Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

b KfiPOjSAO 1959. január 30. pénteÉ / Tájékoztatás az új nyugdíjtörvényről a Özvegyek, árvák Huszonöt százalékKal eme­lik. az 1954. előtti jogszabá­lyok alapján megállapított öz­vegyi nyugdíjat, de legalább 150 forintra. Ha olyan össze­gű volt az ' özvegyi nyugdíj, hogy annak 25 százalékos emelésével több lesz, mint ha­vi 250 forint, akkor is meg­kapja a huszonöt százalékkal emelt összegben az özvegyi nyugdíjat (például, ha 300 fo­rint volt az özvegyi nyugdíj, annak 25 százalékkal való emelése 400 forintot tesz ki.) Havi 400 forintnál több azon­ban nem lehet az özvegyi nyugdíj még abban az esetben >em, ha a 25 százalékos eme­léssel a régi özvegyi nyugdíj 400 forintnál magasabbra rúg­na ★ Tíz százalékkal emelik az 1954. évi nyugdíjtörvény alap­ján megállapított özvegyi nyugdíjakat is., azonban ezek sem haladhatják meg a havi 400 forintot, legalább azonban havi 250 forintot el kell eml­ők j Az új nyugdíjtörvény sze­rint az özvegyi nyugdíjat az özvegy kaphatja akkor is, ha munkaviszonyban áll. Tehát ha eddig azért nem kapott nyugdíjpótlékot, mert munka- viszonyban állt, most munka- viszonya mellett is kérheti és megkapja az 1954. évi tör­vény szerint 25 százalékos nyugdíjpótlékot és a 'mostani új nyugdíjtörvény szerinti 25 százalékos emelést, ha 1954 október előtt állapították meg részére az özvegyi nyugdijat. Havi 400 forintnál többet azonban nem kaphat így sem. ★ Azok az özvegyek, akik sa­ját jogon is kaphatnak nyug­díjat, továbbra is a kedve­zőbb, azaz nagyobb összegű nyugdíjat választhatják. Ed­dig, ha -a kedvezőbb nyugdíj nem érte el az 500 forintot, a másikból legfeljebb 500 forint­ig ki lehet egészíteni a kettő együttes összegét. Az új tör­vény szerint a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat együtte­sen havi 700 forintig fel lehet emelni. Ez a rendelkezés azok­ra alkalmazható, akiknek leg­alább egyik nyugdíját 1952. ja­nuár 1 után állapították meg. ★ oí S-?.ö-0id nfzllm Ahinipv Képrejtvény pályázata Melyik filmből való? k" puruv no napon keresztül egy- képei közöl a szovjet filmek­ből. a u el vek számozva vannak. Minden kép mellett egy kérdés van. amelyre válaszolni kell. A képek­kel egyidejűleg közöljük az azo­nos számú megfejtési szelvényt is. Erre a szelvényre kell beírni a film pontos címét, amelyből a ké­pet közöltük és a kérdésre adan­dó választ. A pályázaton mindenki részt ve­het. A pályázóknak 1-től 20-ig ösz- sze kell gyűjteniük a lapból kivá­gott megfejtési szelvényeket és azokat kitöltve, név és lakcím be­írásával együtt kell elküldeni a Heves megyei Moziüzemi Vállalat­hoz (Eger, Sándor Imre u. 2.). Az a pályázó, aki hiányosan küldi be * szelvényeket; illetve a megfejté­seket, díjazásban nem részesülhet. Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Az 1—20. sorszámig ösz- szegyujtött szelvények egyszerre küldendők be! A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: NYEREMÉNYEK: I. díj: 80 darab, II. díj: 50 darab, III. díj: 30 darab, IV. díj: 20 darab, V—X. díj: 10—10 darab ingyenes mozijegy. A mozijegy-szelvények beváltha­tók 1959. IX. hó 30-ig, a nyertes ál­tal megjelölt filmszínházban, bár­melyik filmhez. A szelvények be­küldési határideje február 28. Az értékelés 1959. március 10-én lesz. 4. Kinek a regényéből készült a film? SZOVJET FILM ÜNNEPE keprejtveny pályázata A film címe: 4. Felelet. a kérdésre: szelvény A beküldő neve és pontos címe. m Apróhirdetések MÜ KÖSZÖRŰS szakmába vágó munkát garanciával Orbán József­nél, Eger, Mecset u. 6. Csizmadia- csarnok mellett (udvarban.) RÄDIÖ, lemezjátszó, mosógép minden típusú háztartási gép ja­vítása garanciával, Sárvárinál, Beloiannisz u. 6. (György ényi u.) EGERBEN a Csákó környékén elveszett egy foxi-kutyá. A nyom­ravezető jutalomban részesül. Cím *. szerkesztőségben, vagy az egri erdőgazdaságnál. ESŐKABÁTJÁT most szerezze be, ne várja meg a tavaszi esőzést. Árcsökkenés — kitűnő szabás, Bodnámé, Eger, Tárkányi u. 3. NŐI fodrászt, aki önállóan dol­gozik, azonnal felveszek. Jól keres jeligére a Kiadóhivatalba. ELADÖ Gyöngyösön, Simor utca 1. számú ház, 2 szoba, 2 konyha, mellókhelyiséges, borházas, 20 mé­teres pincével. Ugyanott 7 hold különböző szőlő is eladó. Cím: Földművesszövetkezeti bolt. Gyön­gyös, Hidasi. Motorkerékpárját már most szeresse be! A megye állami és szövetkezeti szaküzleteinek jelenlegi készlete minden igényt kielégít. 125 Ucm. K. 55: 10 600 Ft 250 kcm. Pannónia: 19 900 Ft 125 kém. Danii via: 13 600 Ft 350 keni. Izs, színes: 24 500 Ft Felemeli az új törvény az árvák ellátását is. A félárvúk az eddigi minimális havi 100 forint helyett 175 forintot, a teljes árvák 150 forint helyett 250 forint teljes árvaellátás­ban részesülnek. Mezőgazdasági öregségi járadékok A volt mezőgazdasági dol­gozok járadékát az eddigi havi 120 forintról 200 forintra emeli az új törvény. Az özve­gyek 75 forintja helyett 150 forint lesz az új mezőgazda­sági özvegyi nyugdíj. A me­zőgazdasági járadékos eddig nem kapott házastársi pótlé­kot, most az is kap 50 forin­tot, akár van munkaviszonya vagy kereső foglalkozása, akár nincs, de betöltötte a 00. évét és együtt él a férjével Az 1959. január 1 után igényelt nyugdíjakra vonatkozó tudnivalók Az öregségi nyugdíjra a férfiak korhatára továbbra is 60 év, a nők korhatára 55 év. A korhatár betöltése mellett az 1959-es esztendőben 14 éves igazolt szolgálati idő alapján jogosultak a dolgozók átlagos munkabérük 50 százalékában meghatározott törzsnyugdíjra. 1959 utáni, években benyúj­tott nyugdíjigények eseteiben 1—1 évvel növekszik a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati idő, vagyis 1960-ban már 15 év, 1961-ben már 16 év és így tovább emelkedve 1970- ben már 25 szolgálati év kell majd a teljes nyugdíjra jo­gosultsághoz. A teljes nyugdíj alatt átlagos munkabérnek az 50 százalékát kell érteni. Aki­nek a teljes nyugdíjhoz szük­séges szolgálati éveikből hi­ányzik valamennyi év, az csak résznyugdíjat kaphat. A rész- nyugdíj annyiszor 2 százalék­kal kevesebb, az 50 százalékos törzsnyugdíjnál, ahány évvel kevesebb szolgálati éve van igazolva a szükségesnél. (Pél­dául 1959-ben a szükséges 14 év helyett csak 13 évet tud igazolni, 50 százalék helyett csak 43 százalékos nyugdíjat kaphat, 10 évnél kevesebb szolgálati idő alapján azonban egyáltalán nem lehet öregsé­gi résznyugdíjat sem kapni. Aki 1959-ben csak 10 évi szol­gálatot tud igazolni, annak 42 százalékos öregségi törzsnyug- díj járhat: mert 4 évvel > ke­vesebb a szükséges 14 évnél, ezért az 50 százalékból levo­nandó 4x2 = 8 százalék. ★ A rokkantsági nyugdíjra jo­gosultsághoz a dolgozó élet­korától függően kell szolgá­lati idő. így egy 22 éves kora előtt megrokant dolgozónak 2 év szolgálati idő szükséges, míg egy 55—60 év közötti dol­gozóinak az 1959-ben történt megrokkanása esetén 13 szol­gálati év kell. A két kor közé esőkre nézve fokozatosan emelkedőin van megállapítva, hány év szolgálati évre van szüksége a teljes rokkantsági nyugdíjhoz. A korkedvez­ményre jogosító munkakörök­ben a 22 életéven alul meg­rokkant dolgozónak 2 év, az 55—60 életév közötti dolgozó­nak 10 év szolgálati idő szük­séges az 1959. évben. Az 1959 utáni években fokozatosan emelkedik a szükséges szolgá­lati idő. A korkedvezményes munkakörben ez idő szerint pl. a bányászatban, kohászat­ban stb. vannak. Három rok­kantsági fokozat van az egész­ségi állapotnak, • illetve mun­kaképesség csökkenésének megfelelően. A 67 százalékban elvesztett munkaképesség csök­kenés, a 100 százalékos mun­kaképtelenség és a tehetetlen­ség, azaz 100 százalékon fe­lüli munkaképtelenség, amely esetben a rokkant mások ápo­láséra és gondozására szóiul. A 67 százalékos rokkant törzs­nyugdíja az átlagos munkabér 50 százaléka, a 100 százalékos munkaképtelen rokkant törzs- nvugdíja az átlagos munkabér 55 százaléka, a tehetetlenek törzsnyugdíja az átlagos mun­kabér 60 százaléka. Ha üzemi balesetből ered a munkaké­pesség csökkenés, akkor ez a mérték 60—65—70 százaléka az átlagos munkabérnek. SZTK MEGYEI ALKÖZPONTJA (Folytatjuk) sSf\jo44 Vezetőség választásra készül a Gyöngyösi Spartacus SK Sokun úgy vélik, hogy télen a sportkörökben, a különböző szak­osztályokban megáll az élet. Pedig ez nem így van. A sport­köri vezetők, az aktív sportolók és a sportköri tagok serényen készü­lődnek az új idényre, az új verse­nyekre, új nagy összecsapásokra.. Beszámolók, tervek készülnek, s megvitatják az elkövetkezendő új vezetőségválasztásokat. Így van ez Gyöngyösön a Spar­tacus Sportkörben is. Ez a sportkör többek között ar­ról híres, hogy a felszabadulás óta már hat gazdája volt! (MÁV GySE, GySE, Gy. Építők, Gy. Kinizsi, GYAK, Gy. Spartacus.) Gyöngyösön remélik, hogy az immár egy éve működő Gyöngyö­si Spartacus, biztosíték arra, hogy jó vezetőséggel, Gyöngyös város sporttársadalmának teljes bizal­mával megerősödve, megszilárdul és a jövőben méltóan képviseli majd a város sportéletét. Milyen legyen az új vezetőség? Az új vezetőség legyen tudatá­ban annak, hogy szocialista állam­ban élünk, ahol a sport nem lehet öncél. A fiatalok azért sportolnak, hogy egészséges, fejlett testtel, könnyen bírják el a munka okoz­ta fáradalmakat. A sport és a test-, nevelés nélkül egészséges embere­ket nevelni nem lehet! A gyermek, ha nem fut, nem ug­rál, nem edzi testét, visszamarad a fejlődésben, a felnőtt pedig, ha nem gondoskodik testmozgásokról — egészségét kockáztatja. A sport­nak azonban nemcsak egészség­fejlesztő hatásai vannak, hanem igen jó eszköz arra is, hogy kiváló erkölcsi tulajdonságokkal rendel­kező fiatalokat neveljünk, vagyis a sportolók szellemi fejlődését és jellemének formálását elősegítsük. Mivel a szocialista sport nem le­het öncélú, a vezetőség sem en­gedheti meg, hogy bármely spor­toló „valamiért” sportoljon. A tisz­ta sportszellemre mérgező hatással voltak az elmúlt évek ilyen hibái, amikor odajutottunk, hogy Gyön­gyösön akadtak olyan sportolók, akiknek munka nélkül is kitűnő fizetésük volt, s szemrebbenés nél­kül kértek játékukért cserébe összkomfortos lakásokat, pár ezer forintos lelépési díjakat stb. A vezetőség igenis, viselje szívén a sportkör, sportolói ügyét, érez­ze hivatásának a sportkör min­denkori fejlesztését, teremtse meg a lehetőségeit a tagság sportolási igényeinek minél szélesebb kielé­gítésére. A fő cél legyen a sport tömege­sítései A gyöngyösi sportot ked­velő fiatalokat minél nagyobb számban kell bevonni a sportkör munkájába, akiknek képzésére megfelelő edzőkről, tanítómeste­rekről kell gondoskodni. A sport­köri vezetőség legyen türelmes majd ezekkel a fiatalokkal szem­ben, hiszen ők lesznek arra hiva­tottak, hogy Gyöngyösön virágzó sportélet alakuljon ki. A sport tömegesítésének egyik igen fontos tényezője volna új szakosztályok létesítése. Hiszen egy város reprezentatív sportköre szinte elképzelhetetlen atlétikai szakosztály nélkül, de égetően szükség volna kézilabda-, ököl­vívó- és úszó-szakosztályok meg­alakítására. Kétségtelen, hogy a sport töme­gesítése együtt jár a létesítmé­nyek, a megfelelő felszerelés, &2 anyagi alap növekedésével is. Az új vezetőségnek a jövőben jóval nagyobb gondot kell fordíta­nia a nők sportoltatására. Jelenleg a Gy. Spartacusnak az ifjúsági leány teniszezőkön kívül nincs egyetlen aktív női sportolójal Pe­dig Gyöngyösön is de sok nő sze­retne kosarazni, r.öplabdázni, vag,y éppen kézilabdázni. Sokkal több gondot kell fordítani a jövőben az ifjúság nevelésére is. Legkiválóbb sportszakembereink nem győzik eléggé hangsúlyozni hogy a fiatalok rendszeres és szé­les körben történő nevelése a sportkörök egyik legfontosabb fel­adata. És e feladat megvalósításár következetesen végre is kell haj- tani. Az új vezetőség követeljen jobb és több munkát az edzőktől, mind szakmai, mind az erkölcsi nevelés terén. Ugyanakkor a sportolóktól több odaadást, és nagyobb szorgal­mat kell megkívánni. A testnevelési és sportmozgal­munk ellenforradalom utáni meg­szilárdulása lehetővé tette, hogy a sportkörök tagsága demokratikus választás útján saját maga dönthet arról: kiket tart arra alkalmasnak, hogy a Gyöngyös város sportját képviselő Spartacus SK vezetői legyenek. Ezért reméljük, hogy a most kö­vetkező vezetőségválasztás során olyan' megfelelő szaktudással ren­delkező, lelkes, sportszerető, ön­zetlen és ügybuzgó sportemberek kerülnek a vezetőségbe, akik nagy- lépéssel viszik majd előre Gyön­gyös város szocialista sportmoz­galmának ügyét! JANOSS IMRE Mi ú jság megyénk sportköreiben ? HEVESI TRAKTOR i a Hevesi Traktor labdarúgói már január 6-án elkezdték az ala- pozó edzéseket, amelynek során hetenkint két tornatermi, és egy mezei futóedzés szerepelt. Január 25-én a mezei edzést labdás edzés váltotta fel, utána egy tornatermi, egy pályaedzés’ és egy barátságos mérkőzés szerepel a műsorban. Február közepétől valamennyi edzést a pályán folytatják le, s ezeken már valamennyi játékos részt vesz (eddig ugyanis csak a ..válogatott keret” dolgozott, mert az általános iskolai szükség-torna­teremben minimális a férőhely). Az edzések előre kidolgozott ütemterv szerint folynak, céljuk az, hogy a játékosokat fizikailag előkészítsék a tavaszi idényre. Természetesen valamennyi játékos ellenőrző, sportorvosi vizsgálaton vesz majd részt. Február i-én és 15-én Mezőkö­vesd, illetve Kúnhegyes csapatai látogatnak el Hevesre, míg a visz- szavágókra február 8-án és 22-én kerül sor. Az idén — az elmúlt évekhez viszo­nyítva — sokkal keményebb mun­kával készül a Hevesi Traktor a bajnokságra. A tornatermi edzése­ket például Fekete László testne­velő tanár vezeti nagy szakérte­lemmel, s ahogy a fiúk mondják: lelkiismeretesen ,,kínozza” őket a részükre szokatlan gyakorlatok­kal ... A játékosok mór túl vannak a kezdeti izomlázon és fáradtságon, fegyelmezetten, frissen dolgoznak és az edzés végét jelző „egészsé­getekre, fiúk” — köszöntésre már jókedvűen hangzik a „viszontlá­tásra” válasz. Közben a sportkör is készül a február 15-én megtartandó vezető- ségválaszíó közgyűlésre és tag- könyves erére, melyet az állami gazdaság kultúrtermében rendez­nek meg. Az előkészületek folya- ! matban vannak. Felhívás Az -VIHS egri motoros turaköre díjmentes motoros és autó-szak­oktatást indít. Az első oktatásra január ifl-én, délután öt, órakor kerül sor az MHS Szabadság-tér 1. szám alatti oktatóhelyiségében. (A volt paró­kia alagsorában.) A klub tagjait és a motorral rendelkező nem tagokat szeretet­tel meghívja a szakkor vezetősége. NÉ PÜJSA6 Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 9. Telefon: 56—74, 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1, sz. Telefon: 24—44. szám. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda V., Eger. Fv.: Mandula Ernő, Eger. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter­jesztik. Előfizetési díj egy hónapra 11 forint. — Előfizethető bármely ■ postahivatalnál és kézbesítőnél* BÉLAPÁTFALVI ÉPÍTŐK A bélapátfalvi labdarúgók sem alszanak. Igaz, hogy ők valamivel későbben, január 23-án tartották meg első alapozó edzésüket, de azóta heti három ízben, kemény munkával készülnek az clkövetke­zendő tavaszi idény fáradságos mérkőzéseire. Az első barátságos mérkőzésre február 8-án kerül sor Bélapátfal­ván, amikor is az Építőknek az NB III-as Egercsehi Bányász csa­pata lesz az ellenfele. Ezt köve­tően minden vasárnap és szerdán tartanak edzőmérkőzéseket Bor- sodnádasd, Somsály és Csermely együtteseivel. Sajnos, a bélapátfalviak kitűnő kapusa, Nagy Miklós nem vehet részt az edzéseken, mivel nemré­gen épült fel agyhártya- és két­oldali tüdőgyulladásból, A fiatal kapuvédő most megy kéthetet üdülésre és csak a jó idő beálltá­val fogja ismét elkezdeni az edzé­seket. És a baj nem jár egyedül,: mert a jóképességű tartalék-kapus is a betegek listáján van! így hát Bélapátfalván nagy gondban van­nak a kapuskérdést illetően. Hiányzik az edzésekről Onódi László is, aki fegyelmezetlenség miatt hathónapi időtartamra el van tiltva a játéktól, továbbá An­tal Gyula, a kitűnő balösszekötő, aki távolmaradását be sem jelen­tette a sportkör vezetőségének, Berecz Kálmánnak vakbél-bántal- mai vannak, s így ő sem vehet részt a jelenlegi edzéseken. Mindennek az a következménye, hogy Bélapátfalván még a tavalyi­nál is nagyobb ütemben folyik a csapat fiatalítása. És ez az edzőtől még sokkal nehezebb és felelős­ségteljesebb munkát kíván meg. f rank Mária a 100 és a 200 méteres nói gyorsúszás megyei rangsorának élén A 100 és a 200 méteres női gyors- úszásban szinte ugrásszerűnek mondható a fejlődés, nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy ilyen sok tehetséges úszólánya sohasem volt még Egernek. Különösen .szembetűnik ez akkor, ha össze- tevést teszünk az átlagok között. Mind a két távon a válogatott Frank Mária vezeti a listát, 100 méteren 1:07.2-vel, (ami egyben megyei, felnőtt, ifjúsági és serdülő csúcs), 200 méteren pedig 2:30.9-el, ami ugyancsak megyei felnőtt, if­júsági és serdülő csúcsnak felel meg. A serdülőkorú, fiatal Frank Má­ria a legszebb reményekre jogo­sít, de nagyon tehetségesnek lát­szik az ugyancsak serdülőkorú Erdélyi Éva, Vajdovich Ili és a többiek is. 100 m női gyorsűszás: I. Frank Mária 1:67.2 2. Kelecsényi Zsuzsa 1:10.1 3. Gyergyák Magd« 1:10.2 4. Erdélyi Éva 1:13.0 5. Vajdovich Ili 1:13.2 6. Varga Katalin 1:13.7 7. Ringelhann Klára 1:13.7 8. Márisch Ilona 1:14.0 9. Bobori Zsuzsa 1:15.2 10. Brindza Lenke 1:15.2 11. Séra Hilda 1:15.4 12. Oláh Margii 1:15.7 13. Gál Gabi ttlS.e 14. Gál Mária L:17A 15. Stecz Judit 1:19.4 16. Csűrnek Judit 1:20.3 17. Andreánszky Judit 1:22.3 18. Mrákovics Mária 1:26.1 19. Herendi Zsuzsa 1:26.1 20. Szabó Klári 1:28.3 Átlagok: Ötös átlag: 1954: 1:14.8, I960: 1:12.2, 1956: 1:11.2, 1957: 1:12.2, 1958: 1:10.7. 200 m gyorsűszás: 1. Frank Mária 2:30.9 2. V arga Katalin 2:34.8 3. Gyergyá-k Magda 2:35.1 4. Kelecsényi Zsuzsa 2:40.4 5. Ringelhann Klári 2:42.4 6. Vajdovich Ili 2:44.3 7. Erdélyi Éva 2:47.0 8. Bobori Zsuzsa 2:50.2 9. Márisch Ilona 2:51.0 10. Tompos Erzsébet 1:00.« Átlagok: ötös átlag: 1954: 2:51.7, iyó5: 2:47.5, 1956; 2:39.0, 1957: — 1958: 2:36.7­Sportlevelezőink írják.. „ Csárádi János, siroki KlSZ-tit- kár. levelezőnk, a Pétervásáran megrendezett őszi-téli spartakiád asztalitenisz és sakk versenyeinek járási döntőjéről ír. Levele elején rögtön megemlíti azt, hogy a rendezés ismét sok kí­vánnivalót hagyott maga után, ugyanúgy, mint az ősz folyamán Pétervásáran megrendezett röp­labda-verseny, ahol a versenyzők­nek kellett alkalmassá tenni a pá­lyát a mérkőzések lebonyolításá­ra... Az említett asztalitenisz és sakk­versenyen hét csapat vett részt, s közülük három csapat értékes dí­jazásban részesült. Ez helyes. Az azonban már kevésbé, hogy a győztes recski csapat tagjai, sze­mélyenként még külön-külön díja­kat is kaptak. Borsos István például, a recskiek legjobbja azon a címen kapott ajándékot, hogy ő nyújtotta a leg­jobb teljesítményt a verseny so­rán. Ez azonban nem fedi a való­ságot, mert hiszen három mérkő­zését is elvesztette, ugyanakkor Minksz Károly, siroki versenyző minden mérkőzésén diadalmasko­dott, g valójában ő volt az, aki a legjobb teljesítményt nyújtotta. Ezt mindenki tudta, aki a verseny­nek szemtanúja volt, csak ponto­san a verseny rendezősége nem... Csárádi elvtárs a továbbiakban felteszi a kérdést: ha a verseny csapatverseny volt, miért kellett az asztaliteniszezőket egyénileg is­díjazni? Nem lett volna-e heve­sebb és hasznosabb, ha ezüst-tálca és más értéktárgyak helyett sport- felszerelést (tornacipőt, sakk-kész­letet, ping-pong ütőt) adtak vol­na? Ugyanez volt a helyzet a sakk- versenynél is. Az első két helye­zett csapat oklevelet és sakk-kész­letet kapott ajándékul, a harmadik helyezettnek azonban már csak. oklevél jutott, mert e sakk-kész­letet a legjobb egyéni játékosnak ítélték oda. És még egy: a spartakiád verse* nyékén minősített versenyzők nem vehetnek részt. Mégis, a recski csapatban minősített versenyzők játszottak és ők is jutottak to­vább. Nem kellene-e ezt utólago­san kivizsgálni? / Levelezőnk azzal fejezi be írását: Sirokban remélik, hogy a legköze­lebbi járási versenyeket jóval na­gyobb körültekintéssé1 fogják megrendezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom