Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-19 / 255. szám

1958. november 19., szerda népcjsag 5 Zárszámadás előtt a nagyrétjei Kossuth Termelőszövetkezetben KÖDÖS NOVEMBERI nap van. A távolban csak halvá­nyan látszanak a Mátra csú­csai, megállás nélkül egyre sűrűbben szitál az eső. A nagyrédej Kossuth Ter­melőszövetkezet irodájában üldögélünk néhányan és bent- ről, a barátságosan fűtött szo­bából lessük az ablaktáblán kopogva végig guruló cseppe­ket. — Milyen jó, hogy túl vagyunk a betakarításon, — sóhajt fel az elnök, kitekint­ve az esőáztatta ablakon, majd újra a papírok fölé hajolva folytatja a számadást. Kiss István, a fiatal könyvelő már elkoptatta a ceruzáját a sok számolásban, pedig a községi gazdasági felügyelő, Nagy Ferenc is segítségül érkezett a munkához. Zárszámadást készítenek. jobban mondva készítettek, mert már a vége felé járnak és csak az utolsó simításokat végzik. Időközben a tagok közül is bejönnek néhányan az irodába és ők is kíváncsian figyelik a végösz- szeget, a „bűvös” számot, amely megmutatja, hogy mit tud fizetni tagjainak munka­egységenként a termelőszövet­kezet. A ceruza gyorsan szalad a papíron, majd megáll és Kiss Pista szinte maga is csodál­kozva írja le a végösszeget, a sok szorzás, osztás és össze­adás eredményét, mely sze­rint ebben a termelőszövetke­zetben 62 forint 20 fillért ér egy munkaegység. A jelen le­vő tagok gyors számvetést csinálnak, ki fejben, csak úgy körülbelül, ki ceruzát húz elő a zsebből és megszorozza a 62,20-at saját munkaegységé­vel. Felderülnek az arcok, — bizony, nem számítottak ilyen szép eredményre a nagyrédei- ek a szokatlanul mostoha ta­vasz után. KÖZELEBBRŐL megnéz­zük mi is a számadást, mit tud osztani tagjainak ez a kis, de igen szorgalmas termelő- szövetkezet. A számvetés pon­tos, a valóságnak mindenben megfelelő, s így csak olvasni kell azokból. Zárszámadáskor kiosztásra kerül 175 mázsa búza, 39 mázsa árpa. 134 má­zsa burgonya, 12 mázsa cu­kor, 18 hektoliter bor, ezeken kívül gyümölcsféle, pálinka és 153 ezer forint készpénz. Ez tehát az a jövedelem, amin osztozik a tizenkét csa­lád a nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezetben. A veze­tőség gondosan intézkedett, hisz a bő részesedés mellett a tartalékalapra is gondolt és szerepelnek a számadásban ilyen összegek is: — Takar­mány- és vetőmagalapra 154 ezer, szociális alapra 3 ezer, szövetkezeti alap növelésére 31 ezer forint. Valaki egy család jövedel­mét írja ki a könyvekből 'és mutatja a papírt. E szerint Markovics Márton feleségével az esztendő folyamán 507 munkaegységet ért el, amey pénzben átszámítva 31 535 fo­rintot jelent, vagyis havi 2627 forint tiszta jövedelmet. Mar- kovicsék 19 600 forint kész­pénzt kapnak és emellett ju­tott nekik 22 mázsa búza, 5. mázsa árpa, 17 mázsa burgo­nya. cukor, gyümölcsféle és még egyéb apróságok, s ezek összes értéke hiány nélkül ki­teszi a kiszámított 31 535 fo­rintot. ÁM TÉVEDÉS LENNE azt gondolni, hogy a Markovics család csupán kiragadott pél­da, a legjobbak legjobbja, hisz hozzájuk hasonlóan többen ér­tek el ilyen szép eredményt egész évi szorgalmas munká­juk után. Bognár István egye­dül dolgozott csak a termelő- szövetkezetben, és a számítá­sok szerint keresett 16 q búzát, 350 kilogramm árpát, 12 má­zsa burgony több mint 1 mázsa cukrot és 13 és félezer forint készpénzt. Nem lenne tökéletes azon­ban a mérleg, ha nem néz­nénk meg azt is, hogy ebben az esztendőben miben és mi­ve! gyarapodott ez a termelő- szövetkezet. Mindenek előtt meg kell említeni, hogy a tagság határozata értelmében, ez évben tehén-törzsállomány létesítésére fektettek fő súlyt és máris korszerű tehenészet van kialakulóban, mely azon­ban csak jövőre hozza meg igazán a gyümölcsét. Van már 25 vemhes üszőjük, korszerű vízzel, villannyal felszerelt modem istállójuk, darálójuk, ami mind ennek az esztendő­nek az eredményei közé. szá­mít. Most az ősszel telepíte­nek 3 hold málnát, mert a következő esztendőkben ezzel is kíván foglalkozni a tagság. A nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezet eredményei különösen akkor mutatnak szépen, ha számbavesszük azt is, hogy a tsz-nek egy fillér tartozása nincs és minden fi­zetési kötelezettségének idő­ben eleget tett. Örömmel és elégedetten néztük végig a készülő nagy­rédei zárszámadást és bizto­sak vagyunk abban is, hogy a zárszámadási közgyűlésen lelkes örömmel veszi majd tu­domásul a tagság ez év ered­ményeit, de mégis szeretnénk hozzáfűzni valamit a szép eredményekhez. NEM ÜNNEPRONTÁST akarunk, távol álljon, csupán arra szeretnénk a tagság fi­gyelmét felhívni, hogy éppen azért, mert eredményeik ily szépek az idén is, ezeket az eredményeket ismertessék az egyénileg dolgozókkal és ne rejtsék sikereiket véka alá. Tárják szélesre a szövetkezet kapuját minden olyan becsü­letes ember előtt, aki akár földdel, vagy anélkül be sze­retne lépni oda, sőt magux is tegyenek ilyen kezdemé­nyező lépést. Ha így lesz, ak­kor nem fordul elő jövőre, hogy munkaerőhiánnyal küzd a termelőszövetkezet akkor, amikor a községben levő bol­gárkertész, aki hat hold föl­det a legeltetési bizottságtó' bérel, 8—10 fiatal lányt fog­lalkoztat napszámban napi 30 forintért. Az a véleményünk, hogy ezek a fiatalok szívesen dolgoznának a termelőszövet­kezetben is, nem „látástól va- kulásig,” hanem rendes mun­kaidőben és nem harminc ha­nem hatvan forintért, mert munkájuk után jutna annyi naponta a munkaegység sze­rint is. A tsz-nek is van ma még nem kertészet céljaira hasz­nált. földje, ahol nagyon szép eredményeket lehetne elérni, különösen akkor, ha számba­vesszük azt is, hogy az öntö­zéshez is megvan minden fel­szerelés.­TÁRJA HÁT KI a termelő szövetkezet kapuját és hívjon oda minden olyan embert, aki tisztességes munkája mellett jól akar keresni. Az idei zár­számadás biztos záloga a sir kemek! SZALAY ISTVÁN Milyenek lesznek a jövő szputnyikjai ? A SZOVJETUNIÓBAN most az eddigieknél még tökélete­sebb szerkezetű szputnyikok tervezésén dolgoznak. Az á cél, hogy a szputnyikok keringési időtartamát lehetőleg korlát­lan Időre fokozni tudják. A második probléma: meg kell oldani a mesterséges égitest­nek a Földre való visszatérí­tését is. Az emberi űrrepülés meg­valósítása perspektivikus cél­ja a szovjet szputnyik-terve- zőknek. Legfontosabb része ennek a kérdés-komplexum­nak az ember űrrepülésével kapcsolatos életfunkciók ta­nulmányozása. Szóba került olyan szputnyikok tervezése, amelyek igen nagy magasság­ba lőhetők ki. Nem feledkez­nek meg a Hold-rakétáról és más bolygókba irányuló spe­ciális rakétákról sem. A további távlat: interpla- netárius szputnyik-állomások létesítése, amelyek alkalmasak lennének több ember huza­mosabb időn át történő befo­gadására. Az ilyen szputnyik- állomások és a Föld közötti összekötettés speciális rakéták segítségével • történnék. A MOSZKVAI IPARI kiál­lításon bemutatásra került és még most is megtekinthető, a jövő szputnyikjának egyik va­riációja. A miniatűr szput- nyik-modell felső részében kü­lönleges akkumulátor van, amely a nap sugarait energiá­vá változtatja. Ez tulajdon­képpen miniatűr villanytelep, amelyhez a szükséges hőener­giát az elnyelt napsugarak adják. A napenergia .villamosener­giává történő átváltoztatására új félvezető fotoelemet hasz­nálnak, vékony kvarclemezek­ből. Ha a lemezt fénysugár éri, akkor megindul az elektro­nok zártkörű keringése. Az egyes kvarcelemek által ter­melt feszültség eléri a 0.5 vol­tot. Ha ezeket a kvarceleme­ket megfelelő módon egyesí­tik. kellő erejű és feszültségű villanyáramot lehet termelni. A NAPELEM MŰKÖDÉSI időtartama meglehetősen hosz- szú. A készülék akkumuláto­rok feltöltésére, rádiókészülék üzemeltetésére, stb. használha­tó. Ilyen berendezéssel látták el a III. szputnyikot, melynek energiája még ma is táplálja a beépített „Majak” típusú rá­dióadót. A jövő szputnyikjain a napelemek kapacitását je­lentősen növelik. ...hogy a világsajtó figyel­me változatlanul Hruscsov téziseire összpontosul. A Stuttgarter Zeitung szerint: „1970-ben a Szovjetunióban lesz legmagasabb az életszín­vonal.” Majd egy másik lap szerint a „Hruscsov tézisei­ben kitűzött feladatok telje­sen megvalósíthatók.” Még az amerikai lapok is elismerőleg beszélnek a tézi­sekről, s az egyik megállapít­ja, hogy néhány éve haza- fiatlan dolognak tartották volna, ha valaki csak arra céloz, hogy a Szovjetunió va­laha komolyan versenyre hívhatja Amerikát. így írnak a lapok 1958. végén, s az em­bereknek akaratlanul is eszébe jut, miként fogadták a Szovjetunió első és máso­dik ötéves tervét, nevezve azt álomnak, megvalósíthatatlan ábrándnak, kommunista utó­piának, s veszettül ócsárolták a világ első munkáshatalmát. Akkor azt mondták a szovjet emberek: a kutya ugat, a ka­raván halad. Most már idő­szerűtlenné vált ez a köz­mondás, a mostani helyzetet sokkal hűebben fejezi ki: a kutya nyüszít, a karaván ha­lad. K. E. 1000 hektó must első termésre Az atkári Micsurin Termelő- szövetkezet annak idején 30 holdon telepített szőlőt. A sző­lő ültetése, a talaj megfordítá­sa akkoriban bizony komoly áldozatokat követelt su termelő­szövetkezet tagságától, de az idén az ültetett szőlő már kezdte meghozni gyümölcsét, ugyanis a fiatal telepítés ter­mőre fordult és mintegy 1000 hektoliter mustot szűrhettek le a Micsurin Tsz tagjai. A termett must minősége is első­osztályú.- EGERBAKTÁN jelentős költséggel legelőtisztítást haj­tottak végre. A munkából de­rekasan kivette a részét a köz­ség lakossága is: a lakosok mintegy ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Jól dolgozik a hevesi mesterséges ni egtermékeny ítő állomás A nyár közepe <pta mester­séges megtermékenyítő állo­más működik Hevesen. A le­geltetési bizottság részben sa­ját erejéből, részben az állam támogatásával jól felszerelt laboratóriumot létesített a megtermékenyítés elsősegíté­sére. Az állomás létrehozása óta 300 állatot fedeztettek mesterséges úton. Népszerűség ? ! l^Tovember... Este 19 óra 30 perc... Vékonyszálú, őszi ■f- ’ eső áztatta sáros-pocsosra az egri utcákat. Har­minc-negyven főnyi tömeg várakozott ideges türelmetlen­séggel az Özd felől érkező pesti autóbuszra. Befutott a ko­csi, az utasok leszálltak, — aztán a busz az 1-es kocsi­állásra fordult. A várakozó tömegen mohó, ijedt rángás futott végig. Asszonyok szisszentek föl, öregek méltatlan­kodtak, esőverte bőrkabátok súrolódtak össze vészesen. Leírhatatlan... Láttak már megvadult tömeget? Csúnya látvány. Élűi­ről. hátulról, oldalról szorítják az embert. Mindenki első­nek akar a kocsiba fellépni. Természetesen, legelsők között azok, akik csak Eger szomszédságába utaznak. Hogy a pesti utasok lemaradnak a kocsiról, vagy végig állják az utat Egertől Gyöngyösig, Hatvanig? Kit érdekel ilyesmi? Nem érdekelte ast a kevés hecc-csináló, ifjú vigécet sem, akik — mert ráadásul későn is jöttek — a várakozó tömeg mögé kényszerültek. Ok nyomakodtak a legnagyobb erővel. Ők csinálták a legnagyobb zavart. Nem emlékszem már, miként jutottam az autóbusz hátuljába, magukkal so­dortak, hogy lábam sem érintette a biztonságot szolgáltató szilárd talajt, a járdát. Szerencsém volt, a bentülők szorí­tottak egy kevéske helyet, ahová leülhettem... Nem is ezek a méltatlankodást- felszakító cselekedetek késztettek levél­írásra. Az a beszélgetés, amit az úton hallgattam a kísérő tanároktól s a diákoktól. Mellettem álltak. Diákok voltak, harmadikosok. Vala­mi versenyen voltak Egerben — ezt vitatták. Két kísérőjük közül az egyiket, göndör-szőke alacsonyt, „tanár úr”-nalt szólították, a másikat, a zöldeskék ruhás, tarka nyakken- dőst egyszerűen csak így: Laci bácsi. A fiúk először csak hallgattak, illetődötten, gyanúsan, az utasok gondolatait találgatva, puhatolózva, feszélyezet- ten. Később lefojtott hangon, egymás fülébe sugdosva a szavakat, lány ismerőseiket — lehet, osztálytársnőiket — szedték elő. Egy-két szó ütötte meg fülemet, nem kívánom újra leírni azokat. Nagyképű. pornográf beszéd volt! Ocs- mány és minden szépérzéket megcsúfoló, lealázó! De kísérőik sem voltak különbek. Minden gátlás nél­kül társalogtak egy ott nem levő társukról, bizonyos Iván­ról, aki nem jöhetett velük, mert „nem engedi az asszony”! Intim, családi dolgok, egyéni titkok nyitját feszegették, szinte egymást túllicitálva, diákjaik és az utazó közönség fülehallatára. Egész hangosan. A fiúk előredőlve, feszül­ten figyeltek minden elejtett szavukra, félve, hogy elmu­lasztanak valami ínyencet, amit aztán nem mondhatnak el hétfőn a tizenegy órai nagyszünetben társaiknak, akik semmiről sem tudnak, s akik valahogyan tisztelik azt az Ivánt. A Népújság november 11-i számában Hodászy Miklós tanár, a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum igazgatójá­nak tollából olvashattunk cikket. Hodászi azt írja: „A gyer­mek felelősséget jelent... Az ilyen gyerekekből lesznek azok a felnőttek akikről naponta olvashatunk az újságban, hallunk a rádióban, akik nem becsülik meg szüleiket”. Várjunk egy kicsit! Vajon az ilyen diákok, akikkel én utaz­tam, akik ilyen tűrhetetlen módon beszélnek, s akik torna­tanáruk szájából más tanárjaik emberi gyengeségét, eset­leg gyarlóságát, kigúnyoló és megkiáltó szavakat hallanak, vajon ezekről elmondható mindazok ellenkezője, amiről Hodászy Miklós ír? Nehezen feltételezhető... elgondolkodás­ra késztet az is. hogy miként vár tiszteletet és megbecsülést diákjaitól a maga számára egy olyan tanár, aki lepocskon­diázza — lehet, tréfából történt, vitatható — tanárkollégáit? Ha a testnevelő tanárok ennyire lenézik a testileg gyengébb, fejletlenebb társaikat, hogyan várjanak tiszteletet e vicc tár­gyát képező tanárok diákjaitól? Érdemes ezen is kicsit el­gondolkozni. Fiatal, kezdő, alig pár éves tanárok rákfenéje a nép­szerűség. Vannak, akik elveiket adják fel, terveikről mon­danak le azért, hogy mindenáron „népszerűek” legyenek. Marosán elvtárs, egyik tömeggyűlésen azt mondotta.: „A mi cselekedeteink nem mindig népszerűek, de ésszerűek s ez majd meghozza számunkra is a népszerűséget!” Az ilyen­fajta „népszerűség” — nem igazi népszerűség, pillanatnyi sikerekre törő ostobaság, múlandó rossz. A fiataloknak im­ponál ez a vigéckedö, emberi jellemet megcsúfoló biza­lom, a pajtásságnak, a barátságnak ez a kipusztításra növő fattyúhajtása, hogy emberi titkok tudójává avatják őket. A fiatalokat nem hibáztatjuk, az ilyen „nevelőket” annál inkább. Ezek puszta tények, amelyek valóban megtörténtek. Általánosításra azonban szerencsére nem adhat okot senki­nek. És ahelyett, hogy fejünket csóváljuk fölötte, inkább meg kell előzni, gyökerében segíteni a bajon, tanárnak és szülőnek, közösen összefogva. Makarenko erre is megtanít! PATAKY DEZSŐ 1 WWWWWWWWWVWW\WAMM\WWAWWWVWVWW'AW/WWWW'A/WWVWVWV\WA/VWWWVWA A tragédia % Megyénk területén ez ideig 88 termelőszövetkezet fejezte be a leltározást. Az évi zárszá­madást negyven termelőszö­vetkezet készítette el és értesü­léseink szerint már ezen a hé­ten 18 termelőszövetkezetben Egészségügyi állomásokat szerveznek a hevesi járásban Eddig főleg elsősegélynyúj­tó állomások működtek a he­vesi járás községeiben, ahol egy ember nyújtott segítséget baleseteknél Ezeket az első­segélynyújtó állomásokat egészségügyi állomásokká szervezik át — ahol öt egész­férfi lesz majdan be­lőle. A két lány inkább érzi, mint tudja, hogy a két fiú őket követi. Körömcipős lábaikat egyszerre rakják, minden pillanatban összehajolnak, meg­rázzák a fejüket, hogy hajuk hullámot vetve, simítja körül vállukat, ijedős, bol­dog izgalom futkos végig rajtuk. Még nem néztek hátra, még nem is tudják, milyenek a fiúk, csak azt tudják, hogy — fiúk. A két srác kihúzza magát, beletúrnak hajukba. amitől ugyancsak kócosab­bak lettek, megiga­zítják új kabátjukat és nyújtani kezdik a lépést. Kip ... köp — ko­pog a lányok lába. Kip-kov... kip-kop... közeledik a fiúk lép­te. A két srác már megegyezett: a szőke a tied, a barna az enyém. Hogy mit mondanak? Majd ab­ban a pillanatban, amikor a lányok mel­lé kerülnek, majd akkor eldől. Valami szépet, valami meg­hökkentőt, valami... valami egészen újsze­rűt, amitől a lányok rögtön megérzik, hogy itt igazi férfiak­kal állnak szemben. A lányok is döntöt­tek már: merevek lesznek és egy egé­szen picit elutasítók. Csak annyira, ameny- nyire illik és sem­miképpen sem. any- nyira. hogy elriassza a fiúkat. A lépteket már közvetlenül a hátuk mögött hallot­ták, aztán iobbról, balról mellettük. S elhangzott a vi­lág legszellemesebb nőt szólító mondata, a mondat a nyurga "zájáról reppent el. imigyen: — Há... hé... hoavis- mondjam,.. hazafelé... hazafeléi A tömzsi gyakorta tiasabb volt: — Most akkor elkí sérünk benneteket — mondta. A két lány egy pil lanatra behunyta a szemét, mindkettő a pillanat tört része alatt megrajzolta álomlovagját és az­tán tettetett hideg séggel ránéztek a ■fiúkra. S csak eny- nyit mondtak: j — Ó, eridjetek, tak-1 nyosok... 1 Mert mit kezdjen a' nőiesség hajnalán; két lány két nyakig-] láb sráccal, akik kor-‘ ban egyidősek velük.* Valóban taknyosok! j A két srác úgy ma-< radt ott a. járdaszé-< len, mint tragédiában < a hős, akit ottha-i gyott szerelme. { Mert ez tragédia< volt. A szerelem el-\ ső, bájos tragédiája. ] Vagy inkább tragi- 5 komédiája. $ lay..- ó) 1 tykotfr-tWi ... hogy állítólag az eszki­mók a legnagyobb húsevők : naponta 7—8 font (1 font: 45 deka) húst fogyasztanak. ... hogy Lev Tolsztoj hangját megörökítő lemezre I bukkantak egy idős kievi szí­nész hangiemezgyűjteményé- ben. A lemez 1909-ben ké­lszült Jasznaj Poljanában. Ed- I dig egyetlen hasonló lemez lsem volt ismeretes. ... hogy Venezuelában is­ii oláh iány miatt 600 ezer gyer­mek írástudatlan. A délame- rika: állam kormánya nem ad engedélyt új iskolák építésé­re. ... hogy a csehszlovák pos­ta „kulturális személyiségek" címmel bélyegsorozatot adott ki. A bélyegeken Julius Fu- cik. Gusztáv Zechenter. Karel Capek és Svatoelik Cech arc­képei láthatók. ... hogy amerikai orvosok megállapították, hogy az 50 évnél idősebb férfiak különö­sen akkor kopaszodnak igen gyorsan, ha sómentes diétán élnek. Ezzel szemben a bő­ségesen sózott és fűszerezett étel fokozza a haj növekedi set. I Két lány ring végig Iaz utcán. Már nem ’.kislányok, még nem '.nők: kamaszok. Min- ’•denen nevetnek és •pirulnak, összesúg- •nak, csodálatos tit- •kaik vannak, ame­lyek csak azért cso­dálatosak, mert csak \ketten tudják, scsak ;azért titkok, mert an- :nak hiszik. Diákok, ’.füzetet vásárolni jöt- ’. tek el hazulról, a- bolt­iban találkoztak, s ’.most „lógnak” egy 1 kicsit. I Két fiú baktat utá- \nuk. Már nem kis- ’•fiúk, de nem is legé- '•nyek, amolyan mu- •táló hangú, csupa kéz, ;csupa láb ifjoncok, ’takik expedíciót szer­veznek a dzsungel Imeghódítására, ver- Iset írnak és a lányok­éról álmodoznak. Az l egyik nyurga, s vé- ékony, mint valami épipaszurkáló, a má- >sik inkább tömzsi. \amolyan mókán y­tartják meg a zárszámadási közgyűlést. Tiszanánán, Erdő­telken, Boconádon, Egerszaló- kon és Kiskörén szintén a ko-l zeli napokban zajlanak le a zárszámadó közgyűlések. Készülnek a zárszámadások a megye termelőszövetkezeteiben ■ ségügyi látja el a szükségese • segítségnyújtást. Ezenkívül is-< í meretterjesztő előadásokat < ; szerveznek, előkészítik az ol- < • tásokat és felügyelnek a köz-< : ség egészségügyi helyzetére. < . Legutóbb Átányon alakult < ■ meg az egészségügyi állomás, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom