Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 43. szám ÁRA; 50 FILLÉR 1959. február 20., péntek VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Legújabb: 1701 család 1769 tag Szinte óráról órára érkez­nek a hírek arról, hogy egyre többen választják a közös gaz­dálkodás útját megyénkben. Az eddigi jelentések szerint az utóbbi napokban 1701 csa­lád 1769 taggal lépett be a isz-ekbe. Legutóbb Gyöngyö­sön, Gyöngyöstarjánban, Gyöngyöspatán, Tarnaszent- miklóson alakult termelőszö­vetkezet. A hatvani Gorkij Tszcs 25 tagja elhatározta, hogy felvételét kéri a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Mező- tárkányban két termelőszövet­kezeti csoport alakult át ter­melőszövetkezetté. Megyénk legújabb szocia­lista községei: Pély, Kisköre, T'enk és Kerekharaszt. Pélyről jelentjük Pély községben az utóbbi napokban komoly, sorsdöntő változások mentek végbe. Az eddig még egyénileg gazdálko­dó egyéni parasztok egymás­után írták alá a belépési nyi­latkozatokat és léptek be a ter­melőszövetkezetekbe. Az Aranykalász Termelőszö­vetkezetbe az utóbbi napok­ban 140 család kérte felvéte­lét. A meglevő termelőszövet­kezeten kívül még három új termelőszövetkezet is alakult és az eddig szakcsoportban dolgozók is beléptek a terme­lőszövetkézetekbe. A községben tegnap falugyű­lést tartottak annak megün­neplésére, hogy Pély is szö­vetkezeti község lett. Egy hét alatt 476 család, 3462 holddal lépett a közös szövetkezeti út­ra. Dér Ferenc: KÖMLÖN IS GYŐZ AZ CM ★ MULATÓ UTAS, ITTAS VEZETŐ A BALATONI AUTÓBUSZON ★ Kovács Endre: A BÁNYÁSZOK JAVASLATA TÖRVÉNY A VEZETŐK SZÁMÁRA ... ★ HÍREK — SPORT Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. AZ ülést Rónai Sándor elvtárs nyitotta meg, s a képviselők lelkes tapsa közepette köszön­tötte a Guineái Köztársaság­nak a teremben megjelent kormányküldöttségét, s az egész magyar nép nevében sok sikert kívánt a Guineái Köztársaság népének és ve­zetőinek országuk felvirágoz­tatásáért folytatott munkájuk­hoz. Az üdvözlésre Beavogui Lo­uis Lansana, a Guineái Köz­társaság kormányküldöttségé­nek vezetője, gazdasági és ter­vezésügyi miniszter válaszolt. Megköszönte a meleg fogadta­tást, majd kifejezésre juttatta, milyen nagy fontosságot tulaj­donít Guinea kormánya és népe ennek a látogatásnak. Azért is jöttünk, hogy kife­jezzük hálánkat a. Magyar Népköztársaságnak, amely el­sők között ismerte el köztár­saságunkat. Látogatásom, egy­szersmind jó alkalom arra, hogy megerősítsük az orszá­gainkat összekötő barátság szálait — mondotta. A Guineái kormányküldött­ség vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nök bejelentette, hogy az or­szággyűlés megkezdi az 1959. évi költségvetés és költségve­tési törvényjavaslat tárgyalá­sát. A költségvetést Antos István pénzügyminiszter is­mertette. intos István beszéde A forradalmi munkás-pa­raszt kormány az 1959. évi költségvetés összeállításánál azokra az eredményekre tá­maszkodott, amelyeket 1958- ban elértünk a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép anyagi és kulturális életszín­vonala emelésében — kezdte meg beszédét Antos István pénzügyminiszter. 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen ked­vezőbben alakült. Az állami ipar termelése 12 százalékkal magasabb volt. mint 1957-ben. •A tervet döntő részben a nép­gazdaság számára szükséges és fontos termékekből teljesí­tettük, s ez növelte a népgaz­daság erőforrásait. Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek színvonala — a még nem végleges adatok sze­rint — az állami iparban 2,1 százalékkal, az építőiparban 1,5 százalékkal, a közlekedés­ben pedig 1,6 százalékkal ala­csonyabb volt a tervezettnél. Az ellenforradaloni után a termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban mór — a ■ bányászat és építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékossá­gi intézkedésekkel, teljes egé­szében ellensúlyozta a bér­emelés önköltségnövelő hatá­sát és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforrada­lom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását. intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költségfajták csök­kentésére és az intézkedési térvek végrehajtásával tekin­télyes összegű terven felüli nyereséget értek el. ,A takarékossági intézkedé­seket jól támasztatta alá a vállalati nyereség fokozásában a dolgozók anyagi érdekeltsé­ge. Az előzetes számok alap­ján a nyereségrészesedés ot­szágosan a múlt évivel azonos mértékű lesz. Előreláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél kiseb­bet a könnyűipar vállalatai. A mezőgazdaságban a nö­vénytermelés — minthogy a gabonatermést az aszályos idő­járás Sújtotta — a vártnál va­lamelyest kedvezőtlenebbül alakult. A tervezettnél job­bak az állattenyésztési ered­mények. Kimagaslóan kedvezően ala- kult a szőlő- és bortermelés. Összességében a mezőgazdaság teljesítette tervét. A két nagy termelőszektor eredményeinek egybevetése «lapján megállapítható, hogy 1958-ban sikeres volt a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erő­források jöttek létre. Ezeket a terven felül létre­hozott anyagi eszközöket min­denekelőtt a felhalmozási alap bővítésére használtuk fel. 1,5 milliárd forinttal emeltük a beruházásokat, félmiiliárd fo­rinttal a felújítási kereteket. A tervezettnél nagyobb mérték­ben növekedtek az ipari anyagkészletek és a központi tartalékok. A terven felül létrejött erő­források másik részié, az ex­portterv túlteljesítésére szol­gált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének . köszönhető, hogy az exporttervet 12 szá­zalékkal túlteljesíthettük. Ez mintegy az alapanyagterme- lés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termelés­hez szükséges importot csak kis mértékben — 2 százalék­kal — kellett felemelni. A bérből és fizetésből élők reáljövedelrm a tervnek meg­felelően alakult. A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabonatermés következtében — csekély mértékben a terve- j zett alatt maradt. A kiskeres-1 kedelmi forgalom 5 százalék­kal haladta meg az elmúlt évit. 1958-ban kedvezően alakul-1 tak a pénzügyek is. A termelési terv túlteljesí­téséből és a gazdaságosság ja­vulásából eredő akkumulációs többlet, teljes mértékben fe­dezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a köz­ponti készletek növekedése következtében terven felül je­lentkező kiadásokra. Tervsze­rűen alakult a tanácsok költ­ségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevéte­lek maradéktalanul befolytak: a falusi és városi lakosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófi­zetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesítése következtében aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérle­get. Ez lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük devizatar­talékainkat és csökkentsük a kapitalista országokkal szem­ben fennálló hiteleinket. Figyelemreméltó jelenség, hogr Köralőn is győz az á) Kömlő népe is a termelőszövetkezeti gazdálkodás felé irányítja lépteit. Forrongás ez, amely a régi formákat igyekszik lerázni, hogy megteremtse a maga új világát. Harc, amely* ben a győzelem végérvényesen azoké lesz — inkább előbb, mint utóbb —akik emellé a most formálódó, s az állandóságot eddigi létében is magában hordozó új világ mellé állanak... (Képünkön: a Kürti-család férfitagjai láthatók, akik együtt írták alá a belépési nyilatkozatot.) I • (Folytatás az 5. oldalon.) 'VVVvpvNNöAélAA#V\AA/VWVA/»W'/A'W^AWWWvVVvVvVvNAAAAVAVVW^^\\V'AAVsAA/WWVWW'AAAA/WWW a lakosság takarékbetété­nek állománya egy év alatt egymilliárd forint­tal növekedett. Ez évben — másfél hónap alatt — közel négyszáz millió forintos további betétállomány emelkedés következett be. Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségé­ről beszélt. Az 1958. évi tervtelj esítés ta­pasztalatai azt mutatják — mondotta —, hogy tt hároméves terv helyes feladatokra mosgósit és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a gazdasági ve­zetés a mennyiségi, eredmé­nyek tűlhajtása helyett a szük­ségleteknek megfelelő gyárt­mány-összetétel kialakítását, a gyártmány és gyártás korsze­rűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a ter­melési költségek csökkentését helyezte előtérbe. Eredménye­seknek bizonyultak a bérgaz­dálkodásban, a beruházások tervezésében végrehajtott in­tézkedések. A felvásárlási ár­politika és a termelőszövetké­zetek támogatásának új rend­szere előnyösen befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók ál­dozatkész munkája meghozta a kedvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege ko­moly gazdasági sikerekről tanúskodik. Az ellenforradalmi károk hely­reállításának időszaka lénye­gében lezárult, a bővített új­ratermelés folyamata hazánk­ban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket dön­tően az előrehaladásra, a nép­gazdaság fejlesztésére, a szo­cialista építés meggyorsítására összpontosítsuk. Ezeknek a céloknak á szol­gálatában áll az előterjesztett I 1959. évi költségvetés, amely | teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel. A. költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevételei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 száza­lékkal — magasabbak az el­múlt évihez képest. A bevételi többlet döntő ré­sze az. állami vállalatok befi­zetéseiből származik. A nép- gazdasági terv az állami ipar­ban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, a költségek szín­vonalának 1,2 százalékos csök­kentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól szár­mazó forgalmi adó bevétel 1,5 milliárd forinttal haladja meg az 1958. évit, a vállalatok gaz­dálkodásának összevont ered­ménye pedig 1,9 milliárd fo­rinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. 1959-ben az állami vál­lalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első íz­ben — nyereséges. - > A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre, • a 8 holdon felüli, módosabb, na­gyobb jövedelemmel rendelke­ző parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelked­nek. Magasabb adóbevételre szá­mítunk a magániparosok szűk, nagyjövedelmű felső rétegétől, a jövedelmek gondosabb szám­bavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 000 fo­rintot meg nem haladó jö­vedelmű, helyi szükséglet­re termelő falusi kisiparo­sok számára. Ez a kedvezmény a falusi kis­iparosság számára az eddigie­ken felül 8 millió forintot je­lent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a ko­vács, bognár és más — a la­kosság ellátása szempontjából fontos — kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá vál­toztatást végrehajtani egyes, nagyjövedelmű szabadfoglal­kozást folytató kategóriák jö­vedelmeinek, valamint az álla­mi alkalmazásban levő művé­24 százalék a nem termelő be­ruházásokra. Az utóbbinál el­sősorban a lakásépítés és az általánosiskoiai tanteremépi- tós köt le nagy összegeket. A termelő beruházások ősz- szegéből 39 százalék esik épí­tésre a múlt évi 40 százalék­kal - szemben, ugyanakor a gé­pi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik. 1959-ben a nehézipar beru­házásai közül kiemelkednek a villamosenergiatermelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari beruházások közül a diselmoadony és motor gyár­tására. az erősáramú elektro­mosipari, a híradástechnikai és műszeripari gyárak fejlesz­tésére előirányzott feladatok emelkednek ki. A könnyűipa­ri beruházások közül a Dapí--, valamint a bőr- és cipőgyárak szék, tudományos és más dol­gozók külön jövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 száza- . Iákig terjedő adókulcsokat 3-> tói 25 százalékig terjedő adó­kulcsokra változtattuk, fenn­tartva továbbra is a munkavi­szonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem' emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi- és jö­vedelemadó befizetései. Az 1959. évi állami költség- vetés kiadásai kereken 5,5 milliárd forinttal — 11,8 szá­zalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. A népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28,9 milliárd forint, az összes kiadások 55,5 százaléka, szociális és kultu­rális célokra 16,3 milliárd fo­rint, a kiadások 31,3 százalé­ka, a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági felada­tokra .4,9 milliárd forint, a Kiadások 9,4 százaléka, végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a «kiadások 3,8 százaléka jut. A költségvetés beruházás: előirányzata 1.9 milliárd fo­rinttal magasabb az 1958. évi. teljesítésnél. bővítésére, az élelmiszeripar­ban a konzervipar, a tejipar és a mélyhűtőipar fejlesztésé­re szolgáló beruházások a leg­fontosabbak. Fejlődik a közle­kedés, a hírközlés és az úthá­lózat. Az iparnál is, a keres­kedelemnél is bővül a raktár­iér. Jelentős összegek szolgál­ják a szállodák építésének be­fejezését.. Az elmúlt évinél nagyobb összeget fordí­tunk az állami gazdasá gok, a kísérleti gazdasá­gok. a hibrid liukorica- vetőmag-előkészítő üze­mek a mesterséges meg­termékenyítő állomások, valamint a gépállomások beruházásaira. Az 1959. évi költségvetés lé­nyegesen magasabb összegben: (Folytatás a 2. oldalon.) 1 beruházások 76 százaléka esik ti termelő beruházásokra, Az országgyűlés csütörtöki ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom