Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

/ b SlEPÜJSAtf 1959. január 23.s pent«* B jívö hónapban utazik el a Himalája expedíció A „Birne"-n keresztül vezet az út; sok függ az időjárástól Földünk tizennégy 8000 mé­ter magas hegycsúcsa közül még kettő nincs meghódítva. Ezek a 8013 méter magas Go- sainthaji Tibetben, és a 8172 méter magas Dhaulagiri, a- melynek azonban néhány hó­napon belül a „nyakára” hág­nak! Négy nemzet jelentkezett e csúcsok megmászására — az osztrákok már a jövő hónap­ban elhagyják Ausztriát, s ha a szerencse kedvez nekik, úgy az ötödik nyolcezresre tűzhetik ki a piros—fehér—piros zászlót. Az osztrák expedíció kipró­bált alpinistákból áll, akik már megjárták a Himaláját, s tapasztalatokban gazdagok. Vezetőjük Ing. Fritz Moravec A gépjármüvek rendszámtábla-cser éjére előírt műszaki követelmények Az 11953. BM. számú rendelet (KRESZ) VII. fejezet §iban előírta­kon kívül az alábbi követelmé­nyeiknek is meg kell, hogy feleljen minden egyes gépjármű: 1. A kormánymű holtjátéka nem haladhatja meg a 30—35 fokot. A kormányhoz tartozó gömb­csapoknak és függő-csapoknak rágódás-mentesnek kell len- niök. 2. A lábféket úgy kell beállítani, hogy mind a négy kerékre egy­formán és egyidőben kell hat­nia a fék-szerkezetnek. Kézifék olyan hatásos legyen, hogy az egyes sebességbe kapcsolva in­dulás esetén le kell állnia a motornak. Sí A fényszóró tükörje tiszta fon- csorú legyen. Sárga alapú fény­szóró-tükör nem fogadható el. Tehergépkocsin felszerelt hát­só fényszóró nem működhet együtt a stoplámpával, hanem külön kapcsolóval kell ellátni. §5 Vontatást jelző háromszögű tábla megvilágositásához külön v felszerelt kapcsoló szükséges. %. A Villonoknak percenként 60— 70-et kell villognia, előre fehér, hátra pedig piros fényvetítés­sel. Index-szel felszerelt sze­mélygépkocsi indexkar hossza legalább 75 mm, tehergépkocsié legalább 250 mm kell, hogy le­gyen. % Tartállyal felszerelt tehergép­kocsinál, amennyiben az nem eredeti külföldi gyári, vagy ' nem a Csepel Autógyár készít­ménye, úgy a legközelebbi gépgyárban tarfcálynyomatási próbát kell végezni es ezt írással igazolni. 7. Amennyiben nem szilánk­mentes a szélvédő üveg, úgy e helyett csak tükörüveget le­het alkalmazni. 8. Zetor vontatókat csak az első tengely alatt elhelyezett ellen­súly felszerelése esetén fogad­ja el a bizottság. (Super Zetor Vontató — amennyiben az csu­kott vezetőfülkével van ellátva — csak a KPM Autófelügyelet engedélyével vizsgáztatható le. 3. Pótkocsira felszerelt és az Épí- tőgépgyár Vállalat által forga­lomba hozott 2400 kg önsúlyú légfékkel a jármű nem vizs­gáztatható le. 10. Motorkerékpárok csak akkor kapják meg az új rendszám- táblát, ha láncvédő burkolattal el vannak látva, továbbá, ha az accumulátorral működő mo­tornál a városi és rendszámtáb­lát megvilágító lámpa a motor beindítása nélkül is ég. Amennyiben az átrendszámozási vizsgára bemutatott gépjármű a KRESZ-ben előírt műszaki köve­telményeknek és a fenti feltéte­leknek nem felelne meg, úgy az üzemben tartó, vagy tulajdonos nem kaphatja meg az új rend­szám-táblát. Súlyosabb műszaki hiány a gép­jármű forgalomból való kitiltását vonja maga után. B. M. HEVES MEGYEI RENDÖRFÖKAPITÁNYSÁG KÖZREND V. ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY Most vásárolj on ágyneműt! FEHÉR HÉT február 19 —26-ig A GYÖNGYÖS ÉS KÖRNYÉKE KISKERKSKKDISLMI VÁLLALATNÁL, Keresse iel % szak üzleteket! Ágynemű anyagok nagy választékban KAPHATOK! Motorkerékpárját mar most szerezze be! A inegrye atlanti és szövetkezeti szaküzleteinek jelenlegi készlete minden igényt kielégít. 125 kern. K. 55: 10 600 Ft 250 kém. Pannónia: 19 900 Ft 125 kém. Danuvia: 12 600 Ft 350 kém. Izs, színes: 24 500 Ft ÜS. "Kr Apróhirdetések ■§ NÉGYSZOBÁS, üSsakomfortoB esaládi ház, borházzal, nagy pin­cével, beköltözhet őség ge 1 eladó. Eger, Rottenstein köz 3. Vince, Kórháznál. A FÜZESABONYI Állami Gazda­ság zöldségtermesztésben jártas teleskertészt keres. Jelentkezni le­het azonnal, személyesen. Szőlőtermelők I figyelem ■ A PUSZTASZIKSZÖI Állami Gazdaság vezetősége értesíti a vállalatokat, hogy elme 1959. ja­nuár 1-től üzemszervezés következ­tében megváltozott. Uj címe: Fü­zesabonyi Állami Gazdaság. A FÜZESABONYI Állami Gazda­ság értesíti a gazdálkodókat, hogy a Füzesabonyban 1959. február 3- án tartandó hónapos vásáron sok kocsit, kocsi-felszerelést, kisgépe­ket és lószerszámokat ad el árve­rés útján. LEGMODERNEBB módszerrel pattanásos, foltos, mitesszeres arc­bőrt kikezel: Szövetkezet Kozme­tikája, Eger. tanár, aki 1954-ben a saipal-i, egy évvel később az Afrika- Ruwenzori-i, majd ismét egy évvel később a Himalája ex­pedíciót vezette. Munkatársai, a 26 éves moz­donyvezető, Othmar Kucera, Leobenből, a 30 éves acélko­vács, Kari Prein, szintén Leo­benből, a 28 éves bécsi fény­képész, Hans Ratay, a 31 éves Heinrich Roiss vasutas és a 30 éves szűcs, Erich Vanis. Mint orvos, a 27 éves dr. Wilfried Wehrle, a bécsi második sebéi szeti klinika orvosa kíséri az expedíciót. Az osztrákok számolhatnak a világhírű „Sherpasirda”-fő- málhahordó Dawa Lama segít­ségére, aki dr. Herbert Tichy expedíciójában is részt vett. Igen jól ismeri a „Dhaulagi- ri”-t, mivel ezen a vidéken már Két expedíción vett' részt. Kísérte 1953-ban a svájci, majd 1954-ben egy argentin expedíciót a Dhaulagirire. Ti­zenkét további „Sherpas” fog­ja az osztrákokat nehéz küz­delmükben az elsőségért segí­teni. Az expedíció részvevői feb­ruár 26-án hagyják el ^Bécset, 52 nappal később Génuából indulva, hajón teszik meg az utat Bombayig, ahová március 14-én érkeznek. Onnan Pok- hara az útirány repülőgépen. Körülbelül 200 málhahordó fogja a felszerelést Béni és Murá-n keresztül Mayangdi- kohlatal-on át az északi ol­dalra szállítani, ahol 4500 mé­ter magasságban rendezik be a főtábort. Szerencsés időjá­rásra kell az osztrákoknak számítaniok, ha nagy tervüket el akarják érni. Mindezeket a munkákat április közeoéig el kell végezni, akkor még ma­rad másfél hónap idő. Június elején várhatók a monsun-vi- harok. akkor a hegymászás majdnem lehetetlen. Egy 6200 méter magasan fekvő meredek fal lábáig há­rom tábort rendeztek be. Ezeknek a pihenőtáboroknak a létesítése teszi lehetővé a hegymászóknak, hogy az oxi­génmentes levegőt fokozatosan megszokják. Azután jön a leg­nehezebb rész, az úgynevezett „Birnenweg”, vagyis Birnen-út. — A „Bime” egy 1200 méter magas sziklacsúcs, amely alul rétegezett lapokból áll. A „Birne” még más veszedelme­ket is rejt. Sok hó van rajta, s lavinával is számolni kell. akkor pedig itt nem lehet át­kelni. Eddig még osztrák Himalá- ja-expedíció nem használt pa­lackot, de ezúttal fel kell őket ezzel is szerelni. Probléma a csoport pénz­ügyi fedezete. Az eddigi költ­ségvetés már 550 000 schillin- get tesz ki. Dacára, hogy az állami hivatalok is támogat­ják az expedíciót, az össze­gyűlt pénz mégis kevés. Aki az expedíciót támogatni akad­ja, tíz schillinges bélyeggel el­látott levelezőlapot vásárolhat. RABSZOLGÁK AZ ÜLTETVÉNYEKEN Az amazőniai őserdők poklát nem ismerőknek nehéz elkép­zelniük, hogy mi is az a clara-i Oltványok, Rip. port. alany­ba oltva. Riding, medoch, leányka, kadarka, kékfran­kos és egyéves rip. port., gyökeres alany eladó. Érdeklődni a Maklári Fmsz. irodájában. Telefon: 4. szám. A A AAAAAAA A'ATA KOM VES- TANtLÓNAK felvételre seres 15—17eves 8 általános iskolai végzett­ségű fiúkat a 44. számú Állami Építő­ipari Vállalat. Jelentkezési határidő: február 15. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. tfrpyj "v v CSERÉPKAlyháK tisztítását, javítását, átrakását, új kályhák építését pontosan, garanciával vál­lalok, vidékein is. Bunkóczy József cserépkályhás. Gyöngyös, Gyö.n- gyöepatak u. 13/1. N6PÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága ás a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca S. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger* Bajcsy-Zsilinszky utca 1. sz. Telefon: 24-44. szám. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda V.. Eger. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban é3 előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter­jesztik. Előfizetési díj egy hónapra 11 forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. szárazság, mely elpusztítja az állatot, a növényt és megaszal ja az embert. Az elemi csapások hozzáse­gítik az 'emberkereskedőket, hogy „rabszolgákat” vigyenek az ültetvényekre, vagy az ama- zóniai őserdők mélyére, ahon­nan visszatérés nincsen. Amíg Sao Paoloban fehér­színű felhőkarcolók emelked­nek az ég felé, amíg a mérnö­kök újabb és újabb ásványi kincseket fedeznek fel Minas Geraes állam mélyén, amíg naponként tízezrek vagyonokat vágnak zsebre, addif? Brazília északi vidékein a nyomor és a kétségbeesés űzi a szerencsét­len parasztságot egy korty vízért, ehv falat kenyérért dél felé. A tömegsport eélju és jelentősége A tömegsport elsődléges célja, hogy a lakosság legszélesebb ré­tegei, de elsősorban ifjúságunk felismerje a testedzés fontosságát és testet-lelket üdítő hatását a szervezetre. Közvetett cél, hogy a sport nyújtotta jellemnevelő hatá­sokat kihasználva, erőssé és egész­séges gondolkodásúvá neveljük if­júságunkat. A test edzése nem a mai kor monopóliuma: jelentőségét már az ókorban a spártaiak és a rómaiak is ismerték és helyesen értékelték. Évszázadok során mintegy ver­senytársak voltak a testkultusz és tudomány nevelői. Az utóbbi évti­zedek folyamán azonban egyre jobban rájöttek az emberek arra, hogy a. kettő nemhogy ellentétes volna, hanem inkább jól kiegészí­tik egymást. Ezt a gondolatot leg­frappánsabban az ismert magyar közmondás fejezi ki: „Ép testben ép lélek.” A magyarságot vérmérséklete, adottsága, virtuskodása, vetélke­dés! hajlama különösen alkalmas­sá tette a sportra és nem vélet­len, hogy az ősi lovagi tornák, harci játékok — ha megszelídült formában is — mélyen bevésődtek népünk életébe. A mindennapi életben is gyakran láttunk példá­kat, amelyek megerősítik e követ­keztetésünket. Ha egy kisgyermek megszületik és erős, egészséges, a szülők boldogan büszkélkednek vele és mondják: „olyan, mint egy vasgyúró”. Ha pedig véletle­nül gyenge, vézna a csemete, ak­kor minden eszközt és módot megragadnak arra, hogy izmossá, erőssé, edzetté neveljék. A későb­bi évek során — ha tudat alatt is — még mindig nagy szerepe van a testi fejlettség fokozásának és ma már alig van olyan szülő, aki nem ismerné el a sport, a játék nyújtotta lehetőségeket ezen a té­ren. A gyermekek játékkedvét, spor­tolási, testfejlesztési lehetőségét a beiskoláztatás során éri el az első zökkenő, a tudás megszervezése, az egyre szélesebb skálájú ismer retek elsajátítása szinte automati­kusan kevesebb-kevesebb időt en­gednek a testedzésre, játékra. A tudásvágy, a tanulni akarás ebben az időszakban igen sok fiatalt ál­lít súlyos dilemma elé. A jobb tanulmányi eredmény elérése ked­véért hátát fordít a sportnak ép­pen abban az időszakban, amikor talán a legnagyobb szüksége len­ne fejlődő szervezetének a rend­szeres edzésre. A szülők és a pe­dagógusok nagyobbik része még ma is ellenszenvvel, vagy legjobb esetben közömbösen fogadja a sport térhódítását. A nevelésügy és a sportélet legfelső szervei azonban már felismerték a rend­szeres testedzés, a sport jellemfor­máló erejét és hatásos intézkedé­sek történtek a helyes arányok ki­alakítására. a most lerakott is­kolai sportélet alapjai nemcsak az ifjúságunk egészséges testi fejlő­dését szolgálják majd, de néhány év múltán a versenysportnak is soha nem látott utánpótlást bizto­sítanak. Az iskolai sport célja ter­mészetesen nem lehet nagy verse­nyek rendezése, vagy rekordok hajszolása, inkább a legkülönfé­lébb sportágak megismertetése és megszerettetése az ifjúság hajla­mainak figyelembevételével. A ta­nulóifjúság sportra nevelése peda­gógusaink egyik legnagyobb fel­adata, egyben az igazi tömegsport kifejlesztésének legreménytkeltőbb ígérete. Ennek hatása és jelentősége leg­főképpen a serdülő korban és az emberré formálódás időszakában mutatkozik meg. A rendszeres sport űzése levezeti a fiatal test­ben kifejlődő feszültséget, kifej­leszti az egymás eredményének megbecsülését, megakadályozza a káros szenvedélyek elhatalmaso­dását. a test edzésének ízt, színt ad a csapatjátékok legkülönfélébb fajtája és a versenyek, mérkőzé­sek, ahol az ifjúság nemes vetél­kedésekben mutatja be ügyessé­gét, munkabírását: egyben a né­zők olyan széles táborának nyújt­ja a legnemesebb szórakozást, amelynek társadalomformáló ereje szintén nem lebecsülendő. A szo­cialista rendszer minden vonalon segíti a sport minél szélesebb kö­rű kifejlődését. Sportegyesületeinek ezrei várják az iskolából kikerülő ifjúságot, szakszervezeteink pedig minden dolgozónak biztosítják a sportolási lehetőséget. Az élő sportot jelentő sok száz­ezres ifjúság mellett igen nagyje­lentőségű a vezetők, az intézők, az edzők, játékbírók, szövetségi vezetők hatalmas tábora, akiknek napi munkájuk mellett szinte má­sodik énjük a sport. Ha a társa­dalmi munkások nagy tömege mellé hozzávesszük azokat, akik hivatásszerűen foglalkoznak a sporttal, vagy az egyre fejlődő sportszergyártó ipar dolgozóit, akiknek ez biztos megélhetést je­lent, nyugodtan elmondhatjuk, hogy hazánk legnagyobb tömeg- mozgalma a sport. A mezei futás jelentősége labdarúgóink felkészülésében A labdarúgók mezei edzésének az a célja, hogy megalapozzák az egész bajnoki évre szükséges álló­képességet. Nagyon kell vigyázni, hogy az állóképesség fokozása nehogy a gyorsaság rovására menjen. Leg­helyesebb, ha a mezei futásban váltakozó erejű futásokat, gyalog­lást és pihentető sétát is közbe­iktatunk. Egy 1500 méteres mezei futás esetén például így lehet sza­kaszokra bontani a távot: 200 m. mérsékelt iramú futás, 100 m. gya­loglás, 200 m. futás, két könnyű beleerősítéssel, 50 m. séta, közben ki- és belégzés, 100 m. erősebb gyaloglás, 200 m. mérsékelt iramú futás, 200 m. lassú futás, két-há- rom beleerősítéssel, 50 m. séta, 200 m. gyaloglás. 200 m. lendületes kezdetű, de fokozatosan csökkenő futás, majd séta és légzőgyakorla­tok. A terep lehetőleg változatos, fákkal és bokrokkal tarkított dombos helyen legyen, öt—tíz cen­timéteres hóban nyugodtan lehet mezei edzést tartani, csak arra kell vigyázni, hogy az idő ne le­gyen túlzottan párás, és a hideg ne legyen mínusz 10 foknál na­gyobb. A játékosok meleg öltöző­ben öltözködjenek, de felszerelé­sük ne legyen túlságosan meleg, mert ez a mozgásban gátlólag hat. Az edzés után mindenféleképpen biztosítani kell a melegfürdőt. Természetesen, mint minden ed­zést, így a mezei edzést is, alapos bemelegítésnek kell megelőznie. Itt is érvényesülni kell a foko­zatosság elvének, ezért a futás távját lassan emelni kell. Először csak annyit adagoljunk, amennyi a szervezetet nem veszi túlságosan igénybe. Azok a csapatok, amelyeknek megvan a lehetőségük, iktassanak közbe-közbe tornatermi, gimnasz­tikái edzéseket is. Ha erre nincs mód, akkor a szabadban kell tar­tani sokoldalú testfejlesztő, gim­nasztikái gyakorlatokat. Az edzők feltétlenül vegyék fi­gyelembe a játékosok teherbíró képességét, s ha valamelyiküknél erős fáradtság lépne fel, azonnal küldjék el sportorvosi vizsgálatra MÉSZÁROS BERTALAN edző Heves megye sí-bajnoksága elé A Heves megyei Sí-Szövetség el­készítette a megye ifjúsági és fel­nőtt sí-bajnokságánák verseny- kiírását. A bajnokságot 1959. január 31-én és február l-én rendezik meg Mátraházán, illetve a Kékesen. MHS munka Boldogon Boldog községben 1957. elején alakult meg a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség alapszervezete. Az akkor kitűzött célokat csak részben tudták valóra váltani s ennek fő oka az volt, hogy a fel­sőbb szervek csak az elméleti ki­képzéshez biztosítottak a hallga­tók részére anyagot. Pedig szük­ség lett volna a kiképzés sikeré­hez megfelelő technikai felszere­lésre is. * A gyakorlati kiképzések zavar­talan biztosításához kitűnő szak­emberek állnak rendelkezésre, többek között Brunner István, a község iskolájának igazgatója, Lu­kács Dezső, a községi tanács v. b. elnöke, Vprga Férenc, a községi tanács v. b. titkára. Az alapszerv most tervbe vette, hogy a közel jövőben MHS nagy­gyűlést rendez, amelyre meghívja a község fiatal és idősebb lakóit, akik részére előadást tartanak az MHS fontos feladatairól és a szö­vetség fontos honvédelmi hivatá­sáról. Az alapszerv tagjai remélik, hogy az idén mindenben megkapják a szükséges támogatást, biztosíték­nak látszik erre, hogy Szűcs Fe­renc járási instruktor személyesen is lent járt Boldogon és fentiekre ígéretet tett. MAKÁDI JÓZSEF, MHS elnök. Az őszi—téli spartakiád hírei A gyöngyösi járásban is megren­dezték az őszi—téli spartakiád asztalitenisz egyéni és csapat- bajnokságát 47 részvevővel. Örvendetes dolog, hogy olyan községek is indítottak csapatot, amelyek még nem vettek részt já­rási bajnokságokon. így Halma j- ugra és Márkáz. Hiányoltuk viszont Adács, At- kár és Nagyréde versenyzőit. Eredmények: Női egyéni: 1. Madarász Teréz (Nagy fügéd), 2. Fajt Istvánné (Nagyfügéd), 3. Harman Ella (Már­káz.) Férfi egyéni: 1. Trabalik István (Gyöngyöshalász), 2. Csillik Leven­te (Gyöngyössolymos), 3. Bokk Gyula (Márkáz.) Női csapatban: J. Nagy fügéd, 2. Márkáz. Férfi csapatban: 1. Gyöngyös­solymos. 2. Karácsond, 3. Márkáz, Ameiinyiben a hőviszonyok nem lennének kedvezőek, az időpont későbbre lesz elhalasztva. A bajnokság részletes prog­ramja: Január 31., 9 óra: Felnőtt és if­júsági műlesiklás, Kékes, északi pálya. 13 óra: Felnőtt és ifjúsági lesiklás, Kékes, déli pálya. Február 1., 9 óra: Futóverseny, Kékes (10 km. felnőtt férfi, 8 km. fiú ifjúsági, 8 km. felnőtt női és 5 km. leány ifjúsági). 13.30 óra: Ugróverseny a mátraházi posta mögötti sáncon. A bajnokságon az egyesületek által benevezett igazolt és érvé­nyes sportorvosi engedéllyel ren­delkező versenyzők indulhatnak. A 800 méteres férfi gyorsúszás megyei listáját Katona József or­szágos felnőtt és ifjúsági csúccsal vezeti. Ezen a távon kitűnő ered­ményt ért még el Bodnár András és a serdülő korú Szepesi Kornél. A legjobb idei eredmények: 1. Katona József 9:40.4 (országos felnőtt és ifjúsági csúcs.) 2. Bodnár András 10:35.3 3. Szepesi Kornél 10:35-6 4. Utassy Sándor 10:41.2 5. Pócsik Dénes 10:41.7 6. Bolya László 11:51.0 7. Bíró József 11:55.2 Az 1958. évi ötös atiag: 10:26.8 1500 méteren ugyancsak Katona József a rangelső, egészen kiváló felnőtt és ifjúsági országos csúcs­csal, amellyel a világranglistán az előkelő ötödik helyre került. L. A 4/2/1958. (II. 20.) MTST SZ. határozat Mintaalapszabály rész 25. §-a utoLáó bekezdésének módo­sított szövege: „A közgyűlésen választásnál és személyi kérdésekben is a szava­zás nyíltan történik.” * 2. A soronkövetkező alapszabályt elfogadó közgyűlések határozatké­pességének megállapításához és a rendes, illetve pártolótagok fogal­mának tisztázásához az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Rendes tagok: a sportegyesü­letekben aktívan sportolók, ver­senyzők, továbbá azok a szemé­lyek, akik az elnökségben (vá­lasztmányban) vagy szakosztályok­ban tisztséget viselnek. Nevezési határidő: 1959. január 28. (Magyari István, Gyöngyösi Kórház.) A nevezésekhez az érvé­nyes sportorvosi igazolványokat is csatolni kell. Az egyéni győztesek éremdíja­zásban részesülnek, a csapat-győz­tesek oklevelet kapnak. Egyéni számokban legalább öt, csapatver­senyben legalább három induló esetén nyerhető el a bajnoki cím. A sorsolást január 29-én, 18 óra­kor ejtik meg a gyöngyösi kórház kultúrtermében. A rajtszámokat — igazolvány el­lenében - a verseny előtt közvet­lenül kell átvenni. MAGYARI ISTVÁN, a megyei si-szövetség elnöké. 1. Katona József 18:13.9 (országos felnőtt és ifjúsági csúcs.) 2. Ringelhann György 20:26.6 100 m férfi hátúszás: 1. Lökös Lajos 1:17.6 2. Bolya László 1:18.3 3. Mártonfy Lajos 1:18.3 4. Szepesi Kornél 1:18.8 5. Katona József 1:19.1 6. Bánhidi Attila 1:19.6 7. Kapcsok Ferenc 1:19.6 8. Toros Károly 1:20.0 A megyei felnőtt csúcsot Válent Gyula tartja l:09.5-el. Átlagok: ötös átlag: 1954: 1:14.2. 1955: 1:13.3, 1956: 1:14.0, 1957: 1:16.7. 1958: 1: 18.4. Tizes átlag: 1954: 1:18.1, 1955: 1:16.5, 1956: 1:17.5. 1957: 1:19.2. 1958: 1: 19.9. Ezek a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, egyben vá­laszthatók is Fentieken kívül hasonló jogolt illetik meg azokat a személyeket is, akiket a sportegyesület elnök­sége rendes tagoknak nyilvánít. b) Pártoló tagok: azok a szemé­lyek, akik a sportegyesületet anyagilag támogatják, illetve aki­ket a sportegyesület elnöksége pártoló tagoknak nyilvánít. Ezek részt vehetnek a sportegye­sület munkájában, tanácskozási ioggal és közgyűléseken is. Budapest,. 1959. január. Hegyi Gyula s. k. einftfc» Hosszú tárukon Katona József ragyogó eredményeket ért el, hátúszóink változatlanul gyengélkednek... 4 Magyar Testnevelés! és Sport Tanács Elnökségének 1-1/1959. (I. 13) sz. MIST határozata a 4/2,1958. (11. 20.) sz. MTST határozat módosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom