Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-13 / 250. szám

tiSJS. november 13., csütörtök

NÉPCJSAG

s

Erőnkhöz mérten

Áz elmúlt napok, hetek választási nagygyűlésed során a párt és az állam vezetői sokat beszéltek közérdeklődést kiváltó problémáról, az életszínvonal emeléséről, helyzetéről. Talán egyetlen választási nagygyűlés sem zajlott le anélkül, hogy az előadó, a képviselőjelölt ne tett volna említést a jövő kilátásairól, a kormány programjáról, a párt célkitűzéseiről.

Kádár János elvtársi az angyalföldi választási nagygyűlésen így beszélt az 1956. óta elért eredményekről:»*... az elért eredmény maga nagy és megmutatkozik annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt Kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével... Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk a következőket: csak reális életszínvonal emelkedést határozhatunk el«.

Más szóval: addig nyújtózkodjunk, míg a takaró ér és erőnkhöz mérten építsünk, emeljük a nép jólétét — ez a kormány, a párt politikája. A tapasztalat szerint ez nem is rossz politika, mert így, amit a párt ígér, bizton megvalósul és látja a nép, hogy a szavak mögött tettek sorakoznak. Jobb úgy odaállni az ország vezetőinek a választó elé, mint ahogy Kádár elvtárs — szintén Angyalföldön — odaállt a szavazópolgárok elé és elmondotta, hogy az életszínvonal tavaly 14—16 százalékkal emelkedett, de az utólagos statisztikai számításnál kitűnt, hogy még ennél is magasabb a jobblét növekedését mutató szám. »Ha 17 százalékot kapok, nem fogok haragudni, ha előzőleg 14-et mondtunk. Viszont, ha előzőleg 17 százalékot mondtunk volna és csak 14 százalékot értünk volna el, akkor ezért mindenki haragudna« — je’képezte a párt politikáját Kádár elvtárs.

A beruházások és az élet- színvonal emelés reális célkitűzésed azonban nem jelentik azt, hogy a párt, a kormány, a dolgozók nem törekednek a termelés terven felüld növelésére, a jobblét előirányzaton túli fokozására. Nézzünk néhány számot: országos viszonylatban 1300 millió forinttal lehetett növelni az idén a beruházási keretet. A megyei Statisztikai számok is azt bizonyítják, hogy a tervezettnél jobban növekedett a termelés, a kereskedelem forgalma. Megyénk ipara például 7,4 százalékkal termelt többet ez év első három negyedévében, mint az 1957-es hasonló időszakban. A megye cukorgyárai ez év szeptember hónapjában 28 000 mázsával gyártottak több cukrot, mint 1957. szeptemberében.

Az életnek, a termelésnek akármelyik oldalát vizsgáljuk, mindenütt a tervezetten túli eredményeket találhatunk. Érdemes egy kissé foglalkozni ezekkel a számokkal. Azt vizsgálni, hogy miként szárnyalhatok túl a tervezett célkitűzések csaknem mindenütt. Lehetne kezdeni a magyarázatot a munkások felelősségtudatával, a kommunisták példamutatásával, de maradjunk az egyszerű okfejtés mellett. A munkás, ha takarékoskodik, olcsóbban, jobb minőségű árut termel, mindezekért több fizetést kap, emelkedik a nyereségrészesedési alap és nem utolsó sorban olcsóbb a termelés, az árleszállítás egyedüli alapja. Ha olcsóbb az ipari termelés, ha a takarékosság jellemzi a munkát, több pénz marad a lakásépítkezésre, a szociális beruházásokra és arra, ami közvetlenül a lakosság életszínvonalának növeléséhez ad alapot.

Nem lebecsülendő azonban a munkások felelősségtudata, vagy éppen a kommunisták példamutatása sem az ország építésében. Az, amikor az egyik munkás figyelmezteti a másikat a hanyagságra, vagy odamegy hozzá és megmutatja neki a szakma mesterfogásait — mindez a felelősségtudat megnyilvánulása. Nem úgy gondolkoznak a ma emberei, hogy »mit törődöm én a másikkal«, hanem alkotó részévé válik minden ember a jövőt formáló kollektív erőnek és maga is próbálja alakítani saját és az ország sorsát. A kommunisták pedig e nagy munka élenjáróivá váltak az elmúlt időben. A munkafegyelemben, az olcsóbb termelésért folyó harcban, társai segítésében egyaránt példát mutatnak, ösztönözve társaikat a példa követésére. A kommunista helytállás, az áldozatvállalás, a terven felüli munka nagyszerű példáját adták az Egri Lakatosárugyár párttagjai, akik a pártonkívüli dolgozókkal

együtt egyéni áldozatvállalással járultak hozzá a tavasz- szal leégett üzemrész rendbehozásához, a termelés megindításához. Több mint 300 ezer forint annak a munkának az értéke, amit az emberek társadalmi úton végeztek el. Eljutottak odáig, hogy a nagy kár után már 620 ezer forint az ez évi nyereségrészesedési alap.

Az elmúlt hónapok és az elmúlt két év eredményed a további fejlődésünk alapja. De ez a fejlődés — a jövő perspektívája szintén magán viseli az elmúlt politika jegyét: erőnkhöz mérten fejlődni és építeni. A hároméves terv a további előrehaladás szolid és megfontolt perspektíváját nyitja meg. A gazdasági fejlődés iránya és a gazdasági vezetés módszerei jók, megnyugtatóak, reálisak. Már eddig is több olyan probléma megoldását tették lehetővé, amelyek éveken keresztül nyomták a népgazdaságot. Egészségesebbek lettek a beruházási arányok, eredményesebb a külkereskedelem és mindez végeredményben a népjólét növekedéséhez vezet. Nem a nagy ígérgetések, a jövő távlatainak felduzzasztott képei állnak ma az ország előtt, hanem a reális lehetőségek arányai.

Az »erőnkhöz mértet« jelszó nem zárja ki azit, hogy ne »erőnkhöz mérten a legtöbbet« adjuk az ország építéséhez, a jövő formálásához. A párt, a kormány minden gazdasági és egyéb kérdésben kikéri a nép véleményét és politikáját a nép jóváhagyásával végzi. Amikor a párt azzal a kéréssel fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, hogy miként lehetne valamit az erőnkhöz mérten legtökéletesebben elvégezni — mindig egyforma a válasz: tanácsunkon kívül, erőnk, tudásunk legjavát adva törekszünk a feladatok megvalósítására, Az elmúlt idők jelölőgyülésein és a választási agitáció során meggyőződhetett a párt a vélemények, az állásfoglalások útján, hogy a nép helyesli a politikáját, és amikor kell, a bizalmát, és amikor kell, az erejét, munkáját adja az országépítéshez. TÓTH JÓZSEF

Egymillió forintos eredményjavulás az egr 32. sz. Rutóközlekedéf Vállalatnál

Baráti hangulatú ünnepségen emlékeztek az egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójáról a Park Szálló különtermében. Az ünnepi megemlékezést Miricz József párttitkár tartotta, majd Bereznay Béla vállalati igazgató ismertette a munkások előtt a IIT negyedév eredményeit. November 7-re vállalták, hogy egymillió forintos eredményjavulást érnek el. Ezt a vállalásukat már október hónapban teljesítették.

Az igazgató szavai után Balogh János, a Miskolci Autóközlekedési Igazgatóság vezetője üdvözölte a jelenlevőket, megköszönte jó munkájukat és a vezetőség tagjainak pénzjutalmat osztott ki.

A vállalat dolgozói közül 73-an pénzjutalmat, 35-en pedig elismerő oklevelet kaptak. 26 000.— forint talált gazdájára ezen az estén. A jól dolgozó munkások, mint Kormos Béla tehergépkocsivezető, Z. Nagy István autóbuszvezető és Nagy Miklós szerelő, megérdemelt jutalmat kaptak.

Az ünnepi vacsora tánccal, vidám poharazgatással ért véget.

Téli bevásárlás

Elmúlt a nyár s beköszöntött az esős őszi idő, amit rövidesen a tél követ. Egyre többen keresik fel mind a községi, mind a városi áruházakat a téli holmik vásárlására. Képünkön: az Egerben nemrég megnyílt kötöttáru boltban (a bútor-üzlet helyiségében) pullóvert vásárolnak.

TIT hírek

Balzac-ról tart előadást csütörtökön este hat órai kezdettel a Pedagógiai Főiskola II. emelet 56. sz. termében Papp Miklós gyöngyösi tanár.

— Pénteken este 6 órakor a valószínűség számításról tart előadást Bakó Jenő szakfelügyelő a Pedagógiai Főiskola I. emelet 46. sz. termében.

Helyesbítés

A kapitalista gazdasági válság közelről — című — tegnapi számunkban megjelent —* cikkben két elírás történt. Helyesen a mondat így hangzik: ...ezek a szegény munkások többnyire nagy családban, irtózatos szegény- ségben^ egyre kevesebb reménységgel várják a nyarat...

...a magyar mezőgazdaság csőd* j e fog bekövetkezni.

••

üzemeink jelentik

Tudományos előadássorozat Indul a Mátra vidéki Erőműben

A Mátravidéki Erőműnél működő Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület helyi csoportja előadássorozatból álló tanfolyamot indít a leemo- demebb tudomány, az atomenergia tudományának általá- I

nos ismeretei elsajátítására.

Az előadásokat az atomenergiával foglalkozó budapesti szakemberek tartják, s azokon más vállalatok dolgozói is részt vehetnek.

Lévay András

Munkásgyűlések

a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban

November 13-án üzemrészenként munkásgyűléseket rendeznek a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban. A gyűléseken a párt és a szakszervezetek vezetői tartanak előadást a közelgő választással kapcsolatban: A munkásosztály hatalma és ereje — címmel.

R verseny eredménye - jutalom

A Mátravidéki Vendéglátó- ipari Vállalat a napokban termelési tanácskozást tartott, ahol értékelték a III. negyedévi munkaverseny eredményeit. Az értékelés alapján négy üzlet kimagasló eredményéért kiváló üzlet címet, kapta, három dolgozót pedirf kiváló dolgozó jelvénnyel és kétheti fizetéssel jutalmaztak meg. Oklevelet és egyheti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kapott kilenc kereskedelmi dolgozó, s rajtuk kívül 15-en kaptak még pénzjutalmat a munkaversenyben elért kimagasló eredményükért.

Oroszi Gáborné

A polgári demokratikus forradalom győ- •^zelme után pillanatnyilag egyensúlyi helyzet következett be az országban. A dolgozó nép széles tömegei, ha állandóan hajtották is előre a Kormányt újabb forradalmi eredményeik megvalósítására, egyelőre még bíztak benne és hajlandók voltak követni. A forradalmi kormányban — mert az mindenki előtt világos volt, hogy az új kormányt a forradalom hozta létre — látszólag, a szociáldemokrata vezetőkön keresztül a munkásság képviselői is ott ültek, s egyelőre még nem dőlt el a kérdés, hogy a forradalom milyen irányban fog továbbfejlődni, átnő-e szocialista forradalommá, vagy megmarad bur- zsoá keretek között. Csakhamar kiderült azonban, hogy a kormány igyekszik lezárni a forradalom menetét, meg akarja menteni a polgári társadalmi rendet, és esze ágában sincs a munkásság követeléseit valóra váltani. A Szociáldemokrata Pártnak az lett volna a kötelessége, hogy mint a munkásság pártja, harcoljon a forradalom továbbviteléért, a szocialista forradalom győzelméért, a szociáldemokrata vezetők azonban megelégedtek a miniszteri bársonyszékeikkel és a „népkormány” többi tagjához hasonlóan, a forradalom megállításán fáradoztak. Kunfy Zsigmcnd, a Szociáldemokrata Párt egyik vezető ideológusa a forradalom győzelme után azt tanácsolta a munkásságnak, hogy hat hétre függesszék fel az osztályharcot, hogy a forradalom addig elért eredményeit meg lehessen szilárdítani.

Tiyen körülmények között a munkásta- nácsokra és általában a népi tanácsokra várt az a feladat, hogy a forradalom eredményeit biztosítsák és lehetőleg minél több eredményt csikarjanak ki a birtokos osztályoktól. A forradalom napjaiban országszerte megalakultak a nép hatalmi szervei: a tanácsok. A munkások, katonák és parasztok tanácsai a forradalom végrehajtó szerveinek tekintették' magukat és sok helyen kezükbe vették a hatallmat, ahol pedig ez nem történt meg, ott is ellenőrzést gyakoroltak a további munka menete felett.

A tanácsok súlyát növelte, hogy az egyedüli választott, a nép akaratából létrejött szervek voltak. Az országgyűlés lemondott, a királyság pedig a nép szemében már a köztársaság kikiáltása előtt megszűnt. Bár a kormány arra törekedett, hogy a tanácsok működését egyre szűkebb körre korlátozza, lényegében kénytelen volt elismerni, hogv a tanácsoknak joga van ellenőrzést gyakorolni • végrehajtó szervek munkája felett. Ez küNAGY JÓZSEF:

A magyarországi kettős hatalomról

Ionosén vidéken, ahol az államhatalom sokkal gyengébb volt, általában be is következett.

Már 1918 novemberében különböző tanácsok jöttek létre. A forradalom menetére legnagyobb hatást a munkástanácsok gyakorolták. Bár régebben már láttuk, hogy a szociáldemokrata vezetőség nagy része nem rokonszenvezett a tanácsok alakításával, de a munkásság részéről olyan elemi erővel tört fel ennek követelése, hogy nem tudtak kitérni előle. A pártvezetőség ezért október 30-án maga igyekszik kezébe venni a munkástanácsok megalakítását, hogy ezáltal olyan szervezetet hozzanak létre, amely a pártvezetőséggel szemben alárendelt szerepet játszik. Ezért a pártvezetőség által összeállított szervezeti szabályzat kimondja, hogy a munkástanácsok alá vannak rendelve a pártvezetőségnek és a pártkongresszusnak. Tanácskongresszus összehívását még csak tervbe sem vette a szervezeti szabályzat.

A munkástanácsok összeállításánál is igye-^keztek úgy megválogatni a tagságot, hogy a pártvezetőség befolyása érvényesüljön. Kimondották, hogy tanácstag csak az lehet, aki egy éve tagja a politikai és szakmai szervezeteknek, és egy éve előfizet az SZDP pártsajtójára. Ezek szerint tehát nem lehettek tanácstagok azok, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt kerültek a mozgalomba és azok az Oroszországból hazatért volt hadifoglyok sem, akik részt vettek az orosz szocialista forradalom harcaiban, de természetesen a Népszavára, Szibériában nem tudtak előfizetni. A vidéki munkástanácsok általában nem is vették figyelembe ezeket a követelményeket, hanem éppen a legharcosabb, legbátrabb munkásokat küldték a munkástanácsba, de a Budapesti Munkástanács működését hosszú ideig meg tudták nehezíteni.

A Budapesti Munkástanács ennek ellenére igen jelentős helyet foglal el a forradalom továbbfejlesztésében. Már a november 2-i ülésen egyhangúlag bizalmatlanságot szavaztak a budapesti városi vezetőségnek és követelték, hogy váltsák le a város vezetőit és a Munkástanács vegye kezébe a város irányítását. A november 13-i ülés határozatot hozott a kerületi munkástanácsok megszervezéséről. A november 18-i gyűlésen már egyre erősebbé válik az ellenzék hangja. Itt a felszólalók már azt követelik, hogy ne álljanak meg fele úton, hanem követelni kell a magántulajdon megszüntetését. A pártve- zetőség befolyását mutatja ugyanakkor az, hogy végül is ezeknek a kérdéseknek az eldöntését a pártvezetőségre bízták.

A z üzemi és helyi, vidéki munkástaná- csókban közvetlenebbül érvényes ült

a munkásság akarata, mint a Budaoesti Munkástanácsban. Ezek közvetlenül a munkások által választott szervek valóban a munkásság akaratát tükrözték vissza. A vidéki munkástanácsok akaratukat annál inkább érvényre tudták juttatni, mert a vidéki közigazgatás szervei lényegében megszűntek, a valódi hatalmat elsősorban a tanácsok képviselték. A régi közigazgatási szervek — amennyiben megmaradtak és nem kergette el őket a népharag, — csupán a helyi tanácsi szervek, tehát a forradalmi nép akaratának a végrehajtói voltak.

A vidéki tanácsok tehát annak ellenére, hogy a kisipari formával álltak kapcsolatban, a forradalomnak ezen a szakaszán jobban tudták érvényesíteni a dolgozó nép érdekét, mint a Budapesti Munkástanács, mely ugyan a fővárosi munkásságot képviselte, de nagymértékben a szociáldemokrata vezetőség befolyása alatt állt. A vidéki tanácsok beleszóltak a közigazgatás munkájába, lefoglalták és kényszerárfolyamon kiárusították a

feketéző kereskedők áruit, a munkaviszony megjavítására kényszerítették a munkaadókat. Vidéki viszonylatban tehát számos ne- lyen olyan állapot jött létre, amelyben a hatalom gyakorlása megoszlott a régi Köz- igazgatási szervek és a különböző tanácsok között.

'Természetesen nemcsak munkástanácsok alakultak. A katonatanácsokon kívül alakultak paraszttanácsok, nőtanácsok, sőt még papitanácsok is. Az Országos Nemzeti Tanács látva a tanácsrendszer nagy népszerűségét, elhatározta, hogy minden községijén az egész lakosságot átfogó falusi nemzeti tanácsot (néptanácsot) alakít. Azokon a helyeken, ahol a községi irányító tanácsszerv ilyen módon jött létre, természetesen nemcsak a szegényparasztság érdekeit képviselte a tanács, mert annak munkájában a gazdag parasztok is részt vettek. Ennek ellenére a régi képviselőtestületekhez viszonyítva még ez is nagy haladást jelentett, mert különösen a földbirtokosokkal szemben biztosította az egész parasztság egységét.

A forradalom győzelmét követő napokban a hatalom túlnyomó része a tanácsok kezébe került. A kormány megkísérelte kezébe venni a hatalmat, s ezt olyan módon hajtotta végre, hogy működését a Nemzeti Tanács irányelveinek megfelelően igyekezett végezni. Magának a Nemzeti Tanácsnak, de különösen a Munkás- és Katonatanácsnak az ellenőrzése azonban igen terhes volt a kormánynak és igyekeztek visszaszorítani működésüket. A honvédelmi miniszter már november első napjaiban megkísérelte .feloszlatni a Katonatanácsot, de ez olyan hatalmas felzúdulást eredményezett a katonák között, hogy újabb forradalmi megmozdulástól tartva, kénytelen volt lemondani tervéről. Azt mindenesetre igyekezett keresztülvinni a kormány, hogy a tanácsok lehetőleg minél kevésbé szóljanak bele az ügyek vitelébe, csupán ellenőrző és tanácsadó jogukat ismerte el.

égeredményben megállapíthatjuk, hogy a magyar októberi forradalom után olyan sajátos állapot következett be, mikor sem a burzsoázia, sem a dolgozó osztályok nem gyakorolták teljesen a hatalmat. A burzsoázia és régi állami, községi vezetés kezéből már kicsúszott a hatalom, a dolgozó tömegek viszont nem voltak még elég erősek ahhoz, hogy a hatalmat kezükbe vegyék. Ennek eléréséhez a forradalom továbbfejlődésére, a szocialista forradalom győzelmére volt szükség.