Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A fazekas születik... (Foto: MÄRKUSZ) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 15. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1959. január 18., vasárnap „Hem politizáld“ emberek A nemzetközi élet eseményeiről, belpolitikai életünk egy-?gy megnyilatkozásáról beszélgető embereket min­denütt találunk: munkahelyeken éppen úgy, mint külön­böző klubokban, társas összejövetelek alkalmával, s még szórakozóhelyeken is. A politika —■ igy, vagy úgj — mindenk’t érdekel. Az események mindenkire hatnak, mindenkiből kiváltanak ilyen, vagy olyan véleményeket. Ki így, ki úgy fogja fel, s értékeli, kommentálja a maga száméra mind a nemzetközi, mind a belpolitikai élet problémáit — s ez természetes. Ezzel azt szeretnénk le­szögezni: nincs ember az országban, akire a politikai élet akciói ne hatnának; minden ember ilyen, vagy olyan előjellel részese a politikai életnek. A választások előkészítése és lefolytatása, az ország- gyűlés, a tanácsok megalakulása, az azóta mzg'elent kü­lönböző párt- és kormányhatározatok — közöttük a leg­utóbbi: az árrendezésről szóló rendelet — megpezsdítet- ték és folyamatoson pezsgésben tartják az ország politi­kai életét. Az eddigi eredmények — s ezt a november 16-i 99,6 százalék tükrözte talán a Iegkczze'foghafcóbban — azt mutatják, hogy az ország lakosságának hatalmas többsége pozitív elő íellel akar részt venni, s vesz részt az ország politikai életében. Mert politizálni a mi orszá­gunkban nem csuoán azt jelenti, hogy megjelennek gyű­léseken, értekezleteken, felszólalnak, bírálnak és dicsér­nek, javaslatokat tesznek. Hanem azt is jelenti, hogy az egyszerű emberek — elfogadva a párt. a kormány á’ta- lánes politikai irányvonalát — ki-ki a maga munkahe­lyén ereie és tudása legjavával veszi ki részét az ország- én«tésből, mind nagyobb és jobb eredménvekre tör. mert f»Usmeri, hogy amikor munkáin a közösség általános előrehaladását szolgálja, úgy szolgálja az a saját, egyéni előrehaladását is. Mégis: sokszor hallható itt is, ott is emberektől: ,-En elvégzem a munkám becsülettel, de nem politizálok...“ Vannak-e valóban ilyen „nem politizáló” emberek? Nyugodtan, s ismételten kijelenthetjük: nincsenek. Az emberek tudata nem egy hermetikusan elzárható valami; a tudat, a lét visszatükröződése, s egyetlen ember léte sem választható e! a napi élet gyakorlatától, amelyet át- meg átszőnek a politika szálai, a társadalomért, melyben éL A szocializmus építése nem csupán termelési feladat, hanem po'itikai tett is; a termelő munkás, paraszt, vagy értelmiségi, amikor a maga munka-obulúsaíval hozzá­járul az építéshez, ez elválaszthatatlanul hozzáköti a ki­alakuló űi társadalomhoz is. S mégis: mi a ,.nem poli­tizálok” kijelentés magva? Az egyik az. hogy az embe­rek a politizálást összetévesztik a közéleti szerepléssel. Mondani sem kell: helytelenül. A másik: vannak, akik azt hiszik, hogy a szocializmus építése során lehetnek tár­gyilagos szemlélők is, holott munkájuk, annak eredmé­nye. s ennek alapján tudatos, vagy tudatlan érdeklődé­sük a jövő iránt — cáfolja meg vélt objektivitásukat. Mert van-e ember, akit ne érdekelne a jövő? S ez a jövő vajon nem a szocializmus politikájának gyakorlati megvalósítását jeienti-e? De tegyünk még egy lépést a témával kapcsolatban: vannak a mi országunkban még olyan emberek, akik ép­pen azzal, hogy kijelentik magukról: ők nem poMf-al- nak — politizálnak a légiókban. Az elmúlt e'lenforradal- m* események erre is számtalan néldát honiak. ,Nem pol'tizálok” mondani sem kell: ellenséges elemek — amikor úgv vélték, hogy most már eljött az ő ide’ük, __ egyszeriben pelit’zé'ni kezdtek, s ők Iet*ek az el ’^nferraddmi események legfőbb hangadói, ők voltak azok, akik a ievhango^ abban ágáltak s usz«fottak a népi hatalom ellen, s h? itatták, vagv haj­tották végre véres cse’ekedete'ket. A letűnt társadalom feltámadni akaró, s a népi rendszerben add'g meghúzó­dó ellenséges elemek voltak ezek. akik addigi .nem politizálásukkal” csuoán erőt gyűjtöttek a támadáshoz, s várták az órát, amikor elrejtett gyilkoló szerszámaikat előránthatják. A népi hatalomnak ma. is vannak be’ső eliensegel is. akik a ..nem politizálás” hanzrM.os szólamával pró­bái iá,k fedni magukat. „Nem politizálnak...“ — s ne­künk •wnrtnsknd.-nmk is kell arról, hogy ezek valóban re is tudlanak politizálni. Máris bővítik a% új kultúrhásat Nemrég adtunk hírt arról, hogy új kultúrházat avatott a gyöngyösi Új Élet Termeiőszó­évben tovább bővítik az új kultúrházat, 100 személyesről 150 személyesre. Építenek színpadot is, s a csoport ta­taijaiból megszervezik a szín ­játszó csoportot. Felszerelnek ______. ..-«.nwMMMK • AZ EMBER ÉS AZ ŰRBÉLI UTAZÄS ★ Kovács Endre: EGYRE JOBBAN SZERETÜNK „ÉLET ANYJA” ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ Szaiay István: JUBILEUM ★ KÖLTŐK ÉS VERSEK ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ HÍREK — SPORT ... mert igazán megtanulni nagyon nehéz, talán nem is lehet. Ez a véleménye Uh Lajos gyöngyösi fazekasnak, szakmája lassan már utolsó veteránjának. Ügyes alatt kecses formát ölt a holt anyag, s lesz belőle korsó, cseréptál, virágváza... (Riport az 5. oldalon.) Megalakult Eger első ifjúsági szövetkezete Ságvári Endre néven szom­baton megalakult Eger első ifjúsági szövetkezete. A szö­vetkezetnek 20 általános isko­lás tagja van, valamennyien az egri III. számú Általános Is­kola tanulói. A Ságvári Endre ifjúsági szövetkezet kétezer négyszögöl földön kezd munkához. Föld­területükből 1200 öl szántó, ezen különböző gyógynövénye­ket akarnak termelni, nyolc­száz négyszögöl pedig gyümöl­csös. Külön érdekessége Eger első ifjúsági szövetkezetének, hogy tagjai napos-csibe kelte­téssel is foglalkoznak. Az eg­ri földművesszö vetkezet egy 500-as keltetőgépet már át is adott a fiatalok szövetkezeté­nek. Az egri Ságvári Endre ifjú­sági szövetkezet a helybeli földművesszövetkezet keretén belül működik és az egri Ba­lázs Ignác Termelőszövetkezet vállalta patronálását. Beteglátogatás személyautóval A Mátravidéki Fémművek évre még elég fiatal üzem. Munkásait a környező falvak­ból, Párádról, Recskről, Sírok­ból, Kálból és Verpelétről to­borozták. A nagy távolságra levő községekben igen nehéz és körülményes volt a beteg- látogatás, ellenőrzés. A Fém­művek vezetői a beteglátoga­tások megkönnyítésére egy ed­dig tartalékban levő személy- gépkocsit állítottak üzembe. Hulladékgyűjtésért — televízió egy klubhelyiséget is, anova olvasgatni, bŰiárdozni járhat­nak majd a tagok. A tsz kul- — ahogy a jelek mu­_;ok kedves szórakozóhelye j lesz A legutóbbi táncmulat- ; ságo.! rn<v .'Zép ßzainm vet- tek r , gyéni parasztok is.; Az Egri Finomszerelvény- gyár kiszistái az elmúlt évber. 8200 forint értékű hulladék­anyagot gyűjtöttek össze. Fel­kutatták a vállalat területén levő különféle hulladékanya­gokat (vas, ólom, vörösréz, papír), melyeket az eddig le­zajlott vasgyűjtő kampányol: során nem találtak meg. A hulladékanyagok gyűjté­sét ez évben tovább folytat­ták és már több mázsa hulla­dékpapírt sikerült összegyűj- teniök. A gyűjtés igen szép ajándé­kot hozott a KlSZ-szervezet- nek, ugyanis a vállalat egy televíziós készüléket adott a kiszistáknak. a hulladékgyűj­tésben elért eredményeikért. előadások filmvetítéssel járás falvaiban igen népe/ c a filmvetítés­sel egybekötött szakmai elő­adások. Legutóbb Visontán például mintegy 200 gazda a szőlőtermelésről szóló előadáson, amely után filmet is vetítettek az oltvány­készítésről, telepítésről és a védekezésről. A tervek szerint a járás 16 községében lesznek ilyen filmvetítéssel egybekötött szőlő- és növénytermelési szak­előadások. k akadémiába Gyöngyösön a szülői munka- •-sé •a TIT közösen •érve* •/.. neg Gyöngyösön a liáját. A hat elő­li a gyermekne- ozással kapcso­kkal xoglalkoz­nak. Az első előadás megtar­tására január 29-én kerül sor Dr. Fejes István kórházi főor­vos a gyermekáno’ásáról tart előadást. A többi előadások megtartására E^erhől és Buda­pestről is érkeznek előadók. TIT-előadá* Felnémeten és Kiskörén A.'téli alma termesztésének időszerű kérdéseiről : Nagy Sándor, az almatefmesztés or­szágos hírű szakembere, (Sza­bolcs megyéből), a TIT Orszá­gos Választmányának tagja tart filmvetítéssel kísért elő­adást 22-én, csütörtökön a fel­németi Petőfi Tsz-ben, ahová külön autóbusz viszi ki az ér­deklődőket. Este 7 órakor a ÍIT klubban (Knézich u. 8.) baráti beszélgetés lesz. Pénte-i ken (23-án) ugyanezt a prog-» ramot a kiskörei Dózsa Terme-» lőszövetkezetnél ismétli meg. A rendezvényekre szerete+tel hív minden érdeklődőt a TIT megyei titkársága és a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya. Szépül, esinosodik az egri X-es számú iskola Aki már régebben járt az egri Kertész utcai iskolában, bizony elcsodálkozhat és szinte hinni se akarja, hogy ott jár a régi falak között. A tantermek, az irodahelyiségek, a folyosó frissen festett és egészen új­jászülettek a régi, kopott táb­lák is. / Még festékszag árad min- (denfelől, hisz az ajtókat, abla­kokat is festik a szorgalmas kezek. Munka, tisztogatás, szépítés mindenütt. Az iskola igazgatónője el­mondja, hogy az iskolában most folyó munka mindenek­előtt az iskola szülői munkakö­zösségének válik dicséretére, hisz a festést, takarítást, füg­gönyök varrását, ablakok tisz­títását maguk a szülők, a mun­kaközösség taiiai végzik, akik fáradságot nem kímélve dol­goznak azon, hogy a régi, öreg iskola me'Z’fíocbék és ott, gyer­mekeik második otthonában, egyaránt iól érezze magát ta­nár és diák. A végzett munkák értéke több mint tízezer forint és csupán az anyagok árát fedez­Tizenkét százalékos önköltség csökkenést Mint már közöltük, Heves megyében a Gyöngyösoroszi Ércbányánál fizetik a legtöbb nyereségrészesedést. Az 1958- as évi tervezettnél 12 száza­lékkal alacsonyabb önköltség­gel dolgoztak az ércbányában és az ércelőkészítőműben egy­aránt. Ez négymillió forint megtakarítást hozott a válla­latnak» fcék hivatalos pénzből. Különö­sen elismerés illeti Csutor Kálmán festőt, aki az esti órá­kat használta fel arra, hogy fiával együtt bevégezhesse az iskola festését. A tizes számú !skola szülői munkaközösségé­nek példamutató és szorgalmas munkájáért ezúttal is köszöne­tét mond az iskola igazgatósá­ga és nevelőtestülete. (Sz...y) UT A csípős tél megérkezett Egerbe is. A járó-kelők sietve menekülnek a metsző hideg szél elől. Csak az ut­ca szorgoskezű emberei, az utcaseprők veszik jel a harcot a téllel, a hideggel. A kora reggeli órákban tisztogatják a járdákat, igyekeznek megszabadítani a kemény jégpáncéltól. Ke­züket és arcukat pirosra marja a hideg, ilyenkor jól­esne kis melegedő, vagy meleg tea. Nekik is járna, mint a szabadban dolgozó munká­soknak a védőfal. Még ed­dig egyszer sem kapták meg. A Köztisztasági Vál­lalat vezetői képzeljék el magukat az ő helyükben és a lehető leggyorsabban in­tézkedjenekEzt várják a téli hidenben doínozó utca­seprők és ezt követeli az emberséges segítőszándék is. (K. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom