Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-14 / 251. szám
6 xépcjsag 1958. november 14., péntek így éltünk mi... 1939-BEN A MAGYAR királyi ménesbirtokon dolgoztam, Mezőhegyesen. Cséplés- kor valamin összeszólalkoztam a főgépésszel és emiatt el kellett hagynom a gazdaságot. Jó anyám egy fél kenyérrel indított útnak. Idehaza úgy találtam a lakást, ahogy hagytuk, mielőtt summásnak mentünk. Az ajtót beszögezve, az asztalt vastag portakaró borította. 19 éves fejjel nem féltem az élettől, de az elém táruló látvány gondolkodóba ejtett. Mi lesz most? Se ennivalóm, ee pénzem, se .munka, de még egy árva párna sincs, ahová a fejem lehajthatnám. Arra gondolni sem mertem, hogy a rokonokhoz költözzem, azok is cselédek voltak, tele gonddal-bajjal. Végülis egyik jó ismerősöm segített rajtam, először szállással, később egy- egy tál levessel. 19 esztendő távlatából mérlegelve, nagy áldozat volt ez értem, mert nekik is alig volt meg a betevő falat, pedig három erős legény volt a háznál, — de munka nélkül voltak. Ahhoz, hogy valakit felvegyenek egy üzembe, olyan szerencse kellett, mint a főnyereményhez. A mezőgazdaságban pedig növényápolás és a betakarítás utáni holtszezonban voltunk. Elmentünk halászni, elzavartak a csendőrök. Elhatároztuk, hogy kalászt gyűjtünk, elkergetett bennünket az ispán. Olyanok voltunk, akár az ágrólszakadtak, a módos legények messze elkerültek minket, pedig nem loptunk és senkit sem bántottunk. Az egyik szeptemberi napon hírét vettük, hogy a Mezőhegyes! Cukorgyárban munkásokat vesznek fel. Üstökön ragadtuk a szerencsét. Igaz, hogy gyerekbért adtak, de fő, hogy dolgoztunk. A 12 órás munkaidő, meg a kevés fizetés azonban hamar elkeserített bennünket. Este a nyomorúságos tömegszálláson az öregebbek örökké arról susmogtak, hogy nem jól van ez így. Az igazgatóság különböző címeken még a kevés kereset egy részét is levonta. RENDKÍVÜLI ESŐS idő volt. Úgy emlékszem, mintha a múlt héten lett volna. Az ég csatornái napról-napra ontották a vizet. Az esőzés következménye az lett, hogy elakadt a répaszállítás és átmenetileg leállt az üzem. Ekkor az igazgatóság úgy dön tött, hogy a kosztot eddigi keresetünkből levonja. Erre mindenki haza akart menni, mire a döntést gyorsan visszavonták. Ez viszont már nem volt elég, mert olyan hangok hallatszottak, hogy csak akkor vesszük fel a munkát, ha egy mázsa búzával és 12 pengővel felemelik a bérünket. Erről ők hallani sem akartak. Mi fogtuk a batyut és irány az állomás. Legnagyobb csodálkozásunkra azonban csendőr- sorfal állta utunkat. Beesteledett mire visszaszálingóztunk. Ekkor már a barakban Magos József beszélt hozzánk, biztatott az ellenállásra. Az eredmény az lett, hogy megadták a fizetésemelést, de vezetőnket, Magos Józsefet és még néhány munkást elvittes a csendőrök. Másnap ugyan visszaengedték őket, de többé nem dolgozhattak ott. Azoknak szeretném ezt elmesélni, akik könnyen felejtenek és azoknak, aKik csak apáik, nagyapáik elbeszéléséből ismerik a múltat. Abban az időben nem válogathattunk a pálya között, mint ma, és nem ölthettük magunkra azt a ruhát, amit szerettünk volna. Nem mehettünk moziba, mert sem mozi, sem pénzünk nem volt. Nem hallgathattunk rádiót, mert erre csak a gazdagoknak volt pénzük. Nem mehettünk végig az utcán anélkül, hogy a csendőrök belénk ne kötöttek volna. Nem tanulhattunk, mert a magasabb iskolák zárva voltak előttünk. Nem olvashattunk, csak népbutító ponyvaregényeket, nem szórakozhattunk, mert ehhez is pénz kellett. Nekem és sok tízezer fiatalnak az élete ilyen volt akkor. Szüleim egykor egy fél kenyérrel engedtek el. Ma pedig gondtalanul élnek a fiatalok. Kenyerük évről-évre biztosított, ruházkodnak, bútort/ rádiót vásárolnak, renováltál; ják a régi lakást és ói- iukban két-három disznó hízik... ISMERŐSÖM, AKI elmondotta nekem mindezt, ma megbecsült tagja a társadalomnak. 12 év óta üzemben dolgozik, ahol megbecsülik. Sok esetben oklevéllel és pénzzel jutalmazták. Megkért, hogy nevét ne közöljem, de nem is csupán az ő sorsa volt ilyen. Millió fiatalé, akiknek a felszabadulás hozott új életet. ERKI JANOS Az összefogás ereje: a tavaszon kultúrházat avat Abasár ABASÁR legmagasabb pontján, ahonnét egyaránt látni a jobbfelől elterülő, az Alföldbe torkolló völgyet és vele szemben a felhőket hasító Mátrát, ott avatják fel félév múlva azt a kultúrházat, amelynek ma még csak a tervét tudják megmutatni. A Bolti dombon — mert így nevezik azt a helyet —, ahol a falu embered között a kultúra fényét árasztó kultúrotthon épül —, most még csak félig kész alapok, kiásott gödrök és felpúpozott földhányások emelkednek. Akarták már régebben is a község vezetői, hogy adjanak a falunak egy olyan helyet, ahol a műveltség ápolása találkozik a szórakozási igény kielégítésével. Követelték, igényelték a községbeliek a kultúrház létesítését, még 1953-ban, de az anyagiak gátolták a terv megvalósulását. — A tanácstagok, az egyszerű emberek azóta sem hagytak bennünket nyugton — mondja Rudas Sándor tanács- titkár, miközben mutatja a dombon a nagyterem, az öltöző, a klubterem helyét. — Azt mondták a falubeliek: máshol össze tudnak hozni egy kultúrházat a köz segítségével, MAGÁNYOS, Idősebb asszony bútorozatlan szobát keres. Címet: Borbély József, Eger, Vasöntöde. HAJDUHEGYEN I. o. 1400 négyszögöl szőlő, felesbe kiadó. Tüia- méren: rokkant földekben 800 négyszögöl szántóföld (barack- fákkal) felesbe kiadó. Eger, Farkasvölgy u. 15. A Posta Rádióvételtechnikai és Elektroakusztikai Üzeme pályázatot hirdet egri rádió javító kirendeltségénél 6 ÜZEMVEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. A kereset 2000—2200 forint. A pályázók november 20- án személyesen jelentkezzenek, 0—19 óra között a Kirendeltségnél. Cím: Eger, Zalár József utca 7. Telefon: 21—51. miért nem lehet ezt nálunk is megtenni? A nép bátorítása, ösztönzése volt az alap ahhoz, hogy három ember útrakeljen ez év elején fel Budapestre. Kiss Imre tanácstag, Szécsi László, a Hazafias Népfront-bizottság tagja és Rudas Sándor tanács- titkár. Felkeresték Kiss Árpádot, az Országos Tervhivatal elnökét, és addig beszéltek, tárgyaltak, sőt követelték a kultúrához való joguk érvényre juttatását, hogy 300 000 forintos állami támogatás hírével jöttek haza. Szinte kifejez- hetetlen az öröm, amit a hír váltott ki a falubeliekből. Azonnal megkezdődött a ter- vezgetés, hogy mit, hogyan csináljanak. — SZAVAZZUK meg a 20 százalékos községfejlesztésd alapot, hogy szebb és nagyobb kultúrházunk legyen — hangzott el a kultúrház építéséről vitázó tanácsülésen. Nem is volt nagy vita, megszavazták a 150 000 forintos községfejlesztési hozzájárulást. Ezzel 450 ezer forintra emelkedett a kultúrház építésére előirányzott összeg. Igán ám, de a kultúrház 700 ezer forintba kerül — ha az építési díjat is számoljuk — latolgatták a község vezetői. Ezt az összeget honnét vegyük elő? mondogatták. — Emiatt már ne fájjon senki feje — szólt ekkor Pálinkás János, Kiss Ferenc és Porup- sánszki Ferenc községbeli gazda — Itt van a falu. Segít az építésnél Abasár öregje, fiatalja. nepojsag A* MSZMP megyei bizottsága és a Megye) Tanács napilapia. Megjelenik hétfő kivételével mindennap, Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca S. Telefon ss—74. 56—78. sz._ Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky a t. «*. Telefon: 24—44. Postafiők: 23, Heves megyei Nyomda Va Eger. Fv.! Mandula Ernő. Eger- Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! A lapot árusításban és előfizetésben a megyei postahivatalok tér- lesztik Előfizetési dü egy hónapra 11 forint. — Előfizethető Bármely postahivatalnál és kézbesítőnél« Megkezdődött a szervezés. A tanácstagok szinte versenyeztek egymással, hogy melyik körzetben tudnak több felajánlást szervezni a társadalmi munkára. A KISZ-titkár a fiatalok helytállásáról adott számot. Jelentkeztek az önkéntes tűzoltók is a társadalmi munkához. A tanácstagok pedig megígérték, hogy a társadalmi munka példaadói lesznek. A Hazafias Népfront fogta össze a társadalmi munka szervezését és a munkák megkezdése után is a Népfront osztja be az embereket a társadalmi munkához. A nagy megmozdulás, a társadalmi munka vállalása után meg lehetett kezdeni az építkezés hivatalos dolgait. Megkötötték a szerződést a Gyöngyösi Építőipari Vállalattal és ezen a héten megkezdődött a felvonulás az építkezéshez. Hordják az anyagot, rendezik a terepet és a bámész gyermekek kíváncsisága, a felnőttek érdeklődő figyelme kíséri a munkákat. Alig várják azt a percet, amikor kezük munkájával is hozzájárulhatnak a kultúra házának megteremtéséhez. AZ EZERNYI színben pompázó tavasz frissen vakolt kul- túrotthont talál majd az öreg falu felett. Jövő május 1-én, a májusfa és a zászlók erdeje alatt már a kultúrotthonban tartja a falu népe a tavaszi bált. * —tóth— Olvasd! Terjeszd! a népújságot Hatvan város anyahönpvéből Születtek: Garami Katalin, Tóth Ilona, Huczka József, Kuti Gábor, Keresik János, Mezei Edit, Sán- dorfi Mihály, Vörös Zsuzsanna, Ambruzs Edit, Rajna András, Heutschy Attila János. Házasságot kötöttek: Karácsony Mihály—Berényi Anna Mária, Öcs- vai József—Balogh Mária, Pillér László Dömötör _Bedő Mária, Sándo r József—Kovács Erzsébet, Czéma Lajos—Henczler Julianna Anna. Meghaltak: Mácsik Lajos, Urmös Istvánné (Kunyu Rozália). 0 A magyar sport fejlődéséről VI. Az intézethez tartozik a 300 ágyas sportkórház, amely belgyógyászati, sebészeti, szülészeti, gyermek, urológia, fül-orr-gége osztályaival az ország sportolóinak gyógyítását látja el. 1956-ban belgyógyászatán 1208, sebészetén pedig 1917 beteget ápoltak Az intézet gondoskodik ezen kívül a sportpályák egészségügyi ellenőrzéséről, a sportversenyek orvosi szolgálatáról és sportegészségügyi előadások tartásáról is. VIII. SPORTKÖN YVKI ADAS A felszabadulás előtt szervezett sportkönyvkiadás nem folyt Magyarországon. Hazánkban 1951. óta működik a sportszakirodalmat megjelentető állami kiadó vállalat. A vállalat hétéves működése során csaknem 500. művet jelentetett meg, 3311,75 ív terjedelemben és 2 263 000 példányban. A kiadványok többsége egyes sportágak szakkérdéseivel foglalkozik, 145 alkalommal adtak ki tanfolyamanyagokat és 74 alkalommal jelentettek meg szabálykönyvé&et. A kiadványok közül nem egy világsikert ért el. Ezek közé tartozik Mező Ferenc dr.: Az olimpiai játékok 60 éve c. műve, Raj ki Béla: A versenyúszás technikája című könyve, Csanádi Árpád: Labdarúgás c. munkája stb. Foglalkozott a kiadó sportvonatkozási irodalmi művek kiadásával, karikatúra-gyűjtemények, sporttörténeti munkák, útikalauzok megjelentetésével. A kiadói vállalat foglalkozik a magyar sportlapok kiadásával is, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a szurkolók körében. IX. KISEBB ADATOK Ifjúsági sport. Fejlődését irányítja és ellenőrzi az Országos Ifjúsági Sportbizottság, amely a KISZ keretében működik. Az általános és középiskolások sportjával a Diák Sport Központ, az egyetemisták sportjával az Egyetemi Sport Központ, az ipari tanulók sportjával az Iparitanuló Sport Központ, a falusi ifjúság sportjával pedig a Falusi Sport Központ foglalkozik. Az ifjúság rendszeres testgyakorlása az óvodáktól az egyetemekig biztosítva van. A rendszeres sportolási lehetőségeket pedig az iskolai sportkörben kapják meg a fiatalok. 1954-ben például majdnem 1000 közép- és általános iskolai sportkörben közel 100 000 ifjú és leány sportolt. A DSK most tesz kísérletet úgynevezett sportiskolák létrehozására, amelyek az iskolai sportkörből kiemelkedő képességű fiatal sportolók fejlődését vannak hivatva biztosítani. Nők sportja. Jelentősen megváltozott a sportolók nemek szerinti összetétele. 1939-ben a nyilvántartott sportolók alig 9 százaléka volt nő, jelenleg pedig ez az arány megközelíti a 25 százalékot. A minősített sportolók majdnem 20 százaléka no. Edzők. Az ellenforradalom előtt majdnem 9000 edző működött Magyarországon. Ezeknek 30 százaléka Budapesten, a többi pedig vidéken működött. Az egy oktatóra jutó szakosztályi tagok száma majdnem 40. Az edzők 45 százaléka társadalmi edző Versenybírók. Magyarországon közel 10 000 versenybíró működik. Csak mintegy 28 százalékuk végzi feladatát Budapesten, a többi vidéki. ( Vége) Futball-mérkőzés egy „halottal“... Bükkszenterzsébet és Tamale- lesz között évek óta dúl a harc abban a kérdésben, hogy melyik községnek van jobb labdarúgó- csapata. A harc szó szerint értendő, mivel a két helység majdhogy nem összeépült már egymással, s így bármelyik csapat a pályaválasztó, egy-egy mérkőzésen a nézőtér egyik oldala erzsébeti, a másik leleszi szurkolókkal telik meg. A szurkolók aztán nem kímélik hangszálaikat, és a mérkőzéseket olyan pokoli hangzavar kíséri, hogy ember legyen a talpán az a játékvezető, akinek íziben nem a torkában kezd dobogni a szíve. No, de azért azt is elmondhatjuk, hogy a viadalok mindig sportszerű keretek között folynak, s a szurkolók nem a botrányokozással, hanem egyéb más „dicső tettekkel” adják tanújelét csapatuk iránti rajongásuknak. Így volt ez legutóbb is, az őszi forduló találkozóján, Tarnalele- szen. A két tábor már jóval a mérkőzés kezdete előtt elfoglalta a helyét, a vérmesebbek fogadásokat kötöttek az esélyeket illetően, sőt az egyik erzsébeti drukker 100 kilós hízóját és pincéje nemes borait ajánlotta fel arra az esetre, ha Erzsébet győz. A játék elején nagy erővel rohamozott az erzsébeti együttes, s mikor a 15. percben gólt értek el, senki sem volt a nézőtéren, aki nem vette volna biztosra a volt megyei II. osztályú csapat győzelmét. Ügyannyira, hogy a hízótulajdonos nagy lelkendezve hazavágtatott, a sublótból elővette a szúró- kést és győzelmi mámorában nekirontott vele a disznónak. Ebben a percben hírnök érkezett a pályáról, ki pihegve szólt a kerítésen át: — Bácsi! Ne tessék leszúrni a kocát, mert Tarnalelesz két gólt rúgott. . . Hősünk rémülten rántotta vissza kését a disznó nyakából, de már akkor késő volt. A koca hörögve rángatózott a földön. _ Uram-isten, most segíts — fohászkodott a drukker, azzal uccu neki, vesd el magad, egyenest a körzeti állatorvoshoz rohant. _ Drága doktor úr, azonnal jöjjön és adjon vérátömlesztést a hízómnak, mert már nem győzünk! — esedezett kétségbeesetten, de az orvos sajnálkozó mosollyal tárta szét karjait, jelezve, hogy itt már ő sem segíthet. A boldogtalan drukker letörve távozott. Hazaérve, szomorú pillantást vetett a mozdulatlanul fekvő disznóra, bement az első szobába és leroskadt egy székre. A mérkőzés közben már véget ért, és nagy meglepetésre a lele- sziek győztek 3 :l-re. A leleszi szurkolók diadalittas hangoskodással vonultak az utcán a kocsma felé, hogy rekedtre ordított torkukat kissé megnedvesítsék. Másnap minden Tarnaleleszen átmenő autóbuszra, teherautóra rá volt írva az eredmény: Tarnalelesz _Bükkszenterzsébet 3:1. Sőtl Ah ogy beszélik, még az Ózd— Putnok között közlekedő tehervonatok oldalán is ez a felirat volt látható ... Így zárult le a „nagy” mérkőzés, amely néhány napig izgalomban tartotta nemcsak Tarnelelesz és Bükkszenterzsébet, de az egész környék lakosságát is. Arról, hogy a hízót kik ették meg, még nem kaptunk híreket. • * Hol rendezik meg az 1964-es olimpiai játékokat? Még két év választ el bennünket a római olimpiától, de a sportvilág közvéleményét máris az foglalkoztatja, hogy melyik ország, \&gy országok kapják az 1964-es nyári és téli olimpiász rendezési jogát. Erről a közeljövőben Münchenben összeülő Nemzetközi Olimpiai Eizottság konferenciája dönt majd. Mint ilyenkor lenni szokott, a konferenciát korteskodás, agitá- lás és intrika előzi meg. hogv Róma és Squaw Valley után 1964-ben hol rendezzék meg az olimpiai játékokat. A hangsúly természetesen a nyári olimpiai játékokon van, s az előkészületi harcok után elmondj hatjuk, hogy pillanatnyilag Tokió esélyei a legkedvezőbbek. Ez az esély azonban csak hajszálnyiEz ideig négy város — Tokió, Detroit, Becs és Bogota (Colombia) — kérte a nyári olimpia rendezési jogát, Moszkva kérése formálisan még nem érkezett be, de szinte biztosra vehető, hogy a december 1-i határidőig a szovjet főváros is bejelenti majd igényét. Tokió mellett főleg a kifogástalanul lebonyolított idei ázsiai játékok szólnak, no, meg az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Tokióban megtartott konferenciája alkalmával Igen kedvező benyomásokat szerzett a japán főváros sportlétesítményeiről Detroit mellett az szól, hogy az USA a Szovjetunió mellett a világ legnagyobb sporthatalma. Csökkenti viszont esélyeit az a tény, hogy 1904-ben és 1932- ben már rendeztek olimpiát az Egyesült Államokban. Nem öregbíti az esélyeket az sem, hogy az idén az amerikaiak által rendezett vívóvilágbajnokság nem a legjobb körülmények között folyt le. A versenyeket ugyanis a legnagyobb közöny és érdektelenség kísérte. Bogota esélyeit nem veszik és nem is vehetik komolyan. Tokió és Detroit ellen szólnak még a következő szempontok. A tapasztalatok szerint az olimpiai iátékok részvevői háromnegyed részben európaiak. Ezeknek a költségeit tehát tetemesen megnövesztené egy esetleges tengerentúli olimpia. A NOB azt sem akarSportkörök figyelem A Heves megyei TST értesíti a megye sportköreit, hogy minden november 16-ára kisorsolt mérkőzés és verseny elmarad. Az e napra kisorsolt labdarúgó-mérkőzéseket december 14-én kell lejátszani. ja, hogy az olimpiákat felváltva Európában és Európán kívül kell megrendezni. Amennyiben Moszkva bejelenti igényét az olimpiász megrendezésére, a következő komoly érveket vonultathatja fel: A világon az utóbbi 10 évben a szovjet sport produkálta a legnagyobb fejlődést, Moszkva Európában van, a szovjet főváros biztosítéknak látszik az olimpiai játékok legbarátibb jellegű lebonyolítására, mintahogy ezt számtalan eddigi példa is tanúsítja. Moszkva káprázatos sport-» létesítményekkel rendelkezik; amelyek mai állapotukban is bőségesen elégséges mindenféle verseny lebonyolítására. A versenyzők és a vendégek elhelyezése biztosítottnak látszik. Mindent egybevetve: marad tehát két város, Moszkva és Tokió; amely a legtöbb eséllyel indul az 1964-es olimpia megrendezéséért folyó harcban. így győzött a Gyöngyösi Bányász GYÖNGYÖSI BÁNYÁSZ—ADACSI FSK 1:0 (0:0) Gyöngyös, 300 néző. V: Simon. Gyöngyös: Kiss — Szőllősi, Farkas, Somod! — Söregi. Falcsik — Fellegvárt, Hernádi, Balogh, Boros!, Keszthelyi. Edző: Farkas Géza. Adács: Varga — Túri, Tassy. Juhász — Urbán, Lelik — Szécsé- nyi, Jánoss I., Simon, Acs, Jánoss n. Edző: Széplaki József. A játék elején az adácsiak rohamoztak, támadásaik azonban rendre elakadtak a Bányász jól záró védelmén. Később a feljavult hazai csapat vette át a játék irányítását. A 30. percben Falcsik előreívelt labdáját Hernádi Baloghoz továbbította, aki előretört, az egyik adácsi védő azonban a 16-oson belül szabálytalanul akadályozta a Jó helyzetbe került kö- zépesa árt. A látékverető 11-es helyett szabadrúgást ítélt a 16-os vonaláról, amely kihasználatlanul maradt. A II. félidőben a gyöngyösi csaH Sporthírek — GYÖNGYÖSÖN lejátszották az elmaradt Gyöngyösi Spartacus— Gyöngyösi VSC ifjúsági bajnoki mérkőzést. A Spartacus l:0-ás félidő után, Trencsényi két góljával 2:0 arányban győzött. — A SZÖVETKEZETI KUPA gyöngyösi rangadóját hétfőn játszották le. Az Építők 2:0 arányban legyőzték az Agromechantka csapatát. Barar.yi és Treiber góljaival. A mezőny legjobbjának Csaba, az Építők középfedezete bizonyult. A bajnokságban pillanatnyilag az Agromechanika csapata vezet hat ponttal, a négypontos Építők két mérkőzéssel kevesebbet játszott. — Az Egercsehl-bányatelepl Zrínyi Ilona Úttörő-csapat kegyeleti váltófutásán az őrsök csapatai vettek részt, körülbelül 1200 méteres távon. A célbaérkezés után az őrsök megkoszorúzták a Szúcei parpat kezdeményezett többet. Az 56. percben Söregi — Balogh — Hernádi volt a labda útja, s az összekötő lövését Varga csak na:*y üggyel bajjal tudta hárítani. A gyöngyösiek szerint a labda már túljutott a gólvonalon. A 80. percben Farkas labdájával Söregi kiugratta Keszthelyit, aki jó iramban kapura tört, a lövés pillanatában azonban az adácsi védők elkaszálták. A megítélt ll-est Hernádi értékesítette az elmozduló kapus mellett a jobbsarokba rúgta a labdát. 1:0. A gól után egy darabig az adácsiak támadtak, utána azonban túlnyomó részben a vendégek térfelén folyt a játék. A 85. percben Balogh és az adácsi kapus összecsapott, a gyöngyösi játékos súlyos sérülést szenvedett, s kórházba kellett szállítani. A mérkőzés végén a gyöngyösi közönség sokáig tüntetett a helyenként túlkeményen játszó ada- csiak ellen. Jó: Farkas, Falcsik, Söregi, Boros!, Balogh, illetve Varga, Tassy és Juhász. tizánsírokat. A verseny eredménye: Fiúk: 1. Vörös Csillag őrs Nagy, Sütő. Szabó E., Szabó T.; Onszágh), 2. Sólyom I. őrs, 3. Sólyom II. őrs, 4. Petőfi őrs, 5. Oroszlán őrs. Lányok: 1. Gyöngyvirág őrs (Csomós, Sütő, Ficzere, Kulp É., Balogh), 2. Haladás őrs, 3. Fekete gyémánt őrs, 4. Búzavirág őrs, — Istenmezeje—Mátraballa 2:6 (0:0). 200 néző. V: Diószegi. A járási bajnokságért vívott mérkőzés zuhogó esőben került sorra, s inkább csak küzdelem folyt a 90. perc alatt A II. félidő 76. percéig 0:0-ra állt a mérkőzés, amikor Bíró lövése a hálóba vágódott, maid Utána a fölénybe kerülő hazaiak Murányi újabb góljával tovább növelték előnyüket. Jó: Bíró I.» Bíró H., Fodor, Murányi I., Murányi II., illetve a mátraballai kapus és Répás. A játékvezető jól vezette a mérkőzést.
