Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-09 / 247. szám

1958. november 9., vásárnál* NÉPÚJSÁG 3 Panaszok nyomában : Televízió a pedagógia szolgálatában Az apci jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok a megvalósulás útján Arról érdeklődtünk az apci tanácsházán, hogy mi történt azokkal a javaslatokkal, ame­lyek az elmúlt hetek jelölő­gyűlésein hangzottak el. Fe­kete Mihály tanácselnök a vá­lasz helyett kinyitja fiókját és már teszi is az asztalra a ja­vaslatokat összesítő ívet. — Ez itt a panasz tárgya és itt meg az elintézés módja ol­vasható — mutatja a rubriká­kat. A tintával beírt jegyzetek az elintézett panaszokat jelzik. Aztán fordít egyet az össze­sítőn és azt mutatja, hogy a járási tanács és a megyei ta­nács hatáskörébe tartozó pa­naszokat is továbbították. — Amikor lezajlottak a ta­nácstagi jelölőgyűlések és el­hangzottak a javaslatok, azon­nal felmértük, hogy mikor valósíthatók meg, s mit kell tennünk a panaszok orvoslá­sára — számol be Fekete elv- társ az elintézés módjáról. A községi tanács elsősorban kevés ráfordítással kivitelez­hető és a lakosság mindennapi életében megmutatkozó prob­lémákat orvosolta. A 37-es választókerületben például azt mondották el a lakosok Kovács Imrének, a je- lölőg3'űlés előadójának, hogy az Árpád és a Bethlen utca sarkán egy gyaloghidat kelle­ne építeni, mert esténkint be­leeshet valaki az árokba. Nem telt el egy hét és a tanács már meg is építette a gyaloghidat. Alig volt olyan választóke­rület, ahol a lakosság ne ja­vasolt volna ezt vagy azt a község fejlődésére, szépítésére vonatkozóan. A 34-es válasz­tókerület lakói a József utcai kút kávájának a rendbehozá­sát említették fel, — s a tanács két zsák cementet adott az ut­cabelieknek, akik közerővel hozták rendbe kútjukat. A 43-as választókerületben pe­dig Cs. Nagy László emelt szót a választópolgárok nevében az állandó bolt létrehozása mel­lett. Ebben a választókerület­ben — a Farkas-majorban .i— ugyanis eddig egy vegyesbolt üzemelt, amely ellátta a Be­tonútépítő Vállalat embereit árucikkekkel. De ez a bolt az útépítési munkák haladásával megszűnt volna és ezért kérte a lakosság, hogy állandósítsa a földművesszövetkezet a ve­gyesáru kereskedést. A községi tanács akcióba lépett a farkas- majoriak érdekében, s ma már ez a beírás áll az „elintézés módja” rovatban: „Az FMSZ bolt állandósítva.” Azt is elmondották az apci tanácsnál, hogy bizony nem sikerült eddig minden panaszt elintézni, mert véges a községi tanács hatásköre és egynéhány panasz orvoslásához a járási, megyei intézkedés szükséges. — Itt van például a napközi otthon ügye — mondja Fekete Mihály. — A lakosság kérte, hogy a jövő nyáron ne dél­után négyig, hanem hat óráig tartson nyitva, de ehhez a já­rás hozzájárulása kell. Remél­jük, hogy a járási tanács a szülők érdekében megfelelően dönt ebben az ügyben. A megyei tanács segédkezé- sét igénylő panaszokat is to­vábbították már a községből. Többek között egy nagyszabá­sú községrendezési tervet kér­nek a megyétől, hogy a mo­dern közművesítés követelmé­nyei szerint tudják fejleszteni a községet. Apc ugyanis hosz- szában nyúlik el és az kelle­ne, hogy szélességében is épít­senek, mert akkor olcsóbb a közművesítés és szebb, kor­szerűbb a telepítési kép. Csak ez az egyetlen dolog is meny­nyire mutatja, hogy a ma embere nemcsak az egyén boldogulásával törődik, hanem arra is gondol, hogy miként lehetne szebb, otthonosabb az a közösség, ahol él. Ezért szólnak a parkosítás, az erdősítés ügyében, ezért építenek közösen járdát, s ja­vítják meg azt a kutat is, ahonnan talán ők nem is hor­danak vizet. Két dolog van még, aminek orvoslásához a megye segítsé­gét kérték, s ami miatt — ha lehet így mondani — szólnak „fűnek-fának”. Egyik, hogy adjanak egy új transzformá­tort, ami megszüntetné az esti csúcsidőben jelentkező fe­szültségcsökkenést. (Sokszor 220 Voltról 90 Voltra csökken Apc községben a Rózsa utca lak ‘ sokat panaszkodtak az esős idő beálltával sáros, el­hanyagolt utcájukra, mert ott nem lehetett ilyenkor jármű­vel rendesen közlekedni. A községi tanács határozata alap­ján 15 ezer forintos község­fejlesztési alapból macskakő­vel kövezik ki az utcát. Az a feszültség.) A másik panasz az Egri Gyógy- és Vízmű ve­zetőségéhez van címezve: Ha már kétszer nem tartották be a Kossuth utca sarkán levő kút megjavítására adott sza­vukat, legalább a harmadik határidő szerint javítsák meg a kutat. Nem tudják a község­beliek megérteni, hogy miért ígérget a vállalat, ha azután nem csinál semmit? Hogy mennyire nem hiába­valóan hangzott el egyetlen megvalósítható javaslat sem, azt a jövő évi községiéi lesz- tési terv is tükrözi. Az Árpád és az Erzsébet utca sarkán például kutat fúrnak a jövő évben a községfejlesztési terv szerint. Az új-temetői, a Kisér utcai és a gyógyszertár előtti kút felújítását állami beruhá­zásból a jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatok alapján végzik el. Ki lehet mondani, hogy a következő évi község­fejlesztési terv kiindulópontjai a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok voltak. A Hazafias Népfront, a ta­nács nem is titkolja, hogy mi történt e javaslatokkal. Leg­utóbb is összehívta a népfront a tanácstag-jelölteket, s ismer­tették velük, mi történt a kör­zetükben elhangzott panaszok­kal, javaslatokkal, elintézést nyertek-e, vagv most vannak napirenden. így a tanácstag­jelölt is tudja közölni válasz­tóival a panaszok orvoslásá­nak módját. Ez pedig nagj-on fontos, meri: ha nem marad a jegyzetfüzetben a javaslat, ez ösztönzőleg hat a többi véle­mény kinyilvánításához. Elmondható, hogy nemcsak a tanácstagjelöltek személyes tekintélye, megbecsülése, ha­nem a panaszok gyors és köz- megelégedést kiváltó elintézé­se is biztosíték arra. hogy Apc népe november 16-án a Haza­fias Népfront jelöltjeire adja le szavazatát. TŐTI1 JÓZSEF útjavítás jelenleg folyamatban van. Ezenkívül a Szent László utca kövezésére 11,500 forin­tot, a piactér kövezésére pe­dig 8000 forintot fordítottak. Nyolcvanezer forintos költség­gel az apci tanács megjavít­tatta a község két legforgalma­sabb útját: a postától a kis áruházig. Fogy a sár. szaporodnak a kövesutak Apron Néhány héttel ezelőtt a fü­zesabonyi I. számú általános iskola egy televízióval gazda­godott. A televíziót színdara­bok bevételéből, a társadalmi szervek, szülők támogatásával vásárolták meg. Mióta a tele­vízió megvan, azóta jobbak és szorgalmasabbak a füzesabo­nyi gyerekek, hisz azok. akik jól feleltek és példásan Visel­kedtek. az esti műsorra ma­gukkal hozhatják szüleinet, testvéreikét is. A lelkesedés nagy és kitűnőek a vétel: vi­szonyok is. H ... hogy a Szovjetunió leg­nagyobb interferenciás rádió- teleszkópja az örményországi Bjurakanban épül. 1700 méter magasságban. A tükör felülete 4500 négyzetméter lesz. ... hogy a legtöbb foga egy kagylónélküli csigafajtának van. Fogainak száma: 30 000. ... hogy a világ legmaga­sabb vízesése a venezuelai Anhel-vízesés. Magassága: 979 méter. • ■. hogy az ollót kb. i. e. 300. évben találták fel. Az olló egy időben jelent meg Itáliá­ban és Galliában. ... hogy egy 32 éves fiatal­embernek a házasság és a bör­tön között kellett választani és ő a börtön mellett döntött. A nyugat-berlini rendőrség meglepetéssel hallgatta a fia­talembert. aki önként jelent­kezett és beismert néhány be­törést. Elmondotta, hogy egy leányismerőse azzal fenyege­tőzött, feljelenti, ha nem veszi el feleségül. „A börtönt vá­lasztottam” — mondotta lako­nikusan. ... hogy Földünk évente kb. 30 000-szer annyi energiát kap a Naptól, mint amennyit a Föld energetikai rendszerei termelnek. ... hogy az első napernyők Kínában jelentek meg, több­ezer 'évvel ezelőtt.. A naper­nyők innen eljutottak Indiába és más keleti országokba. A napernyő Európában csak a XVI. • században jelent meg. ... hogy a Frankfurt . és Mannheim közötti autóút el­lenőrzésére a német rendőr­ség egy idő óta helikoptert al­kalmaz. Ezen az útszakaszon ugyanis számos szerencsétlen­ség történik. képes Szilárd az Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat transzfor­mátor karbantartó műhelyé­nek dolgozója. Mint fiatal szakmunkás állandóan képezi magát, melynek eredménye­képpen megkapta az üzem ki­váló dolgozója címet. Jó mun­kamódszereit, tapasztalatait szívesen adja át munkatár­sainak. Nemcsak a termelés-* ben, de a párt és a szakszer­vezeti munkában is szép ered­ményeket ér el, különösen a tagszervezésben. Kenyér helyeit — süteményt! Az ipari tanácskozáson hal­lottuk, hogy a sütőipari vál­lalatok nem tudják teljesíte­ni tervüket. Az ipari szak­emberek akként adták ma­gyarázatát a tervlemaradás­nak, hogy a falusi lakosság újból visszatért a házi ke­nyérsütéshez. és nincs olyan kereslet a pékkenyér iránt, mint a korábbi években volt. Ez egyrészt örvendetes, csak az nem, hogy a sütőipari vál­lalatok, ha látják, hogy a kenyér kevésbé kelendő fa­lun, miért nem térnek át az igen keresett péksütemények és egyéb pékáruk gyártásá­ra. Az igények ugyanis erre­felé tolódnak el és még a városokban sem mondhatjuk azt, hogy megfelelő választék állna a vásárlók rendelkezé­sére pékárukból. Egerben valamivel bizta­tóbb a -helyzet a Zalár utcai mintabolt megnyitása óta, ott ugyanis több mint húszféle pékárut tartanak, de például Hatvanban is csak 11 féle oéksüteménv kapható, nem beszélve a falvakról, ahová igen kevés és szűk választé­kú péksütemény érkezik. A péksütemények gyártá­sára való áttérés tehát ket­tős hasznot hoznia, teljesíte­ni tudnák tervüket a sütő­ipari vállalatok, a falvak, vá­rosok lakosai pedig megfele­lő választékban juthatnának péksüteményekhez. Új választók megbeszélései a hatvani járásban A községi KISZ-szervezetek ezekben a napokban hívják össze azokat a fiatalokat, akik most járulnak először az ur­nák elé. A hatvani járás ki­lenc községében hívták már össze az ifjú választókat. Az értékelés szerint 1300-an vet­tek részt ezeken a megbeszé­léseken, ahol az elmúlt esz­tendők eredményeit, a ' jövő távlatait beszélték meg a já­rási és a helyi vezetők a fia­talokkal. Megalakult Gyöngyösön a ktsz-ek közös MSZMP szervezete , . . . U. ‘ -a< Gyöngyösön, a városi ta­nácsháza tanácstermében meg­alakult a ktsz-ek közös • MSZ­MP alapszervezete. Az alakuló taggyűlést Boros elvtárs, a vá­rosi pártbizottság tagja üdvö­zölte. Az új szervezet munkatervé­ben szerepel a közös KISZ- szervezet, a nőtanács és a párt­oktatás .megszervezése is, ame­lyeket a taggyűlés kérelmére vettek a tervbe Az ünnepélyes alakuló tag­gyűlésen megválásztották a héttagú vezetőséget, amelynek titkárává Hevesi János elvtár­sat, szervező titkárává Csömör József e'lvtársat, és ágit. prop, felelőssé Hílkó József elvtársat jelölték. A közös alapszervezet­nek 25 tagja van a gyöngyösi ktsz-ek dolgozói közül. Polgár Miklós» A Nemzeti Tanács már megalakulása nap- ján elkészítette 12 pontból álló prokla- mációját, és azt másnap sajtó útján tudomá­sára is hozta az ország népének. A program főbb pontjai a következők voltak: Magyar- ország teljes függetlenségének a kivívása; a háború azonnali befejezése, fegyverszünet és különbéke megkötése; a népek önrendelkezési jogának elismerése, »attól a reménytől áthat­va, hogy Magyarország területi integritását ezek az elvek nem veszélyeztetik, de biztosabb alapokra helyezik«; egyesülési, gyülekezési, sajtószabadság kimondása; nagyszabású föld- és szociálpolitikai reformok. Nézzük meg, ura­lomra jutása után mit valósított meg ezek- sftásával. Igaz ugyan, hogy 1919. februárjában bői az elvekből a Nemzeti Tanács? megjelent a kormány földreform-rendelete, Ha semmilyen szempontból nem akarunk ^e ekkor már a parasztok lekéstek az őszi elfogultak lenni a Nemzeti Tanáccsal szem- vetésről s magát a földosztást olyan bonyo- ben, akkor meg kell állapítanunk, hogy való- lulttá tette a rendelet, hogy azt csak hosszú ban nehéz körülmények között jutott hatalom- folyamattal lehetett volna megvalósítani. A ra. A világháború teljesen tönkretette nem- polgári bürokratikus gépezet tehát mozgásba csak az államháztartást, hanem a nemzetgaz- lépett és igyekezett gátolni a forradalmi tör- daságot is. Bár kiemelkedett a lakosságból vény keresztül vitelét. a hadimilliomosok szűk kasztja, a dolgozó nép a Nemzeti Tanács programja nagyszabású nagy része nyomorgott, élelem- és nyers- szociális reformokat is kilátásba helyezett. Ez- anyaghiány fenyegetett. Éppen a forradalmi zej szemben a gyárosok szabotálták a termelést program valóra váltásával, a forradalmi tő- és nyersanyaghiányra való hivatkozással még megekre való támaszkodással azonban ebből újabb munkástömegeket bocsátottak el. A a kátyúból is ki lehetett volna emelni a for- nyersanyaghiány kétségkívül gátolta a normá- radalom szekerét. Ehhez azonban forradal- us termelés megindulását, de később, a Ta- mámak kellet volna lenni és forradalmi mó- nácsköztársaság még súlyosabb gazdasági vi- don kellett volna cselekedni. Ha a szub- szonyok között biztosítani tudta a termelés fo- jektív jószándékot és reformok utáni vágyat íyamatosságát. A munkások, látva a kapita- fel is tételezzük a Károlyi-kormány tagjainak Usták szabotálását, követelni kezdték a gyá- egy részénél, objektíve, a régi polgári mód- rak azonnali szocializálását, szerekhez való ragaszkodással nem elősegítet- /~i araminak, a kormány szocdáldemok­ték, hanem inkább gátolták a saját maguk * T rata kereskedelemügyi miniszterének által meghirdetett reformok végrehajtását és azonban nagyon furcsa felfogása volt a szo- ezzel végleg bebizonyították a magyar polgári cializálásról. Juhász Nagy Sándor leírja idé- társadalom teljes tehetetlenségét. A vezetők Zett könyvében, hogy „Garami rendkívül egy részénél azonban még a jószándékot sem nehéz helyzetbe jutott, mert az veil, a meg­tétel °zhetj ük fel. _ győződése, hogy egyes indokolt esetektől el­M ár a forradalom győzelmének másnap- tekintve, nem alkalmas az idő a szocializá- ján a »forradalmi kormány- belügy- lásra. Garaminak tehát az a nézete alakult minisztere arra utasította a csendőrséget, hogy ki, hogy az egyes közérdekű, nagyobb üze- minden erővel állítsa helyre a rendet a for- mek szocializálását boldogabb időkre kell radalmi lázban égő országban. Ennek a ren- hagyni és legfeljebb a terv előkészítését kell deleinek a hatására a földosztást követelő pa- kidolgozni.” Garami, a szociáldemoKrata rasztok százait ölték meg, vagy börtönözték pártvezér tehát szembefordult a munkásság be szerte az országban. A népben megvolt a akaratával és vállalkozott a tőkés tulajdon- föld utáni vágy s a parasztság szamára a for- nak „boldogabb” időkre való átmentésére, radalom egyet jelentett a földosztás megváló- De nemcsak a szocializálás kérdésében úgy is véget ért, a fegyverszünet megkötése tehát csak egy formális tény volt. Ugyananc- kor azonban a kormány nem tudta biztosí­tani, hogy a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalon túlmenő- leg a szomszédos államok területre éhes burzsoáziája ne foglaljon el jelentős terüle­teket. A belgrádi fegyverszüneti szerződés Magyarországnak nyolc hadosztály fegyver­ben tartását engedélyezte. A Károlyi-kor­mány négy alkalommal kísérelte meg a had­seregszervezést. teljesen sikertelenül. A há­borúban Kifáradt katonák semmi értelmét nem látták a katonáskodásnak, mert a pol­gári kormányzat nem tudott eléjük állítani olyan célt, amelyért érdemes lett volna küz­deni. Néhány hónappal később, a proletár­diktatúra sakkal súlyosabb körülmények kö­zött, több mint százezer főnyi hadsereget ál­lított fel. A polgári kormányzat tehát fokról-fokra bebizonyította tehetetlenségét. A dolgozó tö­megek az első hónapokban még várták a beígért reformokat, mivel azonban ezek el­maradtak, egyre jobban eltávolodtak a kor­mánytól. A Károlyi-kormány — amely a forradalom győzelmének eredményeképpen került hatalomra — nem képviselte követke­zetesen a nép érdekét. Egész uralma alatt küzdött a tömegbázis hiányának a problé­májával. A reakciós csoportok még a leg­enyhébb reformintézkedéseket is túlságosan radikálisnak tartották és első rémületük el­múltával ellenforradalmi szervezkedésbe kezdtek, a kormány megdöntésére. A Kor­mány viszont mit sem tett az ellenforradal­mi mozgalmak felszámolására, ami a dol­gozó tömegekben egyre jobban azt az elgon­dolást érlelte meg, hogy a kormány hallga­tólagosan egyetért az ellenforradalmárokkal és még jobban eltávolodtak tőle. Nemzeti Tanács a pogári demokratikus forradalom győzelme után lényegében semmit sem váltott be azokból az ígéretekből, amelyeket a forradalom előtt programjában megígért. A parasztok nem kaptak földet, a munkások munka nélkül voltak, a népnyomor még tovább fokozódott. Ilyen körülmények A polgári kormányzat végeredményben között a dolgozók már eleve várakozással te- ' egy kérdést oldott meg, a fegyverező- kintettek az egész polgári társadalom válságá- net kérdését. A háború azonban már így is, ból kivezető utat mutató Kommunista Pártra. NAGT JÓZSEF: Népámítás vagy forradalmi program foglalt el ilyen álláspontot Garami. A Nem­zeti Tanács programja meghirdette a sajtó- szabadságot is. Az újság kiadásához azonban papír is szükséges és a papírkiutalás ugyan­csak Garamihoz, mint kereskedelemügyi mi­niszterhez tartozott. Göndör Ferenc, az új­ságíró szakszervezet jobboldali szociáldemok­rata titkárja leírja: Vallomások könyve cí­mű visszaemlékezésében, hogy csalódnia kel­lett vezérében, mint kereskedelmi minisz­terben. Garami ugyanis azon az állásponton volt, hogy ő a miniszteri székben nem párt­vezér és nem képviselhet pártérdekeket. így aztán minden jobboldali, reakciós és kleri­kális lap megkapta a papírkiutalást, szá­mos esetben bőségesebben, mint a baloldali lapok A Vörös Újság megjelenését például teljesen meg akarta gátolni Garami azzal, hogy kizárta a papírkiutalásból. A Károlyi-kormány már november 2-án meghirdette, hogy általános és titkos válasz­tójogi alapon választott új országgyűlés fog a közeljövőben összeülni. Gróf Batthyány belügyminiszter azonban még december ele­jén in a kormánybiztos főispánok kinevezé­sével bajlódott és „nem volt ideje” a válasz­tások előkészítésére. A polgári kormányzat fennállásának négy és fél hónapja alatt a beígért választások nem valósultak meg. Ugyanakkor arra volt ideje a belügyminisz­ternek, hogy a csendőrséget, rendőrséget, a polgári állam érdekében álló fegyveres erő­ket megerősítse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom