Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-28 / 263. szám

1958. november 28., pent eh NÉPÚJSÁG » Becsületes álon jutni a nyereségrészesedéshez Feledékenység... IGYEKVŐ ÜZEMEINK Kö­zül a Szűcsi X-es, Xl-es akna mán teljesítette éves tervét, de a többi üzeni is hamarosan je- lentkezhetik. hogy a rábízott tervfeladatot elvégezte. így érthető, hogy az üze­ntek dolgozói egyre gyakrab­ban emlegetik a tizenharmadik havi fizetést, egyre több válla- lattól kérdezik az igazgatótól, hogy is állnak a nyereségré­szesedéssel, lesz-e és mennyi­re számíthatunk? Ezekre a kérdésekre az üzemek nagy többségében, ha nem is kie­légítő, de megközelíthető vá­laszt tudnak adni, hiszen már most megközelítő pon'-osság­gal ki lehet számítani az igaz­ságos, a vállalat dolgozóinak jó munkájával szerzett nyere­ségrészesedés összegét. Sok vállalat azonban vitatja a megállapított szorzószámok helyességét, arra hivatkozva, hogy a szakminisztérium és a tanács késedelmes intézkedé­sei akadályozták őket abban, hogy a dolgozókkal részlete­sen ismertessék az évközben elért eredményeket, s így nem tudták felhasználni a terme­lési és az önköltségcsökkenté­si feladatokra való mozgósí­tásnál. Ez az éremnek az egyik ol­dala. A másik oldalon azt lát­hatjuk — különösen az elmúlt évben, — hogy nem éppen tisztességes eszközöket is fel­használtak a nyereségrészese­dés biztosítására. Mikor ez a felülvizsgálatnál kiderült, a vállalat elesett a nyereségré­szesedéstől. Az idén is tapasztalhatók voltak hasonló esetek, de sok­kal gyérebben. Az üzemek nagy részében becsületes, ta­karékos munkával, nem pe­dig pénzügyi, számviteli ma­nőverekkel akarják biztosítani a. nyereségrészesedést. EZT BIZONYÍTOTTÁK a tanácsi vállalatnál szerzet! tapasztalatok is. Az Egri Faipari Vállalatnál tavaly 20 napi béralapnak megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki. Nemrég a szep­tember 30-i mérleg adatai alapján kiszámították, hogy a III. negyedév végéig körülbe­lül 12 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedésre számít­hatnak a dolgozók. Sok munka, körültekintő gondos szervezés eredménye ez, részletes intézkedési tervet dolgoztak az önköltség, a bel­ső anyagszállítási költség csök­kentéséhez. Az úgynevezett „Öcsi” beruházási hitelből kis- vasutat építettek a telepen, ezzel a belső anyagmozgatás problémáját sikeresen megol­dották. Sok volt a villany- számla, pazarolták a csiszoló- papírt, de rövid időn belül si­került megszilárdítani az anyagfelhasználási fegyelmet, sőt a III. negyedévben még további 7500 forint anyagmeg­takarítást értek el. A vállalatnál nincs mun­kásvándorlás, nincs baj a munkafegyelemmel, mert a nyereségrészesedés felosztásá­nak módját úgy állapították meg, hogy a rendbontó saját magát fosztja meg a nyereség- részesedéstől. Az Egri Vegyesipari Válla­latnál tavaly 131 ezer forint többletnyereség volt és ezután kétheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést oszthattak volna, de a felügyeleti szer­vük nem engedélyezte kifize­tését, mert a vállalat vezető­sége nem szervezte meg az anyagmozgatást és annak bi­zonylatolását, pontatlan, felü­letes volt a leltáruk, így két­ségessé vált: valóság-e a mér­legben kimutatott eredmény- javulás, vagy csak papíron lé­tezik, hogy ezáltal biztosítsák a nyereségrészesedést. A VÁLLALAT VEZETŐI és dolgozói tanultak saját káru­kon. Az idén a részlegek ve­zetőit, a műszakiakat és rak­tárosokat kioktatták a bi­zonylati fegyelem betartásá­nak fontosságára. Igaz, az anyagfelhasználásnál, a mun­kaszervezésben, a számlázás­nál és a munkafegyelemben akad még tennivaló, s az a veszély is fenyegeti őket, hogy az év utolsó hónapjában le­csökkenhet az eddig megszer­zett négy napnak megfelelő nyereségrészesedés. Ennek a számnak a növelése rajtuk múlik, az azonban biztos, hogy csak igazolt, reális eredmé­nyek után lehet az idén ís nyereségrészesedést kifizetni. Tavaly egyheti fizetésnek megfelelő részesedési osztot­tak a Gyöngyösi Városgazdál­kodási Vállalatnál, a III. ne­gyedév végén az idén is meg­volt ennek megfelelő összeg, de még ennél is jóval többet számítanak. Hiszen szépen jö­vedelmezett a kertészet, szer­vezettebben megy a munka. Csak az anyagellátás akado­zik, s ebben több segítséget kérnek a tanácstól. Az is ser­kentőleg hatott a munkára, hogy a megyei tanács 2300 forint jutalmat tűzött . ki, ha részlegenként és az egy főre eső termelésben teljesítik éves tervüket december 15-re, Ennél a vállalatnál úgy lát­szik biztos alapja van a ti­zenharmadik havi fizetésnek. A tanácsi vállalatoknál szer­zett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy sokkal jobban men­ne a munka, az emberek na­gyobb lelkesedéssel dolgozná­nak a nyereség növeléséért, ha a vezetők a tervteljesítést, a fontosabb gazdasági muta­tókat ismertetnék a dolgozók­kal, ha figyelembe vennék és felhasználnák a dolgozók ja­vaslatait, kezdeményezéseit. Feltétlenül említésre méltó, s az emberek joggal kifogá­solják, hogy igazságosabb, és célszerűbb lett volna, ha a múlt évi nyereségrészesedés­ből, s az ideiből is csak azo­kat a vezetőket zárták volna ki, akik miatt nem kapott a vállalat részesedést az elért nyereségből. Ez nagyobb len­dületet adna a munkának, de igazságosabb is volna. AZ ÜZEMEK NAGY részé­ben azonban mindettől füg­getlenül a vezetők idejében összefogtak a dolgozókkal, úgy irányították a termelést, úgy dolgoztak, hogy az idén elért nyereségrészesedés alapja — bátran elmondhatják — »be­csületes munka és a takaré­kosság. Or. Fazekas László NEM VOLT EDDIG Heve­sen sem a községi, sem a já­rási tanácsnak orvos a tagja. A dolgozó parasztoktól kezd­ve, a nyugdíjasokig minden réteget képviseltek a tanács­ban, csupán az egészségügyie­ket nem. A legutóbbi .tanács­tag-választásokon azonban or­vosolták a bajt és a hevesi 22-es választókerület lakossá­ga Dr. Vasas Józsefet, a járási tbc-kórház szakorvosát válasz­totta meg községi tanácstag­nak. — Megható a község bizal­ma, ami irántam most meg­nyilvánult — mondja dr. Va­sas, s közben büszkén mutat­ja a piros-fehér-zöld szélű ta­nácstagi megbízólevelet. — Ügy akarok dolgozni, hogy válasz­tóim ne csalatkozzanak ben­nem. Hivatalosan tehát november 16-a óta tagja a községi ta­nácsnak Vasas doktor, de a ta­nácstagsággal járó kötelezett­ségeknek a jelölőgyűlés óta eleget tesz. íme, egy epizód az első ténykedéséről: Fekete fejkendős nénike ti­peg be a kórház kapuján, özv. Győrné. — Vasas doktort keresem — szól. — Én vagyok, néni. Beteg? Mi a panasza? — érdeklődött az orvos. — Hát éppen beteges is va­gyok, de nem azért jöttem. — Akkor mi a baj? Lapunk tegnapelőtt! szá­mában olvasom, hogy az eg­ri járásban elkészültek a községfejlesztési tervek. Ezek szerint 1959-ben sok járda hangcshíradó, híd, park. kö- vesút, orvosi lakás, könyv­tár. középület-kerítés és sok más létesül, épül szerte a megyében a lakosság forint­jaiból. Mindez csak örömmel tölt­het el minden embert, s így van ez rendjén. Van azonban ezeknek a ra a tanácsháza felé sietett az öregasszony és másnap pedig Vasas József kereste fel a ta­nácsot, hogy megnézze: mi­ként lehetne orvosolni az idős néni panaszát. — A bizalom megnyilvánu­lása nagyban ösztönöz a funk­ciómmal járó kötelességem teljesítésére — mondja dr. Va­sas József. — Ismeretlen em­berek keresnek fel és kérik, hogy intézzem el a kiégett közvilágítási körték kicserélé­sét, a kórház előtti kút csator­názását, és még más egyéb panaszok. Látom az emberek arcán, hogy hiszik: nem hiába jönnek hozzám és ez ösztön­zést ad a társadalmi munkám­hoz. Olyan jó dolog a közös­ségen s az egyéneken segíteni, a bajokat orvosolni. Még olyan kéréssel is for­dult a tanácstaghoz egy özvegy asszony: N. L.-né, hogy intéz­ze el: ne engedjék vissza a fiát a katonaságtól, mert az itthon iszik, durváskodik a családdal és fenyegeti testvé­reit. A fiú most vonult be, de kisebb testi hibája miatt visz- sza akarták küldeni, ami újabb családi botrányokat jelentett volna. Az anya kérését a dok­tor tolmácsolta a kiegészítő parancsnoksághoz, amely in­tézkedett, hogy maradjon a fiú és megtörjék egy kissé nyakasságát. És Vasas doktor sorolja majd csak vég nélkül, hogy milyen dolgokban fordultak hozzá már, s mit hogyan in­terveknek egy nagy hiányos­ságuk. Sehol sem olvasható bennük az. hogy valamely községben a sportélet fej­lesztésére is juttattak né­mely összeget. Pedig a falu fiataljainak egészsége, tes­tük erőssé, izmossá tétele van olyan fontos kérdés, mint. mondjuk a községi han- goshíradó bővítése. Csakhogy erről a faluk vezetői — úgylátszik — meg­feledkeztek ,,. < — dy) tézett. Aztán jövő terveiről beszél. — Az egészségügyi illandó bizottságban kívánói: munkát kifejteni — mondja. - Amikor majd kimegyek beteglátoga­tásra, körülnézek az udvar­ban, hogy tisztaság van-e, mi­ként tárolják a trágyát és jó szóval felhívom a gazda fi­gyelmét a tennivalókra. El sze­retném érni, hogy minden ud­varban a higiénia szabályai szerint tárolják például a trá­gyát, s ezzel is csökkenjen e fertőzési lehetőség. Az első tanácsülésen, ahol szóba kerül a község helyzete, azt is el akarja mondani dr. Vasas, hogy a legelői vízállás lecsapolását miként lehetne megoldani. Az orvos szemével felmérte, hogy milyen ártal­mas a közegészségügyre, ha egy szúnyogtermő fészek van a község határában. — Nemcsak az egészségügyi, hanem az egyéb közügyekben is tenni akarok a községért — folytatja dr. Vasas terveinek sorolását. — Ha lehet így mon­dani: a gazda szemével és nem lakos szemével nézek ezután szét a községben, hogy mi a jó, mi a rossz, hol, mint kell se­gíteni. Azt hiszem, egységes akarással és ambícióval is so­kat lehet segíteni a közügy­nek. A VÁLASZTÓI pedig azt mondják: jó egészség, sok si­ker kísérje dr. Vasas József új tanácstag tevékenységét <—t—> A vezető szemével Nyilatkoznak a megyei 1 tZEP vállalat vezetői A TÉLI TÜZELŐ vásárlása, szállítása még javában folyik a megye 13 TÜZÉP-telepénél. míg Egerben a központi irodá­ban Bodnár Péter, a TÜZÉP vállalat igazgatója és Jakkel János, anyagforgalmi osztály- vezető már a jövő évi tüzelő­anyag igénylést vitatják. A be­szélgetésbe mi is bekapcsoló­dunk, s megkértük őket, tájé­koztassanak bennünket, ho­gyan áll a megye tüzelőanyag ellátása. — 1954-től — mondja Bod­nár elvtárs — a telepek évről- évre több szénkészletet kap­tak. Ha összehasonlítást te­szünk az elmúlt évekhez vi­szonyítva, láthatjuk, hogy nagy szénkészlet emelkedés volt az elmúlt négy esztendő alatt, — válaszol és az elmúlt évek statisztikáját mutatja. 1954. IX. negyedév 1700 vagon 1954. III negyedév 2240 vagon 1954. IV. első fele _______1320 vagon ös szesen: 5260 vagon 1958. n. negyedév 2466 vagon 1958. III. negyedév 4056 vagon 1958. IV. né. első fele 2155 vagon összesen: 8677 vagon Mint a számok is mutatják az 1954. évhez viszonyítva, ez évben 3417 vagonnal, azaz 68 százalékkal több a szénkész­lete a TÜZÉP-telepeknek. Természetes a fokozott anyag­ellátás nagyobb munkát igé­nyel a TÜZÉP-telepek dolgo­zóitól is. Ez különösen a szál­lításnál mutatkozik meg. — Milyen ütemben folyik a szállítás? — Sajnos, megyei viszony­latban a szállítások lebonyolí­tása időrendben, igen rosszul megy. Ugyanis nagyobbrészt a III., illetve a negyedik ne­gyedévben vételezik mind a vállalatok, üzemek, mind a magánosok a téli tüzelő be­szerzését. Ezért van az, hogy sokszor a jó minőségű eger- csehi, tatai szén közé rosz- szabb minőségűt is be kell ke­verni. Míg nyáron itt állt a mi telepünkön, de a megye többi telepein is a jóminőségű, magasabb kalóriájú szén, nem jöttek érte. Nyáron a szénkész- Jetünk jobb, mert a nagyüze- meg nem igénylik olyan nagy­mértékben és így nekünk is nagyobb lehetőségünk van a jobb minőségű szén eladására. Ez különösen a földművesszö­vetkezetekre vonatkozik, akik — mikor felkértük őket a nyár folyamán, hogy szállítsák el a téli tüzelőt telephelyeikre — arra hivatkoztak, hogy ez nem kifizető, esetleg elporlik, jó lesz az télen is. így fordul­hatott elő, hogy jelen esetben is, például Horton és Kömlőn nem lehet kapni a földműves­szövetkezet telepein szenet, s a panaszos levelek nap mint nap érkeznek az igénylőktől válla­latunkhoz. — Mi az oka, hogy egyes TÜZÉP-telepeken a jobb minőségű szenet csak rosz­szal keverve lehet kapni? — A telepekre folyamatosan érkeznek a szénkészletek, ami nem minden esetben a legki­válóbb. Ha a telepek vezetői minden igénylőnek csak a ma­gas kalóriájú, jó szenet adnák, akkor előfordulna az, akik esetleg később akarják kivite­lezni a téli tüzelőt, azoknak csak rossz minőségű, lignittel kevert szenet tudnánk adni. Erre különben is van egy ren­delet a Belkereskedelmi Mi­nisztériumtól (33/1958. Keres­kedelmi Értesítő B. K. M. uta­sítása), mely szerint az illeté­kes telepvezetőknek jogában áll vegyes szénkészlet esetén meghatározni, hogy egy-egy vételezés alkalmával jobb. vagy rosszabb minőségű szén­ből milyen keverési arányból adjon. VÉGEZETÜL a szarvaskői bánya termeléséről érdeklőd­tünk. Megtudtuk, hogy decem­ber 21-én nyílik meg Egerben a Felnémeti úti telep, amelyet ez a bánya lát el szénkészlet­tel. Az ötmillió forintos költ­séggel épített kisvasút, a ki­............ Jö vő héten tartja zárszámadási közgyűlésiét a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet termelt szénmennyiséget Al­máiig szállítja, onnan pedig teherautón a telephelyre. Ez évben még mint osztályozat- lan, vegyes aknaszén kerül a telepre, de a jövő évben meg­épül az új osztályozó és akkor már osztályozott, jó minőségű szenet vásárolhatnak az egri üzemek, vállalatok és a magá­nosok. Kiss Béla — Egy kérvényt kellene meg­írni, s ezért jöttem a doktor úrhoz — s egyre beszédesebb az asszony: — A Virányi-néni mondta, hogy jöjjek magához, mert maga a tanácstagjelöl­tünk. Egy kis nyugdíjat, vagy támogatást szeretnék kérni a tanácstól, mert nincs már sen­kim, és ezért kellene írni egy kérvényt. Űgy-e, megcsinálja a doktor úr? A KÉRVÉNNYEL nemsoká­Elkészült a zárszámadással a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet is. A zárszámadást a mezőgazdasági osztály meg­erősítette, eszerint ebben a tsz-ben egy munkaegység ér­téke 58,50 forint lesz. A ver­pelétiek gondoltak a holnap­ra is, hisz csupán a szövetke­zeti alap növelésére 100 000 forintot tartalékoltak. Ezenkí­vül az üzemviteli alapra 262 ezret, és a szociális alapra 25 ezer forintot fordítottak. A munkaegység értékének nagy részét a szövetkezet készpénz­ben fizeti ki a tagoknak. £ A KÖMLŐI általános iskola h/c. osztályának falán, ott, a < katedra mellett, kézzel rajzolt stérkép függ a falon. A Dankó S Pista utca térképe, szögletes > vonalakkal megrajzolva a há- >zak, a házak mögé tintával 5 odaírva a lakók neve. A Dankó > Pista utca ugyan nem éppen ?utca, mert hol itt, hol ott kö- ínyököl bele egy-egy ház, ame- <lyek közül jó néhányra meg a í ház elnevezés nem illik se- <í hogy sem, lévén az csak putri. < A cigánysor ez, ahol több, mint < félszáz cigánycsalád lakik, él <már vagy kétszáz esztendeje sis: cigánysor ez, egy darab s megmaradt múlt, ahová azon- sban már betört a jelen, de Snem valami győztes harsoná­> zással, hanem még csak ke- >mény birkózással. > Hogy ebből a birkózásból a > múlt-e vagy a jelen kerül-e >ki győztesen, az nemcsak az jitt élő cigányokon, helyeseb- ?ben nemcsak rajtuk múlik, de 'az egész falun, az egész kö­zösségén. í Már írtunk a kömlői cigá­< nyolcról, már írtunk arról is, <hogy többségük kilépett — ha < egyelőre még csak képletesen <is — a putri sötétjéből a ma ^napvilágára. Kilépett, de gra- smancán még azért erősen fog- Sja a múlt, a megszokás, a falu >még tapasztalható közönye és > ellenszenve és az a néhány > család, amely a legmakacsab- >bul ragaszkodik a régi cigány­> élethez. > Erről beszélgetünk az iskola |szűk igazgatói szobájában, a- imelyből két embernek kellene Cigánysor... kimenni, ha egy bejönne. Ott van a kömlői cigányok kedvelt és szeretett Ábel bácsija, Kiss Abel tanító, aki immáron úgy látszik, egész életét a cigányok jobbítására fordítja, ott van Túró Bertalan, aki nem a ci­gányok vajdája, hanem a ci­gányok tanácstagja, s ott van az iskola igazgatója. Amit el­mondtam és elmondok a köm­lői cigányokról, azt jobbára tőlük tudom, aki közül csak egy az, aki „hivatalból” lett a cigányok ügyének patrónusa. A múlt: PUTRI, amelynek egyetlen szobája konyha, hálószoba, tiszta szoba meg minden és laknak benne tán tízen is. A munka elsősorban tapasztás, amellyel meg lehet keresni há­rom nap alatt 1500 forintot is. Amikor a pénz megvan, kez­dődik a dáridó, még a karon- ülő csecsemő is a kocsmában, és csúszik az ital a megsü­tött és megevett négy-öt kiló sült húsra. Csúszik mindaddig, amíg a pénz tart. Miért? — Tetszik tudni, szeretünk mi enni, inni... Ez az élet! — fejti ki egyikük ezt a furcsa, a múltban gyökerező életfilo­zófiáját. Egy másikat — nemrégen ke­rült ide a faluba („Tetszik tudni, ez nem maavar cigány, ahogy mondani szoktuk, ha­nem oláh” — ismerteti a ténv- állást a cigány tanácstag.), — most jelentette fel Túró Berta­lan saját maga a rendőrségen, mert valamelyik háztól egy lepedőt lopott. A múlthoz , tartozik az is, hogy az öregebbje gyakorlati­lag csak a nevet tudja leírni, azt is a felszabadulás után rendezett analfabéta tanfolyam segítségével... És a jelen? Hót azért az sokkal, de sok­kal örvendetesebb. Kinn, a ci­gánysoron is új házak épültek, s nem egy benn, a faluban, amelyben cigányok laknak. Lóié András még tizenhatod magával is lakott a putri egyetlen szobájában, most két szoba, konyhás házat épített magának. Burai Jánosnak még üveges verandára is telt. Szö­vetkezeti tagok mind a ketten, mint ahogy a cigánysorról igen sok szövetkezeti tag került már ki és többségük munkája becsületes, eredménythozó, el­ismerést kivívó. A FELSZABADULÁS után egyedül Túró Bertalan vég­zett iskolát, négy elemire "telt a szülei erejéből. Nem tudott a Dankó Pista utcában senki se írni, se olvasni rajta kí­vül, még a felszabadulás után is jó ideig. Két, három éve az­tán a sok fáradozás meghozta gyümölcsét, meg persze a ci­gányok megváltozott anyagi élete is. Van ruhája, cipője, télikabátja a gyereknek, hát mehet iskolába. Megy is! Burai Etelka, Túró Ernő már hét ele­mit végzett, s tanulnak mind a cigánygyerekek. Igaz, még előfordul több napos hiányzás és lógás, de csak betörtek az iskola, a tanulás fegyelmébe. A cigány-kul túrcsoport, amely 28 tagot számlál, aztán kulturális téren rázta fel a ci­gánysor lakóit. Egy műsorukat mór háromszor előadták a községben, lett belőle ötezer forint tiszta bevétel, megtold- ta azt a tanács még néhány ezer forinttal és a Dankó Pis­ta utcában — járda épült. Meg kút! A csoport most új műsorra készül, a műsor anya­gát a „tanító Bácsi”, Kiss Ábel kapja majd meg a Cigányszö­vetségtől. ... évszázadokkal folyik a harc ebben az alföldi faluban. Évszázadokkal és évszázados előítéletekkel, amelyet a múlt­ból hozott fajelmélet maradvá­nyai is táplálnak. — Ha beköltözhetne minden­ki a faluba... sóhajt fel Túró Bertalan tanácstag, aki jó ér­zékkel abban látja az ugrás­szerű előrehaladás egyik és fontos kritériumát, hogy meg­szabadulni a Dankó. Pista utcá­tól, az egyet jelent kicsit meg­szabadulni a múlt kísértésétől. Emberré válni ezzel is! NEM MEGY ez egyik napról a másikra, minthogy ami ed­dig történt, az sem hetek, vagy hónapok munkája, hanem in­kább az éveké. De megy, ha­lad a dolog: minden nap, min­den óra a jelent segíti a nagy birkózásban. És a jelen, ponto­sabban a jövő minden bizony­nyal győzni is fog. Olyan tár­sadalmi rendben élünk! Gyurkó Géz» r Ügy akarok dolgozni, hogy választóim ne csalatkozzanak bennem — Egy új tanácstag tervei -

Next

/
Oldalképek
Tartalom