Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

# S6PPJS4G 1959. Január 9„ péntek Mérlegen a magyar filmgyártás 1958-ban bemutatott alkotásai IX. A móriczi mű bonyolult lélek- rajza kevesebb történeti részle­tezést, viszont bővebb lélektani elemzést követelne, amit maga a film bizonyít, hiszen a cselek­mény kibővítése, nem izgal­masabbá, hanem vontatottabbá teszi a történetet. Emlékez­zünk csak! Kezdődik egy új­donsült nagygazdáné, egy summáslányból lett „falu első asszonya” és teljes környezete bemutatásával, s ez egyszeri­ben kibontja az egész emberi és társadalmi problémát. Szép szegénylány, öregedő, módos férj, és mindkét oldalon a szembenálló hozzátartozók. Az új jövevény még sem ide', sem oda nem tartozik. S egy nap hazaérkezik a régi ked­ves, visszaköveteli magának az asszonyt, először csak sze­retőnek, végül is társnak a szerelemben, munkában és a szegénységben. A mesterien tömör novella a filmen epikusán magyarázó lett. A film jó néhány utalást, móriczi villanást kibontott, be­ledolgozott a történet szöveté­be, előzményként is, közbeeső cselekményként is. A forgató­könyvíró (Cseres Tibor) igye­kezett a fontos elemét megtar­tani. Az író szándékát sem változtatta meg, mégis: min­den leltári hűség mellett, sőt ellenére, valahogyan Móricz hiányzik ebből a filmből. Csu­pa nemes szándék — s mégis: az ihlet elkerülése. Fehér Imre, a nagysikerű Bakaruhában rendezése után mintha ebben a közegben, eb­ben a sűrű, szenvedélyes, s bo­nyolult paraszti matériában idegenebbül mozogna. A fiatal rendező ugyan ebben a film­jében is megmutatta eredeti­ségre való törekvését, bár ne­héz dolga volt olyan filmek után, mint a Talpalatnyi föld. a Körhinta, és a Szakadék. A következő film szintén novellából készült, mégpedig Gelléri Andor Endre VASVI­RÁG című novellája nyomán Igazi művészi élmény a film, nemcsak pompás korképet ad, hanem sorsokat, embereket is. Embereket, akik a kiutat ke­resik a maguk nyomorúságos korából, s mert másfelé nem látják, hát vágyakban, illúzi­ókban kapaszkodnak meg. A két főhős történetét az alko­tók. a forgatókönyvíró Küllő Miklós, az invenciózus rende­ző, Herskó János és a reme­kül fényképező Szécsényi Fe­renc magasratartott művészi igénnyel és költői fantáziá­val dolgozták fel. Mindehhez hozzájárul néhány rémek szí­nészi teljesítmény, elsősorban Törőcsik Marié. ö ennek a rozsdakikezdte kis vasvirág­nak olyan hivatott életrekel- tője, hogy az ember már ne­hezen tudja másként elkép­zelni ezt a vergődő és a maga vergődését mégis kevéssé látó, a'kudni nem akaró, s mégis alkudozó, tisztaságfaváró s tisztátalanná váló lányt, mint ahogy ö elénk varázsolta. Tudjuk már, hogy nem tud szabadulni, s dobog érte a szívünk, mert látjuk az arcán, mozdulataiban a drámát, a vereséget. Értjük őt és el si­ratjuk vei., az elveszett szerel- í. rt, aminek pedig maga volt az árulója... A háttér a századforduló Párizsa, gázlámpával, fiákerrel, mulatókkal, ahol a kacér gör- lök térdig takarva mutogat­ták a lábaikat... Ebben a kör­nyezetben nyílik ki, virágzik, majd hervad el a francia her­cegnő és a magyar cigányprí­más, Rigó Jancsi szerelme. Igen, a FEKETE SZEM ÉJ­SZAKÁJA című, az első ma­gyar-francia koprodukciós filmről van most szó. Azt a tényt, hogy a magyar és a francia művészek együtt al­kották, örömmel kell üdvözöl­ni és a továbbiakban sok nagy eredmény előfeltételének hisz- szük remélni. Nyilván erre gondoltak azzal, milyen film születhetnék, ha a francia filmművészet világszerte is­mert és csodált erényei (a ját­szi szellem, a finom lélek- és hangulatfestés, a nagyon em­beri játék) ötvöződik a népi demokratikus magyar film­gyártás ugyancsak nemzetközi­leg elismert új sajátosságaival, amelyek közül csak példaként említsük a kulturált színészi játékot, az ízléses fényképe­zést és nem utolsó sorban az érdekes és bátor mondanivalót. Ebben a filmben azonban nyo­mát is alig találni akár az egyik, akár a másik filmgyár­tás már elért eredményeinek. Ehelyett olyasmik jellemzik, amely hibáktól ma már a gyermekcipőben járó nemzeti filmművészetek is igyekeznek megszabadulni: a lapos, üres mondanivaló, a lelkeket meg sem legyintő, színtelen játék, a szirupos, hamis érzelgősség. (Folytatjuk.) Slglgli'ű (jcl Ez a címe annak az érdékes könyvnek, amely rövidesen megjelenik a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Bara­nya megyei Szervezetének ki­adásúiban. A mű szerzője dr. Berze Nagy János, a ki való mesékutató, akineü a közel­múltban megjelent „Magyar népmese típusok“ című nem­zetközi jelentőségű munkája után most ez az újabb poszt­humusz műve kerül kiadásra Dr. Berze Nagy János mun­kája sokat mond el a ma em­berének is a magyar mitholó- gia néhány fontos és kiemel­kedő elemének történetéről, jelképeiről, ezek eredeti és megváltozott jelentéséről. Az író kutatásainak tengelyét a világ népeinek képzeletében a Föld vélt középpontján a Sarkcsillag segítségével álló „Égigérő fa” képezi, mely em­berfeletti lények lakóhelye és természetfeletti csodálatos tu­lajdonságokkal bővelkedik. Ezek az „isteni kultikus vo­nások“ tulajdonkénen a ter­mészet tulajdonságainak kez­detleges kifejezései a gondol­kodni kezdő ember gondolat- csírái. melyek meséinkben, szólásainkban és nénhagyó- mányainkban elhomályosult, vagy megváltozott jelentéssel élnek. A népmesében szereplő réz. ezüst és arany színek a világ hegye, a titokzatos kereszt- utak, az élet és a halál vize, a tej-tó. a hét napjainak ér­dekes elnevezései, a kacsalá­Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a fe­lejthetetlen férj, testvér temetésén részt vettek. Czeizel-család. bon forgó várkastélyok, a szfé­rák zenéje, az éneklő és zené­lő világfa, a jósfák, és a sors­fák, a madarak királya, az anya istennők és a tündérek, a világfa gyümölcse, a bol­dogasszonyok és a boszorká­nyok, a sárkányok és az óriá­sok, a lakodalmi kalácsok ter­mőága, a mestergerendát tar­tó oszlopok és sasfák — ezek azok a hagyományok, ame­lyeknek közös euráziai erede­tét összehasonlító módszerek­kel mutatja ki Berze Nagy az egyiptomi, a babilóniai, asszír, perzsa, indiai, tibeti, kaldeus. finn—ugor. vogul, különböző tatár törzsek és közép-ázsiai nomád és török-törzsű népek, a Jeniszej folyó melletti né­pek. oszt jakok, szamojédek és egyéb népek, valamint a kaukázusi népektől kezdve — a sztyeppéi nomád né­peken és Közép-Európa né­pein át — az angolokig, franciákig, németekig. Dr. Berze Nagy János történelmi szemlélettel kíséri végig a ha­gyományok fejlődését a régi és az új népek és emberek emlékein keresztül és ezért e könyv nemcsak a tudományos kutatók, hanem mások számá­ra is érdekes és tanulságos ol­vasmány. Poszthumusz munkáról lé­vén szó dr. Dömötör Sándor tudományos szerkesztő írt hozzá bevezető tanulmányt, amely a magyar mithológiai kutatások történetét Berze Nagy művének tudományos előzményeit, felépítését, sajá­tosságait és jelentőségét is­merteti. A várható nemzetkö­zi érdeklődésre való tekintet­tel a bevezetés a magyar nyel­ven kívül orosz, angol és né­metnyelvű fordításban ts meg­jelenik. A magyar mithológia e ta­nulmányait olvasva önkénte­lenül is arra gondolunk hogv nagy kár volt e műnek 15 évig kiadatlanul hevernie, mennyire segíthette volna már előbb is a népi tudatra való nevelést, a néoi kultúrát Jog­gal hiányolták a magvar mitho­lógia modem szemléletű ké­zikönyvét a néprajzosok, iro­dalmárok, történészek, nyel­vészek, ' ’"''lóvusok, pedagó­gusok és mindazok, akiket a magyar nép hagyományai ér­dekelnek. E mű, tekintve tár­gyát és megállapításait, nem­csak magvar, hanem nemzet­közi érdekűnek és értékűnek ígérkezik. Régi hiányt pótolt tehát dr. Berze Nagy János ma is elevenen ható rmtholó- giai munkájával, mely termé­keny és gyümölcsöző vitákra fog minden bizonnyal alapot és alkalmat adni;. Apróhirdetések <íí!h :::ssr Ülést tartolt a Megyei TST Szerdán Egerben, a megyei ta­nács kis tanácstermében tartotta meg teljes ülését a Megyei Test­nevelési és Sport Tanács. Az ülésen megjelent Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Murai István, a Ma­gyar Testnevelési és Sport Tanács elnökhelyettese, Kádas István el­nökségi tag. Béres Tibor, a Ma­gyar Testnevelési és Sport Hivatal osztályvezetője, Lőrinczi Géza osz­tályvezető helyettes és Dobozy László főelőadó. A sport-tanács tagjai és a meg­hívottak előtt Lendvai Vilmos elvtárs nyitotta meg az ülést, majd Murai István emelkedett szó­lásra és beszámolt annak a vizs­gálatnak az eredményeiről, ame­lyet az MTST a közelmúltban He­ves megyében tartott. Beszéde első részében az ellen- forradalom okozta, a sportéletet ért károkról emlékezett meg. AZ események következtében Heves megyében is több sportkör, több ASZTALITENISZ Január 10-én és 11-én rendezik meg Egerben a város 1959. évi egyéni asztali tenisz-bajnokságát. A versenyt a Gárdonyi Géza Gimnázium tornatermében bonyo­lítják le január 10-én délután 15 órakor az ifjúsági és a serdülő számokra, ll-én délelőtt 8 óraxor pedig a felnőtt számokra kerül sor. A felnőtt versenyzők felnőtt szá­mokban, az ifjúságiak ifjúsági és felnőtt számokban, a serdülője ser­dülő, ifjúsági és felnőtt számok­ban indulhatnak. A verseny a férfi felnőtt egyes­ben, az ifjúsági és serdülő fiú egyesben az első négyig kieséses rendszerű, az első négy pedig kör­mérkőzést játszik. Az összés többi számok kieséses rendszerben lesznek megrendezve. Minden mér­kőzés két játszmáig megy. A verseny győztesei és helye­zettjei értékes díi ázásban részesül­nek. Nevezési határidő: január 8-án, déli 12 óra. (Ruttkai Vilmos, Eger, Vorosilov-tér 7.) szakosztály szűnt meg, nagy mér­tékben csökkent az aktív sporto­lók száma. Legelőször a labdarúgó I sportágban indult meg a fejlődés, a többi sportágak azonban csak lassan és nem kielégítően kezdték meg működésüket. A Hatvani VSE- nél pl. — amely tagadhatatlanul nagy múltú sportegyesület - a szakosztályok egész sora szűnt meg, s ez az állapot, sajnos, a mai napig fennáll. Van azonban jó példa is. A Hat­vani Kinizsi SK-nál eggyel több szakosztály működik, mint az el­lenforradalom előtti időkben. Ezután a megyei tanács és a me­gyei sportszervek kapcsolatairól beszélt Murai elvtárs, majd a kü­lönböző sportszövetségek mostoha helyzetéről tett említést. A következőkben a járási TST-k helyzetét vázolta, majd bírálólag szólt a KISZ sportban végzett munkájáról. A tanácsok és a sportszervek I kapcsolatáról szólva, megemlítette, I hogy a kapcsolatok sok helyütt I korántsem kielégítőek. A hevesi I JST elnökének például a kiutazá- i salt sem hajlandók elszámolni. • A továbbiakban ismertette a* egyes sportágak vizsgálata alkal­mával észlelt tapasztalatokat. Részletesen foglalkozott a falusi sportéletben fellelhető hiányossá­gokkal, a spartaklád-versenyek- kel, valamint az üzemek sportéle­tével. Beszéde befejező részében a sportkörök működéséről emléke­zett meg, majd vázolta a megye sportszerveire váró legközelebbi feladatokat. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámolót élénk vitp .övette, melynek keretében 14 s±. .vezető szólt hozzá Murai elvtárs beszédé­hez. Az ülés Papp Sándornénak, a megyei tanács vb. elnökhelyettesé­nek zárószavaival ért véget. Játék a számokkal ElüMilí MÜKÖSZÖRÜS szakmába vágó munkát garanciával Orbán József­nél, Eger, Mecset u. 6. Csizmadia- csarnok mellett (udvarban.) AZ EGRI Városgondozási Válla­lat úttisztító munkásokat felvesz. Alapfizetés: havi 900—960 forint, mely a kiegésztíő fizetéssel 1000— 1100 forint, valamint a kollektív szerződés szerint nyári, téli ruha, bakancs és védőruházat. Jelentke­zés: Eger, Marx K. u. 2. sz. irodá­ban. NAGYMÉRETŰ akvárium eladó. Eger, Széchenyi u. 48. Felhívjuk szállítóink figyelmét, hogy a Festőipari Ktsz, Eger, Jókai út 2. MNB. 320. szövegű CÉGBÉLYEGZŐJE ELVESZETT, s így a vásárlásoknál megbízólevelet minden esetben kérjenek. Egyben az esetleges megtalálót kérjük, hogy címünkre visszaszolgáltatni szíveskedjen. A cégbélyegző 1959. január 6-án veszett eL Egri Festöípari Ktsz EGRI két szoba, összkomfortos és budapesti egy szoba-konyhás lakást elcserélném Egerben 3 szo­ba. összkomfortodra. Cím a Kiadó­ban. NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 9. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger, Baicsy-Zsilinszky utca l. sz. Telefon: 24-44 szára. Postafíók: 23. Heves megyei Ny**mda V.. Eger. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem órztink meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter­jesztik Előfizetési díi egy hónapra 11 forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél^ J. E. szihalmi olvasónk levelet küldött szerkesztőségünkhöz a falu szórakozni vágyó fiataljai nevé­ben. Megírja, hogy télen a falusi fia­talok szórakozási lehetősége a sakkozásra és az asztaliteniszezésre korlátozódik. Szihalmon azonban még ez a lehetőség sincs megadva, csak elvileg, mert a terem, ahol az asztal fel van állítva — több­nyire zárva van. Ugyanez a helyzet a sakkozással, is, azzal a különbséggel, hogy sakktáblákat csak a kocsmában lehet találni, de természetesen nem a fiatalok számára. Levelezőnk arra szeretné figyel­meztetni a falu illetékeseit: gon­doljanak arra, hogy valamikor ők is voltak fiatalok, s ők is szeret­tek szórakozni... Végezetül a fiataloktól azt kéri. hogy vigyázzanak jobban a terem berendezésére, a ping-pong- és a sakkfelszerelésre, mert bizony az utóbbi Időben e téren nem volt ki­elégítő a helyzet. Kétséges a mátraházi nemzetközi síugró-verseny megrendezése Szombat—vasárnap nemzetközi síugró-versenyt rendeznek Mátra­házán. Ez ^esz az idény első ver­senye, melyen a legjobb magyar síugrók mellett német és lengyel versenyzők is indulnak. A hét elején 20 centimétemyi hó esett a Mátrában és az ugróver­seny részvevői több edzést tart­hattak a 40 méteres kissáncon. A nagysánc környékén nagy volt a forgalom, a lejtőkre kosarakban hordták a havat, hogy a verseny minél színvonalasabb legyen. Tegnap Egerben esett az eső és egészen enyhe, tavaszias volt az idő. Telefonon felhívtuk a mátra­házi Sport-szállót, ahol érdeklőd­tünk a hóviszonyok iránt. Sajnos, a jelentés szerint Mátraházán ■sem volt jobb a helyzet, a szerda dél­utáni enyhe havazás az esti órák­ban esőre változott át és az egész éjszaka, sőt a csütörtökön is szi­táló eső jóformán teljesen tönkre­tette a meglevő havat. Az ugrók persze el voltak kese­redve és telefonhívásunk idején éppen terepszemlére indultak a sánchoz . . . Ezek szerint — hacsak addig nem javulnak a hóviszonyok — kétséges a mátraházi ugróverseny megrendezése. j Olvasd! Terjeszd! | a NÉPÚJSÁGOT Megyei NB Ill-as csapataink az őszi idény során 72 játékossal vív­ták meg mérkőzéseiket. A 72 játé­kos így oszlik meg csapatok sze­rint. Petőfibánya: 14, HVSE 17, Egercsehi 18, Egri SC 23. Érdekes tehát, hogy a leggyen­gébben szereplő Petőfibánya szere­peltette a legkevesebb játékost, ugyanakkor az Egri SC két csapat­ra szóló játékost szerepeltetett! A bajnoki fordulók során öt olyan játékos akadt, akik mind­össze egy mérkőzésen jutottak szóhoz: Szabó, Széplaki (HVSE), Nyerges n., Völgy esi (Egercsehi) és Váraljai H. (Egri SC. ) Két ízben játszott: Báder, Kol­lár, Antal, Somodi, Bóta, Dombo- róczki (Egri SC), Zilahi, Lovász (HVSE) és Novák (Petőfibánya.) ÉvrŐl-évre aránylag kevés azok­nak a játékosoknak a száma, akik csapatuk valamennyi mérkőzését végiglátszották. Heves megyei NB III-as csapataiban mindössze ki­lenc ilyen játékos akadt. Éspedig: Hídvégi, Srei, Pete, Kovács (Hat­vani VSE), Schwarcbacher, Bárdos (Egercsehi), Takács, Imre (Petőfi­bánya) és Hídvégi (Egri SC.) Nemsokkal több azoknak a játé­kosoknak a száma sem, akik csak egy-egy mérkőzésen nem szerepel­tek az őszi forduló mérkőzései so­rán. Ezek: Balogh, Román, Ten­gely, S. Kovács (Egercsehi), Pa­raszt, Sándor, Zilahi, Tóth (Petőfi­bánya), Berényl, Zámbó, Sáfrátt (HVSE) és Lísztóczki, Kelemen (Egri SC.) Az előbb felsorolt 22 játékos kö­zül csak öt van olyan, aki mindig ugyanazon a poszton iátszőtt: Srei, (középhátvéd), Pete (balhátvéd). Kovács (balfedezet), Schwarx- bacher (karnis) és Berényl (kapus.) (SZKOCSOVSZKY!) Sportérdekességek ÉS TÁBORNOK A PROFIBOKSZÖLÖ Anffcrikai tábornok érkezett Lon­donba, bizalmas megbeszélésre. Díszes fogadtatás, medvebőrkucs- más testőrség, s a szálló előcsar­nokában — riporterek, hada. Millió kérdés, tuszkolódás, tülekedés, a tábornok már únja, lassan hátrál a lépcső felé, de az újságírók csak nyomon követik. Fellobban hát a rideg katona texasi temperamen­tuma és magából kikelve kiált a toliforgatókra: — Ha csak egy is átlépi a küszö­bömet — lepofozom a lépcsőn. Ügy látszik, odaát így szokás. Legalábbis magasabb katonai kö­rökben. Orrlógatva távoznak az újság­írók, csak az egyiknek csillog a szeme, remek tippet kapott a ven­dégtől. Egyenest a leghatalmasabb angol menedzser, Jack Solomons hivatalába hajtat és kibérel - egy félnehézsúlyú profibokszolót. Át­adja neki saját újságíróigazolvá­nyát és elmondja, mi lesz a fel­adata: riporterként kell kopogtat­ni a tábornok ajtaján. A bokszoló kopogtat, mutatja az Igazolványt, mire kap egy jobb­horgot a tábornoktól. Két perc múlva romokban a szoba,- a két férfi a földön hem­peregve tépi egymást, a riporter csendesen vigyorog a sarokban és szorgalmasan jegyezget. Másnap ezen a történeten kacag egész London. Már természetesen - a tábornok kivételével. A VONAT NEM VÁR.. e Pardon, Franciaországról vau szó. Ott tényleg nem vár. Tehát a múlt héten Dunkerque- ben vendégszerepeit a közeli Van- ues városka együttese. A vendégek a 70. percben 2:l-re vezettek és masszív védelmük arra vallott, hogy karácsonyi ajándékul mind a két pontot magukkal viszik. Egy­szerre azonban Vannes kapitánya felemelte a kezét, intett, s a tizen­egy vendégjátékos zárt sorokban és futólépésben elhagyta a pályát. A közönség, az ellenfél, s a játék­vezető kővé meredve nézte a kü­lönös közjátékot, míg a kapitány vissza nem kiáltott: — Excusez nous — mennünk kell, mert lekéssük a csatlakozást. Vannes labdarúgói tehát: egytől- egyik hűséges férjek, szerető csa­ládapák, gyengéd fivérek, hálás gyermekek. Inkább lemondtak a két pontról, csak hogy az estét családjuk körében tölthessék. Mindez azonban nem hatotta meg a dunkerque-ieket. Az égből pottyant ölükbe ez a két pont, s ők elnatározták, hogy bilincsbe verik, házimunkára fogják a csodát. Elhatározták, hogy ezentúl — húsz perccel később kezdik mér­kőzéseiket. HÁNY ÉVES DI STEFANO? Vigyázzunk: ezúttal nem a Queen Elisabeth nevű hatvanezer bruttó■ regisztertonnás luxusgőzös kapitá­nyáról van szó, a hajó valamivel kisebb, de — legalább annyi Jcéfc- hasú bankói liferál gazdája pán­célszekrényébe, mint amaz. A mi hajónk neve; Real Madrid a kapitányé pedig: Alfredo dl Stefano. A régi-régi kérdés pedig azért vált most újra aktuálissá, mert.«4 no, tessék csak meghallgatni... Szóval őfelsége első Alfredo 1949- ben spanyol portyán vett részt csapatával, a kolumbiai Bogotá- val. Az újságírók természetesen megrohanták, s kérdéseik között ótt szerepéit az a megdöbbentően újszerű, soha még élvonalbeli sportolónak fel nem tett is, hogy3 — Hány éves? A nagy Alfredo akkor 23 tavaszt ismert be és ez a tény csak 1958- ban vált igazán érdekessé, amikor ugyanez a nagy Alfredo ugyanerre a kérdésre Így válaszolt: — Harminckét éves vagyok. Tehát kilenc esztendő alatt & mindössze négyet örecedett. Ha el­árulná, hoavan csinálja — millió­kat kereshetne. Talán csak azért nem árulja el, mert — így is mil­liókat keres. JÖNNEK A BRAZIL ÉLLOVASOK Legutóbb csúnyán „leégett” euró“ pai túráján a brazíliai Béla—Vista legénysége, amelyet többek között Newcastleban 1:12 arányú vereség ért és ezért a brazilok most nagy súlyt helyeznek arra, hogy ezt ft kudarcot minél előbb kiköszörül- jék. Európába utazott a Sao-paolo! bajnokságban ez idő szerint vezető szerepet betöltő Santos és a Co“ rinthian menedzsere, hogy neve- c zett csapatok részére európai por­tyát kössön le. A Santos már az év elején túrára indul és vendégjáté­kait Észak-Amerikában kezdi el. A csapat tagjai közül legismerteb­bek, a fekete csodagyerek Pelé, ft válogatott fedezet Zito, és ax ugyancsak a válogatott keretbe« tartozó Pepe balszélső. A Corinth hianok elsősorban Gilmar kapusi és Oreco balbekk (mindketten tag­jai a válogatott keretnek) nagy tudására támaszkodnak. Mindkét együttesben új tehetségek is sze­rephez jutnak az európai portyám A brazilok szeretnék, ha az Euró­pába látogató két csapat Budapes ten, Prágában és Bécsben is ven­dégszerepelne. DÍSZES eredménylista A Szovjetunióban közzétették az elmúlt év atlétikai eredménylistá­ját. Néhány számadat a millióból — minden kommentár nélkül. A SűO méteres női síkfutásban 2:09 mp-es eredményért „mérik'* a mester sportolói címet. Ezt az ered­ményt o.z idén - csekélység - ti­zenegyen múlták felül a Szovjet­unióban. A 80 méteres gátfutásban 11,1 mp a „norma** — huszonhár­mán teljesítették túl. A férfiak kö­zül — tessék jól megfogózni — hu­szonheten ugrották a kétméteres magasságot, a kalapácsvetők közül pedig huszonötén dobták hatvan méternél távolabbra a nehéz szer* számot. Mi lesz jövőre? * e $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom