Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-13 / 250. szám

1#5*. november 13., csütörtök NÉPÚJSÁG Földművesszövetkezeteink a választási munkában A VÁLASZTÁSOK előké­szítése nagy feladattok elé ál­lította a £ö!d mű vessző vetkeze­ti mozgalom választott szer­veit és dolgozóit is. Ennek megfelelően a maguk terüle­tén hozzájárulnak a választás politikai előkészítéséhez és segítik annak sikeres megva­lósítását. Földművesszövetke­zeteink, mint a falu egyik leg­nagyobb tömegszervezete, el­sősorban a szövetkezeti tagság között folytatnak politikai szervező és felvilágosító mun­kát, a Hazafias Népfront és a pártszervezetek mellett. Megyénk valamennyi föid- művesszöveíkezetének válasz­tott vezetősége és dolgozóinak többsége igen helyesen, a gaz­dasági és tömegszervezeti munka fokozásával készül a választásokra. A választások tiszteletére versenyt indítot­tak az áruforgalmi és szerző­déses termeltetési tervek tel­jesítése és a szövetkezetpoli­tikai munka területén. Már eddig is ennek jegyében 28 földművesszövetkezet — köz­tük Apc, Heves, Hort, Hatvan, Kisköre — tartott nagyszabá­sú áru- és divatbemutatót. A füzesabonyi takarékszövetKe- zet vezetősége pedig verseny­re hívta a megye takarékszö­vetkezeteit, a betétgyűjtés nö­velése érdekében. A választások tiszteletére az elmúlt hetekben fokozták a földmű vesszővetkezeteK vá­lasztott vezetői és dolgozói a termelés szervezése területén előttük álló feladatokat is. Ennek eredményeként az utóbbi hetekben több újabb szakcsoportok alakultak meg és jelenleg is 12 földműves- szövetkezetnél működik elő­készítő bizottság szakcsopor­tok. termelési társulások meg­alakítása érdekében. Ez az ön­kéntesség elvének betartásá­val több száz egyéni dolgozó paraszt szövetkezeti útra lé­pését fogja elősegíteni. Az eddigi eredmények és tapasz­talatok azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk köré­ben, megyénkben is egyre több azoknak a száma, akik már nemcsak helyeslik pár­tunk és kormányunk szövet­kezeti politikáját, hanem an­nak megvalósításában szemé­lyesen is részt vesznek és lelkesen dolgoznak a nagy­üzemi mezőgazdálkodás meg­teremtéséért. FÖLDMÜVESSZÖVETKEZE­TEINK vezetői és dolgozói azon túl, hogy elsősorban a föld­művesszövetkezeteken belül végeznek munkát, jelentős se­gítséget adnak községükben a választások szervezési és poli­tikai előkészítéséhez is. Szá­ ll. ll. AZ 1931-ES gazdag szüret­ben sem volt tehát semmi kö­szönet. „A szedők nem dalol­nak, s a gazda nem örül a bő termésnek. Ma is még hordó­ban a tavalyi bor s a környé­ken vannak bortermelő falvak, ahol boldog-boldogtalan ihat- ja a szőlő levét. Ingyen. És ha nem akad elég potya vendég, akkor az elkeseredett gazdák, fordítanak egyet a csapon és megitatják az édes jó anyaföl­det. Igyál, vén föld, — kiált a gazda —, igyál, keserű magyar föld, hadd folyjon a bor, ha nincs már emberfia, aki meg­vásárolja.” Az Eger c. lap egyik munkatársa kintjárt az egri Szépasszonyvölgyben és szóba elegyedett egy boros­gazdával, aki így vázolta a kétségbeejtő helyzetet: „ .,. egy liter óborért 12 fil­lért adnak, a hordó literje 10 fillér. Kétszer annyi mustom lesz, mint tavaly, ha eladom az óbort, éppen annyi hordót vehetek az árán, 2 fillérből meg fizessem az adót, mun­káltatást. éljek a családom­mal, ruházkodjam. Ha tudok... Ki kéne folyatni a boromat az utcára. Árokba kéne ereszteni, hadd igyák a kutyák. Hová lesz az ember verejtéke, uram ? Hát csak ennyit ér a munka?” Helyesen mutatott rá az egyik felszólaló egy novemberi egri borosgazda-gyűlésen: „Ma, amikor az új bor ára 6 fillér, azt kell mondanunk, hogy a szőlősgazdák és szőlőmunká- sok ... tendenciózus tönkreté­teléről van szó, mert ez az irányzat már 3—4 éve tart. Ez mos földművesszövetkezet ve­zetői és dolgozói aktívan részt vettek a választók öaszaírásá- sában, a jelölőgyűlések előké­szítésében és segítséget nyúj­tanak most a választási gyű­lések megtartásában is. A földművesszövetkezeti nőbi- zottságok pedig vállalták, hogy utcájukban beszélgetnek az asszonyokkal a választások je­lentőségéről, a nők megválto­zott helyzetéről és szere­péről, az alkotmány ál­tal biztosított női egyenjogú­ságról, a munka valamennyi területén. A földművésszövet- kezetek zöme a boltok kira­kataiban is ismertetik a föld­művesszövetkezet és a község mindazon eredményeit, ami­ket a felszabadulás óta elér­tek. Büszkék erre a föld uű- vesszövetkezeti dolgozók is, hiszen szemléltető módon mu­tathatják be, hogy a földmű- vesszövetkézeti boltban vásá­rolt ipar- és kultúrcikíkek ho­gyan növelték a lakosság élet- színvonalát, mennyi rádióval, kerékpárral, motorkerékpárral van ma több a falun, mint a múltban, hány mosó- és por­szívógép segíti az asszonvok munkáját, ami a múltban is­meretlen vojt előttük. Lelke­sen készül a földművesszövet­kezetek közel 20 szövetkezeti kultúrcsoportja is, hogy a vá­lasztás napját és az azt meg­előző rendezvényeket • szerep­lésükkel ünnepélyesebbé te­gyék. A FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETI vezetők és dolgozók közül is számos tanácstagje­lölt van megyénkben. Nem is csoda, hogy lelkesen várják november lfí-át, a megye összes földművesszövetkezeté­nek választott vezetősége, dol­gozói és tagsága, hogy szava­zataikat leadhassák a nép je- löltieire. SÜVEGES BENEDEK, a Szöv. Pol. Oszt. vezetője. Egészségügyi tanfolyamok a gyöngyösi járásban A téli hónapok idején a községek védőnői kihasználva az asszonyok esti szabadide­jét, egészségügyi tanfolyamo­kat szerveznek. A járási tanács tájékozta­tása szerint Adácson, Kará- csondon, Nagyfügeden szer­veznek téli egészségügyi <an- folyamot a védőnők. Az „Anyák iskolája,” az „Ifjú vöröskeresztes1’ tanfolyamok műsorában filmvetítést is be­soroltak és ezek a filmek szintén egészségügyi védőin­tézkedésekre hívják fel a tan­folyamok részvevőinek figyel­mét. Előreláthatólag a járás 10 községében szervezik meg az egészségügyi tanfolyamo­kat. — ŰJABB EZÜSTKALÁ­SZOS TANFOLYAMOT szer­veztek. Legutóbb Ostoros községben fejeződött be a szervezés. Az itteni tanfo- j lyamnak 31 hallgatója lesz. cA mi jeJiilijeitik Hét esztendővel ezelőtt új lakó érkezett Kompolt köz­ségbe. Fabók Bálint és család­ja. Mint asztalos, a helybeli kísérleti gazdaságnál kapott munkát, és családjával együtt beköltözött a gazdaság egyik szolgálati lakásába. Itt él, itt dolgozik azóta is Fabók Bálint, aki_ otthonra talált, gyökeret vert a község­ben. Itt, a kísérleti gazdaság telepén találunk rá most is, amint éppen a kertjében a zöldségfélét ássa. Pár percen belül máris együtt ülünk ba­rátságos családja körében, és beszélgetünk. — Úgy tudjuk, hogy Fabók elvtárs közismert ember, hisz a tanácstagjelölő gyűléseken mellette álltak ki a kilences körzet választópol­gárai. — Ez igaz, — mondja 5, — nemrég volt a jelölőgyűlés, ahol a 47 jelenlevő ember mind engem jelölt községi ta­nácstagnak. Ahhoz természetesen sok mindenre volt szükség, hogy egy idegenből jött ember rövid néhány év alatt a helybeliek bizalmát élvezze. Amikor Fa­bók Bálint a gazdaságba ke­rült, munkatársai mindjárt félismerték benne a jó szak­embert, a józan gondolkodás­sal és igazságos ítélőképesség­gel rendelkező munkást. S ahogyan napról napra egyre inkább megismerték, úgy kezd­Emlékezsünk * 20 SUGAR ISTVÁN: Fabók Bálint ték meg is szeretni. Eltelt néhány év és az 1954- es tanácsválasztások alkalmá­val már alkalmasnak találták arra, hogy ő is őtt legyen a község vezető testületében, a községi tanácsban. így .lett ez­előtt négy évvel községi ta­nácstag és tevékenységével csak fokozta azt az elismerést, amit már eddigi munkája so­rán kivívott. Tévedés lenne azt hinni, hogy az új tanácstag, valami olcsó népszerűségre tö­rekvő ember volt. Mindenhol kiállt a nép érdekei mellett, de ha az állam és a törvényes­ség érdeke úgy kívánta, akkor is megmondta az igazat és har­colt is érte. Sokat dolgozott Fabók elv­társ a községi tanácsban, hisz egy tanácstagnak megbízatá­sánál fogva rengeteg a teendő­je. Szorgalmasan eljárt a ta­nácsülésekre, hozzászólt, vitá­zott, ha kellett veszekedett, hogy a község életének min­den ügyes bajos dolga a ren­des kerékvágásban haladjon. Egy egész község, kétezer em­ber gondja-baja nyugszik a községi tanács vállán, s egy jó tanácstag igen sokat segíthet. — Ami az elmúlt négyéves munkámat illeti — vallja Fa­bók elvtárs, — azért én még­sem vagyok egészen megelé­gedve magammal. Igaz, egy­részt nem az én hibámból tör­tént, hogy engem a 17-es ke­rület jelölt, és ez a rész távol esik a lakhelyemtől. Nem tud­tam éppen ezért olyan szoros és jó kapcsolatot tartani vá­lasztóimmal, mint amilyen il­lett volna. Most azért már más a hely­zet. Az a kerület, amelyik őt jelölte, itt a gazdaság lakóiból tevődik össze. Barátairól, köz­vetlen szomszédokról és mun­katársairól van szó, akikkel mindennap találkozik, akikkel együtt él, osztozik örömeikben és gondjaikban. Ezért bízik erősen abban, hogy ha megvá­lasztják, ezentúl még jobb •munkát tud végezni. Nagy szükség lesz a válasz­tások után is Fabók elvtárs és minden községi tanácstag munkájára. A község ugyanis. — mint annyi más falu — nagy léptekkel indult meg a hala­dás a fejlődés útján. A fő ut­cán például most bővült a jár­da 400 méterrel. A Hámán Kató telephez kövezett utat építenek. A felsoroltakon kí­vül megoldásra vár még a vi­lágítási hálózat bővítése, to­vábbi járdaépítés, a Tarna- patak rossz hídjainak rendbe­hozatala, és így tovább. Sok teendő vár tehát Kom- polton az új községi tanácsra, s ezek között Fabók Bálint le­endő tanácstagra is, aki továb­bi jó munkájával bizonyítja majd be, hogy méltó a nép bi­zalmára. Nincs bizonyíték tto Skorzeny, SS Sturmbandführer volt a ■náci hadseregben. Ö volt a híres Mussolini-szöktető, s ő volt, aki Csehszlovákiában, Magyarországon és más országokban is a gyilkosságok, rablások egész sorozatát követte el. A bécsi tartományi bíróság több évi vizsgá­latot folytatott Skorzeny bűneinek felderítésére. S a több évi vizsgálat eredményeképpen a bíróság most ítéletet hozott. A bécsi tartományi bíróság Otto Skorzeny volt SS Sturmbandführert — bizonyítékok hiányában felmentette. Úgy látszik, a bíróság tagjai saját szemükkel még nem látták a volt SS-vezetöt gyilkolni. Ha nem vigyáznak, még megláthatják! .Felesleges munka TTgy látszik, nincs munkája a holland belbiztonsági szerveknek. Ha nincs, csinálnak: a fizetésért meg kell dolgozni. Mit csinálhat egy kapitalista állam belbiztonsági szerve, ha a pénz megszolgálásáról van szó? Nyomoz a kommunisták után. Az mindig jó, s hálás fel­adat, az eredmény se fontos, csak maga a nyomozás. A nyomozás keretében aztán a Holland Kommunista Fárt Központi Bizottsága székházában két ízben is le­hallgató készüléket helyeztek el, ugyanilyen készüléket találtak abban az épületben is, ahol a pártkonferenciát tartották. Emellett lejegyzik a kommunisták telefonbeszél­getéseit, megfigyelik lakásukat... Egyszóval munkálko­dik a holland belbiztonsági szolgálat. Az már csak az élet komikuma, hogy mindazt a tit­kot és kommunista tervet, amelyet a szolgálat keres, szag­lászik, nyomoz és leleplezni óhajt, bárki, bármikor meg­tudhatja. Csak meg kell venni a De Waarheid, a Holland Kommunista Párt lapjának egy számát. Ott van abban mind! (látó) “hevesTmözäik császi rész is kap áramot. A lakosság 30—40 ezer forint értékű társadalmi munkával járul a villanyhálózat bővíté­séhez. A terv szerint decem­ber 15-én gyullad ki a vil­lany az újtelepi és a császi részen. II kapitalista gazdasági válság közelről (Heves megyei körkép 1931-ről) a vidék nem tud adót fizetni, akkor, amikor a 6 filléres bor árátr 16—18 fillér fogyasztási adó terheli. Ilyent még nem látott a világ, hogy háromszo­ros legyen az adó.” Az ipari munkásság viszo­nyait élethűen tükrözte a kö­vetkező megyei lapvélemény: „Az ipari és gyári munkásság helyzetét az üzemcsökkentések folytán fokozódó munkanélkü­liség egyre tűrhetetlenebbé teszi. Munkások ... egyik nap­ról a másikra váratlanul mun­ka nélkül maradnak.” Már az év elején csökkentik a munka­időt és munkabért az Egri Dohánygyárban. Csak heti 1000 —1200 szivart zárolhatnak fe­jenként a munkásnők, ami 550 akkordbérű munkásnőnek 15— 20 százalékos bércsökkentést jelentett. A Parádi Üveggyár év eleji üzembeszüntetésével 120 szak­munkás vesztette el kenyerét, ami családtagjaikkal — mint írták akkoriban — 590 lelket sújtott kegyetlenül. Szeptem­berben a következő viszonyo­kat találta az újságíró: „Em­bertelen nyomorban élnek az ez év eleje óta leállított Pa­rádi Üveggyár munkásai. Ezek­nek az embereknek a helyzete felülmúl minden fantáziát... Ahogy elfogyott a gyárban ke­resett utolsó pengő, ahogy el­tűnt előlük az elhelyezkedés­nek legutolsó reménysége is: megnyílt a könyörtelen biz­tonságú út az éhezés felé ... Nem volt, aki a parlamentben elpanaszolta volna a kenyér- telenségüket és senki se inter­pellált miattuk. így jutottak el az éhhalál gyepűjére, ahol még külön sanyarúságokkal lett hozzájuk mostoha az élet... Még egy telet ezek az embe­rek így, ilyen viszonyok között nem tudnak keresztülvergőd­ni... Olyan ez a nyomorúság, mint az álomkór: erőtlen so­vánnyá szárítja a karokat, szürke szomorúságot borít a szemekre és még' a hangosabb szavakat is megfojtja. Ha né­zi az ember, riadtan és kétsé­gekkel a magyár holnapra gondol.” A MEGYE északi részének munkástömege: az ózdi bánya- és kohóüzembert talál­ta meg kereseti lehetőségét, jna pedig munka nélkül tengődve, a legnagyobb kétségbeeséssel néz a tél elé, az üzem leépí­tése miatt... Tárnál elesz, Szentdomonkos és Bükkszent- erzsébet munkásküldöttei nagygyűlést tartottak... és követelték a munkaalkalmak megteremtését.” Ha ezután végre valahol munkát, közmunkát indítottak el — nem sok köszönet volt benne. Eger város szeptember 9-i képviselőtestületi gyűlésén Sós Mihály így beszélt: „Szer­vezett építőmunkások jártak nálam a napokban és szóvá* tették, hogy bár memoran­dummal fordultak a város ve­zetőségéhez, mégse akarnak nekik munkát adni... A szo­ciáldemokrata munkásságnak nagy sérelme, hogy nem ka­pott helyet a képviselőtestü­letben és miután így áll a dolog, ezen az úton kérik a várost, hogy pártkülönbség nélkül dolgozhassanak a köz­munkáknál.” A polgármester erre így válaszolt: „A várost nem kell figyelmeztetni köte­lességeire, itt mindenki tudja, hogy mit kell és mit lehet tenni a munkanélküliség eny­hítése érdekében. Nem lehet megengedni, hogy a kezdemé­nyezést, mint érdemet, politi­kai okból a szociáldemokrácia sajátítsa ki magának.” Ez a polgármesteri megnyilatkozás hű kifejezője volt annak az embertelen követelésnek, melynek az Eger című lap adott hangot még március­ban, amikor a mai „Csákó” városrészben útépítési köz­munkák vették kezdetüket: „A Veteránok találkozója Az elmúlt napokban a he­vesi járási pártbizottság össze­hívta azokat a régi kommu­nistákat, a munkásmozgalom veteránjait, akik 1919-től kezd­ve tevékenyen részt vettek a munkásmozgalomban. Tizenöt veteránt hívtak ösz- sze, akiket megvendégelt a já­rási pártbizottság, majd a He­vesi Állami Gazdaságba men­tek üzemi látogatásra, ahol Vaskó Mihály képviselőjelölt, igazgató mutatta be a gazda­ságot a veteránoknak. Villamosítják az újtelepi községrészt Többször kérték már a köz­ségi tanácsot a Heves újtelepi lakosok, hogy tegyék lehetővé a villanyhálózat bővítését és vezessék be a községrészbe a villanyt. Rövidesen megvaló­sul az újtelepiek kérése, mert 250 ezer forintos beruházással bővítik a villanyhálózatot és nemcsak az újtelepi, hanem a leghatározottabban követeljük a város vezetőségétől: azonnal zárja ki az Érsekkert mögötti ínségmunkából a szociálde- ■ mokrata munkásokat, de ne; jussanak keresethez ők a most; meginduló útépítésnél sem ...; Ezt követeli a munka rendje!”: Ezzel kapcsolatban megemlí­tem, hogy a Budapesten meg­jelenő „Föld és Szabadság” cí­mű szocialista sajtótermék egyik tavaszi számában így írt: „Egerben a forradalom; után 11 évvel megalakult a; szociáldemokrata pártszervezet; és az a legfurcsább, hogy; nem is eredménytelenül végzi: munkáját, mert rövid idő alatt: 400 tagja van.” GYÖNGYÖSÖN is „annyira: erősek a szervezett munkások, hogy a városházán is pozíciót1 akarnak szerezni maguknak j és önálló listával vesznek részt' a választási küzdelmekben” — panaszkodott az Eger. Az iparosok is a gazdasági ; válság hullámverésében fül-; dokoltak, mert mind a falusi,; mind a városi dolgozók és; kisemberek — kiknek randelé-: seiből éltek — szintén tragi-1 kus gazdasági helyzetben ver­gődtek. Az iparosok helyzeté­nek illusztrálására csak pari példát említek fel a sok kö­zül. Egy Pesten. Münchenben és Bécsben dolgozott kiváló műasztalos így nyilatkozott a sajtónak: „Az a cipész, akiről tegnap írt a szerkesztő úr. boldog ember lehet... keres 10—20 pengőt hetenkint. Tudja milyen sok az?” (FolytatjukJ Négytantermes új iskola Az iskolai oktatás megnöve­kedett igényei új iskola építé­sét kívánták meg Hevesen. Ezért nemrégen a Petőfi Ter­melőszövetkezet székházával szemben új négytantermes is* kola építését kezdték meg. Az alapozással már készen van­nak és gyors ütemben építik tovább a falakat. Igen korsze­rű felszerelést is kap az isko­la; előreláthatólag 200 ezer fo­rintos költségű iskolai felsze­relést adnak az iskolához. Rek ord terra és cukorrépából Huszár János hevesi lakos 164 négyszögölön huszonhat mázsa cu­korrépát termelt, ami holdanként 420 mázsás répatermésnek felel meg. Ezt a nagyszerű eredményt jó talajelőkészítéssel, jó növény- ápolással, műtrágyázással érte el. A termelt répamennyiségért 78 kg cukrot kapott juttatásként és 266 forintot készpénzben. Épül a kádfürdő Régi kívánságuk valósul meg a hevesieknek a közeljö- ; vőben, amikor átadják rendel­tetésének az új kádfürdőt. A fürdő a strand területén épül, és másfél hét múlva lesz a próbaüzemeltetés. Előrelátha­tólag december 15-re lesz üzemképes a fürdő, addigra tudják beszerezni a szükséges felszereléseket, kellékeket. Ritka műtét Ritka műtétre került sor nem­régen a Hevesi Állami Gazdaság­ban. Két tehén nem tudta ter­mészetes úton világra hozni bor­ját, ezért a gazdaság állatorvosa császármetszést alkalmazott az ál­latokon. Mindkét tehén baloldali részét felhasította és ott vette el a kis borjakat. Mindkét borjú Jö egészségnek örvend és a tehenek sebe is szépen gyógyul. 1 millió forintos beruházással — új üzlet ház A hevesi földművesszövet- kezet egymillió forintos beru­házássá! >íj üzletházat épít. A Nemzeti Bank mellett levő épületet hant iák te és annak a helyén épvik meg az új, korszerű ii»!“tfaázat. A? “oüési terv azt mutat­ja. hogy a Hevesen megépülő üztelház lesz a megye legkor­szerűbb földművesszövetkezeti üzletháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom