Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-30 / 288. szám

1958. december 30., kedd NBFCJSAG S A „MINTAFALU" NEM KÖNNYŰ dolog Nagy­út községről írni, különösen olyan embernek, aki életében még először jár ezen a helyen, s a község vezetőivel beszél­getve próbálja megismerni a kis falu igazi arculatát. így jártam én is ebben a sáros, kis falucskában, hová a sors né­hány rövid órácskára idevetett. Eléggé nehéz feladat kiismerni az itteni helyzetet, ahol még csak most van kialakulóban a község lakosságának egységes arculata, ahol az emberek jó­része még mindig két pártra szakadva éli a maga hétköz­napi életét. A pártok alatt természete­sen nem politikai pártokat ér­tünk — magyarázza a községi tanács fiatal elnöke —, hanem az ide települt emberek két csoportjának heves vetélkedé­sét. Hogy mindezt jobban meg­értsük, tekintsünk vissza a község közelmúltjába. Ez a község valamikor még nem számított a községek so­rába. Eléggé kis település volt csak, amolyan tanyaféle, gróf Károlyi egykori uradalma. A felszabadulás előtti években a Horthy-rendszer urai amolyan .,Vakulj magyar, ne láss tót” elv alapján egy szép kirakat­politikát csináltak a község­ben. A „nemzetmentő”, „falu­pártoló” felfogás hívei úgy ter­vezték, hogy ország-világ előtt mintafalut alakítanak a köz­ségből, mondván, hadd lássák, mennyire pártfogolja és fel­emeli a falu népét Horthy-Ma­gyarországa. EZEK VOLTAK az előzmé­nyek. Gróf Károlyi pedig ez­után nagy kegyesen földet osz­tatott egykori cselédeinek, ter­mészetesen magas megváltási áron. A község egyik része te­hát a gróf egykori cselédségé­ből tevődik össze, a másik ré­szét pedig az úgynevezett vevő telepesek, és a juttatott tele­pesek alkotják, akik az ország különböző részeiből települtek ide, a „mintafaluba”. Monda­nunk sem kell, hogy ezek is magas megváltási árat fizettek a régi rend urainak jóvoltából, s vannak sokan, akiknek még most sem telt le ez a részlet- fizetés. Innen van hát a két pártra szakadás, az elkülönü­lés. A falu elrendezése igen ér­dekes. Rendezett, egyenes ut­cák, egyforma típus-épületek, ahogyan ezt még az úgyneve­zett „mintafalu” tervezői egy­kor elgondolták. Még azt is megszabták, hány iparos le­gyen a községben és ezeket is ide telepítették. Az elmondottak után téve­dés lenne azt hinni, hogy a község a jólét és a boldogság paradicsoma volt a múltban, hisz a magas megváltási árak A nyári gyümölcsök leszedé­se után mindjárt fogyasztásra kerülnek. Tárolásuk nem okoz gondot. Az őszi és téli almát, körtét azonban érettségi álla­potuk előtt kell leszedni, amit szedésre érett állapotnak mon­dunk. Ezek a gyümölcsök tel­jes érettségüket C6ak a raktár­ban kapják meg, ott ütő­érnek, és így lesznek étkezésre alkalmasak. Ezeknek a gyü­mölcsöknek eltartására meg­felelő helyiségről kell gondos­kodni. Raktározásra csakis ki­fogástalan minőségű, hibátlan; egészséges alma és körte való. Az eltartóhelyiségek fagy­mentesek, állandó alacsony hő­mérsékletűek, sötétek, köny- j* von szellőztethetek legyenek, azok se túl száraz, se túl nyir­kos levegőjűek ne legyenek. Az eltartó helyiségben más erős szagú anyagot, például hagymát, savanyú káposztát, karbolineumot, stb. nem sza­bad tartani, mert különösen az alma könnyen magába ve­szi az idegen szagot, s az ilyen gyümölcs majdnem értéktelen. A gyümölcs eltarthatóságára a túlságosan magas, vagy a túl­ságosan alacsony hőmérséklet I mindvégig lidércnyomásként I hatottak az emberek munká­jára és életére. JVlégsem volt hát egészen miri’tafalu ez a község. Az emberek megválto­zott, szabad életének, a köz­ség új arculatának kialakításá­ban nem kis része Van az el­múlt 14 esztendő eseményei­nek. Bármennyire is jó álla­potból és viszonylag fejlett szintről indultak el, a felsza­badulás után kezdődött csak meg Nagyúton a mintafaluvá válás. Ennek elősegítő! pedig már nem gróf Károlyiék, hanem a mi rendszerünk és maga a nagy úti nép. Mert nem kell ám azt hinni, hogy Pató Pá- lok laknak ebben a községben. A környéken nem találni pár­ját szorgalmuknak, munka­szeretetüknek. Szeretik a föl­det, de 'szeretik a munkát is, amely nap mint nap, szebbé és boldogabbá teszi életüket. Más községek lakói jóformán még fel sem ébrednek, ami­kor a nagyúti paraszt már jó­darabot bekapált a répaföld­jén — mondja Kőröskényi Lajos tanító, aki több éven át ebben a faluban tanított. A nép jellemének megismerésé­hez még el kell mondani azt is, hogy nyers, nyakas nép a mienk. Ha valaki erőszakkal, vagy durván próbál közeledni felé, bizony nem teszi zsebre, amit tőle kap. Ellenben szép szóval, okos beszéddel a he­gyeket is meg lehet velük mozgatni. A LAKOSSÁG igyekezeté­nek, szorgalmának meg is van az eredménye, gróf Károlyiék „patronálása” nélkül is. — Nézzen csak ki az ablakon — mutat ki a tanács titkára. — Ott, a vasút felőli részen már egészen új település létesült rövid idő alatt. Az újtelepen és a községben összesen 70 há­zat építettek már saját erejük­ből a község lakosai, szebbet és különbet, a tervezett min­tafalu házainál. A vasút felől jövő út mellett frissen vakolt új épület vár a befejezésre. Ez a földművesszövetkezet új árudája és irodahelyisége lesz. A község utcáin az elmúlt évek alatt épült ki a járda. Villany se volt a faluban ezek előtt, most pedig már telje­sen kiépült a hálózat. Modern épület az új tanácsháza, mely­ben a postahivatal és az or­vosi rendelő is megfér. Az el­mondottakon kívül egy jó vizű artézi kút is a felszabadult nép munkájának, közös erő­feszítésének eredménye. A kis község csinosítása, ar­culatának további fejlesztése még most sem befejezett tény. örömmel hallgatjuk a község­fejlesztési terveket, amelyek a következő évre is újabb lé­egyformán káros. Legjobban megfelel a 3—5 C fok közötti hőmérséklet. A világosság az érést sietteti, a tárolóhelyiség­nek tehát homályosnak kell lennie. A gyümölcs tárolás közben vizet párologtat, egyik-másik fajta meg is fony- nyad. A fonnyadás annál na­gyobb mértékű, minél éretle­nebb állapotban szedtük le. Száraz levegőjű helyiségben természetesen a gyümölcs ha­marább és nagyobb mértékben fonnyad. Legjobban megfelel­nek a föld, homokpadozatú he­lyiségek, pincék, kamrák, me­lyeknek levegője kellőképpen nyirkos. Persze dohos ne le­gyen a levegő, ezért szükség szerint szellőztessünk. A 0 fok vagy a 0 fok alatti hőmérsék­let káros. A helyiség belső be­rendezése különféle lehet. A gyümölcsöt polcokon, reke­szekben, ládákban, stb. he­lyezzük el. Egészséges, hibátlan gyümölcs egymásra rakott cso­magolóládákban is jól eltart­ható. A tárolásnál fontos az, hogy három rétegnél több gyü- gyüm ölesöt ne rakjunk egy­másra. péssel viszik előre az itteni lakosságot, a fejlődés útján. A 101 ezer forintos beruházást kiegészíti még a 25 ezer fo­rintos társadalmi munka. Mi minden valósul hát meg eb­ből az összegből? Mindenek­előtt tovább fejlesztik a jár­dák építését, parkírozzák a község főterét és ugyanott lé­tesül egy szépen felszerelt gyermek-játszótér is. Bővítik a közvilágítást és felújítják a Tarnócza patakon át vezető két hidat. ÉPÜL, FEJLŐDIK tehát Nagyút község, de még mindig maradt egy fájó pontjuk. Ez pedig nem más, mint egy kultúrház létesítése. Ehhez pedig állami támogatás kelle­ne, hisz községfejlesztésből csak öt év alatt tudnák elké­szíteni. Igen súlyos gond ez. mert a fiatalságnak jóformán álig van hová járni szóra­kozni. Minden gyűlés, rendez­vény és előadás az iskola he­lyiségében zajlik le. A község vezetői már egy kisegítő meg­oldást is kieszeltek a kultúr­ház építésre. Ha megkapnák a bontási engedélyt a volt ura­dalmi épület műhelyére, on­nan sok értékes építőanyagot nyernének és ennek felhasz­nálásával azután két év alatt a községfejlesztési alapbó' is megoldható lenne az új kul­túrház felépítése. Az elért eredményekhez ter­mészetesen még hozzászámít­hatjuk azt — amit számokkal, vagy tényekkel nehéz kimu­tatni —, hogy megindult egy egészséges fejlődés, egységesü­lési folyamat a falu népe kö­zött. Lassan már nem lesz idevaló ember és új telepes, eltűnnek a viszályok. A kö­zösségbe való összefonódási folyamat szép ténye, hogy a község gazdái messze földön híres géphasználati társulást alakítottak és a gépek segít­ségével közösen szántatják meg földjeiket. FEJLŐDIK és nap mint nap művelődik a falu ifjúsága, s a fiatalok között már nincsenek viszályok és különbségek. A nagyúti legény ma már azt veszi feleségül, akit szeret, s a leányok is csak ilyen szem­pontok szerint választják ki életük párját és a fiatal háza­sok az új telepen éDÍtkező csa­ládok már nyugalomban és békességben élnek. AZ EDDIGI fejlődés láttán ki merne kételkedni abban, hogy idővel hő vágyuk, a kul­túrház is megépül. Nem túl­zás arról beszélni, hogy a község még további nagy fej­lődés előtt áll, s ha az urak Magyarországa nem tudta, a nép állama majd megvalósít­ja Nagyúton a mintaközséget. Cs. I. A tanácstag javaslatára... Még a tanácsválasztások előtt a jelölőgyűlések alkal­mával Hreskó József bülck- szenterzsébeti tanácstag-jelölt (most mint tanácstag) javasol­ta, hogy a községükben levő Dózsa utcában építsenek jár­dát társadalmi munkában. A javaslatot a községi tanács el­fogadta, sőt a községfejlesztési alapból anyagot is biztosítot­tak. Azóta már el is készült a közel 250 méteres beton járda, mely csaknem ötezer forintos társadalmi munkával épült. Több pillangós — jobb takarmányozás A belterjesség fokozásához hozzátartozik az is, hogy az előző éveknél jóval nagyobb területen vetettek pillangós takarmánynövényeket a ter­melőszövetkezetek. A 3004-es kormányhatározat előírja, hogy a termelőszövetkezetek szántóterületük 15 százalékán termeljenek pillangós takar­mányt, részint a helyes vetés­forgó kialakítása, részint az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében. Ezzel szemben me­gyénkben a szántóterületnek 15,5, illetve felülvetésekkel együtt 23,6 százalékán van pillangós takarmány. Gyümölcsféléink téli tárolása A mérlegen: 1958 Mihályii László alig maradt el az országos csúcstól a távolugrásbaM Pelle János a legjobb magasugró MAGASUGRÁS: 175 cm Pelle János GYBSE (175) 170 Bogdány György GYVSC (170) 170 Czakó Tibor HVSE (-) 170 Horváth Gyula HVSE (135) 165 Körhegyi L. HVSE (153) 160 Ebei István Gy. Gimn. (-) 160 Tan László H. Gimn. (-) 160 Mező József ESC (-) 160 Macky Levente Káli Gimn. (—) 160 Wagner Tibor ESC (—) Átlagok: 1956: 160 cm. 1957: 162 cm. 1958: 165 cm. TÁVOEUGRÁS: 719 cm Mihály fi László ESC (696) 589 Szatay László ESC (-) 576 Pelle János GYBSE (-) 574 Köles Tibor HVSE (-) 565 Deák Tibor H. Kinizsi (-) 564 Kovács Gyula H. Gimn. (—) 559 Radnóti Ferenc H. Kinizsi (—) 538 Wdgner Gyula H. Kinizsi (—) 555 Vecsési Gyula GYBSE (-) 553 Gulyás László ESC (-) Átlagok: 1956: 581. 1957: 564. 1958: 581,4. Magasugrásban hosszú évek óta Pelle és Bogdány áll az élen. Eredményük éppen csak eléri a II. oszt. szintet. Nem féjlödnek, pedig ma már vidéki versenyeken is túl kell jutni a 180 cm-en. Pelle jó­formán nekifutás nélkül, csupán ruganyosságát kihasználva, ugrik bukó-guruló technikával. Ennyit, ahogy szokták mondani, álmában is tud. ősszel a megyei bajnoksá­gon bizonyára sikerült volna a 180 is. de az egri hajlott léc, ame­lyik a széleken 192 cm-en volt és csak középen mutatott 180-at, meg­akadályozta ebben. Minden szám­ban otthonosan mozog, mégis ma­gasugrásban és súlylökésben vá­runk tőle nagyobb fejlődést. Bog­dány György tavasszal elindult né­hány versenyen, aztán sokat ki­hagyott, ősszel megint indult né­hányszor. vámosgyőrkön lakik és így edzésekre ritkán jár. Test­alkata, ruganyossága alapján na­gyobb eredmények elérésére hiva­tott. A hatvaniak közül Czakó, Horváth és Körhegyi sokat javí­tott eddigi eredményén. Utánuk mind olyan új nevek szerepelnek, melyek eddig még nem voltak rangsorolva." A gyöngyösi Ébel vá­ratlanul megnyerte a megyei kö­zépiskolás bajnokságot, de utána nem versenyzett. A serdülő Tári és az úttörő Mező igen tehetsé­gesek. A tavalyiak közül csak né­gyen kerültek ismét a rangsorba, az átlag mégis javult 3 cm-rel. 1957-ben Erki Imre (GYVSC) és cseh Kálmán (ESC) 170 em-es, Bakos Lajos (ESC) 165 cm-es ered­ményt értek el. Az idén nem ver­senyeztek. A rangsorba nem kerültek kö­zött sok tehetséges fiatal serdülő és úttörő is yan, akikkel jövőre számolni kell. Távolugrásban Mihályfl és más senki... •> Szinte hiheteften dolog, hogy egy ifjúsági versenyző állandó tagja legyen a magyar felnőtt váloga­tottnak, állandóan 7 méteren felül ugorjon. Minden lehető versenyt megnyert, s ahol alul maradt, ott iS csak néhány centiméter válasz­totta el az országos csúcstartó Földesitöl. Országos középiskolás bajnokság, országos ifi bajnokság szegélyezik a felfelé ívelő pálya­futásának útját. Már a futásnál el­mondtuk, hogy minden kelléke megvan ahhoz, hogy világklasszis legyen. 719 cm-es megyei ifjúsági csúcsa dísze a csúcslistának és ki tudja, megjavítja-e valaki a me-1 gyében? Mert ezután a következő nemcsak az ő nagy eredményének fénye miatt került sötét árnyékba, hanem azért is, mert valóban gyengék az eredmények. Az a tény, hogy 550 cm-es eredménnyel be lehet kerülni a legjobb tíz kö­zé, igen szomorú tény. A gyön­gyösi gimnazista Koncz. aki kizá­rólag labdarúgással foglalkozik és csak a pontverseny kedvéért in­dult ősszel a pontversenyen, vé­gig verte a megye legjobb közép­iskolás távolugróít 550 cm-el... Mihály fi mögött Szatay áll a rang­sorban. Egyetlen őszi versenyen indult. Peile alkalmi távolugró, a hatvani Kölessel együtt. Négy hat­vani fiatal követi őket, de minde­gyik elfelejti, hogy távolugrásban ugrani is kell és nem elegendő teljes erővel a gerendáig elfutni. Elugrás, légmunka, talajérés mind szinte ismeretlen fogalom a rang­soroltaknál. Tisztelet a kivételnek. Igaz, hogy volt ez rosszabbul is. ., tavaly 510 is elég volt a rangsor­hoz. Viszont akkor legalább még egy 630-as ugró is volt, Vámos György (ESC), aki az idén eltűnt... Mégsem húzzuk meg a lélekha­rangot a távolugrók fölött. A sok lelkes fiatal úttörő között akad néhány tehetséges, akik már ug­rottak 5 métert, vagy valamivel többet is. Reméljük, hogy ha kö­zépiskolába kerülnek, fejlődésük nem áll meg. Ilyenek: Sztepanov, Kiss, Téglás (ESC), Szőke, Szatay, Tözsér (GYVSC). Az átlag tavaly óta 17 cm-t ja­vult. de 1956-hoz viszonyítva, csak 4 milliméter a javulás. A csapatbajnokságok megrende­zése iskolai és szövetségi vonalon sokat lendítene a magas- és tá­volugró eredményeken! KÖMLEE KAROLY A jövő iornászreménységei Az Egri Pedagó­giai FSC serdülő tornász háziver­senyén sok te­hetséges tor­nászreménység in­dult. Közülük is kitűnt Verebélyi András és Karsai István. Képein­ken Verebélyi András a talaj- gyakorlatok során mérlegállást mutat bej Karsai István pedig a gyű­rűn dolgozik, s éppen a „bicskát” csinálja szinte hibátlan testtartás?1 ban. Reméljük, még sokat hallunk róluk Hz egri úszók fölénye jegyében zajlott fe az ózdi Béke Kupa vándordíjas úszóverseny Ózdon bonyolították le az ország ezévi utolsó úszóversenyét, a Béke Kupa vándordíjas versenyt. Mint ismeretes, Eger úszói már három ízben birtokosai voltak en­nek a kupának, tavaly azonban az FTC úszóinak sikerült tőlük elhó­dítani. Az idei viadalt fokozott érdek­lődés kísérte, hiszen számos fővá­rosi úszó jelentette be részvételét az ózdi és az egri versenyzőkön kívül. Az ózdi és egri úszók meg is je­lentek teljes létszámmal, a főváro­siak közül azonban alig néhányan „tisztelték” meg a hagyományos úszóversenyt részvételükkel. így az egész verseny az egri úszók nagy fölénye jegyében zaj­lott le, akik közepes formában is 168 pontot szereztek az ózdiak 130 pontjával szemben. Az eredmények közül kiemelke­dik a fiatal Toros Károly 2:48.8-as ideje a 200 méteres ifjúsági mell­úszásban, valamint a serdülő Szöl- gyémi Ferenc 100 m fiú mellúszás­ban elérőt 1:28-as ideje. Az egri versenyzők részletes eredményei: 50 m úttörő fiú mell: 1. Szölgyé- mi 40.4 ...4. Ali Cs. 48. 100 m férfi gyors: 1. Katona 1:02.6. 200 m férfi mellúszás: 1. Pócsik 2:51. 100 m női mellúszás: 1. Brindza 1:27.3. 50 m serdülő fiú gyors: 2. Szepesi K. 29:5, 3. Mártonfy 31-3, 4. Urbanovits 31.4, 6. Cselkó 34.3. 100 m ifi női pillangóúszás: 1. Márisch 1:26, 2. Ringelhann 1:26.2, 3. Bobori 1:26.7. 100 m serdülő fiú mellúszás: 1. Szölgyémi 1:28. 100 m serdülő le­ány gyors: 1. Frank 1:09.7, 2. Erdé­lyi 1:15.1. 3. Oláh 1:20, 4. Vajdovich 1:20.2, 5. Gál M. 1:22, 6. Szabó K. 1:22.3. 100 m ifi férfi gyors: 1. Bodnár 1:02, 2. Szepesi K. 1:05.8. 50 m úttörő leány mellúszás: 2. Bóta M. 46.9. 100 m pillangóúszás: 1. Bolya 1:16, 2. Pócsik 1:16. 200 m ifi férfi mellúszás: 1. Törös K. 2:48.8, ...3. Denk 3:07.5. 100 m ifi női mellúszás: 2 Márisch 1:38.2, ...4. Lénárt 1:51. 100 m ifi férfi hátúszás: 1. Bodnár 1:14.9, 2. Törös K. 1:16. 3. Szepesi K. 1:16.3, 4. Már- lonfy 1:17.8, 6; Urbanovits 50 m serdülő leány hátúszás: 1; Frank 38.5, 2. Vajdovich 39.9, 3. Er­délyi 41.4, 4. Gál M. 41.7, 5. Oláh 41.7, 6. Szabó K. 43.5. 60x50 m női mellúszóváltó: 1; Egri se. 60x50 m férfi gyorsúszóváltó: 1. Egri SC. OLASZ VERSENYZŐK NÉLKÜL... A világ motoros szakköreiben nagy szenzációt keltett az a hír, hogy Mike Hawhorth, az autóver­senyzés világbajnoka, visszavonul a versenyzéstől. Ezt a szándékát már október 27-én bejelentette a Ferrari Művek tulajdonosának, a versenyistálló „főlovászának”, de arra kérte, hogy decemberig ne hozzák nyilvánosságra a hírt. Ferrari mester szerint a kitűnő autóversenyző visszavonulása nagy veszteség az autósportra, de ért­hető, hiszen nemrég nősült és ter­mészetes, hogy veszélytelenebb foglalkozást keres. így a Ferrari Művek jövő évi „versenyistállója” francia, belga, amerikai és angol versenyzőkből tevődik össze, feltűnő, hogy az olasz gyár csapatában egyetlen olasz versenyzőt sem foglalkoztat­nak. Ügy látszik, azt tartják: jobb, ha a külföldiek harapnak a fűbe. G. ANDERSON. AZ AKARATERŐ CSODÁJA Mint ismeretes, a közelmúltban G. Anderson, a dán származású világhírű úszónő egyházamban oda és vissza átúszta Észak Ameri­kában a Catilina csatornát. Meg­szakítás nélkül 26 óra, 26 perc és 19 másodpercig úszott, s ez alatt 70 kilométert, s 800 métert tett meg. Anderson 1948-ban Londonban megnyerte a 100 méteres női gyors­A pontverseny végeredménye: U Egri SC 168 ponttal, 2, Ózdi Vasas 130 ponttal. Ezzel az Egri SC úszó! negyed­szer lettek őrzői a hagyományos Béke Kupának. Még egyszer kell elnyerniük, s az véglegesen a tá­la donukba kerül; úszás olimpiai bajnokságát, s utána világcsúcsot is javított. Húsz éves korában azonban köszvény- ben súlyosan megbetegedett, oly­annyira, hogy lábai teljesen meg­bénultak és csak mankóval tudóit járni. Nyomorék lett. Amerikában edzői állást vállalt, és a medence széléről oktatta tanítványait, hiszen kizártnak látszott, hogy valaha is ússzék. A sport iránt érzett rajon­gása azonban nem ismert lehetet­lent. Újból vízbe szállt, s eleinte csak a karjaival úszott. Ám, a sok edzés következtében lassanként visszatért az erő lábaiba, áttért a távúszásra és 1953-ban, megelőzve az összes férfiakat, kétszer is meg­nyerte a La Manche csatorna át- úszási versenyét. Anderson azonban ezzel nem érte be, hanem októberben nekivágó:.! a Catilina csatorna oda-vissza való átúszásának. Midőn az óriási távúszása közben lankadni érezte erejét, a kísérd motorcsónakban levő férje vér­pezsdítő Rock and Roll lemezekkel ébresztette friss erőre. Lehet vitatkozni afelett, hogy ennek a teljesítménynek van-e sportbeli értéke, de az az egy biz­tos: az akaraterő eme csodálatos példája mindenképpen tisztelet«* érdemel. Sportérdekességek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom