Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-20 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ma AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS \ MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 256. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. november 20., csütörtök l Szalay István: AZ UTOLSÖ TÖLTÉNYIG ★ Kovács Endre: EZ A HATÁROZAT ÉRTÜNK SZÜLETETT ★ Nagy József: NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT... ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ hírek — sport A győzelem számai A választás november 16-án lezajlott, s az Országos Választási Elnökség tegnap közzétette az összesített eredményeket. Amint a közlemény rögzíti: „Az... országgyűlési képviselő és tanácstagi választások a törvényesség követelményeinek megfelelően, a legteljesebb rendben zajlottak le.” Az elmúlt vasárnap kis híján hat és félmillió választópolgár járult az urnákhoz, ezen belül megyénkben csaknem negyedmillió választópolgár. Az országgyűlési képviselők lajstroma mellett a leadott szavazatoknak 99,6 százaléka áll országosan; megyénkben az ugyanezt mutató szám 99,8 százalék. Kilencven százalékon felüli számok szerepelnek a megyei tanácsok, a megyei jogú városok, a járási és járási jogú városi tanácsok, valamint a községi tanácsok választási eredményeit összesítő tabellákon is. Ezek a számok: a győzelem számai! Azt mutatják: a dolgozó magyar nép — a hatalmat bíró munkásosztály, a hatalom gyakorlásában részt vevő parasztság és értelmiség — megelégedéssel nyugtázta azokat az eredményeket, amelyek a párt, a kormány vezetésevei, különösen az ellenforradalom leverése óta eltelt két esztendőben elértünk. Nem volt könnyű ez a két év, de az a kölcsönös bizalom. amely az országvezetés és a nép között kialakult, s nap, mint nap erősödött, szélesedett, le tudott győzni minden nehézséget. Meg tudta teremteni azt az erős népi egységet, amely képes volt rövid idő alatt végrehajtani a konszolidációt, s biztosítani a további felemelkedést. Kölcsönös bizalom és népi egység: ezt mutatják meg országnak, világnak a lezajlott november 16-i választások eredményei. A dolgozó nép, — közötte a ml megyénk szorgalmas népe is, — amikor az urnák elé járult, a jövőbe is tekintett. Mit Ígér ez a jövő? A párt és a kormány az év elején hirdette meg a hároméves tervet, s annak távolabbi folytatását az új ötéves tervidőszakot. A hároméves terv első esztendejének már a vége felé járunk, s az eredmények kétféle következtetésre is engednek. Az egyik: a terv reális, megvalósításához van erőnk és felkészültségünk. Megfelelő ütemben haladnak mind a nagvobb, mind a kisebb beruházások: az ipar teljesíteni tudja, sőt túlteljesíti termelési előirányzatát: a mezőgazdasági termelés. — a nem époen kedvező időjárás ellenére — elég jó eredményeket tud felmutatni: az áruforgalom mutatószámai jelentős emelkedést láttatnak; emelkedett a dolgozók életszínvonala ... Az eredmények másik következtetése: az első év kétségbevonhatatlan sikerei közeli perspektívában is láttatni engedik a jövő sikereit, a jövő kedvező képét, s ez újabb n*ég nagyobb tettekre serkenti a dolgozó embereket. A jövő sok mindent hoz — ha nem is nyitja meg holnap, vagy holnapután a csupa tejlel — csupa mézzel folyó Kánaán kapuiát. Mire van szükségünk, mi kell most az országnak, a néonek? Tovább kell fej'esztenünk ioarunkat, mezőgazdaságunkat Ez: az inari és mezőgazdasági termelés mind magasabb foka adhatja szilárd és megingathatatlan alánját az életszínvonal tovább5 emelésének. a nénióiét további fokozásának. Ehhez pedig sok munka kell, dolgozni kell szorgalmasan és nagy felelősséggel. Csak a jó rnnnka tudja megtölteni értékekkel az ország nagy éléstárát, s csak teli éléstárból lehet — kinek, kinek érdeme szerint — osztani javakat. A választások eredményei azt is mutatják: dolgozó népünk — munkások, parasztok, értelmiségiek — nemcsak megszavazták ezt a jövőt, hanem nagy bizakodással, sok-sok biztosra vett reménnyel fel is készültek az országot, a szocializmust tovább építő munkára. Ez a bizakodás és reménység ma éppen úgy, mint holnap, s azután a napi termelőmunkában válik aranypénzzé: a szén, az o’aj, az acél új tonnáivá, az új gépek, szerszámok, traktorok, sokaságává, új gyárakká és lakóházakká. még nagyobb árubőséggé. Épül az ország — építik millióan és millióan együtt, hogy a nagy, általános előrehaladásban szebbé, gazdagabbá legyen minden egyes ember élete. Az egyén dolgozik, végzi munkáját a közösségben, a közösségért, — hogy azután a maga életútját még egyenesebbé, még magasabbra ívelőbbé tudja tenni, hogy még több megelégedett mosoly legyen az arcokon. És azt is sugározzák a győzelem számai: a mi népünk békében akar élni, s együtt akar dolgozni abban a nagy és egyre növekvő erejű táborban, amelynek az élén a Szovjetunió áll, és amelynek az a neve: a szocialista országok nagy családja. Mert béke kell az alkotó munkához, az újat teremtéshez, a gazdagság és boldogság erősfalú bástyájának felépítéséhez. Ahol nincs béke. — ott pusztulás van, ott halomra dőlnek a megvalósult és a jövőbe mutató tervek, ott fájdalom van és sok-sok könny, az anyák, a gyermekek arcán. Békét teremtő és alkotó békét akar a ml népünk Is — ezt követelik a győzelem számai, s azt is kiáltják : népünk megtesz és a jövőben is hajlandó lesz mindent megtenni annak biztosítására. A választás lezárult,, a szorgalmas munkáshétköznapok tettei folytatják a győzelem számainak sorát. Biztosan haladunk a párt-mutatta úton Lnnepi-est a párl megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi estet rendezett az egri Szakszervezeti Székház nagytermében. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak: Bíró József, a megyei pártbizottság másodtitkára, Egri Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Sándor, Dorkó József, a megyei párt- bizottság osztályvezetői, Gubán D e z s ö, a járási párt- bizottság első titkára, L e n d v ai Vilmos, a megyei tanács elnöke, F uruez J á n o s, az SZMT elnöke, Lib er- tiny Sándor, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, K o c s m á r J á n o s, az egri városi tanács elnöke, M uc si Sándor, a megyei tanács osztályvezetője, Magvasi Flórián, Kovács Gáborné, a városi párt- bizottság osztályvezetői, S z őlő si S ánd or és Lin tállá r László, Pap p J áno s, a Népújság szerkesztő bizottságának vezetője, Balázs Sándor, Csuhaj József, Gulyás Sándorné, Dar g ai Lajos, a munkásmozgalom veterán harcosai, Bari József, a városi KISZ-bizottság titkára. A Himnusz elhangzása után F uruez János elvtárs, az SZMT elnöke nyitotta meg az ünnepi estet, majd Bíró József elvtárs, az ünnepség szónoka tartotta meg beszédét. Bíró József elvtárs ünnepi beszéde — A magyar munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb, legragyogóbb korszaka az 1918 —19-es forradalmak, a dicsőséges Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása volt — kezdte beszédét. — Ezekben a sorsdöntő időkben alakult meg és bontott zászlót 40 évvel ezelőtt a Kommunisták Magyarországi Pártja. Nem parancsszóra, nem külföldi utasításra, hanem az objektív forradalmi helyzet törvény szerű következményeként. — A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának pillanatától fennen hirdeti a marxizmus—leninizmus magasztos eszméjét, vezeti a ' munkásosztály, a dolgozó nép harcát a kizsákmányolás megdöntéséért, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, vezeti a szocializmus építését. — A Kommunisták Magyar- országi Pártja olyan történelmi időszakban alakult, amikor egyre fokozódott a munkásosztály kizsákmányolása. A piacszerzés, a föld újrafelosztásáért folyó harc pusztító háborúkba torkollik, amelyből haszna csak a tőkéseknek, pénzhatalmasoknak van, s amelynek szenvedő alanya a munkásosztály, a dolgozó nép. — Nyilván, hogy ilyen történelmi helyzetben a munkás- osztály nem maradhat passzív szemlélője az eseményeknek, nem nézheti tétlenül a kínt és szenvedést, nem tűrheti, hogy az imperializmus kénye-kedve szerint egyik háborúból a másikba pusztítsa sorait, s az általa megtermelt javakat, hanem mint létező aktív politikai erő kell, hogy fellépjen és a forradalom tüzében kell, hogy megsemmisítő csapást mérjen az uralkodókra, a pénz hatalmasaira, az imperializmusra. — Marx és Engels már a múlt század közepén kimutatta, hogy a kapitalizmus megoldhatatlan ellentmondásoktól terhes és pusztulása elkerülhetetlen. — Különösen szembetűnően megmutatkozott ez az imperializmus korában, az első imperialista világháború idején. Az első világháború — amelyet a II. Internacionálé opportunista pártjai is megszavaztak — hallatlan méretű pusztítást, szenvedést okozott. Lenin: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című művében kimutatta az első világháború imperialista jellegét és felhívta a munkás- osztályt, hogy az imperialista háborút minden ország munkásosztálya polgárháborúvá változtassa át, fordítsa fegyverét az imperialista hatalom ellen. — Az első világháború pusztításai és szenvedései láttán napról napra nőtt a munkás- osztály, a dolgozó nép ellenszenve a háborúval, saját uraikkal szemben, érlelődött • forradalom. A Nagy Október példát mutat — Különösen érezhető volt ez az orosz munkásosztály, az orosz katonák körében. A Bolsevik Párt felvilágosító munkája eredményeként az orosz munkásosztály megértette Lenin szavait és 1917. februárjában fegyverét a korhadt cári rendszer ellen fordította, megdöntötte a cári hatalmat és győzelemre vitte a polgári forradalmat. Lenin világosan látta és helyesen ismerte fel az objektív forradalmi helyzetet és harcba hívta a munkásosztályt a burzsoá Kerenszki-kormány megdöntéséért, a szocialista forradalom kivívásáért. A párt befolyása a munkásosztályra, a dolgozó tömegekre megérlelte annak feltételét, hogy a munkásosztály a polgári forradalomból szocialista forradalomba menjen át, megdöntse a burzsoá hatalmút és győzelemre vigye a szocialista forradalmat — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. A győztes forradalom híre hallatlan lelkesedést váltott ki világszerte a munkásosztály, az elnyomott népek soraiban. — A háborútól sokat szenvedett népek, köztük a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép is követte az orosz munkásosztály példáját, s egymás után fordították fegyverüket saját uralkodó osztályukkal szembé. — Ezekben az időkben nyilvánvalóvá vált a központi haTanácstagi választások összesített eredményei A Népújság 1958 november 19-1, szerdai számában a „Tanácstagi választások összesített eredményes-ben súlyos, értelemzavaró, a választások eredményeit meghamisító hiba történt. A szerkesztő bizottság ezzel kapcsolatban azonnal vizsgálatot indított és megállapította, hogy a hibáért elsősorban a nyomda újságtördelőiét és korrektorait terheli a felelősség, de felelősség terheli lapunk tördelő szerkesztőjét és a soros, korrekcióval megbízott munkatársunkat is. A szerkesztő bizottság saját hatáskörén belül a felelőségre vonást megtette. A „Tanácstagi választások összesített eredményei" helyesen egyébként a következők A megváA választó- jogosultak száma A leadott szavazatok száma * Jelöltekre n 3 szavazott <d «o» N —• 03 Érvény- Érvényes i« télén ^ •Jj ~ Jelölt ellen szavazott Százaléka la sztott tanácstagok száma BUDAPESTI FŐVÁROSI TANÁCSI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK: 1 283 101 1 251 707 97,6 1 240 818 10 889 1 233 756 99,4 7 062 0.6 300 BUDAPESTI KERÜLETI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 1 283 101 1 251 707 97,6 1 239 462 10 657 1 229 679 99,2 9 783 0,8 2 986 MEGYEI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 4 993 767 4 924 675 98,6 4 902 952 17 887 4 885 824 99,7 17 128 0,3 1519 MEGYEI JOGÚ VÁROSI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 323 818 317 299 98,0 316073 745 315 572 99,8 501 0,2 428 MEGYEI JOGÚ VÁROSI KERÜLETI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 323 818 317 299 98,0 315 531 831 314 840 99,8 691 0,2 921 JÁRÁSI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 3 949 898 3 905 108 98,9 3 889 340 13 759 3 872 416 99,6 16 924 0,4 6 014 JÁRÁSI JOGÚ VÁROSI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 1 043 869 1 019 567 97,7 1 013 834 4 322 1 010 707 99,7 3127 0,3 5 377 KÖZSÉGI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 3 949 898 3 905 108 98,9 3 882 061 21 081 3 854 462 99,3 27 599 0,7 89 101 talmak bukása, a háború tovább folytatása teljesen kilátástalan volt. A háború utolsó évében egymást érték a különböző, jellegű tömeesriráikok. A cattarói matrózlázadás, a bécsi helyőrség lázadása érlelték a forradalmat hazánkban. 1918. október 31-én a baloldali szociáldemokraták vezetésével Budapest munkássága általános sztrájkot indított, amely a forradalmi katonák részvételével fegyveres felkeléssé fejlődött. Ez a polgári forradalmi átalakulás, amelyet a munkásosztály vezetett, megdöntötte az Osztrák-Magyar Monarchiát és a hatalom a szociáldemokratákkal koalícióban levő burzsoázia kezébe ment át. — Ezekben a gyorsan pergő eseményekben igen aktív szerepet játszottak a kommunisták ezrei és tízezrei. A kommunisták befolyása a dolgozó tömegek körében, városon és falun egyre nőtt. Szükségessé vált a párt megalakítása. Megalakul a Kommunisták Magyarorssági Pártja — A baloldali szociáldemokratákból, a forradalmi szocialistákból és az Oroszországból hazatért kommunista hadifoglyokból, Kun Béla vezetésével 1918. november 20-án megalakult a Kommunisták Magyar- országi Pártja, amelynek ideológiája a marxizmus—leninizmus volt és fő célkitűzése a polgári forradalom továbbfejlesztése szocialista forradalommá és a proletárdiktatúra kivívása. — A fiatal kommunista párt nagy erővel vezette a szocialista forradalom erőit. Kiterjesztette befolyását a városi és falusi szegénység, az értelmiség és kispolgárság körében. A párt befolyásának növelését, a kommunista eszmék elterjedését nagyban elősegítette az Oroszországból hazatért hadifoglyok fellépése. Heves megyébe és magába Egerbe is tömegesen tértek haza hadifoglyok, akik hirdették a kommunizmus eszméjét. Többek között Németi Lajos könyvkötő, aki részt vett a (Folytatása a 2. oldalont
