Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
1959. január 7.; szerda NEPŰJSAG Gyégyitgatják a gépeket, kemencéket, hogy februárban onthassák a cementet — Nagyjavítás a Selypi Cementgyárban — CSENDES J a Selypi Cementgyár, va- lószínűtlenül csendes. Komor falai, mintha megmerevedtek volna a tétlenségtől és a hidegtől, hosszú kéményeinek trüzét is eloltották az ég nagy hamutartójában. Több mint két hete tart már ez a nagy csendesség, azóta tart a nagyjavítás, mely zömében a falakon belül folyik, s ez teszi olyan kihalttá a gyárudvart. Jó két hete, hogy a karbantartók, lakatosok, az égetők és segédmunkások, szállítók és mérnökök gyógyítgatják az öreg és fiatal gépeket, hogy1 megfelelően készítsék elő azokat az 1959-es évi megnövekedett feladatok ellátására. Alapos munkát akarnak végezni, ez tűnt ki a beszélgetésekből, melyet azokkal az emberekkel folytattunk, akik eredeti szakmájuktól függetlenül, most karbantartókká váltak, sőt még a hejőcsabaiak is segítenek 35 emberrel a kemencék foltozásában, egyéb gépi berendezések javításában. A KARBANTARTÓK a február elsejei határidő előtt már január 25-re be akarják fejezni a nagyjavítást, hogy pontosan határidőre kezdhessenek ez évi termelési tervük teljesítéséhez. A kinti képtől eltérően a falakon belül a munka zaja veri fel a csendet és á nyugodni vágyó vastag port. A Xl-es kemencében két ember kutat a „bakterlámpa” fényénél. Kísérőnk, Kinyik, János igazgató nevetve szól be hozzájuk: — Maguk mit bányásznak? A kemence mélyéről Andreiko Gyula főmérnök válaszol a kemence falazásra mutatva: — Le kell bontani ezt a részt, különben év közben lesz vele baj. Ebben meg is egyeznek, s kopogtatják tovább a kemencefalazást, hol szorul még javításra, s mögöttük a több mint 40 méteres kemence túlsó végében hegesztőpisztoly fénye villog. Ezt a Il-es kemencét már korábban munkába vették a karbantartók. Több méteres hatalmas foltot kapott a derekára, ahol gyenge volt a páncél, hogy kibírja a következő nagyjavításig. A Il-es kemencében nem lesz különös baj, de a mellette levő társa az 50 éve szolgáló I-es kemence sokkal viseltebbnek látszik. AZ ÖREG KEMENCÉBŐL kilencméteres részt kell kicserélni, de a kemencefej is javításra szorul. Ott foglalatoskodik Szűcs János égető, aki éppen lakatos munkát végez, Chilian Pál kemence karbantartóval cserélik ki a megrepedt ajtót. — Szerencse, hogy nincs hideg, különben nehezen menne a munka. így minden reményünk meg van arra, hogy időre kész legyünk, j— néz fel munkája mellől Szűcs János, aki egyébként égető, de most ő is karbantartómunkát végez, — nem kis szakértelemmel — hiszen, amint mondotta, meg se tudná számolni, hányszor szedte már szét és rakta össze 1936. óta a kemencefejet. Mert minden évben ők végzik a nagyjavítást. — Már csak azért is meg leszünk időre — nehogy kellemetlensége legyen az üzemnek a lemaradásból, — folytatja a Szűcs János által elkezdett beszélgetést Chikán Pál. Aztán mindketten munkájukra hajolnak, s küszködnek a berozsdásodott nagy csavarokkal. A fel'bakolt öreg kemencénél a karbantartók elismerően beszélnek a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt segítőkészségéről, tőlük kapták ugyanis a faanyagot, mellyel felbakolták az öreg kemencét. | A „NYERSOLDALON” munkások melegednek a kokszkályha körül. Kényszer- szünetet tartanak. A fúró, mellyel az óriás fogaskereke» két fúrják, bemelegedve hever mellettük. Azt várják, hogy kihűljön, s folytathassák vele a munkát. — 104 ezer forintba került ez a hatalmas fogaskerék — magyarázza az igazgató. — Olyan vastag, hogy egyetlen lyuk kifúrása egy órahosszai munkát igényel három-négy embernek. S valóban, mikor megkezdik újra a munkát, hárman fogjak le a hatalmas fúrót, mely mohón beleharap a fémbe, hogy néhány perc múlva bemelegedve emeljék ki Farkas József karbantartó és társai, akik ezt a felelősség- teljes munkát végzik. Bizakodnak erősen, hogy az előírt időre helyére illesztik a hatalmas fogaskereket. A gyárban nemcsak a nagyjavítást végzik, de egyben modernizálják is az üzemet. A klinkerhűtőt : közvetlen meghajtással látják el, mely egyszerűbbé teszi a kezelését, s üzembiztosabb lesz általa. Kis ésszerűsítéssel modernizálják a kőszállító szalagot is, portalanító berendezést szerelnek fel a klinkeralagúthoz, s a kemence egyedi meghajtó motorját is felszerelték volna, de az üzemi tanács tagjai a nagyjavítás előtti megbeszélésükön javasolták, ne építsék be a motorokat, mert azok gyengék a kemencéhez és gyakori üzemzavart idéznének elő. A gyár vezetői és szakemberei is úgy látták, igaza van az üzemi tanácsnak, s ezért míg erősebb motorok nem érkeznek lemondanak a meglevők beszereléséről. AZ ÜZEMI TANÁCSRÓL még el kell mondani, igen sokat tett a nagyjavítás előkészítésében, mielőtt megkezdődött volna a munka, az üzemi tanács javasolta, melyik üzemrész, mennyit kapjon a nagyjavításra szánt 2 millió forintból. Az ő tervüket beszélték meg aztán üzemrészenként a karbantartók, s ennek alapExpresss Utazási Iroda I Naprendszerben balra, jobb hármas bolygó T. Cim! Bizonyára Önök is értesültek már a szovjet holdrakéta fellövéséről, sőt, talán már hallgatták is a rakéta rádiójelzéseit. Egyelőre — így mondják — csupán műszereket szállít a száguldó szerelvény, de bizonyosan sor kerül majd személyszállításra is. Ezért tisztelettel bejelentem igényemet az első személyszállító hold- rakétára. Kérem, jegyezzenek elő egy elsőosztályú (párnás) helyet részemre, de lehetőleg ablak mellé, s menetirányban (közel az étkezőkocsihoz, hátiál a menetiránynak vonaton is szédülök). Ha az utazás aktuálissá válik, azonnal értesítsenek! Kérem, közöljék azt is velem, hogyan öltözködjem fel az útra, vigyek-e magammal meleg ruhát, fürdőnadrágot és esetleg horgászfelszerelést. Szeretném tudni azt is, hogy milyenek a fény-viszonyok és hányas blendével lehet ott fényképezni. Amennyiben a holdi utazásom közlekedési nehézségek miatt egyelőre nem kivitelezhető, kérem előjegyezni esetleg egy csehszlovákiai vagy egy olaszországi utazásra. Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: UTAZNA BENŐ, magánzó. U. I.: Egy maszek kérés: Érdemes-e vinni a Holdba kecskeméti barackpálinkát, téliszalámit s egri bikavért? Ha ezeket nem, akkor mit? (márkusz) ján vállalták, hogy mikorra végzik el a rájuk váró munkát. Azóta a kívül csendes, de belül annál zajosabb üzemben biztatóan halad a munka, s nemcsak remény, de biztosíték is van arra, hogy a vállalt határidőre, január 25-re termelésre készen állnak a kemencék, a gépek. Biztosíték erre a cementgyár munkásainak, s a segítségül hívott vendég-lakatosok, szerelőknek igyekezete, biztosítók arra, hogy februárban újra onthatja a cementet az 50 éves jubileumát ünneplő Selypi Cementgyár. Kovács Endre Társadalmi munkával 1500 méter járda Füzesabonyt a többi községekhez, járási székhelyekhez hasonlóan csinosítják, útjait rendbehozzák. A legutóbb járdát építettek, hogy. ezáltal is tisztábbá tegyék a községet. A községi tanács a fejlesztési alapból eredetileg 500 méter járda építését tervezte, de mikor a munkát megkezdték, Pásztor János a járási népfront-bizottság elnökségi tagjának kezdeményezésére bekapcsolódott az egész község lakossága az építésbe. Csaknem 30 ezer forintos társadalmi munkával az előre tervezett 500 méter járda helyett 2000 métert építetteké R termelőszövetkezetek gondoltak a jövőre is A megye termelőszövetkezetei az 1958-as esztendőben 65 százalékkal többet fordítottak üzemviteli kiadások fedezésére, mint az elmúlt évben. Az e célra fordított összeg meghaladja az 1 millió forintot. Szociális alapra tavaly 217 ezret, az idén 361 ezer forintot tartalékoltak. Az említett adatok mind a termelőszövetkezetek erősödését, gazdagodását bizonyítják; Negyven éve jelent meg az „Ifjú Proletár“ 1918. december 30-án az Ifjúmunkások Országos Szövetsége összvezetőségi és összbizalmi testületé óriási többséggel megszavazta a kommunisták által beterjesztett határozati javaslatot: a szövetség elszakad a Szociáldemokrata Párttól. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az IOSZ a Kommunista Párt politikája szerint halad a jövőben, s munkáját a KMP irányítja. Ettől kezdve számítható a kommunista ifjúság! mozgalom megszületése. S néhány nappal a jelentős határozat után a kommunisták által erkölcsileg, és anyagilag egyaránt támogatott új lap jelent meg, az „Ifjú Proletár”. Dicsőséges napokra emlékezhet vissza az új lap története. Legfőbb feladata a szövetség erősítése, a burzsoá rendszer megdöntése, a proletárhatalom megteremtésére való mozgósítás volt. S amikor a későbbi KIMSZ a tanácskormány felszólítása nyomán kiadta a jelszót: „Ki a frontra!“ az ifjúság lapja is ezt harsogta. Az 1919. május 5-1 számában pedig már a felszólítás eredményét is láthatjuk, amikor ezt olvassuk: „Lapunk megjelenése azért szenvedett késedelmet, mert nyomdánk legnagyobb része belépett a Vörös Hadseregbe.“ A lap buzdított, erőt, hitet adott a nehéz napokban. Dacára a Tanácsközt»3 vérbefojtásának, a h- - fasizmus embertelen, tv®“ zett kummunista iiííésC' nek, 1922-ben ismét lent az „Ifjú Proletái úttal ugyan illegálisai éppen olyan ható ,‘ővcv, mint azelőtt, azok száoáta^ akik létük céljának telávtc * ték saját és a hozzájuk sonló sorsúak életének változtatását. 23le Negyven éve jelei •; először az „Ifjú " Rohanó Pri hétköznap,*11 járva, egyre szépülő < , két látva, ne feledjük?111 lap az ifjú kommuní^ lapja is segített abban, h a harc végül is győzelem fejeződött be. A gyöngyössolymosi egészségügyi állandó bizottság néhány gondja A tanácsok állandó bizottságai igen fontos munkát látnak el: a megválasztott tanácstagok a két tanácsülés közötti időszakban ezekben a bizottságokban dolgoznak, mint ahogy a tanácstörvény rögzíti: e bizottságokban látják el hatalmi tevékenységüket. Olyan intézmények ezek, amelyek a tanács, a végrehajtó bizottság munkájának segítésére, a szakigazgatási és egyéb szervek tevékenységének ellenőrzésére és támogatására alakultak meg. Átfogják a tanácsi munka egész területét: az ipari-kereskedelmi, mezőgazdasági, a művelődési, az egészségügyi, a pénzügyi, községfejlesztési ügyeket. Jó munkájukkal, a lakosság ’ széleskörű bevonásával az ügyek intézésébe, nagyban elősegíthetik, hogy a tanács az egész község megelégedésére lássa el tennivalóit. Tegnapelőtt Gyöngyössoly- moson jártunk és, az ottani tanács egészségügyi állandó bizottságának munkájáról beszélgettünk. A bizottság elnöke Füleki László tanácstag, az erdőgazdaság kovácsmestere. Erősödnek a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei A tavalyi 3493 forintról 4068 forintra emelkedett az egy holdra jutó állóeszközök értéke a gyöngyösi járás termeíő- szövetkezeteiben. Az egy tagra jutó átlagrészesedés 11 773 forint. Ez tagonkénti átlagmunkaegységre osztva 45.60 forintot jelent. Érdekes, hogy míg egy évvel ezelőtt a pénzbeli részesedés az összjövedelem 35 százaléka volt, ez évben 45 százalékra emelkedett. A 10 százalékos emelkedés előnyös a szövetkezetre, mert egyrészt jobban tudták árutermelési, tervüket teljesíteni, másrészt pedig magasabb áron értékesíthették fölös terményeiket. Egyébként egy évvel ezelőtt* sok tag a saját kárán tanulta meg, hogy nem jár jobban akkor sem, ha feleslegét magának tart 5a, A 3004-es rendeletben biztosított kedvezményekkel élve így került sor a pénzbeli részesedés arányának 10 százalékos növekedésére. Határidő: december 31... Ezt közöltük egy múltkori cikkünkben az olvasókkal, amikor az Irgalmas-kórház felé vezető híd építéséről írtunk. A Mecset utca környékén lakók, a városi kultúrházat látogatók, a Bródy mozi törzs- közönsége, a kórházi beteglek nem kis bosszúságára azonban tapasztalnunk kellett, hogy a híd a határidőre korántsem készült el. Miért? Pedig nagy szükség lenne rá. Az utcák a sok eső miatt csúszósak, nagy a sár a Mecset-közben. S az inkább provizóriumnak készült fahíd az esti járókelők számára cseppet sem biztonságos. A Mecsetköz patak felé eső, kiszélesedő részén esténként olykor gyanús elemek is ólálkodnak. Egyik délután előfordult, hogy csavargó 8—10 éves gyerekek körülfogtak egy 9 éves kisfiút, s megmotozták. A zsebéből 6 forint 20 fillért loptak el. Mindez arra utal, hogy a közlekedés — de főleg a gyalogos és könnyű gépjárművekkel való közlekedés — nagyon hiányolja az újjáépülő hidat. Illetékesektől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy egyrészt bizonyos anyaghiány, de méginkább a bontás közben felmerült, előre nem látott nehézség: egy támfal lebontása késlelteti a híd befejezését, így — ha januárban nem lesznek 10 fokosnál erősebb fagyok — a hidat február végére fejezik be. És ha lesznek? Akkor márciusra. Felmerült a kérdés: miért kellett az átépítést a legnehézkesebb közlekedési időszakban, télen lebonyolítani? E kételyünkre megnyugtató választ kaptunk. A rendőrség sürgeti, hogy mielőbb megépüljön a híd, mert a Széchenyi utcai közlekedést — a Tűzoltó térig — egyirányúvá akarják tenni, s avisz- szaferő közlekedést a Knézich és Dobó utcákon át akarják lebonyolítani. Ez helyes, üdvös kezdeményezés. Mégis, a kivitelezés előtt tanácsos lett volna jobban, tüzetesebben utánanézni, hogy az újjáépítés mennyi időt vesz igénybe. Annak idején nvndenki belenyugodott, hogy december végére kész lesz. Most a határidőt helyesbítenünk kell. S nem szívesen tesszük, Leírjuk hát az újabb határ* időt: február 28. De reméljük, építők és építtetők mindent megtesznek, hogy ne kelljen ismét helyesbítenünk. — pala »»» Már ötödik esztendeje viseli ezt a tisztséget. Jól és becsületesen dolgozik, nagy a bizalom iránta, nemcsak a tanácsnál, hanem az egész községben. Egy kis panaszfélével kezdi a beszélgetést. Az elmúlt négy esztendőben az egészségügyi állandó bizottság minden esetben meg tudta tartani havonkénti üléseit. Az ülések előkészítése hosszabb időt igényel, hiszen a bizottság tagjai és aktívái mind dolgozó emberek; külön fel kell keresni őket, s egyeztetni a megfelelő időpontot. A decemberi ülésre is megtörtént az előkészület, a meghívókat is kiküldték, de a helybeli orvosnő elmaradása miatt mégsem lehetett meg-, tartani. Füleki elvtárs bizony egy kicsit nehezményezi: az orvosnő úgy intézte el távol- maradását, hogy ráírta a meghívóra: nem ér rá, s azt visz- szaküldte. Egészségügyi problémákról, -az - állandó- bizottság negyedéves tervének előkészítéséről pedig hogyan lehetné beszélni a község orvosa nélkül? Az orvosnő egyébként nagyon jól dolgozik a községben, mindenki meg van vele elégedve, s számítani is lehet rá. Éppen ezért volt egy kicsit visszás, hogy nem tudott időt szakítani magának az állandó bizottság ezen igen fontos ülésére. Milyen munkát végzett el a bizottság eddig? A kérdés egyszerű, de a felelet sokkal bonyolultabb, hiszen ä hattagú egészségügyi bizottság munkaterülete mindent átfog. Havonként ellenőrzik a község üzleteit, italboltjait, ellenőrzik a csütörtöki, vasárnapi piacok tisztaságát, rendszeresen vizsgáltatják a közkutak vizét, az iskolák, a napközi otthonos óvoda egészségügyi helyzetét, figyelemmel kísérik a fertőzéses megbetegedéseket, meghallgatják és a lehetőségekhez mérten orvosolják az egyéni panaszokat ... Olyan tennivalók ezek, amelyek az első pillanatban talán nem is tűnnek nagyoknak, de végeredményben valamennyi a község egészségügyi érdekeit szolgálja. Ahogy beszélgettünk, Füleki elvtárs néhány problémáról is említést tett. Olyan problémát ezek, amelyek megérdemlik a nyilvánosságot, — talán ez is segít megoldásukban. Egyik ilyen probléma a község több közkútjának élszeny- nyeződése. Ezek az alsó részen levő kutak — szám szerint négy kút — a községen átfolyó két patakból táplálkoznak. A víz annyira jó, hogy a lakosság nagyrésze ezekhez a kutakhoz jár vízért. A helybeli szeszfőzde azonban a főzések megindulása óta rendszeresen a patakba önti ki a használhatatlan cefrét. Ez a cefre olyannyira megfertőzi a patakot, hogy átszivárgások folytán a kutak vize is cefre-ízű. A szeszfőzdének meg kellene tiltani, hogy ilyen módon beszennyezze a patakot, annál is inkább, mert az üzemből kikerülő cefre igen alkalmas lenne trágyázásra. Nem kellene mást csinálni, mint felajánlani a gazdáknak, hogy a felgyülemlett cefrét onnan időnként elszállítsák. Egészen zonyosan sokan volnának, a szívesen elhordanák. Más probléma: a helyi orvosi rendelőnek nincs m felelő hulladékgyűjtője. A r delés alatt összegyűlő g-ój szeres, véres, szennyez vattacsomókat, gyógys fiolákat, s egyéb hulládéi egyszerűen az udvaron lev detlen szeméttárolóba do Ez rendkívül egészség! Nem kerülne sok pénzét tanácsnak, hogy egy fee ellátott, nagyobb méretű ton szemétgyűjtőt készít!' az orvosi rendelő számára A községen keresztül r időben 16 autóbusz jár a rába, s onnan vissza, nem szélve a helyi járatokról bányászokat szállító aut szókról. A községen kere vezető út azonban olyan r hogy amikor egy-egy aufé áthalad, akkora port v1 hogy a másik oldalra s hét átlátni. A sűrű jára ez a porfelleg úgyszólván landósul. Ez azt jelenti, 1 a főútvonalon levő házak pali szellőztetése úgyszó teljesen lehetetlen. Mit lehetne e probléma mt oldása érdekében tenni? kritikus útszakasz négy kil méter hosszú, — sürgősen po talanítani kellene. Az út h tuminozása nem kerülne st pénzbe — meggyőződésűn hogy az építéshez az érintő lakosok még társadalmi műi kával is hozzájárulnának igen nagy problémát oldar meg. Az útvonal — mr- út, tehát a megyei tanáé,, ■ kellene igen sürgősen ink kedni. Most tél van, s év e' je — időben tesszük tehát sz„ vá a gyöngyössolymosiak k rését, amely az egészségű? állandó bizottság sürgős k rése is. A következő probléma net is teljes egészében egészséf ügyi vonatkozású, de van ’ mi köze az egészségügyhöz i község mozihelyiségéről j SZÓ : . A mozi a tűzoltóság egy! kiürített, nagyobbméretű sze tár-helyiségében van. A min egy 130 főt befogadó hód- fűthetetlen. Külön gépri1 nincs, a vetítőberendezés a i1 rém hátsó részén egy k* emelvényen foglal helyet, H helyiségnek mindössze két a?-' taja van — igen kisméretű ajtók — amelyek egy estleges tűz esetén nem szolgálnának megfelelő vészkijáratul. A sötét, ritkán szellőztetett, hide teremben két órán kereszti ülni egészségügyi szempontb sem jó — nem beszélve arn hogy a tűzrendészeti szabi lyoknak sem felel meg ez körülmény. Ezekről a problémákról be szélt Füleki László elvtárs, a gyöngyössolymosi t a n á’c jt egészségügyi állandó bizottságának elnöke. Olyan problémák ezek, amelyek egyrészt helyileg, másrészt pedig a ma gasabb szerveken keresztü minden bizonnyal meg lehe, oldani. A gyöngyössolymosi tanács egészségügyi állandó bizottsága szorgalmazza is ezt, de munkájukhoz igényli az illetékes szervek segítségét. I*