Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-03 / 2. szám
4 KÉPÚJSÁG 1959. január 3„ szombat Jó eredmények és nagy tervek i megyei népművelés munkájában Az új év elején megkeres- < a megyei tanács művelő- sügyi osztályának népműve- ■i csoportját, ahol az elmúlt i munka iránti ' érdeklödé- nkre és a jövő évi terveKre natkozóan Vass Gyula cso- rtvezető az alábbiakban tá- coztatott: — 1959-ben fő feladatunk a pművelési munkában a inkásosztály és a parasztság zött végzett kulturális és ágnézeti nevelómunka. Az célunk, hogy a városok és vak közötti műveltségi szint- lönbség minél kisebbre zsu- rodjék. Ebbői a célbó.1 a oó- igszervezetekkel együtt je- itős programot dolgoztunk A hatvani járásban és a inkáslakta területeken fel- ;rjük a munkásság kulturá- ellátottságát és igényeit, a vési és a füzesabonyi járás- n a termelőszövetkezetek, ami gazdaságok és gépállo- isok kulturális igényeit és sblémáit derítjük fel, mig egri járásban a világnézeti vei és lesz hangsúlyossá, főit; ismeretterjesztő előad i- c formájában. A bükki fáikban szívós munkát kell ytatnunk a különböző szek- c haladást gátló hatásának ^szüntetésére. A pétervásári és hevesi já- .ban a cigánykérdést tanul- uiyozzák munkatársaink, a ángy ősi járásban a nemze- ígek által lakott falvak kérőit és igényeit tárják fel. — Ez az alapos munka 1959. én kezdődött, jövő május- n fejeződik be. A felmért es ■galapozott igények szerint népművelési munkába gyö- res fordulat áll be. — A munkásság körében gzett népművelési munká- n már eddig is jelentős xlmények mutatkoznak, lapátfalván, a cementüzemi ltúrotthon és a tanács is- :retterjesztő clőadásoikat :rvez. Ecséden a Külszíni téseknél levő munkásszállá- cban ugyancsak előadások ngzanak ed, gyakran 150— ) ember előtt Gyöngyös ameiben is hasonló a hely- . Az MTH iskolák és álta- >an a munkáslakta terüle- c részére a rendszeres nép- ivelési munka fokozott se- ése, — ez évi programunk leskérdése. A megyei népművelési mun- általános mérlege és utána öntevékeny kultúrcsopor- c munkájáról Dienes Tibor, népművelési csoport elő- ója beszélt. — Az öntevékeny csoportok inkáját elsősorban a menynyiségi növekedés jellemzi, A kulturális seregszemle megmutatta, hogy a megye városaiban és falvaiban élénk az érdeklődés a kultúrmunka iránt, de aZ alapos bírálat szerint a minőségi szint még a kívánt alatt marad. — Jelentős javulást mutat a színjátszó csoportok munkája. Műsorpolitiká'uk megváltozott. A népszínművek műmagyarkodásai és műparasztjai szívós munka áfán lefogytak a színpadokról, operetteket is csak olyan helyen adnak elő, ahol elfogadható és nívós zenekarok működnek. Serényen dolgoznak több helyén új magyar darabok bemutatásán, szovjet színműveket is betanulnak. — A megye öntevékeny kultúrcsoportjainak felvonulása és mérlegretevése volt a Hámán Kató kulturális seregszemle. A seregszemlék járási megrendezését még értékesebbé tette az, hogy a kialakuló hagyományoknak megfelelően, Gyöngyösön a Mátrai napok keretében, az egri járásban a Felsőtárkányi-tónál, a hevesi járásban a kiskörei Tisza-parti találkozó formájában rendezték meg. A festői környezet, a rendezés talpraesettsége az ifjúság nagy részvételét biztosította és így hatásuk sokszorosa volt egy esetleges kultúr- otthoni rendezvénynek. Az elmúlt: esztendő zenei eseményei közül meg kell említenünk az Egerben megrendezett Éneklő Ifjúság Hangversenyét. Külön kell szólnunk jelentősége és méretei miatt, de az fűért sikere miatt is a IV. Egri Dalosünnepről, amelyet Egerben a Mártírok tere festői szépségű környezetében rendeztek meg. Az ország különböző részeiből 36 kórus érkezett a dalosünnepre Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, öttevényről, Budapestről 8 kórus, Salgótarjánból, Miskolcról, Diósgyőrből, Szolnokról jöttek az énekeseik. Felemelő élmény volt a több ezer főnyi hallgatóság számára az össze» gyűlt 1700 énekesből álló kórus megszólalása. A Heves megyei napok keretében ismét rendezett a művelődési osztály dalosünnepet, megyei népi-zenekari hangversenyt. Nagy érdeklődés kísérte a Suha—Csemiczky-zene- kar élménybeszámolóját, amelyen külföldi szerepléseik során szerzett hangulataikból és zenei gyarapodásukból adtak elő. A Heves megyei napok negyven kiállítása közül tizenhat kulturális jellegű vólt. Tízezer főnyi közönséget vonzott az őszön a gyöngyösi Szüreti daljáték, a maga nemében páratlan méretű kezdeményezés. A daljátékot megtekintette. dr. Münních Ferenc miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja is. Gyöngyösön zeneiskola indult és ez megyénkben jelentős állomása kűltúrforradal- m úriknak. Említésre méltó Vá- mosgyörk példája. A szülők vettek egy zongorát, hogy ötven gyermek zenét tanulhasson Remek példája ez a kezdeményezésnek és a művelődni akarásnak. Az 1959. éves tervről nagy vázlatokban és csak kiemelkedőbb célokra utalva, az alábbiakat közli Dienes Tibor: — A jövő év központi kérdése számunkra a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának méltó megünneplése lesz. A művelődési osztály a KISZ-szel együtt rended meg az ünnepségeket és az ifjúsági kulturális seregszemlét is enne a célnak a szolgálatába állítja. A munka jó megszervezésére a művelődési osztály módszertani útmutatót és tájékoztatót bocsát ki. A márciusi seregszemlén helyi és körzeti bemutatókat tartunk, hogy a fejlődést lemérhessük és hogy az egyes csoportok a mások munkájából és eredményeiből tapasztalatokat szerezhessenek. A kórusokat nevelni igyekszünk. Különösen nagy súlyt fektetünk a jövőben a munkásmozgalmi dalok és indulók bemutatására. A tavasz folyamán nagy eseményt jelent majd Egerben az Északmagyarországi Kamarazenei. Fesztivál megrendezése, amelyen a terület minden jelentős kamarazenekara megmutatja tudását. Május elején rendezik még az Úttörő dalos találkozót, május végén pedig, a Gyöngy-Örsi Művelődési Ház rendez nagyszabású találkozót a megye legíobb fe'nött kórusai részére. Az V. Egri Dalosünnep megrendezése az év reprezentatív eseményének ígérkezik. Ugyancsak nyárra tervezik Egerben az Országos Népművészeti találkozót, amely három hétig fog tartani. A találkozón részt vesznek majd az egyetemek, a főiskolák és a tanítóképzők szakkörei, szak- kollégiumai, az akadémiák vezetői, professzorok és külföldi szakemberek. (f. a.) Névnap C? Ne feledjük, vasárnap: TITUSZ 1959. január 3, szoínbat: 1839-ben született Thaly Káltfnán történetíró, (120 éve.) 1909-ben halt hieg P. I, Djakonov kiváló orosz örVostudós és sebész, '50 éve.) — 418 SZÁMOSÁLLATTAL, rendelkeznek az egri járás termelőszövetkezetei A tervet közel negyvennel túlteljesítették és így 100 holdra már 28 darab számosállat jut. — AMERIKÁBA exportált december hónapban 9000 10 köbcentis orvosi fecskendőt az Egri Finomszerelvénygyár. — POROSZLÓN 3 tsz és 5 tszcs működik. A község összes szántóterülete 4500 hold és ebből 2179 már a szocialista szektorhoz tartozik. — A MÁTRAVIDÉKI Erőműben 100 főre növekedett a KISZ-tagság létszáma. Ezért alapszervezeteket szerveznek, hogy jobban el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. — 1959-BEN 30 000 forintot fordítanak az egerszóláti Bre• zovai-íéle kastély tatarozására és rendbehozatalára. — A Selypi Cukorgyár a lőrinci munkásházak felújítása, ra 196 000 forintot költ ebben az évben. — NYOLCVANEZER forintos állami költséggel utat épitenek ebben az évben , Maklar .községben, Az útépítéshez már a tavasszal hozzákezdenek. — Dr. ALMASI KABOLY orvos temetése a hatvani temetőben szombaton délután három órakor lesz. Almási-család. Egerben este fél 8 órakor: Viktória, (Bérle tszünet) Merénylet — ellenem Mély megdöbbenéssel és őszinte felháborodással olvastam a sótokat a fogyasztói árak részleges módosításáról, arról at intézkedésről, amely alapjaiban forgatta fel minden viharon keresztül is eddig megőrzött lelki nyugalmamat. Én nem tudom, mi van ebben az országban, itt már igazán élni se lehet. Nesze neked boldog új esztendő és miegymás: felemelték a kötél és a zsákszövet árát, nem beszélve arról a merényletről, hogy drágább lett a nád és a gyékénylemez, valamint a vatta és néhány vegyszer. Az ember él és tervez gyanútlanul, s életébe, tervei közé, mint derült égből a ma villámcsapás, úgy vág be az ilyen emberellenes intézkedés. Éltem és terveztem: szép, derékban Svájfolt zsákszövel-ruhát, vastagon vattázva. a vállbán egy kis gyékénylemez alátéttel, mellben nádlemezzel feszítve. Almaimban már fel is öltöztem eme igazán egyéni ás sajátos ruhába, sőt arra is gondoltam, hogy kötélből jó meleg turbánt csináltatok a téli hónapokra., s azt nyáron is lehet hordani, csak le kell kérni az emberfők a fejéről... londom, már erre is gondoltam és másra is, amikor fölt ez a felháborító intézkedés és itt állok télvíz idején zsákszövet- ruha, kötélturbán nélkül... S ezt nevezik életszínvonal emelésnek, ezt nevezik a dolgozókról való fokozott gondoskodásnak. Járhatok meztelenül, járhatok rongyo- , san. Az én szememet nem lehet holmi olcsóbb zsírral, eltörölt százalékkal, csontnélküli hússal, alacsonyabb áru nylon-holmival és kordbarsonriyal kiszúrni. Én nem hagyom magam félrevezetni, tusom, amit V’dok. "rab adságról beszélnek itt és én nem járhatok zsákszövet-ruhá- ’■m, vállbán egy anékénulemez alátéttel, nem járhatok, mert felment az ára. Angol szövetből egy öltönyre csak. i. csak, de zsákszövetre manavsag már nem telik aZ, egyszerű dolgozónak Magyarországon. Ezt ajánlom szives fegyelmébe a Szabad Európa rádiónak! (egri) Az angol Rank filmgyártó cég elkészítette új filmjét. Az emlékezetes éjszaka címmel. Az új produkció a Titanic katasztrófáját viszi ismét vászonra. Rendezője Roy Backer. * Moszkvában és a Szovjetunió több nagy városának filmszínházában kínai film- fesztivált rendeztek. Ennek keretében bemutatták a Futballisták, A pálmák éneke és A szakasz folytatja a harcot című filmeket. 1 ! * Az egyik hollywoodi filmcég filmet akar készíteni Csehov Három nővér című müvéből. A címszerepeket Audrey Hepburn, Ingrid Bergman és Sophia Loren játszana* Turgenyev Előeste című szovjet—bolgár koprodukciós filmjének nagy sikere van Szófiában. A kritika szerint a nézőnek az az érzése, hogy a hősök egyenesen a könyv lapjairól léptek a vászonra és az olvasók elképzelései tökéletesen megegyeznek a film készítőinek elképzeléseivel. Elkészült az első koreai fihtt- vígjáték, Menyeink és vejeink címmel. köznél*fejleszt érire •’ 181893 forint Domoszló község a jövő esztendőben ugyancsak több tízezer forintot kap községfejlesztésre. A bevétel összesen 181 893 forint, amelyhez a község lakosai még 127 500 forint értékű társadalmi munkát biztosítanak. Úgy tervezik, hogy ezt az összeget a járdák, utak és a közvilágítási, lámpák létesítésére fordítják. kopogtatta a fémfalat: r- Azt hittem, hogy maguk sokkal tehetségesebb emberek. Mert ezt a kamrát, őszintén szólva, elég ostobán tervezték meg! — Elismerem — felelte az előbbi^ közvetlenséggel Harwood, gyors és jelentős pillantást véve társára. A másik elsápadt és összeszoritotta az álllcapcsát. Látszólag nem történt semmi különös. Ki tudja, hogy mikor, hogyan értelmezhető egyik-másik ember viselkedése? Ha ez a beszélgetés más körülmények között folyik le, Scseglov mérnök valószínűleg nem tudta volna ilyen élesen megfigyelni azokat az aprósá gokat, ameli ek nagyon sokat elárulnak ugyan, mégis majdnem mindig észrevétlenek maradnak, Harwood szemében csak egy pillanatra villantak fel a megvetés, gúny és a káröröm, jelei. És Smith is csak egy baljós tekintetet vetett Harwood- ra. De Scseglov megérezte hogy Harwood és Smith ellenségek. Titkos ellenségek. A rút öreg valószínűleg irigykedik a fiatal és szép férfire, de ugyanakkor tart is tőle.^A fiatalember viszont lenézi, kigúnyolja az öreget. Azért mindig óvatos: sohasem lépi át a kötelező korlátokat. Smith dühös szem- villanása mellesleg azt bizonyította, hogy a. kamrát vagy ő, vagy valamelyik beosztottja tervezte. Igazán nem kellett volna az öreg csontot felingerelni, de hiába. Scseglov nem tudta türtőztetni magát: — Egyébként bocsánatot kérek. A kamra szerencsétlen megkonstruálása — s itt kis szünetet tartott, mintha gondolkozna: — Mister Smith bűne. ha nem tévedek. Harwood segédje megrezzent, de nem szólt, Harwood ■ledig felnevetett: — ön tetszik nekem. Mister 'sekloff! ön talán varázsló?... ?agy gondolatolvasó? — Nem, én csak a gazemberek »esőjébe látok — felelte gúnyosan a. mérnök. Smith egészen közel lépett hozzá, s fejét válla közé húzta. mintha, rá akarna ugrani r,nlkan. fenyegetően mondta— Majd megtudod hogy kik „gazemberek"!... És imád'■ozni fogsz a halálodért, de én nem hagylak meghalni. Nem én’ — Pszt!... Mister Smith csak tréfál. Nagy tréfamester!... — mondta Harwood, s vállánál fogva a folyosóra tuszkolta Smith-t. — Mi pedig most beszéljünk úriemberek módján. A tréfálkozáshoz lesz még elég idő... ha Muter Csekloff szeret tréfálkozni. De amikor Smith eltávozott, Harwood levette magáról a. kedvesség és a fesztelenség álarcát, s szigorúan igy szólt: — Üljön le, kérem. A segédemnek igaza van: ő tényleg meggyötri az embereket. Az ön elődje, egy kiváló mérnök, nem is bírta ki ebben a kamrában, öngyilkos lett. Akkor majdnem elkergettem Smith-t. Mert túl kegyetlen. Közönséges. Láthatta, hogy tombolt, amikor ön a kamra konstrukcióját említette. Ilyen ő mindig... A munka pedig temérdek... De ne higgye, hogy én itt az emberölés valamilyen új, tökéletes eszközét találtam fel. Egyáltalán nem. Sőt: az emberiség boldog jövőjéről van szó. Felfedezéseim magasztosak és korszakalkotó jelentőségűek. Az élő agy titkát már- már teljesen kiderítettem. S ön bizonyára megsejtette szerkezeteim. működését, őszinte leszek: a „koncertet”, ahogy ön nevezte, csak, azért kellett megrendeznünk hogy az akaratát megtörjük. Mert maguk, oroszok, olyan csökönvösek, mint a szamarak Nekem pedig segítőtársra szövetségesre van szükségem. Azt javaslom tehát, hogy dolgozzunk együtt. (Folytatjuk.) teljesített katonai szolgálatot. Neki eleve ilyen éles és gonosz lehetett a hanghordozása. „Ezek szerint Smith a másik.” Harwood közelebb lépett hozzá cs tovább kérdezősködött: \— Hogy érzi magat, Mister Csekloff? — Nem is rosszul, Mister Harwood. Befejezték már a „koncertet”? Amikor Scseglov a logikai gondolatsor végére ért, kis ideig még magába folytatta választ, s ez a kényszeredett szünet gúnyos és öntudatos színezetet adott szavainak. Harwood, bárhogy uralkodott is magán, nem tudta leplezni csodálkozását. — Hogyan, ön tudja a, nevemet? — Igen. És nemcsak én. Magának már régesrég a vádlottak padján lenne a, helye. — Nagyon megnyugtató — mosolygott Harwood — De én nem sietek. Maga azonban amint látom, már hűvösre került. Scseglov lassan kimászott az asztal alól, lekicsinylőén végigmérte a helyiséget és megalatt, végigmérte a belépőket és nem válaszolt. Szándékosan játszotta meg a tehetetlen, minden iránt közömbös embert, hogy ideje legyen a tájékozódásra. „Jonson, Smith, Harwood... — emlékezett vissza a mérnök. — De kik ezek?” Akárcsak egy háromisme retten algebrai egyenletet kellett volna megoldania. Három vezetéknevet ismert, kettőnek a hangját is hallotta, de az arcát még egyiknek sem látta. Scseglov először azt hitte, hogy ezt az egyenletet nem lehet megoldani. De a következő pillanatban már így okoskodott: ...Jonson a csapatszállító páncélautóban volt. Smith pedig csak akkor jelent meg, amikor ideérkeztünk a. börtönbe. Az ö hangjuk vem. ilyen. Tehát az egyik itt nem lehet más, mint Harwood”. Most már azt kellett kiderítenie, hogy ki követi Har- woodot: Jonson vagy Smith? Jonson olyan szaggatott és parancsoló hangon beszélt, mint egy katona. Pedig bizonyos, hogy ez a hosszúkezű, töpörödött emberke sohasem (15) — Elég! — legyintett Harcod. — Menjünk oda hozzá. ’. kérlek, ne nézz úgy, mint y farkas, mert az ember skomor Ze>!2 a tekintetedtől. Harwood felállt és az ajtó é indult. Smith pillantásá- n, ahogy ránézett, valóban tt valami farkasszerű, aztán kapcsolta a televíziós kellékei és utána bicegett. Lifttel ereszkedtek le a 'd alatti helyiségbe. Hosszú '.yosón mentek keresztül, jjd• megálltak a kamra előtt. : ajtón kis számtábla: „5”. — Csend! — suttogta Harcod. — Váratlanul nyissunk ... Amikor a fémajtó gyen- n megzördült, Scseglov tud- már, hogy érte jönnek, ionnal ki kellett volna búj- a az asztal alól, de erre már ■m volt ideje. Az ajtó kinyílt ketten álltak a küszöbön: y fiatal, jóképű férfi meg y hosszú kezű, ötvenes em- :r. — Hogy van, Mister Csek- ff? — kérdezte barátságosan fiatal. Scseglov kényelmesebben ?lyezkedett el az asztal