Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

1959. január 31., szombat repoisag » Végre Egernek is lesz nagyüzeme Majd tízszeresére bővítik az Autóipari Forgácsoiógyárat Az utóbbi hetekben mind többet lehetett hallani hivata­los körökben arról, hogy a kö­zeljövőben , többszörösére bő­vítik a város szélén levő egri Autóipari Forgácsológyárat. Nemrégen a Népszabadság is közölt erről tudósítást, amely­ben arról számolt be, hogy közel 35 millió forintos költ­séggel nagyüzemet építenek a gyár meglevő épületei mellé. A gyár bővítésével kapcso­latban többen fordultak kér­déssel a szerkesztőséghez, hogy mikorra várható a bővítés és milyen arányú lesz az. Ezért a napokban felkerestük a Kohó- és Gépipari Minisztérium Jár­műipari Igazgatóságának fő­mérnökét, Jodál Sándort, s tő­le kértünk választ az olvasók érdeklődő kérdéseire. — Milyen lesz a gyár a bő­vítés után? — A gyár területe ötezer négyzetkvadráttal növekedik válaszolt Jodál Sándor főmér­nök — s a mostaninak a több­szöröse lesz. Szerencsére, meg­felelő szabad terület rendelke­zésére áll az üzem bővítéséhez. A gyár egyébként valóságos nagyüzem lesz a 35 millió fo­rint segítségével, amely mo­dem gépekkel állítja elő a kombájn-hajtóműveket, ame­lyeket — más gyárműhelyek mellett — eddig a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban készítettek. A tervek szerint ötezer kombájn-hajtóművet kell majd a Forgácsológyárnak elkészíteni és 1961-ben teljesen átveszik a kombájn-hajtómű­vek gyártását a gyöngyösiek­től. — Mennyi ember találhat munkát, és csak szakem­bereket vesznek fel a gyár bővítése alkalmából? — Egernek igen jó munka- alkalmat jelent majd a gyár bővítése, hiszen a mostani lét­számnak majdnem tízszeresé­re, közel másfélezer főre sza­porodik a gyár munkásállomá­nya, s ehhez Pestről csak irá­nyítók mennek le. A munka­erő nagy részét Egerből és Eger környékéről toborozzák. Szakmunkásokat már most is vesznek fel, de amint a gépek megérkeznek, a munkásállo­mány jó részét segédmunká­sokból képezik át betanított munkásokká. Ez az üzem, való­színű, megoldja az égri és Eger környéki falvak munka­erő-feleslegének elhelyezését. — Mi tette szükségessé, vagy lehetővé az egri For­gácsológyár bővítését? — Elsősorban az a törekvés, hogy a vállalatokat, gyárakat vidéken kell elhelyezni, másik pedig az, hogy a hajtóművek­ben hiány mutatkozik és a Forgácsológyár gépei, szakem­berei többre is képesek. A gyár jelenlegi kapacitása nincs ki­használva, de a gyár bővítése mellett szól az is, hogy a sok­oldalú kooperációt megszün­tessük egy-egy gyártmány elő­állításánál, s az apróbb válla­latokat beolvasszuk a nagy­üzemekbe, hogy megvalósít­hassuk egységes irányításukat. — Jelenleg milyen előre­haladott állapotban van a gyár bővítésének ügye? — A bővítésben már meg­történt az elvi megállapodás, a tervek kidolgozása azonban még hátra van, s a bővítés fo­lyamatosan történik. Már ez évben érkeznek gének, s vesz­nek fel újabb munkásokat, de Váltósatok egy témára 1932 februárjában Egercsehi bányatelepen megjelent egy újságíró. Annak rendje és módja sze­rint megírta a maga riportját, zsébrevágta a jegyzetfüzetéi ' és éppen távozni készült a telepről, amikor három bá­nyász útját állta. — Azt is írja meg uram — mondta egyikük —, hogy a sógoromnak mind a tíz lábauj- ja~ lefagyott a nagy hidegben, amíg Bocsról kora hajnalokon begyalogolt a bányába. Mert nem embernek való az éjfél utáni felkelés, és a hosszú gyaloglás sokszor térdig éró, mély hóban, hogy a hajnali siktából valahogy el ne késse­nek. Mert aztán fel is út, le is út... — Meg azt is írja meg — bátorkodott elő egy hajlotthá­tú, sovány leleszi ember, a bánya tömegszállásának egyik Iakóia —, hogy az állandó hi­deg koszttól lassan gyomw- bajt kapunk valamennyien. Harmadik társuk — villogó- szemű izmos fiatalember szin­te kihívóan vágta szavait az újságíró félé: — A csilléseket meg ember­számba se veszik. Alig kere­sünk annyit, amennyi a leg­szükségesebb dolgokra elég lenne. írja meg ezt is uram! — Van még elég hely a noteszában — tette hozzá fa- nyarikás mosollyal. ★ 1959. januárjában is kint járt egy újságíró Egercsehi- bányatelepen. Éppen siktavál­tás volt. A bányászokat mohón nyelték el a felsorakozó autó­buszok, melyek percenkint in­dultak a szélrózsa minden irá­nyába. Az egyik Egerbocs felé tar- •<*ott... A ragyogóan tiszta munkás- szállás ebédlőjében, három­négy bányász üli körül az asz­talokat, s jó étvággyal esznek. Hja, a föld alatt alaposan megéhezik ám az ember, s ka­lóriadús, nagy tápértékű éte­lekre van szüksége. De nékzük csak, mi is a mai menü? Csont­leves, sertéssült burgonyával, vagy sertéspörkölt nokedlival. Kinek mi tetszik No, meg egy szelet finom sütemény és egy mosolygós piros alma. Ügy gondolom, hogy az eger­csehi bányászoknak nem kell már gyomorbajtól tartaniok... A népbolt hatalmas helyisé­gében óriási a forgalom. A bá­nyászasszonyok — karjukon hatalmas kosarakkal, szaty­rokkal, türelmesen várakoz­nak, amíg a vásárlásban rájuk kerül a sor. Addig is beszél­getnek. ■— Képzeld, Erzsi — panasz­kodik az egyik fiatalassteny —, az új házunkba nem va­gyunk képesek porcelán vízve­zeték-kagylót kapni. Hát nem borzasztó? A csuda tudja, miért, hirte­len az jutott eszembe: Lehet, hogy ez az asszony annak a villogószemű, izmos csillésnek a lánya volt, aki 1932-ben azt mondta az újságírónak: „Alig keresünk annyit, amennyi a legszükségesebb dolgokra elég.. .” (—dy) évek szükségesek ahhoz, hogy a gyár bővítése befejeződjék — mondotta Jodál Sándor főmér­nök, aki még azt is közölte, hogy egy külön felelős vezetőt bíztak meg, hogy a gyár bőví­tése zavartalan és gyorsütemű legyen. A minisztériumban nagy az igyekezet, hogy minél előbb tető alá hozzák az egri nagy­üzemet, s remélhetőleg, gyors­ütemű lesz a gyár fejlődése is, sikerrel elégíti ki a hajtómű igényeket és több száznyi egri és környékbeli dolgozó talál munkát és biztos megélhetést a nagyüzemmé fejlődő egri Forgácsológyárban. Kovács Endre Tudósífiink figyelmébe! Kérjük lapunk valamennyi Iga­zolvánnyal rendelkező tudósítóját, hogy az Igazolványokat érvényesí­tésre, postafordultával küldjék be szerkesztőségünkhöz. A XXI. kongresszus az érdeklődés középpontjában Kisgyűlések az egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalatnál A Szovjeunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­ső titkárának beszámolója méltán váltott ki nagy érdek­lődést, mert azon túlmenően, hogy a hétéves terv irányel­veit előkészítő országos vita tapasztalatai alapján részlete­sen elemezte a népgazdasági terv legfontosabb feladatait — nagy elméleti jelentőségű meg­állapításokat tett a kommu­nista társadalom megvalósulá­sának feltételeiről. N. Sz. Hruscsov beszámolóját a kongresszus megkezdése óta nagy figyelemmel kísérik mind a külföldi országok, mind ha­zánk, illetve megyénk lakosai. Az egri 32. sz. Autóközleke­dési Vállalatnál tegnap a Il-es telepi üzemhelyen kisgyűlésen beszélték meg és értékelték a Hét esztendő Naponta 60 000 konzervdobozt készítenek a Hatvani Konzerv­gyár dobozrészlegén. Itt dolgozik Tóth Gézáné is. a gyár egyik fiatal, kiváló dolgozója. Mint KISZ vezetőségi tag, példa■» képpen áll a többi fiatal dolgozó előtt. A hét év alatt — amióta az üzemben dolgozik — munkájára nem volt panasz, s jelen esetben is egyike azoknak, aki selejtmentesen dol­gozik. Képünkön: Tóth Gézáné, az automata gumizógép mellet, munka közben. (Foto: KISS) beszámolót. Hétfőn az I-es te­lep dolgozói és a darabárus- telep munkásai tartanak kis- gyűlést, ahol ugyancsak meg­vitatják a beszámoló anyagát. Ügy tervezik, hogy dísztávirat­ban köszöntik az SZKP XXI. kongresszusát. Eddig még nem tapasztalt érdeklődés Az egri Autóipari Forgá­csológyárban a munkások nagy érdeklődést mutatnak a XXI. kongresszus előadásai iránt. A rádió közvetítéseit népes hallgatótábor figyeli és nagy örömmel fogadták N. Sz. Hrus- csovnak, a szovjet hétéves tervről szóló beszámolóját. A munkások percekre leállnak a gépek mellett, úgy beszélget­nek, vitatkozgatnak a nagy eseményről, hiszen láthatják, milyen magasra emelkedhet egy nép, ha erejét az ország építésére fordítja. A gyár munkásai különösen az ipar fejlődését mutató szá­mokat figyelik, és elismerően nyilatkoznak a gyorsütemű fejlődésről, többek közt arról, hogy Grúzia, a szovjet állam egyik köztársaságának ipara a hétéves terv első időszakában két hónap alatt többet termel, mint ezelőtt négy év alatt. A véleményeket figyel embe- véve, az égri Autóipari For­gácsológyár munkásai megelé­gedettek a határozati javasla­tokkal. Röpgyűlések az Egri Dohánygyárban Tegnapelőtt pártvezetőségi gyűlésen tárgyalták meg a XXI. kongresszus anyagát az Egri Dohánygyárban. A Dohánygyár munkásai fi­gyelemmel kísérik az újsá- gokban megjelenő kongresszu­si tudósításokat. Tegnap ée ma a műszak-váltásokkor röpgyű- léseken ismertették az eddigi előadásokat és a hozzászólások lényegét. Azokon a munkahe­lyeken, ahol a gépek lármája nem zavarja a beszélgetést, rö­vid, tízperces találkozókat tar­tanak, hogy a munkásokat érintő érdekes kérdésekről tá­jékozódjanak. Nem kis irigység kél az ember srívében, ami­kor ott jár az új hevesi ön- kiszolgáló bolt pultjai előtt, ahol kináltatják magukat az Ízlésesen becsomagolt áruk. Milyen jó is a siető hevesi háziasszonyoknak. Karjára veszi a kiskosarat, körülsétál az üzletben, maga veszi le a polcról, ami kell, még eszébe is jut egyik-másik fűszer, ha otthon nem gondolt volna rá. Az ajtónál elveszik a kosár­káját, leblokkolják az árut, s már mehet is hazafelé. Nem kell sorba állni kétszer-há- romszor, teszem, mint az egri Csemegében. , Elismerjük, hogy a falusi kereskedelemnek is fejlődnie kell, örülünk is a hírnek, de miért nem lehet hasonló bol­tot berendezni Ege ' ” “ Mert Egerben ilyen nincs de még híre sem, hogy U ^ , Gyöngyösön hasonló a bei?, zet Ott ugyan volt egy gyúr kiszolgáló bolt állít - örült is neki mindenki, de ma mar az sincs. Vajon nem lehetne Eger­ben, Gyöngyösön és Hatvan­ban is önkiszolgáló boltot lé­tesíteni? Hogy a városi ke­reskedelem fejlődése lépést tartson a faluval... — d. — Német Erzsébet;, Ke rekh araszt: Kérését, amely szerint az erőmű­ben szeretne dolgozni, hogy a csa­lád megélhetését biztosítsa, telje­síteni valószínűleg nehéz lesz. Ügyében írtunk a sziemélyzeti osz­tály vezető j ének. Dénes Tibor, Gyöngyös, Szer­szám- és Készülékgyár: Az üzemi tanácsról beküldött tájékoztatóját és a híreket örömmel vettük, fel­használj uk lapunk valamelyik szá­mában. Kérjük, ugyanilyen formá­ban, ha mód és lehetőség van rá, minden héten keressen fel ben­nünket levelével. Munkáját előre is köszönjük. Bozsik Ferenc, Lőrinci: ön félre­értette Megyeri József vonatkozó Fejlesztik a tehénállományt A hevesd járás termelőszö­vetkezetei az idén nagyobb összeget fordítanak szarvas- marha vásárlásra. A kömlői Haladás Termelőszövetkezet például 10 tehenet vásárol a .^VVVAAA/VVWVSAAA/NAAAAA/VSAAAAAAAAAA/VSAAAAAAAAAAAAAAA/VVSAA/WVSAAAAAAA/VVVSA/VVNAAA/WVVVNAAA/WSAA# közeljövőben. A tiszanánai Pe­tőfi Termelőszövetkezet 35 üszőt akar vásárolni, amennyi­ben megkapja a hitelt az állat­állomány elhelyezését biztosí­tó istálló építéséhez. Kétnapos megyei tanácsülés Egerben A megyei tanács január 30— 31-én kétnapos tanácsülést tart. Az ülésen Papp Sándor- né, a megyei tanács elnökhe­lyettese ismerteti a megye ok­tatási helyzetét, majd a be­Me ghalt a% alvilág királya 62 ország rendőrsége nyomozott utána számoló után a részvevők helyszíni szemlére mennek ki a megye néhány iskolájába, ahol a gyakorlatban is megis­merkednek a pedagógia külön­böző módszereivel. A tanács­ülés ismertetésére a vasárnapi számunkban visszatérünk, cikkét, ö ugyanis nőm a?t írja5 hogy Lőrinciben arra törekszenek a karszalagos rendezők, hogy Övék legyen az első pofon, amit az el­lenfél játékosára mérnek. Ez hely­telen általánosítás. Arról van sző ugyanis, hogy egyszer Lőrinciben egy karszalagos rendező megütöt­te az ellenfél játékosát. György József, Nagykökényes: Érdeklődésére közöljük, mi nem tudunk arról, hogy 100 darab gyű* fásdoboz-clmke összegyűjtéséért valamilyen nagy jutalmat kapnak a szenvedélyes gyűjtők. Csak kedvtelésből űzik a gyűjtést. Juhász Jánosné, Gyöngyössoly- mos: Az apák napjáról írt levelét megkaptuk, ezen a héten azonban helyszűke miatt közölni nem tud­juk. Kérjük azonban, hogy más« kor az Asszonyoknak0 c. róva-» tünk részére írjon minél többet a nőtanács munkáiéról, az asszon nyak tevékenységéről. Vancsik Anna, Erdőtelek: A bér* lettel kapcsolatos panaszos levelét megkaptuk. A kalauznak nem kö* telessége a bérletet kiváltani, a le* vélben említett személynek bizo* ryána szívességből hozta el. így forduljon személyesen a MÁVÁ* UT-hoz, ennyi áldozatot kell hoz* ni saját érdekében, hogy mielőbb megkaphassa a bérletet* 4 víz és a sár rontja a lignit minőségét fogták. Börtönbüntetésre ítél­ték, de hamarosan megkegyel­meztek neki. Amikor szabad­lábra került, eltűnt a párizsi alvilágban. A bűnözők császárságában is előbbi piszkos munkáját foly­tatta, csak természetesen más módon és más körülmények között. Gengszter lett, majd­nem minden bandának tagja volt és fosztogatott — de emel­lett adatokat gyűjtött a ban­davezérekről és munkatársai­ról s állandóan zsarolta őket. Megállapították, hogy öt ban­davezér fizetett neki vérdíjat. Saját bandája is volt, s ez örökös rettegésben tartotta Pá­rizs pénzembereit. Egy rablás után, amelyben 2,5 millió fran­kot zsákmányolt, égni kezdett a talaj a talpa alatt, s elköltö­zött Marseillebe. Ott is hama­rosan szervezkedni kezdett és rövidesen milliók ura lett. Las­san elszakadt bandájától, s míg azok véres verejtékkel „keresték” neki a pénzt, ő a montecarlói játékbarlangokban hajszolta a szerencsét. Időköz­ben a párizsi bíróság halálra ítélte 2,5 millió frank elrablása miatt. Amikor ezt megtudta, Ve­nezuelába szökött. Hamarosan az egész Interpol őt hajszolta. Nyomára is bukkantak de új-; ra meg szimatolta a veszélyt,; elszökött Portugáliába, s on-: nan Madridba. Amikor a mad­ridi rendőrség is rábukkant tartózkodási helyére, újra Pá­rizs felé vette az útirányt. Nem vakmerőségből tért rias­sza oda, ahol halálra ítélték, más oka volt annak, hogy ép­pen Párizsba szökött. Megbete­gedett — torokrákban. A fővá­rosba érve, hamis néven föl­vétette magát kórházba. Azon­nal megoperálták, de már nem lehetett megmenteni. A veszé­lyes betegség végzett vele. Mi­vel a kórház igazgatósága nem tudta megállapítani igazi ne­vét, a rendőrséget hívta segít­ségül. Csak akkor tudták meg, hogy hol rejtőzik az az ember, akit már 1955-ben halálra ítéltek, és akinek négy évig sikerült elkerülnie a híres nemzetközi rendőrség csapdáit. A Mátravidéki Erőműben a múlt évbein igen sok panasz hangzott el arra, hogy a pető- fibányai lignit minősége nem kielégítő. Ezt bizonyította a tröszt kimutatása is, miszerint a tervezett minőségtől rosz- szabb lignitet adtak a múlt év­ben. A gyöngyösi XII-es ak­na és az ecsédi külszíni fejtés 3 millió beruházás saját erőből A hevesi járás termelőszö­vetkezetei, az új gazdasági év­ben is jelentős összegű beru­házásokat végeznek saját erő­ből. A tervek szerint 3—4 mil­lió forintot ruháznak be, s ezt elsősorban a jószágállomány elhelyezéséhez szükséges is­tállók építésére fordítják. Az állattenyésztés fejlesztésének ugyanis egyik nagy akadálya a járás termelőszövetkezetei­ben az. hogy nem rendelkez­nek elég férőhellyel; kivételével egyik aiknaüzein ser- teljesítette minőségi ter­vet, s ez annál inkább hiba, mert a bányák adottsága le­hetővé tette volna a tervezett minőségű lignit bányászását. A minőség romlását egy­részt a Petőfi altáróban szerte­szét folyó víz, a külfejtésen található sár okozta, s most ez évben, mivel az új termelői árak is figyelembe veszik a szén minőségét, fokozott gon­dot fordítanak arra, hogy a lignitet az eddiginél tisztáb­ban termeljék. Közös állattenyésztés A csányi Üj Élet Termelő- szövetkezet az elmúlt őszön alakult, s most készített elő­ször termelési tervet. A terv tükrözi a közös állatállomány megteremtésére való törek­vést. Még ebben az évben —> mikor betakarítják a takar­mánytermést — 30 anyakocái és 20 tehenet vásárolnak. Az Interpol a napokban táv­iratot küldött abba a 62 or­szágba, amely csatlakozott a nemzetközi rendőrséghez. A táviratban a következő szöveg volt: „Hagyjátok abba René Gotteland üldözését. A körö­zött személy 1959. január 1-én meghalt.” Ez a szűkszavú értesítés volt egyben a háború utáni Fran­ciaország egyik legveszélye- sebb bűnözőjének gyászjelen- ■ tése. Az alvilágban Bajusznak ■hívták ezt az alacsony terme- •tű, de veszélyes gengsztert. ;Evekig a Montmartre réme 'volt, és ő uralkodott a párizsi ; alvilágban. Egy párizsi szana- ! tóriumban halt meg, miközben 162 ország rendőrsége üldözte l lázasan. ! René Gotteland esete nem Menne említésre méltó, ha ha- > lála nem vetne fényt egy egész >sereg ember életére és sorsára. >René ugyanis a Gestapo ügy- Inöke volt a Hitler által meg­szállt Franciaországban. Ami­dkor befejeződött a háború, és (Hitler katonáit Franciaország- < bó! is elűzték, C elandot el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom