Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. január 16., péntek Mikszáth Kálmán 112 ÉVE, HOGY a „pa­lócországi” Szklabonyán (Nóg- rád megyében) megszületet i egy kisfiú, akit a szklabonyai plébánia anyakönyvébe Mik­száth Kálmán néven ieeyeztek be, $ aki a XTX. század ma­gyar prózáiénak, egyben a ma­gyar kritikai realizmusnak is e.evik legnagyobb művelője lett. Olyan vagyontalan, „hétszil- vafás” nemesek voltak s-ülei. ősei. mint Adyé, vagy éppen Krúdy Gyuláé. A szülők a kor divatjának megfelelően fiukat a gimnázium befejezése után jogásznak küldik, hogy talán mard egyszer még „visszaoe- re'.heti” az „ősi jussát”. Mert bizónv szokás volt ez akkori­ban a Mikszáth-féle családok­ban. Néhány évtizeddel ké­sőbb még Ady Lőrinc is ezért akar talán jogászt nevelni idősebb fiából, Endréből. Csakhogy ezek a „rakoncátlan természetű” nemesi ivadékok nemigen nyugodtak bele sor­suk „irányításába” és — na­gyon helyesen — nem is akar­ták a rég elveszett birtokot visszaszerezni. Inkább vállal­ták a küzdelmet, a megpróbál­tatást, hogy küzdjenek & „na­gyobb családért”, a magyar nemzetért, de a nemzet szó alatt az elnyomott és megalá­zásban részesített magyar nép millióit értve. Vállalta a harcot, a tollal való küzdést Mikszáth is, érezve magában a tehetséget és elhivatottságot az írói pá­lyára. Még egy évet sem bír ki Mauks Mátyás szolgabíró, ké­sőbbi apósa mellett az „es- küdt”-i tisztségben, Balassa­gyarmatra megy, ahol félig ügyvédielölt, félig újságíró lesz. 1873-ban pedig már Pes­ten találjuk, „meg akar élni az irodalomból.” E cél azonban nem valósulhat meg, mert a lap. (Magyar Néplap), amely- né’ dolgozik, megbukott 1878-ban jelentős fordulat következik be életében. Sze­gedre hívják újságírónak. E város második szülőföldje lesz az írói élményanvag gazdasá­gával. „Itt szedtem jel az anya­got. amely munkáimat képe­zi." — írja a későbbi évek so­rsúi. 1881-ben — már újra Pesten van — megvalósul álma, íróvá lesz, kiadják a Tót atyafiak és a Jó palócok című novelláskö- tetét, amely egyszerre hírne­vet, elismerést szerez neki. Ettől kezdve aztán töretlenül ível pályája a nagy csúcsokon keresztül (Gavallérok, Űj (1847- iS10) zrinyiász, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival) egés~en utolsó nagy művének megalkotásáig (A fekete vá­ros). ÉLETE UTOLSÖ nagy ese­ménye volt. ne°vvenéves írói jubileuma 1910-bén, amelyet csak alig két héttel élt túl. 1910. május 28-án elragadta a halál. Életművét, e nagyszerű m’kszáthi é’etművet, amelvből egyformán kedvesen árad a tiszta diákszerelem har°ulata, vagy énnen az emrszerű embe­rek ’ósága, ma már szin*e min­denki ismeri. Ki ne emlékezne például a szere'em érzésének varázsos leírására a Prakov- s~ky. a süket kovács c. ..novel­lából:” A levegő megtelt vala­mi csodá'atos zsongással. Tit­kos szózatok kele^kez+ek az erdőkből Mintha ez nem a tegnani világ vo’na már. A temani meg a’vdptt dermed­tem hidegen, némán s most minden mozdul, forr: futnak a rozsok pajkosan, nevetnek ki belőle a nmacsok kedvesen, locsog a ra*ak vígan. (Százszor mennem én már erre, de soha­sem hallottam a’t a patakot.) De legnagyobb érdemét stí­lusának szépsége, kedvessége mellett abban kell látnunk, hogy regényíróink közül szinte elsőnek vállalkozik az úri Ma­gyarország bírálatára. (Nagy dzsentrit ábrázoló regényeire gondolunk itt, kezdve a Ga­valléroktól a Noszty fiú eseté Tóth Marival c. regényéig). Egy rothadásnak indult, hazug világnak életét tárja fel itt olykor mosolygó megértéssel, de mindig a valósághoz hűen, realizmussal, olykor némi sza­tírával. És e vállalkozásával az úttörő szerepét is vállalta Móricz Zsigmond felé. aki az­tán a maga teliességében mu­tatja meg az „úri ha'áltánco» járó” dzsentr-réteg legkülön­bözőbb típusait. DE NEM SZÓLTUNK még — minket egrieket közelebbről is érintő — nagy regényéről, a Különös házasságról, amely realizmusa, könyörtelen anti- klerikálizmusa mellett egy EGRI VÖRÖS CSILLAG Az élet visszavár Délután 4 órai előadásokon: Gróf Monte Christo (I. rész) EGRI BRÓDY Egy anya sorsa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ahol szeretni sem szabad GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember az égbén. olyan csodásán szép szerelmi történet leírásával is megaján­dékoz bennünket, mint ami­lyen Horváth Piroskáé és Butt- ler Jánosé. Alig néhány éve, hogy szem­tanúi voltunk itt Egerben e regény „megelevenedésének” amikor a filmet forgatták. Megelgjtenedett akkor a fiatal Buttler. Horváth Piroska. Medve doktor. Vidonka Jó­zsef, de megelevenedtek előt­tünk a haladás ellenségei is' Dőry báró, a brutális, de talán annál ostobább magyar főúr: Szucsinka plébános, a papi hi­vatás megcsúfo'óia: Pyrker ér­sek (a filmen Fischer) aki — miután céljait Büttler segítsé­gével elérte — gúnyosan kije­lenti a házasság felbonthatat- lanságát, mondván: „Ez már többé nem pusztán az ön ügye. Ami az öné belőle, az li­liputi dolog, amit meg sem lehet látni. Ez egy hatalmas harc volt gróf uram, mely az egyházat és a papságot rossz szemmel méregető elemek közt folyt. Igen szomorú, hogy a hadihajón, amelyet elsüllyesz­tettünk, rajta volt az ön bú­zája is, de el kellett süllyesz­tenünk uram, mert rajta vol­tak ellenségeink is, akik a mi hatónkat roncsolják vala ösz- sze.” Kicsit elgondolkodtató ez még ma is, hisz csak alig két évtizede, hogy az egyik katoli­kus folyóirat támadta a „Kü­lönös házasság”, helyesebben a Buttler—Dőry per hitelességét, mondván, hogy az egri Egy­házmegyei Levéltár nem őriz semmiféle dokumentumot erre vonatkozólag és az egész Mik­száth antiklerikalizmusából fakadó kitalált történet. AZÖTA PERSZE kicsit el­járt az idő. Az utóbbi évek fo­lyamán az egyházi levéltárak félig állami kezelés alá kerül­tek, hozzáértő kezek az ott ta­lálható anyagot felleltározták, s a porosodó akták előkerültek a .sötét zugokból” és ma a naonál is világosabban bizo­nyítják a per lefolyásának va­lódiságát. HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gitáros lány HATVANI KOSSUTH Éjjeli őrjárat FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Isten és ember előtt HEVES Nincs előadás Lőkös István, a TIT tagja Moziműsor 1959. január 16, pénteki 1847-ben született Mikszáth Kál­mán író. ^ Névnap O Ne feledjük, szombaton: ANTAL — MEGYÉNK községeiben az előző évekhez viszonyítva ugrásszerűen megnőtt a kis­lakás-építkezések száma- — Ecséden egy egész új telepü­lés épült, amelyben nagy se­gítséget nyújtott az OTP-köl- csön.- TEGNAP délelőtt kilenc órai kezdettel a földmüvesszö- vetkezeti üzemágvezetők rész­vételével gyűlést rendeztek Egerben, a Szakszervezeti Székház kis tanácstermében. A napirendi pontok között első­ként szerepelt az újévi árren­dezés bevezetésének eddigi ta­pasztalata. — HATVANBAN az el­múlt évben takarékosabbak voltak az emberek. Az 1958- as évben több mint kétmillió forinttal nőtt az OTP betét­állománya az 1957-es évhez viszonyítva.- MA, JANUÁR 16-AN mirid a három harmad bányá­szainak részvételével termelési tanácskozást tartanak a Gyön­gyösi Xllres aknában. — VÍZTORONY építését kezdték meg Hevesen. A kút már elkészült s a víztorony üzmbehelyezése után az egész község ivóvíz szükség­letét kielégíti.- A GYÖNGYÖSI XU-ES akna vezetői, a városi kul* úr­házukban január 14-én. műsza­ki értekezleten tárgyal*ák meg a múlt év eredményeit, hibá­it és az első negyedév terv­feladatait. műsora : Egerben este fél 8 órakor: Viktória (Bérietszünet) A hírek szerint a Columbia Film­gyár filmet készít Uszt Ferenc életéről. A film rendezője Charles Vidor, főszereplője Dir Bogarde. * A jugoszláviai Avala film­stúdióban Keressétek Vanda Kosz-t címmel új filmet for­gatnak, amely az emberek kö­zötti barátságról és megértés­ről szól. * C. Zavattini megkezdte úi fiimiének forgatását címe: A bábu. Főszereplői: G’na Lollo- brigida és Silvana Mangane. * Francoise Arnoul francia filmszínésznő mindinkább át­tér jellemszereo»k alakítására. Ilyen a legújabb filmje, íretly- nek címe: Aszfalt Partnere Mass'mo Girctti olasz fi’rhszí- nész, aki legutóbb az Üt a völgybe címú jugoszláv film főszerepét játszotta. * A párizsi premier-mozikban 23. hete játsszák Táti: A naaybátuám című cannesl díjnyertes filmjét. A Szolnak a darvak 21. hete pereg, a párizsi elsőhetes mozikban. * New York-ban bemutatták Tenessee VUliams Macska, a forró háztetőn című színdarab­jának filmváltozatát. A film rendelője Richard Brooks, fő- szerep’ői Elisabeth Taylor és Paul Newman. * Az 5. számú fukuru maru címmel új japán film készült, amely dokumentális hűséggel mutatja be az 1954. márciusá­ban történt tragikus esemé­nyeket, amikor a Bikini-szige­teken amerikai hidrogénbom- ba-kísérleteket folytattak. A film egy japán hajó halászai­nak megbetegedését, illetve egyikük halálát viszi vászonra * Londonban új Ingmar Berg­man-.ilniet mutattak be, címe Vakáción Motnkával. A kriti­ka szerint a film egyik főérde- me a különlegesen szép Stock­holm] felvételek. * A Borba című lap írja: .Belgrádban bemutatták a Vi­har című új olasz—jugoszláv filmet, amelyet Alberto Lat- tuada amerikai stílusban ké­szített el. Kitűnő az olasz filmszínészek alakítása, mel­lettük a jugoszláv színészeké csupán statiszta-szerep.” * Hollywoodban, új rendezésben és szereposztásban ismét filmre viszik a Kék angyal-t. A Heinrich Mann regénye alapján készülő film új változatának főszerepeit Marilyn Monroe és Gary Cooper alakítja. * Japánban 6865 'mozi van és a Ja­pán filmgyártás 1957-ben 443 fű­met gyártott. Á televízió Japánban is komoly konkurrenciát jelent a filmnek. * Az Anatol űr kalapja című lengyel filmvígjáték folytatá­saként elkészül az Anatol úr inspekciója, amelyben a cím­szereplő az Állami Biztosító ügynökét alakítja, akit a film­ben amerikai filmesnek néz­nek. Az új Anatol-film fősze­replőjét ezúttal is T. Fijewski alakítja. * Szergej Jutkeyics szovjet rende­ző párizsi látogatása alkalmával fogadást rendeztek, amelyen be­mutatták a neves rendező 1931-ben készített Aranyhegyek című film­jét. Bodó József, Gyöngyös: Január 14-i lapszámunkban közölt „szer­kesztői üzenetekben” a nősülési segéllyel kapcsolatos felvilágosítás téves információ alapján nem helytálló, mert a szakszervezet rendkívüli segélyt adhat, de há­zassági segélyt nem ad. Hliva Ida, Tamaszentmiklös: Az ünnepi KISZ taggyűlésről küldött tudósítását megkaptuk, az ifjúsági rovatban már nem tudjuk lekö­zölni, mert későn érkezett. Kér­jük, ha máskor ír, rögtön az ese­mény megtörténte után írja meg, ne késlekedjék vele. Kareszek Károly, Eger: Levelét „latyak ügyben” megkaptuk, saj­nos, Egerben, de általában a vá­ros szélén levő utcák — mond­hatnánk — majdnem mind sáro­sak. Ha másképp nem megy. szer­vezzék meg, hogy társadalmi mun­kával iavítsák r^eg az utat Min­denesetre, levelét közzétesszük, s reméljük, az illetékesek segítséget nyújtanak majd. Dr. Kai ovi ts Alajos, Eger: ..Zsákbamacska” című írását a „Levelezőink írják” című rova­tunkban felhasználjuk. A benne írottakat a gyárhoz kell eljuttatni, ott kell a hibát keresni, hiszen az Egri Kiskereskedelmi Vállalat csak „eladó”. látván város anyakönyviből Születtek: K.'P'-s Éva. Kepes Jó­zsef, Kindtner Ilona Mária, Zar- kaházi Ildikó, Túri Zoltán, Máté Ottó, Riser Judit, Meghaltak: Kepes JOzsef, özv. Tőzsér Istvánná (Burda Mária): Kepes Éva. özv. Karácsony Jó- zsefné (Kókai Erzsébet), Rozma­ring Károlyné (Varga Julianna), Turcsányi Antal. riumba egy külső hang sem törhetett be. Ugyanakkor azonban tüstént felismerte a gondolatok és érzések százszo­ros felerősödésének jelentősé­gét, s reggel tíztől este tízig — amíg csak az integrátor műkö­dött — fején tartotta a „rádió­sisakot”, valósággal falta a könyveket, izgatottan vizsgálta a vázlatokat és mindazokat az Ismereteket felelevenítette, amelyeket már rég elfelejtett. (26) — Maga kém. Ezt jól tudom. De jegyezze meg: belőlem nem fog kicsikarni semmit! Látja ezeket a papírokat? — és ha­nyagul megmarkolt néha y képletekkel telerótt papírt. — A Harwood féle töl fi kókv.dk rezelváVam őket. S ami rt nem zaklatott, tessék, magá­nak ajándékozom! De a több', itt van! — mondta, a homlokát ütögetve. — Innen pedig senki- sem veheti el tőlem! Vogel-Scseglov tisztelettudó­an meghajolt: — Szabadna leülnöm, pro­fesszor úr? — Üljön le — morogta Wag­ner. — És ne hazudjon. Jobb, ha beismeri, hagy kém. Én meg elárulok magának egy je­lentéktelen titkot, amit Har­wood készpénzzel fog kifizetni. S akkor csodálatos dolog történt. Vogel, alighogy leült, úgy megváltozott, min ha ki­cserélték volna. Szemöldökei összehúzódtak. Szürke szeme éles átha'ó lett. Hangjából el­tűnt minden behízelgő árnya­lat. í — Igen. Wagner úr, én kém vagyok. De nem Harwoodnak kémkedem, ön néhány jelen­téktelen ti’kot akart elárulni nekem. Hát én fütyülök ezek­re a titkokra és Mister Har­wood készpénzére!... ön el­árulta hazáját, eladta zseniá­lis felfedezését és hálából még börtönbe is zárták. Szégyen, gyalázat!... Én az életemet •kockáztattam azért, hogy meg­mentsem önt és találmányát hazám, Németország érdeké­ben: s arról ábrándoztam, hogy Wagner professzor elvérzik, de nem adja meg magát! Ehelyett ön itt ül, ebben az összkomfor­tos dolgozószobában, mint az ázott csirke a karón és abban leli örömét, hogy nemcsak ma­gát, hanem az emberi ész leg­nagyobb alkotását is tönkrete­szi... Befejeztem, Wagner úr! Es most tessék, jelentsen fel Harwoodnál. Scseglov felállt, s búcsú nél­kül távozott. Ez az*án nagyszerű já*ék volt! Hisz’ végeredményben semmit sem kockáztatott: még ha Harwood kihallgatta is a beszélgetést, abban sem lehet baja belőle. De tudja az ördög, hogyan hatott mindez Wagner­re! Hiszen még azt sem tud­hatta róla, ki ő, mikor jött ide, és milyen felfedezésről van tu­lajdonképpen szó? Menet köz­ben kell majd tájékozódnia: mert az is lehet, hogy Har­wood ostoba ember és Wagner a zseni. De mivel Wagner kro­kodilkönnyeket sírt Németor­szágért. legjobb lesz, ha mint Németország sorsüldözött fiát fogja megkömyékezni. Árulja el a titkot neki! Ha aztán sor­ra kipuhatolta a körülménye­ket és megtalálta a kellő han­got, akkor be fog bizonyosodni, hogy ez a beszélgetés sem volt haszontalan. Napok teltek el... Wagner nem hívta Scseglovot, sőt élet­jelt sem adott magáról. Har­wood is hallgatott, ami annyit jelentett, hogy az öreg nem árulta el a beszélgetést. Scseg­lov tehát megnyugodott: most már volt némi reménye a si­kerre. Harwood rövid tájékoztatója után az integrátor kezelését is hamar elsajáíotta Scseglov, Petersonnal ellentétben, nem szerzett tudomást a készülék különleges felhasználási mód­járól. Talán azért sem, mert a gondosan elszigetelt laborató­Éppen az egyik bonyolult számításban mélyedt el, ami­kor Wagner professzor lepett a szobába. Scseglov felütötte fejét és talpraugrott: de most már nem a múltkori nagyratörő és ma­gabiztos, kövér úr állt előtte, hanem egy szánalmasan puf fadt élőlény, egy ormótlar. bőrzsák, amelybe zsíros húst gyömöszöljek A mérnök szíve összeszorult: hát ennyire szí­vére vette volna a szemrehá­nyásokat? ... Vagy megbete­gedett? — Mert az is lehet, hogy Wagner becsületes em­ber, s erőszakkal tartják fogva De türelem! Egyet-mást mindjárt meg fog tudni. Wagner a karosszékhez Ván- szorgott, belezuhant és hörög­ve így szólt: — Azért jöttem át, hogy lás­sa... mi lesz magából három év múlva, ha napi tizenkét órát az integrátor mellett tölt ... Most pedig adja ide a sisa­kot! Scseglov e szavak hallatára meglepetten állt fel a helyéről. S aztán még jobban elcsodál­kozott, mert Wagner néhány perc múlva újra erőteljes és indulatos lett. Az öreg gunyoros jöszándék- kal nézett rá: — Harwood bizonyára nem figyelmeztette magát, hogy az integrátorral nagyon óvatosan kell bánni. Mert erről ő sem tud Úgy viselkedik, min: egy buta kisgyerek, aki éles kézi­gránátot talált, s miközben játszik vele, sejtelme sines ró- ra, hogy már izzik a kanóc és mindjárt felrobban. De az én integrátorom a gránátnál is veszélyesebb: a gránát azonnal öl, míg ez a készülék cseppen- ként fogyasztja el az életerőt, semmisíti meg az indulatokat, a Jágyakat és süketté, vakká, bénává. valóságos féreggé teszi íz embert. Ez az ára annak a néhány percnek, amely a töb­bi ember számára elérhetetlen régiókba emel és egy ismeret­len világ csodái közé visz... Nagyon nagy ár!.., De mit is beszélek: a boldogságért fizet* ni kell! Emlékszik Balzac „Szamárbő f ’-éré. Ott a vágyak teljesedése a hősök életének töredékeit követeli. Az én in­tegrátorom mohóbb: úgy öli meg az észt, hogy cserében csak a vágyak lehetőségével kecsegtet. S nem lehet ellen­állni neki: ha csupán ötezer őrá: — vagyis egy évig na­ponta tizenkét óra hosszat — tölt a készüléknél, máris rab­jává lett. Az iszákosok, morfi­nisták, ópiumszívók még a ka­bátjukat is levetik, hogy szen­vedélyüknek hódolhassanak, ön is oda fogja adni mindenét a „rádiósisak” használatáért... Ez az a nagy titok, amelyről Harwoodnak valószínűleg fo­galma sincs, de amely előbb- utóbb a sírba viszi... Hát csak ezt akartam mondani... És most elárulhat, visszaélhet az őszinteségemmel, nekem mind­egy. Én megtettem a magamét, Wagner levette a sisakot, s Újra emberforma, de értel­metlen élőlénnyé változott. Nagvnehezen felállt és kacsáz­va botorkált a kijárat felé. Scseglov felugrott a helyéről és dolgozószobájába kísérte az öreget. Amikor visszatért, szo­rongó érzéssel nézett az integ­rátorra: ha mindez igaz. akkor nagy bá van!... Az egész*n rövid rádióhullámok, úgy lát­szik, szétroncsolják az ideg- rendszert. De hátha védekezni is lehet ellenük?... Vaktában kísérletezni persze nem érde­mes. A jég azonban megtört, s Wagner idővel mindent lm fog vallani. (Folytatjuk) JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom