Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

4 NEPÜJSAG 1959. január 25., vasárnap A MEGPERZSELT LÁNYOK az egri Gárdonyi Géza Színházban zi a hazugságot és nem tud úr­rá lenni rajta. Marcellát, aki még nincs 21 éves, Németh Gabriella eleve­níti meg. Az enyveskezű, fér­jet szerezni kívánó, öltözködé­sért mindent odaadni hajlan­dó, élveteg és cinikus lány bű­nének felfedezésekor sem mu­tat megbánást, sőt romlottsága a rendőrségi szembesítések so­rán válik egyértelművé, ami­kor Lello-t, a vele szórakozó nagyvilági fiút minden érzés nélkül, bosszúból a gyilkosság­ba akarja keverni — indoko­latlanul. Az első felvonásban az előkészítés nagy feladata nyugszik a vállán, ezt — bár többször túlhangsúlyozza a külsőségeket — jól megoldja. A második felvonásban élve­teg és gátlásnélküli, de azt már nem érezzük, hogy ő a fertőben is teljes ellentéte Ná­diénak. Nadia vívódása nem hat rá, de nem is tesz olyan mozdulatot sem, amivel Ná­diét lelki vívódásaiért meg­vetné. Pedig ez a jellemből önként adódik. A karakter egy-két ilyen utalással színe­sebb lenne és fokozná a fe­szültséget. Gonoszsága a har­madik felvonás rendőrségi vallatásánál hiteles és ott tel­jes a hatása. Az előadás nagy meglepeté­se a nagyszerű drámai alakí­tást nyújtó Stefanik Irén Na­dia, a fiatal pólai menekült lány szerepében. A menekült, a folyton félő, rossz idegrend­szerű csinos lány, törvénysze­rűen jut a találkahelyre az itá­liai viszonyok miatt, de a ré­szegség sem tudja elaltatni a lelkiismeretét. Minden izgal­ma és hallgatása ellenére ő hajtja a drámát a kifejlés fe­lé. Megérdemelten kap nyílt­színi tapsot nem egyszer. Tud­ja azonosítani magát az áldo­zattal, akit átél. A második felvonás végén ezt mondja az újságírónak: „Tarasca, az én nevemet kiírhatja, csupa nagy­betűkkel. Írja meg, hogy hány­tam!. V, Írja csak meg nyugod­tan!. .De a nyomort is írja meg, ami idáig juttatott! A címbe írja ... csupa nagybe­tűkkel ...” És Stefanik Irén megrendültén zokog. Gyuricza Ottó Tarascaja, minden tolakodása ellenére is rokonszenves. A szemfüles új­ságíró és a Nadiába szerelmes férfi kettőssége néha megtöri alakítása egységét. A harma­dik felvonás záróképében el­hiteti a szerelmes férfi tiszta vonzalmát és ezzel nemes ki­csengést ad a finálénak. Pusztai Péter Lellót, a gaz­dag fiatalembert mintázza. A nagyvilági jampec kitűnő fi­guráját, szemtelenségét hami­sítatlanul kapjuk tőle és kitű­nő marad akkor is, amikor az erkölcsi szorítóban Marcella aljasságával szemben a rága- ; lom ellen védekezik. Arcán' gyorsan kergetik egymást az' indulatok és a néző nehezen • szabadul hatása alól. ! A legegyenletesebb művészi; teljesítmény Ruttkai Máriáé, a! öisztingvált, de tisztességtelen! úriasszony szerepében. Lovag! Mastropaolónét mintázza ki- • érett művészettel. A görög ■ szofistákat megszégyenítő szó-; csavarással, képmutatással és; kegyetlen haszonleléssel tartja; fenn találkahelyét, fogja meg a; lányokat és üzletfeleit és ugyan-: akkor a rothadás mélyén, ve-! szélyben és a világ felé, a csa- ■ Iád szentségével és tisztaságé- val takarózik. Letartóztatása \ előtt telefonja, urához — fe­lejthetetlen. A hitványságban megcsontosodott pénzszerző kufár viaskodik a hazudott én­jével. És ez mind-mind az ar­cán vibrál. A rendőrségi kép­ben diplomatát megszégyenítő gyorsasággal vált, hogy teljes ártatlanságát bebizonyítsa. Pe­dig csak abban ártatlan, hogy nem ő a közvetlen gyilkos. Nagyszerű alakítás. A második és harmadik fel­vonás egyik motorja Pálffy György. Széles gesztusai és fi­gurája befogják az egész szín­padot. Mindent elhiszünk róla az izzadságtól és exportügye­kig, de legjobban azt, hogy azért ő mégis csak kapitalista — az útszélibb fajtából. A Mastropaolónéval való nem éppen épületes párharca nagy nyeresége az előadásnak. A neorealista olasz filmek után nem így képzeljük el a rendőrbiztost, mint ahogyan azt Bodó György elénk állítja. A felügyelő ebben a felfogásban túlzottan használja fizikai túl­súlyát — elsősorban a nőkkel szemben. A felügyelő hosszú múltra visszatekintő nyomozó, akinek inkább ravasznak, pszichológusnak kell lennie ahhoz, hogy ilyen ügyben tel­jes sikerre vigye a nyomozást, és megállapíthassa a félvilági emberek hitványságából és fél­hazugságaiból az igazságot. A Lellóval kapcsolatos férfias párharca eleven és meggyőző. Olasz Erzsébet nehéz hely­zetben van az általa alakítan­dó Mariotti asszony szerepé­vel. Passzív ez a figura min­den ízében és kiszolgáltatott a dráma másirányú feszültségé­nek. Idegen is, a szerző sem tudott mit kezdeni vele. Ennek ellenére sajnáljuk, mint anyát, amikor lányáról ocsmányságo­kat hall. A további megperzselt lá­nyok: Kondor Klári, Móricz Il­dikó, Losonczky Aranka ée Bogdáuy Mária. Kondor Klári néhány mondatával a kiszol­gáltatott lányt formálta meg, de két eleven mozdulatával és játékkészségével Losonszky Aranka hívja fel magára a fi­gyelmet. Fábián József rendőrségi ír­noka, sikerült alakítás. A de­tektívek feladatát Béres Ká­roly ée Szendrődi Ede látják el. A szolgálólányt Szegő Zsuzsa alakítja. Kedves és naiv egyé­niség, aki nem színészkedik, hanem derűs együgyűségével figyeli a „nagyok” életét. És őszintén, elővigyázatlanul. A díszleteket Kocsis Árpád festőművész tervezte. Az első felvonás kispolgári környezete szellemes megoldásokban bő­velkedik. A mellékhelyiség el­helyezése és az előtér megol­dása rögtön és mindent meg­magyaráz a nézőnek. A máso­dik felvonás díszletei is alá­húzzák a dráma forró szaka­szát. Az ízléses jelmezeket Rácz Ilona és Nádassy Géza tervez­ték. Az előadás nagy nyeresége az egri közönségnek. Apróbb egyenetlenségei ellenére is bő­vérű drámát kap — mai embe­rekről és arról a világról, amely ma az olasz társadalmat és Rómát jellemzi. Farkas András AAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAAAAA 1959. január 25, vasárnap: 1759-ben született Robert Bums skót költő. 1919. Az „Erzsébet királyné’* ne­vű brit cirkáló legénysége megta­gadta a Szovjetország elleni indu­lásra szóló parancsot. 1959. január 26, hétfő: 1949. Aláírták a Lengyel és a Román Népköztársaság közötti ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt. 1950. Kikiáltották az Indiai Köz­társaságot. India nemzeti ünnepe. 1788. Ausztrália nemzeti ünnepe. V Névnap 0? Ne feledjük, hétfőn: VANDA kedden: JANOS — AZ EGRI városi tanács végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi ülésén az utcabizott- ságak szervezését beszélte meg. A bizottságok feladata lesz az állandó kapcsolat tartása a tanács és a lako­sok között.- KOVÁCS GÁBORNÉ, az egri városi pártbizottság mun­katársa hétfőn délután öt óra­kor az egri szákszervezeti székház kis tanácstermében a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplése címmel előadást tart. — JANUÁR 29-én az egri járási tanács végrehajtó bi­zottsága ülést tart, amelyen a járás mezőgazdasági hely­zetét értékelik. — AZ ELMŰLT esztendőben 3281 olvasója volt a Megyei Könyvtárnak. Az olvasók ott­honi kölcsönzőre^ lpjvezer, ol­vasótermi kölcsönzésre pedig 28 ezer darab könyvet kölcsö­nözték ki. — RÖVIDESEN megoldó­dik az egri Textilnagyeres- kedelmi Vállalat raktár he­lyiségének problémája. Ügy tervezik, hogy a vasútállo­másnál ötmillió forintos költséggel új raktárhelyisé­get építenek. — HÁROMEZERÖTSZÁZ darab facsemetét ültetnek el tavasszal a hevesvezekényi KISZ-fiatalok és az iskolások a község területén. — A HEVESI járási ta­nács végrehajtó bizottsága 27-i ülésén a szabálysértési eljárásokról tárgyal. Előadó: cé Szőúfd CJztim. (ßjuwpt Képrejt vény pályázata Melyik filmből való? Lapunk január 27-től 20 na­pon keresztül egy-egy jelenetet közöl majd a szovjet filmek­ből, amelyek számozva lesz­nek. Minden kép mellett egy kérdés is lesz, amelyre vála­szolni kell. A képekkel egy­idejűleg közöljük az azonos számú megfejtési szelvényt is. Erre a szelvényre kell beírni a film pontos címét, amelyből a jelenet való és a kérdésre adandó választ. A pályázaton mindenki részt vehet. A pályázóknak 1-től 20-ig össze kell gyűjteni a lapból ki­vágott megfejtési szelvényeket és azokat kitöltve, név és lak­cím beírásával együtt kell el­küldeni a Heves megyei Mozi- üzmi Vállalathoz (Eger, Sán­dor I. u. 2.). Az a pályázó, aki hiányosan küldi be a szelvé­nyeket, illetve a megfejtéseket, díjazásban nem részesülhet. Csak a lapból kivágott szel­vény érvényes! Az 1-től 20. sorszámig össze* gyűjtött szelvények egyszerre küldendők be! A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sor­soljuk ki: NYEREMÉNYEK: 80 darab ingyenes 50 darab ingyenes I. díj: mozijegy. II. díj: mozijegy. III. díj: 30 darab ingyenes mozijegy. IV. díj: 20 darab ingyenes mozijegy. V-X. díj: 10-10 darab in­gyenes mozijegy. A mozijegy-szelvények be­válthatók 1959. IX. hó 30-ig a nyertes által megjelölt film­színházban, bármelyik filmhez. A szelvények beküldési ha­tárideje február 28. Az értékelés 1359. március 10-én lesz. EGRI VÖRÖS CSILLAG 25—26-án: Amit nem lehet elfeledni EGRI BRÖDY 25—26-án: Mindhalálig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25—26-án: Robin Hood GYÖNGYÖSI PUSKIN 25—26-án: Az élet visszavár HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25—26-án: Don Juan legutolsó kalandja HATVANI KOSSUTH 25—26-án: Ház a sziklák alatt FÜZESABONY 25—26-án: Édes Anna HEVES 25—26-án: Mexikói szerenád PÉTERVÁSARA 25- én: Bum, a katona 26- án: Nincs előadás műsorai Egerben délután fél 4 és este fél 8 órakor: Megperzselt lányok (Bérletszünet) As öreg pincér Régi újságíró- kompániánk. egy vasárnap este, sé­taközben., ismeret­len vendéglőbe tért be vacsorázni. Az étlapot ta­nulmányozván, azt kérdem a pincér­től: — A porított, ugye, déli? — Nem, krémás- san, friss: most este készült. — Akkor hát — mondom, szenvedő hangon — nem ehetek belőle. -* Mert nekem vala­mi furcsa gyomor­bajom van; az or- vos meghagyta, hogy frissm pörköl­tet sohase egyek, hanem csak olyat, ami legalább is délről maradt. Ugyan, kérem, tu­dakozódjék a konyhán: nem ákadna-é véletle­nül valami kis maradékpörkölt? Mert, mondom, nekem friss pör­költet a világért sem szabad en­nem. — Nagyon saj­nálom, nagysád —, szól a pincér bá­natosan —, de ma­radék pörkölt nincs az egész házban; csakis frissel szolgálha­tok. — Akkor hát hozzon nekem egy porciót, burgonyá­val! kiáltottam diadalmas hangon. S a fiúk harsány kacagása tiszteli meg fényes ötlete­met. De a pincér, tá­vozóban, moso­lyogva legyint egyet asztalkendő­jével és visszaszól: — öreg pincér vagyok én már, krémássan! TÓTH BÉLA: A magyar anek­dotakincs*-. Három virágos szoknya ring jegy sorban. Mintha színes vi­lágot hajtott volna a sáros pa­jtái utca. Kuncogva bújnak ; össze, erre, arra hajlanak a •copfos lányfejek. Aztán mint- ;ha megelégelték volna a sétát, •gyorsabbá váló léptekkel igye­keznek az iskolába. Mire elüti ;az óra a hatot, ott ülnek ők ;is a kultúrteremmé átalakított ;nagy iskolai teremben. Fel- Izendül a kopott harmonium, s ;úgy hasad a lányok ajkán az ;ének, mint a gyolcs. is. a patai szőlőhegyen szü­retelnek, a patai leányok mind férjhez mennek;s s önfeledten énékelnek a lá­nyok, hangjuknak szűk a nagyterem, ki is oson az ab­lakon keresztül, oda csalja a legényeket. De csak az ablak alá. Ma nem lehet bejönni, ez a lányok, az asszonyok napja. Mert Gyöngyöspatán immár hagyománnyá tették, hogy minden csütörtök a 'nőiké. Ilyenkor az apák, nagy­imamák dolga, hogy rendbe- iszedjék a gyerekeket, vigyáz­zanak álmukra. ; A lányok este hatra jönnek, ;s mikor harangozni kezdik a ;hetet, egymás után sorjázna^ ibe az asszonyok is, otthono­san telepszenek be a padok­éba, előveszi ki-ki a munkáját, é Akad aki varrogatja a gyerek ! holmiját, a másik diót pucol, >— így jobb áron lehet eladni, !— a harmadik hímez. A vil­lanó tű nyomán pirosán feslik „asszonyok csütörtökje“ letek születnek, — Síkné, meg a tantestület úgy látszik ki­fogyhatatlanok ebben. S az asszonyok már el sem tudnák képzelni másként eze­ket az estéket. Vége az előadásnak, felsze­relik a kis diavetítőt, még le­vetítik Arany János Bajúsz című verséről szóló kisfilmet. A falra feszített vásznon meg­jelenik a pocakos és csupasz­szájú gazda, a sunyiképű vajda.. j Kilenc óra; Az asszonyok alig akarnak hazafelé indulni; Még mindnek van valami mondani, kérni valója. Az egyik könyvet kér, — abból, amit a babonaság ellen írtak, a másik másfélét. Lelkére kö­tik az igazgatónéninek, hogy mit küldjön a könyvtárból a gyerekkel. Aztán még megtu­dakolják, mi lesz a jövő csü­törtökön, — akkor a lakásról, az ízléses öltözködésről halla­nak majd — s végleg elkö­szönnek. Indulnak haza felé; összekapaszkodnak a lá­nyok, apró léptekkel mennek, titokban kicsit leselkedve, vaj­jen arra jámak-e még a le­gények, akiket idecsalt az es­ti nótázás. Távolabb, mint a szentjánosbogárkák, apró fé­nyek villannak, halk kis si­koly, ha vízbe merült a csizma, aztán lassan becsukó­dik az utolsó kapu is az asz- szonyok mögött. Az igazgatói lakásban is ki- húnyt a fény, pihenőre tértek a falu nevelői. Deák Rózsi Január 23-án, pénteken mu­tatta be az egri Gárdonyi Gé­za Színház Callegari: Megper­zselt lányok c. darabját. Meg­érdemelt sikerrel. A háború után szoktunk hozzá — és elsősorban az olasz filmek nézése közben —, hogy az olaszok merész és nyitott szemmel nézik, figyelik min­dennapi életüket és abban is a hányódó, a társadalmi el­lentmondásokon hol elbukó, hol a hullám taréján tornászó embert. Az élet apró mozza­natait veszik vizsgálat alá, azokat a rejtett & nyilvánosan szégyellt jellemhibákat gyújt­ják meg a drámai alkotás fó­kuszában, amelyek úgy mutat­ják a társadalmat, az olasz életet, az olasz osztályok egy­más elleni küzdelmét, hogy közben erkölcsi tanulság is adódik az esetből. Gondoljunk itt a Hűtlen asszonyok rendkí­vüli magyarországi sikerére, vagy az Egy nap a bíróságon c. novellákból álló filmalko­tásra, vagy a Róma 11 órára. Callegari rutinos színpadi szerző. Darabja a Vilma Mon- tesi ügyet teszi át színpadra. A lány mérgezéses gyilkossá­gáról annak idején bőven tár­gyalt a világsajtó. Callegari a darabból — itáliai szempon­tokra, politikai veszélyességre figyelemmel — kihagyja a fémjelzett olasz politikusok neveit a drámából, nem beszél azok erkölcsi romlottságáról, de az előkelők, a vagyonosok osztálya, az úgynevezett kö­zéposztály látszaterkölcse megkapja a kegyelemdöfést. Tényekkel bizonyítottan és el- hihetően. Callegari az első felvonás­ban szélesen ábrázolja azokat az okokat, amelyek a római lányokat általában a könnyű pénzkeresés útjára csábítják. A fiatal és csinos lány szeret öltözködni, de ahhoz nincs pénze, otthonról támogatást nem kap, sőt fizetését is haza kell adnia a nyugdíjból & egy­kori beosztása büszkeségéből élő nyugdíjas apjának. Itt,az egyszerű lány számára nem látszik más kiút. mint a pénz könnyű megszerzése — talál­kahelyen. A fiú, aki házassá­got ígért, léhűtő, nagyvilági életet él. öt nem vághatja meg, tőle nem kérhet pénzt, mert őt férjül akarja megsze­rezni. Lovag Mastrópaolőné laká­sán így találkozik Marcella sorsa Nadiáéval, a milánói gyároséval és a meggyilkolt Eddáéval. A csomó még töb­bek nyakára is hurkolódik, mert a szemfüles újságíró nemcsak szerelmes a menekült Nadiába, hanem az igazságot is keresi a fiatal és szerencsét­len Edda halála körül. A második felvonásban a találkahely fojtott és raffinált levegőjében robban a dráma bombája és onnan futnak ösz- sze a szálak a rendőrség kezé­be, hogy az igazság kiderüljön és mindenki vádlott legyen a saját Ielkiismerete előtt is. A meglepő utakat bejáró darabot Vass Károly rendezte. A drámát átélte, megértette az erkölcsi tételek igazságát, amit Callegari lépten-nyomon hang­súlyoz. Munkája legszebb ré­sze a második felvonás. Itt a jelenetek kitűnően peregnek, minden egyéniség a helyén van, nagyszerű alakítások szü­letnek a szemünk előtt. Az el­ső felvonás széles előkészíté­sét gyorsítani kell, hogy a szenvedélyek és a belső fe­szültség sűrűbb levegőt te­remtsenek a szegényes és ki­tűnően ábrázolt kispolgári la­kásban. A harmadik felvonás állóképei itt-ott lehetetlenné teszik a gyors iramot, de a befejező képben ismét a he­lyére tett mindent Vass Ká­roly. Nagy érdeme, hogy a színpadon egyéniségek mozog­nak és élnek, még akkor is, amikor az író csak elnagyolt figurákat vágott ki tollával a papírból. (Edda édesanyja, Marcella apja.) Antonio Geratti nyugdíjas őrmesterét Csapó János ala­kítja. A nagyszájú és erkölcsi­leg teljesen beszámíthatatlan lányával szemben, akinek ru­galmas nézeteit nem ismeri és nem is feltételezi, halvány alak, a mundérban eltöltött élet glóriáját festi — saját feje köré. Tehetetlen, mert nem ér­ki a rózsa a kefetartónak szánt vászondarabon. Közben beszélgetnek. Várják a többie­ket, akik egy kicsit késnek ugyan, de még a rossz idő sem tartja őket otthon. Visszahoztam a könyvet — teszi le egyik-másik az asz­talra — aztán gyorsan hozzá­teszi: most • megint ilyen szé­pet tessék küldeni a kis­lánnyal. Negyed nyolcra már vagy ötven asszony szorong a pa­dokban. Az igazgató néni — így hívja az egész falu a gömbölyű termetű, kedves mo- soiyú Síknét — feláll a tanári asztal mellé. Ma a babonák­ról beszél. Egy történettel kezdi, arról, milyen szeren­csétlenségekre is vezethet az oktalan hiszékenység. Tátimé­nak még a tű is megáll a ke­zében, úgy figyeli a szavakat. Vissza viszi a hallgatóit azok­ba az időkbe, amikor ezek a babonás hiedelmek születtek. Ki tudta, hogy miért tartják szerencsétlen számnak a 13- ast, vagy miért ruházták fel babonás tulajdonsággal a fül­csengést; Az asszonyok hol komolyan figyelnek, hol meg jóízűen ne­vetnek, mert akármelyikükkel is megesik, hogy megkérdi: na melyik fülem cseng? Poros, sárgult, régi könyvek is előkerülnek, régi régi ba­bonák gyűjteménye, jóslások, — Olvasson csak föl belőle igazgató néni — rebben a szó, de hamar pórul jár a kérdező, mert kiderül a könyvből, hogy lévén januári születésű, igen hajlamos a pletykára. Komolykodás és nevetés közben zajlik le az előadás. A lányok — akik erre az előadás­ra mast bejöhettek — a leg­vidámabbak, hiszen tőlük áll legmesszebb az egész. Köztük már aligha akad olyan, aki patai hagyomány szerint ösz- szedarabolva belesüti egy pá­ros galamb szívét a pogácsá­ba, hogy meghódítsa a kisze­melt legényt. Az öregek is elnevetgélnek a dolgokon, de azért az ál­moskönyv láttán mégis kisza­ladt az egyiknek a száján a kérdés: ugyan nézze már meg mit jelent tojással álmodni. Nem is lehet várni, hogy egy előadástól valakinek egészen megváltozzon a gondolkodása, de az „asszony csütörtökök”-nek mégis van hatásuk. Szinte ész­revétlenül formálják át az asz- szonyok gondolatvilágát. Most a babonáról volt elő­adás, a múltkor a gyermek- nevelésről, volt már arra is eset, hogy beültek szépen az iskolapadba megtanulni egy- egy nehezebb számtanpéldát, mert otthon segíteni kell egy kicsit a gyereknek. Hétről hétre itt vannak az iskolában, s hétről hétre új öt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom