Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-13 / 250. szám
1#5*. november 13., csütörtök NÉPÚJSÁG Földművesszövetkezeteink a választási munkában A VÁLASZTÁSOK előkészítése nagy feladattok elé állította a £ö!d mű vessző vetkezeti mozgalom választott szerveit és dolgozóit is. Ennek megfelelően a maguk területén hozzájárulnak a választás politikai előkészítéséhez és segítik annak sikeres megvalósítását. Földművesszövetkezeteink, mint a falu egyik legnagyobb tömegszervezete, elsősorban a szövetkezeti tagság között folytatnak politikai szervező és felvilágosító munkát, a Hazafias Népfront és a pártszervezetek mellett. Megyénk valamennyi föid- művesszöveíkezetének választott vezetősége és dolgozóinak többsége igen helyesen, a gazdasági és tömegszervezeti munka fokozásával készül a választásokra. A választások tiszteletére versenyt indítottak az áruforgalmi és szerződéses termeltetési tervek teljesítése és a szövetkezetpolitikai munka területén. Már eddig is ennek jegyében 28 földművesszövetkezet — köztük Apc, Heves, Hort, Hatvan, Kisköre — tartott nagyszabású áru- és divatbemutatót. A füzesabonyi takarékszövetKe- zet vezetősége pedig versenyre hívta a megye takarékszövetkezeteit, a betétgyűjtés növelése érdekében. A választások tiszteletére az elmúlt hetekben fokozták a földmű vesszővetkezeteK választott vezetői és dolgozói a termelés szervezése területén előttük álló feladatokat is. Ennek eredményeként az utóbbi hetekben több újabb szakcsoportok alakultak meg és jelenleg is 12 földműves- szövetkezetnél működik előkészítő bizottság szakcsoportok. termelési társulások megalakítása érdekében. Ez az önkéntesség elvének betartásával több száz egyéni dolgozó paraszt szövetkezeti útra lépését fogja elősegíteni. Az eddigi eredmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk körében, megyénkben is egyre több azoknak a száma, akik már nemcsak helyeslik pártunk és kormányunk szövetkezeti politikáját, hanem annak megvalósításában személyesen is részt vesznek és lelkesen dolgoznak a nagyüzemi mezőgazdálkodás megteremtéséért. FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEINK vezetői és dolgozói azon túl, hogy elsősorban a földművesszövetkezeteken belül végeznek munkát, jelentős segítséget adnak községükben a választások szervezési és politikai előkészítéséhez is. Szá ll. ll. AZ 1931-ES gazdag szüretben sem volt tehát semmi köszönet. „A szedők nem dalolnak, s a gazda nem örül a bő termésnek. Ma is még hordóban a tavalyi bor s a környéken vannak bortermelő falvak, ahol boldog-boldogtalan ihat- ja a szőlő levét. Ingyen. És ha nem akad elég potya vendég, akkor az elkeseredett gazdák, fordítanak egyet a csapon és megitatják az édes jó anyaföldet. Igyál, vén föld, — kiált a gazda —, igyál, keserű magyar föld, hadd folyjon a bor, ha nincs már emberfia, aki megvásárolja.” Az Eger c. lap egyik munkatársa kintjárt az egri Szépasszonyvölgyben és szóba elegyedett egy borosgazdával, aki így vázolta a kétségbeejtő helyzetet: „ .,. egy liter óborért 12 fillért adnak, a hordó literje 10 fillér. Kétszer annyi mustom lesz, mint tavaly, ha eladom az óbort, éppen annyi hordót vehetek az árán, 2 fillérből meg fizessem az adót, munkáltatást. éljek a családommal, ruházkodjam. Ha tudok... Ki kéne folyatni a boromat az utcára. Árokba kéne ereszteni, hadd igyák a kutyák. Hová lesz az ember verejtéke, uram ? Hát csak ennyit ér a munka?” Helyesen mutatott rá az egyik felszólaló egy novemberi egri borosgazda-gyűlésen: „Ma, amikor az új bor ára 6 fillér, azt kell mondanunk, hogy a szőlősgazdák és szőlőmunká- sok ... tendenciózus tönkretételéről van szó, mert ez az irányzat már 3—4 éve tart. Ez mos földművesszövetkezet vezetői és dolgozói aktívan részt vettek a választók öaszaírásá- sában, a jelölőgyűlések előkészítésében és segítséget nyújtanak most a választási gyűlések megtartásában is. A földművesszövetkezeti nőbi- zottságok pedig vállalták, hogy utcájukban beszélgetnek az asszonyokkal a választások jelentőségéről, a nők megváltozott helyzetéről és szerepéről, az alkotmány által biztosított női egyenjogúságról, a munka valamennyi területén. A földművésszövet- kezetek zöme a boltok kirakataiban is ismertetik a földművesszövetkezet és a község mindazon eredményeit, amiket a felszabadulás óta elértek. Büszkék erre a föld uű- vesszövetkezeti dolgozók is, hiszen szemléltető módon mutathatják be, hogy a földmű- vesszövetkézeti boltban vásárolt ipar- és kultúrcikíkek hogyan növelték a lakosság élet- színvonalát, mennyi rádióval, kerékpárral, motorkerékpárral van ma több a falun, mint a múltban, hány mosó- és porszívógép segíti az asszonvok munkáját, ami a múltban ismeretlen vojt előttük. Lelkesen készül a földművesszövetkezetek közel 20 szövetkezeti kultúrcsoportja is, hogy a választás napját és az azt megelőző rendezvényeket • szereplésükkel ünnepélyesebbé tegyék. A FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETI vezetők és dolgozók közül is számos tanácstagjelölt van megyénkben. Nem is csoda, hogy lelkesen várják november lfí-át, a megye összes földművesszövetkezetének választott vezetősége, dolgozói és tagsága, hogy szavazataikat leadhassák a nép je- löltieire. SÜVEGES BENEDEK, a Szöv. Pol. Oszt. vezetője. Egészségügyi tanfolyamok a gyöngyösi járásban A téli hónapok idején a községek védőnői kihasználva az asszonyok esti szabadidejét, egészségügyi tanfolyamokat szerveznek. A járási tanács tájékoztatása szerint Adácson, Kará- csondon, Nagyfügeden szerveznek téli egészségügyi <an- folyamot a védőnők. Az „Anyák iskolája,” az „Ifjú vöröskeresztes1’ tanfolyamok műsorában filmvetítést is besoroltak és ezek a filmek szintén egészségügyi védőintézkedésekre hívják fel a tanfolyamok részvevőinek figyelmét. Előreláthatólag a járás 10 községében szervezik meg az egészségügyi tanfolyamokat. — ŰJABB EZÜSTKALÁSZOS TANFOLYAMOT szerveztek. Legutóbb Ostoros községben fejeződött be a szervezés. Az itteni tanfo- j lyamnak 31 hallgatója lesz. cA mi jeJiilijeitik Hét esztendővel ezelőtt új lakó érkezett Kompolt községbe. Fabók Bálint és családja. Mint asztalos, a helybeli kísérleti gazdaságnál kapott munkát, és családjával együtt beköltözött a gazdaság egyik szolgálati lakásába. Itt él, itt dolgozik azóta is Fabók Bálint, aki_ otthonra talált, gyökeret vert a községben. Itt, a kísérleti gazdaság telepén találunk rá most is, amint éppen a kertjében a zöldségfélét ássa. Pár percen belül máris együtt ülünk barátságos családja körében, és beszélgetünk. — Úgy tudjuk, hogy Fabók elvtárs közismert ember, hisz a tanácstagjelölő gyűléseken mellette álltak ki a kilences körzet választópolgárai. — Ez igaz, — mondja 5, — nemrég volt a jelölőgyűlés, ahol a 47 jelenlevő ember mind engem jelölt községi tanácstagnak. Ahhoz természetesen sok mindenre volt szükség, hogy egy idegenből jött ember rövid néhány év alatt a helybeliek bizalmát élvezze. Amikor Fabók Bálint a gazdaságba került, munkatársai mindjárt félismerték benne a jó szakembert, a józan gondolkodással és igazságos ítélőképességgel rendelkező munkást. S ahogyan napról napra egyre inkább megismerték, úgy kezdEmlékezsünk * 20 SUGAR ISTVÁN: Fabók Bálint ték meg is szeretni. Eltelt néhány év és az 1954- es tanácsválasztások alkalmával már alkalmasnak találták arra, hogy ő is őtt legyen a község vezető testületében, a községi tanácsban. így .lett ezelőtt négy évvel községi tanácstag és tevékenységével csak fokozta azt az elismerést, amit már eddigi munkája során kivívott. Tévedés lenne azt hinni, hogy az új tanácstag, valami olcsó népszerűségre törekvő ember volt. Mindenhol kiállt a nép érdekei mellett, de ha az állam és a törvényesség érdeke úgy kívánta, akkor is megmondta az igazat és harcolt is érte. Sokat dolgozott Fabók elvtárs a községi tanácsban, hisz egy tanácstagnak megbízatásánál fogva rengeteg a teendője. Szorgalmasan eljárt a tanácsülésekre, hozzászólt, vitázott, ha kellett veszekedett, hogy a község életének minden ügyes bajos dolga a rendes kerékvágásban haladjon. Egy egész község, kétezer ember gondja-baja nyugszik a községi tanács vállán, s egy jó tanácstag igen sokat segíthet. — Ami az elmúlt négyéves munkámat illeti — vallja Fabók elvtárs, — azért én mégsem vagyok egészen megelégedve magammal. Igaz, egyrészt nem az én hibámból történt, hogy engem a 17-es kerület jelölt, és ez a rész távol esik a lakhelyemtől. Nem tudtam éppen ezért olyan szoros és jó kapcsolatot tartani választóimmal, mint amilyen illett volna. Most azért már más a helyzet. Az a kerület, amelyik őt jelölte, itt a gazdaság lakóiból tevődik össze. Barátairól, közvetlen szomszédokról és munkatársairól van szó, akikkel mindennap találkozik, akikkel együtt él, osztozik örömeikben és gondjaikban. Ezért bízik erősen abban, hogy ha megválasztják, ezentúl még jobb •munkát tud végezni. Nagy szükség lesz a választások után is Fabók elvtárs és minden községi tanácstag munkájára. A község ugyanis. — mint annyi más falu — nagy léptekkel indult meg a haladás a fejlődés útján. A fő utcán például most bővült a járda 400 méterrel. A Hámán Kató telephez kövezett utat építenek. A felsoroltakon kívül megoldásra vár még a világítási hálózat bővítése, további járdaépítés, a Tarna- patak rossz hídjainak rendbehozatala, és így tovább. Sok teendő vár tehát Kom- polton az új községi tanácsra, s ezek között Fabók Bálint leendő tanácstagra is, aki további jó munkájával bizonyítja majd be, hogy méltó a nép bizalmára. Nincs bizonyíték tto Skorzeny, SS Sturmbandführer volt a ■náci hadseregben. Ö volt a híres Mussolini-szöktető, s ő volt, aki Csehszlovákiában, Magyarországon és más országokban is a gyilkosságok, rablások egész sorozatát követte el. A bécsi tartományi bíróság több évi vizsgálatot folytatott Skorzeny bűneinek felderítésére. S a több évi vizsgálat eredményeképpen a bíróság most ítéletet hozott. A bécsi tartományi bíróság Otto Skorzeny volt SS Sturmbandführert — bizonyítékok hiányában felmentette. Úgy látszik, a bíróság tagjai saját szemükkel még nem látták a volt SS-vezetöt gyilkolni. Ha nem vigyáznak, még megláthatják! .Felesleges munka TTgy látszik, nincs munkája a holland belbiztonsági szerveknek. Ha nincs, csinálnak: a fizetésért meg kell dolgozni. Mit csinálhat egy kapitalista állam belbiztonsági szerve, ha a pénz megszolgálásáról van szó? Nyomoz a kommunisták után. Az mindig jó, s hálás feladat, az eredmény se fontos, csak maga a nyomozás. A nyomozás keretében aztán a Holland Kommunista Fárt Központi Bizottsága székházában két ízben is lehallgató készüléket helyeztek el, ugyanilyen készüléket találtak abban az épületben is, ahol a pártkonferenciát tartották. Emellett lejegyzik a kommunisták telefonbeszélgetéseit, megfigyelik lakásukat... Egyszóval munkálkodik a holland belbiztonsági szolgálat. Az már csak az élet komikuma, hogy mindazt a titkot és kommunista tervet, amelyet a szolgálat keres, szaglászik, nyomoz és leleplezni óhajt, bárki, bármikor megtudhatja. Csak meg kell venni a De Waarheid, a Holland Kommunista Párt lapjának egy számát. Ott van abban mind! (látó) “hevesTmözäik császi rész is kap áramot. A lakosság 30—40 ezer forint értékű társadalmi munkával járul a villanyhálózat bővítéséhez. A terv szerint december 15-én gyullad ki a villany az újtelepi és a császi részen. II kapitalista gazdasági válság közelről (Heves megyei körkép 1931-ről) a vidék nem tud adót fizetni, akkor, amikor a 6 filléres bor árátr 16—18 fillér fogyasztási adó terheli. Ilyent még nem látott a világ, hogy háromszoros legyen az adó.” Az ipari munkásság viszonyait élethűen tükrözte a következő megyei lapvélemény: „Az ipari és gyári munkásság helyzetét az üzemcsökkentések folytán fokozódó munkanélküliség egyre tűrhetetlenebbé teszi. Munkások ... egyik napról a másikra váratlanul munka nélkül maradnak.” Már az év elején csökkentik a munkaidőt és munkabért az Egri Dohánygyárban. Csak heti 1000 —1200 szivart zárolhatnak fejenként a munkásnők, ami 550 akkordbérű munkásnőnek 15— 20 százalékos bércsökkentést jelentett. A Parádi Üveggyár év eleji üzembeszüntetésével 120 szakmunkás vesztette el kenyerét, ami családtagjaikkal — mint írták akkoriban — 590 lelket sújtott kegyetlenül. Szeptemberben a következő viszonyokat találta az újságíró: „Embertelen nyomorban élnek az ez év eleje óta leállított Parádi Üveggyár munkásai. Ezeknek az embereknek a helyzete felülmúl minden fantáziát... Ahogy elfogyott a gyárban keresett utolsó pengő, ahogy eltűnt előlük az elhelyezkedésnek legutolsó reménysége is: megnyílt a könyörtelen biztonságú út az éhezés felé ... Nem volt, aki a parlamentben elpanaszolta volna a kenyér- telenségüket és senki se interpellált miattuk. így jutottak el az éhhalál gyepűjére, ahol még külön sanyarúságokkal lett hozzájuk mostoha az élet... Még egy telet ezek az emberek így, ilyen viszonyok között nem tudnak keresztülvergődni... Olyan ez a nyomorúság, mint az álomkór: erőtlen sovánnyá szárítja a karokat, szürke szomorúságot borít a szemekre és még' a hangosabb szavakat is megfojtja. Ha nézi az ember, riadtan és kétségekkel a magyár holnapra gondol.” A MEGYE északi részének munkástömege: az ózdi bánya- és kohóüzembert találta meg kereseti lehetőségét, jna pedig munka nélkül tengődve, a legnagyobb kétségbeeséssel néz a tél elé, az üzem leépítése miatt... Tárnál elesz, Szentdomonkos és Bükkszent- erzsébet munkásküldöttei nagygyűlést tartottak... és követelték a munkaalkalmak megteremtését.” Ha ezután végre valahol munkát, közmunkát indítottak el — nem sok köszönet volt benne. Eger város szeptember 9-i képviselőtestületi gyűlésén Sós Mihály így beszélt: „Szervezett építőmunkások jártak nálam a napokban és szóvá* tették, hogy bár memorandummal fordultak a város vezetőségéhez, mégse akarnak nekik munkát adni... A szociáldemokrata munkásságnak nagy sérelme, hogy nem kapott helyet a képviselőtestületben és miután így áll a dolog, ezen az úton kérik a várost, hogy pártkülönbség nélkül dolgozhassanak a közmunkáknál.” A polgármester erre így válaszolt: „A várost nem kell figyelmeztetni kötelességeire, itt mindenki tudja, hogy mit kell és mit lehet tenni a munkanélküliség enyhítése érdekében. Nem lehet megengedni, hogy a kezdeményezést, mint érdemet, politikai okból a szociáldemokrácia sajátítsa ki magának.” Ez a polgármesteri megnyilatkozás hű kifejezője volt annak az embertelen követelésnek, melynek az Eger című lap adott hangot még márciusban, amikor a mai „Csákó” városrészben útépítési közmunkák vették kezdetüket: „A Veteránok találkozója Az elmúlt napokban a hevesi járási pártbizottság összehívta azokat a régi kommunistákat, a munkásmozgalom veteránjait, akik 1919-től kezdve tevékenyen részt vettek a munkásmozgalomban. Tizenöt veteránt hívtak ösz- sze, akiket megvendégelt a járási pártbizottság, majd a Hevesi Állami Gazdaságba mentek üzemi látogatásra, ahol Vaskó Mihály képviselőjelölt, igazgató mutatta be a gazdaságot a veteránoknak. Villamosítják az újtelepi községrészt Többször kérték már a községi tanácsot a Heves újtelepi lakosok, hogy tegyék lehetővé a villanyhálózat bővítését és vezessék be a községrészbe a villanyt. Rövidesen megvalósul az újtelepiek kérése, mert 250 ezer forintos beruházással bővítik a villanyhálózatot és nemcsak az újtelepi, hanem a leghatározottabban követeljük a város vezetőségétől: azonnal zárja ki az Érsekkert mögötti ínségmunkából a szociálde- ■ mokrata munkásokat, de ne; jussanak keresethez ők a most; meginduló útépítésnél sem ...; Ezt követeli a munka rendje!”: Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a Budapesten megjelenő „Föld és Szabadság” című szocialista sajtótermék egyik tavaszi számában így írt: „Egerben a forradalom; után 11 évvel megalakult a; szociáldemokrata pártszervezet; és az a legfurcsább, hogy; nem is eredménytelenül végzi: munkáját, mert rövid idő alatt: 400 tagja van.” GYÖNGYÖSÖN is „annyira: erősek a szervezett munkások, hogy a városházán is pozíciót1 akarnak szerezni maguknak j és önálló listával vesznek részt' a választási küzdelmekben” — panaszkodott az Eger. Az iparosok is a gazdasági ; válság hullámverésében fül-; dokoltak, mert mind a falusi,; mind a városi dolgozók és; kisemberek — kiknek randelé-: seiből éltek — szintén tragi-1 kus gazdasági helyzetben vergődtek. Az iparosok helyzetének illusztrálására csak pari példát említek fel a sok közül. Egy Pesten. Münchenben és Bécsben dolgozott kiváló műasztalos így nyilatkozott a sajtónak: „Az a cipész, akiről tegnap írt a szerkesztő úr. boldog ember lehet... keres 10—20 pengőt hetenkint. Tudja milyen sok az?” (FolytatjukJ Négytantermes új iskola Az iskolai oktatás megnövekedett igényei új iskola építését kívánták meg Hevesen. Ezért nemrégen a Petőfi Termelőszövetkezet székházával szemben új négytantermes is* kola építését kezdték meg. Az alapozással már készen vannak és gyors ütemben építik tovább a falakat. Igen korszerű felszerelést is kap az iskola; előreláthatólag 200 ezer forintos költségű iskolai felszerelést adnak az iskolához. Rek ord terra és cukorrépából Huszár János hevesi lakos 164 négyszögölön huszonhat mázsa cukorrépát termelt, ami holdanként 420 mázsás répatermésnek felel meg. Ezt a nagyszerű eredményt jó talajelőkészítéssel, jó növény- ápolással, műtrágyázással érte el. A termelt répamennyiségért 78 kg cukrot kapott juttatásként és 266 forintot készpénzben. Épül a kádfürdő Régi kívánságuk valósul meg a hevesieknek a közeljö- ; vőben, amikor átadják rendeltetésének az új kádfürdőt. A fürdő a strand területén épül, és másfél hét múlva lesz a próbaüzemeltetés. Előreláthatólag december 15-re lesz üzemképes a fürdő, addigra tudják beszerezni a szükséges felszereléseket, kellékeket. Ritka műtét Ritka műtétre került sor nemrégen a Hevesi Állami Gazdaságban. Két tehén nem tudta természetes úton világra hozni borját, ezért a gazdaság állatorvosa császármetszést alkalmazott az állatokon. Mindkét tehén baloldali részét felhasította és ott vette el a kis borjakat. Mindkét borjú Jö egészségnek örvend és a tehenek sebe is szépen gyógyul. 1 millió forintos beruházással — új üzlet ház A hevesi földművesszövet- kezet egymillió forintos beruházássá! >íj üzletházat épít. A Nemzeti Bank mellett levő épületet hant iák te és annak a helyén épvik meg az új, korszerű ii»!“tfaázat. A? “oüési terv azt mutatja. hogy a Hevesen megépülő üztelház lesz a megye legkorszerűbb földművesszövetkezeti üzletháza.