározása —• melyet azóta, valószínűleg, tettek követtek — példa lehet a megye többi üzemi pártszervezete előtt is, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csupán paraszti ügy, nem csak a falu ügye. A szocializmus felépítése hazánkban most már megköveteli, hogy jóval előbbre haladjunk a szocialista ipar megteremtése után, a szocialista mezőgazdaság megteremtésében is, hiszen nem állhat a népgazdaság örökké kettős talajon. Az ipar szocializálása — az elmúlt évek során megmutatkozó hibák ellenére is — megteremtette az ország dolgozóinak iparcikkel való bőséges ellátását. Lehetővé > vált már több esetben is egyes iparcikkek árának csők- < kentése. Ebből természetesen következik az, hogy a me- I /«gazdaságban is csak a szocialista nagyüzem útján jut- } hatunk el a kívánt eredményekhez. A kisüzemi gazdaság S soha sem lesz képes, még a legnagyobb fokú támogatás | mellett sem, megteremteni a mezőgazdasági áruk bőségét. j Az egész dolgozó nép és benne a munkásosztály életszínvonalának emelése függ a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, nem lehet tehát közömbös a munkásosztály tagjai előtt, hogy mikor történik az meg. A munkásosztály a párt vezetésével földet adott negyvenötben a parasztságnak, megszabadította szövetségesét a kizsákmányoló földbirtokosoktól. Most segítséget kell adnia ahhoz, hogy a dolgozó paraszti tömegek felismerjék: a kisüzemi termelés a mezőgazdaságban csak akadálya lehet a további fejlődésnek. Akadállyá vált már napjainkban is, mert kisüzemi viszonyok között nem alkalmazhatok teljességükben a termést fokozó technika és tudomány vívmányai. Erről a munkásosztálynak őszintén kell beszélnie a dolgozó parasztokkal; s őszintén fel kell tárni azt is a munkások és a parasztok előtt, hogy ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem a munkás-paraszt hatalom kérdése is. Ezért van szükség arra. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését ne tekintsék a kommunisták csak a falu ügyének, — egész népünk felemelkedésének ügye ez. Ha vizsgáljuk a mezőgazdaságban elért eredményeket, nem nehéz megállapítani, hogy mezőgazdasági termelésünk nem emelkedett kellő mértékben a háború előtti színvonalhoz képest, és egyáltalán nem tartott lépést az ipari termelés növekedésének mértékével. Ennek elsősorban nem a parasztpolitikában elkövetett hibák az okai, hanem az, hogy nem értünk még el kellő eredményeket a mezőgazdaság átszervezésében, mely a paraszti felemelkedés egyetlen helyes útja. Vizsgálva a nagyüzemi gazdaságokban elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, azért, mert kellően felhasználhatták a haladó mezőgazdasági tudományt. sokkal magasabb termésátlagokat értek el, s ugyanakkor olcsóbban is termelnek a kisparaszti gazdaságoknál. A búza termelésénél például, ha a kisüzem önköltségét 100-nak vesszük, a nagyüzemi önköltség ennek csak 68—70 százaléka, s ehhez még hozzátartozik az, hogy a nagyüzemek sem használtak ki minden lehetőséget a termelési költségek csökkentésére. Hasonló a helyzet a többi terményeknél, cukorrépánál, kukoricánál. Már maga ez a szám is mutatja, milyen úton kell járni ahhoz, hogy többet és olcsóbban termeljünk. S ez az út nemcsak a parasztságnak jelent felemelkedést, hanem a munkás- osztálynak is. Napjainkban üzemekben és falvakban egyaránt sokat beszélnek a kommunisták az előttünk álló feladatokról, melyek végrehajtása a mezőgazdaság átszervezéséi szolgálja. Ezeket a feladatokat ma úgy kell mérlegelni, hogy ettől függ népünk további emelkedésének üteme, de ettől függ a munkás-paraszt hatalom további erősödése, szilárdulása is. Ezt kell megérteniük és felismerniük az üzemek és falvak kommunistáinak, s ennek szellemében kell végezniük a felvilágosító munkát. A gyöngyösi városi tanács végrehajtó bizottsága és . párt- szervezete január végén a gyöngyösi XII-es aknánál, a Váltó- és Kitérőgyárban szervezte meg a tanácstagok és a tanácsi dolgozók üzemlátogatását. A tanácstagok és tanácsi dolgozóik a helyszínen érdeklődtem a munkakörülményekről, a kereseti lehetőségekről, — a bánya és azüzeir. dolgozóitól. A tanácstagok között többségében egyéni paraszt és termelőszövetkezeti tag vett részt a látogatáson. Nagy érdeklődéssel szemlélték a bánya és a váltógyár korszerű gépi berendezéseit, amelyek mind a dolgozókát szolgálják és az ő munkájukat könnyítik. Ez a látogatás hasznos volt azért, mert a ‘tanácsi dolgozók megismerték a bányászok és a váltógyár életét és ezután gyorsabban intézkednek a munkásokat érintő hivatali ügyeKben. Ha aránylag rövid ideig is voltak a munkások között, sokat tapasztaltak és tanultaké Molnár Géza TEVÉKENY KOMMUNISTA: CSOPORTOKAT AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT TANÁCSOKBA ★ ÁRUHÁZ. VAGY ZSIBVÁSÁR? ★ EGYOLDALÚ BESZÉLGETÉS A PAPAVAL ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium cukrász-szakkörének tagjai minden héten „randevút?’ adnak Lukács Sándor cukrászmesternek a cukrászüzemben. A tizenkét fiatal szakköri tag minden összejövetel alkalmával más-más tortaféleség, sütemény sütésének titkaival ismerkedik meg. A képen Lukács mester a habverés művészetét mutatja be tanítványainak. (Foto: KISS) A XX. század a kommunizmus évszázada (Tegnap beszámoltunk az SZKP XXI. kongresszusa ülésének délelőtti eseményeiről, most röviden ismertetjük a délutáni hozzászólásokat.) Kedden az SZKP XXI. kongresszusának délutáni ülése Kirill Mazurov (Belorusz- szia) elnökletével nyílt meg. Az elnök először Antanasz Sznyecskusznak, Litvánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Ezután Zsuma Durdi Karajev, Türkménia Kommunista Pártjának első titkára bejelentette, hogy elkészült a világ legnagyobb csatornájának, a több mint 400 kilométer hosszú Karakum- csatornának első szakasza. Ezzel a türkmén néo évszázados álma vált valóra. A következő felszólaló Joszií Kuzmin, az Állami Tervbizottság elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöli'v'°’vet- tese elmondotta, a szovjet nén joggal büszke rá, hogy elsőnek lépett a kommunista társadalom építésének útiára. Kuzmin bírálta Pervuhin felszólalását. Pervuhin valójában epv szót sem szólt saiát pártellenes tevékenységéről — mondotta — nyilván arra számított, hogy közreműködése a pártellenes csoportban és e csoport leleplezésénél tanúsított tétlensége észrevétlen marad. Kuzmin tényeket sorolt fel, amelyek bi- nyították, ho°v Pervuhin támogatta a pártellenes csoport álláspontját, s hogy magatartása negatív volt a Központi Bizottságnak az inari és az építés igazgatásának átszervezésére kidolgozott javaslatával szemben. Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke a tudomány szerepéről beszélt a szovjet népgazdaság fejlesztésében. Majd áttekintette azokat a problémákat, amelyek megoldása a szovjet tudósokra vár. A kongresszus kedd délutáni ü’ésén felszólalt még Szűrén Tovmaszjan, az örmény Kommunista Párt Közpomi Ri.ZOtfsáa-ánHk pl«ő titkár-a és Jevgenyija Andrejeva, Tambov terület (OSZSZSZ) egy kolhozának elnöke is. Utána India, Ausztrália, Görögország és Mexikó Kommunista Pártjainak képviselői üdvözölték a kongresszust. Befejezésül a kongresszus megválasztotta a bizottságot, amely előkészíti a határozati iavaslatot Hruscsovnak , „A Szovjetunió népgazdaság fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai'-ról tartott beszámolója alapján. (MTI) I szerda délelőtti ülés MOSZKVA (TASZSZ): Szerdán nyolcadik napja tart az SZKP XXI. kongresszusa. A moszkvai idő szerint 10 órakor megkezdődött délelőtti ülésen, amelyen Nyikita Hruscsov elnökölt, e'sőnek Tyeren- tyij Malcev (OSZSZK), a kur- gani terület „Lenin hagyatéka ’ kolho-ának országszerte ismert mezőgazdásza szólalt fel. Malcev, aki az Uralon-íúli vidék természeti viszonyainak számbavételével a talajmeg- munkálás eredményes agrotechnikáját dolgozta ki, részletesen elmondta, mit tesznek a kurgani terület kolhozai az aszály ell Az Uralon-túü vidék kedvezőtlen éghajlati viszonyai ellenére a kolhozparasztok hektáronként több mint. száz púd szemest Keményt takarítanak be — mondotta. Malcev több javaslatot tett az országos Lenin Mezőgazda- sági Tudományos Akadémia szervezeti fe’építésének megváltoztatására. Tyerentyvi Stikov, a Primőrje határterületi pártbizottság első titkára a szov’et-TávoI- Kelet vidékének fejlesztéséről beszélt; Elmondotta, hogy a követkt..j hét esztendőben a határterület össztermelése 1965-re, , lU5é-hoz visznniiítva 73 százalékkal emelkedik. Szükséges — mondotta —, hogy a határterületen, különösen a Szihote—Alin hegylánc környékén bővítsék a geolétgiai feltáró és kutató munkákat. melés fokozásában is — jegyezte meg a szónok. A délelőtti ülés következő szónoka Alekszandr Seljepin, az állambiztonsági, bizottság elnöke volt, A XX. századot a villamosság: és a rádió századának, az atom századának nevezik — mondotta. — Nincs messze azonban az idő, amikor népünk a kommunizmus évszázadának nevezi a XX. századot. Az állambiztonsági szervek a proletárkard éles hegyét az imperialisták által hazánkba küldött ügynököknek szegezik. Az imperialisták örülnének, ha mi csökkentenénk az állambiztonsági szervek apparátusának munkáját, hogy ezáltal fegyvertelenekké váljunk. Vágyaik azonban nem fognak megvalósulni. Seljepin beszélt róla, milyen aktivitást fejtenek ki a nyugati hatalmak kémszervezetei a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége több mint húszezer főnyi appar<U tussal rendelkezik. Nyugat- Németország területén az Egyesült Államok kémszolgálata 40 szervezetet létesített. Csupán Nyugat-Berlinben az Egyesült Államoknak és más nyugati hatalmaknak több mint hatvan kémszervezete működik. Az állambiztonsági szervekben felszámoltuk Béri ja és cinkosai ellenséges tevékeny* ségének következményeit — jelentette ki a továbbiakban Seljepin. — Hazánkban helyre* állt a forradalmi törvényességi megsértői megkapták büntetésüket. Minden szovjet állam- polgár biztos lehet benne, hogy ez a szégyenletes dolog soha többé nem ismétlődik meg. A Szovjetunióban mind jobban szűkülnek az állambiztonsági szerveknek a bűnözők ellen irányuló megtorló funkciói — mondotta. — Tevékenységünkben a nevelő munka fokozására és a megelőző rendszabályok megtételére kell törekednünk, különösen, ha fiatalokról van szó. Befejezésül foglalkozott Sei- jepin a* elvtársi bíróságuk szerepének növelésével Biztosak, vagyunk benne — mondotta —, hogy a Szihote— Alin nagy természeti kincseket rejt. Ez a kerület a közeljövőben a távol-keleti Liralla válhat. A határterületnek nagyok a lehetőségei a szőrmeáru-terés más nevelő jellegű intézkedésekkel, s rámutatott, hogy ez a rendszer kedvező eredményekre vezetne a közrend és á szocialista együttélés normáinak megsértése ellen vívott harcban. A délelőtti ülésen Jean Blum, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Hilding Hagberg, a Svéd Kommunista Párt elnöke, Tim Buck, a Kanadai Haladó Munkáspárt Országos Bizottságának főtitkára, Luis Corbalon, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Pedro Antonio Saad, az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Peter Kenneman, a Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a kongresszust A szónokok egyöntetűen úgy értékelték a kongresszuson megvitatott hétéves tervet, mint a kommunizmus anyagitechnikai bázisa megteremtésének nagyszerű programját Hangsúlyozták, hogy ’ a ten’ megvalósítása gyarapítja majd a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország hatalmát, erősíti az egyetemes békét. A délelőtti ülés második felében Otto Kuusinen elnökölt, Először Ivan Lebegyevnek, a sztavropoli határterületi párt- bizottság (Észak-Kaukázus) első titkárának adta meg a szót Lebegyev elmondotta, milyen óriási lehetőségek vannak a határterületen a népgazdaság továbbfejlesztésére. Nemrég üt tizennégy nagy földgázlelőhelyet és hat olajlelőhelyet tártak fel. E készletek alapján nagy fejlődésnek indul a vegyipar. — Gazdagodnak a sztravro- poli falvak, egyesülnek a kolhozok — folytatta a szónok. — A régebbi 408 kis kolhoz helyett ma 149 nagy kolhoz van. Minden kolhoz átlag harmincezer hektárnyi földdel rendelkezik. (Ebből átlag tizenkétezer hektár ve-tésterü; let.) Minden kolhoznak sok ezres állatállománya van. 1958- ban a határterület kolhozainak jövedelme meghaladta a kétmilliárd rubelt. A jövedelem növekedése alap-án állandóan javul a kolhoz- parasztok élete — hangsúlyozta. A legutóbbi esztendőben több mint hatezer lakóházat építettek a kolhozparasztoknak. A kongresszus küldöttei felszólalásaikban helyesen fog (Folytatás a 2, oldalon,) I
