Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. január 7.; szerda NEPŰJSAG Gyégyitgatják a gépeket, kemencéket, hogy februárban onthassák a cementet — Nagyjavítás a Selypi Cementgyárban — CSENDES J a Selypi Ce­mentgyár, va- lószínűtlenül csendes. Komor falai, mintha megmerevedtek volna a tétlenségtől és a hi­degtől, hosszú kéményeinek trüzét is eloltották az ég nagy hamutartójában. Több mint két hete tart már ez a nagy csendesség, azóta tart a nagy­javítás, mely zömében a fala­kon belül folyik, s ez teszi olyan kihalttá a gyárudvart. Jó két hete, hogy a karban­tartók, lakatosok, az égetők és segédmunkások, szállítók és mérnökök gyógyítgatják az öreg és fiatal gépeket, hogy1 megfelelően készítsék elő azo­kat az 1959-es évi megnöveke­dett feladatok ellátására. Alapos munkát akarnak vé­gezni, ez tűnt ki a beszélgeté­sekből, melyet azokkal az emberekkel folytattunk, akik eredeti szakmájuktól függetle­nül, most karbantartókká vál­tak, sőt még a hejőcsabaiak is segítenek 35 emberrel a ke­mencék foltozásában, egyéb gépi berendezések javításában. A KARBANTARTÓK a február elsejei határidő előtt már január 25-re be akarják fejezni a nagyjavítást, hogy pontosan határidőre kezdhes­senek ez évi termelési tervük teljesítéséhez. A kinti képtől eltérően a fa­lakon belül a munka zaja veri fel a csendet és á nyugodni vágyó vastag port. A Xl-es kemencében két em­ber kutat a „bakterlámpa” fé­nyénél. Kísérőnk, Kinyik, Já­nos igazgató nevetve szól be hozzájuk: — Maguk mit bányásznak? A kemence mélyéről Andrei­ko Gyula főmérnök válaszol a kemence falazásra mutatva: — Le kell bontani ezt a részt, különben év közben lesz vele baj. Ebben meg is egyeznek, s kopogtatják tovább a kemence­falazást, hol szorul még javí­tásra, s mögöttük a több mint 40 méteres kemence túlsó vé­gében hegesztőpisztoly fénye villog. Ezt a Il-es kemencét már korábban munkába vet­ték a karbantartók. Több mé­teres hatalmas foltot kapott a derekára, ahol gyenge volt a páncél, hogy kibírja a követ­kező nagyjavításig. A Il-es kemencében nem lesz különös baj, de a mellette levő társa az 50 éve szolgáló I-es kemence sokkal viseltebb­nek látszik. AZ ÖREG KEMENCÉBŐL kilencméteres részt kell kicse­rélni, de a kemencefej is javí­tásra szorul. Ott foglalatosko­dik Szűcs János égető, aki ép­pen lakatos munkát végez, Chilian Pál kemence karban­tartóval cserélik ki a megre­pedt ajtót. — Szerencse, hogy nincs hideg, különben nehezen menne a munka. így minden reményünk meg van arra, hogy időre kész legyünk, j— néz fel munkája mellől Szűcs János, aki egyébként égető, de most ő is karbantartó­munkát végez, — nem kis szak­értelemmel — hiszen, amint mondotta, meg se tudná szá­molni, hányszor szedte már szét és rakta össze 1936. óta a kemencefejet. Mert minden évben ők végzik a nagyjaví­tást. — Már csak azért is meg leszünk időre — nehogy kelle­metlensége legyen az üzemnek a lemaradásból, — folytatja a Szűcs János által elkezdett be­szélgetést Chikán Pál. Aztán mindketten munká­jukra hajolnak, s küszködnek a berozsdásodott nagy csavarok­kal. A fel'bakolt öreg kemencénél a karbantartók elismerően be­szélnek a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt segítőkészsé­géről, tőlük kapták ugyanis a faanyagot, mellyel felbakolták az öreg kemencét. | A „NYERSOLDALON” munkások melegednek a kokszkályha körül. Kényszer- szünetet tartanak. A fúró, mellyel az óriás fogaskereke» két fúrják, bemelegedve hever mellettük. Azt várják, hogy kihűljön, s folytathassák vele a munkát. — 104 ezer forintba került ez a hatalmas fogaskerék — magyarázza az igazgató. — Olyan vastag, hogy egyetlen lyuk kifúrása egy órahosszai munkát igényel három-négy embernek. S valóban, mikor megkezdik újra a munkát, hárman fogjak le a hatalmas fúrót, mely mohón beleharap a fémbe, hogy néhány perc múlva bemelegedve emeljék ki Farkas József karbantartó és társai, akik ezt a felelősség- teljes munkát végzik. Bizakodnak erősen, hogy az előírt időre helyére illesztik a hatalmas fogaskereket. A gyárban nemcsak a nagy­javítást végzik, de egyben mo­dernizálják is az üzemet. A klinkerhűtőt : közvetlen meg­hajtással látják el, mely egy­szerűbbé teszi a kezelését, s üzembiztosabb lesz általa. Kis ésszerűsítéssel moderni­zálják a kőszállító szalagot is, portalanító berendezést szerel­nek fel a klinkeralagúthoz, s a kemence egyedi meghajtó mo­torját is felszerelték volna, de az üzemi tanács tagjai a nagy­javítás előtti megbeszélésükön javasolták, ne építsék be a motorokat, mert azok gyengék a kemencéhez és gyakori üzemzavart idéznének elő. A gyár vezetői és szakemberei is úgy látták, igaza van az üzemi tanácsnak, s ezért míg erősebb motorok nem érkez­nek lemondanak a meglevők beszereléséről. AZ ÜZEMI TANÁCSRÓL még el kell mondani, igen so­kat tett a nagyjavítás előké­szítésében, mielőtt megkezdő­dött volna a munka, az üzemi tanács javasolta, melyik üzemrész, mennyit kapjon a nagyjavításra szánt 2 millió fo­rintból. Az ő tervüket beszél­ték meg aztán üzemrészenként a karbantartók, s ennek alap­Expresss Utazási Iroda I Naprendszerben balra, jobb hármas bolygó T. Cim! Bizonyára Önök is értesül­tek már a szovjet holdrakéta fellövéséről, sőt, talán már hallgatták is a rakéta rádiójel­zéseit. Egyelőre — így mond­ják — csupán műszereket szál­lít a száguldó szerelvény, de bizonyosan sor kerül majd sze­mélyszállításra is. Ezért tisz­telettel bejelentem igényemet az első személyszállító hold- rakétára. Kérem, jegyezzenek elő egy elsőosztályú (párnás) helyet részemre, de lehetőleg ablak mellé, s menetirányban (közel az étkezőkocsihoz, hát­iál a menetiránynak vonaton is szédülök). Ha az utazás ak­tuálissá válik, azonnal értesít­senek! Kérem, közöljék azt is ve­lem, hogyan öltözködjem fel az útra, vigyek-e magammal meleg ruhát, fürdőnadrágot és esetleg horgászfelszerelést. Szeretném tudni azt is, hogy milyenek a fény-viszonyok és hányas blendével lehet ott fényképezni. Amennyiben a holdi utazá­som közlekedési nehézségek miatt egyelőre nem kivitelez­hető, kérem előjegyezni eset­leg egy csehszlovákiai vagy egy olaszországi utazásra. Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: UTAZNA BENŐ, magánzó. U. I.: Egy maszek kérés: Ér­demes-e vinni a Holdba kecs­keméti barackpálinkát, télisza­lámit s egri bikavért? Ha eze­ket nem, akkor mit? (márkusz) ján vállalták, hogy mikorra végzik el a rájuk váró mun­kát. Azóta a kívül csendes, de belül annál zajosabb üzemben biztatóan halad a munka, s nemcsak remény, de biztosíték is van arra, hogy a vállalt ha­táridőre, január 25-re terme­lésre készen állnak a kemen­cék, a gépek. Biztosíték erre a cementgyár munkásainak, s a segítségül hívott vendég-laka­tosok, szerelőknek igyekezete, biztosítók arra, hogy február­ban újra onthatja a cementet az 50 éves jubileumát ünneplő Selypi Cementgyár. Kovács Endre Társadalmi munkával 1500 méter járda Füzesabonyt a többi közsé­gekhez, járási székhelyekhez hasonlóan csinosítják, útjait rendbehozzák. A legutóbb jár­dát építettek, hogy. ezáltal is tisztábbá tegyék a községet. A községi tanács a fejlesztési alapból eredetileg 500 méter járda építését tervezte, de mi­kor a munkát megkezdték, Pásztor János a járási nép­front-bizottság elnökségi tag­jának kezdeményezésére be­kapcsolódott az egész község lakossága az építésbe. Csak­nem 30 ezer forintos társadal­mi munkával az előre terve­zett 500 méter járda helyett 2000 métert építetteké R termelőszövetkezetek gondoltak a jövőre is A megye termelőszövetkeze­tei az 1958-as esztendőben 65 százalékkal többet fordítottak üzemviteli kiadások fedezésé­re, mint az elmúlt évben. Az e célra fordított összeg megha­ladja az 1 millió forintot. Szociális alapra tavaly 217 ezret, az idén 361 ezer forin­tot tartalékoltak. Az említett adatok mind a termelőszövet­kezetek erősödését, gazdagodá­sát bizonyítják; Negyven éve jelent meg az „Ifjú Proletár“ 1918. december 30-án az Ifjúmunkások Országos Szö­vetsége összvezetőségi és összbizalmi testületé óriási többséggel megszavazta a kommunisták által beterjesz­tett határozati javaslatot: a szövetség elszakad a Szociál­demokrata Párttól. Ez gya­korlatilag azt jelentette, hogy az IOSZ a Kommunista Párt politikája szerint halad a jö­vőben, s munkáját a KMP irányítja. Ettől kezdve szá­mítható a kommunista ifjú­ság! mozgalom megszületése. S néhány nappal a jelen­tős határozat után a kom­munisták által erkölcsileg, és anyagilag egyaránt támoga­tott új lap jelent meg, az „Ifjú Proletár”. Dicsőséges napokra emlé­kezhet vissza az új lap tör­ténete. Legfőbb feladata a szövetség erősítése, a burzsoá rendszer megdöntése, a pro­letárhatalom megteremtésére való mozgósítás volt. S ami­kor a későbbi KIMSZ a ta­nácskormány felszólítása nyomán kiadta a jelszót: „Ki a frontra!“ az ifjúság lapja is ezt harsogta. Az 1919. má­jus 5-1 számában pedig már a felszólítás eredményét is láthatjuk, amikor ezt olvas­suk: „Lapunk megjelenése azért szenvedett késedelmet, mert nyomdánk legnagyobb része belépett a Vörös Had­seregbe.“ A lap buzdított, erőt, hitet adott a nehéz napokban. Da­cára a Tanácsközt»3 vérbefojtásának, a h- - fasizmus embertelen, tv®“ zett kummunista iiííésC' nek, 1922-ben ismét lent az „Ifjú Proletái úttal ugyan illegálisai éppen olyan ható ,‘ővcv, mint azelőtt, azok száoáta^ akik létük céljának telávtc * ték saját és a hozzájuk sonló sorsúak életének változtatását. 23­le Negyven éve jelei •; először az „Ifjú " Rohanó Pri hétköznap,*11 járva, egyre szépülő < , két látva, ne feledjük?111 lap az ifjú kommuní^ lapja is segített abban, h a harc végül is győzelem fejeződött be. A gyöngyössolymosi egészségügyi állandó bizottság néhány gondja A tanácsok állandó bizott­ságai igen fontos munkát lát­nak el: a megválasztott tanács­tagok a két tanácsülés közötti időszakban ezekben a bizottsá­gokban dolgoznak, mint ahogy a tanácstörvény rögzíti: e bi­zottságokban látják el hatalmi tevékenységüket. Olyan intéz­mények ezek, amelyek a ta­nács, a végrehajtó bizottság munkájának segítésére, a szakigazgatási és egyéb szer­vek tevékenységének ellenőr­zésére és támogatására ala­kultak meg. Átfogják a taná­csi munka egész területét: az ipari-kereskedelmi, mezőgaz­dasági, a művelődési, az egész­ségügyi, a pénzügyi, község­fejlesztési ügyeket. Jó munká­jukkal, a lakosság ’ széleskörű bevonásával az ügyek intézé­sébe, nagyban elősegíthetik, hogy a tanács az egész község megelégedésére lássa el tenni­valóit. Tegnapelőtt Gyöngyössoly- moson jártunk és, az ottani ta­nács egészségügyi állandó bi­zottságának munkájáról be­szélgettünk. A bizottság elnöke Füleki László tanácstag, az erdőgazdaság kovácsmestere. Erősödnek a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei A tavalyi 3493 forintról 4068 forintra emelkedett az egy holdra jutó állóeszközök érté­ke a gyöngyösi járás termeíő- szövetkezeteiben. Az egy tagra jutó átlagrésze­sedés 11 773 forint. Ez tagon­kénti átlagmunkaegységre osztva 45.60 forintot jelent. Ér­dekes, hogy míg egy évvel ez­előtt a pénzbeli részesedés az összjövedelem 35 százaléka volt, ez évben 45 százalékra emelkedett. A 10 százalékos emelkedés előnyös a szövetke­zetre, mert egyrészt jobban tudták árutermelési, tervüket teljesíteni, másrészt pedig magasabb áron értékesíthették fölös terményeiket. Egyébként egy évvel ezelőtt* sok tag a sa­ját kárán tanulta meg, hogy nem jár jobban akkor sem, ha feleslegét magának tart 5a, A 3004-es rendeletben biztosított kedvezményekkel élve így ke­rült sor a pénzbeli részesedés arányának 10 százalékos növe­kedésére. Határidő: december 31... Ezt közöltük egy múltkori cikkünkben az olvasókkal, ami­kor az Irgalmas-kórház felé vezető híd építéséről írtunk. A Mecset utca környékén la­kók, a városi kultúrházat lá­togatók, a Bródy mozi törzs- közönsége, a kórházi beteglek nem kis bosszúságára azonban tapasztalnunk kellett, hogy a híd a határidőre korántsem készült el. Miért? Pedig nagy szükség lenne rá. Az utcák a sok eső miatt csúszósak, nagy a sár a Me­cset-közben. S az inkább pro­vizóriumnak készült fahíd az esti járókelők számára cseppet sem biztonságos. A Mecset­köz patak felé eső, kiszélese­dő részén esténként olykor gyanús elemek is ólálkodnak. Egyik délután előfordult, hogy csavargó 8—10 éves gyerekek körülfogtak egy 9 éves kis­fiút, s megmotozták. A zsebé­ből 6 forint 20 fillért loptak el. Mindez arra utal, hogy a közlekedés — de főleg a gya­logos és könnyű gépjárművek­kel való közlekedés — nagyon hiányolja az újjáépülő hidat. Illetékesektől azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy egy­részt bizonyos anyaghiány, de méginkább a bontás közben felmerült, előre nem látott ne­hézség: egy támfal lebontása késlelteti a híd befejezését, így — ha januárban nem lesznek 10 fokosnál erősebb fa­gyok — a hidat február vé­gére fejezik be. És ha lesznek? Akkor már­ciusra. Felmerült a kérdés: miért kellett az átépítést a legnehézkesebb közlekedési időszakban, télen lebonyolíta­ni? E kételyünkre megnyug­tató választ kaptunk. A rend­őrség sürgeti, hogy mielőbb megépüljön a híd, mert a Széchenyi utcai közlekedést — a Tűzoltó térig — egyirá­nyúvá akarják tenni, s avisz- szaferő közlekedést a Knézich és Dobó utcákon át akarják lebonyolítani. Ez helyes, üd­vös kezdeményezés. Mégis, a kivitelezés előtt tanácsos lett volna jobban, tüzetesebben utánanézni, hogy az újjáépí­tés mennyi időt vesz igénybe. Annak idején nvndenki bele­nyugodott, hogy december vé­gére kész lesz. Most a határ­időt helyesbítenünk kell. S nem szívesen tesszük, Leírjuk hát az újabb határ* időt: február 28. De remél­jük, építők és építtetők min­dent megtesznek, hogy ne kelljen ismét helyesbítenünk. — pala »»» Már ötödik esztendeje viseli ezt a tisztséget. Jól és becsü­letesen dolgozik, nagy a biza­lom iránta, nemcsak a tanács­nál, hanem az egész község­ben. Egy kis panaszfélével kezdi a beszélgetést. Az elmúlt négy esztendőben az egészségügyi állandó bizottság minden eset­ben meg tudta tartani havon­kénti üléseit. Az ülések elő­készítése hosszabb időt igé­nyel, hiszen a bizottság tagjai és aktívái mind dolgozó em­berek; külön fel kell keresni őket, s egyeztetni a megfelelő időpontot. A decemberi ülésre is megtörtént az előkészület, a meghívókat is kiküldték, de a helybeli orvosnő elmaradása miatt mégsem lehetett meg-, tartani. Füleki elvtárs bizony egy kicsit nehezményezi: az orvosnő úgy intézte el távol- maradását, hogy ráírta a meg­hívóra: nem ér rá, s azt visz- szaküldte. Egészségügyi prob­lémákról, -az - állandó- bizottság negyedéves tervének előkészí­téséről pedig hogyan lehetné beszélni a község orvosa nél­kül? Az orvosnő egyébként nagyon jól dolgozik a község­ben, mindenki meg van vele elégedve, s számítani is lehet rá. Éppen ezért volt egy kicsit visszás, hogy nem tudott időt szakítani magának az állandó bizottság ezen igen fontos ülé­sére. Milyen munkát végzett el a bizottság eddig? A kérdés egyszerű, de a fe­lelet sokkal bonyolultabb, hi­szen ä hattagú egészségügyi bizottság munkaterülete min­dent átfog. Havonként ellen­őrzik a község üzleteit, ital­boltjait, ellenőrzik a csütör­töki, vasárnapi piacok tiszta­ságát, rendszeresen vizsgáltat­ják a közkutak vizét, az isko­lák, a napközi otthonos óvoda egészségügyi helyzetét, figye­lemmel kísérik a fertőzéses megbetegedéseket, meghallgat­ják és a lehetőségekhez mér­ten orvosolják az egyéni pa­naszokat ... Olyan tennivalók ezek, amelyek az első pilla­natban talán nem is tűnnek nagyoknak, de végeredmény­ben valamennyi a község egészségügyi érdekeit szol­gálja. Ahogy beszélgettünk, Füleki elvtárs néhány problémáról is említést tett. Olyan problémát ezek, amelyek megérdemlik a nyilvánosságot, — talán ez is segít megoldásukban. Egyik ilyen probléma a köz­ség több közkútjának élszeny- nyeződése. Ezek az alsó részen levő kutak — szám szerint négy kút — a községen átfolyó két patakból táplálkoznak. A víz annyira jó, hogy a lakos­ság nagyrésze ezekhez a ku­takhoz jár vízért. A helybeli szeszfőzde azonban a főzések megindulása óta rendszeresen a patakba önti ki a használ­hatatlan cefrét. Ez a cefre olyannyira megfertőzi a pata­kot, hogy átszivárgások foly­tán a kutak vize is cefre-ízű. A szeszfőzdének meg kellene tiltani, hogy ilyen módon be­szennyezze a patakot, annál is inkább, mert az üzemből ki­kerülő cefre igen alkalmas lenne trágyázásra. Nem kelle­ne mást csinálni, mint felaján­lani a gazdáknak, hogy a fel­gyülemlett cefrét onnan időn­ként elszállítsák. Egészen zonyosan sokan volnának, a szívesen elhordanák. Más probléma: a helyi orvosi rendelőnek nincs m felelő hulladékgyűjtője. A r delés alatt összegyűlő g-ój szeres, véres, szennyez vattacsomókat, gyógys fiolákat, s egyéb hulládéi egyszerűen az udvaron lev detlen szeméttárolóba do Ez rendkívül egészség! Nem kerülne sok pénzét tanácsnak, hogy egy fee ellátott, nagyobb méretű ton szemétgyűjtőt készít!' az orvosi rendelő számára A községen keresztül r időben 16 autóbusz jár a rába, s onnan vissza, nem szélve a helyi járatokról bányászokat szállító aut szókról. A községen kere vezető út azonban olyan r hogy amikor egy-egy aufé áthalad, akkora port v1 hogy a másik oldalra s hét átlátni. A sűrű jára ez a porfelleg úgyszólván landósul. Ez azt jelenti, 1 a főútvonalon levő házak pali szellőztetése úgyszó teljesen lehetetlen. Mit lehetne e probléma mt oldása érdekében tenni? kritikus útszakasz négy kil méter hosszú, — sürgősen po talanítani kellene. Az út h tuminozása nem kerülne st pénzbe — meggyőződésűn hogy az építéshez az érintő lakosok még társadalmi műi kával is hozzájárulnának igen nagy problémát oldar meg. Az útvonal — mr- út, tehát a megyei tanáé,, ■ kellene igen sürgősen ink kedni. Most tél van, s év e' je — időben tesszük tehát sz„ vá a gyöngyössolymosiak k rését, amely az egészségű? állandó bizottság sürgős k rése is. A következő probléma net is teljes egészében egészséf ügyi vonatkozású, de van ’ mi köze az egészségügyhöz i község mozihelyiségéről j SZÓ : . A mozi a tűzoltóság egy! kiürített, nagyobbméretű sze tár-helyiségében van. A min egy 130 főt befogadó hód- fűthetetlen. Külön gépri1 nincs, a vetítőberendezés a i1 rém hátsó részén egy k* emelvényen foglal helyet, H helyiségnek mindössze két a?-' taja van — igen kisméretű ajtók — amelyek egy estleges tűz esetén nem szolgálnának megfelelő vészkijáratul. A sö­tét, ritkán szellőztetett, hide teremben két órán kereszti ülni egészségügyi szempontb sem jó — nem beszélve arn hogy a tűzrendészeti szabi lyoknak sem felel meg ez körülmény. Ezekről a problémákról be szélt Füleki László elvtárs, a gyöngyössolymosi t a n á’c jt egészségügyi állandó bizottsá­gának elnöke. Olyan problé­mák ezek, amelyek egyrészt helyileg, másrészt pedig a ma gasabb szerveken keresztü minden bizonnyal meg lehe, oldani. A gyöngyössolymosi tanács egészségügyi állandó bizottsága szorgalmazza is ezt, de munkájukhoz igényli az illetékes szervek segítségét. I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom