Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-19 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m r m | rr m r Táj előadáson a AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 255. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. november 19., szerda Negyven évvel ezelőtt született meg a magyar kommunisták pártja Négy évtizeddel ezelőtt, 1918. november 20-án, a magyar munkásmozgalom nagy történelmi eseménye ját­szódott le Budapesten: megalakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Ahogy a magyar történelemben fordulópontot jelentett a munkásosztály fellépése, ugyan­úgy fordulópont volt a munkásmozgalomban a kommu­nista párt létrejötte. A munkásosztály, — mint a néptö­megek vezető osztálya — a párt megalakulásával ugyan­is először lépett fel a hatalom megragadásának és gya­korlásának igényével. Az 1918 őszén létrejött kommunista párt, a lenini bolsevik párt egyik hajtása volt. Az a 95—100 000 ma­gyar hadifogoly, amely részt vett a Munkások és Parasz­tok Nemzetközi Vörös Hadseregének oroszországi harcai­ban, Kolcsak ellen, a szibériai ellenforradalom ellen — megismerte a lenini párt célkitűzéseit, a népuralom meg­teremtésének lehetőségét, a párt szerepét — és hazajőve magja lett a kommunista pártnak. Kommunistaként jöt­tek haza a hadifoglyck ezrei Oroszországból, s magukkal hozták a forradalmi tüzet, a lelkesedést, az elszántságot, az igaz ügybe vetett hitet. Tettre szólították a nemzetet a burzsoázia ellen. Mellettük állt a szociáldemokrata párt balszárnya, az ellenzék, akiket az 1918-as október 30-i polgári forradalomból kiábrándult tömeg támogatott. A kommunista párt, az igaz ügyért harcolók határozott­ságával, akaratával, cselekvőkészségével lépett a küzdő­térre. A „Vörös Üjság“, már az első számában hirdette a párt célkitűzését: minden hatalmat a munkások, a ka­tonák, a szegén; parasztok tanácsainak! A kommunista párt volt az, amely az ellene folyó harcban 1919 febru­árjától nem gyengült, hanem erősödött és képes volt 1919 március 21-én kezébe venni az ország vezetését. Mindazok a forradalmi eredmények, a nép érdekében tett intézkedések, amelyek a Tanácsköztársaság idején láttak napvilágot, a párt munkájának voltak köszönhetők, A fiatal tanácsállam védelmében is a kommunisták voltak a legönfeláldozóbb hősök. Ha most, 40 év távlatából visszatekintünk a történel­mi fordulópontra és mérlegeljük az elmúlt évtizedek tör­ténelmét, bátran ki lehet mondani, hogy Magyarország történelme 1918-tól összefügg a kommunista párt törté­nelmével. tevékenységével. Hiába fojtották meg a Ta­nácsköztársaságot, a párt nem halt meg, hanem éltette a forradalmi tüzet a népben és hirdette, hogy eljön az az idő, amikor a nép végérvényesen kezébe veszi sorsának intézését. A második világháborút megelőzően. Hitler porondra lépésétől kezdve a kommunista párt figyelmeztetett a fasizmus veszélyére, és felhívta a nemzetet a fasizmus elleni összefogásra. A háború idején pedig a párt szer­vezte és vezette az antifasiszta mozgalmat. A Kárpátok­ban és Budapesten is fegyveres akciókat hajtottak végre a második világháború alatt a magyar kommunisták, majd a felszabadult országrészeken elsőnek kezdték meg a népi összefogás szervezését. Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, A felszabadulást követően pedig a párt lépett fel a földreform, az újjá­építés, a bankok államosításának igényével és vezette az osztályellenség elleni harcot. A kommunista párt volt az. amely a reakció ellen 40 ezer pesti munkást vonultatott fel a főváros utcáin, a „Földet vissza nem adunk” jel­szóval. A párt védte meg a földreform vívmányait. A párt vezetésre való hivatottságát, szervezőkészsé­gét az elmúlt 14 év eredményei mutatják a legjobban. Azon túl, hogy a politikai, kulturális, társadalmi téren óriási eredményekre vezetett a párt politikája, a gazda­sági eredmények a fejlődés hatalmas perspektíváját mu­tatják. Nagy győzelemmel végződött a hároméves terv, óriási mértékű iparosítás kezdődött az 5 éves tervben, s egymás után születtek a szocialista létesítmények, mint Sztálinváros, Inota, Kazincbarcika — és lehetne tovább sorolni a szocialista társadalom nagyszerű létesítményeit. A párt nagy tűzpróbát állt ki 1956-ban. amikor a ve­zetési hibák miatt az egész pártot támadta az ellenforra­dalom. A pár elsőnek ismerte fel, hogy mit jelent az el­lenforradalom a magyar népnek és harcba szólította a, kommunistákat, a becsületes pártonkívülieket. Nagyará­nyú szervező munkával, politikai felvilágosítással úrrá tudott lenni az ellenforradalom okozta nehézségeken és rövid idő alatt stabilizálta a gazdasági helyzetet. Ebben a munkában a párt segítségére voltak a szomszédos szo­cialista országok testvérpártjai is, mert a kommunista név egyet jelent a proletárintemacionalizmussai. Albá­niától kezdve Lengyelországig, Szovjetuniótól a Német Demokratikus Köztársaságig mindenütt a kommunista pártok irányították a Magyarország megsegítésére szerve­zett segélyakciót. Ma este az ünnepségeken, a gyűlések során is számbaveszik a párt eddigi munkáját, az eredményeket, és meghajlanak a zászlók a hősök előtt, akik életüket, s munkájukat adták a pártért. De hitvallás is ez a mai nap, amikor a kommunisták, a pártonkívüUek nemcsak azt mondják, hogy „éljen sokáig eredményeink alapja, győzelmeink szervezője, a párt,” hanem azt is, hogy a párt vezette további országépítéshez erejük, tudásuk leg­javát adják. Ma: A KISZISTÄK ÜJABB ERŐPRÓBÁJA A TAGKÖNYVCSERE ★ Kovács Endre: GÖBÖLY CSÓRÉ LAJOS EMLÉKEZIK ★ Pataky Dezső: NÉPSZERŰSÉG? ★ MILYENEK LESZNEK A JÖVÖ SZPUTNYIKJAI? ★ HÍREK — SPORT Kitüntetések A KMP megalakulása 40. évfordulója alkalmából kiváló pártmunkáiukért az Elnöki Tanács a Heves megyei párt- bizottság pártmunkásai közül Zimándi Mátyást, K á - csor Jánosnét, Vadász Józsefet, a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, Fodor Józsefet a Munka Érdeméremmel tüntette ki. A kitüntetéseket tegnap ad­ták át. Ma 14 éve szabadult fel Gyöngyös Gyöngyös város MSZBT el­nöksége Gyöngyös város fel- szabadulásának 14. évfordulója alkalmából november 19-én. a Magvar Honvédelmi Sportszö­vetség motoros szakkörével karöltve, motoros felvont:] ást rendez. A felvonulás a Búza­piac-térről indul el délután fél öt órakor. Este fél 8 órakor az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában a Városi Művelő­dési Házban bemutatásra ke­rül a „Szélvihar” c. három- felvonásos dráma. Az előadás előtt ünnepi beszédet mond Rónai Kálmán tanár, az MSZBT városi elnöke. Vevőtanácskozás az egri Állami Áruházban Az egri Állami Áruházban november 21-én, pénteken este 7 órakor, az áruház emeleti osztályán vevőtanácskozási rendez. A tanácskozáson Má- csai István igazgató beszámo­lót mond az áruház életéről és további terveiről, ezután a meghívott vevők elmondják véleményüket, panaszaikat és javaslatot tesznek a további munkával kapcsolatosan. Aláírták az 1959. évi lengyel - magyar kulturális tervet 1953. november 11. és 15. kö­zött tárgyalások folytak Buda­pesten, amelyeknek eredmé­nyeként aláírták a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kulturális egyezményének 1959. évi mun­katervét. A terv az együttműködés to­vábbi fejlődését és elmélyíté­sét biztosítja a kultúra, a tudo­mány és a népművelés terüle­tén. A kulturális együttműködés­ről szóló munkatervet magyar részről dr. Szigeti Józeef mű­velődésügyi miniszterhelyettes, lengyel részről Adam Will- mann, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ír­ta alá. (MTI) A jól sikerült egri előadások után a. Gárdonyi Géza Színház megkezdte tájelőadásait Do- bozy Imre: Szélvihar című háromfelvonásos drámájával. Az első előadást Sírok községben tartották, ahol nagy sikert aratott a darab. Tegnap Tiszafüredre látogatott el a színház, ma este pedig Gyöngyösön mutatja be a Szélvihart. Képünkön a dráma harmadik felvonásá­nak egyik jelenetét — Kalló tsz-elnök (Forgács Kálmán) éj Csendes Imre (Csapó János) Ul* lálkozását — mutatjuk be. (Egri FÉNYSZÖV, Balogh Dezső felvétele.) Hz Országos Választási Elnökség közli Ax országgyűlési képviselői választások eredményeit Az 1958 november 16-1 országgyűlési kép­viselő és tanácstagi választások a törvényes­ség követelményeinek megfelelően a legtelje­sebb rendben zajlottak le. A választásra jogosult lakosság tevékenyen részt vett a jelölés munkájában, s a válasz­tásra jogosultak közül csaknem minden ál­lampolgár élt szavazati jogával. 89 192 községi tanácstag közül 91 jelöltet nem választottak meg. Ezeken a helyeken — a törvény előírása szerint — pótválasztást tartanak. A választások végeredménye s következő: Tanácstagi választások összesített eredményei A választó­A leadott Jelölt Érvényes Érvény­* Jelöltekre ■ A megvá­lasztott jogosultak szavazatok S3 ellen S3 szavazott cö « N 2 tanács­száma száma nS szavazott télén ■g* ‘cd „ tagok Hl Ifi Ifi száma 1 283 101 1 283 101 4 993 767 323 818 MEGYEI 323 818 3 949 898 3 905 108 JÁRÁS 1 043 869 1 019 567 3 949 898 BUDAPESTI FŐVÁROSI TANÄCSI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK: 1 24JJ 818 10 889 1 233 756 99,4 7 062 0,6 300 428 1 251 707 97,6 1 24D 818 10 889 1 233 756 BUDAPESTI KERÜLETI TANÁCSOK VÄLASZTÄSI EREDMÉNYEI: 1 251 707 97,6 1 239 462 10 657 1 229 679 99,2 9 783 '0,8 2 986 MEGYEI TANÁCSOK VÄLASZTÄSI EREDMÉNYEI: 4 924 675 98,6 4 902 952 17 887 4 885 824 99,7 17128 0,3 1 519 MEGYEI JOGÜ VÁROSI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 317 299 98,0 316 073 745 315 572 99,8 501 0,2 JOGÜ VÁROSI KERÜLETI TANÁCSOK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI: 317 299 98,0 315 531 831 314 840 99,8 691 0,2 JÁRÁSI TANÁCSOK VÄLASZTÄSI EREDMÉNYEI: 08,9 3 889 340 13 759 3 872 416 99,6 16 924 0,4 JÁRÁSI JOGÜ VÁROSI TANÁCSOK VÄLASZTÄSI EREDMÉNYEI: 97,7 1 013 834 4 322 1 010 707 99,7 KÖZSÉGI TANÁCSOK VÄLASZTÄSI EREDMÉNYEI: 3 905108 98,9 3 882 06b 21081 3 854 462 99,3 921 6 014 3127 0,3 5 377 27 599 0,7 89101 Budapest A lelvett választó­jogosultak száma 1 283 101 A leadott ^ leadott ^ szavazatok szavazatok százalék- száma száma 1 251 707 97,5 Érvényes 1 239 481 Érvény­telen 12 194 A lajstrom Száza- A lajstrom Száza- mellett léka ellen léka 1225 141 98,8 14 340 1,2 Baranya 267 739 264 381 98,7 264 062 318 263 801 99,9 261 0,1 Bács-Kiskun 382 564 369 739 96,6 368 166 1573 367 034 99,7 1132 0,3 Békés 317 681 311 231 98,0 309 017 2 214 307 289 99,4 1728 0,6 Borsod 461 844 456 993 98,9 456 222 740 455 678 99,9 544 0,1 Csongrád 298 457 293 147 98,2 291 134 2 013 289 636 99,5 1498 0,5 Fejér ' 224 203 221 086 98,6 220 176 910 219 721 99,8 455 0,2 Győr-Sopron 249 956 247 553 99,0 246 694 808 245 840 9X7 854 0,3 Hajdú'Bihar 332 111 328 314 98,9 326 955 1310 326 177 99,8 778 0,2 Heves 234 542 232 194 99,0 231 708 461 231 283 99,8 425 0,2 Komárom 172 187 170 598 99,1 170 122 473 169 760 99,8 362 0,2 Nógrád 156 804 155 874 99,4 155 749 125 155 695 99,9 54 0,1 Pest 505 932 498 041 98,4 494 971 2 455 493 148 99,6 1823 0,4 Somogy 255 116 253 777 99,5 253 274 386 253 005 99,9 269 0,1 Szabolcs 356 255 353 197 99,1 351 988 1204 351 316 99 8 672 0,2 Szolnok 305 562 299 157 97,9 296 694 2 463 294 953 99,4 1741 0,6 Tolna 180 379 177 597 98,5 176 701 771 175 993 99,6 708 0,4 Vas 184 644 182 897 99,1 182 412 352 182 130 99,9 282 0,1 Veszprém 250 374 246 357 98,4 245 467 890 244 981 99,8 486 0,2 Zala 181 235 179 840 99,2 179 490 350 179 251 99,8 239 0,2 összesen: 6 600 686 6 493 680 98,4 6 460 483 32 010 6 431 832 99,6 28 651 0,4

Next

/
Oldalképek
Tartalom