Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-12 / 275. szám

6 NEPÜJS AG 1958 december ÍZ, péntek Van-e ember, kit a tengeri halászat csodálatosan izgalmas élményei közömbösen hagy­nak? Ügy hiszem, nincs! Nincs és engemet is az él­mények iránti vágy késztetett arra az elhatározásra, hogy a szárazföldet egy időre felcse­réljem a KOL 47-es árbocos- 6al és megírjam riportomat Hajónk már jó két napja hasítja a Balti-tenger szürke hullámait. Víz és víz minden­felé, amerre az ember lát Balra, a látóhatár szélén nagy sötét folt jelzi Bomholm szi­getét ami után mo-t úgy epe- kedak, mint mackó a méz után. Bevallom őszintén, rosszul érzem magam, — megvisel a tengeribetegség. A KOL 47-es könnyű testét ide-oda dobál­ják a játékos hullámok, ami félelmet keltő látvány, de a halászok végtelenül nyugodtak és egykedvűen kezdik húzni a hálókat A két 17 méteres há­ló ritmikusan mozog a hul- lámtarajokan. Nézem őket, de arcamolyan zöld lehet, mint az éretlen al­ma, mert a kapitány megszán és úgy rendelkezik, hogy fe­küdjek le pihenni egy-két órára. A pihenő határozottan hasz­nált, s most újra itt állok a fedélzeten, figyelve az árbocos flotta tündéri táncát a hullá­mok tetején. A víz habosán torlódik, ahogy a kis motor kezdi fel csavarni a kötelet, s 3 tenger színén megjelenik a háló. A szemek sóvárogva mered­nek a feltörő vízgyöngyökre, amelyek alatt kétségbeesetten fickándoznak a foglyul ejtett halak. Vajon lesz-e jó fogás, vagy a balszerencse szegődött hozzánk? A gép erősen dübörög, a feljébb-féljebb emelkedő háló ezüstösen csillog a napsütés­ben. Még. egy perc és töménte­len mennyiségű hering ömlik a fedélzetre. Még az olyan szárazföldi patkányt is, mint én vagyok, elfogja a buzgósag és feledve a tengeribetegség fájdalmait, segíteni kezdek a munkában, a halak osztályo­zásában. A KOL 47-es, amely néhány napig az otthonom volt, a „Bárka” flottába tartozik. A flotta több mint 300 külön­böző típusú hajóból és vitor­lásból áll. Pillanatnyilag há­rom ilyen flotta halászik a Balti-tengeren, ami közel 1000 hajót jelent! A flották halászati báziso­kat bérelnek Kuxhavenben, a Német Szövetségi Köztársa­ságban, sőt Belgium egyik ki­kötőjében is és évi 100 ezer torma halra tehető a zsákmá­nyuk! óriási mennyiség! Kü­lönösen, ha a számokat ősz- szehasonlítjuk a háború előtti évek számaival. Jelenleg öt kilogramm hal jut fejenként Lengyelország lakosaira; ezt a mennyiséget azonban 12 kilogrammra akar­ják növelni azáltal, hogy eme­lik a hajók számát, s évi há­romszázezer torma halat fog­nak. Mert a hal, különösen a tengeri hal, nagyon fontos eledel. A legnagyobb problémát a 6ok hal raktározása, feldolgo­zása jelenti. Nagyteljesítmé­nyű fagyasztókra van szükség és rengeteg vagonra, hűtőko- csira, füstölőre. A KOL 47-es közben telje­sen megtelt heringgel, s na© vargabetűvel elindult a kikötő felé. Ügy éreztem, mintha ki­cseréltek volna. Rájöttem, hogy már nem félek és biz­tonságban érzem magam, hiá­ba dobálják a hullámok kis hajónkat, amelynek fedélzete alatt most két vagannyi hal van összezsúfolva. A hajó berendezése szinte tökéletes. Bőven van hely raj­ta a motorok, a különböző tartályok és az ivóvíz számá­ra is. Az öt személy részére be­rendezett lakás minden kom­forttal el van látva, állandó rádió- és távíróösszeköttetést tart fenn a szárazfölddel és más tengeri hajókkal. Igazán mesterműve a lengyel hajó­építő iparnak! Nem csodálom, hogy a kül­földi cégek mind több és több hajót vásárolnak tölünk. Késő éjszaka volt. hogy Ko- lobrzeg kikötőjébe értünk, ahol hajók hosszú sora állt ki-» futásra készen. Kikötöttünk. Az első, szt- razföldön megtett lépések na­gyon furcsák voltak, úgyhim- bálództam, mintha még min­dig a hajón lennék. Nehéz volt az út, de azért mindig szívesen gondolok vissza a KOL 47-esre és de­rék hja! ászaira. Eakar János eszperantó fordítása nyomán Olvasóink ügyeimébe! Vasárnaptól folytatásos regényt közöl a Népújság Vasárnaptól — december 14-től — lapunk folytatás­ban közli ,3 világ uralkodója’4 című tudományos, fan­tasztikus regényt. ,3 VILÁG URALKODÓJA“ az utóbbi évek elbeszük prózájának egyik legizgalmasabb alkotása. Témája rendkívül időszerű, meseszövése pedig a detektív- regények kalandos fordulataira emlékeztet. Mire használják fel a különleges rádiósisakot, amely fokozott működésre serkenti az agyat, amelynek segítsé­gével a legtávolabbi hangokat és a legrégibb emlékeket is érzékelni lehet? Győz-e az emberiség az embertelenséggel szemben? — erre ad választ „A világ uralkodója“ című re­gény, amelynek cselekménye a hajótöréstől a kémszervezet működéséig, a maláj-partizánmozgalomtól a különleges val­latás! módszerekig számos meglepetést tartogat az olvasó számára. SZOMBATON, ESTE 7 ÓRAKOR, a brüsszeli világkiállításon díjat nyert ruhákból és a legjobb fazonokból diva them utató A TISZTI KLUBBAN Ákos Stefi, Dalmady-Perczel László es a honvéd-zenekar közreműködésével. I Belépődíj 10 Ft. Jegyek az Állami Áruházban kaphatók. mwmttSrsmwvmmvue» Eger és Környéke Földművesszövetkezet textiláru raktározására megfelelő raktárhelyisé­get bérbe keres Eger város területén. Cím: Eger, Ámyékszala utca 3­- A, A. A. .4. -4. -á. . Heves megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi V, keres felvételre a gyöngyösi és a hatvani fiókjához; 1. szakképzett kereskedőse­gédeket. valamint 2. a kereskedelemben több éves gyakorlattal rendelke­ző dolgozókat. Jelentkezés: a Fűszert köz­pontjában, Eger, Bajcsy- Zsilinszky u. 15. szám Eger és Környéke Földművesszövetkezet textil- és cipőszakmában jártas KERESKEDÖSEGÉDEKET keres felvételre! Jelentkezni: Eger, Ámyékszala u. 2. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy az ÉVVÉGI leltarunkat december 20-tól 1959. január 15-!g tartjuk meg. Miután ezen idő alatt a2 árukiadás teljesen szünetel, kérjük, hogy megrendelé­seiket időben juttassák el vállalatunkhoz. Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat AZ EGRI Ingatlankezelő Vállalat építőanyag-ismerettel rendelkező, gyakorlott raktárost keres. Jelent­kezni lehet a Marx Károly u. 10. sz. irodájukban. SZÖVETKEZETI Kozmetikánk - han szépségápolás, tartós szempil- laíestés. Elektromos úton teljes szőrtelenítés, száraz, pattanásos arcbőrét garanciával kikezeljük. Füzesabony, Szihalmi u. 53. Tele­fon: 78. MÜKÖSZÖRÜS szakmába vágó munkát garanciával Orbán József­nél. Eger, Mecset u. 6 Csizmadia- csarnok mellett (udvarban.) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora december 12-én, pénteken Egerben a Szakszervezeti Szék­házban délután 8 órai kezdettel: Rákóczi hadnagya frerome As MSZMP megyei trtzotteáea és a Megyei Tanács napilapla. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. ■Szerkeszti • szerkesztő bizottság Szerkesztőség- Eger. Beloiannisz utca S. Telefon 56—n, 56—» es. Felelés kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal! Eger, Bajcsv-Zsilinszky e. t, Telefon 34—44. Pcstaüók: SS, Heve« megvei Nvomda Du Ezer Fv.: Mandula Ernő. Eger Kéziratokat nem őrzőnk meg ét nem küldünk vissza' A lapot árusttásbas te előfizetés- o*9 * megyei postahivatalok tar ■eszük Előfizetési dl* egy hónap-* il forint — Előfizethető oármel' postahivatalnál és kézbesítőnél. A tárnáméra! „sport főhadiszálláson", ahol vidáman zajlanak a téli napok Ahogy az ember a téli verő­fényben fürdő síkságon keresztül Tarnamérára ér, rögtön az a gon­dolata támad, hogy ebben a köz­ségben szorgalmas, tettrekész em­berek élnek. A főutca egyik szakaszán gyors ütemben rakják le a járdául szol­gáló cementlapokat, másutt széle­sítik, mélyítik az út árkát. Mind­ezek láttán hamar kész a követ­keztetés is: ahol az embereknek szívügyük a járda, meg az út^zéli árok kiásása, ott szívügy lehet a sport is. S valóban, ahogy később a falu „tudós” tanítójával, Gálán,i László sportköri elnökkel a kastély dér­től csillogó parkját járjuk, lépten- nyomon tapasztaljuk, hogy igen, Tamamérán szívügy a sport kér­dése. Az Almásyak és a Hirschek egy­kori kastélyparkja valóságos kis sportparadicsom! Közvetlenül az iskolának hasz­nált kastély mögött kifogástalan, gyeptéglákkal beültetett futball- pálya fekszik. Új szerű, ahogyan az oldal- és alapvonalakat megol­dották. Néhány centiméter széles­ségben és mélységben egyszerűen kikapálták a füvet, s így sohasem kell a meszeléssel bíbelődni. A futball-pálya mellett kézilab­da-pálya kapufái fehérlenek, s két magas, hálótartó vas arról tanús­kodik, hogy röplabdázni is szok­tak Tarnamérán. Amott távolabb, kedves hangu­latú fák és bokrok között szolid dombocska húzódik meg. Arrafelé vesszük az irányt, s hogy elhala­dunk a régi halastó mellett, pöt- tömnvi gyerek kiáltoz lelkesen az aljából: — Tanító bácsi! fin má* csúsz­tam a térgyemen is ... Azzal ismét, meg ismét neki- iramodík a néhány méter hosszú jégnek és csillogó szemmel siklik rajta végig, óraközi szünet van, s ez a pirosarcú apróság rögtön otthagyott csapot-papot. csakhogy sinkózhasson egy kicsit. A dombhoz érve, megállunk. Egyszerű kis halmocskának tűnik inkább, mint dombnak, a tarna- rnéraiak mégis „nagy-dombnak” keresztelték el. Télen ez a domb f a sport, a szórakozás főhadiszál­lása, s ha lehullott az első hó, csakúgy hemzseg a szánkós gye­rekektől. Ti hegyvidéki fiúk és lányok, nem tudjátok, mit jelent ez a négy_ötmétemyl dombocska az alföldi gyermekek számára! Szorgos kezekkel széles lépcsőt vágtak az oldalába, hogy minél kényelmesebben és biztosabban húzhassák fel szánkójukat a „hegytetőre”. Az országút felé eső oldalt elnevezték hullámvasútnak, mert az úttörőcsapat és a bioló­giai szakkör tagjai középütt fel töl­tötték földdel, s van nagy síkon- gás, amikor a szánkó átbakkanva rajta, tovacsúszik. _ Ha hiszi, ha nem, még síelni is szoktunk a dombon _ mondja mo solyogva a sportköri elnök. _ Lé cünk ugyan csak egy pár van, de úgy csináljuk, hegy mindenki sorra kerüljön a lesiklásban. (Me­gyei TSB, figyelem!) S hogy még nagyobb legyen ámulatunk, Galánfi László nagy természetességgel hozzáfűzi, hogy „azért a jégkorong-mérkőzéseket is nagyon kedvelik a fiatalok!” Amikor a vályogvető gödörben befagy a víz, s a jégréteg eléri a kellő vastagságot, _ szenvedélyes jé ghoki-meccsek kezdődnek a kö­rülbelül 80x50 méteres területű pá­lyán. Igaz, hogy a „bulit” kőrisfa- korong helyettesíti, az ütők is kézzel faragottik és a korcsolyák sem a cipőre szerelt kanadai hoki­korcsolyák, de ez egy cseppet sem izgatja a gyerekeket. Gyerekeket? Sokszor még a fel­nőttek is beszállnak egy kis ko­rongozásba, 6 olyan hévvel ker­getik az egyszerű kis kőrisfadara­bot, hogy észre sem veszik, ami­kor Tarnaőrs felé aludni tér a téli nap ... A két csapatban természetesen arányosan elosztva *,cipősök” is helyet kapnak, mert azért annyi korcsolya Tamamérán sincs. A nagy dombot elhagyva, csör­gedező patakocska mellé érünk, amely futó habjaival keresztül­csörtet a parkon. A túlsó oldalon majdnem telje­sen elkészülve áll már a mér alak büszkesége, a 25 méteres uszoda. Nagyszerű fekvése nyilván a fia­talok százait vonja nyáron hűs habjaiba, s talán egy-két verseny­re is sor kerül majd hamarosan. Miért is ne, hiszen bevezetőben azt mondtuk: a tárná mér aiaknak szívügyük a sport... De hagyjuk az uszodát, térjünk vissza a kastélyhoz. A műemlék _ vagy ahogyan Ga lánfi László mondja: műrom _ most a tudomány házául szolgál. Félemeletén két hatalmas, rideg terem természetes tomatermül szolgál, de csak nyáron, mert most dermesztő a hideg benne, — nincs kályha, ami fűtené. Pedig milyen remekül lehetne itt asztaliteniszezni, sakkozni. Egy­szeribe megoldódna a téli terem­sport probiámája. Biztos, hogy az őszi—téli spartakiád asztalitenisz- és sakk-versenyeiben egészen elől végeznének. De így csak remélik, hogy a kultúrház most felépült két új termében helyet kapnak majd, s elkezdhetik a felkészü­lést. Mert a hírnév kötelez. A nyári versenyek során Tárnáméra szere­pelt legjobban a járási döntőn, s a megyei döntőben is négy mérai győzelem született női 100 méte­ren, női távolugrásban, férfi 100 méteren és a férfi súlylökésbea. Végezetül megtekin^nük a Tár­náméra! FSK 14 000 forintot érő sportfelszerelését, mely a kastély egyik üres helyiségében van pél­damutató rendben elraktározva. A sportolók úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére, hisz nagyré­szét jó sportmunkájuk ajándéka­képpen kapták. Galánfi László 1939. óta tanít Tarnamérán. A hosszú évek alatt sokat harcolt a sportért, amíg el­érte, hogy a község a megye leg­jobbjai közé került. S most min­den erőfeszítése arra irányul, hogy Tárnáméra a kivívott helyet meg is tartsa. Ahogy mi Galánfi Lászlót és $ tarnamérai sportot kedvelő embe­reket ismerjük __ biztosra vesz­sz űk, hogy így is lesz! SOMODY JÓZSEF Uj teivek Szűcsiben Most, hogy befejeződött az őszi labdarúgó baj nőid. idény, a Szűcsi Bányász FSK elnöksége ezámob- vetetfc az eddigi munkával. Az elnökség megállapította, hogy megválasztásuk óta eltelt félév alatt a maguk elé tűzött feladatok jó részét sikeresen megoldották. A sportkörnek eddig csak egy szak­osztálya, a labdarúgó szakosztály működött, s a fiatal erőkből álló csapat minden dicséretet megérde­mel eddigi lelkes jó játékáért. Sajnos, erőnléti és technikai hiányosságaik miatt egyes játéko­sak még nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket, s így a gyöngyösi járási bajnokságban csak a negyedik helyet sikerült megszerezniük. A labdarúgó-csapat vezetősége többszöri és rendszeres edzések­kel kíván a bajokon segíteni. Azt remélik, hogy a megfeszített mun­ka a közeljövőben bajnokságot, s egyben feljebb jutást eredményez a csapat részére. A tömegsport fellendítéséért az elnökség új szakosztályok létre­hozását határozta el. Szűcsiben még a tói folyamán asztalitenisz, tavasszal pedig röplabda és atléti­kai szakosztály létesül! Pintér Mihály sportköri elnök. Trombitás András intéző és Le- hóczki Lajos gazdaságvezető nagy lelkesedéssel szorgalmazzák egy új öltözőépület megépítését, valamint új röplabda- és futópálya létesíté­sét. A sportköri létesítmények fej­lesztéséhez egyébként az üzem is hozzájárul. Tervbevették a sport** telep befogadóképességének növe­lését azáltal, hogy a pálya hosszá-* ban rövidesen föltöltést építenek. Mindent egybevetve: szép tervek és nagy lehetőségek állnak a sport­kör előtt, s ha a bányaüzem veze­tősége az ígéretekhez híven támo­gatja majd a sportkört, a Szűcsi. FSK egyik erős sportbázisa lesz a járás és egyben a megye sport* életének. Varga László Az őszi-téli spartakiád hir@i — A megy© községeinek 90 százaléka*.* — A KISZ által kiirt őszi—téli spar- takiád-versenyekről máris megál­lapíthatjuk, hogy azok elérték cél­jukat: a falvak parasztfiataljai szép számmal kapcsolódtak be ezekbe a versenyekbe, s csak a hirtelen hidegre fordult időjárás, a döntők időpontjára beköszöntő hetes eső, no meg az őszi mező- gazdasági munkák akadályozták meg sok kézi- és röplabda-csapat járási döntőn való részvételét. Röplabdában húsz férfi és öt női csapat mérte össze erejét a járási döntőkön, holott ennél jóval több volt a benevezett együttesek szá­ma. Csupán a pétervásári járásban 13 férfi és négy női csapat rész­vételére számítottak. Kézilabdában valamivel kevesebb volt a részvevők száma. A füzes­abonyi járásban három férfi, egy női, a gyöngyösi járásban hat férfi, öt női, az egri járásban egy férfi csapat indult, örvendetes, hogy a gyöngyösi járásban egyre erőteljesebben fejlődik ez a szép sportág. A tekeversenyek nem sikerültek. A gyöngyösi járásban például csak a nagyfügediek vettek részt a spartakiádon, így ellenfél nélkül nyerték a csapatversenyt, s az egyéni versenyt is egymás között intézték el. Hasonló volt a helyzet a füzesabonyi járásban is, ahol csupán az egerfarmosiak álltak ld. Sajnos, az az általános tapasz­talat. hogy falun inkább a kocs­mákban tekéznek a fiatalok, ahol pénzes, vagy fröccsös fogadások­kal teszik érdekesebbé a játékot. Nem így a sakkozásban és az asztalitenlszezésben! E két sport­ág küzdelmeiben a megye közsé­geinek 90 százaléka vesz részt! Egyes helyeken — mint Erdőtel­ken — olyan nagy törneeek kap­csolódtak bele a versenyekbe, hogy azokat több fordulóban kel­lett lebonyolítani. A sí-sportágban lárási és me­gvei döntőt rendeznek, ha meg­felelő mennyiségű hó takacia majd a hegyeket. Az egri. a gvongvö«i és a pétervásári járásban máris sok fiatal várja a havazás megin­dulását. Emlékezetes, és tegyük hozzá, szAgiT^nWAg volt az, hogy a nván soartakiádon egyetlen tornászcsa­pat sem szerepelt Heves megyé­| ben. De nézzük csak meg, mi a helyzet most. A megyéi döntőn Kömlő, Tisza- nána, Nagyréde, Poroszló és An­dornak női, Kömlő, Atkár és Po­roszló férfi csapatai vesznek részt. Rövid idő alatt tehát nyolc csapat alakult, úgyszólván a semmiből, s ez arra mutat, hogy a nyári ver­senyek csorbáját Heves megye fa­lusi sportolói a téli versenyeken köszörülik ki. a megyei KISZ- bizottság a legjobb eredményi: el­érő járási KISZ-bizottsig részére díszes versenyzászlót ajándékoz, de a járások legjobb hat községe is hasonló versenyzászlófc kap. Néhány szó a „sztárokról** Aligha van olyan labdarúgó­együttes, amelyben ne játszana „sztár”, vagy legalább is ehhez hasonló. A „sztár" rendszerint hiú, sze­ret állandóan a középpontban áll­ni, szereti a tömjénezést. Ha az edző nem áll be hódolói közé, ha bírálja, vagy ha nevelni igyekszik — ellenséggé válik. Különösen ve­szedelmes lehet, ha játékostársai­ban, főleg pedig ha a klubvezetők­ben támogatókra talál... Gyakori, hogy sem egyes klub­vezetők, sem az edzők nem ma- nek fellépni vele szemben, mert a sztárnak sokfelé akadnak csodálái, és összeköttetései néha meghök­kentően messze nyúlnak, riyenkor történik meg az az eset, hogy az edzőt és a vezetőket leváltják, ha nem hódolnak be és nem teljesítik a „sztár” kívánságait. Ha meg be­hódol az edző, csöbörből vödörbe jut, mert megmarad ugyan az ál­lása. de elveszti tekintélyét és munkája már nem lehet kellően eredményes. Csak a klubvezetők segítségével érhet el megfelelő eredményt az edző, csak Így tudja megnevelni a „sztárt." Megnevelnl, vagy — ki­rakni őt a csapatból. A kérdést mindenképpen meg kell oldani, mert megoldatlansága árt a többi játékos fejlődésének is, a csapat­szellemnek is, a csapatjáték kiala­kításának is. A ,.sztárok” megnevelésére kü­lönféle eszközt használhat az ed­ző. mindig olyat, amilyet a helyzet és a megnevelendő játékos egyéni-, sége megkíván. A művelt, kellően higgadt és humorérzékkel rendel­kező edző mindig eredményt érhet el. különösen, ha segítséget kap. A nevelésre receptet adni nem lehet. Az bizonyos, hogy ahol „sztár" van, ott a felelős vezetők fcöbbé- kevésbé csődöt mondtak. Mert a „sztár” nem születik, hanem a klubban alakul ki, egyéni adott­sága nyomán, a helytelen nevelési eljárások következtében. Ahol mindenki sportol Finnország az a hely, ahol min­den épkézláb ember sportol! Min­denki tudja, mire szolgái a test- gyakorlás. mi a sport jelentősége. Az idősebbek talán több elméleti tudással rendelkeznek, mint gya­korlati képességgel, de ez mit sem tesz: lelkesen ugorj ók távol­ba a 3,50 m-t is. Ugyan ki venne részt gyalogló versenyben, csak azért, hogy vál­lalata létszámban is felülmúlja ej- lenfelét? Kezet * szívre: vajon ki venne részt ilyenben Európa or­szágaiban? £s munkaidőn kívül... Különösen népszerű a tömeg-ver­senyek között a tájékozódási futó­verseny. Ez az erdei futás szinti kizárólag az üzemek, vállalatok és más szervek versenye. Lehet, hogy a falvak nem min­den utcája kikövezett, de sport­pálya és lelkes sportkedvelők mindenütt vannak. A finneknél Igazán érvényesül az olimpiai jel­szó: nem az eredmény a fontom hanem a részvétel,,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom