Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-02 / 241. szám

/ 1958. november 2., vasárnap NÉPÜJSÁG s „Mi munkások indítottunk versenyt...“ Munkaverseny részvevői között a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban DÍSZES PLAKÁT üdvözli a november 7-e tiszteletére munkaversenyben álló dolgo­zókat a gyöngyösi Szesrszám- és Készülékgyár előcsarnoká­ban. A hatalmas gépterembe kifüggesztett versenyvállaiá- sok egy-egy részleg elhatáro­zásáról adnak tudósítást. Szalai Zoltán nevét is ott lehet olvasni a versenyzők kö­zött az esztergályos részleg dolgozóinál. Mindig az elsők­kel tart. Ha versenyről van szó, ő ki nem maradhat be­lőle. — Az életnek az a rendje, hogy előrehaladjon. És miért pont mi legyünk azok, akik egy helyben topogunk. Saját erőnkből kell előre lépnünk - kiáltja át a zúgó eszterga­pad fölött. — Segítjük egymást, hiszen a közös eredményt, a brigád teljesítményét nézik. Amelyi­künknek nem megy valami, az megkérdezi a másiktól, így lehet csak jól dolgozni. Azok­nak meg, akik nem törődnek a munkájukkal, nem nagy jö­vője van a brigádban. Akik selejtet gyártanak, rég itthagy­ták a csoportot, elmentek a gyárból is. Nem erőszak a disznó­tor” — ezt tartja egy jó ma­gyar közmondás. Ugyanígy van ez a munkaversennyel is. Csak az lép közénk, alá ön­ként vállal feladatokat, s a munkát el is végzi — magya­rázza, majd új munkadarabot fog a gépbe, s keze nyomán fényesen alakul a fúrat, töké­letes lesz a sebességváltó-ke­rék. A terem másik felében a köszörűgépről fényesen száll a szikra és a gép, mintha tudná, hogy gazdája, Szabó Sándor versenyben van a szomszéd Birnbaum Istvánnal, — gyor­sabban, egyenletesebben fo­rog. Sanyi bácsi tanítványa volt Birnbaum István, az ő keze alatt vált jó szakmunkássá. — Meg kell nyomni a gom­bot, ha azt akarom, hogy ne maradjak szégyenbe a többiek előtt. Az a gyerek, mestere munkájának — mosolyodik el és mondja jogos büszkeséggel hangjában Szabó Sándor. — Nehéz vetélytárs a mes­terem is — adja vissza az el­ismerést az egykori tanuló. De ez a verseny nem a nagy szá­mok, nagy eredmények ver­senye, itt nem születik 400 és 1000 százalékos eredmény. Mi azt tartjuk, hogy jól meg­csinálni egy munkát, s ez töb­bet jelent, mint 10 félig kész, selejtes darabot átadni a MEO- nak. A minőség a fontos! Vi­gyáznunk kell a selejtre, mert IV. IV. A KLERIKÁLIS Néppárt első alkalommal, ezen a vá­lasztáson, a legelmaradottabb, a pétervásári kerületben állí­tott jelöltet, de bizony ott is nagyon csúfosan megbukott. Kik állottak megyénkben a Néppárt mögött? Kitűnik ez abból a korabeli tudósításból is, mely hírt adott a Pétervá- sárán tartott első értekezlet­ről: „ ... a Kakas vendéglőben ... mintegy 15—20 választó je­lent meg, jobbára papok, kán­torok .. Jellemző, hogy éppen Heves megyében nem tudott a Nép­párt tért hódítani, gyökeret verni, ahol minden adottsága a rendelkezésére állott. De fel­ismerte a nép — mint egy He­ves megyei sajtóvélemény ír­ta —, hogy „megint Becsből hurcolták ide a reakciót, a bi- gottságot, a lelkiismereti tü­relmetlenséget ... Becsben a nép söpredékével áll szövet­ségben, hogy fekete céljait megvalósíthassa, — itt, Magyar- országon, a „népvárt” hangza­tos címén mételyezi meg a közerkölcsiséget. Vajon miért akar ez a oárt itt. Magyaror­szágon, Béc? előőrse lenni?” $gy másik idevalósi kommen­tár kifeitette, hogy „a Néppárt egészen új és bizonyára kóros tünete a magyar volitikai élet­nek ... a kereszténység dicső tanait foglalta le pártcélokra s a vallásból politikát csi­nált .. .” nálunk a köszörűsöknél igen nagy összeget jelent. EZ SZEREPEL ELSŐ válla­lásukként a részleg felajánlá­sában: — A munkaselejtet 2000 forintra csökkentjük! Nem lesz könnyű munkájuk a köszörűs részleg dolgozóinak, de ahogy mondták Nagy Jáno- s ék, Mátrai Istvánék, eddig komolyabb j selejtjük nem akadt, bizakodással várják az eredményhirdetést. A versenyző férfiakkal együtt női brigád is küzd a jobb teljesítményekért, a se­lejt leszorításáért. Három esz­tergályos brigád közül az augusztus 20-ra hirdetett mun­kaversenyt a női brigád dol­gozói nyerték. — Megmutattuk a férfiaknak, mi is tudunk úgy dolgozni, mint ők. Szeretnénk meg­nyerni ezt a versenyt is — így bizakodik a csoportvezető Csontos Aranka és a brigád­tagok: Borsodi Dezsőné, Zsó- der Emma. Ök 900 forintra csökkentik a munkaselejtet, legalább is ez áll a vállalásukban. A mun­katársak véleménye szerint egy versenyponttal nincsenek „kibékülve” a piros fejkendős asszonyok, ami csodálni való, ez a gépkarbantartás és a munkahelyek tisztántartása. A háziasszonyok gyári „házatája” nem mindig a legtisztább. Ha nem akarnak lemaradni a ver­senyben, gyakrabban kell se­pergetni a saját gépük körül. A sok lelkes hangú beszél­getés panaszkodással ér véget. — Mi is versenyeznénk, de az a típus, amit mi gyártot­tunk, már kifutott. Nagyon rossz a munka-ellátottságunk. A megállapított bérosztályunk­tól három-négy kategóriánál alacsonyabb bért kapunk, mert nem tudnak megfelelő mun­kát biztosítani. Amíg az új gyártmány meg nem indul, mehetünk munkát kódulni. így fogadtak Sztrakota Gé- záék. Ez az állapot — ahogy ők mondták — egy hónapig is el­elhúzódhat. A gyár vezetősé­gének segíteni kellene őket, hogy emiatt ne essenek ki a munkaversenyből, megkapják a képesítésük után járó fize­tést. Az ő brigádjuk létszámá­val is emelkedne a verseny­ben levő 129 munkás száma. Helyes és reális munkaver­seny van a gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyárban, ami meglátszik a termelésiben is. Szeptember 30-áig az átlag ha­vi selejtérték 77 ezer forint­ról 55 ezisr forintra esett visz- sza, tehát 28,4 százalékkal csökkent a munkaverseny megkezdésével. E CIKKBEN FELSOROL­TAK tények, számok és véle­mények egy munkaversenyről, amelyet a munkások indítot­tak el saját akaratukból, ön­kéntes alapon a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár­ban, s melynek máris biztató eredményei vannak. A három­hónapos verseny december 31- ével zárul. Reméljük — si­kerrel! KOVÁCS JÁNOS ... hogy a cremonai múze­um őrzi a „hegedű atyját”, amelyet Amati készített 1515 körül. ... hogy Japánban nemré­gen pályázatot hirdettek új ércpénz készítésére. A zsűri Hirohito császár arcképét vá­lasztotta az érem egyik felé­nek díszítésére. Amikor a döntést előterjesztették a pénzügyminisztériumnak, az felháborodottan utasította vissza a tervet, mert „elkép­zelhetetlen1’, hogy őfelsége arcképét akárki zsebre vág­hassa. Ez felségsértés. ... hogy Ferrara egyik köz­jegyzőjénél dolgozik Giuseppe Gnudi, alá most állította fel a legújabb „világrekordot.” Leült írógépe mellé és 152 órán át írt. Ezalatt összesen 3 672 000-szer ütötte le a billen­tyűket. ... hogy egy 17 éves olasz pásztorfiú 1254 kilométert tett meg gyalogszerrel Catanzero- ból Milanóba, hogy egy rádió­versenyen válaszolhasson egy 400 000 szóból álló irodalmi műről feltett kérdésekre. A pásztorfiú betéve tudja az egész művet. ... hogy a kutya 103 napig bírja ki élve a koplalást, a lazac 105 napig, a cápa 112 napig, a béka 365 napig, a teknősbéka 5—600 napig, az óriásikígyó 700 napig, a kro­kodil 740 napig. Az ember legfeljebb 5—6 napi koplalás­ra képes. ... a pápai állam postabé­lyeg sorozatot ad ki az inter­regnum alkalmából. A bélye­gek az egyházi hatalmat jel­képező keresztben fekvő kul­csokat ábrázolják, felettük a címersátorral. A bélyegeken a következő felirat lesz: „a pápai szék betöltetlen, 1958.” I Elkészült Kína első könnyű személyszállító repülőgépe z*'4*, MK» ' - - » i Elkészítették a Kínai Népköztársaságban az első kétmotoros könnyű személyszállító repü­lőgépet. A gépet a Pekingi Repülőgépipari Intézet tanárai és diákjai tervezték és készítették. A könnyű gép befogadó képessége nyolc személy és a pilóta. Óránkénti sebessége 300 kilo­méter, s a legkisebb repülőtereken is le tud szállni. ZVNAA/VVVVVVVVV'VV^AA/VVVNAAA/VNAAAA/VNAA^VV/VSA/VVVVV/VVVVS/VVS^VA/VVVV/ '^V'AAMAA/WWWWiáWWVVW'ái A nép és je lőttje találkozott a csányi választási nagygyűlésen OKTOBER 31-ÉN este a szó valódi értelmében zsúfolásig megtelt a csányi kultúrház. A dolgozók nagygyűlésre jöttek össze, hogy meghallgassák Papp Sándorné elvtársnőt, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesét. megyei képviselőjelöltjü­ket. Hat óra után már egyet­len emberrel se fért több a te­rembe és az ablakokat kellett kinyitni, hogy az udvaron tar­tózkodók is végighallgathassák a beszédet. Idős asszonyok, fia­tal lányok, férfiak figyelem­mel hallgatták az előadót és nem akadt egyetlen ember se, aki befejezés előtt ott hagyta volna a gyűlést. A legtöbb em­bernek csak állóhely jutott, de a nagygyűlés senkinek se bizonyult ' hosszúnak. Papp Sándorné elvtársnő beszéde ele­ién a múltra emlékeztetett. A beszéd alatt lestem, figyeltem egy magas, csontos arcú fér­fit. Munkából jöhetett egyene­sen, hisz olajosán, munkásru­hában állt meg az ajtóban. Fi­gyelmesen hallgatta az elő­adást, maid amikor a beszéd­nek vége lett, csak ennyit mondott: — Igazat beszélt! — Megszólítottam, beszélgettünk. Elmondta, hogy maga is átél­te, kipróbálta a cselédsors minden keserűségét, amiről beszélt az előadó is. Járt sum- másnak és végiglátogatta a du­nántúli, szabolcsi uraságokat. — Látja, a mi gyerekeink már csak hallomásból tudják, mi volt az a cselédsors, — mondotta. Nem árt egy kicsit, ha néha erről is beszélnek ne­kik. — Messzire jutottunk a tizenhárom esztendő alatt. — tette még hozzá. Most, hogy az elvtársnő itt számbavette eredményeinket, most látja csak igazán az ember, hogy mennyire haladtunk. A TEREMBEN és az udva­ron felcsattant a taps. mikor az előadás véget ért. Valaki meg­fogta a karomat, hogy indulni készültem. — Még ne menjen el elvtárs. hallgassa meg ez­után a szép beszéd után a mi gyerekeinket is, a csányi út­törőket. A színpadon újra felgördült a függöny. Pirosnyakkendős úttörők egy cserép virágot nyújtottak át Papp Sándorné elvtársnőnek és üdvözölték őt, maid elkezdődött a kultúrmű­sor. A nézőtér elcsendesedett újból és szállt a muzsika, az ének a csányi kultúrházban. Az igazat megvallva, nem akartam hinni a fülemnek, amikor az apró emberkék ze­neszerszámaiból felcsendült Verdi Traviátája. Éreztem, hogy a csányi gyerekek ma, ezen a nagygyűlésen a legtöb­bet, a legnagyobbat akarják adni és a hegedűk szavában, a zongora billentyűiben, a kla­rinétok sípjában, a dobok per- aésében szívük, lelkűk is meg­szólal. Kedves látvány volt, amint Mezei Zsuzsika, a IV. osztályos úttörőkislány édes­apja mellett ülve négykezest játszott. A Marsellaise-t ját­szották nagy sikerrel. Csodála­tunk egyre csak fokozódott, hisz Strauss-, Schubert-dara- bok következtek egymásután. És a közönség, a csányi mun­kások. parasztok lélegzetvisz- szafoitva élvezték a gyönyörű muzsikát, hallgatták falujuk szülöttének. Szklenár László­nak az Erkel Ferenc zeneisko­la IV. éves növendékének ope­raáriáit. VÉGET ÉRT A CSÁNYI választási nagygyűlés. Szép volt és biztosan még sokáig emlékezetében tartja majd az egész falu. 4 Kérdés és 4 felelet ... Mik az ionoszféra! füttyök? Olyan hangokról van szó, amelyek a zuhanó bomba éles süvítéséhez hasonlóak. A na­gyon alacsony rezgésszámú elektromágneses hullámok to­vábbítják őket, amelyek vihar esetén légköri kisülésekből ke­letkeznek és valószínűleg a Föld mágneses erővonalainak irányában terjednek. Érdekes, hogy az említett hangok na­gyon rendszertelenül észlelhe­tők. Van úgy, hogy néhány napig nem hallatszanak, más­SUGÄR ISTVÁN: Äz 1901-es választás MINT LÁTJUK, valóban, nem politikai pártok közötti választás lehetőségét szánták a népnek, hanem csupán az uralkodó osztályok közötti harchoz volt szükség a polgá­rok voksaira. Magyarországon és ezen belül Heves megye jó­zan dolgozó népe, polgársága azonban, ott, ahol erre módjá­ban állott, határozottan pozi­tív irányú állásfoglalással vet­te ki a maga részét a választá­sokból és szembefordult a re­akciós, habsburgpárti kormány jelöltjeivel, a lehengerlő több­séget kétharmadra csökkentve. A szabadelvű párt atyameste­rét, Tisza Kálmánt, vejét, Bernriedert Plósz igazságügy­minisztert megbuktatta a nép, a kormány minden ügyeske­dése és nyomása ellenére is polgári baloldali képviselőket küldött helyettük a parlament­be. Sírva vallja be a kormány- párti Egri Újság: „A szabad­elvű pártnak voltak vesztesé­gei ... köztük fájdalmasak és súlyosak... a parlament hatá­rozott veszteséget szenvedett egyik-másik jeles férfiú kima­radásával ... Nagy, hatalmas tölgyek dőltek ki a magyar politika erdejében... A száza­dos tölgyek kidőlése fájdalmas érzést keltett mindenfelé.” Ez­zel szemben a megyei ellenzé­ki lap így írt: „Az a hét füg­getlenségi képviselő, akiket közönségesen hetumogerek né­ven emlegetnek, jó magot ve­tettek el 1867-ben. A függet­lenség eszméje, magva meg­fogant, kicsírázott... Csiky Sándor, Patay István és még öt társa tiltakozott először a Deák-féle törvény ellen, s 2—3 év múlva, 1869-ben már 32-en képviselték Magyarország és a magyar nemzet függetlenségét. Tizennyolc évvel később. 1887- ben 101, 1892-ben pedig 91 ke­rület küldött az országgyűlés­be függetlenségi képviselőt.” A kormánypárt helyi orgá­numa is csak enyhe vigaszt tudott nyújtani, a minden fur- fang és nyomás ellenére elő­retörő balpárti nyomás felett, amikor a kossuthi eszméket sárbatiporva, azt mondja: „Ha ezeknek az eszméknek tényleg az az általános vonzóerejük lenne az országban, amint Kossuthék évtizedek óta hir- letik, most óriási többségben isellett volna annak megnyilat­koznia.” Elfeledkezett azonban a szabadelvű párt derék toll­noka azokról a meg nem en­gedett eszközökről, melyekkel ezt a „tiszta választást” a kor­mány lebonyolította, és arról, amire egy világlátott, sokat utazott ember hívta fel a He­vesvármegyei Hírlapot: „Min­dig hallottam a magyarok sza­badságáról beszélni, mondd az illető. Kiváncsi voltam rá. Azonban most, hogy közelebb­ről ismerem önöket és a viszo­nyokat, kénytelen vagyok be­vallani, hogy az önök híres szabadsága csak délibáb. Nincs talán még egyetlen népe sem a világnak, ahol az állam pol­gárai oly kevés szabadságot élvezhetnének, mint Magyar- országon.” Ezen őszinte és mű­velt megnyilatkozás tükrében valóban elmondhatjuk az 1901-es választásról mi is, a megye ellenzéki sajtóorgánu­mával együtt: „MINDIG és mindenütt hall­juk: mindegy az, akár ez, akár amaz lesz a képviselő, beszél­het akármit. ígérhet mindent, a nemzet sorsa csak nem vál­tozik.” De ‘ tegyük hozzá, hogy "sak addig, míg a nép kézébe nem veszi sorsának intézését. — Vége -> Tudják-e ... kor viszont számuk negyed­óra leforgása alatt eléri a 700-at. A hangok okozója ed­dig még ismeretlen, ezért fog­lalkoznak vele nagymértékben a különböző csillagvizsgáló in­tézetek. ... Hogyan találnak rá a hangyák az élelmiszerre? A hangyák élelmiszerkereső útjukban nagy távolságokat tesznek meg. Közben elsősor­ban szaglásuk útján találnak rá táplálékukra. A nagyobb tápláléktól hazatérő hangya ..nyomjelző” mirigyének vála­dékát a talajra keni, ezen az „ösvényen” indulnak el torsai á táplálék megtalálására. Vé­dekezésül azokra a helyekre, ahol az ennivalót tartjuk, leg­jobb hangyairtó-port szórni, így elérhetjük, hogy a han- jgyák békében hagyják élelmi­szereinket. ... Ml a víztölcsér? A felhőkből többé-kevésbé függőlegesen lenyúló tölcsér- ;szerű képződményt, amelyben a vízcseppek gyorsan forgó mozgásban vannak, nevezzük felhőtölcsérnek. A tölcsér kez­detben zsák alakú kidudoro- ;dást mutat a felhő alján. Ek­kor még felhőzsáknak nevez­tük, később lesz csak felhő- tölcsér. Ha leér a földre, ak­kor a száraz földön felkavar­ja és magasba emeli a port Ekkor portölcsér a neve, na­gyobb kiterjedése tromba, Ha víz- vagy tófelületre ér a felhőtölcsér, a vizet ragadja magával, és ekkor víztől- Icsér a neve. Átmérője 'ehet pár méter, de 1—2 kilométert is elérheti. A víz- vagy por- tölcsér belsejében a légnyo­más a környezethez képest igen alacsony. A felhő-, illetve víztölcsér határozottan a magasabb lég­rétegekben lejátszódó folya­matok következménye. Forgá­si irányuk különböző lehet (jobbra, vagy balra), nem kö­vetik nagyobb átmérőjű torgó viharokra vonatkozó törvé­nyeket. ... Honnan származnak naptárunkban a hónapok nevei? Naptárunk kialakulását ró­mai (latin) naptárra vezethet­jük vissza. A római év kez­detben tízhónapos volt. tízek: március, április, május, jú­nius, kvintilisz. szextilisz, szeptember, október, novem­ber és december. A március hónapot Mars hadistenről ne­vezték el. Az április név az aperio igéből származik. En­nek értelme: megnyit, kinyit A tavasz megnyitására céloz­hat. Május neve a Maja is­tennőnek, a termékenység is­tennőjének nevéből származ­tatható. A június hónap ne­vét a juvenisz (= ifjú) szóval közös tőből képezték. A többi sorszámot jelent. Kvintilisz ötödik hónap, szextilisz a ha­todik és így tovább. A római naptár hamarosan átalakul, s ekkor két új hónapot illesz­tettek hozzá: januárt és feb­ruárt, de ezek az évet záró hónapok voltak. A január ne­vét Janus istenről kanta, a február a februa tisztító és engesztelő ünnepekről. A n.-gy naptárreformot Julius Caesar idejében hajtották végre. Ak­kor a kvintilisz-t, az ötödik hónapot Julius Caesar tiszte­ltére júliusnak nevezték el. majd Augusztus császár a szextilisz hónapot kapta, amely így augusztussá válto­zott. ÍUnncpséír a kereskedelem államosításának 10. évfordn?ója alkalmából A szocialista kereskedelem ■10 éves évfordulója alkalmából • országszerte, megyeszerte ün­nepségeket rendeznek. Egerben öedden délután három órakor •a városi tanács épületében tart­ják meg ünnepségüket a keres­kedelem dolgozói. Ez alkalom­ból 65 dolgozót iutalmaznak ió munkátokért Este nyolc órá­tól a Park Szálló termeiben rendezik meg a kereskedelmi dolgozók mulatságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom