Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

1959. január 1., csütörtök NÉPÚJSÁG 7 V e o- 6 « i finlt,,, GYENGÉD CÉLZÁS Egy fiatalember látogatást tett ismerőseinél, akiknek eladó leánya volt. Megérkezésekor a leány fo- | gad:a. Alig voltak együtt néhány per­cig, amikor a leány szemérmesen igy szólt: — Tudja, kedves barátom* a szü­leimnek egyáltalán nem tetszene, ha rajtakapnának, hogy megcsó­kol engem. — De hiszen ... — dadogta a fiú — nem is csókoltam meg! — Tudom, csak azért mondom, ha esetleg mégis meggondolná magút. ILYEN' AUTÓ IS VAN Az utas ingerülten megkér­dezi a gépkocsivezetőt: — Mondja kérem, nem tud gyorsabban menni? — Tudok én, — feleli a so­főr —, de nem szabad elhagy­nom a kocsit. S. O. S. Újságíró körökben a kővetkező anekdotát mesélik: Nemrégiben Li Szin-man dél- koreai miniszterelnök és Dulles külügyminiszter között táviratvál­tás volt. — Éhínség van! Kérünk sürgősen élelmiszert! — táviratozta a dél­koreai. — Szorosabbra húzni a derék­szíját! — válaszolta Dulles külügy­miniszter. Mire' Li Szin-man: — Küldjenek sürgősen derék­szíját! — Mind a háromnak Smith az apja. — És kié a gyerek? — Ez is Smitlié. —Noliát akkor miért nem mész hozzá feleségül? — Mit csináljak, ha egyszer nem tetszik nckemí — hangzott a meg­lepő válasz. AZ ISivOLÁBAN Az iskolában a tanító arról ma­gyaráz, hogy az országban a kö­zépkorban nagy háborúk dúltak és a parasztság kénytelen volt még a füvet is megenni,' hogy éhen ne pusztuljon. A magyarázat után felteszi a kérdést: — Milyen rendszer volt akkor országunkban? — Vegetáriánus! — hangzott a gyors válasz. ATTÓL FÜGG... — Jó ez a kapa? — kérdi a vevő aggódva. — Príma — feleli az eladó. — Sokáig eltart? — Az attól függ, kérem, mit tetszik vele csinálni... ITALBOLTBAN Két ember beszélget az ital­boltban: — Tudod, komám, az alko­hol már nagyon akadályoz a munkámban. — Hát akkor miért nem mondasz le a munkáról? ELŐFORDUL TAKARÉKOSSÁG Mc Essing születésnapot ül. — Drágám — mondja a fe­lesége —, a szép ünnepre vet­tem neked két sorsjegyet. — Észnél vagy?! — ripako- dik rá Mc Essing. — Két sors­jegyet venni, amikor csak egy főnyeremény van! KÖVETKEZETESSÉG A falusi papot felkeresi egyik báránykája és közli vele, hogy rö­videsen gyermeknek ad életet. — Hm — mondja a pap — há­rom gyermeked már van, ki az apjuk? — Ismét beválasztottak egy bizottságba — újságolja a ta­nító a feleségének. — Honnan tudod — kérdezi az asszony ha ott sem vol­tál? — Most kaptam az értesítést, hogy leváltottak. VIGASZTALÁS A múlt rendszerben egy kisfiti így vígasztalgatta édesanyját, aki koldulással kereste meg kettőjük mindennapi kenyerét: — Tudod, anyácskám, ha meg­növök, minden megváltozik! Én gazdag leszek, neked pedig csak saját részedre kell koldulnod! Sok szerencsét ez évben is Totó—Lottózóknak, Minden kedves, takarékos házhely vásárlónak! Kik építettek szép házat O. T. P. kölcsönnel, Rendezzék most csinosan be minden jóval, széppel. Otthona szebb, kellemesebb takarékos népnek. Pénzét tehát hozza hozzánk elején az évnek! Biztos helyen kamatozik Uj reményre jogosít, Értékeit jól megőrzi, s Kölcsönt nyújt a TAKARÉK! ,x XXX X' I X X T X. X Érdemes biztosítást hötni Ismét végére értünk egy esztendőnek. Ilyenkor az em­berek számba veszik, mit ho­zott az eltelt esztendő, s új vágyakkal, reményekkel eltel­ve tekintenek a kezdődő évre. Hogy mi valósul meg ezek­ből a tervekből? Előre nem tudja senki, milyen váratlan körülmények zavarják meg az emberi számítást, mi jön köz­te. ami keresztülhúzza számí­tásainkat. Különösen a pa­rasztember van kitéve annak, hogy tervei semmivé válnak. Egy hatalmas jégverés, vagy tűzeset órák alatt, egy fellépő i.llatbetegség napok alatt tönk­re teheti a kis gazdaságot. Gondos, jól számító gazda azonban ma már nincs kitéve ennek, egész évi nyugalmat, biztonságot teremthet minden gazda a maga számára azzal, ha biztosítást köt. Ma már nem üzletet jelent egyesek számára a biztosítás, hanem az Állami Biztosító kezében van, amely a köz érdekében mun­kálkodik. Az állam így lehető­séget biztosít ahhoz, hogy ele­mi kár esetén, vagy állatbe­tegség fellépése nyomán ne akadjon meg a gazdálkodás menete, hanem a gazda az el­pusztult helyett másikat vásá­rolhasson. A biztosítási díjakat is asze­rint állapították meg, ami nem jelent különösebb megterhe­lést. A tűzbiztosításnál például egyszobás, cseréptetejű lakó­épület évi tűzbiztosítási dija »—35 forint. Kinek nem érné meg ennyit az a tudat, ha baj történik, mégsem megy tönkre a vagyona; mindjárt pótolhat­ja. Hasonlóan alacsony a biz­tosítás díja a jégbiztosításnál is. Egyik legfontosabb növé­nyünknél, a búzánál például az I. helykockázati osztályban 2,9 százalék a díj. Ez azt je­lenti, hogy ha egy kát. hold vetését tíz mázsás termésre biztosítja, s a búza árát má­zsánként 220 forinttal számol­juk, úgy egy hold termésének biztosításáért alig több mint 40 forintot kell fizetnie. A sokféle biztosítási fajta között, amelyekkel az Állami Biztosító a jelentkező igénye­ket akarja kielégíteni, van jó- néhány kedvezményes biztosí­tás is. Ezek egyike a szerződé­ses növények biztosítása. En­nél komoly kedvezmény az, hogy a termelőnek csak a ter­més betakarítása után kell megfizetni a biztosítási díjat. Kedvezményes a biztosítás akkor is, ha azt hosszabb időre kötik. Mintegy 10 százalékkal kevesebbet kell fizetni akkor, ha a biztosítás 6 évre szól. Vannak persze olyanok, akiknek rossz emlékei vannak a biztosításról a múltból. Vagy becsapta őket valamelyik biz* tositó társaság, vagy hossza­dalmas utánjárás után kapták csak meg a kártérítést. Ma már ilyesmi nincs. Ha valami hiba előfordul a helyi megbí­zottnál, úgy ezt a megyei szer­vek felülvizsgálják és kijavít­ják. Mit várnak megyénk sportemberei az 1959-es évtől? További fejlődést minden vonalon Lezártuk az 1958. évet, mely He­ves megye sportéletében ismét új mérföldkövet jelentett a fejlődés hosszú útján. Sportolóink majdnem minden sportágban jelentős sikereket ér­tek el. Katona József Európa leg­jobb úszói közé küzdötte fel ma­gát, s közvetlen nyomdokaiban járnak Frank Mária, Bodnár And­rás és a többi tehetséges egri ver­senyzők is. Bata Teréz és Mihályfi László állandó tagjai a magyar atléta válogatottnak, a- gyöngyösi Ökölvívók jól megálltak helyüket a legjobb magyar csapatokkal szemben is. az ESC vízilabda-csa­pata bejutott az OB I-be. de be­szélhetnénk tovább vívóink, kosa­rasaink, birkózóink, asztalitenisze­zőink sikereiről. Mindez arra a reményre jpgosíl. hogy 1959-ben folytatódnak majd a sportsikerek, sportéletünk minden vonalon tovább fejlődik. Legalább is ez az optimista hangulat tűnik ki megyénk sportembereinek nyi­latkozataiból. Válent Gyula, a világhírű egri úszók edzője: í edett-uszoila ! Fedett-uszoda ! Fedett-uszoda ! érdeklődése állandóan növekszik, s ez biztosíték arra, hogy a meg­levő hat szakosztály tovább erő­södik, sőt új szakosztályok ala­kulnak. A fejlődést elősegítik majd az új létesítmények, melyeket már eb­ben az évben a sportolók rendel­kezésére bocsátunk. A labdarúgó- pálya, reményeink szerint, a me­gye egyik légszebb fekvésű, s leg­jobb talajú pályája lesz, de új, korszerű pályát kapnak a kézilab­dázók is. Az új általános iskola nagyszerű tornatermét erre az évre bérbe- vesszük, ezáltal végleges otthont teremtünk az eddig nehézségekkel küzdő teremsportolóknak. Ebbe az évben elkezdődnek az úszód, és a strandfürdő építési munkáiig tai, s 1960-ban az úszósport hív< is hódolhatnak majd kedvenc sz( rakodásuknak. A Tröszt igazgatc sága ígéretet tett arra, hogy ké‘ folyosós, iker tekepályát létesí «ami a haladó tekeszakosztály újjs éledését jelentheti. Nagy súlyt fektetünk a sportol fiatalok erkölcsi és politikai neve lésére és ebben, valamint a töbl; feladatok megoldásában bizto számíthatunk a párt, a szakszer vezet és az üzemek vezetőinek tá mogatására. Az olimpiát megelőző év mindig okozottabb követelmények elé ál­lítja a versenyzőket, a sportvezető­ket: fokozni kell a minőségi mun­kát. A magam részéről tehát — mint ahogyan a „mindentudó notesz- ba,k bejegyeztem az elérendő idő­ket — 1958. eredményeinek minden vonalon való túlszárnyalását várom versenyzőinktől. Egerben 1959. év folyamán sok nemzetközi és orszá­gos úszóversenyre, vízibemutatóra kerül sor — remélem tömött lelá­tók előtt, de szeretnénk több kül­földi versenyzési lehetőséget Ls biztosítani. Főleg a Szovjetuiiió úszósportjának helyszínen való ta­nulmányozása lehetne döntően hasznos az elkövetkezendő világ­versenyekhez. Helyes volna, ha az idén több dolgozó fiatal kapcsolódna be az úszósportba,. s az általános iskolák III. osztályos tanulói részére beve­zetnék a kötelező úszóoktatást, nemcsak Egerben, hanem a megye többi uszodával rendelkező helye­in is: Gyöngyösön. Hatvanban. Hevesen, Egercsehiben és Tarna- mérán. Végezetül úgy gondolom, hogy az egri úszósport nagy múltja, va­lamint a jelenlegi és a jövőben várható eredményei indokolttá te­szik, hogy a város vezetői, intéz­ményei. társadalmi szervei eddigi passzivitásukat aktív erkölcsi és anyagi támogatással váltsák fel. Hogy 1959-ben megtörténjék a sportuszoda ..romjainak” kijavatá­sa és végre elkezdődjék az áhított fedett-uszoda építkezése. P. Bordóezy Mária, a GYBSE kiváló atlétája: « gyöngyösi atléták végre megfelelő pályához jutnak! Katona József, az úszó EB magyar hőse: Alaposan felkészülni az olimpiászra. s sikerrel letenni a szakmunkás vizsgát Három éve dolgozom az Egri Fi­nommechanikai Vállalatnál, mint szerszám-lakatos tanuló. Ez év ta­vaszán szeretném jó eredménnyel letenni a szakvizsgát, mestereim segítségével továbbfejleszteni, szak­tudásomat. hogy mint szakmunkás jól megálljain a helyemet a mun­ka területén is. Sporttéren ez az év a római olimpiai játékokra való felkészülés döntően fontos éve lesz. S lehet-e fiatal sportolónak nagyobb vágya, mint az: úgy készülni fel a világ legjobb sportolóinak találkozójára, hogy azon dicsőséget szerezzen népi államunk színeinek? Mindent elkövetek, hogy az olimpiai úszóversenyeken kellő tapasztalattal és tudással vehes- sém fel a versenyt ellenfeleim­mel. Ehhez azonban az a legele­mibb követelmény is kellene, hogy fedett uszoda hiányában leg­alább zuhannyal ellátott meleg téli öltöző álljon rendelkezésre. Mi, egri úszók nagy hátrányban vagyunk azokkal szemben, akik fedett uszodában, zökkenésmente­sen készülhetnek fel egy-egy nagy versenysorozatra... Frank Mária, a leggyorsabb magyar úszólány: Tovább folytatni az uszodában és az iskolában elért eredményeket Ez a főkívánságom. 1959-ben sze­retném eddigi eredményeimet minden távön megjavítani és a nemzetközi versenyeken méltóan képviselni az egri színeket. Szerintem, sok-sok országos és nemzetközi úszóversenyt kell Egerben rendezni, ami egyrészt nagyfokú fejlődést eredményezne az egri úszóknak, másrészt a város sportszerető társadalma jobban megkedvelné ezt a szép sportágat. Hiszen oly nagy szükség volna az ö fokozott anyagi és erkölcsi tá­mogatásukra. Egykor minden ver­seny alkalmával megtelt a lelátó, milyen jó volna most is így verse­nyezni! Az iskolai tanulmányok­ban egyetlen sportolónak sem sza­bad lemaradnia. Én szeretném megtartani, sőt túlszárnyalni ed­dig elért eredményeimet. Végül utoljára, de nem utolsó­sorban azt várom, hogy az 1959-es évben elkezdik az egri fedett- uszoda építését és a jelenleg na­gyon elhanyagolt állapotban levő sportuszoda új köntöst kap a nyári versenyszezonra. Komiéi Károly, a gyöngyösi atléták kitűnő edzője: A falusi sportélet megélénkülését várom Várom az eddig hozott intézke­dések alapján az általános és kö­zépiskolák atlétikai életének nagy­arányú fellendülését, ezzel együtt sok új tehetség feltűnését és a már ismertebbek további fejlődését. Várom a falusi sportélet meg­élénkülését és így azt, hogy me­gyénk a spartakiádokon végre el­kerül az évek óta „őrzött’4 utolsó helyről. Várom a gyöngyösi atléti­kai pálya tavaszi felújítását és új ifjúsági sportpálya építését a Csathó-kertben. Dűlőre kell juttatni végre a gyöngyösi sporttelep öltözőépüle­tének kérdését, mert az ottani he­lyiségeket teljesen jogtalanul laká­sok céljaira hasznláják. Inkább bővíteni és korszerűsíteni kellene azokat, semmint odaköltöztetni úgynevezett „szertárosokat” (nem is egyet!) Minden gyöngyösi atléta várja a Váltó- és Kitérőgyár sporttelepé­nek teljes elkészültét. Minden óhajom az, hogy az itt felsorolt kívánságok mielőbb telje­süljenek, s végre jó pályán, kor­szerű öltözőkkel felszerelések­kel rendezhessünk országos ver­senyeket. Srei Sándor, a HVSE csapatkapitánya; mint edző, vagy mint játékvezető működöm tovább... A labdarúgó-bajnokság őszi idé­nyében jól szerepelt a HVSE csa­pata. Én azonban a tavaszi idény­ben jobb eredményeket várok a fiúktól. Ehhez persze az kell, hogy a mostani rövid pihenőt jól hasz­nálják fel, éljenek példásan sport­szerűen és lehetőleg űzzenek ki­egészítő sportokat. így jóval köny- nyebb lesz majd „átvészelni“ az alapozó edzések nehézségeit. A fiataloktól nagyobb sportsze­rét etet és az idősebbekkel, vala­mint a vezetőkkel szemben na­gyobb tiszteletet várok. Remélem, hogy a januárban megválasztandó új sportköri vezetőség 14 év után végre felépítteti a pálya új, fe­dett lelátóját — természetesen a szurkolók társadalmi segítségével. S ha már itt tartunk, hadd üzen­jek valamit a szurkolók egy részé­nek: hagyják abba a játékosok és a játékvezetők szidalmazását, s helyette inkább buzdítsák lelkesen győzelemre a csapatot. Ügy tervezem, hogy a bajnoki évad befejeztével én is szögre akasztom futballcipőmet, de nem teljesen, mert mint játékvezető, vagy mint edző működöm tovább. Arra kérem idősebb, sporttól visz- szavonulni akaró sporttársaimat, hogy cselekedjenek hasonlókép­pen. s munkájukkal továbbra is segítsék a szocialista sport fejlő­dését. Bujdosó Lajos, a Petőíibányai Bányász SK elnöke: új létesítmények* ti/ szakosztályok ... Az elmúlt évhez fűzött remé­nyeim beváltak, s ez arra biztat, nogy az új évben is megvalósul­hatnak sportvágyaim. Sok gyön­gyösi atléta nevében várom, hogy 1959-ben végre megfelelő pályához jutunk, ahol kedvező edzési kö­rülmények között készülhetünk fel a versenyekre. Reméljük, hogy a városi tanácstól erre a célra ki­utalt' 30 000 forintot valóban a fu­tópálya újjáépítésére fordítják. Szeretném, ha a megyei TST ed- zctanfolyamot indítana az atléti­kából velem együtt lassacskán ki­öregedő versenyzők számára, hog: továbbra se szakadjunk el a spor tok királynőjétől, az atlétikától, kellő szakképzettséggel, a fiats lók < oktatásával hódolhassun sportszenvedélyünknek. Én erős edzésekkel készülök a évad versenyeire. Hogy sikerül- eélkitüzéseimet elérni, még ner tudom. De ha nem, az sem ies tragédia, mert a fiatalokkal val* foglalkozás és azok elért erednie nyei Is boldoggá tudnak tenni eg; sportembert... Püspöki Győző, a hatvani JTST elnöke: Tovább lépünk egy lépéssel a tömegsport-mozgalom kialakításában Sokat várok az új évtől, hiszen a JTST rövid idő alatt megtanult a saját lábán és talán a helyes úton is járni. Hiszem, hogy a sportköri vezetőségválasztások után sok és jó vezető kerül a sport­körök élére, s ez megadja annak a lehetőségét, hogy tovább lép­jünk egy lépéssel a járás tömeg­sport-mozgalmának kialakításá­ban. Várom, hogy 1959-ben a sport­pályákon ott üdvözölhetjük leá­nyainkat, nemcsak, mint a sport­Szegedi Árpád, a Hatvani Kinizsi SK elnöke: sportkörünk erős bázisa lesz Heves megye sportjának I események nézőit, hanem min ! azok részvevőit is. Ha mindazok összefognak, akik nek kedves a járás sportja, siker rel kerül megrendezésre a nagy szabású tornabemutató, az olimpia nap, a gyakorló-edzőképző. játék vezetői és sportvezetőképző tanfo lyam, a községi vezetőségválasztá sok és az összes versenyek. Ehhez a munkához hívjuk é várjuk a TST tagjait, a sportszö vétségek és sportkörök vezetőit, ; testnevelő tanárokat, s mindenki! aki arra hivatott •.. Döntő kérdés, hogy az elkövet­kezendő sportköri választásokon olyan emberek kerüljenek a sport­kör elnökségébe, akik a sporttal való foglalkozást nem tehertétel­nek tekintik, hanem megtisztelte­tésnek. Szívesen és lelkesen dol­goznak, nem úgy, mint - tisztelet a kivételnek — az 1958. évben. Fontos volna, hogy a Cukorgyár előtti sporttelep véglegesen a sportkör tulajdonába kerüljön, mert csak ez esetben tudunk rá komolyabb összegeket fordítani. Nem helyes tehát a városi tanács álláspontja, miszerint csak akkor adja át véglegesen részünkre a pályát, ha azt teljesen körülkerí­tettük. Szakosztályainktól jelentős fejlő­dést várok. A labdarúgóknál terv­szerű fiatalítás folyik már régóta, aminek eredményeképpen a H. Kinizsi megyei bajnokságban ját szó csapata 1959-ben Heves megy, egyik legfiatalabb együttese lesz Tovább javítjuk a fegyelmet is mert sajnos, az utolsó mérkőzése ken bajok voltak egyes játékosol viselkedésével. Női és férfi idspályás kézilabda csapatunk, valamint sakk-csapa tunk első ízben vesz részt a me gyei bajnokságban. Szeretnénk ha méltón képviselnél?: ott színein két, A kosarasoktól pedig azt vár* juk, hogy elkerülnek a dicsteler utolsó helyről. Végezetül t orvbevettük asztali­tenisz és röplabda szakosztály ié tesítését, s ha a gazdasági vezetők tői megkapjuk a kellő anyagi tá­mogatást is, a H. Kinizsi SK 1952 ben erős bázisa lesz a megye sport­jának; Nagy Ferenc, a Hevesi Traktor labdarúgó csapa­tának edzője: Amit én várok, az másutt máé beteljesedett valóság Várom, hogy Hevesen minden vállalatnál, szervezetnél és intéz­ménynél megértsék, hogy a sport támogatása erkölcsi és rendelet­ben előírt kötelességük. Nagy szükség volna erre, mert községünk sportéletében nagy le­maradás mutatkozik. Csak az ál­lami gazdaságnak és a földműves- szövetkezetnek köszönhető, hogy a Hevesi Traktor, úgy-ahogy, átvé­szelte az 1958-as évet. A községi tanács nagy megér­téssel fogadta kérésünket, hogy a Sporttelep már egyszer elkezdett, de időközben félbeszakadt építke­zési munkái folytatódjanak. Főleg azt szeretnénk, ha az új öltöző­helyiség márciusig tető alá kerül ne, hogy a vendégsportolóknal végre megfelelő elhelyezést tud j unk biztosítani. A szurkolóktól azt várom, hog: szakítva a múlt „hagyományai val”, akkor is buzdítsák a csapa tot, ha történetesen vesztésre ál a mérkőzés. Végezetül azt várom játékosaim tói, hogy munkahelyeiken becsli lettel helytálljanak, teljesítsék a: új esztendő rájuk váró feladatait Biztos vagyok benne, hogy akko a „második műszakban”, — : sportpályán is derekasan megáll jak a helyüket. Vígh László, ejtőernyős oktató; Balesetmentes új évet és sok ugrási lehetőséget várok Az 1959-es év jelentős év lesz sportkörünk életében. Az új fel­adatok megoldását a januárban megválasztandó: új sportköri veze­tőségtől várjuk. A banyász-fiatalok sport iránti Az ejtőernyős sport bátor, ügyes embereket kíván. Azért sze­retném kiszélesíteni kapcsolatain­kat a tornászokkal, az atlétákkal, kerékpárosokkal, úszókkal és a labdarúgókkal, a kölcsönös spor­tolási lehetőség biztosítás céljából. Az volna a helyes, hogy a felso­rolt sportágak sportolói minél na­gyobb számban vennének részt az ejtőernyős foglalkozásokon és for­dítva. Biztosra veszem, hogy eredmé­nyeink 1959-ben fokozódnak, s már II. osztályú versenyeket is rendez­hetünk. Szeretnénk minél több or­szágos és területi versenyen részt venni és ott bebizonyítani fiatal­jaink rátermettségét. Ehhez persze elkerülhetetlenül szükséges az ugrások számának növelése és a téli kiképzés sikeres befejezése. No meg az, hogy az idén több alkalommal álljon repü­lőgép rendelkezésünkre. Végül, én is azt szereméin Leg­jobban. mint minden más repülő­oktató: egyetlen növendékemet s< érje az új esztendőben baleset. NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik Hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Éger. Beloiannisz utca 9. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottság Kiadóhivatal: Eger. ßajcsy-Zsilinszky utca l. sz TeleP-n: 24-44. szám. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda V.. Eger. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés ben a megyei postahivatalok tér jesztik- Előfizetési díj eg.y hónapr: U forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom