Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-03 / 267. szám

/ NÉPÚJSÁG 1958. december S-, searda Megbeszélést tartott a gyöngyösi járási Nőtanács A gyöngyösi járási Nőtanács titkárok, a szülői munkakö­zösségi elnökök és a földmű­vesszövetkezeti nőbizottságok titkárai jöttek össze november 27-én Gyöngyösön, hogy meg­beszéljék azokat a tennivaló­kat, ami megjavítaná munká­jukat, a család és az iskola Ok­tató, nevelő munkáiéval kap­csolatosan. A járásból mintegy 60 asszony vett részt ezen a megbes-élésen. Az előadó, dr. Nagy Lajosné, az Országos Nőtanács családvédelmi osztá­lyának munkatársa volt. Elmondta, hogy a felszaba­dulás után a szülői munkakö­zösség volt az első „tömegmoz­galom”, ahol a szülők tömö­rültek, s mindiobban érezték, hogy joguk van az iskolához. Má már odáig jutottunk, hogy egy jól működő szülői munka- közösségnek feladata a családi nevelés támogatása, a család és az iskola kapcsolatnak fej­lesztése. Ebben a nőtanácsok­nak is segíteni kell. Beszélt arról, hoey a csa'ádi nevelésnek összhangban kell lennie az iskolaival. Végezzünk azoknál a szülőknél családlá­togatást, akik még távol tart­ják magukat az iskolától, is­merjük meg ezeket a szülőket, s nézzük meg környezetüket. gyermekeik hogyan élnek, vi­gyük el őket szülői értekezlet­re, hogy ők is elmondhassák problémáikat és itt támogatást, útmutatást kaphassanak. Foglalkozott a gazdasági munkával is, hogy a segítés módia lehetőleg társadalmi munka legyen. Javasolta, hogy a szülői munkaközösség is­merje meg a tanács költség- vetését. s társadalmi erőnket olyanra fordítsuk, ami nem fér a költségvetési keretbe. Ezután a patronáló szervek­kel való kapcsolatról beszélt, az üzemek segítségéről, hogy gyermekeink politechnikai té­ren is nevelődjenek, ismerjék meg a munkát. Ezután sok hasznos hozzá­szólás. felszólalás egészítette ki dr. Nagy Laiosné beszámo­lóját. Elmondták az asszo­nyok, hogy községükben ho­gyan megy a munka, a politi­kai, a gazdasági munka terén m'iven segítséget adnak a szülők az iskolának. Domoszlóról Bergmanné be­szélt az alkoholizmus elleni harcról. Hánv csa'ádi tragédia okozója az alkohol nagymér­vű fogyasztása. Ezzel kapcso­latosan KwspáXné Ludasról el­mondta, hogy községükben el­érték már azt, hogy 18 éven A Nőtanács hírei aluliaknak szeszes italt nem is adnak sehol. Sík Sándomé, a gyöngyös­patai Nőtanács titkára, iskola- igaz°ató, elmondja, hogy a fia­tal lányokat is be kell vonni a társadalmi életbe. Gyöngyös- patán már a lányokat is ös­szehívják hetenként két alka­lommal, s hasznos előadásokat hallgatnak, s ugyanakkor ké­zimunkázni is tanulnak. Hozzászólt Hevesi Sándor, a járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője is, aki elmondta, hogy az asszonyok saját nevelése is milyen szük­séges, s ezt tanulással érik el. Szükség van erre azért is, mert vannak még olyan terü­letek, ahol a nőt lebecsülik és nem sok szavuk" van. Ezért kell, hogy a férfiak is foglal­janak állást a nők védelme te­rén. Szabó elvtáns, a fmsz. politi­kai felelőse is hozzászólt, s kérte az asszonyokat, hogy a közösen vészeit munka mel­lett végezzék sajátos feladatai­kat is. . i Az értekezlet után esle a vá­rosi iskolák szülői munkakö­zösségei Választmánya részére tartott Nagy Lajosné elvtársnő előadást, mintegy 200 asszony­nak. Szepesi Andrásné A heti étrendhez Hevesen a községi Nőtanács tagjai gyűltek össze, hogv megbeszél iék a téli nrogramot. Elhatározták, hogv három tan- foivamot íróimnak a kö-«ég asszonyai- részére, egy szabás­varrás, kézimunka és egy főző tanfolyamot. Minden kedden nő tanács-klubestet szerveznek, melynek keretén belül külön­böző kulturális, egészségügyi és tudományos előadásokat tartanak majd. Ezenkívül meg­beszélték; a karácsonyi ünnep­ség megrendezését ★ Tamaszentmárián a szülői munkaközösség 3800 forint ér­tékű lemezjátszót vásárolt. Teadélutánokat rendeznek, s a bevételt a télapó ünnepségek rendezésére fordítják, ★ Az egri járási Nőtanács a jól dolgozó nótanács-titkárok kö­zött 400 forint értékű könyvet oszt ki. ★ Ostoroson a télapó ünnepsé­get közösen rendezi meg a Nötanács, a szülői munkakö­zösség és a földművesszövetke- zet. Ebből az alkalomból kis színdarabot adnak elő. Kozmetikai apróságok Májas szelet 50 dkg. boi;jú- vagy disznómájat nyersen megdarálunk, két szép burgonyát, kevés hagymát resze­lünk hozzá, majd egy kanál fi­nomra szitált, zsemlyemorzsát és 2 tojás sárgáját és felvert habját közé keverjük, jól eldolgozzuk, majd forró zsírba kanalanként belerakjuk ezt az elég folyékony pépet, és pirosra sütjük. Frissen tálaljuk. Olyan könnyű, mint a pehely. Bodonyi ’ káposzta Egy nagyobb tűzálló tálat kikér nünk vajjal, háromnegyed kiló sa­vanyú káposztát veszünk, a ká­poszta egyharmadát beletesszük a kivajazott tálba. Erre két sor ka­rikára vágott füstölt kolbászt te­szünk és alaposan megtejfölözzük. A káposzta egyharmadáVal befed­jük és azután 15 deka rizst, amit kevés vajon megpirítunk, s fel­fűztünk apróra vágott zöldpetre­zselyemmel, rákenjük a káposztá­ra, megöntözzük tejfellel és a még fennmaradt káposztával befedjük. Néhány kolbászkarikát teszünk rá, s a sütőben jól átsütjük. Tűzálló tálban ..tálaljuk. 1958. december 3, szerda: 1937-ben halt meg József Attila költő... 1948. Az első magyar női főispán kinevezése. 1838-ban halt meg Kari Zeiss, az optikai Ipar kiváló egyénisége. 1944. A Magyar Kommunista Párt által vezetett fegyveres ellenállás egyik csoporttá felrobbantja a nyi­lasok nagygyűlését a Városi Színházban. & Névnap V Ne feledjük, csütörtökön: BORBÁLA ÍupeIí — A HÄMÄN KATÓ kul­turális seregszemle megyei bemutatóján jól szerepelt a recski népi együttes, tagjai jelenleg a község népi ha­gyományait dolgozzák fel. — BODONYBAN a népvise­let és a népszoká&k felkuta­tására a pedagógusok egy cso­portot alakítottak. — BÜKKSZENTERZSÉ- BETEN jól dolgozó előadói munkaközösség működik, amelynek tagjai egészség- ügyi, állatgészségttgyi. me­zőgazdasági, történelmi, iro­dalmi műszaki és művészeti tárgyú előadásokat tartanak. — ISTENMEZEJÉN két be­tonúid építését kezdték meg az elmúlt napokban. Az'új hidak építésére a községfejlesz+ési alapból 65 ezer forintot fordí­tanak. — MA A PÉTERVASARI járási kultúrházban Nógrádi László, a kultűrház igazga­tó la előadást tart az aktuális nemzetközi kérdésekről. — AZ ELMÚLT napokban adták át Bodonyban a 9358 és Párádon a 31 797 forintos költ­séggel épült új hídmérlegeket, műsorát Varjak Itt a tel!,,. FILMHÍREK A varsói Központi Filmkö’csön- ! zó Vállalat rendezésében a jövó ; év február és márciusában Fesztl- . válón Bemutatott Filmek Feszti- ; vállát rendezik meg. A fesztivál > keretében az idén Cannesbnn. ve- >!eneében, Berlinben és Karlovy [ Varyban bemutatott legjobb fii- , mek kerülnek vetítésre. > * > A szovjet fővárosban bemu- » falták a Moszfilm Stúdió új »alkotását, a Poéma a tenger­iről című filmet. C * i A bukaresti „Alexandm Sa- [ hla” filmstúdió munkatársai »nemrég felvételeket készítettek i a Beszterce völgyéről a Keietí- ? Kárpátokon kere«ztiil című (színes dokumentum filmhez. * Tizenegyemeletes üvegpa­lota terve készül Zágrábban, '.amelynek érdekessége, hogy > három moziterme lesz, kb. Í2500 férőhellyel. A filmpálotá- ? ban össznontosltanak vala- >mennyi filmstúdiót és vállala- >tot. A filmpalotát 1161-ig szári idékoznak felépíteni. > * ? Vittorio De Sira most készíti a > Xenvér szerelem sorozat negyedik < f‘lmtét, amelynek főszereoét szín- >»én 6 játssza. Ez alkalommal Spa­< nyolorszá^ban iátszrtdlk a film és ?lty a elme Kenyér szerelem és > \ndaluzla. Az elűző filmektől elté- (rflen, amelyekben Glna Eollobrl- ? "Ida és Sonhia T.oren látszotta a < női főszerénet, most Carmen Se­> villa, spanyol fllmszfnésznfi és > táncosnő lesz de Slca partnere. \ * 5 A Finn Film vizsgáló Rlzott- <ság betitotta Radványi Géza S rágalmazó hidegháborús célo- Skat szolgáló filmjét, a SztálUb- jgrádí orvos-1, Űj vonalú, lefelé szűkülő szövet- szoknya. Hátul végig letűzve, öv­résszel és rátétes zsebbel. Lehető­leg egyszínű szövetből készítjük. Háztartási tanársok A fésű tisztítása legcélsze­rűbb ha az erre a célra kap­ható kefével történik. Az ala­pos kefélés után sifonnal, vagv posztóval törölgetjük meg. A szaruból készült fésűt nem szabad megmosni, mert meg­repedeznek a fogai. ★ A főzéshez idő kell — de mennyi? (Kezdő háziasszo­nyok figyelmébe!) Marhafei- sált két órán át Dárolunk. ugyanennyi idő alatt elkészül a serpenyős rostélyos és a pá­colt, vadas marhahús is. A marhahúst 2—3 óra hosszat főzzük, hogy puha legyen a hús és ízletes a leves. A benne főtt zöldséget azonban csak 1 és fél óráig főzzük a levesben. Sertéscombot, karajt, közép- nagyságú csirkét egy óra alatt, kellő öntözés közben puhára, ropogósra süthetünk, ugyan­ennyi idő alatt elkészül a pap­rikás csirke is. A tyúknak azonb n, különösen ha már né­hány éves, 2—3 órai főzés szükséges. A halféléket, rán­tott húsokat forró zsírban, vagy olajban 10—15 perc alatt kisütjük. Ttt vannak: Csapatostul szálldosnak. í Mint fekete rongyokat, himbálják testüket a magasban, ahol a csípős szelek járják a közeledő tél hideg országútját... Az­tán lomhán leszállnak. Kicsit megpihennek, és károgva figyelikK kutatják a messzeséget. Talán ezért is telepednek le ilyen ma­gasságban. Innen messzire elláthatnak. Túl a városon, dombokra fut fel a határ, amely­nek késő őszi kopottságából előfeketéllnek a felszántott fekete földek. Ezeknek örülnek. A feltört tarló terített asztalt igér nekik, amelyben vidáráan turkál- hatnak erős. vastag csőrükkel. Mennyi ro­var, mennyi cserebogárpajor kerül ilyenkor terítékre. Finomabbnál finomabb falatok, amelyeknek íze bennük van, hisz annyiszor kapkodták már föl ezeket a földet feltörő eke után. Traktor dohog a távolban. A hang felér hozzájuk. Meglibbennek.. A dohogás felé fordulnak. Már látják is a gépet, amint fel­kapaszkodik a dombhátra és nyomában szé­les csíkban sötétlik fel a friss, fekete szán­tás. így van ez jól. Csak hadd szélesedjék a terített asztal! De mi azt... Fehér pehely hull le a ma­gasból... Utána a másik, a harmadik. Aztán egyre több. Lágyan, puhán szállingóznak le­felé. Fehér lepellel vonják be a háztetőket, a városon túl, a dombokra felfutó fekete szán­tásokat. A varjak nyugtalankodni kezdenek. Meg-meglebbentik fekete szárnyukat. Aztán egyszerre felkerekednek és károgva repülnek a dohogó hang felé, hogy felkapkodhassák a finom falatokat, amin vasmn *akarnem terít asztalukra a sűrű pelyhekben hulldo- gáló hó** _____ A Kékes magasán, a Bükk fennsíkján s már néhány hete megmutatta magát, í de hozzánk csak később érkezett meg. Tud-? tűk, hogy eljön. A deres határ, a csípős szél,? a hideg éjszakák már hírül adták, hogy? nemsokára megérkezik. A lehullott falevelek? is erről beszélgettek napról-napra, amikor? fölkapkodta őket a hideg szél és sodorta? magával kegyetlenül. Néha ugyan még í ki-kisütött a nap és aranyló színében < megfürdette a várost, a határt, a lombhul-? lató erdőket. De ez már a búcsú volt, a hal-«; dokió ősz utolsó búcsúja... <; Aztán megérkezett. Lassan hullni kez-> dett a hó... •: Az ablaknál álltam. Néztem a hóesést, a? Iassan-Iassan fehér ruhába öltöző akácfákat.? Kinyitottam az ablakot. Érezni akartam a? hópehely hűvösségét, amely mégis olyan me-? legséggel tölti el a szívet Igaz, gond is a tél.? Jobban kell rakni a kályhát, fogy a fa, fogy a< szén. Melegebb ruha is kell. több a kiadás. Még-< sem ezekre gondolunk, mikor a hóesést néz-< zük. hanem a szép fehér világra, amely kö- < rülvesz bennünket a domboldalakra, ahoK csusszan a szánkó, röpül a hőgolyó, a kipi-s rult arcú gyermekekre, akik kacagó boldog-s sággal örülnek, hogy végre megjött a tél | Arra gondolunk, hogy a puha hótakaró be-? takarja a vetést alatta nem fagy ki búza,? lesz jövőre is életet adó kenyér. ? Hull a hó... S míg nézem a magasból? szálldogáló pelyhecskéket, úgy érzem, hogy? csilingelve nevet minden hópehely, mert örö-> met hoz a gyermekeknek... < Hórvölgyi István J I A körömápolással kapcsolatban említjük még meg a manikűrt. Az I állandó lakkozás kiszárítja a kör­möket, miáltal berepedeznek és könnyen törnek. Ezért ajánlatos a körmöket Időnként zsírozni. EZ A DIVAT A bőr bársonyossága A korpafürdők lágyítják a bőrt ' és bársonyos fehérséget adnak neki. Ilyen fürdőt a következő­képpen készíthetünk: beszerzünk 5 liter durva korpát és beletesz- szük egy durva szálú vászonzacs­kóba. e zacskót a fürdőkád vizé­be helyezzük és fürdés közben, időnként nyomogatjuk. A kemé­nyítő Is igen kellemes bőrlágyltó. Fél kiló keményítőt előbb hideg, majd langyos vízben feloldunk, forró vizet öntünk hozzá, s így öntjük az egészet a fürdővízbe. A kéz kozmetikája Az arcbőr rendes tisztántartása mellett ne feledkezzünk meg a kéz és a köröm ápolásáról sem. Kezünket nem kell feltétlenül tönkretenni a házi munkával. Ha a kéz a házi munkától már el­színesedett, kifacsart citrommal kenjük át. A kemény, megszáradt kezet éjjelre kenjük bé glicerin­nel. melybe néhány csepp citro­mot tegyünk. Nagyon jő kézápoló­szer még a meleg olíva olaj. A köröm tisztántartása kizáró­lag szappannal és körömkefével lehetséges. A köröm alatt össze­gyűlt szennyeződés nemcsak csú­nya és ízléstelen, de ártalmas Is. mert az táptalaj a baktériumok számára. Veszélyes a körömágy bőrének nyírása. Ha a bőr meg­sérül. körömgyulladás keletkez­het. Házilag az ujj forró vízben történő áztatása és párakötés ajánlatos. Carmen — Egerben — Jegyzetek egy magasszin vonalú szép előadásról — Hadd bocsássam előre, hogy semmiképp nem akarom ezt a kis írást kritikává kerekíteni. Különben nemcsak Carmen szerepelt és vizsgázott Eger­ben, hanem az egri közönség is megmutatta alázatát éssze- retetét Thália iránt. ★ Carmen bevonulása Egerbe diadalmas volt és impozáns. A debreceni Csokonai Színház művészei kiforrott, kidolgozott és magaskultúrájú előadással ajándékozták meg az egri kö­zönséget. Énekkultúrájuk és színészi játékuk egyaránt fő­városi színvonalú. Külön kell szólni Varga Magda Carmenjáról. A mű­vésznő kitűnő, asszonyosan telt hangja és nem utolsósor­ban szépsége, maga elegendő lenne a sikerhez. Azonban sokkal többet adott. Gyakran arra késztetett bennünket, hogy lélegzetünket visszafojt­va, — játékot, festett díszlete- ‘ I két feledve, — feszült idegek­kel figyeljük a drámát, amely elsősorban Varga Magda szín­játszó tehetségén bontakozott ki. Nem egy énekesünk van — ■ beleértve egyes fővárosi opera * művészünket is — akik kü­lönbséget tesznek az operák­ban az éneklés és a színészi . játék között — az utóbbi ro­vására. Erről sok vita folyt ' már. A debreceniek nemcsak énekelnek, hanem a szó leg­nemesebb értelmében véve J játszanak élnek az operában. Az egri közönségnek ezért is * jelentett a soanvoJ tizedes és- a szép cigánv’ány tragikus- szerelméről szóló opera nagy c élményt, i ★ Oszvald Gyula Don Joséja méltó társa Varga Magda ala- l kításának. Ismétlem, nem aka- i rak kritikát írni, csak spontán- jegyzetet. így hát a könnyen s nagyképűvé válható bírálat helyett, inkább elmondom ho- t gyan hatolt Oszvald Gyula s hangján, Bizet a közönség szí­vébe. A páholyban két tanár* ; nő ült előttem és egy jegyes- " pár. A virágária zengett, zo­kogott a színpadon. A szőke fiú egyszerre átfogta a leány vállát, a kislány odahajtotta a * fejét a fiú vállára, s így hall­gatták önkéntelenül is össze­ölelkezve a vágyódó szerelem egyik legszebb áriáját, ame­lyet Oszvald Gyula lágy bár­sonyos tenor-a és mély átélé­se fűtött, úgy, hogy a nézőté­ren is forró lett tőle a levegő. Az előttem ülő tanárnő szeme nedves lett, s ez nemcsak Bi­zet érdeme. Nem sorolom fel külön-kü- lön a szereplőket. Tréfás Györgytől, a debreceni MÁV szimfonikus zenekarig az egész együttes tudása legjavát nyúj­totta. Néhány szót azért ér­demes ejteni a díszletekről. A stilizált, modem, és mégis szí­nes díszlet háttér maradt csu­pán, jól szolgálta a mondani­valót. Gyakran előfordul ugyanis, hogy látványos ope­ráknál a díszletek szinte túl­kiabálják a darabot, öncélúvá válnak önálló életet élnek a színpadon. Csányi Árpádban jóízlésű, igen tehetséges dísz­lettervezőt ismertünk meg. Szinte látszik művében a drá­ma iránti mély alázatosság. ★ A széksorokban, a páholyok­ban, sötétruhájú férfiak, kis- estélyiben pompázó, csillogó nők. S nemcsak a ruhák ün­nepiek — ünnepélyesek az ar­cok is. Sok-sok fiatal kinyílt, piros arccal, csillogó szemmel lesi a függönyt. Emlékszem, nem is olyan régen olvastam egy-két vitacikket . Kell-e az egrieknek a kultúra” ez volt a címe. Csak körül kellett nézni tegnap a színházban, hallgatni az embereket, 8 máris könnvű a felelet: de ; mennyire kell! Aki látta, hogy egy opera- előadás milyen ünnep, micso­• da megbecsülés jut osztályré­szül eben a nagymúltú város­• ban a színháznak és a színé- i széknek, aki figyelte a fel­csendülő zenére áhítattal !e­’ csukódó szemeket, s aki látta, hogy az emberek szinte. be­szívták a zenét, csak így fe* , lelhetnek: Kell! Azaz inkább — kellene, ha . már az operáról van szó. A i felvonásközti szünetekben i mindenütt hallani lehetett, t hogy az egri közönségnek ke- . vés ilyen zenei élmény jut i osztályrészül. Két főiskolás . arról beszélt, m’lven jó lenne, . ha újra láthatnák. á Bánk . bánt Itt is. ott is felhangzott . Puccini, Verdi, Leoncavallo, » Csajkovszkij operáinak címe, r vágyakozó sóhajtások kísére- i tében. Ha már az egész ope- . rát nem láthaHák, azt szeret” . nék, ha legalább a részletei- í ben gyönyörködhetnének. Bi- . zony több operaest kellene- Egerben. Azt hiszem, ez nem- megoldhatatlan fe’adat. Re­- mélj ük meg is oldják Az egri kö-önség nagyon hálás < lesz érte. | Búzás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom