Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-12 / 249. szám

4 NÉPÜJSAG 1958. novembr 1&, A Életünkben számos példa Van arra, hogy a nők valóban egyenjogúak, Asszonyokból, akiket azelőtt jóformán szám­ba sem vettek, a nép bizalmá­ból a nép vezetői lettek. Ezek közé tartozik özvegy Tótn Fe- rencné. Bányászszülők gyermeké Volt. Átint ilyen, hamar meg­ismerte a nélkülözést, hiszen öten voltak testvérek, s a gond, a nehéz munka, fiatalon sírba vitte édesapját. Ottma­radt özvegy édesanyja öt gye­rekkel. Mi is lehetett volna a gyerekek sorsa: a nehéz sum- más-élet. Annyi más társával együtt ő is otthonától távol kereste meg szűkösen mért kenyerét. Férjhez ment, három gyer­meknek adott életet, s 1945- ben özvegyi sorsba jutott 6 is. Három gyermekét nagyon ne­hezen nevelte, hiszen ezekben _______i_ A Nőlanáea hírei Napjainkban majdnem min­den napra esik a községekben egy-egy gyűlés, ahol az asszo­nyok beszélik meg a minden­napi politikai élet problémáit. Legutóbb Szilvásváradon volt ilyen asszonygyűlés, ahol Brassó Imréné, a járási Nőta­nács tagja beszélt a választá­sok fontosságáról. ★ A gyöngyöshalászi Nőtanács tagjai ezekben a napokban so­kat segítenék a Hazafias Nép­frontnak a választási gyűlé­sek megszervezésében. De más munkát is végeznek. Elhatá­rozták például az asszonyok, hogy a termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlésére kul­túrműsorral készülnek. ★ Mintegy 200 szülő részvéte­lével igen jól sikerült értekez­letet szervezett a felnémeti Nőtanács a Szülői Munkakö­zösséggel karöltve. Az érte­kezleten Dudás Sándorné is­kolaigazgató beszélt a nevelé­si problémákról, az eddig el­ért eredményekről. Beszélget­tek az asszonyok a választá­sokkal kapcsolatos feladatok­ról is. Sok asszony szólalt fel ezen az értekezleten, s arról beszéltek, mennyivel másabb ma a gyermekek élete, milyen hosszú utat tettünk meg, míg a volt cselédek gyermekei előtt is megnyíltak az iskolák kapui. nép bizalmából az esztendőkben még nem volt sok munkalehetőség egy asszony számára. Mint ahogy a népdal is mondja: éjszaka font, szőtt, nappal postás volt. Ez is hozott némi pénzt a konyhára.. Közben átvette fér­je örökét, kisbíró lett, csak ügy társadalmi munkában. Fáradhatatlan asszony volt, mindenütt megtalálhatták a falu dolgozói, ahol munkás­kézre volt szükség. Bizonyosan ez indította őket arra, hogy 1950-ben tanácstagnak jelöl­jék, s tanácselnöke lett a köz­ségnek. Nagy volt a munkája, s az egyszerű asszony együtt nőtt a feladatokkal. Ezért választot­ták meg az 1954-es tanácsvá­lasztáson ismét tanácselnök­nek. Most újra tanácsválasztásra készül az ország, s a szarvas- kőiek harmadszor is jelölték özvegy Tóth Ferencnét. A dol­gozók bizalma új erőt ad neki munkája elvégzéséhez. Három tanácsválasztás, 12 esztendő nehéz munkája, há­rom gyermek felnevelésének gondja nyomja Tóthné vállát. Megkérdeztük tőle, nem fá- radt-e el még a munkában? A válasza az volt: ha szebbé akarjuk tenni az életet, nem szabad abban elfáradni. Ha jól dolgozik az ember, a • nép bizalma mindig új, friss erőt ad. November 16-án az ország­gal együtt választ a kis köz­ség, Szarvaskő is. Mi, asszo­nyok, büszkék lehetünk arra, hogy a választások után ismét egy asszony vállára nehezedik a község ezernyi gondja-baja. ö éppen úgy megállja a he­lyét, mint akármelyik férfi. J.-né. EZ A DIVAT Beköszöntöttek a hűvös na­pok. Munkahelyen, üzemben vagy irodában igen jól ki le­het használni a csinos, düftin­ből, vagy szövetből készült mellénykéket. Két ilyen mel­lényke rajzát közöljük. Bár­milyen színű düftinből, vagy szövetből meg lehet csináltat­ni, a szín kiválasztásánál azonban ügyeljünk arra, hogy meglevő szoknyánk, blúzaink színével összhangban legyen. A heti étrendhez HAMAS POGÁCSA (ESTIKE) Hozzávalók: 28 deka porcukor, 4 egész tojás, 25 deka liszt. Az egész tojásokat a cukorral negy­ven percig kavarjuk. Beleszitáljuk a lisztet és azzal is kavarjuk 20 percig. Zsírozott, lisztezett sütő­lemezekre egyforma féldiónyi hal­mokat rakunk kávéskanállal és egy éjszakán át langyos helyen szárítjuk. Formálás után tehetünk egy-egy szem mazsolát a közepé­be. A hosszas pihenés alatt a te­teje megszárad. Jól előmelegített, egyenletes tűznél 8—10 percig sütjük. Ha jól sül, akkor a tészta fölemelkedik és cukor-ráma kelet­kezik a tetején, mintegy bevonat. BECSI DIÖS Hozzávalók: io deka cukor, 20 deka vaj, 30 deka liszt, 1 tojás.. A megadott anyagokból linzer alapot készítünk. Két tepsi nagyságú vékony lapban kinyújtjuk, nyújtó­fára felcsavarva helyezzük a le­mezre és kisütjük. Ha egészen ki­hűlt, a két lap közé diókrémet töltünk, 5 cm-es kockákra vágjuk és vaníliás cukorral megszórjuk. Tetejére féldiót ragasztunk egy kis krémmel. Frissen nehezen vágható, ezért inkább másnap vágjuk fel. 1958. november 12, szerda: 1833-ban született A. P. Borodin orosz zeneszerző és vegyész. 1918. Kikiáltották az Osztrák Köztársaságot. W Névnap Ne feledjük, csütörtökön: SZANISZLÖ — ÖTSZÁZ MÉTER hosszú új villanyvezetéket építenek Egerbocson az új telepi ré­szen. A vonal építését év vé­gére befejezik. — GYÖNGYÖSHALA- SZON befejezték a strand felújítási munkálatait. Mint­egy háromezer forintos költ­séggel és társadalmi munká­val rendbehozták a kastély mellett levő régi strandot, s így már az elmúlt nyáron ide járhattak fürödni a ha­lászi gyerekek és fiatalok. ! - A GYÖNGYÖSI Váltó-és Kitérőgyárban különféle újí­tásokkal közel 500 ezer fo­rintot takarítottak meg. — KISZ-BRIGÁD dolgozik a gyöngyösi XII-es akna déli hármas gerincének harmadik osztóvánatában. A KISZ fiata­lok elősegítik az F—4-es kom­bájn előrehaladását az új vá­gatban. — ÖTVENEZER forintos költséggel új makadámutat és összekötő hidat építenek Eger­bocson, a Szabadság úton az alsó- és a felsőtelep között. — AZ EGRI járásban is befejeződött a szüret. A hol- dankénti szőlő-termésatlag, a szakemberek véleménye szerint 25 mázsa. A mostok *' cukorfok átlaga 18 körül van. Ostoros községben mér­tek 24 fokon felüli mustot is. — MA ESTE A HAZAFIAS NÉPFRONT egri járási bizott­sága az egri Művelődési Ház ifjúsági klubjában beszélgetést folytat az ifjú választókkal. Egerben este fél 8 órakor: Szélvihar (Jókai-bérlet. főiskolás) A torták bír oda i m él an Cukrászdában ülünk, előttünk fiatal kislány maj­szolja a krémest, a mellette levő asztalnál idősebb néni fogyasztja jó­ízűen kedvenc tej­színhabos geszte­nyepüréjét. A pul­ton levő sütemé­nyek szinte kínál­ják magukat, az ember szájában érzi édes ízüket, s a szép díszítés szinte hatalmába keríti azt, aki rá­néz. Vajon hol és ki készíti ezeket a finomságokat? Nézzük meg. Felhörpintettük feketénket. Elmentünk az egri Vendéglátó Vállalat Lukács Sándor brigádjá­nak cukrászműhe­lyébe. Ahogy belépünk, meleg levegő csap­ja meg arcunkat, telítve ezerféle torta, krém, süte­mény, frissen sült tészta illatával. Lukács Sándor és Gyulai Dávid fog­yod bennünket, és magyaráz, hogy a nagy kavarodás­ban — ami az újonnan jött elé tárul — s a süte­mények között mégis kiismerhes­sük magunkat. Fiatalos hévvel fo­lyik a munka, mert a brigádban fiatalok dolgoznák Elmondják, hogy közel 50 féle ké­szítményük van most készítik új­donságukat, a gesztenyés tejszín­habos szeleteket amelyek különle­gesen szép díszíté­sükkel — remélik — megnyeri ven­dégeik tetszését Készítenek fa- törzsszeletet, Mát- raszeletet, külön­féle csokoládé-sze­leteket, Rigó Jan­csit, tejszínes desz- szerteket, 15 kü­lönféle tejszínes és gesztenyés süte­ményt. Egy műhelytit­kot is sikerült el­lesni, s reméljük, nem haragszanak meg, ha azt to­vább adjuk. A há­ziasszonyok bizto­san. örülnek majd a tejszínes desz- szert receptjének A tésztához hat tojás, 12 deka kris­tálycukor, 18 deka liszt, a krémhez három deci tej­szín, öt deka por­cukor. 20 deka gesztenyepüré kell Az elkészítése már a háziasszonyok Ízlésétől függ. Körülnézve, — rögtön észrevesz- szük a modem, két sebességváltós habverőt. Két ke­mence-sütő süti szép pirosra a tésztákat. E zenied oül gyúróasztal, ostyaszeletelö-gép ill a hét főnyi bri­gád rendelkezésé­re. S bizony seré­nyen kell dolgoz- niok. hogy a ren­delést teljesíteni udják. Naponta 80 kiló kristálycukor, — többszáz tojás, 5—8 kiló csokoládé, 50 kiló gesztenye, 3 kiló citrom. 20—25 liter tejszín kell ahhoz, hogy estére 800 krémest, 500 mignont, 300—300 tortaszeletet, islert tudjanak a cuk­rászdák rendelke­zésére bocsátani. Naponta 3000—4000 süteményt készte- nek, s hol van még a hétvégi hajrá, amikor csak egy-egy esküvőre három-négy tor­tát, s ugyanannyi tál süteményt ren­delnek. Reméljük, sike­rült egy kis ízelí­tőt adni a cukrá­szok munkájáról, s most már nem csodálkozhat azori senki, hogy a cuk­rászdában a fiatal lány olyan jóízűen majszolta a kré­mest, mert meg­kóstolva, minden­ki csak dicsérni tudhatja Lukács Sándor brigádjá­nak készítményen. (p.) Cikkünk nyomán t Válaszol a Posta A Népújság október 30-i számában „Széljegyzet” cí­men és az október 31-i számá­ban „Helyesbítés” cím alatt közzétett újságközlemény az október 26-i egri hírlapanyag túlszállításával foglalkozik. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy a túlszállítás ügyében vizsgálatot folytattam. A vizs­gálat szerint elsődlegesen a hírlapmozgóposta személyzetét terheli mulasztás azért, mert az egri hírlapanyag Füzes­abony vasútállomáson nem került leadásra és nem lett a csatlakozó egri vonatban köz­lekedő mozgópostára átrakva. Mulasztást állapítottam meg a Miskolc 1. Posta Hírlap­csoportja részéről is. mert az Eger I. sz. postahivatalnak szánt és Miskolcon leadott, igénylésen felül kapott lapok beérkezéséről az expedíciót előírásszferűen azonnal táv­beszélőn nem értesítették és az expedíció rendelkezése nélkül a kapott többlet lappéldányo­kat felhasználták. Megállapításaimat a mozgó­posta személyzetének felelős­ségre vonása végett a Posta­vezérigazgatóság hfrlapügyosz- tályának ielentettem. a Mis­kolc 1. sz. postahivatal mu- la«rtást elkövető dolgozói ellen pedig, salát hatáskörben büún- tetőleg eljártam. Szabó Elemér a miskolci postaigazgatóság vezető h. •WVVAAAA 4 A Keleti pályaudvar órája este kilencet mutatott. A Bukarest — Budapest—Berlin vasúti szerelvény elindult ve­lünk és egyre gyorsuló ütem­ben szedte a kilométereket. Hangos dübörgéssel száguldott át a. dunai hídon. Robogott a vonat, a falvak, városok maradtak el mellet­tünk... Biatorbágy, Bicske után Tata... Még egy kis idő — s a magyar Komárom határőrei fogadják a szerel­vényt. Fél tizenkettő! A vám- és útlevélvizsgálat végeztével to­vább indul a vonat. A fény­ben úszó Duna a határ. A hí­don túl, Komárnóban „dobre vecser”-rel üdvözlik a beér- kezőket a csehszlovák határ­őrök. Aztán megint tovább... Elmarad Nove-Zamky és már derengem1 kezd, amikor Bra­tislava előtt gyorsít a szerel­vény. A kicserélt gőzös újult erővel kapaszkodik a Kárpá­tok lábán fel Prágának. Csipkésszélű sziklák között fúrja magát előre a vonat. Egymásután következnek az alagutak és amikor erős pö- fögéssel kibúvik a föld alól, zúgó hegyi patakok köszön­tik rohanásában. Albanóv, Switavy jellegzetes házai után feltűnik Ceska—Trebova ál­lomás épülete. A kis városka felett húzódó távvezetékekről arra lehet ^következtetni, hogy közeledik Prága, az ország fővárosa. , Délelőtt kilenc órakor fut be a szerelvény az egyik prá­gai pályaudvarra. A rohanó embertömegben német szlo­vák, magyar és francia sza­vak keverednek és még csak fokozza a hangzavart a pálya­udvar tizenöt -hangszórója. A berlini vonat utasai az indulásig hátralevő ötven per­cet gyors városlátogatással töltötték. A macskaköves prá­gai utcán villamosok csenget­nek és a sok motoros csinált háborúnak is beillő zajt. Kirakatokban friss áruk: hús, kolbász és gyümölcsféle­ségek. Az állomástól nem messze hatalmas áruházban vásárolhatnak a prágaiak és a vidékről érkezők. A hom­lokzaton neon-csőből fehér hattyú hirdeti az áruház ne­vét. A neoncsöves, nappali kivi­lágításban úszó három óriási emeleten rengeteg a vásárló, ízlésesen kínálják áruikat a belső kirakatok. Érdekes kereskedelmi újí­tás itt, hogy a megvásárolt árut a pénztáros csomagolja össze és fizetés után adja át a vásárlónak. A pénztárosok száma természetesen sokkal több, mint idehaza a magyar- országi áruházakban. De kevés az 50 perc a sok látnivaló megtekintéséhez. Az első képeslapokat küldik a magyar utazók az otthoni ba­rátaiknak. De vannak olyanok is, akik a pályaudvar melletti sörözőbe mennek. Hamarosan búcsúzni kell Prágától... A lokomotív han­gos füttyel jelez a kis állo­mások előtt. Hű kísérőként csatlakozik a vasúti pályá­hoz a Moldva. A nagyobb településeken fa- feldolgozó üzemek • kéményei ontják a füstöt és az udvai-on hatalmas rekeszekben álló fű­részáruk a fejlődő, gazdagodó KOVÁCS JANOS:-rstz. D §> Mg ISUfe isiiig ii<g'mħ>TT VJJ-yjÁ Két országon át... Csehszlovákiát jelzi. Az országutak behálózzák az országot. Az elsőosztályú autóutakon Uralkodó közleke­dési eszköz a száguldó Jawa motor és a csendesen suhanó Skoda személygépkocsi. A tu­risták nagy csoportja utazik innen különböző országokba, de sokan vannak azok is, akik hétvégi pihenőjüket a Magas Tátránál vagy a Lomnici csúcson töltik. Fenn a hegyekben fehér hó­foltok vakítják a szemet. A mélyen húzódó völgyekben színpompás Virágok nyílnak és a lankás domboldalakon pász­torok sípja veszi fel á ver­senyt a trillázó madarakkal. A mezőkön fürgemozgású Zetorokkal végzik munkáju­kat a falusi emberek. Minde­nütt gépek, a legapróbb mun­káknál is. A mezőkön dolgo­zókon kék overál és gumi­csizma. ■ Az elsuhanó tájak csak gyorsan szerzett emlékeket ad­nak. A kanyargó sínpáron nyargaló vasparipa egyre gyorsabban közelít a csehszlo­vák—német határra. . Utolsó kis állomás Decin, amit még a csehszlovák határőrök vi­gyáznak. A magas állványról int a határőr búcsút a szerel­vény ablakaiból lobogó teen­dőknek. Közeledik a Német Demok­ratikus Köztársaság. NÉMET FÖLDÖN Gyönyörű napsütéses időben ragyog az Elba. Bad Schan­dau házai között játékos ár­nyékot sző a napsugár és a szinte mozdulatlanságba der­medt folyón vontatógőzösök cipelik uszályterhüket. Távol­ról látszik a hegy tetején siló Königstein vára. Még most is ép, régi erődítmény. A partok mellett hegyeste­tejű vikkendházak sorakoz­nak. A kastélyok előtt a Né­met Ifjúsági Szövetség Kék zászlaját lobogtatja a szél. Jugendherberge, — le.iet betűzni a fából kirakott fel­írást. Sok Jugendherberge (if­júsági otthon) van az ország­ban. Egészen minimális költ­ségért, négy márkáért napi ellátást és szállást kapnak ezekben a házakban a fiatal turisták és kirándulók. Az Elba fölé hajló sziklákon lélegzetelállító mutatvánnyal kapaszkodnak fel a bátor tu­risták. Ahogy közelebb ér a vonat látni lehet a vaskam­pókkal élőre elkészített turis­ta ..kapaszkodót.*’ A hegy te­tején azután a szép kilátás honorálja a fáradságot. Az első tartózkodási he­lyünk Drezda. A városi élet nyugodtsága először szokatlan volt. A villamoskalauzok meg­várták míg az utolsó ember­is felszáll, csak utána indí­tanak. Feltűnően sok motoros hasz­nál bukósisakot. Érdeklődé­sünkre megtudtuk, hogy rendőri utasításra használjak. Kötelező. A robogók többségén lobogó­hajú „amazonok*’ száguldoz­tak, de bármilyen közlekedé­si eszközön ott találhatjuk a nőket. Könnyebb munkára idősebb asszonyok állnak Kell a férfierő az építkezésekre, és a gyárakba. Drezda, ez a kiterjedésben hatalmas város a második világháborúban csaknem teljesen elpuszt.últ. A kiégett házak, kormos faiak emlékeztetnek erre. A lerom­bolt lakónegyedek helyén par­kokat létesítenek. Kevés a munkaerő. De így is egészen új házsorok, üzletházak, épül­tek vagy épülnek az évek fo­lyamán. A lakásunk félórányira a belvárostól egy sportiskolában volt. Tisztaság mindenütt. Egy-egy ilyen szálláson egész nemzetközi élet van. Lengye­lek, oroszok és csehszlovákok birtokolták a hatalmas park­ban levő kastélyszerű épüle­tet. A leszálló estében szép iga­zán a város. A halvány fé­nyek nem hatolnak be a ro­mok közé, az árnyak eltakar­ják a szenvedések nyomait, a háború pusztítását. Az új üzletek árkádjai alatt kivilágított kirakatok vonzzák a sétálgatókat. Elég jól élnek, szeretnek szórakozni itt az emberek. Nem egyedülálló eset, hogy este tíz órakor két fiatalem­ber saját kocsijával megy a Caffé Hausba, vagy a Hotel Parisba. A szórakozásukra sokat adó németek nem hangoskodóle Kevesebb a „spicces” ember, mint nálunk., Összehasonlítot­tam a drezdai állomási étter­met a Keleti pályaudvaréval, — ég és föld. A nagyobb szórakozó helye­ken kötelező a sötét ruha. A nők nylon, taft kisestélyikben, tűsarkú cipőkben, a férfiak sötétkék, vagy fekete ruháké ban, csokomyakkendővel és a divatos hegyesorrú cipőkben, jelennek meg. A zenekarok szolidan ját­szanak. Nem hódolnak annyi­ra a rock-and rollnak, mint nálunk. A német lányok sze­retnek és tudnak is keringőt táncolni. A komolyabb he­lyekről teljesen kizárták .. a huligánokat. Ezek kis mula­tókba. „késdobálókba" húzód­nak és nem a legszolídabban szórakoznak. Itt már nem­táncolnak, hanem „csurglia- nak.” Ütemes taps, rumba, samba, rángatózás szedi áldo­zatait. no meg a népi rend­őrség. De az ilyen huligánok szá­ma egyre csökken. A iózan ész száműzi ezeket az eleme* két a keletnémet fiatalság itö réből is. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom