Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-26 / 261. szám

1358. november 26., szerda NEPCíSAC s A tanulás ideje • • • „FIGYELEM! Figyelem! A községi tanács érte: 'i az ér­dekelteket, hogy az ezüstkalá­szos tanfolyam első előadását ma este hét órai kezdettel az iskolában tartják meg. Figye­lem! Figyelem!’“ A hangoshíradó hangját há­tára kapja a szél, és viszi szerte a faluba a hírt: meg­kezdődött a tanulás ideje. El­jut az üzenet estig mindenei­hez, akit illet, s mikor köze­ledik a hét óra, egymás után nyitnak be az iskola kapuján az „öreg diákok,“’ az ezüstka­lászos tanfolyamok hallgatói. így van ez most majd min­den faluban. Itt az ezüstkalá­szos tanfolyam hallgatóit hív­ják össze, amott a színjátszó csoport tagjait, mert készül­nek a karácsonyra, valami új színdarabbal, másutt a nőta­nács, értesíti tagjait, hogy es­te megkezdődik a szabás-var­rás tanfolyam, ahol ugyan nem képezik ki az asszonyo­kat, lányokat varrónővé, de annyit megtanulnak, hogy az apróbb holmikat otthon is minden segítség nélkül meg­varrhassák. Beköszöntött az ősz, a hideg egyre jobban beszorítja az embereket a határból. Bokro- sodik az új vetés, a termés betakarítva, már csali a mély­szántás van hátra. Elvégezték a munka nagyját, s a hosszú pihenés hónapjai köszöntenek a falvak népéx-e. Sok esztendővel ezelőtt a kényszerű tétlenség napjai vol­tak ezek, amikor későn keltek és korán feküdtek az embe­rek, csak nagyritkán került elő valahonnan a poros, sok forgatásban megkopott kalen­dárium. A szórakozásnak szin­te egyetlen lehetősége, az es­küvő, a keresztelő, meg a disznótor. Ilyenkor összegyűl­tek a rokonok, ismerősök, az­tán újabb esküvőig, újabb disz­nótorig magában pergette min­den család a tél egyhangú napjait. MENNYIVEL más most a téli falu zépe. Esténként vil­lanyfény gyullad a házakban, olvasgatnak, kézimunkáznak, tanulgatnak: -A parasztember tele csűrrel, kamrával néz a tél elé, az ólban bízik a zú­gásra szánt jószág, van tehát kedve is ahhoz, hogy a tél: napokat ismeretei bővítésére használja fel. Megyénkben az elmúlt esz­tendőkben igen nagy sikerrel folytak az ezüstkalászos tan­folyamok, s ezt nem csupán azon lehetett lemérni, hogy szorgalmasan eljártak meg­hallgatni az előadásokat, ha­nem azon is, hogy egyre több olyan ember van megyénkben is, — öregek és fiatalok egy­aránt, — akik a gyakorlatban kísérletezgettek a tanfolya­mon tanult módszerekkel, s tegyük hozzá: sikerrel. Sok helyütt vált a nyáron má­zsákban, vagy tejliterekben kifejezhető anyagi erővé a té­li tanulás. Ez alfa kell, hogy figyelmeztesse az illetékese­ket: az idén még bővebb programmal, még . több gond­dal készítsék elő a téli tan­folyamokat, szakelőadásokat. Megnövekedett a tanulási kedv a falun, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint. az, hogy a különböző tanfolyamo­kon a legkülönbözőbb életko­rú emberek ülnek egymás mellett. Tanul a falu köztisz­teletben álló. 50—60 éves, sok tapasztalattal bíró gazdája, s az életet most kezdő 20—24 éves parasztfiatal. S nemcsak a kötött tanfolyamok iránt nőtt meg az érdeklődés, ha­nem a különböző növényter­mesztési, állattenyésztési, ker­tészeti szakelőadások iránt is, nem egy esetben a községi ta­nács, vagy a kultúrház veze­tősége a parasztok kezdemé­nyezésére kér előadót. Igen látogatottak mindenütt a különböző ismeretterjesztő, tudományos előadások, ame­lyeken egyszerű, érthető mó­don a természet titkairól be­szélnek az előadók, Ismertetve, hogyan hasznosíthatja ezt az ember a maga számára. MEGNÖVEKSZIK ezekben a hónapokban a könyvtárak látogatottsága is. Szépirodal­mi és szakkönyvek egyaránt sokszor cserélnek gazdát. Ma már igazán a tanulás ideje lett a tél a falun. Ebből természetesen következik az, hogy a kultúra munkásainak egyre inkább úgy keil dolgoz­niuk, hogy kielégítsék és egy­ben fokozzák is az emberek­nél tapasztalható kuitúrezom- jat, akár szakmai, akár iro­dalmi, akár tudományos dol­gok felé irányul az. Hozzátartozik a téli tanulás­hoz, szórakozáshoz a helybeli, vagy szomszédos községekből való kultúrcsoport szereplése is. Van tehát érdeklődés min­den iránt, csak segíteni kell a kezdeményezéseket. A hivatá­sos kultúrmunkások — kultúr- házi dolgozók — mellett igen sokat tehetnek az igények ki­elégítés éért a KlSZ-szerveze- ték. nőtanácsok, mindkettőnek megvan a lehetősége arra, hogy tagjaikat érdeklő dolgo­kat megbeszéljék, közös szóra­kozásokat, bálokat, műsoros esteket szervezzenek. Sok kez­deményezés és szép eredmény van már ezen a téren is, s a következő hónapokban meg­van a lehetőség ezeknek az eredményeknek a továbbfej­lesztésére is. NEMSOKÁRA beköszönt az igazi tél. Ahol még nem ké­szültek fel kellően a téli na­pokra, ott van még idő en­nek pótlására. A jó tervek, s azok végrehajtásának eredmé­nye a falu népe kulturális színvonalának emelkedése lesz. S ha jól használtuk ki a te­let. az a jövő esztendőben is­mét anyagi erővé válik majd a falun. Deák Rózsi fiont szóm ol-delegáció Ver peleien Az országba érkezett hét­tagú Komszomol-delegáció, a Komszomol Központi Bizottsá­ga titkárának vezetésével a napokban meglátogatta me­gyénket. A vörösnyakkendős úttörők virágcsokrokkal fogadták a vendégeket Verpeléten, az ál­talános iskola kapujában. Benn. az iskola feldíszített termében baráti beszélgetés kezdődött a vendégek és a verpeléti szülők között. A szovjet delegáció tagjait a családok ebédre hívták meg, ahol pohárköszöntök elhangzá­sa ulán orosz nyelven üdvö­zölte a delegáció tagjait egv idős verpeléti gazda, aki részt vett az oroszországi forra­dalomban 1918-ban. A szovjet vendégek meglá­togatták a szőlészeti szakcso­port pincészetét, találkoztak a verpeléti KISZ-fiatalokkal. és feledhetetlen baráti emlékkel gazdagodva búcsúzták késő éj­szaka a vendéglátó ver pel él­ektől. Jó gépek — gazdaságos termelés A termelés gazdaságosságát úgy is növelték az Egri Fa­ipari Vállalatnál, hogy az ez évi felújítási pénzükből meg­javíttatták a szalagfűrészt, csiszológépet vásároltak, több gép és műhely felújítását vé­gezték el. Az eredmény már ebben az évben megmutatko­zott, hiszen a tervezettnél több mint százezer forinttal na­gyobb összegű nyereséget tud­nak elérni az év végéig, s ehhez az is hozzájárul, hogy a jól karbantartott gépekkel gazdaságosabbá tudták tenni a termelést. Továbbra is indítanak „borkóstoló" társasutazásokat, több autóbusz indul a történelmi emlékű városokba A rint MÁVAUT a tervek sze- a téli szezonban különjá­ratokat Indít Győrbe, Zircié, Veszprémbe, Pannonhalmára, általában azokra a helyekre, ahol szép számmal akad éné­kes műemlék, múzeum, ritka művészi kincs. Az állami gazdaságokkal és tsz-ekkel együtt továbbra Is rendeznek majd úgynevezett „disznótoros találkozókat. - s a bortermelő vidékekre „bor­kóstoló” társasutazásokat in­dítanak. Keszthelyre és Hé­vízre a téli hónapokban is indulnak különjáratok. Amint lehull a hó, autóbusztúrákat szerveznék a síelésre alkalmas hegyvidékekre és megerősítik a menetrendszerinti járatokat is. A íöidi élet keletkezé­sének három szakasza Alekszandr Oparin, ismert szovjet tudós nemrégiben be­számolt legújabb kutatásairól. Elmondotta, hogy véleménye szerint Földünk eddigi lété­nek kétharmad részében élet­telen volt. Szerinte a földi élet kialakulásának története három szakaszra oszlik: 1. A szénhidrogénok és származé­kainak elsődleges kialakulása, 2. a nagy molekula-tartalmú szerves vegyületek kialakulá­sa és végül 3. az anyagcserére alkalmas fehérjerendszer lét­rejötte. Nagyszerű eredmény November vége már Itt kopogtat az ajtónk előtt, s közeledik az évzáró: a de­cember. Mindenütt lázas szorgalommal dolgoznak a munkások, fejtik a csillogó szenet, szállítják a főid kin­csét a felszínre. Igyekeznek teljesíteni éves tervüket. A szűcsi X—Xl-es akna bányászainak munkájáról rö­vid kis hír számolt be az új­ságokban. amely mögött azonban nagy munka, be­csületesen elvégzett műsza­kok eredménye húzódik. Hét­főn délig teljesítették éves tervüket és még további 36 ezer tonna szenet adnak ter­ven felül az országnak E szép eredményük után biza­lommal indulnak a jövő év­nek; De jó munkájuknak -a- ját zsebükön is tapasztalható eredményei lesznek majd a 13. hónap fizetésében, a nye­reségrészesedésben, — ugyan­akkor az egész megye kö­szönetét, megbecsülését is nyugtázhatják. Elkészültek a közséyfeslesztési tervek az egri járásban A megye községeiben — a választási jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatokat figye­lembe véve, valamint a dol­gozók igényeinek megfelelően — mindenütt elkészültek a jö­vő évi községfejlesztési tervek. Az egri járás községeinek terveit az illetékes bizottság már meg is tárgyalta. Mi van ezekben a tervekben? Látszó­lag nem nagy dolgok, de ha az ember közelebbről megnézi a célkitűzéseket, megláthatja, hogy azok megvalósítása a fal­vak népének — a közösségnek éppen úgy, mint az egyénnek — a javát szolgálja. Nézzük az egri járás közsé­geinek jövő évi fejlesztési ter­veit: ANDORNAKTÄLYÄN a községfejlesztési hozzájáru­lást 10 százalékban állapítot­ták meg. Ez 34 ezer forint be­vételt jelent majd. A bevételt kiegészíti a felajánlott társadal­mi munka is, amelynek értéke mintegy 5600 forintot tesz ki. A jövő évben elvégzendő fej­lesztési feladatok között első helyen a közvilágítási lámpa­helyek bővítése szerepel. Bőví­tik a hangoshíradó hálózatot is s ezenkívül jelentős járda felújításokat is elvégeznek a községben. BALATON községben ugyancsak lü száza­lékos a községfejlesztési hoz­zájárulás. A bevételből han­goshíradót szerelnek fel a töb­bi között. BEKÖLCÉN a 8 százalékos hozzájárulás összegéből négy híd felújítá­sát fogják elvégezni. Ez a fel­újítás azonban csak átmeneti javulást eredményez. Helye­sebb lett volna magasabb szá­zalékú hozzájárulást megálla­pítani, és altkor tartós, erős kőhidak építésére lett volna lehetős ág. BÉLAPÁTFALVÁN jelentős járdaénítéseket vé­geznek, s emellett a Főtér par­kosítását is elvégzik. BÜKKSZENTMÁRTONBAN a községfejlesztési hozzájáru­lásból a kultúrház előtti jár­dát építik meg. f * Őszi gondok DEMJÉN községben 12 százalékban álla­pították meg a községfejlesz­tési hozzájárulás összegét. A bevételből és hitelből a Tán­csics utat kövezik ki. Van még 16 ezer forintnyi tervezési fe­leslegük, s hogy ebből mit akarnak megvalósítani, az ez­után dől el. EGERBAKTÁN kevés híján 32 ezer forint be­vételt terveztek a községfej­lesztési hozzájárulásból. Ezt egészíti ki a tervezett 12 ezer forint értékű társadalmi mun­ka, valamint a huszonnégy és félezer forint értékű helyi anyagfelhasználás. Első fel­adatként a Dobó út 625 négy­zetméter területű szakaszának felújítását, illetve kövezését akarják elvégezni. Kikövezik az Újtelepi utat is. EGERCSEHIBEN ÍJ százalékos a hozzájárulás. A bevételből a pásztorlakást kerítik körül, bővítik a közvi­lágítási lámpahelyeket. A köz- világítás bővítésével kapcso­latban azonban probléma, hogy az illetékes vállalat el tudja-e végezni a munkát. Amennyi­ben nem. úgv az összeget a ta- náesházi kút felújítására for­dítják. EGEBSZALÖK községben az ez évben meg nem valósított útépítési Eel- adatot végzik majd el. Fel­szerelnek 25 közvilágítási lám­pát is. EGERSZÖLÁTON — amellett, hogy a múlt évről fennmaradt bankhitelüket visszafizetik — a bevételből a kultúr házat hozzák rendbe. FELNÉMET községben a járásban egyedüli feladatként kultúrház építését tervezik. Az építéshez szüksé­ges pénz és anyag nagyrészt rendelkezésre áll. FELSÖTÁRKÁNYBAN a hozzájárulásból származó bevételt a múlt évről fennma­radt bankhitel visszafizetésére fordítják. KERECSENDEN a tanácsház felújítására, a hangoshíradó felszerelésére mus —, hogy ebben az évben igen jól haladt ez a munka és reméljük folytatódni tog a tél folyamán is. Képes bácsi a'maga becslése szerint egy esztendő alatt mintegy ötszáz mázsa istállótrágyát hordott ki földjeire, aminek — mint mondja, — meg is volt az eredménye. Szihalmon több ember sze­retne még szőlő alá fordítani és telepíteni. Az elmúlt esz­tendőben a legelső úttörők szép eredménnyel jártak és a 10 holdnyi újtelepítésű szőlő azt igazolja, hogy Szihalmon is lehet szőlőt telepíteni és tennelni is. Reméljük hogy a községi tanács mindent meg­tesz a jövőben is, hogy a te­lepítési engedélyek kiadásá­nak ne legyen akadálya. VÉGET ÉR a beszélgetés. Elbúcsúzunk egymástól és az emberek is elballagnak haza­felé. A kémények kékes-feke­te füstöt pipálnak és lassan csendes és kihalt lesz a falu. Ilyenkor télen már korán be­köszönt az este... A falu bé­kés csendjét csak a Zetor ke­mény pöfögése zavarja, amely már néhány órája árván és egyedül, de még mindig ott pöfög a főutca közepén .. Szalay István fordítják a bevétel összegét többek között. MAKLÁRON a megvalósítandó községfcj- lesztési feladatok között többnyire útépítés szerepel. Kikövezik az Alkotmány utcát, felújítják a Lenin utat, rend- behozzák a Vöröshadsereg út­ját, a Kerecsendi és a Dózsa utakat. MIKÓFALVÁN a Petőfi utat kövezik ki a ter­vezett pénzbevételből, s a fel­ajánlott társadalmi munkából. MÖNOSBÉL községben ugyancsak járdát építenek és bővítik a hangos­híradót. NAGYTÁLYÁN a jövő évi legnagyobb értékű beruházásnak a legelői mély­fúrású kút megvalósítását ter­vezik. NAGYVISNYŐ községben a hozzájárulást 10 százalékban állapították meg s a bevételhez 169 ezer forint bankhitelt is kértek. Pénzbe­vételükhöz 64 500 Ft értékű ko­rábban felajánlott társadalmi munkát, valamint 76 500 forint értékű saját helyi anyag fel­használósát is tervezték. A rendelkezésükre álló összeg­ből kultúrotthont építenek. Ez a kultúrotthon hasonló lesz a nemrégen felépült egerszóláti- hoz. NŐSZ VAJON orvosi lakást építenek a koz- ségíejlesztési hozzájárulásból és az ehhez kért bankhitelből. NOVAJON hídépítést végeznek és átala­kítják. korszerűsítik az orvosi rendelőt. Terveztek villanyhá­lózat bővítést is. OSTOROS községben — bankhitellel — ugyancsak orvosi lakást akar­nak építeni. SZARVASKŐN a terv szerint járdát építenek, ugyancsak átalakítják az or­vosi rendelőt is; SZILVÁSVÁRADON a bevételből jelentős összeget fordítanak a népkönyvtár bő­vítésére, új könyvek beszerzé­sére. Bővítik a hangoshíradó hálózatát is. SZŰCSÖN a tógáti hidat újítják fel a többi között. TARN ÁSZÉN TM ÁRIÁN útfelújítást végeznek, bővítik» most felszerelt hangoshíradót és magasítják a tanácsház ke­rítését. VERPELÉTEN 12 százalékos a hozzájárulás, y ez több mint 150 ezer forint bevételt jelent. Az összegből utakat, járdákat építenek, fel­újításokat végeznek el. Úgy­szólván nincs a községnek egyetlen utcája sem, ahol a fejlesztési tervnek megfelelően ne végeznének el valamilyen munkát. Ezeket tervezik megvalósí­tani az egri járás 26 községé­ben a következő év folyamán Természetesen ezek még csak a tervek. Sok helyütt még bő­vülne, s minden bizonnyal lesz olyan község is. ahol szű­kítik a feladatokat. A lényeg azonban az: a következő év­ben is tovább épülnek, szépül­nek a járás községei — s ezt az építést, szépítést maguk a községek lakói végzik el, úay. ahogyan maguk szeretnék. PUSZTA ÉS KIETLEN a határ mindenfelé. A frissen szántott hantokon varjak üldö­gélnek és riadtan rebbennek odébb, ha erős puffogással kö­zelükbe ér a traktor. Néhány hét még és itt a tél, amikor fehér hótakaró borítja a tájat, új ruhát ölt magára a határ. A szihalmi tanácsházán be­szélgetnek, tanácskoznak az emberek és a meleg szobából — bodor füstkarikákat ereget­ve — néznek kifelé az utcára, ahol fázósan húzzák össze ma­gukat az emberek. A tanács­elnök, az agronómus, a terme­lőszövetkezet elnöke, jól gaz­dálkodó egyéni parasztok hányják, vetik a világ sorát, no meg a magukét is, így tél előtt, amikor már mindenki­nél kész a számvetés. — Végeztünk a betakarítás­sal — mondja a termelőszövet­kezet elnöke. - Mindössze egyéves csupán termelőszövet­kezetünk, de eredményeink nem lebecsülni valók. Néhány nap múlva meglesz a zár- számadási közgyűlés és biztos vagyok benne, hogy nem lesz elégedetlen a tagság. Két hó­nap alatt hat taggal szaporod­tunk és úgy gondolom, ez leg­jobb bizonyítéka annak, hogy jó úton halad a szihalmi szö­vetkezet. Kovács János, Antal Károly, idős Képes Antal egyéni gaz­dák, középparasztok szintén kapcsolódnak a beszélgetés­hez. Antal bácsin látom, hogy nagyon szeretne mondani va­lamit. Megvakarja a fejét, lát­szik minden mozdulatán, hogy valami nincsen rendjén, övé hát a szó, Képes Antalé, aki a falu egyik legjobban gazdál­kodó embere. — örömmel látjuk mi is a termelőszövetkezet eredmé­nyeit — mondja Képes Antal bácsi. — Ök már túl vannak minden munkán, a vetésen, az őszi mélyszántáson is, de saj­nos, nálunk, egyéni gazdáknál, nem ez a helyzet. Nem, mert a Füzesabonyi Gépállomás traktorai nem haladnak a munkával és ha ez így megy továbbra is, akkor mi búcsút is mondhatunk az őszi mély­szántásnak. Hallják ezt a trak­tort? Itt püfög az úton. No, ez így megy nap mint nap Órá­az egyénieknél megteszek. Szántást itt Szihalmon csak olyan gazda remélhet még az idén. aki a befizetett tarifa mellett, még egy kicsit „keni'1 a traktorost te. — Az embe­rek helyt adnak minden szó­nak, amely szerint Szihalmon csak akkor forog a kerék, ha kenik! A BESZÉLGETÉS során sok minden szóbakerül még. Az állattartás, a takarmánykér- dés, a silózás, az aprómag- cséplés, meg a többi. A ta­nácskozásból kiderül, bár az utóbbi két évben mintegy 10 százalékkal növekedett a köz­ség szarvasmarha-állománya, az idén az egész falu wsége- sen ellátott takarmánnyal. A termelőszövetkezet 100 köb­métert silózott és elegendő az abraktakarmányuk is. Apró­magvakból mintegy 6 vagon­nyit csépelt el a falu és az idén az aprómagtermelés ko­moly jövedelmi forrása volt mindenkinek, aki csak ezzel foglalkozott. Az egyéni gazdák most végzik a trágyahordást. Örömmel állapíthatjuk meg, — mondja Pálos Lajos agronó­kig állnak a gépek és ha pü­fög is közülük egy-kettő, az te csak itt az utcán — tétlenül. VALAMI NINCS tt rend­jén, erősítik meg valameny- nyien —, maga az agronómus te — Képes bácsi szavait. Az igazság az, hogy bár Szihal­mon öt traktora is dolgozik a gépállomásnak, mégse halad a munka. Pernát Barna, Fe­renc Pál, meg a többi gazdák pedig, akik már két hónapja befizettek a szántásért, s egy­re türelmetlenebbek. Mi tör­ténik majd, mi lesz a szántás­sal? Mert... van itt más baj is ... Először csak néznek egy­másra az emberek, aztán mé­giscsak rövid huza-vona után belevág valaki. — Hát, ha már kigondoltam elmondom. Ha akarja, írja meg az elvtárs az újságban is. Arról van itt szó, hogy ha időnkint dolgozik is egy-két gép, hát odamegy dolgozm, szántani a traktoros, almi ki­látásba van egy ötvenes, vagy éppen egy ..piroshasú.’1 Ezt persze a termelőszövetkezetné! nem tehették meg, de nálunk,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom