Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-30 / 288. szám

1958. december 30., kedd NEPÜJSAG 3 A TEL MEG VARAT ma­gára, de a gyöngyösi 34-es számú AKÖV dolgozói seré­nyen készülnek rá. A javító- műhelyben a téli utakra ké­szítik elő a kocsikat, gondo­san. figyelmesen zsírozzák le a motor alkatrészeit. Ezt a munkát fokozott lel­kiismeretességgel kell elvé­gezni, mert a síkos, jeges utak, éles mátrai kanyarok könnyen szerencsétlenséget okozhatnak. Ez a felkészülés azért is olyan fontos Gyöngyösön, mert az az országban a legforgalma­sabb autóbusz-állomás. Napon­ta 139 busz indul és 13 ezer ember vált jegyet és utazik a Mátrába, vagy a megye leg­különbözőbb részeire. A téli sport kedvelői egy­re nagyobb számmal utaz­nak a kényelmes autóbuszokon Mátraházára, Kékesre, és Ga­lyatetőre. A megnövekedett mátrai utasforgalom és a kü­szöbön topogó tél kemény munkára szólítja a 34-es szá­mú Autóközlekedési Vállalat vezetőit. — Hat teherautónk járja a Mátrát és viszi a szóróanyagot, kőzúzalékot a veszélyes he­lyekre. — ismerteti a téli fel­készülés menetét Zombori Ba­lázs, a vállalat fődiszpécsere!. — Az utak csúszósságát nem növelte-e a. Mátrafüredtől Mát­raházáig tartó bitumenes út­burkolás? — Az eddigi tapasztalatok szerint ezeken az útszakaszo­kon nem nőtt a balesetveszély. Az igaz, hogy még nem tette próbára az időjárás a mi „pi­lótáinkat”. Még nem ismerjük a telet. — Melyik a legnehezebb mátrai útszakasz? — A 23-AS KILOMÉTER­KŐTŐL Gályáig. Ha egy kis eső esik, és az éjszakai hideg lefagyasztja azt az útra, em­ber legyen a volán mellett, aki lehozza Gályáról a kocsi­ját becsúszás nélkül. Ebben az esetben azonnal intézke­dünk és a szóróautók lesala- kozzák az utat, hogy zavarta­lan legyen a közlekedés. A , szűk, hegyi utakon nagy aka­dályt jelent az egyik napról a másikra beköszöntő szeles, vi­haros hóesés. A mélyebbfekvé- sű utakat egészen betemeti a hó és a hegytető lakott terüle­teit hosszú napokra elzárja a 'örgalomtól. Ekkor már csak a hóeke se­gíthet. Galyatetőről és Gyön­gyösről megindul egy és igyek­ezik utat tömi a fehér falba, hacsak az eke is benne nem marad a hirtelen jött hóvi­harban. Hallottuk, hogy Cseh­szlovákiából nagy teljesítmé­nyű motoros hómaró gépeket kap az ország. Jó lenne, ha ide, a Mátrába is jutna be­lőle. Lehet, hogy meghallgatják a mátrai sofőrök kérését, de addig is... — Milyen védőeszközökkel, szerszámokkal látják el a bu­szokat, hogy zavartalanul köz­lekedhessenek a csúszós, havas úton — kérdezzük, de a válasz késik, a fődiszpécsert telefon­hoz hívják. A Mátrából je- lenkezik a szolgálatos forgal­mista: — Zombori elvtárs, itt ná­lunk Mátraházán az időjárás kielégítő. Galya felől sötét, je­ges felhő közeleg. Lehet ké­szülni az ólmos esőre. — AZONNAL INTÉZKE­DEM. Két kocsi indul fel hoz­zátok. A telefonos máris kapcsolja a garázsokat és öt perc sem telik bele, máris felzúgnak a motorok, indul a „mentő-ex­pedíció” a Mátrába. A telefonbeszélgetés ideje alatt Gonda Gyula, a vállalat párttitkára válaszolt- a kérdé- sßkrs — Én talán a téli felkészü­lést a buszok gazdáin kezde­ném. ők meleg ruhákat, ba­kancsokat, bundákat kaptak a mátrai kocsikra. Azokon a helyeken, ahol hosszabb ideig tartózkodnak a buszok, me­legedő helyiségek vannak. A meglevő műszaki felszerelé­sekhez kiadtunk két lapátot, csákányt és vasékét. Ez a tél barátságosan kezdődik, csak később meg ne bomoljék. A beszélgetésekből kitűnik, hogy a gyöngyösi autóbuszok felkészülten várják a telet. — S vajon a kemény telek névtelen hősei, a sofőrök, ka­lauzok hogyan várják a mát­rai tél beköszöntését? Ezt már útközben tudtuk meg Pintér Márton gépkocsi- vezetőtől. — Autóbusz indul Mátrafü- red, Mátraházán át Parádfür- dőre, a kettes kocsiállásról — hangzik a Gyöngyös Főtér-i forgalmista bemondása és Pin­tér Márton kezében megre­meg a kormány a motor in­dulásától. Az indítótárcsa a magasba lendül és a GM 367- es rendszámú autóbusz elin­dul. Lassan, szinte lépésben ka­nyarodunk a mátrai útra. Ne­héz zúgással fúrja magát a kocsi az egyre emelkedő szer­pentinen. Éles forduló, merész kanyarok váltogatják egymást. — Ebben a nyirkos, csúszós időben nagyon kell vigyázni a fordulóknál. Könnyen le­csúszhat a kocsi az útmenti árokba, nagy sebesség esetén komoly szerencsétlenség is ke­letkezhet — mondja Pintér Szilveszteri itóka Ez esetben nem a rossz emlékű itókáról van szó, amelynek leve nem a szőlős-, ha­nem a szérűsker- tekből származott a rossz nyelvek szerint, hanem igazi, finom bor­ról, amellyel az új évet köszönthet- jük. A vidám szil- veszterezőknek, akik otthon kö­szöntik szűk csa­ládi, vagy baráti körben az új évet, s búcsúznak a ré­gitől, palackozott borokat készít a pincegazdaság. Az egri palackozó üzemben ezekben a napokban se­rény munka fo­lyik, naponta 3000 palackot töltenek meg leánykával és bikavérrel. Több mint egymillió forintot truháztak be 1958-ban az egri járás termelőszövetke zetei A mólóban levő 1958-as esz­tendő beruházás terén jelen­tős eredményeket hozott az egri járás termelőszövetkeze­tei számára. A járás termelőszövetkeze­tei 1 millió 50 ezer forintot ruháztak be ez évben és ami igen lényeges: ennek több mint 60 százalékát saját erő­ből fordították beruházási cé­lokra. Elhalasztották Hanzelka és Zikumncl mérnök útját Hanzelka és Zikmund, is­mert csehszlovák utazóknak az eredeti terv szerint decem­ber 31-én kellett volna elin- dulniok második világjáró út­jukra. Hanzelka mérnökön nemrégen műtétet hajtottak végre, autószerencsétlenség okozta baleset következtében. A kezelés körülbelül nyolc he­tet vesz igénybe, úgyhogy a tervezett útra csak február végén kerül sor. 41 százalékkal emelkedett egy év alatt az egri járás termelőszövetkezeteinek tiszta vagyona 1957. végén az egri járás termelőszövetkezeteinek tiszta vagyona 5 millió 969 ezer fo­rint volt, míg most az év vé­gén a tiszta vagyon több mint 8 millióra emelkedett, vagyis egy esztendő leforgása alatt 41 százalékos emelkedést ért el. A fenti számok a termelő- szövetkezetek eredményes fej­lődését és anyagi erősödését igazolják. Bosszantóan hanyag munka Mint már jelentettük, Sze­derkény-pusztán — nagyobb­részt társadalmi munkával — kultúrház építését kezdték meg. El is készült az épület, sőt már a tető is rajta volt, amikor — Swartz József kő­műves kisiparos „jóvoltából”, aki az alap- és a lábazati fa­lakat hanyagul rakta le — kb. 30 centiméternyire beha­toltak a falak. Így a kis puszta lakói lelkes társadal­mi munkájának értéke fuccs- ba ment. s ma már ott tar­tanak, hogy az egész kultúr- házat le kell bontaniok. Bi­zonyára a Szederkény-pusz­taiak a jövőben jobban meg­nézik, hogy milyen mesterre bízzák társadalmi munkájuk gyümölcsöztetését, új kultúr- házuk felépítését. (Kiss) Megnyugtató Hogy mik vannak? — só­hajt fel az ember lelke va­lódi ősmagyarsággal és még ősibb örömmel, mikor van szerencséje elolvasni az egyik gyöngyösi italbolt fa­lán a kétöklömnyi betűkkel írt szöveget: „Erőt, egészsé­get!” Ez igen, ez a kedves és megnyugtató. Itt nem rémí­tik az embert, hogy idenézz, ilyen uborkafejű leszel, ha sokat iszol, hogy elüt az autó és a saját lábad, hogy az al­kohol öl, butit és miegymás... Nem, itt megnyugtatják az embert! Már látom lelki szemeim­mel, amint erős — részeg emberek, orrukon az egész­ség vörös színével rogyadoz­nak a tábla alatt, s tekinte­tüket a szövegre vetve, abból erőt és biztatást nyerve, kér­nek újabb féldecit, mert az egészségért semmi pénz sem drága. S ezek a szép, erős és egészséges emberek, amint pincsi kutyát és fehér egeret kergetnek, így köszönnek úton-útfélen: .., „Hukk... erőt, egészséget... hukk” és e jelszó szellemében erejük és egészségük teljében össze- csuklanak — ott, a tábla alatt. Szeretem az ilyen meg­nyugtató táblákat. Nem le­hetne ezt továbbfejleszteni? Mondjuk, a halottasház ajta­jára a következő feliratot ja­vaslom: Erő, egészség, ez a hosszú élet titka! Ragyogó lenne. (egri) Istenmezejének is lesz fürdője Nem kis örömmel fogadták az istenmezeji lakosok azt az elhatározást, hogy a községi tanács épületében levő rossz zuhanyozót és kádfürdőt rö­videsen rendbehozzák. A javí­tási munkákra a szükséges költségeket a járási egészség- ügyi osztály biztosítja. A mun­kálatokat a jövő év első ne­gyedében kezdik meg, melyre 12 ezer forintot biztosítottak. Romániai mozaik Tizenegy évvel ezelőtt ki­áltották ki a Román Nép- köztársaságot. Ez alkalom­ból adunk olvasóinknak né­hány mozaikot a 11 éves népköztársaság életéből. ÚJABB SZÖVETKEZETI RAJONOK ROMÁNIÁBAN Calafat rajonban a napokban befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése. Craiova tar­tományban ez a harmadik kol- lektivizált rajon. Calafat rajon 18 kollektív gazdaságában és 27 mezőgazdasági társulásában összesen több mint 40 000 hek­tár területet művelnek meg közös erővel. A mesgyék meg­szüntetésével a rajonban 1000 hektár szántóterületet nyer­tek. Ha ezt a területet a jövő évben kukoricával vetik be, 2000 tonna terméstöbbletet ér­nek el. A Temesvár tartományi Jim- bolia rajon kollektív gazadasá- gai jelentékeny sikereket értek el a Constantái értekezleten megszabott program megvaló­sításában. A kollektív gazdasá­gok által elért eredmények va­lamennyi növényfajtánál lé­nyegesen meghaladták a társu­lások betakarításának termés- eredményeit. 12 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ÖNKÉNTES ERDŐSÍTÉSI MUNKA Az erdőgazdasági munkások, az ifjúság, és a dolgozó pa­rasztság önkéntes munkája eredményeként a romániai er­dősítési feladatokat túlteljesí­tették. Az erdősítés során végzett önkéntes munka értéke több mint 12 millió lej. NEMZETKÖZI NAGYDIJAT NYERT EGY ROMÁN RAJZ­FILM A franciaországi Toursban rendezett rövidfilmek fesztivál­ján Ion Popescu-Gopo „Hét művészet” című rajzfilmje nagydíjat nyert. Ez a kitünte­tés a román filmgyártás jelen­tős sikere, amely ezen a téren az utóbbi években jól megér­demelt nemzetközi tekintélyre tett szert. TAKARÉKOSSÁGI AKCIÓ A ROMAN BÁNYÁKBAN A román bányákban akció indult, hogy a bányafát más anyagokkal helyettesítsék. A lignit-bányákban eredményes volt a bányafát helyettesítő vasbeton-lemezekkel történő ducolás. így például azokban a bányákban, ahol ezt a dúco­lási módszert alkalmazták, amellett, hogy jelentékeny mennyiségű faanyagot takarí­tottak meg, az előkészítő vá­jatokbán az önköltséget mé­terenként 200 lej-el csökken­tették. A Bányakutató Intézet a Fi- lipesti de Padure-i bányában végzett kísérletsorozatnak eredményeként, nemrég beve­zette a pajzsos ducolórend- szert, amelynek eredménye­ként a faanyagfelhasználás körülbelül 65 százalékkal csök­kent és a szénrétegben 35 szá­zalékkal gyorsabban haladtak előre. A sorecani bányában sike­resen használják az aknák ducolásánál is a fém támasz­tékokat. Ezzel az eljárással a bányában 60—75 százalék­kal csökkent a fafelhasználás. AZ ELSŐ ORVOSEGÉSZSÉG­ÜGYI RÄDIÖIZOTÖP OSZTÁLY A bukaresti rákkutatási in­tézetben megkezdte működé­sét az ország orvosegészség­ügyi hálózatának első rádió­izotóp osztálya. Az osztály laboratóriumi berendezését a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, Magyarország cs a Német Demokratikus Köz­társaság, valamint a Román Akadémia Atomfizikai Intéze­te szállította. Az intézetben ezentúl a legújabb eljárások­kal folytatják a rákkutatást cs a rákos daganatok rádió­izotópos kezelését. NYOLCMILLIÓ LEJ A VÁLLALATI ALAPBÓL — LAKÁSÉPÍTÉSRE A Temesvár tartományi ipar- vállalatok dolgozói jelentős si­kereket értek el az idén a terv összes mutatószámainak telje­sítésében. Ezzel előmozdították a jövedelem és a vállalati alap növekedését. December 1-ig 82 temesvári vállalat — amely je­lentős terven félüli jövedelmet ért el — a vállalati alapból 3 600 000 lejt bocsátott a nép­tanács rendelkezésére. Ezt az összeget munkáslakások építé­sére fordítják. Ugyancsak december 1-ig az aradi iparvállalatok, hasonló célokra, több mint 2 600 000 lejt fizettek be a városi népta­nácshoz. A tartomány ipari üzemei — terven felüli jövede­lem alapján — összesen 8 000 000 lejt utaltak át a nép­tanácsoknak. Ebből a jövő év folyamán mintegy 300 új la­kást építenek. Válaszol nah az illetékesek Ä december 21-i ^Széljegy­zetünkre, amelyben a Lenin utcai közvilágítás problémáját tettük szóvá — a következőket válaszolta az Északmagyaror­Büntetőjogi fele­lősségem teljes tuda­tában közlöm felettes hatóságaimmal, hogy számtalan eddig be­nyújtott életrajzom­ból mindig kimaradt valami. Például az, hogy diákkoromban verseket is írtam... Sőt, nyomtatásban is megjelent egy-két írásom. Igen. Az ilyen életrajzban az ember igyekszik szerény lenni... Apám is figyelmez­tetett akkoriban: — Azért még nem vagy költő! •— Mikor leszek az? — kérdeztem fölénye­sen. — Majd ha fizetni fognak írásaidért, vagy... a fejedre üt­nek érte! Ezeket a szavakat erősen emlékezetem­be véstem. Nem sok­kal később megjelent egy útleírásom. Be­jártam a zempléni he­gyeket és Széphalom­ra is eljutottam. A Kazinczy-mauzóleunu­&z&pJialam röl megírtam, hogy ott egyetlen szalag, vagy koszorú sem emlékeztet arra, hogy városunkban is mű­ködik egy Kazinczy- röl elnevezett irodal­mi társaság. Pár nap múlva apám levelet kapott a Kazinczy Társaság főtitkárától: „Igen tisztelt Uram! A... Hírlap legutóbbi szá­mában az ön fiának megjelent egy cikke, melyben durva táma­dás foglaltatik nagy­múltú Társaságunk ellen. Kérjük, figyel­meztesse a fiatalem­bert, hogy hasonló tiszteletlenséggel el- játszhatja Társasá­gunk jóindulatát, melyre még akkor is szüksége lehetne, ha történetesen nem vol­nának irodalmi aspi­rációi. Kiváló tiszte­lettel: Sz. F. dr. fő­titkár.* Mikor apám meg­mutatta a levelet, dü- höngeni kezdtem. —> Mit izgulsz? — csillapított apám — hiszen kezdenek a fe­jedre ütni! •— Jó! Majd én visszaütök! — Dehogy ütsz! A levél nekem szól. Majd én illedelmesen válaszolok. Szólt pedig apám válasza ilyenformán: „Igen tisztelt Fő­titkár Ür! Vettem nagybecsű levelét. Fiamat atyailag meg­fenyítettem és ígére­tét vettem, hogy ha­sonló meggondolat­lanságtól a jövőben tartózkodni fog, any- nyival is inkább, mert a... Hírlap az inkriminált cikkért járó honoráriumot a mai napig elfeledte megküldeni. Megkü­lönböztetett tisztelet­tel, stb... stb.” Ezzel lassan fele­désbe is merült volna a Kizinezy-ügy, de egy év múlva apám újabb levelet ka­pott: „Igen tisztelt Uram! Fiának tollából egy évvel ezelőtt útleírás jelent meg, melyben Széphalomról is em­lítés esett. Arra kér­nénk, közölje Társa­ságunkkal, hogyan le­het Széphalomra el­jutni, mert a Társai ság tervbe vette, hogy ebben az évben, a költő halálának szá­zadik évfordulóján, koszorút helyez el Kazinczy Ferenc sír­ján. Kiváló tisztelet­tel: Sz. F. dr. Főtit­kár.”­Az ám! Sz. F. dr! Ugyanaz, aki az első levelet írta! Apám illedelmes válasza ezúttal nem késett: „Igen tisztelt Fő­titkár Ür! Fiam egy év előtt elszenvedett atyai fenyítés követ­keztében nem emlé­kesük, hogy valaha is Széphalmon járt vol­na. Egyébként Szép­halom megközelítése a költőnek 1806. júni­us 16-án Kis János soproni lelkészhez küldött útleírása és térképvázlata alapján lehetséges, mely az igényesebbek részére készült irodalomtör­ténetben fellelhető. Felhasználásánál fi­gyelembe veendő, hogy azóta vasút te épült arrafelé. Tisz­telettel: stb. stb. Töredelmesen be­vallom, hogy bár azóta többször is, jár­tam Széphalmon, mind ez ideig nem győződtem meg róla, hogy a Kazinczy Tár­saság küldöttsége el­jutott-e a koszorúval a költő sírjához? Hoüóhazy Lajos szági Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságának üzemvezetősége: Az Áramszolgáltató Vállala­toknál a közvilágítási lámpák égéstartamával kapcsolatosan a MNOSz. 1586—52. szabvány rendelkezik. A szabvány sze­rint december hónap II. felé­ben a gyújtási idő 16.30 perc, az oltási idő pedig 6.30. Ezen közvilágítási gyújtási és oltási időhöz, mind a szabvány, mind az igazgatóságunk rendelkezé­se értelmében, ragaszkodnunk kell. A fentiek alól felmentést kivételes időjárási viszonyok következtében az igazgatóság műszaki vezetője adhat, aki a ködös idők beálltával ezt meg is tette és most már a köz- világítási lámpák a naptártól eltérően, hét órakor kapcsol­nak ki. — A KARÁCSONYI ün­nepekre a mátrai üdülőhe­lyekre látogatott vendégeket a VIT-díjas recski népi zene­kar tagjai szórakoztatták es­ténként. Hatvan város anyakonpéböl Születtek: Cserháti Zoltán Pál, Tóth Ferenc, Teréki Veronika Magdolna, Lengyel Miklós, Vadász Mária Valéria, Bakos András. Házasságot kötöttek: Már Zoltán és Urbán Mária, Katona János és Nagy Piroska, Mitnyakovics And­rás Zoltán és Mladoniczld Mária; Nagy Lajos és Fehér Katalin, Rebe László és Kovács Ilona, Bóna Sán­dor és Gutal Éva Ilona. Meghaltak: Szabó Józsefné (Bá­lint Róza), Martonossy Lalosn# (Szilágyi Mária), Márton, aki már nyolc éve járja ezt az utat. A NYOLC ÉV ALATT egyet­lenegy balesete sem volt, ami annak tudható be, hogy ébe­ren őrködik a volán mellett. Pedig, mint ő is mondotta — „ez az út, az év minden idő­szakában nagyon gyönyörű. Tavasszal az éledő Mátrát, té­len a hósipkás hegyeket le­het látni”. — Da csak akkor tudok gyö­nyörködni a tájban, amikor hazautazom Parádfürdőre egy­szerű utasként. Ilyenkor, mun­ka közben, „felnézni nincs idő”. Ez a tél, remélem, barátsá­gosabb lesz, mint az 57-es. Ha a csúszós út úgy kívánja, hó­láncokat is szerelünk fel, de csak a legvégső esetben, mert nagyon koptatja a gumikat. A KORÄN LESZÁLLÓ de­cemberi estében érkezik meg a busz Parádfürdőre, ahol vé­get ért Pintér Mártonék napi munkája. Másnap reggel ko­rán indulnak vissza Gyöngyös­re, s reménykednek, hogy még hóakadályok nélkül tudják megtenni az utat. Kovács János Munkára készek a mátrai „mentő-expedíciók“ Tél időben a gyöngyösi 34. sz, AKÖV-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom