Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

6 seppjsíG 1959. január 19., péntek Batista diktatúrájának bukása írta: J. BELENKO Az új év első napjaiban Ku­bában történelmi események zajlottak le. Széthullott az a véres rendszer, amelynek élén Batista, az amerikai impe­rialisták hű kiszolgálója állt A diktátor, félve az ádáz nép­haragtól, elmenekült Kubából. A hazafias erdk megdöntötték az elnyomás és az erőszak gyű­lölt rendszerét és az 56 esz­tendős Manual Urrutia jo­gászt választották az ország elnökévé. Batista diktatúráját egyedül csak az amerikai üzletembe­rek és cukormágnások sirat­ják. Ez természetes, hiszen a diktátor segítségével az ame­rikai tőkések kezükbe kapa­rintották az ország cukor- és dohányiparát, irányították kül­kereskedelmét. A kubai nem­zeti bank adatai szerint az Egyesült Államok kubai tőke­érdekeltsége meghaladja tz egvmilliár'1 dollárt Körülbe­lül ennyit ruháztak be az amerikaiak kubai iparvállala- lataikba, rrv'g ugyanakkor a/, ország — me'y az egyik leg­gazdagabb Latin-Am er'kában — fejődésében rendkívül el­maradt. Batista rendőrterrort tartott fenn. Az összes haladó szer­Csillagok Lapozzunk bele újra a ma­gyar filmművészet albumának aranylapjai közé. Emlékez- zünk meg a magyar színpad egyik legnagyobb művésznőjé­ről Varsányi Irénről äs, akit a Vígszínház kevéssel a megalapítása után szerződ­tetett tagjai sorába és évtize­deken keresztül itt játszott, élőbb mint vígjátéki színész­nő, később azonban a magyar színjátszás legnagyobb drámai egyéniségévé emelkedett. Fe­lejthetetlen művészetét számos nagy alakítás emléke és film őrzi. Filmen a Hungária Film­gyárnál játszott. Két szerepei alakított: Sappho és Karenina Anna. Mennyi félszeg, mennyi ka­cajt fakasztó figurát játszott a háború előtti filmgyártás nagy komikusa, habos Gyula* Színészi pályáját vidéken kezdte, azután a Király-, majd a Renaissance Színházhoz ke­rült, később több más magán- színházban is szerepelt. Igazi sikereit és népszerűségét azon­ban a hangosfilm hozta meg. Közvetlen humora, amely sok­ban emlékeztetett Pallanberg- re, a bárgyú, esetlen, egyik vidám helyzetből a másikba csöppenő figurák életrekelté- sében nagyszerűen érvénye­sült A magyar hangosfilmek egész sorát vitte sikerre. Em­lékeznek még a Hyppolit ala­kú’, Ida regénye, Meseautó, Köszönöm, hogy elgázolt, Du­maparti randevú, Budai cuk­rászda és sok-sok filmbeli ala­kításaira? 1938-ban kivándo­rolt Amerikába és igm nagy nélkü’özésben élt 1941-ben be- követekzett haláláig. ötvenkilenc éves korában húnvt el a magyar színtűd és a magvar hím évtizedeken keresztül dédelgetett kedven­ce, Táras Jenő. Pontosan negyven évig ját­szott színpadon és élete során rengeteg magvar filmen tette nevét ismertté és nagyrabe­Értesítjük T. ügyfeleinket, hogy UVVÉGI LELTÁRUNKAT t hó l&-én befejezzük, — miért is kérjük, hogy za­vartalan áruellátásuk ér­dekében megrendeléseiket mielőbb juttassák el vál­lalatunkhoz. HEVES MEGYEI VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERES­KEDELMI VÁLLALAT. vezetet betiltotta és 1958. már­ciusától kezdve megh rdette az ostromállapotot. 1958. utol­só hónapjaiban az uralmának végét érziő diktátor kegyetlen terrort indított a békés lakos­ság ellen. Az amerikaiak még Batista véres kegyetlenségét látva sem szüntették be a diktátor támogatását, hanem éppen el­lenkezőleg, az utolsó napig se­gítették. A két éve tartó pol­gárháború tüze azonban az amerikai segéllyel együtt fel- perzselte ezt a diktatúrát. Fidel Castro 30 éves jogász 1956. decemberében 82 tagú csoportjával megkezdte a har­cot az uralkodó ellen, s csa­pata azóta a nép támogatását élvező sokezres hadsereggé vált. Castro felkelésének célja Kuba burzsoá demokratikus átalakítása, az 1940-es alkot­mány visszaállítása, a politi­kai jogok biztosítása és az ország megszabad ftása külföl­di függő viszonyától. Az amerikai segítséggel küz­dő kormánycsapatok képtele­nek voltak megsemmisítem Castro partizánjait. A felkelők a felszabadított területeken csültté. Az első világháború alatti magyar némafilmgyár­tás idejében vezető szerepet töltött be a magyar filmeken. A Corvinnál, a Phönixnél, a Koronánál és az Asránál gyártott filmek nagy részében Törzs Jenő játszotta a fősze­repeket. Amikor megindult a hangosfilmgyártás, Törzs is csakhamar vezetőszerepeket vállalt néhány nagy filr. ben, mindaddig, amíg az üldözés korában félre nem állították, mint annyi más tehetséget. A némafilm idejében nagy film­jei: a Lólelkidomár, a Twist Olivér, a Sárga liliom, a han­gosfilm korszakában pedig a Meseautó, az Elnökkisasszony, a 111-es és néhány más film A magvar film sokat vesztett Törzs Jenő korai halálával. Ugyancsak az 1946-os esz­tendő művószhalottja volt Csortos Gyula, a régi színésznemzedék kima­gasló, rendkívül tehetséges tagja. Az első világháború alatti mémafilmnek is egyik vezércsillaga volt. A régi Star- és Corvin-filmeken játszott hosszú időkön keresztül. A Vörösbegy és a Csavargó cí­mű némafilmjei örökké emlé­kezetes alkotások a magyar filmművészetben. A hangos- Plmgyártásunk is szolgálatába állította Csortost, aki nélkül nem volt említésre méltó ala­kítás. A Hyppolit a lakájtól kezdve egészen a legutolsó filmjéig, vagy 40—50 hangos­filmben szerepelt és tette sze­repével, játékával azt a bizo­nyos filmet emlékezetessé és négy sikerűvé. Tökéletes mű­vész volt. Halála óta betöltat- ’en az űr, amelyet hagyott. Az igazán nagyok szokása ez. Somlay Artúr is úgy ment el, akár Egressy Gábor, Űjházy Ede, Pethe.s Im­re, Hegedűs Gyula, Ódry Ár­pád, Csortos Gyula, Törzs Je­nó Pótolhatatlan... Ülünk a színházban és arra gondolunk: ez is, ezt is neki kellene játszani. És vannak darabok, amelvek hallgatnak ma, hiszen csak ő —úgyérez­A^róh’rdetések ELADÓ 2 szoba, összkomfortos, beköltözhető áj ház. Érdeklődni’ Eger. Szalapart 5. A MÉH Vállalat gyöngyösi tele- oe értesíti Gyöngyös és környék? dolgozóit, hogy papír, vas, toll. rongy, nyersbőr, stb. hulladékért felemelt árat fizet. Gyűjtsük a hulladékanyagot, fontos nyers­anyag. GYORS- és gépíró 10 éves gya­korlattal, félnapos állandó munka­helyet keres. Cím: Kiadóhivatal­ban. AZ EGRI Városgondozási Válla­lat úttisztító munkásokat felvesz. Alapfizetés: havi 900—960 forint, mely kiegészítő fizetéssel 1000—1100 forint, valamint kollektív szerző­dés szerint nyári, téli ruha, ba­kancs és védőruházat. Jelentkezés: Eger. Marx K, u. 2. sz. irodában, demokratikus reformokat haj­tottak végre, iskolákat építet­tek, földet osztottak a parasz­tok kö2ött. Az Egyesült Államok a mű t év közepén tud. tára ébredt annak, hogy Batista-rund te­re csupán egy hajszálon függ. Annak érdekében, hogy az ország gazdasági élete feletti uralmukat megőrizhes­sék, a kubai amerikai követ „rendezésében" válasz­tási színjátékot szerveztek. Ennek alapján az ország el­nökévé Rivero Augerot vá­lasztották, aki most együtt menekült el BatistávaL Hiá­bavaló volt a fáradozás, mert a diktatúra napiai me' voltas számlálva. S az új év meghozta a régi rendszer teljes összeom­lását. Smith amerikai követ ekkor katonai juntát szerve­zett, s ennek adták át a ha­talmat. F'del Castro azonban kijelentette, hogy csanatai a Vs jő gvőzelemis küzdenek, s néhán” órán belül a katonai iunta szétesett. Kuba hazafias erői tehát telies győzelmet arattak. Meg­alakít az ideig-’pnea kormán? arnelvben a fegyveres erők főparancsnoka dr. Fidel Cast­ro lett. zük — csak ő tudná megszó­laltatni őket. Versek zscmga- nak fülünkben, ahogy Somlay Artúr mondta: „Húzd rá, ci­gány, megittad az árát.. „Mi dolgunk a világon? küz­deni erőnk szerint a legne­mesebbekért. .." Jó néhány film őrzi szálfa- alak át, lemezek, magnetofon- tekercsek a hangját, őrzi a gép, a technika — és még so­káig az emlékezés. Mindany- nyiunk emlékezete, akik lát­hattuk és hallgathattuk a fe­lejthetetlen Lear királyt, Pe­tur bánt, Jegor Bulicsovot, Trubnyikov professzort az Idegen árnyékban, vagy film­jei közül az Uj földesúr, Ma, tegnap, holnap, a Valahol Eu­rópában, a Különös házasság, és legutolsó filmjében, a Nyu­gati övezetben. Mindanny'unk emlékezete, akik láttuk és hallgattuk. kiváltképp élete utolsó évtizedében, amikor utolérhetetlen magasságokba ért a művészete. És itt hagyott minket Lehotay Árpád, akit színpadi alakításain kívül a Vadrózsa Tiszavirág, Mag­dolna, Beszélő köntös, A szűz és gödölye — háború előtti és a Beszterce ostroma, Talpalat­nyi föld és az Úri muri — című, felszabadulás után ké­szült temekben ismertünk és szerettünk meg. És eltávozott az idős színész- generáció egyik legnépszerűbb tagja, Berky Lili, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze is közülünk. 78 éves korában iiekövetke- zett haláláig, csaknem hat év­tizeden keresztül játszott szín­padon és filmen. Már a né­mafilm korszakában számos film vezetőszerepét játszotta. Tetemrehívás, A dolovai na­bob lánya, A tanítónő, Havas: Magdolna, Sárgacsikó, A v*n bakancsos és fia a huszár cí­mű filmekben alakított szere­pei országszerte ismertté tet­ték nevét. Hangosfilmen is igen sokat szerepelt. Hogy csak néhányat említsünk: Du- naparti randevú. Három sár­kány, Nem é'hetek muzsika­szó nélkül, stb. Az egész magyar művészvi­lág és az igazi művészetet szerető közönség gyászolta az elmúlt esztendőben Berky Li­lit és osztozott férjének, a másik kitűnő idős színésznek, G-ózon Gyulának fájdalmában. Kegyelettel emlékeztünk meg nagyhírű színészeinkről, felidéztük felejthetetlen al a ta­tásaikat. Sohasem feledke­zünk meg Róluk, csillagokról a magyar színház- és filmkul­túra ragyogó csillaga'ról. Összeállította: Murai János a magyar egén Gyöngyössolymoson megbukott a „foci“ - de virágzik a kézilabda — Egy falusi sportkör életéből ■— GYÖNGYÖSSOLYMOS pirosfede­lű házaival éppen olyan kis köz­ség a Mátra lábánál - megbújva az enyheívelésű szőlődombok kö­zött —, mint a többi. Van azonban néhány dolog, ami­ben különbözik a többitől: eléggé fejlett sportélete van és különösen kitűnő férfi- és női kézilabda-csa­pata révén megyeszerte ismertté vált. Szinte hihetetlen, hogy ma, amikor mindenütt a labdarúgás hódít, Gyöngyössolymoson meg­szűnt a foci, mert alig akadt né­zője. A kézilabda-mérkőzéseken viszont nem egyszer 400-an is ösz- szegyűlnek és ritkán tapasztalt lelkesedéssel buzdítják győzelemre fiaikat, lányaikat. Az ember az eredmények halla­tán azt hihetné, hogy a községnek szakos testnevelője van, pedig ez tévedés. Óvári Gyula — akinek jó­formán minden sportsiker köszön­hető — földrajz—történelem-szakos tanár. 1953- ban került Gyöngyössoly» mosra Budapestről, a főiskola el­végzése után. Maga is sokat spor­tolt annakidején a különböző sportágakban, s így nem csoda, hogy rögtön lelkes erőfeszítéseket tett a falu sportjának életrekelté- sére. Mert abban az időben csak egy gyenge labdarúgó-csapat működött Gyöngyössolymoson, a falu veze­tőit, az ifjúsági szervezetet nem érdekelte a sport. Az újszülött kézilabda-csapat első ízben a gyöngyösi villámtor-* nán vett részt, ahol jól megállta a helyét és harmadik lett. 1954- ben — felbuzdúlva a sikeren — beneveztek a megyei bajnokság­ba, s nagy meglepetésre, itt is sikerült elérniök a harmadik he­lyezést. Ezt a színvonalat aztán tartotta is a csapat és a megye kézilabda sportjának egyik erős­ségévé vált. AZ ELLENFORRADALOM Után egy idényt az északi területi baj­nokságban játszottak végig, tavaly azonban már ismét a megye sport­ját gazdagították, és a teljesen megfiatalított együttes az Egri Honvéd mögött a második helyen kötött ki. Jó erőt képvisel női együttesük és férfi második csapatuk is, amely a legutóbb lezajlott nép­front kupa-versenyek során el­nyerte a serleget, míg a lányok harmadik helyezést értek el. A fiatal tanár büszkén mutatja a serleget, amelyet Szabó István JTST elnök ünnepélyes keretek Zsoldos Gábor, a Recski Bányász labdarúgója hozzánk intézett leve­lében ahhoz a Cilikhez szól hozzá, amit Mészáros Bertalan edző a Recski Bányász sportkörben ural­kodó állapotokról, a feszült lég­körről, a vezetőséget ért támadá­sokról, a vezetőség lemondási szándékáról írt. — A recski szurkolók és nem utolsósorban a sportolók szeretnék végre tudni, hogy valóban lemon­dott-e a vezetőség és az edző mert az őszi forduló utolsó mérkőzése óta egyetlen összeiövetelt, egyetlen gyűlést sem tartott a szakosztály. Néhány nap múlva mindenütt elkezdődik a tavaszi idényre való felkészülés, de Recsken még sem­miféle mozgolódás nem tapasztal­ható. Pedig ideje volna egy olyan ve­zetőséget megválasztani, amelyik nemcsak akkor törődik a csapat­tal, amikor az győz, hanem min­dig az előbbrei ütésért dolgozik — írja többek között Zsoldos Gábor és annak a reményének ad kifeje­zést, hogy a problémák hamarosan megoldódnak Recsken. Kitüntetés Hegyi Gyula, az MTST elnöke, az úszó EB szervezése és rendezé­se körűd érdemei elismeréséül Válent Gyulának, az egriek kitűnő úszó-edzőjének a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta. Sí'tőra Bánkúira AZ EGRI SPARTACUS SK Ter­mészetjáró Szakosztálya sí-túrát vezet Bánkútra. I. túra indul ja­nuár 17-én, délután 4 órakor a busz-állomástól. Vezető: örsi And­rás. n. túra indul január 18-án, reggel 6 órakor a busz-állomástól. Vezető: Martus Ferenc. között adott át részükre. — A serleget .megtöltöttük ám borral - mondja - és minden ün­neplő ivott belőle néhány kortyot az elkövetkezendő sikerekre .. . Mindebből az tűnik ki, hogy a gyöngyössolymosi fiatalok szeret­nek kézilabdázni. Eléggé megvi­selt állapotban levő pályájukon heti három edzést tartanak, s el­mondható, hogy noha a játékosok szerte a környékbeli munkahelye­ken dolgoznak — legalább két ed­zésen mindegyikük ott van. Az őszi mezőgazdasági munkák, főleg a szüret idején, előfordult, hogy néhányan csak pár percre tudtak mezbe öltözni és edzeni a beállott sötétség miatt. De ezt szívesen és lelkesen tet­ték, tudták azt, hogy a rövid moz­gás is jelent valamit a felkészü­lésben. Gondolkozzanak csak ezen el városban élő sportolóink, akik csak vonakodva látogatják az ed­zéseket, azokat szükséges rossznak tartva. A mostani csapat tehát, amint fentebb említettük, tehetséges fia­talokból áll. Óvári Gyula azt mondja, hogy rövid időn belül „komoly csapattá” nőheti ki ma­gát. — Mennyi az a rövid idő? — Két év. De addig is szeretnénk megnyerni a megyei spartakiád- döntőt. Legalább is erre fenik a fogukat - velem együtt - Csillik Levente, a csapat kapusa, Vidor Feri, Filieki Laci, Fenyvesi Zoli, Tóth Laci, no meg a többiek is . . . De majdnem kifelejtettük: úttörő csapatunk veretlenül, nagy fölény­nyel lett első az általános iskolás bajnokságon. HASONLÓAN JÓ MUNKA folyik az asztaliteniszezőknél és a sakko­zóknál is. Esténkinfc 30—35 fiatal üti lelkesen a kaucsuklabdát, s csapatuk olyan számottevő erőt képvisel, hogy az őszi-téli sparta- kiád járási győztesének látszik. Különösen a sokoldalú Csillik Le­vente játéka emelkedik ki a töb­bi közül. A sakkozók - akiknek soraiban főleg idősebbeket találunk — már tavaly is szép eredményeket értek el, s úgy érezzük, a siker az idén sem marad majd el. A röplabda viszont nem valami népszerű Gyöngyössolymoson, de azért csak úgy „mellékesen” eb­ben a számban is megnyerték az őszi—téli spartaldád járási döntő­jét. „Csak úgy mellékesen.** így mondja a fiatal pedagógus és mi azon gondolkozunk, vajon mi len­ne, ha nemcsak „úgy mellékesen” csinálnák . „„ Kint lassan sötétedni kezd. A bá­nyaüzem lás vasútja hetykén füty- tyentve dübörög el a falu alatt. Az ablakból idelátszanak a ho­mályba vesző, szürke dombolda­lak, s Óvári Gyula mintha bele­látna gondolataimba, megszólal: — Nagyon kellene már egy kis hóesés. A gyerekek alig várják. Mert részt akarunk venni a spar- takiád síversenyein is, lesiklásban és futásban — fűzi hozzá moso­lyogva. — Csak az a baj, hogy kevés a lécünk, kevés a síbakancs. No, de ezt is megoldjuk majd valahogy. . . Mint ahogy eddig is megoldottak minden problémát leküzdötték minden nehézséget. Mert vannak és voltak ilyenek is. Különösen, amióta a bányaüzem sportvezetői — elkeseredve a futballcsapat gyenge szereplésén - megszüntet­ték a bányász sportkört és a falu­tól megvontak minden sportbell támogatást. Amolyan „maszek sportkör” most ez a gyöngyös­solymosi. A NYÁRI SPART AKI A DON ta­valy vettek részt első ízben gyön­gyössolymosi versenyzők, s rögtön kitűnő eredményeket értek el. szabó Imre az 1000, Szabó Mária a 400 méteres síkfutásban diadalmas­kodott, Füleki Miklós, Szabó Mik­lós és Mikóla János második he­lyezést ért el. Sólymoson nincs futópálya, mégis akadnak atléta­tehetségek. A felsoroltakon kívül van egy rúdugrójuk, aki ugrott már három méteren felül is, de egyszerűen nincs versenyzésre le­hetősége.- Általában ez a falusi sport­élet legnagyobb hibája — mondja Óvári sporttárs —, mert vegyük csak például Csontos Sándor ese­tét, akiből szakemberek szerint is kitűnő középtávfutó lehetne. Él­hal az atlétikáért, a megyei spar- takiádon azonban nem ment neki a futás és csak harmadik lett. Most egy évig kell várakoznia, hogy ismét versenyezhessen. Va­jon nem fogja-e elveszíteni addig a türelmét?- Arra gondolok, hogy egy-két tehetségesebb atléta részére lehe­tővé tesszük, hógy egy héten két­szer bejárjanak Gyöngyösre Köm- lei Karcsi bácsi edzéseire, tgy legalább a futócipők szögei sem rozsdásodnak be. (Ugy-e, milyen problémáink vannak?) Tíz pár fu­tócipőnk van, amit itthon nem tu­dunk használni ,. 0- Szóval az a legnagyobb baj — folytatja -, hogy a gyerekek, akik kikerülnek az általános is­kola padjaiból, két éven keresztül még a spartakiád-versenyeken sem vehetnek részt. Ezen sürgősen vál­toztatni kellene, mert így a falusi tehetségek százai kallódnak el a sport számára. Valóban igaza van. A falusi sportnak megvannak a komoly alapjai: az általános iskolák sport­körei. Csak éppen 4, 14—16 éves gyerekek sportbeli foglalkoztatása nincs megoldva. Hiába a jó alap, ha utána az első emelettel folyta­tódik a tovább-építés . 6« A gyöngyössolymosi sportolók komoly értékei Heves megye sport­iának. Még jobb eredményt érhet­nének azonban el, ha a sportkör­nek végre igazi gazdája akadna. Ha a bányaüzem, a tanács, az er­dőgazdaság, s nem utolsó sorban a helyi KISZ-szervezet többet és behatóbban foglalkozna a fiatalok sportolási lehetőségeivel. Igazán nem mondható el, hogy^ a KISZ Gyöngyössolvmoson a falusi sport gazdájává váltl AZÉRT RENDKÍVÜL FONTOS * most soron következő vezetőség­választás. Olyan emberek kelle­nek a sportkör élére, akik irányt szabnak a fejlődésnek, akik meg­teremtik ennek a fejlődésnek er­kölcsi és anyagi feltételeit. SOMODY JÓZSEF. Negyven fiatal vetélkedése a hevesi járás aszia.itenisz°lia]no ságáért Nagy érdeklődés előzte meg a hevesi járás asztalitenisz-bajnok­ságát. Szinte alig lehet olyan köz­séget találni, ahol ne készültek volna lelkesedéssel erre a jelentős yersenyre. A részvevő mintegy 40 főnyi versenyzőgárda már kora reggel gyülekezett Hevesen, a baj­nokság színhelyén. A rendezőgár­da jó munkát végzett, s már fél 9 óra tájban három asztalon indul­tak meg a küzdelmek. Sajnos, a siker nem mondható teljes értékűnek, mert több község — Tamaőrs, Tárnáméra, Boconád — nem képviseltette magát és Átány iármű hiányában csak megkésve érkezett, s így a verse­nyen nem is tudott elindulni. Az ifjúságiak versenyét na«?y harc után a tamaszentmiklósi Gu­lyás László nyerte. Nagy Lajos 'Kisköre) és Szutor István előtt. Dí^ére^r^ rr>£i*ó ^’■»ortsz^r^+^rő’ tettek tanúbizonyságot a tama- zsadányi és az erdőtelki fiatai oh akik a hideg időben is vállalták a lovaskocsin való utazás kényel­metlenségeit, csakhogy a verse­nyen részt vehessenek. Nem üi maradt el a siker, mert az erdő­telkiek egy második és egy liaj> madik helyet szereztek. Amikor a felnőttek versenyére sor került, már közel 100 főnyi közönség szorongott a teremben. Különösen a Fekete (Heves)—Szabó (Erdőtelek) mérkőzést kísérte élénk érdeklődés, s a közönség nagy tapssa1 julatmazta a győztes Fe­kete Lászlót, A felnőttek versenyének vég­eredménye: 1. Fekete László He­ves), 2. Szabó András (Erdőtelek),, 3. Oszlánczi Sándor (Erdőtelek). Végül nem hallgathatjuk el azt a szomorú tényt, hogy amíg a ver^ senyen a vidékiek jórészt ponto­san megielentek. addig a he*yi Hevesi Traktor sportkör verseny­zői csak megkésve. 10 óra után érkeztek meg. s így a versenyben nem is vehettek részt... (lövey) Akik a legtöbb pontot szerezték NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szeikesztőseg: Eger. Beloiannisz utca 9. Telefon: 56- 74 56- 78. SZ. Felelős kiadó: sz MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger. Bajesy-Zsilinszkv utca l. sz Telei' n ■ 24-44 szám. Posta fink- 23 Heves megyei Nv>mda V.. Eger rv.; Mandula Ernő, Eger, Az Egri SC úszószakosztálya az országos pontversenyben egészen kitűnő szerepléssel vonta magára a figyelmet. Üszői 1958. folyamán összesen 3614 pontot szereztek. A férfiaknál a legtöbb pont a 100 méteres gyorsúszásban született, összesen 459 Érdekes, hogy a nők is a 100 méteres gyorsúszásban szedték össze a legtöbb pontot, 260-at. A 3614 pont így oszlik meg egyénenként: FÉRFIAK: Katona József 483, Bodnár And­rás 339. Szepesi Kornél 231. Utassy Sándor t54, Rtngelhann György 148. Törös Károly Ul. Denk János 101, Pécsik Dénes 89. Elek Miklós 33. Frank Oszkár 32. Urbanovics Iván 27, Vieontai József 25, Bán­hidi Attila 21, Halmos Péter 18, Fodor Róbert 17. Biró József 10, Bolya László 8. Tassy László 6, Cselkó Sándor 5. Bóta Sándor 5, Csikász István 4, Korponal Attila l. Ali Attila i NŐK: Frank Mária 358, Vajdovich Ilo­na 130, Erdélyi Éva 65. Rtngelhann Klári 63, Brindza Lenke 61. Oláh Margit 59. varga Katalin 47. Gyer- gyák Magda 32, Stecz Ilona 28, Márisch Ilona 19. Kelecsényi Zsu­zsa 11. Andreánszky Judit 6. Gál Mária 1. A férfiak mezőnyében négy ser­dülőkorú úszó van: Szepesi Koméi, Cselkó, Csikász és Ali. a nők kö­zött viszont Frank. Vaidovirh. Er­délyi, Oláh, Andreánszky és Gál tartozik a legfiatalabbak közéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom