Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-24 / 20. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* # AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 20. szám ÄRA; 50- FILLÉR 1959. január 24.. szombat A ROMÁN—MAGYAR BARÁTSÁG ★ Kovács János: A VILÁGHÍRNÉV FELÉ ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETI HÍRADÓ ÜJ KINCSKERESŐ KARAVÁNOK INDULNAK ALASZKÁBA HÍREK SPORT Tanácsaink tömegkapcsolatáról Tanácsaink hatalmi tevékenységüket csak akkor tud> Jak megíelelően és maradéktalanul ellátni, csak akkor 1 tudnak az előttünk álló feladatok megvalósításában köz- j reműködni, ha munkájukban mindig és mindenkor a ; széles dolgozó tömegekre támaszkodnak. A tanácsok tö> megszervezeti munkájának, tömegkapcsolatának éppen | azt kell biztosítania, hogy eltéphetetlen kapcsolat alakuljon ki a tanács és a tömegek között, hogy a tanács, mint hatalmi szerv, a dolgozók millióinak támogatása, és aktív közreműködése és ellenőrzése mellett végezhesse és végezze munkáját. Az 1954-ben megszületett tanácstörvény rögzíti : .,A tanácsok ... a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre... A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában“. Mi a tanácsok feladata? Ezek: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok megvalósításának vezetése; az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatokban való közreműködés; a tanácsi szervezet működésének biztosításával, az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladat. Mindezeket tanácsaink nem tudják haladéktalanul megvalósítani, ha munkájukban nem támaszkodnak a dolgozók széles tömegeire. Hogyan tudják tanácsaink megteremteni azt a tömegbázist, amelynek segítségével az előttük álló feladatok megoldhatók? Erre sokféle mód van. Egyik: a tanácsülések megtartása. A tanácsülések feladata, hogy a párt és a kormány országos jellegű Irányelveit a helyi viszonyokban aprópénzre váltsák és megszabják azokat a tennivalókat, amelyeket az adott városban, községben meg kell valósítani. Nagyon helyes az, hogyha ezeken a tanácsüléseken nem csupán a választott tanácstagok, hanem maguk a választók széles tömegei is részt vesznek, figyelemmel kísérik tanácsi képviselőjük részvételét, tevékenységét és ha erre mód van — s valóban mód van erre — javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulnak az adott feladat gyakorlati megvalósításának mielőbbi végrehajtásához. Ha a dolgozók látják, hogy a tanácsülés elsősorban ókét érintő kérdéseket tárgyal, s hogy a tanácstagok felelősséggel végzik munkájukat a tanácsülésen, akkor mindjárt megnő a bizalom a tanács iránt. A tanácsülésekre tanácskozási joggal meghívott dolgozók is nagyban elősegíthetik egy-egy feladat megoldását. Az állandó bizottságok is a tömegek bevonásának és mozgósításának szervei. A tanács főként az állandó bizottságokon keresztül tudja szervezni az állami feladatok végrehajtását. Egy-egy állandó bizottság ugyanis széles aktívahálózatot épít ki maga körül, s albizottságainak munkájába bevonja a dolgozó tömegeket. Az állandó bizottságok kötelesek tájékozódni a dolgozók között, s azok véleményét, javaslatait, panaszait és kívánságait a tanácsnak, illetve az igazgatási apparátusnak továbbítani. Tehát, abban az esetben, ha az állandó bizottságok egyáltalán nem, vagy csak formálisan működnek, feltétlenül gyengül a tanács hatalmi és tömegszervezeti jellege. A tanácsok tömegkapcsolata, megerősítésének igen fontos intézményei végül a tanácstagi beszámolók és a fogadóórák megtartása. Ezek a tanácstagoknak, mint a dolgozók küldötteinek, a törvény által meghatározott tevékenysége közé tartozik. A beszámolók és fogadóórák elsőrendű eszközei a tömegekkel való közös kapcsolat kiépítésének. A dolgozók a beszámolókon keresztül például megismerhetik és ellenőrizhetik a tanács és a tanácstag munkáját, valamint tájékozódhatnak azokról a feladatokról is, amelyeket nekik, maguknak kell végrehajtaniuk. A beszámolókon és a fogadóórákon felszínre kerülhetnek a dolgozók bíráló megjegyzései, javaslatai, panaszai vagy’ kívánságai. A tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellegének megerősítése szempontjából rendkívül jelentős kérdés ezért a tanácstagi beszámolók és fogadóórák megtartása. Az ez évre szóló községfejlesztési tervek már ezeken az alapokon épültek fel és minden bizonnyal megyénk valamennyi községének lakossága számára megelégedéssel zárulnak majd. Tanácsaink csak akkor végezhetik jól munkájukat, csak akkor tudnak rászolgálni a dolgozó nép bizalmára, ha a tömegekkel szoros kapcsolatban állnak, s egy pillanatra sem felejtik el, hogy megválasztásuk a dolgozó nép szolgálata jegyében történt, s az emberek azt várjak tőlük, hogy az ő érdekeiket szolgálják, az ő előrehaladásukat segítsék. Tanácstagjaink minden bizonnyal rászolgálnak arra a bizalomra, amellyel őket e vezető funk- j dókba megválasztották. ! A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója Mikojan amerikai látogatásáról. a német békeszerződésről, - teilődő külkereskedelmi kapcsolatainkról, — az amerikai imperialisták közel-keleti támadó politikájáról, a termelőszövetkezetek helyzetéről és feilesztéséröi és idegenforgalmunk fejlődéséről Gyáros László, a kormány szóvivője, pénteken tájékoztatót tartott, amelyen a bel- és külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolt. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a tájékoztatóban elhangzottakat: Arra a kérdésre, hogyan értékeli Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének az Egyesült államokban tett látogatását, a szóvivő többek között elmondotta: — Véleményem szerint kevés hasznosabban eltöltött diplomatavakációt ismer a történelem, mint a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök- helyettesének amerikai látogatását. Tanúi lehettünk annak, hogy ez a magánlátogatásként indult szovjet kezdeményezés miként vált a nemzetközi élet rendkívül jelentős eseményévé a szovjet államférfi és az Egyesült Államok vezető személyiségeinek kötetlen eszmecseréje révén. — A nemzetközi viszonyokban tapasztalható enyhülés, amely megnyugvással tölti el a békeszerető embereket, ugyanakkor nyugtalanságot okoz azoknak, akik a hidegháború fenntartásából élnek. Mikojan látogatása’ erősen nyugtalanította az Egyesült Államokban tartózkodó magyar disszidensek kisszámú csoportját, amely — mint ahogy a lapokból értesülhettünk — meg akarta zavarni a látogatás baráti légkörét, és szégyent hozott magára az Amerikában élő magyarok józan és becsületes rétegére is. A hazaáruló disszidensek és más, szélsőséges elemek provokációs kísérlete szánalmas kudarcot vallott. Jellemző erre a Washingtonban történt eset. Itt Fábián Béla, a disszidensek egyik gőzös fejű főkolomposa, Mikojan látogatása alkalmával bejelentette, hogy „több ezer főnyi tömeg részvételével” tüntetést szervez. De a megjelölt időpontban a megadott helyen csupán 12 tüntető jelent meg, amiért azután (amerikai sajtójelentések szerint) egyes, „szenzációra” éhes riporterek heves szemrehányásokat tettek Fábián Bélának. A tüntetők közül emlékezhetnek Pongrácz Gergely nevére, aki — mint a sajtónk is megírta — nem más, mint a Cor- vin-közi ellenforradalmár banditák egyik volt vezetője. Ezért — hosszú idő óta először — egyetértek a New York World Telegram And Sun-ban megjelent karikatúrával. Ez egy óriási kezet ábrázol, Uncle Sam kezét, amint egy piszkos, züllött alakot emel fel nyakánál fogva, hogy megmutassa neki: az Egyesült Államok címerét mocskolta be. Egy másik ismert amerikai lap, amely még másfél—két évvel ezelőtt mint „szabadsághősökről, dicső forradalmárokról” írt e pogromlovagokról, ma már „csőcselék”-nek titulálja őket. Ügy gondolom, hogy a Mikojan látogatásáról már eddig ismert tények birtokában leszögezhetjük, hogy a látogatás kedvezően hatott a hidegháború enyhítésére, kedvező alapot teremtett bizonyos későbbi, esetleges magasabb színvonalú és szélesebb körű megbeszélések megtartásához. A Szovjetunió részéről — ez ismét világossá vált — megvan a készség a vitás kérdések békés rendezésére. Azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió jegyzékének, amely javasolja, hogy a német békeszerződés előkészítésére hívjanak össze nemzetközi konferenciát. Gyáros László idézte dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének nyilatkozatát, amelyet a Neues Deutschland budapesti tudósítóinak adott. Dr. Münnich Ferenc ebben többek között a következőket mondotta: „Véleményünk szerint a német békeszerződés megkötése jelentősen megerősítené Európa békéjét, hiszen napjainkban ezt a békét elsősorban az újjáéledő német revansizmus és militarizmus fenyegeti. A magyar nép mérhetetlenül sokat szenvedett a német militarizmus miatt, hazánkat súlyos veszteségek érték a németek imperialista hódító politikája következtében. Érthető, ha Magyarország minden békeszerető polgára őszintén óhajtja a német békeszerződés mielőbbi létrejöttét. A Szovjetunió által javasolt békeszerződéstervezet nemcsak a Szovjetunió, nemcsak a szocialista tábor népeinek érdekelt tartja szem előtt, hanem gondol a világ összes békeszerető népeire, hiszen egy felfegyverzett, sőt atomfegyverekkel ellátott revansista nyugat-német hadsereg, mindig fenyegető háborús veszély lenne Európa szívében.” Később a ihinisztertanáes elnöke, ezeket mondotta: „A jelenlegi feltételek között a békeszerződéi megkötése vezetheti el a német népet leghamarabb fő nemzeti feladatának: az ország újraegvesítésének megoldásához”. Ezekről a kérdésekről hasonlóképpen kifejtette a magyar kormány álláspontját dr. Sík Endre külügyminiszter is. A Minisztertanács nyilatkozatához nincs hozzáfűznivalóm — mondotta Gyáros László; A német konfödereáció Kérdéséről és az NDK kormányának jelzett kezdeményezéséről kijelentette: a nyugati hatalmak sorozatos szerződésszegései következtében két alapvetően különböző társadalmi berendezkedésű német állam alakult ki, amelyek mechanikus egyesítése nem járható út. A békés egyesítés reális lehetőségeit az NDK kormányának erre vonatkozó javaslatai tárták fel. A magyar kormány egyetéi azzal, hogy a két különbőz; társadalmi rendben élő állat között első lépésként konfc derációt kellene létrehozni. Kérdés hangzott el a január 15-én, Budapesten megkezdődött Duna Bizottság XVII. ülésszakával kapcsolatosan is. Erről Gyáros László elmondotta, hogy az ülésszak a folyamhajózás feltételeinek megjavítása céljából számos szakkérdésben tanulmányokat folytat, a jelenlegi ülésszakon igen konstruktív szellem, együttműködési készség nyil- (Folytatás a 2. oldalon) I szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt a megyei pártaktíva Megyei pártaktíva-üLés színhelye volt tegnap Egerben a Gárdonyi Géza Színház épülete. A járási és községi párt- szervezetek titkárai, tanácsfunkcionáriusok, a különböző üzemek és vállalatok vezetői, párttitkárai jöttek össze, hogy megvitassák a mezőgazdaság szocialista átszervezésének so- ronlevő feladatait. Részt vett és felszólalt a pártaktíva-ülé- sen Csuhaj Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa is. A párt Központi Bizottságának e munkával kapcsolatos határozata alapján Bt ró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára értékelte az elmúlt évben elért eredményeket, s ismertette azokat a feladatok, amelyek napjainkban a megye kommunistái előtt állnak. Beszélt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését gátló hibákról, s ezek felszámolásának módjairól. Az aktívaülésen többen is felszólaltak a pártszervezetek, a tanácsok, a termelőszövetkezetek részéről, s valamennyien — bírálva a meglevő hibákat, értékelte az eredményeket — azokról a módszerekről beszéltek, amelyek hasznosak a termelőszövetkezeti mozgalmak fejlesztésében. Az aktivaülés a délutáni órákban ért véget. >la értékelik a Hazafias Népfront megyei bizottságának 1959. évi művelődési tervét A Hazafias Népfront megyei bizottsága ma a megyei műve- Lődésügyi szakembereinek részvételével értékeli és megvitatja a Hazafias Népfront egész évi művelődési tervét. Az előadó Rudlof Tibor, a Hazafias Népfront munkatársa. Előadásában többek között ismerteti a szovjet-magyar barátsági hónap előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a bé- ke-világmozgalom 10 éves évfordulójának megünneplését, „Heves megye a Tanácsköztársaság idején”, valamint „Hámán Kató életrajza” című könyvek kiadásának tervezetét. Az előadás után a művelődési szakemberek részvételével megvitatják a tervezetet, majd határozatot hoznak az elfogadott javaslatok megvalósítására. — A GYÖNGYÖSI Vas- és Fémipari Vállalat ebben az évben körülbelül 70 ezer forintot kap a gépiberendezéseinek felújítására. A „Többsinvs királyfi* mesejáték Morajon A novaji Petőfi Sándor úttörőcsapat színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Benedek Elek: Többsincs királyfi című háromfelvonásos mesejátékát. A népi mesejáték Mirkó és Absalon király udvarán, valamint a pokolban játszódik le. A szereplők közül külön ki kell emelni Visnyolczki Margi- tot. Plank Miklóst és Nagy Istvánt, akik sok derűs percet szereztek a nézőknek játékukkal. De dicséretet érdemel jó alakításáért Bartók János és Stépán László is. Az új díszletek és a ruhák nagyban emelték az előadás színvonalát. A mesejátékot Stépán Lászlóné rendezte és tanította be. A jól sikerült előadás megérdemelten vívta ki a község lakóinak elismerését. Daragó István Előadás az űrhajózásról A megyei MHS rendezésében az elmúlt napokban érdekes előadást tartottak Egerben a Szakszervezeti Székházban. Mátrai őrnagy elvtárs, repülőhadmérnök „Az űrrakéta” című előadásában részletes tájé-* koztatást nyújtott az űrrakéták működési elvéről. Az MHS vezetősége elhatározta, hogy a jövőben (február hónap folyamán) ugyancsak hasonló előadást rendeznek a holdbéli közlekedéssel kapcsolatban. — A GYÖNGYÖSI városi tanács a város belső területén levő „foghíjas“ helyeket kiadja magánosok és vállalatok részére lakásépítkezésekre. A LOTTÓ e heti nyerőszámai: A negyedik játékhéten 3 574 497 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Ennek megfelelően egy nyerőosztályra 1340 436 forint nyeremény jut. A Cegléden megtartott sorsoláson a következő számokat húzták ki: 6, 39« S3. SS. 79 A lakosok és a Vízmüve dolgozóinak összefogásába < új kút született a Cifrapar meredek oldalában. A verejtékes társadalmi munkával készült kútbói bőven ömlik már a víz és a sok lakó boldogan élvezi az új helyzetet: végre nem keli az „isten háta mögül” hordani a vizet. S hogy ez mit jelent, csak az tudja igazán, aki már cinéit partnak felfelé, sokszor ólomsúlyúnak tűnő, nehéz vödröket... Köszönet érte!
