Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-14 / 251. szám

% NEPÜjsag 1958. november 14., péntek Kalandok a dzsungelben — Hans Érti expedíciója az Amazonas-menti őserdőkben — A VILÁGŰRT műholdak és rakéták sokasága fedezi fel nap mint nap. A sarkvidékek óriási jégmezőinek rejtelmeit megfigyelő állomások hős tu­dósai, kutatják. Nincs már a végtelen sivatagoknak semmi titkuk, a Föld legmagasabb hegyei sem rejthetik többé csúcsaikat, s bátor emberek hatolnak be a vadonok legfé­lelmetesebb sűrűibe is az „is­meretlen” felfedezése iránti olthátatlan vággyal a szívük­ben. Az Amazonasmenti hatalmas őserdőkben azonban még nem hatolt be kultúrember lába. A csodálatos rengeteg csak a kutatók .álmaiban ólt, akiket mind jobban és jobban izgatott az őserdők liánfüggönye mö­götti feltételezett élet. Végre, 1956. év folyamán a nyugat-németországi Hans Érti kutató nem tudott tovább el­lenállni a kísértésnek és a vágynak,, vállalkozott arra, hogy felkutatja az Amazonas folyó ismeretlen vidékeit. Megkezdődött tehát az ex­pedíció szervezése Hans Érti nagy becsvággyal fogott hoz­zá a munkálatokhoz, de aho­gyan múlt az idő, úgy párol­góit el a kezdeti lelkesedés is: a szervezés anyagi akadályok­ba ütközött. — Az expedíció elindulása előtt kellett a legnagyobb ne­hézségeket leküzdenem, az anyagi akadályokat — emlék­szik vissza a híres kutató enyhe keserűséggel a hangjá­ban — mert a csodálatosan gazdagnak hirdetetf Nyugat- Németorsz* an könnyen köl­tenek nr' :z milliókat a fegy­verkezésre. de a 150 ezer már­kát igénylő expedícióm költ­ségeit valósággal össze kellett koldulni... 1956. karácsonyán aztán út­ra kelhetett az expedíció. Az anyagi nehézségeket most más­féle nehézségek váltották fel. Az egyik kísérő belefulladt a Titicaca-tóba. ketten pedig is­meretlen okok miatt lemarad­tak, úgyhogy az utazás tu* laidonkócpeni végcélját, az Amazonasmenti ősrengeteget csak négyen érték el. Két nő (közülük az egyik Érti lánya) és két férfi, akikhez a későb­biek folyamán egy „Pastorita” nevű napaoálv csatlakozott. TÖBB HÉTEN ÁT bolyong­tak az őserdőben, annak száz­féle világát ismerték mea. Csodálatos fafajták, csodálatos növények pompáztak a nehéz, páradús levegőjű rengeteg­ül. AZ ÉRKEZÉSI csarnokban 26 sínpáron gőzfelhőbe burko­lózva, nemzetközi és helyi vo­natok állnak. A tartópillére­ket építik a bátor kőművesek 24 méter magasságban. A zsi­bongó emberforgatagban sod­ródunk ki a pályaudvar elé. A külön villamos gyors robogás- sal száguld az utcákon át és lassan fékezve, megáll a Käthe Kollvich strassen. Az ifjúsági otthonban már várták a csoportot. Mindenki megkapta szobáját és a tisztálkodás után kezdő­dött az ismerkedés a várossal. Hatalmas, tízemeletes épület tetején televíziós antenna, ult­rarövid-hullámú adó-vevő be­rendezés hívta fel magára a figyelmet. Az épületben a he­lyi újság, a Leipziger Volks­zeitung szerkesztősége dolgo­zik. A vásárok városában na­ponként jelenik meg az újság 20—25 ezres példányszámmal. Színes riportokban számol be a vásárok új cikkeiről, a kül- és a belpolitikai helyzetről. A szerkesztőség tőszomszéd­ságában van a város legmo­dernebb szállodája lés kávé­háza, a Ring Caffé. Este igen nagy nemzetközi társaság gyű­lik össze a díszes termekben, kereskedelmi üzleteket kötnek és megtárgyalják a napi ese­ményeket. A fényes portálokkal szem­ben régi templom tornyai ma­gasodnák. Az utca végéről látni azt az épületet, amely­ben a világra szóló lipcsei per zajlott le 1933. szeptemberé­ben és a vádlott Dimitrovból, a fasiszta Németország vád­lója lett. ben, új, eddig még teljesen is­meretlen állatok settenkedtek körülöttük, ha leszállt az éj. kigyulladtak fejük felett a másformájú csillagok, s ők körülülték a tábortüzet. Mégis, mindannyian érezték, hogy a nagy kaland még hátra van, s napról napra mindjob­ban idegesítette őket a kérdés: mi történik majd akkor, ha valamilyen ismeretlen indián törzsre bukkannak. Vajon, hogy s mint reagálnak a talál­kozásra? És ők hogyan visel­kedjenek? Egy reggel aztán megtörtént az áhított találkozás, amelyről Hans Érti így számolt be: — Szép, verőfényes reggelre virradtunk az Amazonas egyik mellékfolyója, a Rio Cocharas- menti táborunkban. A reggeli elfogyasztása után csónakba ültem és néhány kilométert eveztem felfelé szép csendesen. A lapátok halk csobbaríás- sal merültek a piszkos-szürke vízbe, két oldalt óriástermetű fák övezték a folyó útját, s olykor—olykor valami hatal­mas madár sikoltó vijjogása hasított át a levegőn. A csónak lassan haladt előre, amidőn az egyik kanyarulat mögött, a part melletti sekély vízben hirtelen egy meztelen indiánlányt pillantottam meg. Azt hittem hallucinálok. A lánynak csodálatos, szo­borszerű alakja volt, s rézszí­nű bőrén mint megannyi igaz­gyöngy peregtek le . a hideg vízcseppek. ÉPPEN ANNYI időm volt. hogy előrántottam fényképe­zőgépemet és exponáltam, a következő pillanatban a lány villámgyorsan a partra szö­kött és eltűnt a partmenti sű­rűségben. A táborba érve lelkendezve meséltem el a történteket, társaim azonban hitetlenkedve fogadták az egészet. Csónakba szálltunk hát mindannyian és lelkendezve siettünk vissza oda, ahol az in­diánlányt először megpillantot­tam. Ahol állt, most egyked­vűen hullámzott a víz. Partraszálltunk és én nagy hévvel kutattam lábnyom után, míg végre megtaláltam. Mondanom sem kell, milyen izgalmak közepette telt el a nap és az éjszaka. Táborhe­lyünket valamivel feljebb ütöttük fel, s másnap már ko­ra hajnalban talpon voltunk. Éppen sátrainkat csomagol­tuk össze, mikor a hajnali szürkületben meztelen alakok KOVÁCS JANOS: tűntek fel a folyó túlsó part­ján és 1 mire észbekaptunk, már a nyilak százai zúgtak fe­lénk. Megdermedve követtük a karcsú nyílvesszők útját, ame­lyek azonban csodálatoskép- Pen, mind a partmenti fö­venybe fúródtak. Az indiánok nem ránk lőttek! Mint később kiderült, csak a nyílvesszőket akarták ilyen „száraz” módon a folyón átjuttatna. Örömömben elkezdtem jód­lizni, mire ők is hallatták fur- esa torokhangjukat és bele­merülve a folyóba, úszva meg- ' indultak felénk. MOSOLYOGVA LÉPTEK partra, s vettek körül bennün­ket. Kiderült, hogy sirino indiá- inok, akik kis csoportokba ve­rődve kóborolnak az őserdőben családjukkal együtt. Ruháza­tot nem ismernék, de mezte­lenségük természetes és ked­ves. Ingóságuk függőágyból, tökhéjcsészéből, pipából és íj­ból áll. Ezeket mindenhova magukkal cioelik. A törzsfőnök egyben a törzs legjobb vadásza. Mert a siri- nók főleg vadászatból élnek, nyílvesszőikkel — melyek el­készítése 2—3 napot is igény­bevesz — hihetetlen ügyesség­gel találják el a -fák között gyorsan suhanó vadakat. Civakodást, veszekedést egy­általán nem ismernek. A fél­szemű törzsfőnöknek — az egyik szemét egy bőgőmajom kaparta ki, midőn elevenen akarta zsákmányul ejteni — több felesége is van. Ez az ő törzsfőnöki külön joga. Egy- szeműsége dacára megmaradt a törzs legjobb vadászának. Az expedíció tagjait az lep­te meg a legiobban, hogy az indiánok egytől egyig borotvált arcúak voltak és kifogástalan frizurát viseltek. Pedig köz­tudomású, hogy az őserdőben sehol nincs borbély. Mint kiderült, asszonyaik borotválják őket hihetetlen ügyességgel, - o élesre csiszolt kagvlóhéiial, amellyel lecsípik a szőrszálakat. Hans Érti nagyszerű hang- felvételeket, rövid filmeket és színes fényképeket készített, az expedíció két női tagja pe­dig értékes óriás- és mérges- kíPvókat. fogott. EGY AMERIKAI CÉG — fellelkesülve az eddigi sikere­ken — most szerződést kötött velük új expedíció megszerve­zése céljából. (A Volksstimhe cikke alapján) 1958. november 14, péntek: V Névnap V Ne feledjük, szombaton: I.IPÖT iSTKfr — CSÖVÄZAS SZINT épí­tettek a Hevesi Gépállomá­son a gépek számára. A szin mintegy 300 négyzetméter területű és egy-két napon belül már teljesen elkészül.- NOVEMBER 15-én adják át Egerbocson, a társadalmi munkával felépült busz-váró­termet és tűzoltószertárat. — FEHÉR HŰSSERTÉS kocatörzset kapott az el­múlt hónapban az egri Ba­lázs Ignác Termelőszövetke­zet. A kocatörzs tíz darabból áll.- 710 EZER FORINT meg­takarítást érhetnek el egy év­ben a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban, ha beveze­tik a VL. kettőezernégyszáz- tizenhetes persely gyártásánál tervezett újítást. — A MEGYE egész terüle­tén jól halad a cukorrépa szállítás. A vasút megfelelő mennyiségű vagont biztosít az állomásokon felhalmozott cukorrépa gyors elszállításá­ra. — 8 MILLIÓ forintos beru­házással modern csillagvizsgá­ló épül a Mátrában, Kékes­tető szomszédságában. A fő­épület 1959-re készül el. — KILENCMILLIÓ FO­RINTOT irányoztunk elő a hároméves tervben a terme­lőszövetkezetek felszerelései­nek gyarapítására. Az ösz- szeg felét saját erőből bizto­sítják a tsz-ek. musorit! "Egerben este fél 8 órakor: Bástyasétány 77. (Bemutató előadás, Gárdonyi­bérlet.) Lipcse, a világváros LIPCSE nevezetességei kö­zött elsőként szerepel a város szélében levő hatalmas em­lékmű, a Népek csatájának emlékműve. „1813. október 18.” - hirde­tik a megfeketedett számok és betűk a 91 méter magas gránit emlékművön. Nyolcvan­hat oszlopra épül föl a 6 300 000 tonna súlyú épít­mény. A Napoleon csapatai fe­lett győzelmet aratott európai népek emelték örök figyelmez­tetőül azoknak, akik háborút kezdenek. 52 000 katona alusz- sza örök álmát a lipcsei me­zőben, az emlékmű alatt. A föld mélyében 26 méterre a felszíntől, nehéz kőkoporsók sorakoznak a kriptában. Innen lentről 500 kanyargó lépcső vezet a magasba, ahonnan re­mek kilátás nyílik a városra. A belső gyűrűben 324 lovas életnagyságú alakja, a háború* ból hazatérő harcosokat ábrá­zolja. Itt foglal helyet az 1100 sípos orgona, amely a második világháborúban találatot ka­pott. A nagy belső terem ér­dekes akusztikai tulajdonság­gal rendelkezik. 8—10 másod­percig lebek a hang és az egy­más után énekelt hangszín ér­dekes tercet ad. A vezető éne­ke sokáig maradt a falak kö­zött. Duettet énekelhet saját visszhangjával. Az építmény eme tulajdon­ságára akkor jöttek rá, ami­kor az építők hideg ellen szi­getelték a falakat és énekelni kezdtek. Akkor hallották elő­ször ezt az érdekes tercelést. A népek csatájában részt vettek az oroszok is. Az el­esett hősök sírja fölé gyönyörű orosz templomot építettek, amelyben a harc ereklyéit gyűjtötték össze. A kripta le­járata előtt Kutuzov és I. Sándor cár képei függnek a falon, közre fogva a harcba induló oroszok eredeti zászlói­val. A kupolát gazdag arany­lemezek díszítették, de a má­sodik világháború költségei­nek fedezésére Hitler katonái leverték azokat. Érdekességei a templomnak a 400 kilo­grammos csillár tányérjai, amelyek az Uraiban található jasma-kőből készültek. A TÖRTÉNELMI esemé­nyek városában Lenin is la­kott. Az emigráció éveiben itt adta ki az Iszkrát. A történelem, a múlt ezer­nyi maradandó emlékét idézik a város belső negyedének szűk utcái, kis üzletei és a régi városház sötét, börtön­ablakai is. A Napoleon-kő, a Thomasch kirche (Támás- templom), a 160 méter magas gyár kémény, amely Németor­szág legmagasabb kéménye (csak 1 méterrel alacsonyabb, mint a Kölni Dóm), mind­mind szép emléket jelent. De Lipcse nemcsak a régisé­gek városa, hanem az újjá­éledő Németország épülő, csi­nosodó városa is. A város szí­vében, a Kari Marx platzon, serényen építik az 1100 szemé­lyes színházat. Restaurálják a Tamás-templomot, amelyben Johann Sebastian Bach is kán- toroskodott. A külvárosban, az európai hírű sport főiskolát bővítik. A kész szárnyban már meg is indult az oktatás. 1600 hallga­tója van a főiskolának, ahol a tanulmányi idő öt év. ösztön­díjat, 190 márkát kapnak a hallgatók, és a tanulmányi eredményük után még további 40—80 márkával segíti őket az állam. A kollégiumban lakók havi ellátása 70 márkába ke­rül. Az oktatótermek a leg­korszerűbb berendezésekkel vannak ellátva. Az 500 szemé­lyes nagy előadói teremben távfűtés van a székek alatt és az oktató filmek vetítésekor automatikus sötétítő berende­zés zárja el az ablakokat. Minden sportágnak külön tiszte Lt. (lírain! A legteljesebb mértékben egyetértek titkolt és mély Al fájdalmával, hogy már megint bugris parasztok, olyan olajos ruhás emberek, meg holmi firkászok ülnek azokban a padokban majd, amelyet annak idején az ön lenti testrésze csiszolt volt szép fényesre. Valóban, ez a feje tetejére állt világ, az úristennek sem akar a talpára állni, s különösen fájdalmas ez most, hogy alig két esz­tendővel ezelőtt azért már féllábbal kezdett rendbejönni a dolog. Tisztelt képviselő uram! Igaza van, Ön évtizedeken ke- resztül sok-sok kellemes, néha unalmas, de akkor is ott­honos órát töltött azokban a padsorokban, minden évben egyszer interpellált valami ügyben, mert muszáj volt, mert a muszájt asszonynak hívták és még jobban tisztelt felesége rendkívül szerette, ha férje nevét olvashatja az újságban, amint éppen valami okosfélét mondott. És azért mégis csak disznóság, hogy valakinek bérelt helyét csak úgy egyszerűen elfoglalják, sőt úgy foglalják el, hogy eszük ágában sincs ezt a helyet udvariasan átengedni. Hiába, nem volt gye­rekszobájuk ezeknek a mai képviselőknek, soknak még szobájuk sem, hát valóban mit lehet ezek után várni tőlük. Most, hogy együttérzésemről biztosíthatom, hisz együtt érezzük, ha hideg van, meg azt is. ha meleg, nos, szóval most engedje meg, hogy tanácsot adhassak, különös tekin­tettel egy dologra. Nevezetesen: biztos és titkos értesülé­seim vannak, hogy ezek a bugrisok nem is fogják már többé átadni helyüket Önnek (de nagyon kérem, ez köz­tünk maradjon!), mert ezek csuda egy makacs emberek ám. A tanácsom pedig a következő volna. Próbálkozzék meg összeköttetései révén bekerülni a parlamentbe takarítónak. Igaz, hogy ott akkor viltszelni, söpörni és törölgetni is kell, de annyi baj legyen, mert egy óvatlan pillanatban, be­surranhat a padsorok közé és leülhet — érti! — ismét le­ülhet régi helyére, fel is szólalhat, meg is tapsolhatja saját magát, amúgy istenigazándibul... Lehet, hogy tanácsom első pillanatban nem. nyeri meg tetszését, de ha gondolkodik egy kicsit a dolgok állásán, minden bizonnyal megérti, hogy manapság más lehetőség régi helye időleges elfoglalására, nincs. S utóvégre miért szégyen rongyot tartani .a kézben, amikor annak idején nem volt szégyen eme holmik között ülni évtizedeken keresztül. Hát nem igaz? (egri) Egerben szervezik az ország első politechnikai múzeumát Mind szélesebb körben kelt érdeklődést az országban a Művelődésügyi Minisztérium­nak az a rendelete, illetve e rendelet megvalósítása, amely- lyel bevezette 500 általános is­kolában és néhány középisko­lában a politechnikai oktatást. Megyénkben húsz általános is­kolában és a Dobó Gimnázi­umban indul meg ez az új ok­tatási forma. Az érdekelt isko­lák nagy lelkesedéssel fogtak munkához, az első tapasztala­tok azt mutatják, hogy a gye­rekek is nagyon szeretik a »politechnikai órákat«. A lel­kesedésre, s arra, hogy peda­gógusaink azonnal felismerték ennek nagy jelentőségét, jel­lemző, hogy sok olyan iskola is, ahol hivatalosan nem ve­zették be a politechnikai kép­zést, öntevékenyen, rendszerint szakkörök formájában meg­tenne van az edzések megtar­tásához. A sport-kombinát méreteire jellemző, hogy aj mérkőzések termében egy idő­ben lehet kosárlabda-bajnok­ságot, kézi- és röplabda-mér­kőzéseket játszani. A tornászok termében a fa­lakon kinyitható fali tükrök segítik a tanulókat a helyes gyakorlatok, mozdulatok elsa-: játításában. Az építkezések 1960-ig tar­tanak és az összköltség 60 millió márka lesz. Eddig 18 milliót építettek be. A Német Demokratikus; Köztársaságban nagy összege-; két áldoznak a test kultúrájú-; nak fejlesztésére. Az épülő; sport-kombinát mellett büsz-; kék a lipcseiek a 100 000 sze-1 mélyes stadionjukra is. A köralakú stadion nappali és esti mérkőzésekre egyaránt al­kalmas. Egy-egy nemzetközi mérkőzésre messzi vidékekről bejárnak a sport rajongói. Az; érdeklődés azonban nem egy-; oldalú, mint nálunk, hogy csak; a futballt nevezik sportnak. Ott „telt ház” előtt zajlik a tornászok versenye, a kézilab­da- és az úszó-bajnokság is. A LIPCSEI polgárok a spor-j ton kívül szeretnek színházba járni, szórakozni. Az operett-; színház estéről estére telt ház; előtt játssza műsorát. A könyvtárakban áruházaknak! beillő forgalom van. Az idő — mindent leírni, bemutatni, mint ahogy rövid volt mindent megismerni is —; lassan lejárt. A következő ál­lomás a kis vidéki városka Göthe. Schiller és Liszt Fe­renc pihenő városa: Weimar. (Folytatjuk) kezdte valamilyen műszaki, vagy mezőgazdasági ágazat ok­tatását. Iskolák, nevelők és gyere­kek most gyűjtik az első ta­pasztalatokat. Ezek a tapasz­talatok nagyon fontosak lesz­nek az elkövetkező években azoknak az iskoláknak szá­mára, amelyek jövőre és az­után kapcsolódnak be majd a politechnikai oktatásba. A gyerekek technikai érzékének r fejlesztése, az energiagazdál­kodás, a termelés folyamatai­nak és a termelési eszközök­nek széleskörű megismerése, , stb.: mindezeken a területe­ken minél több tapasztalat szerzése, fontos és hasznos lé­pés ez az általános műveltségi színvonal tartalmának kibőví-1 lésére a technika irányában. Az egri Pedagógiai Főiskola fizikai tanszéke, amely a ta­nárképző felsőoktatási intéz­mények közül tudomásunk sze­rint elsőként kezdte meg saját hatáskörén belül a tanárjelöl­tek rendszeres politechnikai képzését, javaslatot tett egy politechnikai múzeum létesí­tésére. A főiskola vezetősége a javaslatot elfogadta, s be is iktatta a főiskola munkatervé­be. Kijelölte a leendő múzeum helyiségét, s már folyik is an­nak tatarozása, a fizika-mate­matika szakos tanárjelöltek közül önként jelentkezett húsz­tagú, lelkes brigád közremű­ködésével. Mi lesz ebben a politech­nikai múzeumban? Elsősorban mintapéldányként azok a tár­gyak, félkész és kész állapot­ban, amelyek készítését a poli­technikai oktatás tanterve elő­írja. Ezen kívül a termelés kü­lönböző ágaiból gépek modell­jei, alkatrészek, keresztmet­szetek (pl. robban ó - motor, porlasztó, csapágyak, stb. met­szetei), a termelésben haszná­latos szerszámok közül olya-. nők, amelyek nem közismer- . tek, makettek, s általában ■ olyan műszaki tárgyak, ame­lyek a látogatók műszaki tá­jékozottságát növelik. A múzeum szervezése nem rövidlejáratú dolog. Megnyi­tását tavaszra tervezik, de mind tökéletesebb felszerelése éveken át történő, folyamatos munka. F’ső segítőtársnak az Űttörőház vezetősége és az Iparitanuló-iskola igazgatója jelentkezett. Mivel a főiskola épületét pedagógusok és tanulók éven­ként ezerszám látogatják, re­mélhető, hogy ez a most készülő politechnikai múzeum jó szol­gálatot tesz majd a műsaÉH műveltség terjesztésen %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom