Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-31 / 289. szám

2 NEPOJSÄG J!)58. december 31., szerda cA 40. mlö^dmLö December 39-án ünnepeltük a Magyar Kommunista Ifjúsági mozgalom születésé­nek, zászlóbontásának 40. évfordulóját. A Szociáldemokrata Párttól elszakadt Ifjúmun­kások Országos Szövetsége egy esztendő múlva, április 6-án, hivatalosan is felvette a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége ne­vet. A KIMSZ zászlóbontása után aktív ré­szese és harcosa veit a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságnak, neve elválaszthatatlan attól a történelmi kortól, amikor a magyar proletariátus először, ha akkor még nem is véglegesen, lerázta magáról a béklyót. De ott volt a KIMSZ a párt oldalán, a nép haladó erőinek legjobbjai között a Hor- thy-fasizmus sötét negyedévszázada alatt is, amikor pedig üldöztetés, börtön, akasztófa járt azoknak, akik a magyar nép felszaba­dításáért, az emberi jogokért, a haladásért, a dolgozó nép ügyéért küzdöttek. Sok már­tírt követelt ez a küzdelem a fiatal magyar | kommunistáktól is, hitüket, elszánt harcukat ' olyan nevek fémjelzik, mint Krammer Sán- > dór, Lővy Sándor, Kilián György, Kulich l Gyula, Ságvári Endre és a többiek, akik ki- f ömlött vérükkel pecsételték meg a dolgozó nép, a haladás erőinek és a fiatal kommu- £ nistáknak, a KIMSZ-nek együttes, s vég- í eredményben győztes küzdelmét. | A KIMSZ példája, a Tanácsköztársaság < fiatal kommunistáinak hősi helytállása, az í illegalitás nehéz évei hőseinek áldozatválla- > lása, emlékeztető és egyben erőtadó a ma | fiatal nemzedékének, elsősorban a KISZ ? több százezres tábora tagjainak. Ez a példa f utat mutat a kiszisták számára és példát ad I a helytállásban, az áldozatvállalásban arra, ? hogyan kell küzdeni kitartóan és tántorít- í hatatlanul a magyar dolgozó nép legszen- < tebb ügyéért, a szocializmusért. A Szovjetunió születésnapja A TÖRTÉNELMET a dol­gozó tömegek csinálják. Ez a tétel igaz volt akkor is, amikor még senki sem fogalmazta meg, senki sem tudta és érvé­nyes ott is, ahol tiltják és ta­gadják az uralkodó osztályt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta vi­lágszerte egyre tudatosabb a tömegek történelemíormáló tevékenysége. így születtek már a forradalom másnapján a határozatok a békéről, a földről, a nemzetek önrendel­kezéséről. Tudatosan vállalták a szovjet népek a 14 kapitalis­ta ország fojtogató interven­ciójának visszaverésével járó szenvedéseket és áldozatokat. Ez az öntudat csendül ki a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének megalaku­lásakor, 1922 december 30-án a szovjetek első öszszövetségi kongresszusának előadói beszé­déből, hogy a Szovjetunió ki­kiáltásával „új fejezetet írnak az emberiség történelmében.” A szovjet hatalom azonnal megvalósult a forradalom győ­zelmével, a munkás- és katona- tanácsok a forradalom szervei­ből az államhatalom képvise­lőivé váltak. Négy szovjet ál­lam alakult az egyesülés idő­pontjáig: az orosz, az ukrán, a fehér-orosz és a Kaukázuson- túli köztársaság. Sokszor lehet hallani pontat­lan megjelöléseket, hogy pél­dául Szovjetuniót emlegetnek mindjárt 1917. november 7-e után, holott az SzSzKSz (oro­szul rövidítve CCCP=Szovjet- unió) csak 1922. december 30- án jött létre. Persze ezt a dá­tumot nemcsak a precíz szó­hasonlat miatt kell jól megje­gyeznünk, hanem az emberiség történetében betöltött nemzet­közi ielentőségénél fogva is. MIÉRT EGYESÜLT a négy szovjet köztársaság egy állam­ban? Azért, mert öt évvel a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után ez az egyesülés szükségessé vált. Ezalatt az öt év alatt is együttműködtek ka­tonai és diplomáciai téren, de meg kellett teremteni a lazább szerződéses viszony helyett a szorosabb szövetkezést, hogy a kapitalista körülzárás ellen ki­alakuljon a szovjet köztársasá­gok gazdasági egységfrontja. Hogyan történt az eevesülés? 1922. december 3-ra hívták össze a Szovjet Szocialista Köztársaságok I. Szovjet Kong­resszusát Moszkvába. Az Oroszországi Szocialista Szov­jet Köztársaságot 1727, az Uk­rán Szocialista Szovjet Köztár­saságot 364, a Kaukázuson-túli Föderációt 91, a Belorusz Szo­cialista Szovjet Köztársaságot 33 küldött képviselte. Ez a kongresszus megtárgyalta és elfogadta az SzSzKSz megala­kításáról szóló Nyilatkozatot és Szerződést. Érdemes a Nyilatkozat né­hány gondolatát idézni: „Ott, a kapitalizmus táborá­ban nemzeti ellenségeskedés és egyenlőtlenség, gyarmati rabság é<s sovinizmus, nemzeti elnyomás és programok, impe­rialista kegyetlenkedések és háború. Itt, a szocializmus táborá­ban kölcsönös bizalom és béke, nemzeti szabadság és egyenlő­ség, a népek békés együttélése és testvéri együttműködése. A kapitalista világ... a népek szabad fejlődését össze akarta egyeztetni az ember ember ál­tal való kizsákmányolásának rendszerével. Ezek a kísérletek nem vezettek eredményre...” A SZERVEZETI rész több­ször módosult a fejlődés köve­telményeinek megfelelően. Ma 16 állam szövetsége a Szovjet­unió és mind a 16-nak van kö­zös határa idegen országgal, mert a kilépési lehetőség csak így reális. Annak idején kívül hagyták az egyesülés keretein Horezm és Buhara néven léte­ző népi szovjet köztársaságo­kat, mert nem voltak szocialis­ták. A mostani 16 egyenjogú szuverén szövetséges állam te­rületén vannak autonom terü­letek és nemzetiségi körzetek. A kapitalista államszövetségek egyik állam vezetésének a fedőszervei, nem jelenthet­nek igazi egyenlőséget. A szo­cialista föderáció a teljes egyenjogúságra épült, a kivá­lás jogával és lehetőségével. Az uniónak nincs külön állami területe, de állampolgársága van. Ezért minden szovjet em­ber két állampolgársággal ren­delkezik. Jó lesz felsorolni a 16 szuve­rén államot, a Szovjetunió mai tagjait, mert sokszor az az ér­zésünk, hogy a szovjet nép többet tud rólunk, jobban is­meri a mi kis hazánkat, mint a Szovjetuniót. Ezek a szövet­séges köztársaságok a követ­kezők: Orosz, Ukrajna, Belo­ruszba, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizia, Turk­menia, Üzbegisztán, Finn-karel, Észt, Lett, Litván és Moldva köztársaságok. TÖBB ÉVTIZED igazolja, hogy az önkéntességnek és a népek egyenjogúságának alap­ján megteremtett Szovjetunió a sok nemzetiségű állam min­taképe. A szovjet népek a kommunista párt vezetésével eredményes harcot folytattál? a nagyorosz sovinizmus és a helyi burzsoá nacionalizmus ellen. Valóság ebben a vezető világhatalomban a népek ba­rátsága belpolitikában és kül­politikában egyaránt Éljen és virágozzék a 36 esz­tendős Szovjetunió' Dr. Bartos Imre A BŐSÉG ÚTJÁN A SZOVJETUNIÓ népgaz­daságfejlesztési hétéves tervé­nek legfontosabb feladata, hogy a lakosság számára biz­tosítsa a közszükségleti cikkek bőségét. Az ellenőrző számok ennek érdekében célul tűzik ki, hogy a hétéves terv lerakta alapokon, 1965. után mintegy 5 esztendővel, a szovjet ipar utolérje és elhagyja az Egye­sült Államokat az egy főre eső termelésben. Ez idő alatt a Szovjetunió a termelés ab­szolút mennyiségét és az egy főre eső hányadot tekintve, az első helyre kerül a világon. Az élelmiszer és iparcikkek árubőségének megteremtése számos megelőző intézkedést követel. Elsősorban a mező- gazdaságnak kell soha nem látott magaslatokra emelked­nie. Nézzük tehát meg, mi­lyen feladatok állnak a szov­jet mezőgazdaság előtt. Az ellenőrző számok szerint a szovjet gabonatermelés a hatéves terv végére már éven­te 10—11 milliárd púdra emel­kedik. Ez már egymagában is nagy lépést jelent az élelmi­szerbőség megteremtése felé. Ehhez azonban még hozzászá­míthatjuk az állattenyésztés nagyarányú fejlődését is. Míg 1952—1958. között a húster­melés átlagos évi emelkedése — vágási súlyban — mintegy 500 000 tonnát tett ki, addig az 1959—1965. közötti időszakban az átlagos évi emelkedés hús­ból 1 100 000 tonna lesz. Tejből a fenti két időszakot össze­hasonlítva, az átlagos évi ter­melés-emelkedés 3 100 000 ton­náról 5,9—6,6 millió tonnára, gyapotból pedig 18 000 tonná­ról 33 000 tonnára nő. Szarvas- marha állomány évi szaporu­lata több mint megháromszo­rozódik. AZ ÁRUBÖSÉG megterem­tésében a közásükségleti cik­keket gyártó ipar is kiveszi részét. 1965-ben az óragyár­tásban például a Szovjetunió a világ második helyére kerül és csupán Svájc, a világ-ex­portőre előzi meg. Az ipar azonban nemcsak a közszük­ségletet közvetlen kielégítő cikkeket gyártja, hanem olyan gépeket és berendezéseket is. amelyek meggyorsítják és megkönnyítik a házimunkát. Például hűtő-, mosó-, és mo­sogatógépekből a hétéves terv során több mint 4-szer annyit gyártanak, mint eddig. A magasabb életszínvonalat tükrözi, hogy a lakosság szeb­ben és jobban öltözködik. Az ipar ezeknek az igényeknek is eleget akar tenni. Jelenleg a Szovjetunióban már több gyapjú- és lenszövetet gyárta­nak, mint a világ bármely or­szágában. 1965-ben a szovjet emberek félmilliárd méter gyapjúszövetet kapnak, amely­ből kb. 167 millió férfiruhát készíthetnek. A fent idézett tervszám 1,5-szer szárnyalja túl az Egyesült Államok gyap­júszövet termelését. A nyersanyag-bőség megte­remtését a műszálak és a szintetikus rostok is elősegítik. Míg 1958-ban a nyersanyag- ellátásnál csupán 9 százalék­ban hasznosították a műanya­gokat, addig 1965-ben ez a szám már 15,3 százalékra emelkedik. Előreláthatólag új szintetikus rostokat készíte­nek — többek között a lav- szant, az anidot — amelyből vízhatlan és gyűrhetetlen anyagokat gyárthatnak. HA AZ ÁRUBÖSÉG RÖL és a magasabb életszínvonalról beszélünk, feltétlenül szüksé­ges, hogy a jobbmódú élet még egy feltételéről megemlé­kezzünk. A munkások és al­kalmazottak reáljövedelme, a Örvendetes sikerek, ragyogd távlatok a Pravda vezércikke MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda december 30-i számá­ban „örvendetes sikerek, ra­gyogó távlatok” címmel ve­zércikket közöl. — A szocialista világ — írja a lap — 1958-ban újabb erők­kel gyarapodott, még hatal­masabbá vált. A Szovjetunió ipara és mezőgazdasága, hála a kommunista párt vezette szovjet nép önfeláldozó mun­kájának, újabb kimagasló si­kereket ért ei. A Szovjetunió egyes fonto­sabb termékek abszolút ter­melésében 1965-ben felülmúl­ja, más termékekben pedig megközelíti az Egyesült Álla­mok, a vezető kapitalista ál­lam ipari termelésének szín­vonalát. Nincs messze az idő, amikor országunk első helyre kerül a világon a termelés ab­szolút volumenjében, de az egy lakosra számított terme­lésben is. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban lesz a leg­magasabb életszínvonal a vilá­gon. A szocializmus világtör­ténelmi győzelmet arat a ka­pitalizmussal folytatott békés versenyben. 1958-ban — folytatódik a ve­zércikk — több testvéri szocia­lista ország a szocializmus épí­tésének befejező szakaszához ért. A béke és a haladás őszin­te híveit örömmel töltik el a nagy kínai nép jelentős sike­rei. Örvendetes eredmények­ről érkeznek jelentések a töb­bi szocialista országból is. A népi Lengyelország ipari ter­melése az idén tizenegy hónap alatt 9,3 százalékkal növeke­dett a múlt évihez képest. Csehszlovákiában 4 százalék­kal, a Magyar Népköztársa­ságban pedig 13 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A történelemírók az 1958. esztendőt a szocializmus ellen irányuló ideológiai támadások súlyos kudarcának éveként jegyzik fel. A szocializmus eszméi továbbra is diadalma­san haladnak előre a föld­kerekségen, egyengetve útju­kat újabb milliók szívébe. A szocialista világrendszer — állapítja meg ezután a ve­zércikk — hatalmas erőt kép­visel és óriási befolyást gya­korol a nemzetközi események alakulására. Az imperialista körök 1958-ban nem egy íz­ben próbálkoztak agresszív tervek megvalósításával a vi­lág egyes térségeiben. A hatal­mas szocialista tábor vezette tömör és napról napra erősödő békefront azonban visszavonu­lásra kényszerítette őket. Va­lamennyi szocialista állam közvéleménye egyöntetűen he­lyesli a Legfelső Tanácsnak azt a határozatát, amellyel megbízta a szovjet kormányt, hogy továbbra is lankadatla­nul harcoljon a nukleáris fegyverkísérletek haladékta­lan, általános és örök időkre szóló feltétlen eltiltásáért, s ugyanakkor helyesli a Szovjet­unió kormányának azt a poli­tikáját, amely Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá nyilvánítására irányulnak. A szocialista országok dol­gozói — állapítja meg befeje­zésül a vezércikk — joggal büszkélkedhetnek 1958. évi győzelmeikkel. Az új esztendő azonban még szélesebb és ra­gyogóbb távlatokat tár eléjük. A szovjet emberek számára 1959. lesz a hétéves terv első esztendeje, amely nagy mér­tékben közelebb visz bennün­ket szent célkitűzésünk meg­valósításához, a kommunizmus diadalához. Heyes harcok Kubában HAVANA (AFP): Batista kubai elnök minden rendelke­zésre álló katonáját Santa darának, Las Villas tarto­mány fővárosának segítségére küldte. A megerősítés tanko­kat és rakétákkal felszerelt re­pülőgépeket is tartalmaz. A felkelők rádiója felhívást intézett a latin-amerikai de­mokratikus országokhoz, hogy támogassák őket Batista elleni harcukban, a- rádió szerint a kubai miniszterelnök és a munkaügyi miniszter Truj illő­ben van és katonai segítséget kér a Dominicai Köztársaság­tól. A felkelők azt állítják, hogy ha Batista megbízottai kérésének eleget tesznek, ak­kor a dominicai szárazföldi hadsereget vetik be a Fidei Castro vezetése alatt álló fel­kelőik ellen. A felkelők bírálják az Egye­sült Államok kormányát, mert — mint mondják — engedé­lyezte 45 tani? elszállítását Ni­caraguába, ahonnan Havanába küldik azokat. Hangoztatják, hogy ha győzelmet aratnak Batista kormánya felett, ez megkondítia a lélekharangot a latin-amerikai diktatúrák fe­lett. Ehhez akarják megszerez­ni az összes demokratikus or­szágok támogatását a Domini­cai Köztársaság és Nicaragua katonai intervenciójával szem­ben. NEW" YORK ENSZ-körökben hétfőn este közölték, hogy a kubai felkelők képviselői tárgyaltak Argentí­na, Venezuela, Uruguay és Mexiko ENSZ-küldöttségeivel, majd e küldöttségek felvették a kapcsolatot kormányukkal. A felkelők azt szeretnék, ha a latin-amerikai országok közbe­lépnének annak megakadályo­zására, hogy Batista elnök minden ok nélkül bombáztassa a nyílt városnak minősített városokat. Ugyanakkor han­goztatják azonban, hogy Fidel Castro továbbra is elutasít minden „jószolgálatot” a pol­gárháború befejezésére. Kubában a katonai helyzet továbbra is tisztázatlan, de azt feltétlenül meg lehet állapíta­ni, hogy a legutóbbi három hónapban a felkelők megerősí­tették pozíciójukat és növelték erejüket. HAVANA A kubai elkeseredett és vé- cai Köztársaság területéről rés forradalom hétfőn este idegen fegyveres erő készül döntő fordulóhoz érkezett — behatolni Kubába. Eronburg cikke a szovjet -amerikai viszonyról írja az AP hírügynökség. — Santa Clarában a felkelők és a kormánycsapatok utcai harco­kat vívtak. Három felkelő had­osztály behatolt a városba. A felkelők katonáinak száma körülbelül 3000 fő volt. Ha a felkelők hatalmukba kerítik Las Villas tartományt, ennek az lehet a következmé­nye, hogy fegyveres lázadások törnek ki Matanzas tartomány­ban és a szomszédos Havam­ban is. Ha a kormány nem tudja kiűzni a felkelőket Las Villásból és Orientéből, óriási nehézségekbe ütköznék a cu­kornád betakarítása és elszál­lítása a kikötőkbe. (MTI) NEW YORK (TASZSZ); Az AFP hírügynökség tudó­sítójának közlése szerint a Dominicai Köztársaságból amerikai pilóták vezette 30 repülőgép katonaságot szállít a kubai kormánycsapatok megerősítésére. Az AP hír- ügynökség jelenti, hogy Fidel Castro, a felkelők vezére rá­dión bejelentette: a Domini­hétéves terv során — egy munkásra számítva — átlag 40 százalékkal emelkedik. A parasztok reáljövedelme szin­tén legalább 40 százalékkal nő. Ez elsősorban a bérek, a nyug­díjak és egyéb juttatások eme­lése, valamint a közétkezteté­si árak további csökkentése útján valósul meg Mindez azt jelenti, hogy a lakosság vá­sárlóképessége jelentősen emelkedik. Ennek jeleit a kereskedelmi áruforgalomban is megfigyelhetjük. A kiske­reskedelmi áruforgalom már a XX. kongresszus óta eltelt három év alatt — összehason­lítható árakon számolva — 32 százalékkal emelkedett. Idén a kereskedelem 670 milliárd rubeles forgalmat bonyolított le. A hétéves terv során, az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem kiskereskedelmi forgalma — ugyancsak az ösz- szehasonlítható árakon számol­va — 57—62 százalékkal nő. E RÖVID felsorolásból ter­mészetesen nem kaphatnak az olvasók kimerítő választ a szinte világszerte felmerült kérdésre: mit tesz a hétéves terv a dolgozók jobb életének megteremtéséért? Annyi azon­ban talán e néhány adatból is világossá válik, a hétéves terv nyomán a Szovjetunióban megteremtik az élelmiszer- és az iparcikkek bőségét. MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai napilap Hja Eren- burg nagy cikkét közli az óév nemzetközi eseményeiről. Cik­kének alapgondolata a szovjet —amerikai viszony megjavítá­sa, amiben Erenburg a béke zálogát látja. Az átlagamerikai megértet­te: a szocialista világot lehe­tetlen megsemmisíteni anél­kül, hogy az ő háza, az ö vá­rosa. az ő hazája meg ne sem­misüljön — írja. — Ezt megér­LONDON (MTI): A Sunday Times írja vezércikkében: Az egyik súlyos viszály, amely el­torzítja kapcsolatainkat szö­vetségeseinkkel, civódásunk Franciaországgal. A franciák bizalmatlankodnak Anglia irá­nyában minden kérdésben, az atombombától a font átvált- hatóságáig. Azt hiszik a fran­ciák, hogy az ő rovásukra mentettük meg bőrünket 1940- ben. Rossznéven veszik igé­nyünket, hogy első hatalom akarunk lenni Európában, amely különleges elbánást kö­vetelhet az Egyesült Államok­tól és európai monopóliumot az atomfegyvereket illetően. Gyűlölik kétértelmű magatar­tette az amerikai átlagember és Stevensonnal, valamint a hidegvérben és józanul gon­dolkodó amerikai politikusok­kal együtt a hidegháború meg­szüntetését követeli. Jogunk van sok mindent el­várni az amerikai néptől — hangsúlyozza Erenburg. — Ez a nép tulajdonképpen most kezdi történelmi útját, s a ve­le való békés együttműködés minden szovjet ember örömére szolgál majd. (MTI) tásunkat az algériai háború kérdésében. Képmutatónak tartják az európai integráció­val szemben követett politiká­ját. Ezek súlyos vádak, de az őszinteség követeli, hogy vall­juk be, van valami bennük. Idő járásjelentés Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, néhány helyen kisebb esővel. Időnként élénk dél­nyugati-nyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 1—plusz 4, leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán: 7—10 fok között, helyen­ként 10 fok felett. Távolabbi kilátások: az enyn# idő tovább tart; 4 Sunday Times az angol—francia viszonyról

Next

/
Oldalképek
Tartalom