Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

h NEPtlJSÄG 1939. Január 24., szombat Uj kincskereső karavánok indulnak Alaszkába ALIG EGY ÉVSZÁZADA, hogy a világon elterjedt a hír: Kanadában aranylelőhe­lyek vannak. Nosza, felkere­kedett a földkerekség kalan­dorainak, szerencsevadászai­nak hada, hogy kihasználja ezt a kitűnő lehetőséget egy szebb, gondtalanabb jövő meg­teremtésére. Egész karavánok hömpölyögtek Alaszka felé, napok alatt városok épültek fel és a fagyos északon tor- zonborz, lázas emberek kezd­ték túrni a talajt. Kutyafo- gatos szánok száguldoztak a hóborította vidéken, aranyláz­tól ittasult emberek vágták bele csákányukat a földbe és aratott a halál, ha a rosszul felszerelt aranyásókat elkapta a hóvihar. Most két indiánnak a ne­ve száll szájról-szájra Kana­dában, akik új aranyereket fedeztek fel. A Mastansi-tó melletti Chibougamau-i tele­pülést övező erdők titokza­tos suttogása csalja a szeren­csevadászokat, amióta először elhangzott az a hír, hogy ott dús aranyerek vannak. Most is sok aranyásó jön ide, akár­csak az első aranyláz idején, Csalt az a különbség, hogy a régi, tudatlan aranyásók he­lyett szakemberek özönlenek az aranymezőkre. Quebec és Montreal környékéről, sőt még az Amerikai Egyesült \11 untokból is. Még olyan is akadt közöttük, aki tógépen érkezik, és”>» ban különbözük a múlt szá­zadbelitől. Igaz, most is sok a szerencsevadász, de a mos­tani kutatóknak, az úgyneve­zett prospektoroknak külön szervezete van, és van bizo­nyos képesítésük is, úgyhogy nem a vakszerencsére bízzák magukat aranyásás közben. Elmúlt az az idő, amikor az aranyásó canoeval, egyszerű ásóval, liszttel és sóval meg­rakott tarisznyával és egy puskával felszerelve indult a szerencse keresésére. A mai aranyásók tanfolyamokon ta­nulják az aranyásás csínját- bínját, megtanulják az irány­tű és a térkép használatát, a Geiger-számiélóval való bá­násmódot, tehát könnyen meg tudják állapítani, hol akad­hatnak fémre. Maga a láz, az arany utáni hajsza azonban nem szűnt meg, még mindig érvényes az a törvény, hogy aki elsőnek talál aranyeret, azé a kiaknázósi jog. Termé­szetesen mindenkinek be keli jelentenie igényét arra a te­rületre, ahol aranyat talált és csak aztán lehet az övé az ott talált kincs, ha bizonyos illetéket lefizet. AZ URÁN UTÁNI hajsza már megszűnt, mert az ame­rikai atomerő bizottság kije­lentette, hogy nem szavatolja az uránkutatóknak az ui'án- érclelőhely megvásárlását. Le­het, hogy éppen emiatt folyik most olyan nagy hévvel a haj­sza az arany után. Még nem tudjuk, milyen eredménye lesz a chibougamau-i kutatás­nak. Lehet, hogy egy-két em­ber meggazdagodva tér vissza otthonába, de az is biztos, hogy az aranyásók nagyobb része lógó orral távozik — szegényebben, mint amikor idejött. cÁ SzL&uitL Gpllm Hímezve Képrejtvény pályázata Melyik filmből való? Lapunk január 27-től 20 na­pon keresztül egy-egy jelenetet közöl majd r szovjet filmek­ből, amelyek számozva lesz­nek. Minden kép mellett egy kérdés is lesz, amelyre vála­szolni kell. A képekkel egy­idejűleg közöljük az azonos Fe' 5 vény érvényes! Az 1-től 20. sorszámig össze­gyűjtött CTe1vr-’”-ok egyszerre ! küldendők be! A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sor-; soljuk ki: NYEREMÉNYEK: I I. díj: 80 darab ingyenes; mozijegy II. díj: 30 darab ingyené- mozijegy. III. díj: 00 darab ingyenes mozijegy. > IV. díj: 20 darab ingyenes; mozijegy. —X. díj: 10—10 darab In-« s mozijegy. nozi jegy-szelvények be-. tók 1959. IX. hó 30-ig tes által megjelölt film -1 zban, bármelyik filmhez, j ízelvények beküldési ha-; •je február 28. énekeié, 1959. március | 1‘ÍSZ. Sport levelezőink írják Megyeri Józsej gyöngyösi játék­vezető levelet küldött szerkesztő­ségünkhöz, amelyben a labdarúgó- sport mai problémáival foglalko­zik. Megírja, hogy a labdarúgó-sza­bályok nkgy része már idejét múlta és a fejlődés biztosítása ér­dekében szükség lenne azok felül­vizsgálatára. Nem egészséges pél­dául az, hogy a tartalékesapatok nem játszhatnak tudásuknak meg­felelő osztályban. De az igazolá­sok körül is van, amit helyesbí­teni kellene. Az átigazolásoknál lehetőséget kellene adni egy-egy város területén belül a kivárást idő nélküli azonnali kölcsönös át­igazolásokra. így elérhető volna, hogy a tehetséges játékosok kiha­gyás nélkül magasabb osztályba kerülhetnének és a magasabb osz­tályban már fölöslegessé vált já­tékosok alacsonyabb osztályú, de helybeli csapatban játszhatnának. Ezután a gyöngyösi pályaviszo­nyokról fest szomorú képet Me-, gyeri sporttárs. Elmondja, hogy a Népújság egyik közelmúltban megjelent számában Gyöngyös vá­ros fejlesztési tervéről olVasott. örömmel értesült arról, hogy Gyöngyös mint épül-szépül. Hiába kereste azonban a cikkben, hogy sport-telep létesítéséről lesz-e szó r- idén, — nem talált arról sem- Amilyen gyorsan fejlődik a v >s, olyan csehül áll sportpálya i iában. A felszabadulás előtt a >s lakosainak száma több mint vei volt kevesebb, mint most. :or a városnak két sportegye­■ te és két sporttelepe volt. Ma leteg sportkör működik Gyön­; jön, de csak egyetlen, rossz ál- . i űban levő sporttelep áll a sok i -toló rendelkezésére. Edzési ; okon több mint 100 sportoló azaz edzene, ha volna rá le- i iség. A sok labdarúgó nem .. el egymástól, az atléták pedig an teljesen kiszorulnak. A do- itlétáknak például jóformán mi edzési lehetőségük nincs. >gy e mostoha körülmények ■) . aére is eléggé fejlett sport­éi 2 van Gyöngyösnek, az a lel­át. sportvezetőknek és még lei­ét ebb sportolóknak köszönhető. ■ rfros szurkolói ezt tudják és nerik. De végső fokon nem szeretnék. Márpedig jobb ered­r-i s/eket megfelelő edzési lehető­ségek biztosítása nélkül elérni nem lehet. Egy új, megfelelő sporttelep lé­tesítésének kezdeményezése a ta­nácsra vár és biztos, hogy a tár­sadalmi összefogás sem maradna el. A váltógyári pálya (amely fé­lig kész állapotban van) nem old­ja meg a problémákat. Az a pá­lya alkalmas lesz majd egy kis csapat edzéseire — nyilván erre a célra is készült, —, a területe olyan kicsi, hogy arra nagyobb beruhá­zást eszközölni nem is volna ész­szerű. A továbbiakban arról ír, hogy a gyöngyösi járásban nincs labda­rúgó alszövetseg. A járási bajnok­ság irányítás nélkül folyik, arról senki semmit nem tud. Mikor se­gítenek ezen a helyzeten? Levele egy másik részében a labdarúgó-mérkőzések lefolyásáról ír. Szerinte egy-egy bajnoki lab­darúgó-mérkőzés teljesen elveszíti igazi célját. A mindenáron győzni akarás érdekében a nézőtéren és a pályán sokan semmitől sem ri­adnak vissza. És mindez azért van, mert az illetékesek nem él­nek a szabályadta és törvényadta lehetőségekkel. A fegyelmi bizottságok hozzanak szigorú ítéleteket és ne mérlegel­jenek. A szövetségek ragaszkodja­nak a szabályokhoz és ezeket a sportkörök vezetőivel is tartassák be. A játékvezetők ne nézzék el a szabálytalanságokat és ne vezesse­nek le olyan mérkőzéseket, ame­lyeken a rendezők nem képesek biztosítani azok zavartalan, sport­szerű keretek közötti lefolyását. A szakosztályok szigorúan tart­sák be azt a rendelkezést, hogy a korláton belül csak az arra jo­gosult néhány személy tartózkod­hat, az úgynevezett „kiapadón” ülve. Az edzők és a vezetők ne szaladgáljanak a partvonal mellett, utasításokat kiabálva játékosaik felé, avagy pedig sértéseket vag­dosva a játékvezető fejéhez. A rendezők igyekezzenek rendet te­remteni és ne ők legyenek az el­sők, akik a rendet megbontják. A rendezőnek nem az a feladata, hogy a mérkőzés végén az ellenfél játékosát ő üsse meg először, mint ahogy Lőrinciben tette ezt az egyik karszalagos rendező és az sem kelt valami jó látványt, ami­kor a karszalagos rendező szinte cinkosan össze mosolyog azzal % szurkolóval, aki nyomdafestéket nem tűrő módon ordítozik a pá­lya területe felé. Nem egy alka­lommal előfordult az is, hogy a rendező és a karhatalom embere egyszerűen nem hallja meg, hogy tőle néhány lépésnyire a legocs- mányabb szavakkal illetik a já­tékvezetőt, vagy az ellenfél játé­kosait. V Sajnos, a pályán sem sokkal jobb a helyzete. Az ifjúsági játé­kosok is úgy beszélnek egymással, mintha egész életükben nem ta­nultak volna mást, csak trágársá­got. Ebben főleg az edzők a hibá­sak, mert hallottam már, hogy az egyik edző a következő „utasí­tást” adta ifjúsági játékosának: „Rúgd már szét azt a taknyost, mit gatyázol annyit vele.” Ami a legszomorúbb: a játékosok, a ve­zetők és nem ritka esetben az edzők is minderre találnak ment­séget és bűnbakként a játékveze­tőt jelölik meg. Népújságunkban szoktak a játékvezetőről is írni kritikát, de még olyannal nem találkoztam, amely a játékvezetőt dicsérte volna akkor, ha a hazai csapat saját pályáján vereséget szenvedett. Talán ez azért van, mert a sportrovat tudósítói — tisz­telet a kivételnek — sok esetben nélkülözik a tárgyilagosságot. Pe­dig mindennél fontosabb volna az. hogy a mérkőzésekről szóló tudó­sítások az igazságot tükrözzék, mert a tudósítás is egyik fajtája a hangulatkeltésnek. Sok éves tapasztalat azt mutat­ja, hogy sem a játékosok, sem a vezetők nincsenek tisztában a sza­bályokkal, azért nagyon üdvös volna, ha például most, a téli idő­szak alatt a sportkörök szabály­magyarázó délutánokat lattanának vezetők és játékosok részére. Nem ártana, ha a szurkolók részére is tartanának ilyenfajta előadásokat. Befejezésül arról ír Megyeri Jó­zsef sporttárs, hogy az a játékve­zető, aki jórészt sportszeretetből nem tud elszakadni a sporttól, jó­val több megbecsülést érdemel, mint amit kap. A sportköri veze­tők, edzők neveljék erre fiataljai­kat. Neveljék fegyelmezett, sport­szerűen viselkedő, igazi sportem­berekké, akik szívvel-1 élekkel, de mindig emberhez méltóan küzde­nek sportkörük színeiért. .4 férfi pillangó- és mellúszásban megyei csúcsokkal vezetik a ranglistát lének §?■ IROKtiAz, árun alul, haláleset ! t eladó. Euer, dr. Hibái Károly j , Losoncit! S. RÉPKAl.YHAK tisztítását, át, átrakását, új kályhák *, pontosan, garanciával „ vidéken irt. Bunkóczy Jó- sonepkályhárt, Gyöngyös, I spata-v IS I. VSZONYEG eladó, Eger, * 21. (volt Krdődy-tér). I OBÁS, összkomfortos j borházzal, nagy pin- j ;öltöz hét őséggel eladó, unstem köz 3. Vince, j monda, keveset futott, [ bocsival, kd fogásta lan | rtszletre is eladó- rcJc, Lakótelep. rok házhely, Füzes- .írecfiemdi múút mel- 'dsni: Eger, Knézich érné. BONYI Állami Gaz- ! termesztésben Jártas i 'eres. Jelentkezni le- jzemélyese:.;. »d! \ :PÍHSÉG0l i ii| m>M|i ír i£ iCPOisáo _ZMP megyei bizottsága j Megyei Tanács napilapja. [ üelenlá héttel kivételével mindennap. ,ke;ztl ti szerkeszti bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca Telefon; 86-71. 56-78. sz. Felelős kiadó: íáZMP Heves megyei bizottsága , Kiadóhivatal: Bajcsy-Zsilinszky utca t. -'Z, Telefon: 24-44 szám. Postaflök: 23. as megyei Nyomda V.. Eger. i rv.: Mandula Ernő. Eger. I ratokat nem érzünk meg és ; nem küldünk vissza. x>t árusításban és olőftietés- i megyei postahivatalok tér k. Előfizetési díj egy hónapra ] rtnt. - Előfizethető bármely ; tahivaialnál és kézbesítőnél. I ■ KW méteres férfi pillangó- is megyei ranglistáját Bodnár i rás 1:09.7-es, kitűnő ifjúsági ;csal vezeti, amely egytized mu odperccel gyengébb Utassy - ía ilor felnőtt csúcsánál. Az átla- 1957-hez viszonyítva valamit ; ultak, de sajnos, meg kell ■ icUmunk, hogy igazi pillangó­■ ivai Eger nem rendelkezik, A RANGLISTA: áodnár András i:09.7 tolva László 1:14.8 Szepesi Kornél 1:17-3 ■. íjrbanovits Iván 1:27.0 5. Vli Attila 1:27.3 6. Gál Attila 1:28.7 7. lenk János 1:34.6 íobori György 1:35.4 9. Sódnál- János 1:40.0 10. Szemes Miklós 1:41.0 rvendetes viszont, hogy a 10 raj felső között öt serdülő-ver­Hidegkúti Olaszországba készül ? ti degkúti Nándor, a kiváló lab- arúgő-játékos, sole nagy csata hőse, ajánlatot kapott egy olasz csapattól edzői állásra. A csapat kétéves szerződést kí­nál, Hidegkúti csak februárra lm te a végleges választ. Hírek ti hatvani júrá.«hól A hatvani járási Testnevelési és m rttanács a Mátravidéki Erőmű­rendezte meg a járás 1959. évi : eni asztalitenisz-bajnokságát. A bajnokságon a Selypi Építők, Horti FSK, a Selypi Kinizsi, az pej Vasas, a Petőfibányai KISZ, latvani Spartacus és a Lőrinci 1 -Urna versenyzői vettek részt. A fi nőttek bajnokságában 30, a ser- i u ők versenyében pedig 12 asz­úd! teniszező versengett a bajnoki címért. A felnőttek versenyét Szabó Jó- < l, az Erőmű dolgozója nyerte, inig második helyre az ugyancsak lőj Ind Petró Gyula került. A. serdülők versenyéből az apci : yds Béla került ki győztesen, mögötte Szabó István (Lőrinci) végzett a második helyen. városban a Szabó—Petró pár ! . őzön a Katona-Liptai pár előtt. előbbiek az Erőmű, a második ht yezettek pedig a Selypi Építők versenyzői. , Ä . hatvani járási Testnevelési és -porttanács január 27-én, délelőtt erekor ülést tart a járási tanács náostermében, melyen az alábbi napirendi pontok kerülnek meg- t-g: alásra: . Beszámoló az elnökség és a írószövetségek munkájáról. A. vezetőségválasztások ta­pasztalatai, a további feladatok. Llőadó: Püspöki Győző, a járási T elnöke. senyzöt találunk, a többiek’ mind ifjúságiak. Átlagok: ötös átlag: 1954:1:18.1, 1953: 1:14.3, 1956: 1:15.6, 1957: 1:19.6, 1958: 1:19.2. A 100 és a 200 méteres mellúszás­ban változatlanul Utassy a leg­jobb, különösen kitűnő a felnőtt bajnokság során elért 200 méteres, 2:46.3-as megyei csúcsa. 100 M MELLÚSZÁS: 1. Utassy Sándor 1:16.0 2. Pócsik Dénes 1:19.1 3. Törös Károly 1:22.0 4. Denk János L.-22.4 5. Korponai Attila 1:23.9 6. Bóta Sándor 1:27.1 7. Gál Attila 1:28.0 8. Bánhidi Attila 1:28.4 9. Cseh Ferenc 1:33.1 10. Hargittai Dénes 1:34.3 Átlagok: ötös átlag: 1954: 1:19.0. 1955: 1:17.5, 1956: 1:18.6, 1957: 1:23.2, 1958: 1:26.6- 200 M MELLÚSZÁS: 1. Utassy Sándor 2:46*3 2. Pócsik Dénes 2:48.0 3. Törös Károly 2:50.6 4. Denk János 2:58.8 5. Bóta Sándor 3:11.0 6. Hargittai Sándoj­3:21.8 7. Cseh Ferenc 3:29.9 8. Visnyi István 3:38.4 9. Kovács Róbert; 3‘AOJt Átlagok; ötös átlag: 1954 : 2:59.3, 1955 : 2:51.0, 1956: 2:54.0, 1957: 2:59.8, 1958: 2:54.9. Ebben az úszásnemben is re- ménytikeltö, hogy Bóta Sándor, Cseh Ferenc, Hargittai Dénes, Visnyi István, Kovács Róbert és még sokan mások, serdülőkorn­ak..;, Katona József Brémában Brémában szombaton és vasár­nap kerül sor a hagyományos év- eleji nemzetközi úszóversenyre. A versenyen - mint mindig - most is számos élvonalbeli euró­pai úszó vesz részt, tehát a mi versenyzőinkre nem kis feladat vár. Bár a mi úszóink felkészülési időszakában ez a verseny egyál­talán nem illik bele, a szövetség mégis úgy határozott: elindítja úszóinkat ezen a viadalon, hogy ezzel is módot nyújtson nekik a nemzetközi rutin megszerzésére. A magyar színeket ezúttal csu­pa férfi-versenyző képviseli: az egri Katona, azután Magyar, Mül­ler, Dobai, Vörös, Kúnsági, Fá­bián és Budai. Hiányoljuk a listán az egri Bod­nár András nevét, aki szerintünk jobb idő elérésére képes, mint Budai. Az Üszószövetség azzal az indokolással hagyta ki a keretből Bodnárt, hogy Egerben úgy sem volt alkalma a felkészülésre ... Katona József a 400 méteres gyorsúszásban és a gyorsváltóban indul. Megmozdult az egri társadalom „Mi, az egri Kisker. Vállalat dol­gozói önkéntesen és szívesen vál­laljuk az alábbi mennyiségű tár­sadalmi munkát az egri fedett­uszoda építésénél.” * És a fehér papírlapon megszám­lálhatatlan név, megszámlálhatat­lan felajánlott munkaóra sorakozik katonás rendben egymás mögé. Férfiak, nők vegyeseit, papírra fektették elhatározásukat, hogy készek áldozatot hozni — legyen bármilyen munkáról sző — az eg­ri úszósport felemelkedéséért. Ez a kezdeményezés, ez a nagy­szerű felajánlás méltó válasz most a Magyar Testnevelési és Sportta­nács illetékesei felé, akik több íz­ben hangoztatták már: „Ha az eg­riek nem törődnek a fedett uszo~ dával, miért törődjünk mi vele...” Vasárnap elkezdődik! Yasaruap Egerben labdarúgó­mérkőzésre kerül sor az Egri SC NB ni-as és a Verpeléti Honvéd megyei I. osztályú labdarúgó- csapatai között. A mérkőzés az 1959. év nyitányá­nak számít és nagy érdeklődésre tart számot. .\z Egri SC tervszerű munkával, erős edzésekkel készül a tavaszi idényre, de Verpelétrol is kedvező híreket kaptunk, s így biztosra vehető, hogy a közönség vasárnap jó játékban gyönyörköd hét majd, A mérkőzés délután 14 órai kez­dettel kerül sorra a népkerti sala- kos pályán. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom