Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
2 NEPOJS AO1959. január 38., szerda Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatóm az 1. oldalról.) iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfél- szeresére, az élelmiszeraz iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közműveiméi és a rakodó munkáknál. A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebbkörü automatizálása is. Hruscsov a következőkben Jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer- szükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének maradéktalan kielégítései, s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mezőgazdasági termékekben. Az 1959—1965-ös időszakban a mezőgazdaság teljes terme- ■ésének az előirányzat szerint 1,7-szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának átlagos évi növekedés-üteme nem egészen két százalék volt. A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény-termelés, az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközsel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdasag egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakában több mint évmillió traktort, mintegy három- százezer gabona-kombájnt kell szállítani a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre kerül. Az elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében is. A beruházási jellegű építkezésre, valamint a termelőerők területi elosztásának^ kérdéseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves terv-időszakban az állami beruházások volumene két billió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint _a •lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió rubelhez. Ez azt jelenti — hangés a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is növekszik. Az ideológiai kérdésről a következőket mondotta: Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és hazafiság, az új társadalom magas erkölcsi elverne!" szellemében, a marxizmus— leninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov. A kommunista nézetele és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk ipar termelése pedig 1,7- szeresére emelkedik. A vasúti teherforgalom — folytatta Hruscsov — 1965-ben 39—13 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt. A hétéves terv végére összesen súlyozta hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege. Az ipari beruházások — mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy ötszázmilliárd rubelt tesz ki, vagyis az utolsó hét év beruházásainak ösz- szegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjáalakítása, a berendezés felújítása és korszerűsítése. Hatalmas összeget fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. A lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd rubelt fordítunk az elkövetkező. hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959—1969. évi ellenőrző számai is, amelyek valameny- nyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő. Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkezendő hétéves tervben csakis akkor lehetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka termelékenysége. A tervidőszakban az ipari munka termelékenységének egy dolgozóra számítva 45—50 százalékkal, az építőiparban 60—65 százalékkal, a szovhozokban a munka termelékenységének 60—65 százalékkal, a kolhozokban pedig körülbelül a kétszeresére fog emelkedni. Hangsúlyozta, hogy a hétéves terv a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelését tűzi ki feladatul, valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján. A hétéves terv előirányozza: — A nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését; — A rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot; tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmagáktól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. A párt a maga nevelőmunkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a továbbiakban Hruscsov. — Nem azért szervezzük át' az iskolát, mintha nem volna elegendő munmintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti fővonalon állítják át a forgalmat villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly módon, hogy új hétéves tervidőszakban különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznák irányítani az összes beruházások több mint 40 százalékát. A szemestermóny-termeiés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez, megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok észszerűbb kihasználását, a mezőgazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg azelőtt például kénytelenek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni, addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabonát az orosz- országi födei'áció északnyugati kerületeiben, a balti köztársaságókban, Belorusszia számos kerületében és Ukrajna Po- leszje nevű vidékén. Ezek a kerületek most tejtermelésre, bacon-sertés tenyésztésre és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak; Terveinkben — A közszükségleti cikkek gyártásának növelését és minőségük megjavítását; — A nagyarányú lakásépítést; — A kulturális, jóléti és közellátás lényeges megjavítását. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egjiík útja. Az emberek egyéni igényeit nemcsupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősége az utóbbi években megnőtt. Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomoro- dását. Hangsúlyozta, hogy a kommunista párt mindig egyik program-feladatának tekintette a rövidített munkaidő bevezetését. Az ellenőrző számokban előirányzott rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is. kaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. A Szovjetunió Ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban legmagasabb élet- színvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké Az ipari termékek egy főna jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésében pedig mintegy negyven száA hétéves terv teljesítése után valószínűleg öt.^ 'esz szükségünk, hogy utolérjük es megelőzzük az Egyesült mókát az ipari temurtek egy főre jutó termeléseben- ". Szovjetunió erre az időpontra, sót talán már előbb is, világ- viszonylatban az első kerül mind az abszolút somokban kifejezett ipa™ Jer melés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekinteteben. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű ^őze'rne lesz a kapitalizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata igazol. Hruscsov számokkal és tényekkel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, a Nemet Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fejlődését. A szocialista országok ipari termelése 1958-ban elérte az 1937-es színvonal ötszörösét. Egyes népi demokratikus or- ' szágok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok is, miként a Szovjetunió, a kommunista társadalmat fogjak építeni. Az egy főre jutó ipari termelésben — folytatta Hruscsov — a szocialista világrendszer egészben véve már utolérte a kapitalista világrendszert. A közgazdászok számításai sze- rint a hétéves népgazdaságfejlesztési t'erv teljesítésének es túlteljesítésének eredménye- képpen, valamint a népi de-1 mokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme következtében a szocialista világrendszer országai a világ ipari termelésének több mint a felét szolgáltatják majd. A szocialista tábor országai minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék az elsőséget a világ termelésében. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapitalista vi-j lág egészében nem érte el a három százalékot. A szocialista tábor gazdasági nagy szerep6t hivatott betol- 1 ni a nemzetközi munkameg- J osztás, különösen ennek leg- | magasabbrendű formái, — a | szakosítás és a gazdasági ossz- I szehangolás. Egyedül aüva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos bitemben, mint a szocialista államok rendszerében, Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világközvélemény figyelmének középpontjában áll. zalékikal múlja felül a Szovjetuniót. — Nem kétséges —* mondotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjetunió termelésének abszolút számokban kifejezett növekedése Barátaink szívből üdvözlik a Szovjetunió kommunista építésének programját. Ellenségeink táborában az ellenőrző számok zür-zavart és fejvesz- tettséget okoztak. Nyugaton szovjet-„kihívás- ról” beszélnek — mutatott rá Hruscsov. — De ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepe— jelentette ki Hruscsov. — Már vannak óriási erők, amelyek képesek szembeszállni az imperialista agresszorokkal, és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút. . Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköz- társaság erős ipari hatalom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint a felét állítják elő, a nemzetköri helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erőviszony annyira nyilvánvalóvá lesz, hogy még a legkeményebb fejű imperialisták is belátják, mennyire reménytelen minden kísérlet, amelynek célja háborút kirobbantani a szocialista tábor ellen. így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt — mikor a világ egyrészében még fennmarad a kapitalizmus — reális lehetőség nyílik rá, hogy kikapcsoljuk a társadalom életéből a világháborút. A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára áttérve, Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Németország egyesítése felé. A békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához és módot nyújt rá, hogy Nyugat- Berlin szabad várossá váljék, s megkapja a kellő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E garancia szavatolásába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni akarunk mindezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mondotta. Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy lángra ne lobbanjon a világháború —, így hát Németország egyesítése csakis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti tárgyalások útján érhető el. Más út nincs — hangsúlyozta Hruscsov. Nem elleneztük és nem ellenezzük a szabad választásokat, — de e kérdést megint a legutóbbi nyolc évben felülmúlja az amerilcai mutatószámokat — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mértékben is megelőzi az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány főtermék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. 1965-re, — jelentette ki Hruscsov — két, bányákat és egyéb vállalatokat, majdnem négyszázmil- liárd rubelt folyósít lakások és közmüvek építésére és a nép életszínvonalának számottevő emelését tűzte célul maga elé. Másodszor, a terv teljesítése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági potenciálját, amely a szocialista országok gazdasági potenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erőinek döntő túlsúlyát a nemzetközi küzdőtéren. Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy csak maguknak a németeknek kell megoldaniok. A két német állam megállapodása út* ján, nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz külföldi hatalmak nyomásával, a német nép belügyeibe való beavatkozásukkal és a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése útján. Szeretnénk megkönnyíteni a két német állam számára Németország egyesítését, s ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövetség megalakítására vonatkozó ésszerű javaslatát, mint első lépést az NDK és az NSZK közötti állandó kapcsolat létesítésére és az össz- német szervek létrehozására. Hruscsov ezután rámutatott,- hogy "" távol-keleti feszültség fő forrása az Egyesült Államok agresszív politikája a Kínai Népköztársasággal és más békeszerető államokkal szemben. A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá India. Indonézia, Burma és a világ e vidékén fekvő más államok a békét védelmezik. Közös fellépésük az atomfegyver és a vele való kísérletek betiltásáért döntő mértékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csendes-óceán térségében. Az említett országok kezdeményezését támogatnák Japán és a csendes-óceáni medence más országainak népei. A Távol-Keleten és az egész csendes-óceáni medencében a békeövezetet, elsősorban pedig az atom- fegyvermentes övezetet lehet és kell teremteni. Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és afrikai népek nemzeti-felszabadító mozgalmát. A szovjet nép és a többi szocialista ország népei tevékenyen U.i .r gattak az arab népek iga - cát. A szovjet emb. rokonszenvét érden ' mozgalom kiváló Gamal Abdel Nassze Egyé sült Arab Köztársas, elnök-: Abdel Karim Kassze . az Irt, ki Köztársaság kor. ina. vezetője. (Folytatása a 3 oidakm-i befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen
