Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-09 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ami nincs a borítékban — A zene mindenkié — AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 247. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1958. november 9., vasárnap Egy héttel a választás elült Egy hét múlva, november 16-án, szavazó urnák elé járul az ország népe, egy hét múlva választjuk meg új országgyűlésünket, választjuk meg a néphatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak tagjait. A választásokra nagy mozgalmasságban készül az egész ország, készül a mi megyénk lakossága is. Ezt a mozgalmasságot, lelkes aktivitást mutatják be elevenen, azok a forró- és pezsgőhangulatú választási gyűlések, amelyek most szerte a megyében is lezajlanak. Ezeken a gyűléseken az egyszerű emberek azt vizsgálják meg: hogyan teljesítette a párt és a kormány azokat az ígé­reteket, amelyeket az elmúlt időben tett, ugyanakkor maguk is állást foglalnak mind a jelen, mind pedig a jövő tekintetében. E vizsgálat eredményét, ezen állás- foglalás hogyanját, a lezajló gyűlések jól reprezentálják. Pártunk és kcrmányunk, amikor két esztendővel ezelőtt az ellenforradalom leverése után meghirdette a konszolidációt, bízott a dolgozó nép felismerésében és munkakészségében. Ez a bizalom egyre nagyobb és egy­re hatékonyabb bizalmat szült az emberekben is. A bi­zalom kölcsönössége, — ez volt az a hatalmas erő, amely rövid két esztendő alatt nemcsak helyrehozta az orszá­got. hanem olyan eredményeket is produkált, amelyre az egész világ felfigyelt. A kölcsönös bizalom gondolatának jegyében készül az egész ország az egy hét múlva bekövetkező választá­sokra. Mire szavaz népünk ezen a napon? A néphatalomra! A szocializmusra! Arra a programra, amelyet a párt és a kormány hirdetett meg a most folyamatban levő hároméves terv­ben, s a majd bekövetkező ötéves tervben. Hároméves tervünk végrehajtásából lelkesen, ereje és tudása legjavával veszi ki részét a munkásság, a parasztság, s a népét szerető értelmiség. S a munka kez­deti jó eredményeit már most is le lehet mérni. Az állami ipar 1958. első kilenc hónapjában három százalékkal teljesítette túl teljes termelési tervéi, 8 az idényjellegű élelmiszeriparon kívül 18 százalékkal volt nagyobb az átlagos napi termelés, mint a múlt év ugyan­ezen időszakában. Az első félév gazdálkodásának nagy eredménye az, hogy a termelési eredmények nyomán, mintegy 1320 millió forinttal bővíthetjük az idei beruhá­zási kereteket. Külkereskedelmi helyzetünk megszilár­dult, az ország pénzügyi helyzete Is szilárd. A lakosság áruellátása kedvező és a kiskereskedelem forgalma ez év első háromnegyed évében — a múlt év hasonló idősza­kához képest, — nem kevesebb, mint hat százalékkal emelkedett. Mindez a dolgozók életszínvonalának emel­kedését mutatja. De ezt szolgálja az a nagydobra nem is ütött intézkedés is, hogy államunk lehetővé tette több árucikk részletvásárlási akcióját, s remélhetőleg ez az akció a jövőben tovább szélesedik. Ezek a számok és tények nemcsak a jelent rögzí­tik, hanem a jövőbe is mutatnak, amennyiben azt sugá­rozzák: nincs az előrehaladásban határ, mint ahogy nincs végső állomása a népjólét emelkedésének sem. Csak dol­gozni, munkálkodni kell szorgalmasan, a tervek meg­valósításával építeni kell tovább a szocializmust. A mi népünk dolgozni és munkálkodni akar, mert bízik a jövendőben. Bízik a pártban, a kormányban, ve­zetőiben, akiket a maguk sorából jelöltek ki az ország, a megye, a járás, a falu és város Irányítására. S ennek a bizalomnak november 16-án — mához egy hétre — minden bizonnyal szavazataikkal is tanú­jelét adják. Elkészül* a füzesabonyi Petőfi Tsz zárszámadása 260 ezer forint készpénzt osztanak ki a szerdai gyűlésen Ma: Gyurkó Géza: VIHAROS SIKERT HOZOTT I A „SZÉLVIHAR” Tóth József: AZ APCI JELÖLÖGYÜLÉSE- 1 KEN ELHANGZOTT JAVAS*: LATOK A MEGVALÓSULÁS i űtjAn ★ Márkusz László: FELEJTHETETLEN NAPOK EMLÉKEI Lemle Rezső: AZ EGRI REMETÉNÉL GYORSLISTA A LOTTŐ TÁRGYNYEREMÉNY­sorsolásAröl KÖLTŐK ÉS VERSEK ★ HÍREK — SPORT Szeptemberben zeneiskola létesült Gyöngyösön is. A kis Zsigri Ottó és Boda Margitka itt ismerkednek a hangjegyekkel s a vonóshangszerek kezelésének művészetével. Bár még csak néhány hete járnak ebbe az üj iskolába, de Székely Gyula zenetanár — aki ötven éve foglalkozik már zenetanítással — máris szép eredményket ért el velük. A zeneiskola hallgatói 25 forintot fizetnek havonta és az állam 110 forinttal járul hozzá egy-egy tanuló havi taníttatás! költségeihez. Megyénkben Egerben, Gyöngyösön és Hatvan­ban működik zeneiskola, ahol több száz gyerek tanul. De folyik a zeneoktatás több község­ben is. Sok százezer forintba kerül ez az államnak. Ez az összeg sincs benne a boríték­ban... (Fotó: MÁRKUSZ) Zászlóavató ünnepség az egri várban Pénteken szokatlan zaj törte meg a több évszázada* öreg falak csendjét. Zászlóavató ün­nepélyükre menetelt a 812-es Dobó István úttörőcsapat közel kétszáz, egyenruhás úttörője és pajtása, névadójuknak, Dobó Istvánnak a vár kazamatái­nak bejárati nagytermében levő síremléke mellé. Kato­nás rendben sorakoztak fel, balra az úttörők, jobbra a paj­tások. Vezényszavak hangzot­tak el, majd jelentéstétel után a csapatvezető Király Gyuláné engedélyével az ünnepélyt megkezdték. A Himnusz hangjai mellett tisztelgő úttörők sorfala között hozták be a munkásőrök a csapatnak adományozott zász­lót. A Szózat elszavalása után a munkásórök közül Kovács elvtárs beszélt az úttörőkhöz, majd ünnepélyesen átadta az úttörőknek a zászlót. Ezután Juhász Pál mondta el Gárdonyi: Egri csillagok c. könyvéből Dobó vitézeinek es­küjét, majd Kerekes György úttörő Tinódi históriáját sza­valta el. Eközben szalagokat kötöttek a gyönyörű zászló rúdjára. Ezután hangzott el az úttö­rők fogadalomtétele... A fogadalom tétel után lai­kus László, áz iskola igazgató­ja mondott ünnepi beszédet. Utána megkoszorúzták Dobó István síremlékét, s megtekin­tették a vár kazamátáit. Az igazán szép és szívet me­legítő kis ünnepélyen jelen volt a honvédség, a pártbizott­ság, a KISZ-bizottság, az út­törő központ és a testvéri csa­patok képviselői. Az egri Üttörőház vezetője magnetofon szalagon örökítet­te meg az egész ünnepélyt, hogy még sokáig vissza tudják majd idézni e nem minden­napi zászlóavatást. Pilisi Elemér Másfélmilliárdos beruházás az élelmiszeriparban Megyénkben elsőnek a fü­zesabonyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben készítették el a zárszámadást. A zárszámadási közgyűlést szerdán délután tartják meg. Az idei zárszám­adás igen szép eredményekről tanúskodik. Noha jelentős aszálykára volt a szövetkezet­nek, mégis munkaegységen­ként 64 forint 34 fillér lesz a részesedés. Ennek majdnem felét — 30 forint 30 fillért — készpénzben fizetik ki. A szövetkezeti vagyon je­lentős növeléséről is számot adnak a zárszámadás adatai. A beruházások folytán az álló­eszközök egy katasztrális hold­ra eső értéke 700 forinttal nőtt. Az összes állóeszközök értéke az idén már meghaladta az egymillió forintot. A szövetkezet az idén 200 százalékra teljesítette áruter­melési tervét, ezután jelentős hitelelengedési kedvezmény­ben is részesülnek. Külön említésre méltó, hogy a szövetkezetben az idén ismét kifizetik a földjáradékot is, aranykoronánként 5 forint 50 fillért. Erre a célra mintegy 15 000 forintot fordítanak. A felszabadulás óta — mon­dották az Élelmezésügyi Mi- niszériumban — nagy utat tett meg a magyar élelmiszeripar. Mintegy másfél milliárd forint beruházással jelentősen kor­szerűsítették a hűtő- és sütő-, édes-, baromfi, konzerv- és tej­ipart. Ezekben az iparágakban a gépesítésen kívül tökéletesí­tették a gyártási módszereket is. A felszabadulás óta 17 új korszerű élelmiszeripari üze­met hívtak életre. Az újonnan épülteken kívül jelentős össze­get fordítottak a meglevő gyá­rak felújítására is. A sütőipar­ban főként a nehéz fizikai munkát könnyítették meg. öt év alatt 250 forgókaros dagasz­tógépet és 100 zsemleformázó­gépet helyeztek üzembe. A bu­dapesti marhavágóhídon 9 új nagy teljesítményű hús zúzó­készülék, a vidéki üzemekben pedig korszerű szállítóberende­zések és hűtőgépek egész sora könnyíti és gyorsítja a terme­lést. Ülést tartott as egri járási ▼álosztási elnökség Az elmúlt napokban össze­ült az egri járási választási elnökség, hogy megbeszéljék a választási előkészületek helyzetét, tapasztalatait. A járási választási elnökség megállapítása szerint a sza­vazóik nemcsak a jelölőgyűlé­seken vettek részt szép szám­mal, hanem nagy érdeklődést tanúsítanak a választásokkal kapcsolatos események, a je­lölt és választói között folyó beszélgetések iránt is. Űj árubemutató Érdekes módszerrel kísérle­teznek az országban a gyapjú­szövetgyárak. Nyolc városban, — köztük Egerben is — az egri Állami Áruházban kísérleti el­adást végeznek. Ennek lényege, Közlemény Az egri városi tanács műszaki osztálya közli, hoyy Egerben az Irgalmas utcai híd építése 10-én megkezdődik. A jelenlegi hfd el­bontása 12-én lesz. Mindaddig, mig az építési munkák miatt a forga­lom szünetel, addig — a BM. He­ves megyei Főkapitányság Közle­kedés-rendészeti Osztályával egyet­értésben — a forgalom elterelése a következőképpen lesz végrehaltva: 1. A Zalár József úton az Állami Áruháztól a Sándor utca sarkáig terjedő szakaszon egyirányú for­galom lesz. a Sándor utca felől tör­ténő behajtással. 2. Az Alkotmány utca jelenlegi forgalma ellentéte­sen változik egyirányúvá. 3. A Felnémet felől jövő, Síkfőkút felé haladó forgalom elterelése a Tűz­oltó-tér, Knézich Károly utcán, a Kcrecsend felől jövő és a Síkfőkút felé tartó forgalom a Kossuth és Dobó utcákon keresztül történik. 4. A Síkfőkút felöl jövő forgalom a Tetemvár utcán kerül a városba bevezetésre. Az éDitkezés még ez évben be­fejeződik. A VÁROSI TANÁCS MŰSZAKI OSZTÁLYA hogy különböző mintájú és színű ruha- és kabátszöveteket gyártottak — kisebb mennyi­ségben — olyanokat, amit ed­dig nem készítettek. Ezeken a helyeken tíz napig árusítják az új, különleges szöveteket, s ami a legjobban beválik, a leg- keresetebb, azt továbbra is gyártják. Ezekből az új, kü­lönleges szövetekből az egri Ál­lami Áruház vasárnap kiállí­tást rendez az áruház emele­tén. Az ott bemutatott szöve­tekből már a helyszínen is le­het vásárolni. ■ Belkereskedelmi Miniszlérium kollégiuma a vendéglátóipar soronlevö feladaiairál Befejezéshez közeledik a hatvani 1919-es emlékmű építése A városi tanáccsal szemben levő parkban egy új emlék­mű épül, az 1919-es Tanács- köztársaság hőseinek emléké­re. Az emlékmű utómunkáit végzik már és hozzákezdtek az állványok bontásához. Csak az emléktábla nem készült még el, amelyet az emlékmű­ben helyeznek el, — a hősök neveinek feltüntetésével. A hatvani emlékművet 1959 március 21-én, a Tanács- köztársaság kikiáltásának év­fordulóján avatják fel, A Belkereskedelmi Minisz­térium kollégiuma a második országos kereskedelmi tanács­kozás határozatainak szelle­mében foglalkozott a vendég­látóipar soronlevö feladatai­val. A kollégiumi ülésen kü­lönösen sok szó esett az ud­varias kiszolgálás módszerei­ről. Megállapították, bár a felszolgálók magatartásában jelentős javulás mutatkozik, mégis célszerűbb a továbbiak­ban a jutalmak adományozá­sát az udvariassági feltételek megtartásához kötni. Határozatot hoztak, hogy a kisvendéglőkben fokozatosan bevezetik az olcsó és egyfogá- sos ételeket, továbbá növelik ezek választékát. A hideg idő beköszöntésével megszervezik a disznótoros vacsorákat és ezenkívül elrendelik, hogy forralt bort, forró teát, a le­hetőségekhez mérten vala­mennyi vendéglátóipari egy­ség árusítson. Az italboltok­ban megszervezik a kocsonya, a főtt és sült kolbász, továb­bá a különösebb előkészítést nem igénylő meleg ételek áru­sítását. A cukrászdákban nö­velik a tejszínes készítmé­nyek, a kakaó és a csokoládé­kávé mennyiségét. Az étter­mek utasítást kaptak, hogy a jövőben többféle változatban készítsék a főtt és sült tésztá­kat. Az ifjúság szórakozását az ötórai táncos teadélutánok megrendezésével kívánják elő­segíteni. A gyermekek részé­re a nőtanács kívánságára, a közétkeztető üzemekben egy­két külön asztalt kell fenn­tartani, hogy a kicsinyek ét­kezés közben ne érezzék fe- szélyeztetve magukat. (MTI) Itt van az ősz. Mélabús évszak. Hullanak a fákról a sárga levelek, s az avar vastagon borítja be az ut­! * cákat, járdákat, tereket, — főleg a mellékutcákat. S a 1 gazdátlan egri mellékutcá­ig kon és tereken sétáló em- ) berek mélabúját még csak I fokozza ez a sok lehullott í és letakarítatlan szemét... ) Mennyit, de mennyit be- 1 széliek és még beszélnek is í majd az illetékesek a város j tisztaságáról... Hogy min- I denki vigyázzon a tiszta- t Ságra, ne dobáljuk el az ut- i cákon a hulladékot... Per- * sze, most a szó mit sem ér, ( hiszen az öreg természet, » ez a rakoncátlan és süket x öregfiú szemetel. | Kedves illetékesek! Félre | az őszi mélabúval•’ Seprőt, í lapátot a kézbe! — és ne | legyenek szemetesek azok i az utcák sem, ahol — lakók í hiányában — eddig csak az I őszt szél söprögette ide-oda l az avart, városunk nem f nagy dicsőségére! 1 (— r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom