Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-22 / 258. szám

Mérlegen as egész évi munka Taruahodon Megyénk termelői jól isme­rik az öntözéses gazdálkodás­ban kiváló eredményeket elért tarnabodi termelőket/ Az ex- pressz-kutakból történő öntö­zéssel lehetővé tették, hogy a szántóföldi zöldségtermelést olyan helyen is, ahol erre ed­dig nem volt lehetőség. Ezeket az eredményeket azzal növel ték, hogy szakcsoportba tömö­rülve végzik a munkákat. Nagy jövedelmet biztosít a zöldség azoknak, akik szaksze­rűen végzik a termelését. A zöldségtermelő szakcsoport megalakulása óta mind taglét­számban, mind a termelés szakszerűsítésében sokat fejlő­dött. Ma arról számolhatunk be, hogy 68 termelő, mintegy 448 hold területen gazdálko­dik. Közös területük jelenleg még csak 10 hold, de úgy ter­vezik, hogy a jövő évben ezt felemelik 70 holdra. Szépen fejlődik a négyéves telepítésű új gyümölcsösük is. Egyik jö­vedelmi forrásukat — a zöld­ségtermelés mellett — ez fogja biztosítani a tagoknak. Arról is hallottunk, hogy a meglevő gyümölcsös mellé jövőre újabb 18 hold kajszibarackot telepí­tenek. A további tervekről érdek­lődve elmondották, hogy •mennyiben megkapják az ál­lami tartalékterületet, jövőre közösen 10 hold cukorrépát ön­tözéssel termelnek. Ezzel a módszerrel majdnem a duplá­jára emelik a községben eddig elért átlagokat. Egyre növek­szik a közös gazdálkodásba vont terület és mellette a kö­zös vagyon is. A kormányren­delettel újabb lehetőséghez ju­tottak, mivel a közös értékesí­tés után ebben az évben 24 ezer forint nagyüzemi felárat kaptak. Ma már a közös va­gyon értéke eléri a 28 ezer forintot. A közös értékesítés előnyét látva, eddig is már 30 hold területre kötöttek szer­ződést a földművesszövetke­zettel. Az eredményeikben azonban sohasem nyugszanak meg. Ér­dekli őket megyénk más vi­dékeinek elért eredménye és módszere is. Az év folyamán ezért látogattak el a hatvani Petőfi Termelőszövetkezethez. Megnézték a termelés egy ma­gasabb formáját, a nagyüzemi gazdálkodást. Különös tekin­tettel érdekelte őket a szak­szerűen megépített üvegházak, amelyek nagyban elősegítik a .termelést, ugyanakkor a pri­mőr-áruk termelésével na­gyobb jövedelmet is biztosít a tagoknak, Elhatározták a jelenlevők, hogy .az ősz folyamán meg is építenek egy közös üvegházat. Jó lenne, ha a szakcsoport ezt a tervét is megvalósítaná, hi­szen maguk is meggyőződtek arról, hogy mennyivel na­gyobb jövedelmet biztosít szá­mukra. A jó eredmények mel­lett azonban itt-ott volna né­mi javítani való is a gazdál­kodásukban. A szakcsoport in­tézőbizottságán kívül semmi­féle ellenőrző-szerv nem mű­ködik. Szükség lenne az El­lenőrző Bizottság megválasz­tására, mert a gazdálkodás menetén volna egy-két javítani való. Tudvalevő, hogy a szak­csoport a földművesszövetke­zet keretén belül működik. Ennek ellenére vannak olyan szakcsoport-tagok, akik még most sem tagjai a földműves­szövetkezetnek. A jobb termelés elősegítése érdekében ebben az évben mintegy 450 mázsa műtrágyát használtak fel. Az eredmény nem maradt el, hiszen közel 200 mázsás paprikatermést ér­tek el holdanként. A szakcso­port kisebb hibái ellenére is jó úton halad és reméljük, hogy a jövő évben még jobb eredményekről számolhatunk be. Hegyközség alakult Feldebran A feldebrői szőlőtermeléssel foglalkozó gazdák előtt is vi­lágossá vált a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958. évi 6. számú törvényerejű rende­leté, amely kimondja a hegy­községek alakítását, A helyi párt, földművesszövetkezet és tanácsi szervek felvilágosító munkája alapján a szőlőterme­lők egy része belátta, hogy a szőlőtermelés növényvédelmi, növényápolási, szüretelési és értékesítési munkálatait közös­ség formájában eredményeseb­ben fogja végezni. Ezzel na­gyobb jövedelemre tesznek szert, mint az egyéni gazdál­kodásban. A földművesszövet- kezet által meghirdetett hegy­község alakuló gyűlésen a megjelent 56 szőlőtermelő gaz­da közül 40-en azonnal be s léptek, mintegy 26 hold szőlő- területtel. Az alakuló ülésen részvevő tagok elhatározták, hogy a te­rületükön levő utak és kutak karbantartását, a szőlő és gyü­mölcsösök őrzését a növényi és állati kártevők elleni védeke­zést a hegyközség keretén be­lül közösen végzik. Ezenkívül az általuk megtermelt cseme­geszőlő, valamint a must- és borféleségeket szerződés alap­ján egy tételben adják át. így nagyüzemi felárban is része­sülhetnek. A közös értékesítés­ből származó többlet-jövedel­müket teljes egészében közös alapjuk létesítésére kívánják fordítani. A feldebrői kezde­ményezés követendő példa minden szőlőtermeléssel fog­lalkozó község előtt. fl résziegy-^sftzeíésl verseny értékelése A MÉSZÖV Szövetkezet- politikai Osztálya értékelte a részjegy-befizetési versenyben elért eredményeket. Megállapí­totta. hogy az utolsó egy hó­nap alatt jelentős eredménye­ket értek el megyénk néhány földművesszövetkezetében. Az elért eredmények mellett azon­ban még mindig lemaradás mutatkozik sok járásnál. En­nek megfelelően a járások versenye az alábbiak szerint alakult: 1. Egri járás 91.2 % 2. Gyöngyösi járás 80.7 % 3. Pétervásári járás 75.— % 4. Füzesabonyi járás 64.— % 5. Hevesi járás 58.— % 6. Hatvani járás 49.— % A földművesszövetkezetek közötti versenyben különösen jó munkát végeztek a detki 208.—. tamaleleszi 147 és az egri 112 százalékra teljesítették az éves részjegy-befizetési ter­vüket. Igen rossz munkát vég­zett a herédi 10.6, nagyúti 15, markazi 15.2 százalékban tud­ták csak teljesíteni a tervüket. A verseny év végéig tart. Jó lenne, ha a lemaradt földmű­vesszövetkezetek is jobban be­kapcsolódnának a versenybe, s a részjegyalap növelésével hozzájárulnának a szövetkezeti vagyon növekedéséhez. Takarékszövetkezeti nagygyűlés Detken Csütörtökön este szokatlanul nagy forgalom volt a detki ut­cákon. Mindenfelől siető em­bereket lehetett látni, akik igyekeztek a földművesszövet­kezet által rendezett takarék­szövetkezeti nagygyűlésre. A falu apraja-nagyja sietett, hogy meghallgassa: milyen le­hetőségeket biztosít az új szö­vetkezeti forma a lakosság jobb életének megteremtésé­hez. A helyiség zsúfolásig meg­telt dolgozó parasztokkal és a falu munkás dolgozóival. A beszámolóban Kállay elv­társ, a MÉSZÖV dolgozója is­mertette a megjelentek előtt a takarékszövetkezet célját és feladatát. Elmondotta, hogy a jobb gazdálkodás, elősegítése céljából feltétlenül szükséges a takarékosság ebben a köz­ségben is. A jó gazda előre gondol és már most az őszön tartalékolja a tavaszi munkák megindulásához szükséges ösz- szegeket, Reméljük, hogy a tagság he­lyeslésének meg is lesz az ered­ménye és a helyi takarékszö­vetkezet betétállománya a kö­zt jövőben emelkedni fog. Ma még nagy problémát okoz a helyiség kérdése a takarékszö­vetkezetnek. A községi szervek azonban azon dolgoznak, hogy ezt a problémát is minél előbb megoldják, hogy ezzel is elősegítsék a szövetkezet fej­lődését. A verpeléti szőlőtermelő szakcsoport mintegy 140 ezer forint ér­tékben 600 hl befogadó ké­pességű új pin­cét épített. A tagok részéről nyújtott társa­dalmi munka mellett nagy segítséget adott a helybeli Dó­zsa Tsz is a munkálatokhoz. Ebben a pincé­ben közösen tá­rolják és szak­szerűen kezelik a szakcsoport által termelt borokat. A szakcsoport kiváló szőlőfajtájából készült verpeléti riz- ling méltón vált országos hírűvé. Palackozva megtalálható az ország minden vendéglőjében és italboltjában. A másik fő jövedelmi fórrá as idén létesített két és fi holdas szőlő vadtelep. Úgy te vezik, hogy a közös terülc a jövő évben növelni fogják. Mit nyújt a falunak a takarékszövetkezet? ii. Rendkívül előnyös a kölcsö­nök visszafizetése: előre meg­határozott összegekben — te­hát részletekben — általában egy, ritkábban, legfeljebb két év alatt kell törleszteni. Fo­gyasztási célokra kölcsön azon­ban hat hónapinál hosszabb időre nem adható. A kölcsö­nöket fedezet ellenében fo­lyósíthatják. A fedezet vagy házingatlan és beltelek, vagy kezességvállalás, vagy állat (ebben az esetben a járlatleve- let záradékolják), vagy illet­mény, munkabér lekötése, A kölcsön összege után Ka­mat jár, és kezelési költséget számítanak. Az évi kamat 8— 12 százalék, ezenfelül már a folyósításkor levonják egyszer s mindenkorra a kezelési költ­séget, vagyis a kölcsön legfel­jebb öt százalékát. A kamat és a költség együttesen nem lehet több a kölcsön évi 18 százalékánál. A falusi takarékszövetkezetek szervezete A takarékszövetkezet leg­fontosabb szerve a közgyűlés, amelyen valamennyi tagnak egyforma szavazati joga van. Minden alapvető, lényeges kérdésiben a Közgyűlés dönt Azt azonban senki nem kí­vánhatja, hogy a takarékszö­vetkezet tagságát gyakran összehívják, minden egyes köl­csön folyósításánál kikérjék a véleményüket. Éppen ezért az ügyek intézésére a tagok 6— 15 személyből álló igazgatósá­got választanak azokból, akik erre a tisztségre .a legalkalma­sabbak. Az igazgatóság a ta- ícai’éfcszövetkezet gyakorlat:, mindennapi munkáját irányít­ja. feladata gondoskodni a működési szabályzat megtar­tásáról, az alkalmazottak fel­vételéről, a kölcsönök enge­délyezéséről és folyósításáról. A takarékszövetkezet érté­kei fölött a tagság nevében háromtagú felügyelő bizottság őrködik. Miután a szövetke­zet nagy értékeket kezel, £ felügyelő bizottság tagjainak kötelessége a lelkiismeretes el­lenőrzés. Működésükről min­den évben egyszer számot ad­nak a közgyűlésnek. Hol és hogyan alakítható takarékszövetkezet ? ■Érthető, hogy ennyi előny hallatára egyre több faluban határozzák el a gazdák a ta­karékszövetkezet megalakítá­sát. Sokfelé azonban csak odá­ig jutottak el, hogy beszélnek róla: milyen jó is lenne egy ilyen szövetkezet! Pedig meg­alakítása sem jelent különö­sebb nehézséget, TegyüK fel, több gazda már értesült előnyeiről, szeretné, ha az ő falujában is mielőbb megalakulna a takarékszövet­kezet. Vagy az is meglehet, hogy két, vagy több szomszé­dos faluban határozzák el: kö­zösen hívják létre. A leghe­lyesebb, ha kérésükkel felke­resik a földművesszövetkeze- tet. Azután összehívják azo­kat, akik már nyilatkoztak be­lépési szándéKukról, vagy elő­reláthatólag belépnek A ta­karékszövetkezetnek minden nagykorú személy tagja lehet, aki a faluban — tehát a szö- vetekzet működési területén — lakik, vagy ott dolgoziK Tehát az egyéni és termelő­szövetkezeti gazdákon kívül tanítók, agronómusok, tisztvi­selők. Nem lehet a tagja, aki a földművesszövetkezetbe sem nyerhet felvételt. Ez persze nem jelenti azit, hogy a taka- réüszövetkezetbe csak földmű­vesszövetkezeti tagsággal lép­het be valaki. A tagok felvé­teléről a közgyűlés dönt. Ha valaki elhatározta, hogy belép a takarékszövetkezetbe, kitölti a belépési nyilatkoza­tot. Ezenkívül — miután a ta­karékszövetkezetek saját rész­jegyalappal is kell, hogy ren­delkezzenek — a tag köteles­sége egy 100 forintnál nem kisebb névértékű részjegy jegyzése. Ha mindezt megtel­te, nem marad más tenniva­lója, mint a közgyűlés hatá­rozatainak és az alapszabály­nak a megtartása. Ugyanekkor joga van a közgyűlésen részt venni és szavazni. A szavazat igen fontos és lényeges dolog: a tagság ezzel nyilvánítja ki, hogy bizonyos kérdésekben milyen álláspontra helyezke­dik, helyesel, vagy ellenez valamit. Minden egyes taka­rékszövetkezeti tagnak tehát kötelessége lelkiismerete sze­rint, a tagság, a közösség ér­dekeit szem előtt tartva élni szavazati jogával, akár bizo­nyos döntő kérdésekről, akár az igazgatóság és a felügyelő- bizottság megválasztásáról van szó, A takarékszövetkezeti tag kölcsönt kaphat, és részjegye után a takarékszövetkezet nye­reségéből részesedik? A takarékszövetkezet eredményei Már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ország­szerte örömmel fogadta pa­rasztságunk az új szövetkeze­ti formát, amely a kölcsönös segítségnyújtás közkedvelt hasznos szerve, Egy év alatt 22 ezerrel gyarapodott a tag­ság száma, a takarékszövetke­zetek pedig 9 ezer tagnak nyújtottak kölcsönt, több mint 16 millió forint összegben. Es egyre növekszik a betétállo­mány. mert a takarékszövet­kezetek tevékenysége követ­keztében széleskörű takaré­kosság indult falvainkban. Ma már hazánk minden tá­ján eredményesen működnek a takarékszövetkezetek. Sike­reik kézzelfoghatóan bizonyít­ják a szövetkezés, egymás kői- ’ csönös megsegítésének helyes­ségét, amivel az egyéni célki­tűzések is gyorsabban, köny- nyebben megvalósíthatók, ugyanakkor a közösség, az egész társadalom is élvezi hasznát.-o­— NEONFÉNYES világítás­sal szerelik fel a hevesi föld­művesszövetkezet nagyobb üz­leteit. A munkálatok mái' megkezdődtek és úgy tervezik, hogy karácsonyra a földmű­vesszövetkezet minden nagyobb üzletében kigyullad a neon­lény, ★ — MA TARTJA alakuló ülé­sét a sarudi földművesszövet- kezet keretén belül szervezett Takarékszövetkezet. A község dolgozó parasztjai elhatároz­ták. hogy a takarékos gazdál­kodás megvalósításához szö­vetkezetbe tömörülnek. ★ — NOVEMBER 7-RE rende­zett kirakatverseny első he­lyezettje a hatvani földműves­szövetkezet nagyáruháza. Az ízlésesen berendezett kirakatok mindig az idény-jellegnek megfelelően vannak berendez­ve és a város legszebb sem» foltjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom