Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-08 / 246. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. november szombat Koszorúzás! ünnepség a Szabadság-téri szovjet hősi emlékműnél A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány, és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa pénteken délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rende­zett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Pontban tíz órakor kürtszó jelezte Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökéneik érke­zését, aki Révész Géza vezér- ezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett az emlék­művel szemben felsorakozott díszszázad előtt, majd a szov­jet és a magyar himnusz hang­jai után megkezdődött a ko- szorúzási ünnepség. Elsőnek a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának koszorúját helyezte el Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár \ János első titkár és Marosán György titkár koszo­rúzott. A forradalmi munkás­paraszt kormány nevében dr. Münnich Ferenc, a kor­mány elnöke, és Trautman Rezső építésügyi miniszter ko- szorúzta meg az emlékművet. Ezután a budapesti szovjet nagykövetség koszorúját he­lyezte el J. I. Gromov nagy­követ, V. V. Asztafjev, és M. I. Malahov nagykövetségi ta­nácsos, P. M. Capenko ezre­des, katonai attasé és D. J. Moskin, a kereskedelmi kép­viselő helyettese. A budapesti diplomáciai képviseletek koszorúja után a fegyveres alakulatok, a kü­lönböző társadalmi és tömeg­szervezetek koszorúit helyez­ték el. Végül a budapesti üze­mek, intézmények, szerveze­tek küldöttei tették le a hála és a kegyeleti virágait a 'szov­jet hősök emlékművére. Az ünnepség az internacio- nálé hangjaival ért véget, majd a díszszázad díszmenet­ben vonult el az emlékmű előtt. (MTI) Jövőnk olyan less, amilyenre mi magunk Jőrmáljuk — Ifjúsági nagygyűlés Gyöngyösön — Mintegy négyszáz munkás, parasztfiatal és diák jött ösz- sze a gyöngyösi kultúrházban, hogy részt vegyen a KISZ- ifjúsági választási nagygyűlé­sén. A nagygyűlésen megjelent Görög Tibor elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője, Kovács András elvtárs, a me­gyei KISZ-bizottság osztályve­zetője, Molnár Gusztáv elv­társ, az MSZMP városi bizott­ságának titkára és Papp Lajos városi KISZ-titkár. A nagygyűlést a MŰM in­tézet zenekara nyitotta meg, majd Papp Lajos üdvözölte a vendégeket. Ezután került sor a nagygyűlés szónokának, Gö­rög Tibor elvtársnak beszá­molójára. Beszéde elején Görög elv­társ megemlékezett az ellen- forradalomról, arról, hogy két éve alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány. Ez­után értékelte a kormány két­éves munkáját, rámutatott ar­ra, milyen hatalmas erőfeszí­tés nők eredményeképpen tud­tuk helyreállítani a politikai és gazdasági rendet hazánk­ban, s hogyan sikerült két év alatt szinte teljes mértékben eltüntetni azt a huszonkét és félmilliárdos kárt, amit az el­lenforradalom okozott a nem­zetgazdaságnak. A továbbiakban Görög elv­társ a választásokról beszélt, összehasonlította a választá­sok jelentőségét a nyugati tő­kés országokban és hazánk­ban. Elmondotta, hogy nálunk a lakosság 66 százaléka ren­delkezik választójoggal, míg a legtöbb tőkés országban maxi­mum 20—25 százaléka. A továbbiakban Görög elv­társ visszapillantott a felsza­badulás óta eltelt tizennégy esztendőre. Rámutatott azokra a hatalmas eredményekre, melyeket alig másfél évtized alatt ért el népünk a párt irányításával. A kommunista párt vezetésével 642 ezer nincstelen parasztcsalád jutott födhöz, az államosítás során, a munkásosztály tulajdona lett a gyár. Elértük azt, hogy míg a felszabadulás előtt a főiskolai és egyetemi hallga­tóknak csak 3,5 százaléka volt munkás és paraszt szár­mazású, ma a diákok túlnyo­mó része, — 56 százaléka ke­rül ki ezeknek az' osztályok­nak fiaiból — mondotta. Ismertette a kormány poli­tikáját. Elmondotta, hogy he­lyes belpolitikánk mellett bé­kés külpolitikát folytatunk, a proletámemzetköziség és a békés egymás mellett élés alapján. Erős szövetségben ál­lunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, s velük együttesen alkotjuk a hatalmas erejű béketábort. A béketábor és a Szovjetunió ereje napról-napra nő, mert országaink mind gazdaságilag, mind politikailag egységesek, míg a nyugati államok között egyre élesebb gazdasági és politikai ellentétek merülnek fel. Most már bátran állíthat­juk, hogy nemcsak politikai­lag, de gazdaságilag is túl­szárnyaltuk a nyugati tábor erejét. ..Ennek eredményekép­pen a Szovjetunió és a béke­tábor megnyerte a rákénysze- rített fegyverkezési versenyt, vagy ahogy a nyugati szemle­írók keserűen megállapították: a szocialista tábor megnyerte a békét. Mindez a kormány politiká­jának egyenes következménye, tehát erre a józan és mind­nyájunk számára hasznos po­litikára adjuk szavazatunkat, ha a Népfront jelöltjeire sza­vazunk” — fejezte be a be­számolóját Görög elvtáre. A Görög elvtárs szavait kö­vető hatalmas taps után Molnár Gusztáv elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára emelkedett szólásra. Molnár elvtárs helyi ada­tokkal, helyi dokumentumok­kal egészítette ki Görög elv­társ beszédét. Rámutatott arra a tényre, hogy a jelenlevők, az ifjúság fogja befejezni azt a nagy munkát, melyet a felnőttek elkezdtek a szocializmus épí­tése terén, s az ifjúság fogja élvezni annak gyümölcseit is. „Természetes tehát, hogy el­sősorban tőlünk függ a jövő, hiszen a szocializmus olyan lesz, amilyennek magunk for­máljuk” — mondotta. Molnár elvtárs visszaemlé­kezett a felszabadulás előtti időkre, s helyi, mindenki előtt kézenfekvő példákkal illuszt­rálta a két rendszer közötti különbséget. Visszaemlékezett a két év előtti időkre, s hű­en ecsetelte hová jutott volna az ország, a nép, ha hallgat a hamis szólamokra, s nem ismeri el a kommunisták ve­zető szerepét. Megemlített néhány példát arra vonatkozóan, hogy meny­nyit emelkedett az életszínvo­nal, mennyit terjedt a kultú­ra már az ellenforradalom óta is a városban és a környék­beli falvakban. Végül kérte a fiatalok se­gítségét a párt számára a vá­lasztások alkalmából, s a párt részéről ő maga is minden támogatást megígért a fiatai választóknak. Késő este ért véget a lel­kes hangulatú nagygyűlés. RŐZSA GYULA Dr. Uslor Endre magyar főkonzul nyilatkozata NEW YORK (MTI). Dr. Ustor Endre főkonzul, a külügyminisztérium nemzet­közi jogi és konzuli osztályá­nak vezetője, az ENSZ-köz- gyűlés 6. bizottságában rész­vevő magyar delegáció képvi­selője nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda kiküldött tu­dósítójának. Dr. Ustor Endre nyilatkozatában többek kö­zött elmondotta, hogy a nem­zetközi jogi bizottság aján­lotta, az államok kössenek egyetemes többoldalú szerző­dést a diplomáciai mentessé­gekről. Az ilyen szerződés­nek természetesen a nemzet­közi jog legfontosabb elvein kell alapulnia. Ezek: az ál­lamok szuverenitása, a szu­verén államok függetlensége és egyenlősége, és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás. Ezeknek az elveknek alap­idő járásjelentés Várható időjárás szombaton es­tig: Erősen felhős, párás, ködös idő. Töbh helyen, elsősorban az ország délnyugati felében eső. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2—5, észak­keleten 0—3, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 8—11 fok között. Távolabbi kilátások: Felhős, esős «ő. (MTI! ján kell megkötni az olyan ál­talános nemzetközi szerző­dést, amely a tervezetnek megfelelően, egyebek között feladatává teszi a diplomaták­nak, hogy előmozdítsák a kül­dő és fogadó állam békés kapcsolatait, gazdasági, kultu­rális, konzuláris és tudomá­nyos együttműködését. A szer­ződéstervezet megtiltja, hogy a diplomaták bármilyen formá­ban beavatkozzanak a fogadó állam belügyeibe. A tervezet kötelezi a diplomatákat, hogy tartsák tiszteletben a fogadó állam jogszabályait — mon­dotta többek között dr. Ustor Béla. (MTI) Növekszik a műtrágya felhasználása Megyénkben évről évre nö­vekszik a műtrágya felhaszná­lása. Általában 8—10 száza­lékkal, de egyes műtrágyaféle­ségeknél még ennél is több az évi felhasználás növekedése. A legutóbbi adatok szerint nitrogénból 1612 mázsát, a szu­perfoszfátokból 7752 mázsát, foszfitból 956 mázsát és káli­sóból 2142 mázsát használtak fel a termelőszövetkezetek. Ez­zel szemben az egyéniek ezek­ből a műtrágyákból összesen 4268 mázsát használtak fel. — ■■»■■WTjrUMi« Értelmiségi gyűlés Gyöngyösön Jól sikerült értelmiségi gyű­lést rendezett Gyöngyösön a Hazafias Népfront a Tiszti­klub nagytermében. A gyűlé­sen részt vettek pedagógusok, orvosok és jogászok. Az elő­adást Dr. Ábrányi István, a kékestetői gyógyintézet igaz­gató-főorvosa. megyénk or" szággyűlési képviselőjelöltje tartotta. Részletesen foglalko­zott pártunk értelmiségi poli­tikájával, az értelmiség múlt­jával és jelenével. Az értékes előadást vita követte, Felszólalt a gyűlésen Szurdi István elvtárs, az MSZMP osztályvezetője, Heves megye országgyűlési képviselőjelöltje és Molnár Gusztáv elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. A LOTTO e heti nyerőszámai Budapesten tartották a Lottó 45. játékhetének sorsolását. A nyerőszámok a következők: 30, 32, 43. 53, 53 Nincs a világon olyan erő, amely megállíthatná az emberiség előrehaladását a kommunizmushoz vezető úton Mikojan beszéde a moszkvai ünnepi nagygyűlésen MOSZKVA (TASZSZ): A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója al­kalmából a sportpalotában rendezett nagygyűlésen Anasz­táz Mikojan, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se mondott ünnepi beszédet. Egyebek között a következő­ket mondotta: — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom az egész em­beriség számára kijelölte az utat a békéért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért ví­vott harcban. A szovjet állam gazdasági hatalmának példát­lanul gigantikus fejlődése, a tudomány, a technika, a kul­túra és a művészet most már világszerte elismert fellendü­lése, a szovjet emberek anyagi jólétének szakadatlan emelke­dése, mind-mind az októberi forradalom gyümölcse. — A szovjet népnek a tör­ténelemben eddig példátlan sikereit most már azok is elis­merik, akiket egyáltalán nem nevezhetünk barátainknak. Valóságos világcsodának te­kinthető a szocialista országok nagy testvériségének kialaku­lása, a szocialista tábor hatal­mas sikereinek sorozata. A szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével sikere­sen küzd a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtéséért. Az ipari termelési tervet 1958. első tíz hónapjában több mint 103 százalékra teljesítet­tük. A Szovjetunió ma 36-szo- rosan haladja meg a forrada­lom előtti Oroszországot az ipari termelés tekintetében, ezzel szemben Anglia tavaly csupán 1,8-szeresen, az Egye­sült Államok pedig 4,1-szere- sen múlta felül 1913. évi ter­melési színvonalát. Mikojan ezután összehason­lította a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlő­désének ütemét, s megállapí­totta: a Szovjetunióban az ipa­ri termelés évi átlagos növe­kedése az 1954—1958. évi öt­éves terv idején 11,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont 1954—1956-ban a ter­melés évenkint átlag 7 száza­lékkal növekedett, majd ezen a színvonalon rekedt. 1957. szeptemberétől kezdve pedig erősen csökkent; ma csupán 2 százalékkal haladja meg az 1953. évi színvonalat, s a be­következett válság miatt több mint ötmillió munkás veszí­tette el keresetét. A legutóbbi időkben érezhe­tően romlott Anglia és a nyu­gat-európai országok többsé­gének gazdasági helyzete is. Mikojan részletesen foglal­kozott a szovjet mezőgazdaság eredményeivel. Elmondotta: az idén a Szovjetunióban gaz­dag volt az aratás. Az idén a Szovjetunió tejtermelése el­éri az Egyesült Államok szín­vonalát. Az élet igazolta - hangsú­lyozta Mikojan —, hogy helye­sek voltak a párt bátor hatá­rozatai, amelyekkel átszervez­te a gép- és traktorállomáso­kat, új begyűjtési rendet és új felvásárlási árakat állapí­tott meg. Ezután így folytatta: — Ez az esztendő további emelkedést hozott a nép anya­gi életszínvonalában. A nem­zeti jövedelem nyolc százalék­kal növekszik. Csupán ez az egy esztendei növekedés any- nyi, amennyi az ország 1930. évi egész nemzeti jövedelme volt. A nemzeti jövedelem növe­kedése lehetővé tette, hogy növeljük a városi és a falusi dolgozók reáljövedelmét. A munkások és az alkalmazottak száma egy esztendő alatt 1,5 millióval, a munkabéralap hat százalékkal növekedett. Nyug­díjakra a szovjet állam 1958- ban kétszer annyit fizetett ki, mint 1955-ben. A városi la­kosság számára az idén több mint 62 millió négyzetméter­nyi lakásterület épül. Az idén kivívott sikereink lényében még világosabbá vá­lik, mennyire helytelenül és károsan cselekedett a népelle­nes Malenkov—Kaganovics— Molotov—Sepilov-csoport, amely tavaly támadta a párt általános irányvonalát. A párt szétzúzta őket, mivel nagyobb jelentőségre tesz szert a bírá­lat és az önbírálat, a hibák és hiányosságok felderítésének e fontos eszköze, a kommunista öntudat kialakításának eme tényezője. A párt ezután is megvitatja a néppel a gazdasági, az álla­mi és a kulturális építés élet­bevágóan fontos kérdéseit, mert ezt a további sikerek fontos feltételének tekinti. A párt a legközelebbi jövő­ben megvitatásra a nép elé terjeszti a népgazdaság fej­lesztési hétéves terv ellenőrző számait. „A fejlődés újabb szakaszába lépünk: a termelő erők még rohamosabb fejlődé­sének, a kommunizmus útján való gyors haladásnak szaka­szába” — mondotta az elő­adó. Mikojan ezután a nemzet­közi helyzettel foglalkozott. Rámutatott: az imperializmus és a reakció erői meg akarják bontani a békét, új háborús tűzfészket szeretnének terem­teni, korunk nemzetközi kap­csolatai a reakciós köröknek e törekvéseivel szemben, a béke, a demokrácia és a szocializ­mus erőinek megszilárdulása irányába fejlődnek. Mikojan nyomatékosan hangsúlyozta: a kommunista és munkáspártok képviselői­nek 1957-ben tartott értekez­lete rendkívüli fontosságú a kommunizmus erőinek a marxizmus—leninizmus zász­laja alatt a békéért vívott harcra való tömörítése szem­pontjából. 1958. folyamán még inkább megszilárdult a szoci­alista országok nagy együtt­működése. Az utolsó három évben ■— folytatta Mikojan — az im­perializmus több háborús tűz­fészket hozott létre, de a háborút megakadályozták a szocialista országok, az ösz- szes békeszerető államok és népek erői. Anasztáz Mikojan megálla­pította, hogy Dulles hírhedt erőpolitikája és a háború peremén táncolás politikája kudarcot vallott. Ez a politika gyűlöletessé vált nemcsak más országok népeinek, szemében, nemcsak kiélezi a nézetelté­réseket az Egyesült Államok és szövetségesei között, hanem tiltakozást vált ki az amerikai nép körében is. Az amerikai választások eredményeit — mondotta Mikojan — úgy kell tekinteni, mint a bizalmatlan­ság kifejezését a Dulles—Eisen- hower-politikával szemben, bár a vereséget szenvedett republikánusok és a választá­sokon győztes demokraták csupán két frakcióját alkotják az amerikai burzsoáziának. A Szovjetunió — mutatott rá Mikojan — szolidáris mind­azokkal a népekkel, amelyek az önálló fejlődéshez való jo­gukat védik, és kész segítséget nyújtani a gyarmati elnyomás láncait széttörő népeknek po­litikai és gazdasági független­ségük megerősítésében. A gaz­daságilag elmaradott országok­nak adott nyugati „segély” csupán néhány morzsája a profitnak, „könyöradomány”, amelyet az imperialista mono­póliumok az éppen ö általuk kirabolt népeknek vetnek oda. Ez év augusztusában például az Egyesült Államok 100 mil­lió dollárt ígért az arab orszá­goknak, ha elfogadják a Kö­zel-kelet „megbékítésére” ki­dolgozott amerikai tervet. Ugyanakkor viszont egyedül az amerikai kőolaj társaságok közekkeleti nyeresége megha­ladja az egymilliárd dollárt. Az előadó elmondotta, hogy különböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttélésé­nek lenini elve alapján a szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a világ belesodródását egy pusztító háborúba. A Szovjet­unió a különböző leszerelési javaslatok egész koplexumát terjesztette elő. Mindenek­előtt azt szeretnénk — jegyez­te meg Mikojan —, hogy meg­egyezés jöjjön létre az atom­fegyverkísérleteik azonnali be­szüntetéséről, majd az atom­fegyvereik teljes eltiltásáról is. A szovjet kormánynak a leg­magasabb szintű értekezlet összehívására tett javaslatát érintve Mikojan megállapítot­ta, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor­mánykörei nem helyezkedhet­tek szembe nyíltan az érte­kezlet összehívásával. Ezért szokásos halogató taktikájukat alkalmazták és mindenekelőtt olyan nyilvánvalóan provoka­tív kérdések napirendre tű­zését követelték, mint ami­lyen a kelet-európai országok belső helyzetének kérdése: Mikojan ezután a Szovjet­uniónak és a szocialista or­szágoknak a nem szocialista országokkal fenntartott kap­csolatáról beszélt. A szociaista országok kül­kereskedelmi forgalma példá­ul 1957-ben már közel volt a 100 milliárd rubelhez és meghaladta az egész nemzet­közi árucsereforgalom 10 szá­zalékát, míg 1950-ben csupán 39 milliárd rubel volt, vagyis a világkereskedelem nyolc százaléka. — A Szovjetunió — mondot­ta Anasztáz Mikojan — kul­turális és tudományos csere- egyezményt kötött külföldi országokkal. Ezek többségét jól végrehajtják, kölcsönös ha­szonnal. De vannak másfajta példák is. Mikojan emlékez­tetett Macmillan angol mi­niszterelnöknek két héttel ez­előtt a londoni egyetemen el­mondott beszédére, amelyben hangoztatta, hogy a kulturális kapcsolatokat a Szovjetunió elleni aknamunkára kell fel­használni. Macmillan szemlá­tomást a régen megbukott szovjet-ellenes Don Quijote-ok babéraira vágyik. Mikojan utalt a Brüsszeli Világkiállítás kimagasló jelen­tőségére. A szovjet csarnokot — mondotta — több mint 30 millió ember látogatta meg. A Szovjetunió több mint 520 díjat és érmet kapott. Nincs a világon olyan erő — hangsú­lyozta beszéde végén Mikojan — amely megállíthatná az em­beriség előrehaladását a kom­munizmushoz vezető úton. Ügyünk legyőzhetetlen. A nemzetközi küzdőtéren egy­szer s mindenkorra és vissza­fordíthatatlanul a szocializ­mus javára változtak meg az erőviszonyok. (MTI) Elhalasztották az amerikai holdrakéta kilövését Cape Canaveral (AP) lasztották, feltehetően a nagy Az amerikai légihaderő pén- esőzés miatt. Újabb hír sze- teken hajnalban egy holdra- rint szombaton, esetleg vasár- kétát akart kilőni. A holdra- nap a kora reggeli ói-áxban kéta kilövését azonban elha- lövik ki a holdrakétát. »MTI) 41bán — magyar gazdasági tárgyalások kezdődtek Budapesten November 7-én Budapesten működésnek és az árucsei gazdasági tárgyalások kezdőd- h«,,»i - j - ■ . , . tek a Magyar Népköztársaság bov‘tes«nek kérdéséi. A tai és az Albán Népköztársaság Syalasokat albán részről Kit kormányküldöttsége között. A N9iela kereskedelmi minis: tárgyalásokon megvitatásra t«r. magyar részről Kiss Ai kerülnek a két ország 1961- pád, az Országos Tervhivat; 1965. közötti gazdasági együtt- elnöke vezeti. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom