Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

Ahol jó kapcsolat alakult ki a termelőszövetkezettel A verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet jó eredménnyel zárta az 1958-as évet. A Osz­tagok nyugodtan néznek a jö­vőbe, mert munkaegységen­ként 58.50 forintot kaptak. Ez az eredmény még csak emel­kedett volna, ha a tavasz fo­lyamán a termelőszövetkezet szántóterületének nagyobb ré­szét nem éri vízkár. Az ered­mények elérésében nagyban közrejátszott a helyes agro­technika és gépek alkalmazá­sa, valamint az időbeni talaj­művelés elvégzése. A termelőszövetkezeti tag­ság gondol a jövőre, amit bi­zonyítanak az alábbi adatok: 1959. évre termelési alapra 696 990, beruházásokra 373 000. szociális és kulturális alapra 25 000 és egyéb üzemviteli ki­adásokra 262 000 forintot he­lyezett el. A termelőszövetke­zet fel nem osztható vagyoná­nak értéke meghaladja az egy­millió forintot. Az ilyen ered­mények után nem csoda tehát, bogy ma már minden termelő­szövetkezeti tagnak saját háza van és akinek még eddig nem volt, az 1958-ban építtetett. Mint például Rocskár Pál, Szecskó Mátyásné, akik házat vettek és Dobroviczki János pedig saját erőből épített há­zat. A földművesszövetkezet és a termelőszövetkezet jó kapcso­lata alapján a mezőgazdasági termeléshez szükséges műtrá­gya és egyéb védekező-szerek időben biztosítva voltak. Ez is hozzájárult nagyban a termés- eredmények növekedéséhez. Ezenkívül a földművesszövet­kezet nyolc termelőszövetke­zeti tagnak tette lehetővé új bútor vásárlását. Ezenkívül pedig megrendelésre több csa­ládnak biztosította a meglevő bútorok kiegészítését. Az ősz folyamán több mint 300 000 fo­rint értékű ruhát vásároltak a ász-tagok. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a termelőszövetkezeti tagok és a takarékszövetkezet között is. A megtakarított pénzüket szívesen tették be a takarékba és így a zárszámadás után mintegy 285 000 forinttal nö­velték a takarékszövetkezet betétállományát. A takarék­szövetkezet igazgatósága is se­gíti a tsz-tagokat, mivel az el­múlt évben 15 tsz-tagnak nyújtott kisebb-nagyobb hi­telt egyes nagyobb felszerelé­sek vásárlásához. A földmü- vesszövetkezet vezetősége min­dig gondoskodik arról, hogy a keresettebb árucikkekből első­sorban a termelőszövetkezeti tagok igényeit elégítsék ki. A problémákat kölcsönös vezető­ségi üléseken tárgyalják meg, miáltal a két szövetkezet kö­zött ebben az évben kialakult viszony alapján helyes bírála­tokkal segítették egymás munkáját. A földművesszövetkezet mellett jó kapcsolatot tart fenn a községben működő szőlőter­melő szakcsoporttal is. A nyár folyamán a közös pincében díjtalanul biztosították a telek­helyet, de emellett szaktaná­Megkérdexsük . .. ...a hevesi földművesszövet­kezet vendéglőjének söntés- vezetőjét, hogy a QG 780-as Csepel motorkerékpárt miért tartják a söntés közepén. Ha pedig valaki kéri a panasz­könyvet, akkor miért mond­ják, hogy ilyesmire nincs pa­naszkönyv, talán attól félnek, hogy nyoma marad a rossz munkájuknak? csókát is adnak a szőlőterme­léshez. A tsz és a szakcsoport vezetősége minden problémá­jukat közösen tárgyalják meg, ami által a szakcsoport tagjai betekintést nyerhetnek a ter­melőszövetkezet munkájába és életébe. A földművesszövetkezet igazgatóságának az a szándé­ka, hogy a jövőben még jobb kapcsolatot alakít ki. a terme­lőszövetkezettel, hogy ezen keresztül is elősegítse a nagy­üzemi gazdálkodás fejlődését és lehetővé tegye a földműves­szövetkezeti, illetve a szakcso­port tagjai részére a közös gazdálkodás előnyeinek meg­ismerését. Dudás Jánosné, Verpelét. Akikre büszkék vagyunk GULYÁS IMRÉNÉ az egri földművesszövetkezet alapító tagja. A földművesszö­vetkezeti munkában elért jó munkája után választották meg megyei választmányi tag­gá. Tevékenységével elősegíti a földművesszövetkezetek/gaz­daságos működését és ellenőr­zéseivel segíti a vagyonvéde­lem megszilárdítását. CSANÁDI JÓZSEF a füzesabonyi földművesszö­vetkezet egyik alapító tagja. Jó munkája után választotta meg a földművesszövetkezeti tagság megyei választmányi tagnak. Jelenleg a füzesabonyi takarékszövetkezet ügyvezető­je. Munkája nyomán a taka­rékszövetkezet egyre eredmé­nyesebben dolgozik és a betét- állomány is napröl-napra nö­vekszik. FABÓK BÁL1NTNÉ a kompolti földművesszövetke­zet alapító tagja. A földmű­vesszövetkezeti nőbizottságban kifejtett munkája nyomán vá­lasztották meg megyei nőbi­zottsági vezetőségi tagnak. Tisztelt Tagtársaim! A mai tudósításomban szeretnék beszámolni arról, hogy milyen kárt okozhat a földművesszövetkezet életében az olyan vezetőség, amely baráti alapon bírálja el egyes dolgozók beállítását. Mindig nagy gondot okoz földműves­szövetkezeteink vezetőségének egy-egy megüresedett állás betöltése. Különösképpen nagy. amikor 15—20 jelentkező van. Ilyenkor bizony nagyon nehéz a választás és eléggé megnézik, hogy ki az, akit alkalmazzanak. Ahol jól dolgo­zik a vezetőség, ott a bírálatoknál sincs hiba. Erre szinte havonként van jó példa megyénk területén. Nem így történt azonban a múlt évben Gyöngyös­patán. Amint hallottam, még január végén összegyűlt a földművesszövetkezet igazgatósága, hogy megválassza, il­letve beállítsa az új felvásárlót. Volt sok jelentkező, lehetett válogatni, illetve csak lehetett volna, mert a vezetőség nem ezt tette. Akkor úgy döntöttek — helytelenül —, hogy nem érdekes, ki a jelentkező, mert csak Szadai György lehet a felvásárlótelep vezetője. Sokan nem értettek egyet a döntéssel, de hiába, mégiscsak több volt azoknak a száma, akik ennek az em­bernek a szekerét tolták. A beállítás megtörtént és ezzel, úgy látszik, hogy a vezetőség azt gondolta, jó munkát vég­zett. Talán még jó áldomást is ittak rá, — ahogy már az ilyenkor szokás egyes helyeken. Sajnos, igaz lett a köz­mondás, hogy „madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni”. Ezt a vezetőséget az új választáskor nem választotta meg a tagság. (Biztos volt n%ár hasonló mun­kája is!) Igen ám, de az alkalmazást már nem lehetett meg­változtatni. Szadai felvásárlóban nem is csalódott a régi (letűnt) vezetőség. Minden reményt felülmúlva, hanyag munkájáról lett híres. Nemigen adott semmit a telep rendbentartására, de még a nyitvatartásokra sem. Rövid idő alatt nagy ren­detlenség uralkodott a felvásárlási munkában. Arról meg éppen nem is beszélhetünk, hogy milyen földművesszövet­kezeti munkát végzett. Csinált ő minden egyebet, csak ép­pen azt nem, amit reábíztak. A felvásárlás befejeztével megtörtént az elszámoltatás is. Igen, az „eredmény” nem maradt el, hiszen a gyümölcsrekeszek közül 3000 hiányzott, kb. 2100 forint értékben. A felvásárolt csemegeszőlő elszál­lítása után ott is nem kevesebb, mint 10 mázsa hiány mu­tatkozott. Ezek a hiányok együttesen kb. 30 OO0 forintot tesznek ki. Hová lehetett? Vetődik fel önkéntelenül a kérdés, mint annyi más ilyen esetekben. Feleletet adott erre maga Szadai György felvásárló, akkor, amikor azt kérte a vezető­ségtől, hogy egy vezetőségi tag járja össze vele a falut és szedjék össze a rekeszeket. Az ő rossz, hanyag munkáját most javítsa ki a földművesszövetkezet. Nem. Ha úgy gon­dolja, hogy segítségre szorul, akk'or nyugodtan forduljon azokhoz az emberekhez, akik őt megválasztották. Nagyon drága tanulság volt ez a gyöngyöspatai föld­művesszövetkezetnek, de mindazoknak, akik úgy /intézik a szövetkezet ügyeit. Az a baj, hogy ma is varinak még olyan vezetőségi tagok, akik baráti alapon intézik az ilyen ügyeket. Ebben az esetben azonban nem tudok egyetérteni az új vezetőségi tagokkal sem. Ha nem voltak megelégedve a felvásárló munkájával, miért nem ellenőrizték gyakrab­ban? Amikor feltárták a hiányosságokat, akkor miért nem váltották le azonnal? A vendéglátás érdekében Ilyenkor, téli időben nem kellemes az utcán tartózkodni. Mindenki igyekszik fedél alá; vagy meleg helyre. De csak ha tud, mert sajnos úgy lát­szik, hogy nem mindig és nem mindenütt van erre lehetőség. A kora reggeli órákban (6,15 óra) érkeztem Hevedre autó­busszal. Mivel máshová nem tudtam menni, kénytelen vol­tam az autóbuszmegállóban várakozni. Sajnos a várakozás nem mindig kellemes, de a hevesi MÁVAUT várótermé­ben meg különösen nem, A neonvilágítás kívülről ugyan becsalja a vendéget, de aki bemegy, az azonnal meg is bánja. Ugyanis nem sokkal van bent melegebb, mint kint az utcán Leülni csak S ven­dég tud a bent elhelyezett pa­dokon és ha véletlenül többen vannak, akkor a többi vendég járkál a nagy üres teremben. Volna itt hely bőven az ülő­helyeknek és a kályha számá­ra is, csak az a baj, hogy nem biztosítanak. Ha a vendég elánja a jár- kálást, vagy éppen megszom­jazik valami innivalóra, akkor nagy kerülővel, az udvar fe­lől mehet be a közfallal elvá­lasztott italboltba. Nagyon csodálkoztam, hogy ha már a közfalon megvan az ablak, ak­kor miért nem lehet azon ke­resztül italt kiszolgálni. Az átutazó vendégek nem zV.- sen mennek be körbe az ud­varra. mivel fennállhat az a lehetőség is, hogy esetleg le­késik az autóbuszt. Mivel az illetékesekkel a helyszínen nem tudtam be­szélni, így a hevesi földmű­vesszövetkezethez fordultam. Frank Béla elvtárs, a vendég­látóipari üzemág vezetője el­mondotta, már több esetben tettek javaslatot a MAVAUT felé, hogy a váróterembe is lehessen italt kiszolgálni. Na­gyon Kedvező feltételeket is biztosítottak volna, mivel a földművesszövetkezet, vállalná a váróterem takarítását, rend- bentartását és fűtését. Ami a takarítást illeti, el­mondhatom, hogy eléggé pisz­kos és egyáltalán nem fér be­le a fejlődő járási székhely képébe. A váróterem sarkai-, ban megtalálható a karácso­nyi ünnepekkor eldobált sze­mét, ami alapján feltételezhe­tő, hogy nemigen szoktak gyakran takarítani. Szerinteni mégis csak jobb megoldás lenne az, hogy ha a földmű­vesszövetkezet ajánlatát ‘elfo­gadná a MÁVaUT. mivel így a- utazóközönség is jobban járna. Elmondotta még Frank elv­társ, hogy a vendégek inkább várakoznak a földművesszö­vetkezet cukrászdájában és vendéglőjében, mint a megál­lóban. Ezzel azonban zsúfolt­ságot idéznek elő a nevezett helyeken, ami rovására van a vendéglátásnak. Nem kerülne sokba az átalakítás és még ezt is vállalná a földműves­szövetkezet, csak a MÁVAUT (nem tudni miért), sehogysem akar beleegyezni. Azt hiszem azzal, hogy a váróteremben italt fogyasztanának, semmi esetre sem segítenénk elő az. alkoholfogyasztás növekedő- í A megye területén sok ölj példa van, mint pl. Boeo, dón, ahol szép, tiszta váró rém várja az utazókat. A ’ . röterem itt is a földművess: vetkezet kezelésében áll, megfelelő gonddal kezelik helyiséget. Ezzel megoldódna Heves is a kora reggeli órákban tó ténő várakozás és a napon megforduló több száz utasna: is jobban telne a várakozás, ideje. Többen felvetették mar ezt a problémát és leérték, hogy tegyék barátságosabbá a várótermet. Sajnos, eddig a MÁVAUT kevés gondot fordított ezen kérések elintézésére. Ügy gon­dolom, ha saját erőből nem tudja megvalósítani, akkor mi­ért nem egyeznek meg a földművesszövetkezettel, hogy közös erővel jobb lehetőséget biztosítanának a Hevesre uta­zóknak. Reméljük, hogy ezt a prob­lémát még ebben a hónapban megoldják és. a hideg téli hó­napok alatt meleg váróterem várja a vendégeket. Szafru Ötszázezer forint könyvekre Ebből az esetből tanulhat minden olyan földműves­szövetkezet vezetősége, ahol nem az alapszabály szerint járnak el az alkalmaztatásoknál. Attól függetlenül, hogy az alkalmazásnál helyesen járnak el, az ellenőrzés sehol sem maradhat el. A jó ellen­őrzéssel jobban tudják irányítani a dolgozók munkáját és a falu áruellátásának zavartalan biztosítását. A tudósításom befejezem és tanulságul elmondhatom., ne törekedjünk arra, hogy mások rossz múnkája tanítson meg bennünket az ellenőrzés helyes megszervezésére. Előz­zük meg a hanyagságot és akkor jobb lesz a gazdálkodás, még GYÖNGYÖSPATÁ-n is. A földművesszövetkezeti vagyon védelmében a tag­sággal egyetértésben, szövetkezeti üdvözlettel: 0^i<^ebr*£/tS> QéXős 80 hold új szőlőtelepítés Gyöngyöspatán! Az elmúlt év folyamán jó szőlőtermést takarítottak be a gyöngyöspatai gazdák. A le­szerződött csemegeszőlő-meny- nyiséget majdnem minden gazda teljesítette. Még ennél is szebb eredményt mutat a must- és borszerződések telje­sítése. A szőlőtermelő gazdák tárolóedény hiányában sok he­lyen kádakban tárolták a mus­tokat. Érthető tehát, hogy a szőlőtermelés iránt egyre na­gyobb érdeklődés mutatkozik a községben. A tavasz folya­mán mintegy 80 holdon telepí­tenek szőlőt a község dolgozói. A teljesítéshez szükséges ta­lajfordítást nagyobb részben még az őszön elvégezték. A földművesszövetkezettel kö­tött szerződés alapján mintegy 52 holdon korszerű gépekkel fordították meg a talajt. Saj­nos, a gépállomás kevés gép- kapacitás miatt nem minden igényt tudott kielégíteni. Ép­pen ezért több dolgozó paraszt kézzel fordította meg a telepí­téshez szükséges területet. Tervbe vették, hogy a köz­ség határából kipusztítják a noah (nova) szőlőket és csak fajtiszta telepítéseket végez­nek. minden lehetőség meg­van arra, hogy ezt a tervet tel­jesítsék, mivel mind a föld­művesszövetkezet, mind a he­lyi szervek minden segítséget megadnak hozzá. Az elmúlt 14 év alatt ha­zánkban széleskörű kulturális forradalom bontakozott Ki. En­nek során megnövekedett dolgozó népünk általános mű­veltsége. Az irodalom, a mű­vészet, a tudomány a dolgozó tömegek közkincsévé lett. Me­gyénk földművesszövetkezetei ebből a munkából is nagy részt vállaltak. A színház és a mozi látogatottságának fel­emelkedése mellett különösen szép eredményt mutat a könyvvásárlás. Ha megnézzük a könyvesboltok 1958. évi mérlegét, bizony meggyőződ­hetünk munkánk eredményé­ről. Ma már nemcsak a vá­rosi lakosság, hanem a falu dolgozói is egyre több Köny­vet vásárolnak. Igen szép eredményt mutat a hevesi FJK könyvesboltjá­nak múlt évi forgalma. A há­rom járás (Heves, Hatvan, Gyöngyös) községeiben több mint ötszázezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgozó parasztok. Különösen uagv volt a forgalom a karácsonyi ünnepek előtt. December hó­napban csak a hevesi köny­vesboltban 162 000 forint ér­tékű könyv fogyott el. Ifjú­sági könyvek mellett igen nagy kereslet mutatkozott a szépirodalmi és szakkc - vek iránt. Ma már minden faluba el- j juttatja a könyveket a fqAd- művesszövetkezet. A bizomá­nyosok útján felkeresik a dol­gozókat és szakmai tanácsok­kal látják el a vásárlókat. Ezenkívül a múlt év f<' -a- mán több községben könyv- ankétot t ‘ottak. Külön” mn jó munkát végzett a ' "tvani. csányi, vámosgyörki földmű­vesszövetkezet, ahol a jó pr - pagandamunka mellett igen megnövekedett a könyvforga­lom; Vannak olyan községek is, ahol a többi évektől eltérően az 1958-as évben megnöveke­dett a könyvvásárlók száma. Ilyen pl. Átány is, ahol eddig évenként 100 forint értékű könyv fogyott el az üzletből. A múlt év folyamán megtört a passzivitás és csak az utol­só negyedévben 1400 forint ér­tékben adtak el könyveket. Fejlődik a falu és kulturáló­dik a lakosság. Ma már az élelem és ruházati, cikkek mellé szorosan kapcsolódnak a kultúra termékei is. A gazdasági felemelkedéssel együtt emelkedik falvaink kulturális élete is, amely a jobblét megteremtéséhez ve­zet, A könyv is e felemelke­dés egyik fontos tényezője, s ezért szükséges, hogy a 'öld- művesszövetkezeti bizományo­sok minden házba eljuttassak e fontos terméket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom