Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET EK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * A szőlőt elépítések i&gr ár közgazdasági problémái Üton-útfélen bárkivel beszél az ember, újságot, szakirodal­mat olvas, vagy rádiót hallgat, elkerülhetetlenül találkozik olyan kifejezéssel, hogy: nagy­üzem. Legyen ott és akkor szo­cialista rendszerről, de akár kapitalizmusról is szó. Mostanában, amikor hazánk­ban is új lendületet vett a meggyőződésen alapuló szövet­kezés — a kisárutermelő me­zőgazdasági rendről szocialista termelési rendre való áttérés — önként vetődik fel ennek kap­csán gyakorlati megoldásában sok olyan probléma, mellyel itt — eggyel a sok közül — pár sorban foglalkozni kívánok. Elöljáróban közölni kívá­nom, hogy amit itt elmondok, már más szocialista országok­ban és igen sok kapitalista or­szágban is megvalósítás alatt van, vagy már megvalósult. Spanyolországban, Francia- országban, Olaszországban — pedig ezek kapitalista országok —, valamint Bulgáriában a sző­lőkultúrának, telepítésnek, művelésnek olyan formája ala­kult ki, illetve van kialakuló­ban, amely perspektivitásban kisebb munkaerő-felhasználást, így kevesebb munkaerőt kí­ván, s fokozottabban előtérbe helyezi a szőlőművelésben a gépek technikai kihasználását. Ez egyrészt következik az ész- szerűsítés szükségszerűségéből, másrészt abból, hogy az utób­bi évek folyamán műszaki té­ren olyan hatalmas eredmé­nyek láttak napvilágot, ame­lyek méltán követelik nálunk is a technika alkalmazhatósá­gának feltételeit. S most jön a kérdés: dolgozhatunk-e 80 cm-es szőlősorokban gépi per­metezővel, vagy végezhetünk-e korszerű gépi művelést ilyen telepítésekben? Ügye, nem. Valahogy magától ötlik sze­münkbe valami, amelynek hiá­nya gátolja a gépi-technika al­kalmazhatóságát és annak be­vezetését. Ez a kérdés olyan, mint amikor vala! építkezik, de azt a cseréplerakással s vakolással kívánja elkezdeni. Hát így va­gyunk mi is, a szőlő telepíté­sének problémájával. Ahhoz, hogy kevesebb kézi erővel, nagyobb gépesítéssel tudjunk szőlőinkben munkál­kodni, már azt a telepítéseknél kell elkezdeni. Az tudott dolog, hogy vala­mely gépesített munkafolya­mat alkalmazásának gazdasá­gosságát alapvetően az szabja meg, hogy mennyire vannak meg hozzá az alapvető félté- tcl&k Most nézzük meg, melyek azok a követelmények szőlő esetében. Elsősorban a sortá­volság, a szőlősorok száma, terület-egységre vonatkoztat­va. valamint a fordulóhely a gépek részére, stb. Sokszor felvetődik olyan kérdés, hogy lehetséges-e a meredek lejtő gépesítése. Különösen nálunk. Hevesben, az ilyen jellegű kérdések magától értetődőét. Ami ezen problémát illeti, ne­héz, de a modem techniká­nak nem megoldhatatlan aka­dályt jelentő kérdése. Akkor, anrkor kormányunk gazdaságpolitikáját elemez­zük figyelembe véve — amely belterjes, munkaigényes, ex­portképes mezőgazdasagi ter­mények előállítását stimulál­ja — gazdasági adottságain­kat, külfölddel való verseny- képességünket, nem lehet szem elől tévesztenünk azt a megfellebbezhetetlen tényt, hogy a munkaerő felszívódá­sa’nem az iparból a mező- gazdaságba, hanem fordítva történik és nem véletlenül. Ezért kell különös súlyt he­lyeznünk munkaigényes sző­lőkultúránk gépesítésére, an­nak kialakítására előkészíté­sére. megszervezésére. S ezt ^fepítés&si kell Azzal, hogy az egész pa­rasztságunk körében elter­jed a szőlő, gyümölcsösök te­lepítése, — amellyel paraszt­ságunk termelési kedvének kibontakozását tapasztalhat­juk —, igen örvendetes és üdvös dolog. De, hogy hogyan és miként végzi azt, abban nekünk kell tanácsot adni és segédkezet nyújtani. Itt van feladata a földművesszövet­kezeti agronómusnak. a köz­ségi mezőgazdasági felügye­lőnek, közigazgatási és mező- gazdasági szakembereinknek. El kell beszélgetni egyéni pa­rasztjainkkal, szakcsoportja­ink tagjaival, s erre igen al­kalmasak ezek a téli hóna­pok — minden olyan kérdés­ben, amely érinti a mezőgaz­dálkodást, szőlőtelepítésekkel kapcsolatos problémákat, amely érdekli a termelőiket Felvilágosítást és szaktanács- adást kell adni a korszerű agrotechnikai eljárásokról, a fejlettebb nagyüzemi mező- gazdasági termelésről, stb. Kormányunk támogatja pa­rasztságunkat, különösen na­gyobb beruházást igénylő te­lepítéseknél, a szakcsoportok, termelőszövetkezetek részére hitelt biztosít, valamint az egész parasztságunk részére olyan olcsón adja a szőlőka­rót, melynek bekerülési kölc- sége ’óval nagyobb, mint az* a parasztság felé értékesítjük. Mint már említettem is, az a nagy ugrásszerű szimpátia a szövetkezeti mozgalom iránt, ami hazánkban bekö­vetkezett, megköveteli és el­várja nemcsak a termelőszö­vetkezetektől, hanem még az egyéni termelőktől, de főkép­pen szakcsoport i a' n któl azt hogy a nagyüzemi telepítés­nek megfelelően végezzék a szőlő telepítését, felújítását. Ne úgy mint azt jelenleg szakcsoportjaink tették és ten­ni kíván iák. Többek között pl. a verpeléti Szőlőtermelő Szak­csoport ebben az évben is kí­ván szőlőt telepíteni de egyé­nileg úgv kb. 60—70 kát hol­dat Ezt 80—100 darabban, kü­lönböző fapákkal, más-más. dűlőkben, különböző sortávol­sággal, stb. Mennyivel impozánsabb. gyönyörködtetőbb egy olyan tábla, amely összefüggő, egy­öntetű, egységes egész, mint az, amely darabonkénti 8— 900 négyszögöles szétszórt kü­lönböző rendszertelen helye­ken van telepítve. Ezen még a laikusok sem vitatkoznak. Gondolkozzunk csalt! Nem lenne-e ésszerűbb, gazdasá­gosabb, ha ezt lehetőleg egy — a telepítésre legcélszerűbb és legmegfelelőbb — dűlőben esetleg 3—3 helyen oldanák meg. Egyöntetű fajtákat le­hetne ide telepíteni, amelyek a környéken jól teremnek s jellegüknél fogva e borvidék­nek a legiobban megfelelnek. Kisebb ráfordítást igényelne a telepítés, nem is beszélve a későbbiekben megmutatkozó védekezési művelési, szürete- lési, feldolgozási munkálatok­nak a gazdaságosságáról, mun­kaigényességéről, amelyeknek megtakarításában maguk a telepítők látnák az elkövetke­zendőkben hasznát. A feTődés, az ipar szocia­lizálása mellett a mezőgazda­ságnak nagyüzemei tését is feltételezi és megköveteli. Mindannyiunk érdekében kell megértetni mindazokká1 a szakcsoportokkal, társulá­sokkal és egyéni termelőkkel, hogy azzal nemcsak saját ma­guk. de országunk, népünk javát is szolgálják, ha telepí­téseiket úgv szervezik meg és haitják végre, hogy az a leg­jobban megfeleljen a korsze­rűbb mezőgazdasági nagy­üzem követeirnényemek. A takarékszövetkezeti mozgalom kibontakozása megyénkben rwrt a • »• jr ^ •• w w m r a & rr leemeljünk több jo minőségű zöldséget Alig két esztendő telt el azóta, hogy a min sztertanács határozatilag lehetővé tette a falusi takarékszövetkezetek szervezését. A megyénkben elsők között 1957. július 17- én Verpelétien alakult taka­rékszövetkezet 125 taggal, és ma már 340 tagja és 875 000 forint betétállománya van. Megyénkben a földműves­szövetkezeti mozgalom kere­kben szélesedik, terebélyese­ik a takarékszövetkezeti mozgalom. Jelenleg 16 taka­rékszövetkezet van megyénk­ben 2520 taggal. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata is ki­mondja, hogy „dolgozó pa­rasztságunk gazdálkodását, se­gíteni kell a falusi takarék- szövetkezetek hálózatának szélesítésével is. Megfelelő szervező és felvilágosító mun­kával a jelenlegi takarékszö­vetkezetek számát lényegesen növelni kell. A takarékszö­vetkezetek a parasztság meg­takarításait gvűjtse össze és abból folyósítsanak kisebb kölcsönöket, elsősorban a me­zőgazdasági termelés céljá­ból.“ Több milliós betétállomá­nyunk is igazolja, hogv eddi­gi munkánk nem vott ered­ménytelen. Legfontosabb fel­adatunk közé tartozik a ta­karékosságra vgló nevelés. Több ezer do1 sózó paraszt igazolta megy étikben, a betét­könyvben való takarékossá g hasznos voltát, kétévi műkö­désünk alatt soha egyetlen­egy eset sem akadt, amikor azt mondották volna el, hogv az bárkinek hátrányos, káros lett volna. Dolgozó paraszt'a ink biza­lommal vannak a takarék- szövetkezetek iránt. Szívesen helyezik el felesleges pénzei­ket. Megszűnt, hogy a dolgo­zó parasztok uzsorakamatra vegyenek fel pénzt a falu uzsorásaitól, vagy több na­pon át kapálni, kaszálni és egvéb más munkát ingyen kelljen végezni egy pámapos pénz használatáért. A taka­rékszövetkezet a rászoruló dolgozó parasztoknak azonnal folyósít hitelt. A megyében a takarékszövetkezetek két év óta több ezer dolgozó paraszt­nak, több millió forint hitelt folyósítottak. A dolgozó pa­rasztok ma már úgy beszél­nek a takarékszövetkezetek­ről, hogy az áldás a falunak. Pártszervezeteink és taná­csaink is támovatják, segítik tekaréVszövetkezeteinket. A dolgozó parasztok b'zalma a siker egyik záloga, hogy rö­videsen a verpeléti takarék­szövetkezet egymillió forint betétállománnyal fog rendel­kezni. A dolgozó parasztok felis­merték a szövetkezésben rej- 'ő előnyöket Napról napra többen lennek be és helyezik el pénzüket a takarékszövet­kezetekbe és veszik igénybe azok kölcsöneit. Az elmúlt évben földműves­szövetkezeteink tcjbb mint 30G0 holdra kötöttek termeltetési szerződést termelőszövetkeze­tekkel, szakcsoportokkal és egyéni termelőkkel. Zöldség­félék közül megyénk területén nagy mennyiségben termeltek a múlt év folyamán szerződés­re a paradicsomot, paprikát, zöldborsót, zöldbabot, uborkát, görög- és sárgadinnyét. Az el­múlt év tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a jelenleg fenn­álló párt- és kormányhatáro­zatok, valamint a 3004-es ren­delét és a fennálló szerződési feltételek igen kedvezőek, mind a termelőszövetkezetek­re, mind a? egyéni termelők­re. Különösen szívesen foglal­koznak megyénk termelőszö­vetkezetei és egyéni termelői a zöldségfélék közül a paradi­csommal, a sárga- és görög­dinnyével. A paradicsom ter­melése a múlt évi tapasztala­tok alapján különösen kifize­tődő, mivel a korai étkezési pa­radicsomból korlátlan export- lehetőségek vannak. Ugyanak­kor a múlt évi tapasztalatok mutatták azt, hogy a görög- és sárgadinnye termelését nem szabad fokozni, helyette in­kább a bel- és külföldi piacok igényeit figyelembe véve zöld­borsót, zöldhüvelyű zöldbabot, csípmentes kálinkéi fehér­paprikát és zöldséget érdemes .termelni. Az 1958. évi termelési ta­pasztalatok azt is mutatják, hogy a lakosság zavartalan áruellátásának biztosítása ér­dekében fokozottabban keil foglalkozni mind a termelőszö­vetkezeteknek, mind az egyéni termelőknek a vöröshagyma és a fokhagyma termeléséve!, hogy 1959. évben megszüntes­sük a hagymaellátásban mu­tatkozó hiányosságokat Már most gondoskodunk róla. hogy a földművesszövetkezeti bolt­jainkban kellő mennyiségű, jó minőségű, olcsó áru dughat­nia kerüljön forgalomba, hegy a termelők igényeit a kívánal­maknak megfelelően ki tudjuk elégíteni. A termeltetési szerződések tavalyi számait az idén mér eddig is túlteljesítettük és a szerződéskötés továbbra is fo­lyik úgy, hogy azok a termelő- szövetkezetek, szakcsoportok és egyéni termelők, akik még nem kötötték meg az idei évre zöldségtermelési szerződésüket, minden földművesszövetkezet­nél az általuk kiválasztott cikkféleségre megköthetik. Az áruellátás alapja a ter­melési szerződéssel lekötött árumennyiség. Éppen ezért ér­deke mind a termelőszövetke­zeteknek, mind az egyéni ter­melőknek, hogy az általuk megtermelt áruféleségek szer­ződéssel le legyenek kötve mert így magasabb árat kap­nak a megtermelt árufélesége­kért és az ellátás az ország la­kossága részére, de exportra is biztosítva lesz. Az elmúlt évben földműves- szövetkezeteink kb 2500 vagon zöldségfélét vásároltak fel. en­nek nagy része a termeltetési szerződéssel lekötött áru volt. A felvásárolt mennyiségből több mint 1000 vagon árut szállítottunk el külföldre A többit pedig részben Budapest és az iparvidék, részben me­gyén belül, az ellátatlan lakos­ság szükségleteinek kielégíté­sére használtuk fel. Ahhoz, hogy az ellátatlan lakosság szükségleteit még jobban tud­juk biztosítani, mind mennyi­ségileg, mind minőségileg, fel­tétlenül a mennyiség fokozásá­ra és a minőség megjavítására vas szükség. Megyénk belső ellátása, bár az elmúlt év folyamán erősen javult, mégsem tudtuk az ipa­ri dolgozók és a városi lakos­ság ellátását zavartalanul biz­tosítani. Ez részben abból adó­dott, hogy egyes cikkféleségek­ből nem termeltünk eleget, részben pedig abból, hogy a megtermelt árukészleteket nem tudtuk egyenletesen terí­teni a földművesszövetkezeti hálózat zöldség-gyümölcs Don­jaiban. Az elmúlt év tapasztalatai alapján ezen úgy kívánunk se­gíteni, hogy a passzív terüle­teken áruelosztó raktárakat fo­gunk létesíteni, amelyek a já­rási székhelyeken működve közvetlenül tudják friss zöld­áruval ellátni a járás terüle­tén levő földművesszövetkezeti zöldségboltokat. Természetesen az ellátás megjavításához az is hozzátartozik, hogy az ellátat­lan területek községi tanácsai biztosítsanak földművesszö­vetkezeteinknek megfelelő bolthelyiséget és raktárhelyisé­get, mert jelenleg a legtebb földművesszövetkezeti zöld­ségboltunk ‘ raktárhelyiséggel nem rendelkezik és a boltok is annyira kicsik és rosszak — a szellőzés egyáltalán nincs biz­tosítva —. hogy az áru bármi­lyen frissen érkezik, 24 óra alatt tönkremegy. Ahhoz, hogy a passzív terü­leteken is zavartalan legyen az ellátás, feltétlen szükséges.* hogy a termelők a szükségle­teknek megfelelően foglalkoz­zanak zöteáruk termelésével és szükséges az is, hogy szövet­kezeti hálózatunk dolgozói lel­kiismeretes, jó munkával -így telítsék a hálózatot a megter­melt áruféleségekkel, hogy ah­hoz minden dolgozó hozzá tud­jon jutni. Röffler Ferenc Hírek — Az elmúlt hét folyamán Hevesen tanácskoztak a me­gye földművesszövetkezeti Ke­reskedelmének vezetői, me­lyen megtárgyalták a keres­kedelmi hálózat korszerűsíté­sének teendőit. Az értekezlet részvevői, kereskedelmi üzem- ágvezetők, FJK felügyelők, kollektiven megtekintették a már működő önkiszolgáló élelmiszer szakboltot. A bolt működését egyöntetűen he­lyeselték és több olyan elha­tározás született, hogy május 1-re néhány földművesszövet­kezetnél hasonló formában működő boltot hoznak létre. — Közöljük, hogy a makiári földmű vessző vetkezetnél gyö­keres oltvány és gyökeresvad szükségletüket beszerezhetik a termelők. Oltványból: rizling, kékfrankos, kadarka, leányka, medoch, míg gyökeresvadból riparia Portális áll rendelke­zésre. Oltvány I. osztályú 3,5 fo­rint, II. osztályú 2,5 forint. Gyökeres vad I. osztályú 1,5 forint, II. osztályú 1 fo­rint. — A héten fejeződött he az egri Méhészszövetkezet és a TIT által rendezett kezdő mé- hésztanfoiyam. A kezdő mé­hészek részéről igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a tanfolyam iránt, amire az is jellemző, hogv a tanfolyam végére a hallgatók létszáma 60 százalékkal nőtt. Az elő­adásokon a kezdő méhészek elsajátították az alapvető el­méleti tudást, gyakorlat: is* méretesre is szert tettek A tanfolvam hallgatói a tavasz folyamán egy egész naoos gyakorlaton is részt fognak vpnni az egri Tar gazdaság méhészetében. Mit hallottunk a méhéssr^zövetkezet ülésén ? A hónap elején összegyűltek városunk és a széles környék méhészei, hogy meghallgatva a szövetkezet igazgatóságának beszámo’óiát, új vezetőséget választva, döntsenek a nyere­ség felosztásáról és meghatá­rozzák a méhészszövetkezet ez évi feladatait. A beszámoló alapján ki­bontakozott a közgyűlés előtt szövetkezetünk elmúlt évi eredményes munkája és az a mintaszerű haladás, melyet mind gazdasági, mind társa- da’mi vonatkozásban elértünk. A beszámotet élénk vita kö­vette A felszólalók kivétel nélkül helyeselték az igazga­tóság javaslatát a nyereség felosztására vonatkozóan. A közgyű'és szellemét a széles alapokon kibontakozó, közös tevékenységre való felkészítés jellemezte. Ez is bizonyítja, hogy a méhészszövetkezet tag­ságának megnőtt a közösségi öntudata. Az egész tagság ér­dekét képviselő — a termelés biztonságát növelő feladatokra kívánta fordítani a tagság a fe1 osztható nyereséget. így módja lesz az igazgatóságnak magas színvonalú tanfolyamok szervezésére, mintaeszközök és kaptárak beszerzésére, módja lesz nagyarányú mézfogyasztá­A szovjet könyv ünnepe Ebben az évben február 21. és március 2. között rendezik meg a szovjet könyv ünnepét. A már hagyományossá vált ünnepet a megyében, különö­sen a könyvbarátok körében hatalmas érdeklődés előzi meg. A járási székhelyen levő FJK könyvesboltok igen nagy választékú könyvújdonsággal és a már korábban elfogyott és keresett könyvek új kiadá­sával lepik meg az olvasókat. A szovjet irodalom legjele­sebb a1 kotásai is kiadásra ke­rülnek. 53 új mű jelenik meg. A szovjet írók között találjuk Majakovszkij, Gorkij, Solohov alkotásait. &z mss klasszikusok kö­si propagandát végezni, a la­kosságkörében. A szabályos nö­vényvédelmi munkát propagá­ló tevékenység következtében' feltehetően csökkenni fog a méhpusztulás. Szövetkezetünk, a KISZ-szel együttműködve, nagyszabású fásítást fog anya­gilag is támogatni. Az ifjúság körében két megfigyelő-kaptár ajándékozásával kívánja a szövetkezet terjeszteni a mé­hészkedés szüreteiét. A közgyűlés színvonalát emelte Sinkó Antal, MÉSZÖV mezőgazdasági főosztályvezető hozzászólása, amelyben felhív­ta a méhészek figyelmét az összefogás — egymást segítés — jelentőségére. A méhészek lelkesen üdvö- zö'ték a közgyűlésen megjele­nő Kocsis Sándor elvtársat, az OMSZK igazgatóját, aki sok sikert és eredményes munkát kívánt az újonnan megválasz­tott vezetőségnek és a mé- hés^szövetkezet minden tagjá­nak. A méhészek a jól végzett munka tudatával, bizakodva az elkövetkező idény eredmé­nyességében, távoztak a köz­gyűlésről, hogy folytassák a tavaszi méhészkedésre való otthoni előkészületeket. Sztrancsik Zsigmond, zött pedig Gogol, Kuprin, Ler­montov, Nyekraszov, Tolsztoj, Turgenyev műveit. Persze a szovjet könyvek mellett igen sok haladó író könyve is he­lyet kap. Valamennyi földművissszö- vetkezetnél és a bizományo­soknál a szovjet ünnepi könyv­héten könykiállítás és árusí­tás lesz. Az ünnepélyességet még az is növeli, hogy a könyvkiállítások mellett a na­gyobb községekben könyves­bálokat is rendeznek. A könyvesboltok és azok bi­zományosai már készen vár­ják a szovjet könyv ünnepét. Irnzédé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom