Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
1939. február 19., csütörtök BíBPÜJSAG * Könnyebb lesz, ha összefog a község Poroszlói emberek — poroszlói gondok Ha két ember megáll beszélgetni Poroszlón, egész biztos, hogy a szövetkezetről lesz szó Vitatkoznak, érveket mondanak mellette is, ellene is, győzködik egymást, sokszor két .kívülálló is. Elmondják, hogy jó az a szövetkezet, de mégis nehéz megválni a hét-nyolc holdtól, bár azt mindegyik elismeri, hogy a szorgalmas szövetkezeti tagok valamennyien többet keresnek egy esztendő alatt, mint a faluban a dolgozó parasztok többsége. Beszélgetnek a népnevelőkkel, a fiatalok a kereset után érdeklődnek legjobban, a középparasztok a földjáradékról kérdezősködnek, az öregek arról, mi lesz velük a szövetkezetben, ha már nem bírják a kapát egy sorban a fiatalokkal. Hogyan alakul az életük, milyen lesz, ha összefog a község — ezernyi kérdés, ezernyi probléma, s nem egy kis poroszlói ház ablar’sze- me világít késő éjszakáig. Gondolkoznak, számolnak az emberek. Erjed a szövetkezeti gondolat, naponta újabb csomag kitöltött belépési nyilatkozatot tesznek a fejlesztési bizottság asztalára a névnevelők. Beszélnek az eredményekről, a lehetőségekről, a tsz- ben dolgozó emberek útjáról, életéről. Hogy könnyebb legyen a döntés a poroszlói házakban, bemutatunk néhányat azok körül, akik a szövetkezetben keresték és találták meg boldogulásukat, s azok közül, akik ezekben a napokban arra vállalkoztak, hogy megmutassák a poroszlói parasztoknak a helyes utat. Gondtalan, v!dám fiatalság Kék-kosztümös lány sétál Végig a vasárnapi korzón. Izmos derekán kicsit megfeszül a kabát. A lányok — Poroszlón sem tagadhatják meg igazi természetüket bírálgató szemmel nézik végig társnőjüket. De hát azon igazán nem lehet semmi kivetni valót találni. Jó a kis kabát szabása, finom tapintású az anyag, illik is a kicsit gömbölyded a'akra... Szóval. egészen biztos, hogy ezen a vasárnapon jó néhány ház' akad, ahol a nagylány a leves mellé feltálalja a kérést: szeretne egy olyan szép új kosztümöt, mint az Idának van. — Meg is érdemelné, hiszen sokat segített a nyáron - próbálkozik az édesanya is —, de ahogy kiszémolgatják, mit kell még kifizetni, mit kell ínég, ennél is fontosabbat megvenni, hamar kiderül, hogy talán maid őszre, ha bevág ez az esztendő. .. — Hiába, könnyű az Idának sóhajt fel ilyenkor irigykedve a nagylány. Hát csakugyan könnyebb. Mert immáron három esztendeié ott dolgozik a Béke Termelőszövetkezetben és ha nagyon megszeretne venni valamit — meg is keresi a rávalót. " Kint találkoztam vele először, a termelőszövetkezet juh- hodályánál. Ott dolgozott. Ahogyan a többi tagok mondják, nem esik ki semmilyen munka a kezéből. Megjj; mindenhová, ahol dolgozni kell. Meg is látszik a munkaegysegein, hl ég egészen elején vagyunk az esztendőnek, mégis meghaladja az idén szerzett munkaegységek száma. Habóczki Ida derűs szemmel néz a világba. Nem cserélne egyetlen városi lánnyal — de egyet1 en középparaszt lányával sem. Mert amit dolgozik, annak igazán megvan a látszatja. Az elmúlt évben csak búzából ÍR mázsát vitt haza a szekér. És ez csak egy része a keresetének. Három éve tsz-tag, — 17 éves volt. amikor belépőit. s minden évben megkeresett legalább 10—12 ezer forintot. Hol van az a 20 éves lány fa1 un, aki többet keres ennél? Most vette a kék kosztümöt, meg egy szép sötétkék télikabátot. A vászonnemű már ott sorakozik a szekrényben nincs semmi, híja, s együtt a pénz, hogy megvegyék a bú tort Egerben. Még a szüleit is segítette, az ő keresetének is része van abban, hogy az idén megvehették a házat. Tavaly már 17 éves húga is kedvet kapott a szövetkezethez áprilistól novemberig több mint hatezér forintot keresett Na és ehhez jön még a háztáji, mert azt is kaptak a lányok — mint teljesjogú tsz- tagok. Van bútorra pénze, megvan a kelengye, szépen öltözik — tavaszra kerékpárt is vesz, ne kelljen gya’og járni a határba — ez az, amit forintokkal mérhet az ember. De van, amit nem lehet forinttal lemérni Az a biztonság, ahogv beszél mozog, tervez. A szövetkezet három esztendeje nemcsak kenyeret adott a kezébe — teljes értékű emberré is formálta. tendő, hogy hét csikót nevelt fel, s nem is akármilyet. De ennek már idestova négy esztendeje. Azóta a szövetkezet lóállomáriyának istápolója az öreg. Ősz hajú ember, bajuszában is sok már az ezüst szál, nehéz volna megállapítani az eredeti színét. Majd hetven év gondját, terhét hordja vállán, — de igen fiatalosan. Hiába, öregember nem vénember, — s ha öreg is, tudfa, hogy fontos a szövetkezetben. Mert ott még nem eldobni való a hetvenéves sem. Mondta is a napokban az öreg Tóth Pálnak — soha nem volt még oka megbánni, hogy ezelőtt négy esztendővel belépett. Pedig őt igazán nem a szegénység vitte be, 11 holdas középparaszt volt. Adott jövedelmet a föld is, s az öreg szenvedélye, a jószágnevelés is. De úgy vélte, mégiscsak jobb lesz a szövetkezetben, hiszen maholnap kiesik a kapa a kezéből. S az egyéni gazdaság, az nem ad könnyebb munkát annak, aki a földből akar megélni. Ott ötvenet Gyarapodik a család — Ide figyelj hékám! így nem megyünk mi ötről a hatra sohasem, — húzta egv este magához az asszonyt. Nézd, maholnap, hároméves házasok vagyunk, itt a kislány is, s még mindig csak az az egy ágyunk van, amit anvád adott. Igv nem lehet semmire se menni. Jobb lenne, ha belépnék a szövetkezetiek közé. Igv kezdődött 1951-ben Bodnár Ferenc szövetkezeti tagsága. Akkor lépett be a Békébe A szövetkezetiek barátsággal fogadták, segítették, hogy legyen kitartása őszig, s ő cserében azóta is egyik legszorgalmasabb tagja a szövetkezetnek S aki szorgalmas, az munkája után boldogul is! Az első évben bizony nehéz volt még, igen szűkösen volt ellátva a kis háztartás. Akkor mondtáK neki a szövetkezetben, menien ki a kistányéra, mert ott kellene naivon egy ember. Felkerekedett. how klköltöz-ön az árendás házból.. Elég volt egy kis kocsi, hogy kiszállítsa. De a második évh°n már vett gey rá^'ót, az*án új ágyak kerültek a régi helvére. Apródon- ként ui s az istállóba egy tehén, a házbáij gazdasághoz. Hárorfl esztendő múl'7a. mikor az iskolába kerülő kislány. meg az úi k’S családtag kedvéért visszaköltöztek a fahelyt’ kell állni a jószág mellett is, az eke mellett is. De- hát a szövetkezet az más. Ott a sok munkában mindig van olyan, ahol az öregnek is hasznát veszik. Márpedig, ha dolgozik, s beosztja a keresetet, sohasem lát szűkösebb napokat. — Gyere be, nézd meg a kamrám! — invitálja a szomszédokat majd minden nap. Ott van még bőségesen búza, az újig el sem fogy, két nagy zsákban áll a cukor, a nagy bődön tele zsírral, oldal-szalonna, — szóval minden, amire csak két öreg cselédnék szüksége van, — sőt annál is több. Négy éve még sohasem láttak szükséget, sohasem hiányzott semmi. Most is, már 28 mázsa fát vittek az öregnek, meg vagy 90 kéve rozsét. Ez már az idei évre szól. Meleg lakás, megbecsülés, jó kereset, gondtalan élet, a kilátás, hogy nyugdíjas paraszt lesz, megelégedett emberré tette az öreg Zsolczai Jánost. Hol kapná meg mindezt, ha egyéni lenne? Kelten az új élet harcosaiból luba, már két nagy kocsi kellett a bútor elállításához., s negyvenkét zsák krumpliért, nyolc kocsi szénáért, meg a többi részesedésért, már többször fordultak a szövetkezeti fogatok. Szemmel mérhetően gyarapodott a kis család. Az ember volt már gyalogmunkás, juhász. — most fogatos. De akárhol dolgozott, 500 munkaegységnél nem adta alább egyetlen esztendőben sem. Bebútorozták a lakást, felruhúzkodtak, s az elmúlt esztendő eleién házat vettek. Most már azon töri a feiét, hogy szűknek bizonyul a ház, — de különösen a porta, hiszen amikpr ősszel hazaszállítják a szövetkezet vontatóién a részesedést, nincs hová rakni. Az idén biztosan teljesül az új terv is. És sorra, rendre a következő esztendők is meghozzák a két ember, Bodnár Ferenc és felesége minden vágyát. A nagyobb házat, a gyerekek részére is gyűjteni lehet, lassan egyet-mást, s ha minden jól megy, arra is kell maid gondolni, hogy tovább iskolázzák a lányukat, aki nagyon lói tanul. S talán ez a legtöbb, amit magáénak érez Bodnár Ferenc: tanul a kislány. Mert hol van már az az idő, amikor egy parasztember gyerekének elég volt, ha kijárta a három osztályt. — Hát aztán nézzetek be hozzánk máskor is, Bálint — búcsúzkodik három ember a kiskapuban. Az egyik a házigazda, aki szíves szóval kísérte ki a vendégeket, a másik kettő Gacsal Bálint, a Rákóczi Tsz elnöke, meg Szabó Bálint, a tsz egyik tagja. Elvezetnek, indulnak újabb ház felé. S közben megbeszélik, hogy ide holnap még ellátogatnak, mert az öreg azt mondta, aláírja a belépési nyilatkozatot, csak este még megbeszélik a fiatalokkal, mit határoznak. Nem sokkai később már másik kapun kopogtatnak, — s nem sok helyről jönnek el üres kézzel. Zsebükben maid minclig aláírva kerül vissza a belépési nyilatkozat. Három-négy nap alatt ők ketten már 18 új tagot szereztek a szv —Erezetnek, — s lehet, mire napvilágot látnak e sorok, még többet, hiszen majd minden óra hoz újabb eredményt. Türelmesen, sok mindenről beszélnek a belépni szándékozókkal, igyekeznek megkönnyíteni a döntést, — hiszen megértik, nehéz dolog az, még ha százszor is látja az ember, hogy csakugyan jobb lesz úgy Mert varázslatos ereje van a földnek, ügy érzik, ha a „mienk” szóval cserélik fel az „enyémet”, már talán el is veszett minden, mert nagyon- nagyon lehet szeretni épp azt a hat-nyolc, vagy tíz holdat. Gacsal Bálint a szövetkezet elnöke, türelmesen hallgatja végig ezt a beszédet. Aztán ő beszél. Mert ismeri jól ezt az érzést. Maga is hat és fél hold olyan földet vitt be, amit a kétkeze munkájával keresett. Sok álmatlan éjszakája ráment, mire megértette, jobb lesz így Még a földnek is, — hiszen mennyivel iobb karban .van a tsz földje, mint az egyéneké S a megélhetés is jobb Nem csalódott, mert melyik középparaszt keres becsületes munkával, spekuláció nélkü' 20—22 ezer forintot tisztán évente, vagy még ennél is'többet Az ő szövetkezetükben is van példa arra. hogy többet kerestek S ráadásul, ez az elmúlt esztendő még gyengébb >s volt a vártnál, súlvos vízkár érte őket, s a beruházás is sok volt. Házat vettek központi irodának. darálót, jószágokat. Méais jól kerestek. Hát ez rendben is volna, azon rég tű1 annak már a poN} ugo d I öregs ég Megbetegedett a Haladás Tsz egyik lova. Az öreg Zsol- ezai János bácsi ápolgatja na... ddal és nagy szakértelemmel. Mert szerelmese a lovaknak ez az öreg ember. Mondják, mielőtt belépett a szövetkezetbe, volt olyan esa* roszlói egyéni parasztok, hogy ne lássák: jobban megy a szövetkezetieknek, mint nekik, de azért akad még más is. Gacsal Ferencéknél azt kérdezte az öreg, mi lesz vele. Mi lenne? A szövetkezet mindig tud munkát adni az öregeknek is, nem úgy van az, mint az egyéni gazdaságban. Könnyebb munkát adnak neki, — s ha letölti azt a néhány esztendőt, nyugdíjat kap. Nyugdíjas paraszt új, de lassanként egész megszokottá vált fogalom a faluban. Az öreg Gacsal nyilván ezzel barátkozott meg a leg- iobban, mikor aláírta a nyilatkozatot. Mi lesz azzal, aki beteg? Nem nehéz a válasz erre sem Elsősorban is ott az SZTK. A tsz-tagnak ingven orvosi kezelés jár, fillérekbe kerül az orvosság, s ha úgy hozza a sor. hogy kórházba kellene mennie ott is ingyenes a kezelés, mint az üzemi munkásoknak. Ingyen szállítja be a mentő, — s ezért cserében havi 9 forinto' fizetnek. Ez igazán megéri De ebben még nem merül ki a betegek, öregek segítése. Mint minden szövetkezet, a Rákóczi is. évi jövedelmének 2 százalékát minden évben fél- reteszik, s ha betegség van, ebből adnak segélyt, ebből kap, aki házasodik, ebből jut arra is, ha úi taggal szaporodik a család. És jut már az öregeknek is, ha már végképp nem tudnak . dolgozni. A fiatalabbját persze azért jobban a kereset érdekli. Erre is van válasz a két népnevelő tarsolyában. Kiszámítják azonnal, ha arról van szó, ki meny nyit keresett a szövetkezetben. — könnyebb munkával, mint az egyéni, mert =nk segítsége1 ad a gép. A tsz-parasztnak nem kell kilométereket gyalogolnia az eke után, s aratásban is inkább csak a keresztek összerakása, meg a kombájnszalma feltakarítása vár a tagokra. Jóval könnyebb ez, mint egész nap húzni a kaszát S beszélnek az embersorsok alakulásáról. Hogy boldogül az aki nincstelen volt. s az, aki földdel ment be. És itt még egy kérdést tesz fel rendsze rint a kívül álló: lesz-e földjá- radék. A válasz rövid, törvénv íria elő. Lesz, aranykoronán ként 5—10 kiló búza értéke ahogyan a közgyűlés megszavazza. Beszélgetnek, gondolkoznak a poroszlói parasztok, nap mint nap nő a belépők száma. Ma olyan ember írja alá, aki tegnap még azt mondta — gondolkozik, alszik rá egyet-kettőt. Érdeklődnek, s várják is sok helyen a népnevelőt. hogy utolsó kételyeikre megkapják a megnyugtató választ, hogy segítsenek — megértve az emberi problémákat — a döntésnél, amely úgy látszik, néha még akkor is nehéz, ha látják, hogy úgy lesz helyesebb, úgy lesz jobb ahogyan a kommunisták mondják: közösen, összefogott erővel megyünk többre. S ha ma nem, holnapra már megértik ezt a poroszlóiak — s úgy. mint ahogyan a szomszédos Űrlni-i/nrfnlvfin mór mensripe*ett itt is egyre jobban formálódik az új élet. Csak még több kommunista és párton- kívüli tsz-tag segítse a nagy munkát, hogy minden házhoz eljusson a várt hívó szava, amit a dolgozó parasztnak saját érdekében is jó követni Deák Rózsi A Népújság 1959. február 3-i számában Nem ezt ígérték cím alatt • foglalkozott vállalatunk egri telepeinek - működésévé- Szükségesnek tartjuk, hogy a cikk után felvetett problémákra megfelelő tájékoztatást, illetve magyarázatot adjunk. Kétségtelen, azt ígértük, hogy a tél folyamán osztályozott szarvaskői szenet hozunk forgalomba. Ez, sajnos, csak február 10-től valósulhatott meg. mert az új szarvaskő; bánya szénosztályozója csak ekkorra készült el. Mi sem voltunk megelégedve a szarvaskői vegyes aknaszén minőségével, de a tárgvilagrs- ság kedvéért megjegyezzük. hogy az még poros és med- dős állapotában is jobb minőségű, mint a vállalatunk által korábbi években forgalomba hozott nórádi szenek. Kétségtelen az is, hogy a téli tüzelőanyag-ellátás nem olyan jó, mint a nyári. Ezek évenként ismétlődő jelenségek, ezért fejtünk- ki rendszeresen propagandát, hogy a lakosság a nyári hónaookban szerezze be téli tüzelőszükségletét. Szerintünk a minőség romlásának nincs összefüggése a szarvaskői bánya megnyitásával. Felsőbb intézkedések előírták. hogy olyan te'epeken, ahová többfajta szén érkezik, megfelelő keverési aránvt alakítsanak ki. A válogatás tehát tulajdonképpen sehol az országban nincs meg. Véleményünk szerint mindaddig, míg osztályozott szarvaskői szenet lehet kapni, a lakosság inkább válassza ezt a szenet, mint a kevert szónfajtákat. Kétségtelen, hogy az új telep megnyitásával a város déli részén lakók hátrányosabb helyzetbe kerültek. A Lenin úti telepen csak gyengébb minőségű szenet áll módunkban forgalömbahozni. Jelenleg ezen a teleoen lignitet és brikettet árusítunk. Természetesen a lakosság szívesebben vá^árolia a szarvaskői szenet még akor is. ha azért el kell mennie a város túlsó régére. Itt jesvezzük meg hogy nem kell kilométereket gvalogolni, mert a felnémeti úti telep megnyitása óta autóbuszmegálló is l°tesü’t és a helyi járatok lebonyolítják a forgalmat. A nagyteleo Sas-úti részén különben kistételű tüzelő- anvag-el adások lebonyolítására foltot létesítünk. Ami a faellátást illeti, a lakosság a vásárolt szénhez minden alkalommal megkapja a tűzifát. A felnémeti úti telepen a fűrészelést gátolta az ipari áram hiánya Jelenleg már van ipari áram a telepen és már fűrészelt tűzifát hozunk forgalomba. Ami a kiszolgálás kulturáltságát illeti, azon. sajnos, egyelőre nem tudunk változtatni. Nem célunk fejleszteni kistelepeinket. Hasznosabbnak tartjuk. ha a lakosság nem kis mennyiségben szerzi be tüze- lőszükségletét, hanem nagvobb tételekben. Ezt lehetővé teszi egvrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt a különböző tüzelőakciók évről évre emelkedő mennv:sége is. Bodnár Péter igazgató ★ Fentebb közöltük a TÜZÉP igazgatóidnak cikkünkre adott válaszát. A válaszhoz azonban szeretnénk néhány megjegyzést tűzni. A szarvaskői szén minősége az utóbbi napokban csakugyan sokat javult. Ez inaz. De az is igaz, hogy nanonta száz—százötven ember áll sort a Felnémeti- ú(i telepen. Éppen a fenti válaszban kifejtett szempontok alapján, mert a szarvaskői szén minősége csakugyan jobb, mint az alsó teíeven árusított lignit, vagy iszapszén. No, de miért kell a város déli részén lakóknak oly messze menniük a tüzelőért, miért nem viszik a szarvaskői szenet a Sas-úti telepre? Az igaz. hogy van autóbuszközlekedés. de a szenet nem lehet azzal elszállítani és már hallottunk olyat is nem is egyet —. hogy 12 forint fuvart kértek a Felné- meti-úti telepről egy mázsa szénnek a város déli részébe történő szállításáért. Ez, ügye sok! 'Ami a'faellátást illeti, itt nem mindenben értünk e^yet a válasszal. Sokan nem kapták meg a szénhez járó tűzi- fát a kistelepeken, nem beszélve arról, hogy a fűrészelt tűzifa-ellátás még elég hiányos a város területén. Mindezeket azért jegyezzük most meg, mert a TÜZÉP az utóbbi napokban tudott segíteni olyan problémákon, amelyek nemcsak rajta múltak, s bizonyára tud majd segíteni az itt ismételten elmondottakon is, hiszen ez teljesen rajta múlik. Jó, hu est is tudjuk * Mit fizetnek a tsz-fte bevilt isidért, állatokért és felszerelésekért? A földiáradék A mezőgazdasági termelő- szövetkezetben a bevitt sajat föld nagyságának arányában minden tag föld járadékot kap. így intézkedik erről a minta- alapszabály és pártunk Központi Vezetőségének 1955. június 8-án hozott határozata, valamint az 1067/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozat hangsúlyozza, hogy a földjáradék kifizetésére minden termelőszövetkezetben nagy gondot Kell fordítani. A földjáradék a szövetkezet jövedelmének legalább 10 és legfeljebb 20 százalékát teheti ki. Régebben csak pénzben fizettek a tagoknak föidjáradé- kot. de ezentúl pénzben éc természetben kell Kiadni a földjáradékot. Tehát a munkaegység ellenértékén felül külön fizetik a bevitt saiát földterület utáni foídjáradé- kot. ' Nézzük csak meg. mit is jelent ez a gyakorlatban. Ha egy—ísz évi jövedelme 600 ezer forint, és a közgyűlés úgy határozott, hogy a 20’’ hold saját terület után 15 százalékos (tehát közeoes' földiá- radékot fizet, akkor ezen a címen 90 ezer forint k-rü1 a saiát földet bevitt taeok közötti szétosztásra. T°Mt egy 12 hoMat bevitt volt közÄnna. rtszt a műnk »egységen felül 5400 forintot kan minden év végén egy összegben. Az is megkapja a bevitt pöid terület után a föidi=redé kot. ak: öreeséy. vagy betegség rrvatt a közös nnotiv^bq- részt venni nem tudott. t>yö- lő és gyümölcsös után a ,Wdjáradék két-háromszorosát kell kifizetni. Szőlő után bor« ban is ki lehet adni a föld járadékot. A tsz-be beadott állatok és felszerelései kifizetése A bevitt állatokért, vagyontárgyakért és felszerelésekért térítés illeti meg a tsz-be belépő dolgozó parasztot Az állatok és vagyontárgyak értékelésénél mindig az értékelés idején kialakult átlagos napi árat kell figyelembe venni. A térítés összegét a tsz vezetőségéből erre a célra kijelölt bizottság állapítja meg Az átvételkor a bizottság és a belépő tag leltárt készít a közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakból. Ebben fel kell tüntetni a közösbe bevitt jószágok és vagyontárgyak mennyiségét és értékét A leltár egyik aláírt példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a Közgyűlés hagyta jóvá. Ennek határozata szerint a közös tulaidmba adott igás- és haszonállatok, valamint a gazdaság' felszerelés értékének 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alánhoz kell csatolni. A teb-nek és az anvasertések érték-n-k fennmaradó 65—89 százalékát egv éven belül, a ló és egyéb állatok, a gazdasági felszerelés, és a takar- -»ánv ért-lrtt n^gv évi egyenlő résziptj-ien kell kifizetni a tag részére. Űiabb rend él ke- zések úgy int-vk-dnek. hogy a bevitt .v-tőmavot természetben. vagv o-nVKprj a b-vitt zazöarági énül-t-K -rtékét óéiig berub"zés.i hűéiből azonnal ki kell fizetni. Válaszol a TÜZÉP
