Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-30 / 265. szám
1958. november 30., vasárnap NÉPÜJSAG 3 Többet várnak tőlük • • • A Seiypi Cementgyár üzemi tanácsának egyéves munkája a mérlegen — Nem érdemes rólunk írni, nem nagyon töri itt magát az üzemi tanács — ezzel a véleménnyel fogadott bennünket Kocsik Mihály, a Seiypi Cementgyár üzemi tanácsának elnöke, de hasonló véleménnyel voltak még jó néhányan, az üzem vezetői közül, a tanács működésével kapcsolatban. Ezek szerint tehát a gyár üzemi tanácsa majd egyéves fennállása óta nem tudta betölteni a neki szánt szerepet. A jegyzőkönyvek azonban, melyek az üzemi tanács üléseiről készültek, nem ilyen sötét képet mutatnak. A megalakulás óta mindig rendszeresen megtartották üléseiket, s már az első, az alakuló ülésen — itt vannak a bizonyítékai a jegyzőkönyvben — a gyár dolgozói bizalommal fordultak az üzemi tanácshoz a legégetőbb bér- és egyéb kérdésekkel. Laczik János, Liptai Kálmán és a többiek, a munkaruha elosztással, a terv-túlteljesítéssel kapcsolatos kérdésekre ' kielégítő választ kaptak. Laczik János panaszát kivizsgálták s intézkedtek a visszásságok megszüntetésére. Az alakuló gyűlés is bizonyította, hogy a gyár dolgozói nagy jelentőséget tulajdonítottak az üzemi tanácsnak, s az üzemi tanács élvezte a dolgozók bizalmát. Az ü. b-elnök és a jegyzőkönyv szerint márciusban hathatós segítséget adott a gyár üzemi tanácsa azzal, hogy kidolgozta a nyereségrészesedés elosztásának igazságos rendszerét Ez volt tehát az üzemi tanács első sikeres ténykedése. A nyereségrészesedés elosztásánál igazságos, de szigorú határozatot hoztak, de azt senki sem vetheti a szemükre, hogy ők maguk nem ennek alapján éltek és dolgoztak, hiszen azóta egyetlen üzemi tanácstagnak sem volt igazolatlan mulasztása. Ezért érzik jogosnak ma is azt a döntésüket, melynek nyomán az igazolatlan mulasztókat kizárták a nyereségrészesedésből. Ahogy mondják a Seiypi Cementgyárban, ez az év nagyon „zűrös volt”, új gyártmányok előállítására tértek át, többek között a fehér cement gyártására, melynél újból jelentős segítséget tudott adni a még fiatal üzemi tanács. S mikor az üzem igazgatója kéréssel fordult az üzemi tanácshoz, segítsenek a túl magas energia-fogyasztás csökkentésében. Tajti Ferenc. Liptai Kálmán, Geiringer János és az üzemi tanács jónéhány tagja igen hasznos javaslatokat tett arra, miként lehetne csökkenteni az energia-fogyasztást. Az ő javaslatuk is hozzájárul ahhoz, hogy azóta jóformán megszűntek a túlzott energia-fogyasztás miatt kiszabott büntetések, s ezzel is jelentős összeg maradt az idei nyereségrészesedésre. A másik fontos probléma megoldásában, az ékszíj-szakadások megszüntetésében is minden tőlük telhetőt megtettek az üzemi tanács tagjai, s nem egészen rajtuk múlott, hogy piég ma sem találtak teljes megoldást erre a problémára. Aztán jött a nyár másik nagy buktatója, egy időre le kellett állítani az üzemet. Az üzemi tanács május végi ülésén élénk vita kerekedett arról, miként oldják meg a szabadságolást, hogy a dolgozók se károsodjanak nagyon, s a bér-keretet se lépjék túl. Most, jó néhány hónap távlatából nyugodt lelkiismerettel elmondhatják, ebben az ügyben is sikerült megoldást találni. Még a nyáron igen sokat vitatott kérdésben is döntöttek a cementgyár üzemi tanácsának tagjai, ez pedig a munkaruha kihordási idejének meghatározása volt. A dolgozókkal közösen megbeszélve, hosszas vita után igazságosan, reálisan szabfák meg kinek jár munkaruha, és mennyi legyen a kihordási ideje. Az üzem vezetősége elismeréssel beszél arról, hogy az idei nyereségrészesedés elosztásának feltételeit reálisan és igazságosan sikerült megszabni az üzemi tanácsnak. A határozat szerint négynapi igazolatlan mulasztásnál már nem jár nyereségrészesedés, de ugyanez vonatkozik azokra, akik kárt tesznek a társadalmi tulajdonban, hanyagságukkal kárt okoznak, vagy bíróság foglalkozik ügyükkel. Tekintettel voltak arra is, hogy megakadályozzák a munkásvándorlást és igazságosan honorálják azokat a dolgozókat, akik hosszabb ideje dolgoznak a gyárban. Nem egészen egyezik, mert nem egyezhet tehát véleményünk azokkal, a pesszimista megállapításokkal, melyeket a Seiypi Cementgyárban hallottunk az üzemi tanács munkájáról. Igaz, nagyon csendben, szerényen végzik munkájukat, s munkájuk nem nagyon terjed túl üléseiken, mégis, amint az előbb felsorolt példák bizonyítják, az év folyamán Liptai Kálmán égető, Virág Tibor lakatos és Brazda Zoltán és a többi aktívan dolgozó üzemi tanácstag tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a legfontosabb termelési kérdésekben megnyugtató megoldást találjanak, s ha nem is túl sok, de van közük az idén elért nyereséghez, is. Annyiban igaza van az üzem vezetőinek, hogy többet is tehetne az üzemi tanács a termelési kérdések megoldásában, s ezután is többet várnak tőlük s azt kérik, hogy ne ilyen csendben végezzék munkájukat, s ne csak üléseiken elmondott javaslatokkal, ötletekkel segítsék a gyár vezetőinek munkáját, de azzal is, hogy a két ülésszak között tevékenyebben kapcsolódjanak be a termelést elősegítő munkákba. S most, mikor újabb feladat megoldása előtt állnak — a téli nagyjavítás legjobb megol- dáiían dolgoznak — az üzemi tanács tagjai, mikor a jövő év első negyedének zavartalan termelését segítik elő, igen szívesen veszik, hogy az üzem vezetősége gondol továbbképzésükre, s -rövidesen megindul majd a nevelésüket elősegítő tanfolyam a gyáron belül is. örülnek neki, mert tudják, hogy nagyobb szakismerettel, a gyár termelési ügyeinek ismeretével több segítséget adhatnak az üzem vezetőinek, hasznosabb munkát végezhetnek az egész ország javára. Kovács Endre Barom fitenyésztő szövetkezet az Erőmű húsellátásának javítására A Mátravidéki Erőműnél a helyi Nőtanács és a Hazafias Népfront-bizottság programjában egy baromfitenyésztő szakcsoport megalakítása is szerepel, hogy ezzel is javítsák az Erőmű lakótelepének húsellátását. Az üzem vezetősége is hozzájárult e program megvalósításához, s a napokban meg is tartották az alakuló gyűlést, amelyen 20 tag írta alá a belépési nyilatkozatot. A kis szövetkezetnek kettős haszna lesz. Az Erőmű asszonyai elfoglaltságot, munkalehetőséget találnak benne, s munkájuk arányában szép jövedelmet biztosít számukra a szövetkezet, a másik haszna pedig az, hogy a lakótelep részére biztosítják a szükséges húst, s ezzel kiszorítják az üzérkedő kofákat. A szövetkezet szakirányítása is biztosított, mert az egyik üzemi dolgozó felesége agronómusi képesítéssel rendelkezik. A közösségi gondolat ezen szép példáját a helyi pártszervezet és a vállalat vezetősége szívesen támogatja, biztosítja a szakcsoport részére a szükséges területet. A szövetkezeti tagok határozatba foglalták azt is, hogy a naposcsibéket saját erőből és a földművesszövetkezet által nyújtott hitelből vásárolják meg és a? értékesítés 6orán közös alapjuk létesítésére 10 százalékot fognak fordítani. A szövetkezet tagjai remélik, hogy rövid időn belül mintaszövetkezetté tudják fejleszteni ezt a kis közösséget. Lévay András — A MIKÓFALVI tűzoltó egyesület tagjainak új ruházatot vásárolt a községi tanács. A szükséges összeget a községfejlesztési alapból biztosították. Mint jelentettük, Egerben, a Markhót utcai régi fahidat lebontották és helyébe egy modern, vasbetonvázas, új hidat építenek. A híd építésére a városi tanács 380 ezer forintot fordít. Az új hidat még ez évben átadják a forgalomnak^ azonban teljes befejezést csak a jövő év első negyedében nyer. Képünkön: az egri Közúti üzem dolgozói a vasbeton alapzatot készítik. ifépítlli Abasár villamoshálózatát Készül az úi híd Abasáron a szőlőtermelők a jó termésből eredő anyagi emelkedése lehetővé tette, hogy a pincegazdaságokban több munkafolyamatot gépesítsenek. A régi villamoshálózat ezt a nagyarányú terhelést nem bírja el, ezért szükségessé vált annak korszerűsítése és részbeni kicserélése. Az ÉMÁSZ Egri Üzemegysége dolgozza, ki Abasár villamoshálózatának korszerűsítését. A korszerűsítés egy új transzformátorház építését, 700 méter hálózatbővítést es a meglevő hálózatnak a maga-> sabb feszültség követelményei-j nek megfelelő átépítését je* lenti. A hálózat korszerűsítési és építési munkáit a jövő év II, negyedében fogják elvégezni, Jubilál as Egri Állami Aruhás Tíz éve már, hogy az Egri Állami Áruház az egykori „Hangya" helyén megkezdte vevőinek kiszolgálását, s azóta szép, modern áruházzá bővült, ahol az illatszertől a motorkerékpárig, a gombtól a télikabá'tijjj mindent még lehet kapni, s udvarias eladóit gyakorta dicsérik a vásárlók^ E tízéves j eredményes munka ünneplésére gyűlnek össze a jövő héten az áruház dolgozói, hogy meghitt ünnepség keretében emlékezzenek az áruház életének első évtizedére Finom falatok kiállítása A Heves megyei tanács kereskedelmi osztálya a KPV- DSZ megyei bizottságával közösen megyei cukrász és hidegétel kiállítást és versenyt rendez. A december 3-án és 4-én a Park Szálló fehértermében megtartott vetélkedésen részt vesznek: az Egri Vendéglátóipari Vállalat, a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat, a Heves megyei földművesszövetkezetek, a Mátra vidéki Vendéglátóipari Vállalat és a Park Szálló legjobb cukrászai és szakácsai. A kiállítást december 3-án, 13 órakor nyitják meg. A polgári demokratikus forradalom győ- zelméig a demokratikus polgári pártok és a szociáldemokrata párt közt teljes volt az egység a forradalom célját illetően. Végeredményben maguk a forradalomban részt vevő csoportok sem látták tisztán, hogy mit akarnak, s csupán a régi rendszer megdöntésében voltak egységesek, a foradalom győzelme után kialakult új helyzetben viszont még az egyes pártokon belül is éles ellentétek mutatkoztak. Bonyolította a helyzetet az a körülmény is, hogy a forradalom győzelme után mindenki demokratának igyekezett mutatkozni, mindenki felesküdött a Nemzeti Tanácsra, mindenki felajánlotta szolgálatait és valóban nagyon kompromitált személynek kellett lenni ahhoz, hogy valaki a régi rendszer emberei közül ne nyerjen alkalmazást a forradalom győzelme után. A forradalomnak ezek a parazitái természetesen csak addig öltötték magukra a jakobinus sipkát míg nem látták világosan a forradalom jellegét, amig fel nem fedezték, hogy a forradalom veztőségen belül is éles ellentétek vannak a forradalom célját illetően. Ezután megkezdődött a tervszerű aknamunka, szabotálták a forradalmi törvények megvalósítását, s a belügyminiszter gróf hallgatólagos támogatásával mindenfelé ellenforradalmi mozgalmak ütötték fel a fejüket. Még két hónap sem telt el a forradalom győzelme óta, s máris megindult a bomlás a forradalmi pártok között. [I a figyelmesen végig kísérjük a magyar forradalom menetét 1918 októberétől 1919 márciusá'g akkor a forradalom menetében állandó balrátolódást állapíthatunk meg. Azt látjuk, hogy a polgári pártok jobbszar- nya miután sikertelenül megkísérelte, hogy a hatalmat kezébe ragadja, egyre jobban háttérbe szorult, s helyüket a radikálisabb elemek foglalták el, olyanok, akik a burzsoá állam keretei között egyre jobban tágítani igyekeztek az adott kereteket. A proletár állam megvalósítására természetesen a burzsoá pártok — még azoknak legradikálisabb tagjai is — egyáltalán nem gondoltait, a szociáldemokrata párt baloldala is csak 1919 elejétől tért erre az útra. Ez a balratolódási, fejlődési folyamat a szociáldemokrata pártban és a polgári pártokban egyaránt megfigyelhető. Ennek a fejtésnek, amely az egész forradalom menetéNAGY JÓZSEF: Bomlás a forradalom táborában re jellemző, a kommunista párt volt a motorja. A kommunista párt programja, propagandája és egész politikája a forradalom továbbfejlődésének az irányában hatott, s a polgári pártok, ha nem akarták magukat teljesen leleplezni a néptömegek előtt, számos esetben kénytelenek voltak bizonyos mértékig figyelembe venni a nép érdekeit A forradalom fejlődése szempontjából vessünk néhány pillantást a különböző pártok helyzetére. A függetlenségi párt volt névlegesen a forradalom vezető ereje. A függetlenségi párt azonban a forradalom előtt nem rendelkezett komoly pártszervezetekkel, lényegében csak a párt vezetősége volt meg, jelentősebb tömegbázis nélkül. A forradalom győzelme után kellett volna a párt szervezeteit kiépíteni, a forradalom győzelme után azonban a belépési invázió nem a függetlenségi párt, hanem a szociáldemokrata párt. felé irányult. De maga a függetlenségi párt elnöke sem igyekezett a párt szervezésével, sőt gátolta azt. Károlyi, aki a függetlenségi part elnöke volt, a visszaemlékezések szerint maga akadályozta meg a párt szervezeteinek a kiépülését, mert attól tartott, hogy abba zömével birtokosok, tőkések és a volt uralkodó csoport más tagjai tömörülnek, s ezáltal a függetlenségi párt alapjában reakciós párttá válik, amit pedig Károlyi Mihály kétségtelenül nem akart. így tehát inkább tudatosan akadályozta a párt szervezését. Ili ogy Károlyi tartózkodása mennyire *-*• megalapozott volt, az csakhamar kiderült. Gróf Batthyányi Tivadar belügyminiszter, és Bartha Albert hadügyminiszter körül kialakult egy jobboldali csoport, amely a forradalom eredményeinek megsemmisítésére és a további forradalmi eredmények meggát- lására törekedett. A párton belüli ellentét a földbirtok kérdésében került felszínre. Batthyányi és a köréje tömörülő nagybirtokosok ellenezték a földbirtokmaximum 500 holdban való megszabását és nyíltan felléptem ellene. Károlyi viszont helyesélte a Búza Barna-féle tervezetet és mélyült az ellentét a párt két szárnya között. Bartha pedig mint hadügyminiszter az ellenforradalmi riadó- és tisztiszázadok felállításával akarta a katonatanácsok működését ellensúlyozni. Terve azonban nem sikerült. Ehhez a konzervatív, reakciós szárnyhoz tartozott még Lovászy Márton kultuszminiszter, aki szintén a forradalom továbbfejlődésének a meggátlásán fáradozott. December 6-án a pártonbelüli ellentét már odáig fajult, hogy kisebb palotaforradalom játszódott le Károlyi ellen. Ekkor a függetlenségi párti államtitkárok felkeresték Károlyit és előadták „sérelmeiket.” Kifogásolták a pártszervezés elmaradását, panaszt emeltek Szende Pál radikálispárti pénzügyminiszter ellen, aki a nagyvagyonadó bevezetését tervezte, és végül helytelenítették, hogy Károlyi radikális és szocialista egyénekkel vette magát körül. Károlyi azonban mint már tudjuk, nem bízott saját pártjában és annak nagyrészét reakciósnak tartotta. Az ellentét végül is a jobboldali mimszterek lemondásához ’e- zetett. Batthyányi december 12-én lemondott, Barthát pedig a forradalmi katonaság kényszerítette lemondásra. December végén lemondott Lovászy Márton is, azzal a nyílt céllal, hogy középpontja legyen egy jobboldali tömörülésnek. Az ellenforradalom tehát eleinte burkoltan, majd egyre nyíltabban kibontotta zászlaját, de a forradalmi tömegek fellépése miatt egyelőre határozott rilenforra- dalmi jelszavakkal nem mertek fellépni és to. vábbra is a polgári köztársaság jelszavát hangoztatták. A forradalom győzelme után egyre élesebben kibontakozik a szociáldemokrata párton belüli jobb- és baloldali ellentét is. A szociáldemokrata pártnak azok a szélső baloldali elemei, akik már a háború idején ifl teljesen szemben álltait a pártvezetőséggel, közvetlenül a forradalom győzelme után szakítottak a szociáldemokrata párttal és részt vettek a kommunista párt megalapításában. Voltak azonban a pártban olyan becsületes baloldaliak is — vezetők és egyszerű párttagok egyaránt.— akik ha szemben is álltak a Garami-féle pártvezetéssel, úgy gondolták, hogy a szociáldemokrata párton belül is lehet érvényesíteni a forradalmi elméletet, s ugyanakkor ezek különböző okokból ekkor még nem helyeselték a kommunisták által javasolt forradalmi módszereket. A forradalom győzelme után azonban világossá vált, hogy Garami, Peidl, Buchinger és a többiek hűséges védelmezői a polgári társadalomnak és teljesen reménytelen dolog tőlük várni a szocialista társadalom megvalósítását. Ehhez a csoporthoz tartozott Landler Jenő, Hamburger Jenő. Varga Jenő és bizonyos mértékig Pogány József is. Bár gyakorlati téren ez a csoport is élesen szemben áll a kommunistákkal, az események hatása alatt mindjobban balra tolódnak, szakítani akarnak a polgári pártokkal, önálló szocialista kormányt és szocialista köztársaságot akarnak. Az események logikája később előttük is bebizonyította, hogy a szocialista köztársaságot csak kommunista módszerekkel lehet megvalósítani. A nagybirtokosok érdekeit védő függet- - 'danségi párti reakció már decemberben foglalkozott Károlyi eltávolításának a tervével. A radikális földreformot és valóban nép- köztársaságot óhajtó pártvezér lassan szálka lett a nagyb’rtokosok szemében 1919 januárjában felfelé buktatva — ideiglenes köztársasági elnök lett — meg is kísérelték kivonni a politikai életből, ez azonban a forradalom rohamos fejlődésén mitsem változtatott.
