Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-05 / 243. szám

NÉPÚJSÁG

1958. november 5., szerka

Békés versenyben győzzön a jobbik

Társadalmi ellenőrük a hatvani Űszi Vásáron

Lapunk vasárnapi számában vezércikket írtunk arról, hogy a társadalmi ellenörök miként szolgálják a vásárlók érdekeit. Hegymegi István és Varga Imre hatvani társadalmi ellenőrök levelükben többek között a következőket írják, a nemrégen megrendezett hatvani Őszi Vásárról:

„Mindkét napon ellenőrzést tartottunk, s a következő’rendellenességet fedeztük fel:

A kerékpár megőrzők nem az előírt módon kezelték a pénzt. A számozott szelvényt újból kiadták és ezzel tisztességtelen haszonhoz jutottak, mert a két nap alatt körülbelül 4000 kerékpárt őriztek meg,

s majdnem minden második kerékpár-megőrző cédulát újból kiadták. Nem tudjuk elképzelni, miért kellett Egerből hozni kerékpár megőrzőket, hiszen Hatvanból is akadt volna erre a posztra becsületes ember elég. A borkóstoló pavilonban kitűnő zamatú borok voltak, s ez dicsérendő, de az már nem, hogy a kiszolgáló „tévedésből” többet fogott ki, mint a bor ára. A lacikonyháknál a sült pecsenyékhez több helyen nem volt kenyér, s amikor ezt kértük, azt felelték: nincs, s hozzunk magunkkal.

Az áruellátással kapcsolatban is akadt panasz, nem lehetett kapni zománcozott füstcsövet, vizeskannát, nagyobi űrméretű háztartási edényeket bútort, asztalos készítményeket, kisebb kötöttárukat, a közeledő sertésvágásokhoz ki- sebb-nagyobb méretű teknő- ket.”

Ezeket a rendellenességeket találták a hatvani társadalmi ellenőrök az őszi vásáron, s levelük végén még megemlítették: segítsenek az illetékesek azon, hogy Hatvan több tőkehúst és töltelékárut kapjon, mert a jelenlegi mennyiség nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket.

A szovjet állam foglalja majd el az első helyet az egy főre eső termelésben

Hruscsov beszéde Leningrádban

LENINGRAD (TASZSZ): A

Lengyel Népköztársaság küldöttségének Leningrádba érkezése alkalmából a leningrádi Baltijszk-gyár dolgozói november 3-án gyűlést tartottak. A gyűlésen Hruscsov mondott beszédet.

— A két szomszédos országot, hazánkat és Lengyelországot — mondotta — a történelem során az életbe vágó érdekek egész láncolata kapcsolta össze. A szovjet és lengyel nép alapvető érdekei annyira kö- zelállnak és annyira elválaszt" hatatlanok egymástól, hogy számunkra nem elegendő, ha egyszerűen csak békében élünk. Ahhoz, hogy sikeresen építhessük az új életet, meg- védhessük országainkban, s az egész szocialista táborban a szocializmus vívmányait, országaink népeinek szilárd barátságban kell élniök egymással. A szocialista országok népeinek testvéri barátsága óriási erő, amely képes arra, hogy megakadályozza a háborút Európában és az egész világon

— jelentette ki Hruscsov.

— A szovjet és a lengyel népnek közösek az ellenségei

— mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Bármely háborús támadás Lengyelország ellen, közvetlenül a Szovjetunió hacsolatban elhatárolja magát a jugoszláv programtól, amely a moszkvai nyilatkozatot próbálja ellensúlyozni, s amelynek legfőbb pontjai helytelenek és antimarxisták.

— Vitáink során mi is hasonló revizionista áramlatokkal találkoztunk, amelyek a ,,bírálat szabadságának” és az „önállóságnak” jelszavával próbálták leplezni magukat.

Akesel Larssen „emlékirata” határozottan támogatta a törekvéseket, s a pártviták során ő maga is felszólalt mellettük. Az esemény fejlődése tanúsítja, hogy a reviziomz- mus a pár szempontjából ma a legfőbb ideológiai veszély. A revizionizmus elleni harcot össze kell kötni a dogmatiz- mus elleni küzdelemmel, mert ez is terjed a párton belül.

es,

re van szükség

biológus —

számos tudományos és technikai kérdést kell megoldani.

A professzor rámutat, fontos feladat megoldani azt a kérdést, hogy a rakéták vagy a szputnyikok egy része visz- szatérjen a Földre. Csak ilyen módon lehetséges ugyanis megállapítani azt, hogy a kozmikus sugárzás hosszantartó elviselése nincs-e káros hatással a kísérleti állatok szervezetére.

Perin akadémikus végül hangsúlyozza: a kutatások jelenleg olyan szakaszba jutottak, hogy külön tudományos intézet felállítása szükséges az úgynevezett kozmikus biológia és orvostudomány problémáinak megoldására. (MTI)

amellett, is fegyverekkel

t

szüntessék be. Az angol külügyminisztérium képviselője erre a kérdésre válaszolva, vi* lágosan értésül adja, hogy az angol kormány álláspontjában nem következett be semmiféle változás.

Hivatkozott az angol kormány ezzel kapcsolatos további kijelentéseire, amelyek — mint ismeretes — a kísérletek csak egy esztendei felfüggesztésére vonatkoznak. Az angol kormány ezt is olyan feltételekhez köti, amelyek végeredményben lehetővé teszik számára, hogy a kísérleteket újra kezdje akkor, amikor neki tetszik.

fi csangkalsekis'ák mérges gázzá! töltött lövedékeket használnak

PEKING (UJ KÍNA).

A kínai népi felszabadító hadsereg és az ellenség között a Fucsieni arcvonalon hétfőn, helyi idő szerint 15 órakor nyitott tüzérségi harcban a Kimoj szigeten levő csangkaj- sekista tüzérség mérgező harcigázzal töítött lövedékeket használt a kínai népi felszabadító hadsereg katonái ellen. A kínai népi felszabadító hadsereg 14 katonája gázsérüléseket szenvedett.

A kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét felhatalmazták az alábbi komoly figyelmeztetés megtételére:

A kínai népi felszabadító hadsereg kifejezésre juttattja legnagyobb felháborodását az Egyesült Államok és a csang- kajsekista csapatok e bűnös lépése fölött. Amennyiben a csangkajsekista csapatok továbbra is mí-xm' harcaázzal töltött lövedékeket merészelnének használni, katonáink súlyos büntetőakcióval adják Jmeg a választ. (MTI)

EZEN A NYÁRON, mikor ft világ szeme Brüsszel felé fordult, ahol a hatalmas Ato- mium árnyékában millió és millió ember csodálhatta meg mire képes az ember, sokukban érlelődött a gondolat, nem lehetne-e a háborús fenyegetőzés helyett békés gazdasági versenyben eldönteni, melyik rendszer képes többet adni polgárainak, melyik életképesebb.

Ám Brüsszel szelleme elé vasfüggönyt gördítenek az USA határán. Az USA egyelőre nem fogadja el a Szovjetunió által ajánlott békés, gazdasági és kulturális versenyt, különböző kibúvókat keres.

De miért? Hiszen ezernyi nagyképű nyilatkozat látott már napvilágot Amerika „felsőbbrendűségéről, verhetetlen technikai fölényéről, az átlag amerikai magas élet- színvonaláról”. Miért félnek hát a békés versenytől, attól, hogy rendszerük életrevalóságát azzal bizonyítják, hogy több tejet, húst, háztartási gépet adnak munkásaiknak. Miért félnek attól a versenytől, mely azt hivatott eldönteni, hogy az emberek egyre növekvő igényeit melyik rendszer tudja jobban kielégíteni.

Az amerikaiak szeretnek azzal dicsekedni, hogy náluk vannak a legnagyobb felhőkarcolók, hidak, s náluk fut a legtöbb autó, hogy minden „leg“ — amerikai.

ENNEK ALAPJÁN tehát nincs mit félniök a szocialista rendszerrel folytatott békés gazdasági versenytől, hiszen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok még sok tekintetben nem érték el az USA gazdasági színvonalát. Vagy talán az tartja vissza a békés versenytől a nyugati tömb országait, hogy amint a Newsweek című amerikai folyóirat

megjegyezte: „tizenöt év alatl a szovjet tömb termelésénél; volumenje elérheti a nyugati világ termelésének volámenjét.”

A békés verseny, mely az emberiséget megóvhatná s III. világháború rémségétől, megmentené az emberiséget a nukleáris hadviselés következményeitől, a bőség kútfejévé válhatna. Mégis a nyugati tömb vezető körei nyugtalankodnak és szítják a gyűlölet tüzét a békés verseny gondolata ellen. Pedig menynyi jót hozna az emberiségnek, ha békés gazdasági verseny során a hadikiadások grafikonja helyett az életszínvonal emelkedését mutató grafikon szökne felfelé, ha a két tábor országai a gyárakban, bányákban, szántóföldeken és a tudományos egyesületekben bizonyíthatnák be, rendszerük fölényét.

Mennyivel több haszna lenne az emberiségnek, ha a fegyverkezési verseny helvett, arra -törekednének, hogy a világszerte sürgető lakáskérdést megoldják, s azon versenyeznének, melyik ország, vagy társadalmi rendszer tudja hamarabb megoldani a lakáskérdést, melyik tud olcsóbb és több lakást építeni polgárainak.

S KI NE ÖRÜLNE annak, ha e verseny során emberibb életet, jobb megélhetést adhatnának millió és millió, ma még nyomorgó embernek, ha több tejet, húst, búzát és gyümölcsöt szállíthatnának a piacokra. S melyik józanul gondolkodó ember nem örülne, ha a hadgyakorlatok helyett, a haditechnika versenyszerű fejlesztése helyett kulturális seregszemléken, sporttalálkozókon bizonyítanák be a két rendszer fiai, lányai műveltségbeli, tudásbeli fölényüket,

mint a fegyverek gyártásé ban, vagy egy esetleges háborúban.

Ha a hidrogénbombák gyár fása helyett, a korszerűbbnél korszerűbb rakéták hotibih: költségekkel járó versenyszerű előállítása helyett, a tudósok — mindkét rendszer tudósai — a világmindenség titkainak feltárásán és hasznosításán fáradoznának

Mennyivel jobb és hasznosaot lenne.

Ezért óhajtják a dolgozc emberek milliói, hogy a vezető nagyhatalmak térjenek ál minél előbb a békés gazdasági versenyre, tegyék általa szebbé, gondtalanabbá az emberek életét és űzzék el fejük fölül a háború rémét. Mentesítsék őket a pusztulásba és anyagi romlásba vivő fegyverkezési verseny következményeitől, a háborús veszélylő] és az anyagi értékek elpocsé- kolásától.

Mikor a Mojszejev-együttes az Egyesült Államokban szerepelt, az amerikaiak vágyódva mondták: „Miért nincs nekünk ilyen együttesünk.“ A szovjet művészek az amerikai kereskedelem kulturáltságáról beszéltek elismerőleg. Miért nem lehetne abban versenyezni, hogy Amerikában is legyen és egyre több legyen az ilyen népi együttes, s abban hogy a szovjet kereskedők is utolérjék munkájuk kultú- ráltságával amerikai kollégájukat. Miért csak egymás elpusztításával bizonyítha ej ák be fölényüket egy esetleges háborúban — békés gazdasági verseny helyett.

LEGYEN HÄT VERSENY, békés verseny, amely az emberek érdekét szolgálja.

Erre vágyik Brüsszel szellemében annyi ember és óhajtja: békés versenyben győzzön a jobbik.

KOVÁCS ENDRE

KOPPENHÁGA (TASZSZ).

A Lang Og Folk című lap közli a Dán Kommunista Párt XX. kongresszusának politikai határozatát, amely összegezi az ideológiai vita eredményeit.

A határozat megállapítja, hogy a munkásosztály és a nép harca csak akkor vezethet sikerre, ha a harcot a párt lelkesíti és irányítja. A béke megóvása az emberiség életérdekeinek legfontosabb biztosítéka. A munkásosztály és a kommunista pártok nemzetközi testvérisége és szolidaritása Dánia nemzeti függetlenségének legjobb záloga. Ezért a párt visszautasít minden olyan- vádaskodást, amely szerint az i ntcrnacionalizmus megfosztja önállóságától a Dán Kommunista Pártot.

Á* határozat ezután a következőket mondja:

fiz

de még újabb I

— állapítja

MOSZKVA (TASZSZ).

1957. november 3-án lőtték fel a második szovjet mesterséges holdat, amelyben a Laj- ka kutya utazott.

A kísérleti állaton nagy fontosságú biológiai megfigyeléseket végeztek - szovjet tudósok az űrhajózás körülményei között. V. Parin professzor, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának tagja, ismert biológus, a második szputmyik fellövésének évfordulója alkalmával cikket írt az Izvesztyijában. Cikkében többek között megállapítja, hogy a második szputnyik kísérleti állatával végzett megfigyelések eredményét egy év óta dolgozzák fel a szovjet kutató intézetekben.

Anglia te hogy nem szűnt

LONDON (TASZSZ): Az angol külügyminisztérium hétfői sajtóértekezletén megkérdezték a külügyminisztérium képviselőjét, vajon a genfi értekezlet megkezdése óta nem következett-e be valamilyen változás az angol kormány álA Dán Kommunista Fárt XX. kongresszusának politikai határozata

A kommunista pártok egysége a marxista-leninista elméleten alapuló véleményazonosságon nyugszik. A nézeteknek és a feladatoknak azonosságát a kommunista és munkáspártoknak 1957. novemberében aláírt nyilatkozata fejezi ki: e nyilatkozathoz a Dán Kommunista Párt is csatlakozott, s a nyilatkozatot politikájának alapjává tette.

— A párt nyíltan és határozottan harcol, minden olyan irányzat és törekvés ellen, amely gyengítheti és megbonthatja a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és erejét. Az efféle irányzatok a. mai revizionizmus szerves részei, E revizionizmus a legutóbbi években nemzetközi áramlatként jelentkezett, s zavart akart kelteni a nemzetközi munkásmozgalomban. A Dán Kommunista Párt ezzel kapűrhajózás lehetség biológiai kfsórleteki

meg egy ismert szovjet

A második szovjet mesterséges hold segítségével végzett biológiai kísérletek teljes bizonyossággal mutatták meg, hogy magasrendű élő szervezet hermetikus kabinfia zárva, képes elviselni annak a gyorsulásnak a következményeit, amely a rakéta kabinjának Föld körüli pályán történő mozgatásához szükséges — írja a többi között a professzor. A kísérletekből származó második fontos következtetés az, hogy a szervezet megfelelően el tudja viselni a dinamikus súlytalanság hosszantartó állapotát.

Parin akadémikus megállapítja: ahhoz, hogy az ember is útrakeljen a világűrbe, még

vábbra is kitart éti be a nukleár végzett kísérletei

láspontjában a kísérletek beszüntetését illetően, vagyis, hogy az angol kormány, mint a múltban, most is elutasítja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteket azonnal és végérvényesen

táraira vinné a háború tűzvészét. Másfelől minden esetleges Nyugatról induló támadás a Szovjetunió ellen, valószínűség szerint valahol Lengyelország területén át történnék, ami közvetlenül érintené Lengyelország érdekeit is. Ennélfogva gyarapítanunk kell erőinket, növelnünk kell országaink, a Szovjetunió és Lengyelország népeinek barátságát.

— Baráti kapcsolataink jók — állapította meg a továbbiakban Hruscsov —, nincsenek olyan kérdések, amelyek megosztanának bennünket, amelyekről nekünk a lengyel elvtársak álláspontjától eltérő véleményünk lenne. Ügy vélem, a jövőben sem lesznek különösebb súrlódások, zökkenők, vagy akadályok a szovjet és a lengyel nép barátságának fejlődése útján.

A burzsoá országok urai sohasem dönthetik meg a dolgozóknak a szocialista országokban megszilárdult hatalmát, nem szerezhetik többé vissza azt, amit elvesztettek — jelentette ki Hruscsov.

— Most olyan idők következnek — folytatta Hruscsov —, amikor mi ezt mondjuk: — „Félre az útból, mi kerülünk az első helyre, ti pedig mögöttünk sorakoztok fel.” Közgazdászaink már most ki tudják számítani, hogy erre mikor kerül sor. A számításaink pedig igen pontosak. Az első szovjet állam foglalja majd el az első helyet az egy főre eső termelésben. Amikor még magasabbra emeljük gazdaságunkat, kultúránkat, a nép élet- színvonalát, akkor majd az egész világon meggyőződnek arról az egyszerű emberek, hogy a kommunizmus olyan társadalmi rendszer, amely az emberiségnek a boldog életéről alkotott legszebb elképzeléseit valósítja meg.

— A szovjet állam és a többi szocialista ország is, békeszerető állam — jelentette ki Hruscsov. — Akár ma, is készek vagyunk szerződést aláírni és véglegesen megszüntetni az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérleteket, de becsületes alapon, oly módon, hogy nyugati partnereink is lelkiismeretesen kezeljék a kérdés megoldását.

— A nyugati hatalmak és különösen az Egyesült Államok kormánykörei azonban nem hajlandók ezt elfogadni — állapította meg Hruscsov. — Ök nem fogadták el javaslatunkat és olyan hatalmas méretű kísérletsorozatba kezdtek,

hogy ha nem akartunk hátrányos, egyenlőtlen helyzetbe kerülni, nem maradt számunkra más választás, mint az, hogy újra megkezdjük saját kísérleteinket. Ezt meg is tettük azért, hogy növeljük a nukleáris fegyvereink erejét.

— A nyugati hatalmak most azt hangoztatják, hogy szűnjenek meg a nukleáris fegyver- kísérletek egy évre, vagyis annyi időre, amennyire az Egyesült Államoknak és Angliának szüksége van, hogy levonja a következtetéseket most végzett kísérleteinek eredményéből, s hogy ennek alapján egy év múlva újabb nukleáris fegyverkísérlet-sorozatot kezdjen. Mi azt kívánjuk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy egyszer s mindenkorra érjenek véget az atom- és hid- rogénfegyver-kísérletek. Az Egyesült Államok és Anglia kormánykörei azonban ezt nem akarják

— Mi már többször kijelentettük, hogy nem háborús ösz- szetűzés, hanem békés verseny útján kell eldőlnie annak a vitának, melyik rendszer jobb, a szocializmus, vagy a kapitalizmus. A szocialista és a kapitalista országok ugyanazon a bolygón vannak és békésen kell egymás mellett élniök.

A továbbiakban Hruscsov megállapította, hogy azt a magas életszínvonalat, amellyel a gyarmatosító országok kormánykörei annyira dicsekszenek, a tönkretett emberi életek milliói biztosították. Egész népeket szipolvoztak ki a végsőkig. Az imperialisták nemcsak saját országaik népének, hanem a gyarmati népeknek a kifosztásával biztosították és biztosítják ma is gazdagságukat. A népek azonban már sok országban lerázták magukról a gyarmatosítók rabláncát és kivívták nemzeti függetlenségüket. A gyarmatosító rendszer minden eresztéke recseg-ropog.

— A kapitalizmus megfosztja jogaitól, nyomorba dönti az embereket, ezzel szemben a szocializmus szabad, boldog életet jelent a dolgozóknak, sokoldalú és gyors fejlődést a neveknek.

Hruscsov a továbbiakban megemlítette, hogy most összegezik a szovjet népgazdaság 1958. évi fejlődésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban igen jó eredmények mutatkoznak.

Végül Hruscsov a szovjet ipar és a lakásépítkezés sikereivel, a nemzetközi helyzet és a békeharc kérdéseivel foglalkozott. (MTI)