Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

NÉPÜJSAG

1959, januar 13., kedd

Milyen tudományos problémákra derít fényt az űrrakéta?

Több min* három és fél évszázad lelt el azóta, hogy Galileo Galilei 1610. január 7-én teleszkópját a Hold felé fordította. Ez idő alatt a világ tudósai számos tudományos problémát megoldottak, de még mindig akadnak olyan titokzatos jelenségek, amelyek megfejtése korunkra, vagy esetleg a jövő nemzedékére vár.

A Földhöz legközelebb eső égitest, a Hold, amely ellipszis alakú pályán forog a Föld körül. A Hold legnagyobb távolsága a Föld középpontjától 405 500 kilométer, legkisebb távolsága pedig 363 300 kilométer. A Hold 27 nap, 7 óra és 43 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Föld körül.

A Hold azonban nemcsak a Föld, hanem saját tengelye körül is forog. Ezzel magyarázható az, hogy a Földről mindig csak egyik oldalát látjuk. Azt, hogy mi történik a Hold ellenkező féltekéjén, eddig még emberi szem nem látta, s azokra a jelenségekre csak következtetni tudunk. Erie csak a Hold körüli repülés deríthet fényt.

A Hold-nappal tizennégy és fél földi napig tart, s ez idő alatt a Nap sugaraival hevített Hold felszíne 120 fokra melegszik fel. A Hold-éjszaka, amely hasonlóan tizennégy és fél napig tart, a felszínt mínusz 150 fokra hűti le. A Hold átmérője 3473 kilométer, vagyis felszínének területe annyi, mint Afrika és Ausztrália együttvéve.

A Holdon a tárgyak jelentősen veszítenek súlyukból. Számítások alapján bebizonyosodott, hogy a Földön a tárgyak több, mint hatszor olyan súlyosak, mint a Holdban.

E rövid ismertetés után rátérhetünk az űrrakéta tudományos fontosságának taglalására. Ismeretes, hogy a Földet légburok, vagyis atmoszféra veszi körül, amelyen túl a kozmikus térség kezdődik. Itt nincs levegő és az árnyékban levő testek hőmérséklete megközelíti az abszolút nullát. Ez a kozmikus térség nagy hatást gyakorol Földünk éghajlati, természeti és egyéb viszonyaira, tehát szükséges, hogy tisztában legyünk a fenti térség anyagárnak összetételével, tulajdonságaival. Jelenleg azonban még a legjobb csillagászati műszerünk — teljesen derült időben és kristálytiszta levegőviszonyok közepette — sem ad olyan megbízható adatokat a kozmikus térség állapotáról, mint amikor műszereinket fellőjük az atmoszféra határain túlra. Ez történt most az űrrakétában és „repülő laboratóriumunk” rendkívül értékes felfedezésekkel gazdagítja a tudományt.

A tudósok a színképelemzés módszerével, egy fénysugárból megállapíthatják a sugárt kibocsátó égitest összetételét. Tekintve azonban, hogy a Hold sem fényt, sem pedig hőt nem sugároz, ilyenformáim: N. VARVAROV

ban a Hold-felszín fizikai és geológiai összetételét megállapítani nem tudjuk. Ezt a problémát megint csak az űrrakéta segítségével oldhatjuk meg.

Évszázadok során csak a Föld mágneses mezejének létezéséről tudtunk. Most az űrrakéta a Föld mágneses mezejének tanulmányozásán kívül esetleg fényt deríthet a Hold mágneses mezejének létezésére is, s ezek összehasonlítása elvetné vagy igazolná a Föld mágnesessége természetéről alkotott nézeteinket.

Sokáig úgy tudtuk, hogy a Hold halott égitest, amelyben belső folyamatok nem játszódnak le. Nemrégiben azonban Kozirjev szovjet tudós a Holdon lezajlott vulkánikus kitörésekről számolt be. És arra mutat, hogy a Holdon is végbemennek olyan folyamatok, amelyek kialakítják a domborzatot. Ez is olyan kérdés,

amelyet teljes biztonsággal és csak akkor válaszolhatunk meg, ha megfelelő műszereinket felküldjük a Holdba, vagy esetleg magunk látogatunk el erre az égitestre.

A biológusokat rendkívüli módon érdekli, léteznek-e a Holdon baktériumok, amelyek nem használnak oxigént és milyen viszonyok között kell majd élnie a Holdra érkező űrutasnak.

A fentiekben csupán néhány olyan problémát soroltam fel, amelynek megoldása csakis az űrrakéta segítségével képzelhető el. Elmondhatjuk tehát, hogy a szovjet kozmikus rakéta új fejezetet nyit a tudományos kutatások történetében. Nem kétséges, hogy a szovjet tudomány új, nagyszerű vívmánya, az űrrakéta már eddig is számos fontos felfedezéssel gazdagította a tudomány kincsestárát.

Újabb szovjet jegyzék Németország rendezéséről Elkészült a békeszerződés tervezete

Moszkvában a nyugati hatalmak diplomáciai képviselőinek átnyújtották a szovjet kormány legújabb jegyzékét a német békeszerződés kérdéséről.

A szovjet jegyzék hangsúlyozza, tarthatatlan az az állapot, hogy csaknem 15 évvel a háború befejezése után Németország helyzetét még nem szabályozza semmiféle béke- szerződés. A békeszerződés Németország szuverenitásának megszilárdulását segítené elő, és hozzá kell járulnia a két ország egyesítéséhez is. A jegyzék szerint az egyetlen korlátozás, amely Németországot érintené, a hadseregre vonatkozik. Az egységes Németország, vagy a jelenleg létező

Új élet a 700 éves faluban

RÉGI ELSÁRGULT írások között keresgélni érdekes dolog. Az ember sohasem tudja mire lel a fakó papírlapon.

Itt van egy a sok közül. Gyöngyöshalász régmúltjáról beszél, s a falu születését 1241 utánra keltezi. A faluban egyébként még ma is élő monda szerint, az encsi halmon épült hajdan egy város, melynek darabjait néhanapján felszínre dobja az eke. Ez a város — a monda szerint — elpusztult a tatárjárás idején és a hajléktalan lakosok jó ideig vitatkoztak azon, hova is települjenek? Egyik részük úgy vélte, jó lesz a mai Gyöngyöshalász helyén újra építkezni, a többiek viszont Atkár helyén vertek volna szívesen tanyát, mire a halásziak azt mondták — „Ott kár” — és ebből állítólag a falu mai neve is: Atkár. A két pártra szakadt, hajdani Encs város lakóiból alakult ki azután a két szomszédos falu, Atkár és Gyöngyöshalász.

A régi írás szerint tehát Gyöngyöshalász több mint hétszáz esztendős. A falu azonban már jórészt elfelejtette a régi szokásokat, néphagyományokat. A múlté a hajdani népviselet, és a legöregebb emberek értetlenül csóválják a fejüket, amikor az unoka nylonblúzban, divatos kabátban, a legutolsó városi divat szerint öltözködve megy a bálba. Egy nagyon öreg nénike így sóhajtott: — Hej, ha feltámadnának a régi öregek! — Ám az ősök már békén porladoznak és az élők élik a maguk új életét.

Nincs fonó, nem járnak kán- tálni a fiatalok, és a téli esték régi mulatságai, szórakozásai is feledésbe mentek. A háziipar is eltűnt és az öreg Komjáthi Miska bácsival az utolsó kosárfonó is otthagyja a falut.

GYÖNGYÖSHALÁSZNAK ma új képe van. A falu fejlődésére rányomja bélyegét a város közelsége, hisz mindössze öt kilométernyire van Gyöngyös, a rohamosan fejlődő iparváros.

Tarnóczy József iskolaigazgató jól ismeri faluját. Ismeri múltját, jelenét és minden bizonnyal látja jövőjét is. Szívesen mesél arról, hogy a mostani fiatalok, de az idősebbek is egyre szívesebben töltik szabad idejüket a moziban, az iskolában. A múlt évben, — mint mondja, — tizenhatezer ember volt moziban és hetente háromszor van filmvetítés. Egy új kultúrház tervrajzát teríti ki az asztalra, amelyben hamarosan táncolni fognak a halászi fiatalok. Örvendetes az is, hogy a faluban sokan és évről évre többen olvasnak. A háromezres községben közel négyszáz darab újság és folyóirat jár és a rádióelőfizetők száma január elsején elérte a háromszázhuszat. A felszabadulás előtt öt, ma tizenkét pedagógus dolgozik a községben és ez évben is tizenketten szeretnének tovább tanulni a nyolcadikosok közül.

— Ma tanul és szórakozik csak igazán a mi falunk, — mondja Tarnóczy elvtárs. Mozi, újság, könyv, rádió csaknem minden háznál van már és a fiatalok nem sajnálják a fáradságot egy jó színdarab kedvéért Gyöngyösre utazni. Szépek, és egy csöppet sem unalmasak a téli esték. A legények éppen úgy eljárnak a lányosházhoz, mint régen, aztán a jó szomszédok is megvannak még. A férfiak közül többen járnak az esti ezüst- kalászos tanfolyamra és nem sajnálják a fáradságot, ha tanulni kell.

Ma már egészen más a falu képe, mint ezelőtt csak húsz esztendővel is. Az egykori földműves, napszámos, sum- más-falut ma legnagyobbrészt munkások, bányászok lakják és mondhatni, minden második házból jár valaki dolgozni valahová. Ki a bányába, ki a vasúthoz, vagy éppen üzembe. Akik idehaza maradnak, azok is megtalálják számításaikat. A föld hálás, ha jól dolgozzák A piac sincs messze. Vonat, autóbusz van és csupán néhány perc a város.,. Épül, szépül a mi falunk, Gyöngyöshalász — vélekedik az iskola igazgatója.

xxxx

AZ ELSÁRGULT papírlap rnár csak emlék a múltból. Elfeledték hamar a halásziak a régi szokásokat, hagyományokat is, de az újban az élen járnak. És ha őseik hajdanán nem is voltak egy akaraton, de ők, kései utódaik egyet akarnak. Azt akarják, hogy falujuk még szebb, még gazdagabb és még boldogabb legyen.

Szalay István

A világ legszárazabb kontinense, Ausztrália. A nagy szárazság és a rettenetes forróság miatt területének csali elenyésző részét, 1,7 százalékát, használhatják földművelésre. Az évi átlag csapadékmennyiség alig 500 milliméter, legtöbb a csapadék Port Donvin- ban, évente 1600 milliméter. Mivel kevés az eső, Ausztráliának alig van valamirevaló folyója.

A szárazság a legnagyobb elemi csapás Ausztráliában. Queensland egyes' részein már két éve egy szem eső sem esett. Hatalmas területeken kiszáradt a vetés, a folyók medre száraz, az állatok elpusztúl- nak legelő- és vízhiányban. Az idén 60 000 szarvasmarha és 100 000 birka pusztult el a szárazság miatt.

Az ausztrálok már régóta küzdenek a szárazság ellen, de jelentősebb sikereket csak az elmúlt évtizedekben értek el. Ök alkalmaztak először műesőt 1947-ben, mégpedig teljes sikerrel. Egy csoport tudós abban az évben felszállt egy különleges bombázó repülőgépben a felhők közé, és jégkristályokkal „megbombázták” a

R világ legszárazabb kontinense:

Ausztrália

felhöket. Néhány perccel utána valóságos zápor zúdult a földre, mintegy 77 négyzetkilométernyi területen. A műeső csinálása azóta már tovább fejlődött, ma már ezüst- jodidot használnak jégkristályok helyett. Az ezüstjodid szemcsék körül éppen úgy kicsapódik a felhőkben levő vízpára, mint a jégkristályok körül. A szemcsék körül addig gyűlik a vízpára, amíg végül nagysága miatt nem tud megmaradni a levegőben és eső alakjában a földre hull.

Van ennél tökéletesebb módszer: a mesterséges villám. Két repülőgép között két vezetéket feszítenek ki, amelyek között óriási a feszültség különbség, s elektromos kisülést, azaz mesterséges villámot idéznek elő, akár egészen „enyhe” villámokkal — mintegy 50 000 volt — nagymennyiségű esőt tudnak csinálni.

Az esőcsinálók nemrégen majdnem bajba juttattak egy vidéket: sokkal több csapadék

két német állam fenntarthat ugyan hadsereget, ennek ösz- szetételét és létszámát azonban a békeszerződés korlátozza, s egyben megtiltja, hogy bármelyik Németország atomfegyverrel rendelkezzék.

A szovjet kormány az említett jegyzékkel egyidőben átnyújtotta a nyugati hatalmaknak a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét ' is. Ezenkívül eljuttatta e szerződéstervezetet a Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőkkel részt vett többi államnak, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának. A szerződéstervezetnek hat része van, amely 48 cikkelyt tartalmaz. A tervezet ötödik cikkelye szerint Németország nem léphet semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a jelen szerződésben részvevő bármely hatalom ellen irányul, és nem vehet részt olyan katonai szövetségben, amelynek részvevői között nem szerepel a Hitler- ellenes koalíció mind a négy szövetséges hatalma. Mihelyt a békeszerződés hatályba lép, Németországnak mind a két része mentesül azoktól a kötelezettségektől, amelyek a varsói szerződés szervezetében, illetne az Északatlanti Szövetségben és a Nyugat-Európai Szövetségben való tagsággal kapcsolatosak.

A 8. cikkely szerint Németország határai azonosak az 1959. január 1-én fennállt határokkal. Németország határait a szerződéshez mellékelt térkép tünteti fel. Egy másik cikkely szerint Németország érvénytelennek ismeri el a Müncheni egyezményt, és kijelenti, hogy a volt úgynevezett Szudéta-vidéket mindenkor a Csehszlovák Köztársaság területe sérthetetlen részeként ismeri el. Ezenkívül a

Washington (MTI) A New York Times vasárnapi számában H. Salisbury San Fran- cisco-i keltezésű jelentésében megállapítja, hogy Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettesnek sikerült „határozott benyomást” keltenie sok vezető amerikaiban, még az amerikai külügyminisztérium igyekezete ellenére is. „Szókimondásával, szellemességével és jó humorával.”

Salisbury szerint a szovjet vezető látogatásával ráterelte a figyelmet az Egyesült Államok külügyminisztériumának politikájára. Úgy látszik, mély szakadék van egyfelől a hivatalos Washington ... másfelől az ország hatalmas üzleti érdekeltségeinek magatartása között. Az AP a keddi Mikojan— Nixon találkozóval foglalkozik, s közli Nixon amerikai alelnök véleményét a szovjet miniszterelnökhelyettesről.

Az AP szerint Nixon a találkozó előtt azt hitte, hogy „a szovjet veterán csak szabványos válaszokat ad kérdéseire. Viszont Mikojan váratlan válaszokkal lepte meg az alel- nököt és tanúbizonyságot tett Amerika pontos és alapos ismeretéről, teljesen tisztában van az Egyesült Államok gazdasági és politikai viszonyaival.” az AP nemhivatalos értesülései szerint Nixon Miko- jant a legtehetségesebb kommunista vezetőnek tartja, akivel valaha találkozott. Az amerikai alelnöknek az a meggyőződése, hogy a szovjet miniszterelnökhelyettes nem hivatalos látogatása javítja Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatait.

Thomas Whitney, az AP tudósítója elmondja: „Mikojan mindenütt megnyerte hallgatóságát.” Mondanivalójának lényege: I. Hasznos, ha Oroszország és Amerika minden téren fejleszti kapcsolatait. „Beszélnünk kel! egymással, anélkül, hogy előre eldöntetnénk, mit igyekszünk majd megoldani.” 2 Szükség van a békére: a hidrogénbombák ellen nincs védelem.” (MTI)

Amerikai közéleti személyiségek Kína elismerését sürgetik

PHILADELPHIA (AP): Amerikai közéleti személyiségek 42 tagú csoportja felhívást juttatott el az amerikai kongresszushoz, amelyben sürgeti a hidegháború befejezését,

az Egyesült Államok külpolitikájának felülvizsgálását és a Kínai Népköztársaság elismerését. A felhívás egy-egy példányát eljuttatták Eísenhower- hez és Dulleshez is.

Kubai jelentés

NEW YORK (Reuter):

Fidel Castro televíziós interjút adott amerikai riportereknek, akik azt filmre vették. Az interjúban kijelentette, hogy katonái „a törvény emberei” Kubában demokrácia van és az is marad. Ismételten hangsúlyozta, hogy Kuba ideiglenes kormányát a közvélemény és

nem az erőszak irányítja.

Castro lei jelentette, hogy Truj illőt a Dominikai Köztársaság elnökét minden demokratikus kormány ellenségének tartja. „Dominika népének példa kellett. Mi ezt a példát mutattuk nekik” — hangoztatta Castro.

békeszerződés-tervezet kötelezi Németországot, hogy megtiltja és büntetendő cselekménynek minősíti a Nemzeti Szocialista Párt, valamint a hozzátartozott, vagy ellenőrzése alatt állott szervezetek újjáalakítását, létét és tevékenységét Németország területén, beleértve a politikai, a katonai és a részben katonai szervezeteket, továbbá egyéb hasonló pártokat és szervezeteket, különösen azon revansista pártokat és szervezeteket, amelyek Németország határainak felülvizsgálatát követelik, hogy területi igényeket jelentenek be más államokkal szemben.

A szövetséges és társult hatalmak elismerik a német népnek azt a jogát, hogy helyreállítsa Németország egységét és kifejezik azt a készségüket, hogy mindkét államnak minden eszközzel segítséget nyújtanak a cél eléréséhez, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és megegyezése alapján.

Az utolsó cikkely ‘szerint Németország területén tartózkodó valamennyi külföldi alakulatot a szerződés életbelépése után, de legkésőbb egy év alatt, vagy az érdekelt felek által megegyezett más határidőn belül, ki kell vonni az országból. A szerződés hatálybalépése után hat hónappal pedig egyharmaddal kell csökkenteni a jelenleg megszálló idegen csapatok létszámát. Ezzel egyidőben fel kell számolni Németország területén levő valamennyi külföldi katonai támaszpontokat. Végezetül a szerződéstervezet kimondja, hogy bármely állam csatlakozhat a békeszerződéshez, amely hadiállapotban volt Németországgal, de a szerződés aláírásakor nem szerepel a szerződő felek között.

Készéi István.

Mikojan amerikai látogatásának visszhangja

Ma már ez ellep- is tudnak küzdeni, mégpedig úgy, hogy valamilyen vegyszert tesznek a víz felszínére, ez vékony rétegben szétterül a vízen és megakadályozza a párolgást.

Ausztráliában vannak egyébként a legjobb szakemberek az esőcsinálás terén. Tőlük tanulnak sok esetben nemcsak az indiaiak és más ázsiai népek, hanem az amerikaiak és az európaiak is.

Legújabban azzal a gondolattal foglalkoznak Ausztráliában, hogy egy délwalesi folyó- nak új medret szabnak. A folyót elvezetik egy száraz vidékre, öntözésre használják, s ezzel körülbelül egymillió hektárnyi területet termővé tesznek. A kezdeti munkálatok már folynak is. Hozzávetőleges számítások szerint húsz év alatt el is készülnek vele.

Sydneyben nyáron a lakásokban mindig kevés a víz, habár a vízvezetékhálózat kapacitása elég nagy. De ebbe se nyugszanak bele. Sydneytől körülbelül 40 kilométerre hatalmas, 56 kilométer hosszú tavat létesítenek, s ebben gyűjtik össze az esős időszakban a vizet.

hullott a földre, mint számították és áradás lett a vége. A károsultak most azzal fenyegetőznek, hogy beperelik az esőcsinálókat. Nehéz lesz a törvénykezés, mert a törvény- könyv nem írja elő, milyen büntetést érdemel az, aki több esőt csinál, mint kellene.

Az ausztráliai farmarek és az esőcsinálók azonban általában elég jó viszonyban vannak, mert a farmerek sok esetben rendelésre kapják az esőt. Szárazság idején, ha az ég beborul, de eső nem esik, az „esőmesterek” felszállnak repülőgépen ezüstjodidot szórnak a felhőbe, és már kész is az eső. Egyetlen hibája a dolognak az, hogy esőt csak akkor tudnak csinálni, ha felhő is van;

A szárazságot nemcsak a kevés csapadékmennyiség okozza, hanem a mértéktelenül nagy kipárolgás is. A forró nyári időszakokban a tavak és műtavak felületéről oly gyorsan párolog a víz, hogy egykét hét alatt azok kiszáradnak.