Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-18 / 228. szám
A FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEK HEVES MFGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONT ANAK HETT HÍR ADÓT A S(S Heves megyei Földművesszövetkezetek fejlődése ív. Az ellenforradalom után a MSZMP és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által tett intézkedések nyomán megnövekedett a dolgozó parasztok termelési kedve és ennek' tudható be, hogy 1957-ben az előző évekhez viszonyítva a parasztok sokkal több mezőgazdasági gépeket és felszereléseket vásároltak, illetve ezeknek a cikkeknek a forgalma az előző évekhez viszonyítva nagymértékben megnövekedett. Míg 1955-ben 16 darab vetőgépet, 139 darab ekét vásároltak dolgozó parasztjaink, addig 1957-ben 362 darab vetőgép és 560 darab eke került eladásra. Nagy fejlődés tapasztalható a szövetkezetek által üzemeltetett vendéglátó egységeknél is, E területen a fejlődés különösen szembetűnően mutatkozik, abban, hogy a földműveszö- vetkezetek többet törődnek a vendéglátás kultúráltságával és a falusi dolgozók szórakozásának biztosításával. A vendéglátóipari hálózat fejlesztése során fokozatosan felszámoltuk a falusi kocsma-rendszert és helyettük korszerűen berendezett italbolti és sokhelyütt vendéglői hálózatot és cukrászdát hoztunk létre. Sok földművesszövetkezetünknél napjainkban már a városhoz hasonló vendéglők és cukrászdák állnak a falu rendelkezésére, míg a felszabadulás előtt a falun egyáltalán nem volt cukrászda és vendéglő. Ma már olyan helyeken, mint Nagyréde, Ti- szanána, Kisköre, Pétervásá- ra, Hort ízlésesen berendezett és korszereűn felszerelt cukrászdák működnek, ahol a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok éppen úgy, mint a városban fogyasztják nyári időben a fagylaltot és egyéb cukrászati készítményeket. A vendéglátóipari üzemág fejlődését mutatja, a forgalom nagymértékű növekedése is, az alábbi táblázat szerint: fi felvásárlás helyzetűről tárgyalt a megyei választmány Amint már az előző számunkban hírül adtuk, 1958. október 14-én ülést tartott a MÉSZÖV megyei választmánya. Bocsi Imre megyei választmányi elnök megnyitója után Kollár Lajos, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ igazgatóságának elnöke számolt be az 1958. évi felvásárlás helyzetéről, a téli tárolásról, valamint a jövő évi szerződéskötésekről. Többek között elmondotta, hogy a földművesszövetkezetekkel való együttműködés szorosabbá tétele érdekében ebben az évben átszervezték a MÉK-et. Ezzel megszűnt a vállalati jellege, mivel a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően szövetkezeti központtá alakult át. önálló igazgatósággal és felügyelő bizottsággal. Jelenleg a központnak 74 földművesszövetkezet és több mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja van, mel/ek által a befizetett részjegy-alap meghaladja a 200 000 forintot. Ebben az évben a szervezeti élet megszilárdítása mellett a határozatok helyes végrehajtásával nagymértékben hozzájárultak az előző évekből származó hiányosságok megszüntetéséhez. Méhész továbbképzés Egerben Javult az áruforgalom és az áruellátás Év 1950. 1954. 1955. 1956. 1957. 1958. Forgalom 1000 Ft-ban 14 000 67 300 81 400 90 100 123 800 130 000 Egységek száma 107 149 164 193 219 223 Egységekből cukrászda 3 5 7 8 9 12 A felvásárlást 73 földművesszövetkezeten keresztül részint közvetlen szállítással, részint pedig a szállító-telepen keresztül diszpozíciós rendszerrel oldják meg. Megyénkben a közvetlen bonyolítást egyedül hatvani földművesszövetkezet vállalta, figyelembe véve a központi rendelkezéseket. A központi áru alapját a szerződéses termeltetésből biztosítják. Ennek érdekében mindent A földművesszövetkezeti vendéglátóipari tevékenység jellemzésénél és vizsgálatánál nem lehet figyelmein kívül hagyni velTdéglátiK párunknak azt a teljesen új tevékenységét, hogy a nyári nagy mező- gazdasági munkák idején (aratás, cséplés, behordás) a földművesszövetkezeti mozgó italboltok, a munka színhelyén keresik fel a dolgozó parasztokat. A mozgóboltok működése már több évre nyúlik vissza, a szövetkezeti kereskedelemben. így 1958 nyarán is csaknem valamennyi föl Iműves- szövetkezetnél működtek mozgó italboltok. Ezek közül említünk meg néhányat, melyek ezen a téren jól látták el feladatukat. Füzesabony, Bo- conád, Heves, Szihalom, Atkár, Karácsond és még sok földművesszövetkezet mozgó boltja. A földművesszövetkezetek az elmúlt évek során tehát jelentős eredményeket értek el az áruellátási munkában, komoly mértékben elősegítették a mezőgazdasági termelés növekedését. Ezen túlmenően jelentős eredményeket értek el a földmű- vessző vetkezetek a felvásárlás területén is. A földművesszövetkezetek tehát jelentős lépést tettek előre, hogy a dolgozó parasztság tényleges értékesítési társulásaivá váljanak. Híven tükrözi ezt az alábbi táblázat, amely szerint a felvásárlási forgalom a földművesszövetkezetek vonalán állandóan nö vekvő tendenciát mutat. Kollár elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy egyes községekben sok termelő megszegte a szerződéses fegyelmet és nem minden esetben tettek eleget a kötelezettségüknek. Ez a jelenség különösen a primőr- időszakban jelentkezett Hort és Csány községeknél. A termelők, mivel Budapesthez viszonylag közel vannak, áruikat szabad piacon értékesítették, ami kihatással volt a primőráruellátásra. Ennek ellenére is Ev: 1951 1952 1953 1954 1955 1956 Felvásárolt áruk értéke 1000 Ft-ban 3342 16050 17567 50648 94015 173990 előnyös értékesítése, és az ex port-tervek hiánytalan teljesítése szempontjából is. A földművesszövetkezetek jól ellátták ezt a feladatukat, becsülettel eleget tettek mezőgazdasági termékeit exportja során rájuk háruló feladatoknak is. Az exportra történő szállítások évről-évre való növekedését mutatja az alábbi táblázat: 1954 1955 1956 1957 426,2 1273,2 1168,8 ^814,8 hány fontosabb cikk feltüntetését: 1954 1955 1956 1957 Paradicsom 8,7 97,8 Szőlő 369,7 534.1 Görögdinnye — — Amennyiben az export szállít ásoK mennyiségét vizsgáljuk. megállapítható, hogy az 1956. évben exportra szállított mennyiség az előző évhez viszonyítva csökkent. Szükséges itt megemlíteni, hogy az 1956. október 23-i ellenforradalom az export szállításainkat is derékba törte. Az exportra szállított meny- nyiségek növekedése bizonyítja, hogy a földművesszövetke360,7. 562,6 686,5 939.6 211,8 500.— 119,4 479,2 — 79,2 109,9 181,1 zetek belátták, hogy az export növelése szorosan összefügg a lakosság, így a falusi lakosság áruellátásának további javításával, összefügg azért is, mert sok keresett és a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikk (rézgálic) gyártásához csak az export' tervek teljesítése révén hozhatjuk be a szükséges nyers anyagot. (Folytatjuk.) elkövetnek már a szerződés- kötéseknél, hogy a jövő évi termeltetés biztosítva legyen. Az év folyamán különösen jó eredményt értek el a szerződéskötésekben. A jobb áruellátás azonban megkívánja, hogy a jövő évben növeljék a szerződéses termelés területét és olyan árucikkek termeltetését is bekapcsoljanak, amelyeket ebben az évben nem termeltek. A termelők nem mindig tartották be a szerződéses feltételeket az évi zöldség- és gyümölcsfelvásárlási tervet szeptember 30-ig 73 százalékra, az export- szállítási terveket pedig 108 százalékra teljesítették. Komoly lemaradás csak a cseresznyénél, kajszibaracknál és a szilvánál mutatkozott. A csemegeszőlőnél a jelenlegi állapot szerint ugyan lemaradás van, azonban a terveket szövetkezeteink ebből túl fogják teljesíteni. is Hibák vannak a minőségi követelmények betartásánál Mivel ebben az évben a paradicsomnál és a szőlőnél bevezették a termelői csomagolást, így a gazdáknak lehetőségük volt az áru tükrözésére. Annak ellenére, hogy több utasításban felhívták a szövetkezeti vezetők figyelmét, a felvásárlók csak részben tettek eleget az utasítások végrehajtásában. Ez megmutatkozott már a cseresznye, de főleg a paradicsom és a szőlő felvásárlásánál. Az export-paradicsom átvételét többek között korlátozni kellett Atkáron, Gyön- gyössolymoson, Erdőtelken és még egyéb községekben a nem megfelelő minőség miatt. Ez a probléma méginkább jelentkezett a csemegeszőlő felvásárlásánál Márkáz, Domoszló és más községekben. A termelők nem minden esetben végzik el a szőlők kiollózását és nem a szabvány szerinti minőséget adják át. Befejezésül Kollár elvtárs elmondotta, hogy a MÉK és a földművesszövetkezetek kapcsolata az utóbbi időben lényegesen javult, mivel ebben az évben kevesebb problémák merültek fel. Feltétlen szükséges azonban, hogy art a néhány alapvető hibát, ami még a munkában megmutatkozik, minél előbb kijavítsák, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. Ehhez azonban szükséges, hogy a felvásárlási munkákban nemcsak közvetlenül a felvásárlók vegyenek részt, hanem kapcsolódjanak bele a földművesszövetkezetek vezetői és választott szervei is. A beszámoló után a választmány tagjai szólaltak fel Király Miklós hozzászólásáVasárnap került megrendezésre a Városi Kultúrház nagytermében megyénk méhészeinek találkozója. A megjelent nagyszámú méhész előtt Mi- csoxiai József, a MÉSZÖV Mezőgazdasági Főosztályának osztályvezetője nyitotta meg a találkozót. Megnyitó szavaiban utalt az összefogás nyújtotta előnyökre, a létrejött méhész- egység jelentőségére, valamint a továbbképzés fontosságára a többtermeléssel kapcsolatban. A megnyitó után Balek Ferenc tudományos kutató, az Országos Méhészeti Szaktanács titkára tartotta meg szakelőadását a növényvédelem és a méhészet kapcsolatáról. A magasszínvonalú előadást igen nagy figyelemmel kísérte a hallgatóság, mivel ez a kérdés élénken foglalkoztatja a méhész közvéleményt és mert az utóbbi években egyre szaporodtak a növényvédelmi munkával kapcsolatos méh-károk. Az előadó rámutatott, hogy a tudományos kutatás milyen nagy erőfeszítéseket véglez olyan permetezőanyagok kikísérletezésére, amelyek a mé- hekre nézve nem mérgezőek. Vannak már bizrtató kezdeti eredmények, de ezek még korántsem kielégítőek. A növény- termesztés és a méhészet egymást nem nélkülözheti, ezért feltétlenül bízni kell abban, hogy a jövőben megtalálják azokat a módszereket, amelyek a közös érdekeket fogják elősegíteni. Ezek után Csikós Tibor szakelőadó — figyelmet lekötő beszédében — útmutatót adott a többtermelésre. Egyik fő tényezőjeként az erős — telelés folyamán legalább 8 léputcás — családot jelölte meg. Részletesen foglalkozott a betele- lés főbb követelményeivel. Kiemelte a szűkített telelte- tést — szalmapárna, oldal és felső takaró használatának előnyeit, Az „egy család — két család egy kaptárban” vitában az volt az álláspontja, hogy * 24 keretes fekvőkaptárban egy családot tartsunk, de az egész termelő állományra számítva, legalább 30—40 százalék tartalék család biztosítsa a termelő egységek megfelelő felnépesedését a főhordásra. Kiemelte a lép építtetés és a viasz termelés fontosságát. Macher Ádám, a budapesti Méhészszövetkezét igazgatóságának elnöke felszólalásában üdvözölte megyénk szervezett méhészeit. Hangsúlyozta, hogy a zavartkeltő elemek tevékenységét hagyják figyelmen kívül és a szövetkezeti rendszerbe, méhészszövetkezetekbe, szakcsoportokba tömörülve törekedjenek a közös méhész érdekek megvalósítására. Ezt teszi a budapesti és az egri méhészszövetkezet igazgatósága is, és ennek az együttműködésnek már eddig is biztató eredményei születtek. A felszólalást a ielenlevők nagy helyesléssel fogadták. A hozzászólások sorai} termékeny vita alakult ki. Pápai András felvetette, hogy a permetezés — porozással kapcsolatos rendeletén sok módosítást kellene végrehajtani* mert így a méh-károk megelőzhetők lennének. Gállá István a méhész utánpótlásról beszélt. Megállapította, hogy megyénkben kevés a fiatal méhész. Somfai méhésztárs, a viasztermelési lehetőségekről és a viasztermelési szerződéskötés szükségességéről és a felvásárlási árak rendezéséről beszélt. ’ A vita végén az előadók kielégítő válaszokat adtak a felszólalóknak, majd Berényi Sándor, a szakbizottság elnöke zárszavában bejelentette, hogy november 9-én ismét összeülnek megyénk méhészei, hogy meghallgassák a római Méhész Világkongresszusról szóló beszámolót. Sztrancsik Zsigmond ban elmondotta, hogy egyetért a beszámolóban foglaltakkal és utalt arra, hogy ebben az évben a MÉK felvásárlási helyzete sokat javult, azért még vannak hibák és hiányosságok is, amelyeket sürgősen meg kell szüntetni. Felveti, hogy szeptember óta a MÉK tői nem voltak kint ellenőrzésen községükben. Az a véleménye, hogy a MÉK dolgozóinak többet kell a falvakat járni és helyes ellenőrzésen ke. resztül segítséget adni a felvá- sarlóknak. Széles János utalt a minőségi átvételeknél tapasztalt hiányosságokra. Szerinte helye sebb lenne, ha szakképzett csomagolok csomagolnák az árukat, mert akkor nem for dúlhatnának elő visszaélések a termelők részéről. Kérte, hogy az áruk minősítésére vonatkozóan — esetenként — ők is adhassanak ki rendelkezéseket. Bartolák Mihály, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke javasolta a választmány felé, hozzanak olyan irányú határozatot, hogy a felvásárlási szakbizottság vizsgálja felül azokat a községeket, ahol a szerződésben lekötött árumennyiségeket nem vették át és az ilyen termelőket a földművesszövetkezet kártalanítsa. Bene Benedek nagyrédei dolgozó paraszt elmondotta, hogy a község termelői nincsenek megelégedve a konzervgyári felvásárlással és arra is panaszkodott, hogy a megtermelt borokat nem vásárolja fel a szövetkezet. A felvetett problémákra minden egyes felszólaló megkapta a helyes választ. Tanácskoztak a földművesszövetkeseti nőbizottságok elnökei Az. elmúlt hét folyamán minden járásban összeültek a földművesszövetkezeti nőbizottságok elnökei, hogy értékeljék az eddig végzett munkájukat és megbeszéljék a további feladatokat. Az tapasztalható, hogy egyes nőbizottságaink rövid egyéves működésük alatt komoly eredményeket értek ed. így pl. a felsőtárkányi, novaji, kápolnai, defki, domoszlói, adácsi és he- vtssi nőbizottságok, amelyek már az elmúlt időben is sok segítséget adtak a földművesszövetkezet munkájához. Ezenkívül igyekeztek megkönnyíteni a falusi háziasszonyok munkáját. Több helyen mosógépet, falfestéshez hengereket szereztek be, vagy edénykölcsönzőt létesítettek. A jövőre vonatkozóan legfontosabb feladatuknak tűziték ki a földművesszövetkezeti saját vagyon növelését. Ennek érdekében részt vesznek a részjegybefizettetési terv teljesítésében. Több nőbizottság kezdeményezett már eddig baromfi- és víziszámyas-tenyész- tő és nevelő szakcsoport szervezését. Ezenkívül elmondották, hogy a jövőben több he- helyen megalakítják a málnatermelő, szakcsoportot. Terveik megvalósításához azonban szükség van a földművesszövetkezeti nőtagság támogatására, valamint a vezetőség és a választott szervek segítségére, amelyből, reméljük, nem is lesz hiány. S-né Őszi vásár Hatvanban A felszabadulás óta szinte hagyományossá vált megyénkben a „Nyári”, valamint az „Őszi” vásárok megrendezése. Ez évben az augusztus 20-i káli vidám-vásár után október 25—26-án Hatvanban rendezik meg az őszi vásárt, amelyen a földművesszövetkezetek óriási iparcikk-árukészlettel vesznek részt. A vásárló közönség — közöttük a dolgozó parasztság — életszínvonalának emelkedése és az egyre növekvő igények mind nagyobb feladatok elé állítják a földművesszövetkezeti kereskedelmet. A hatvanban megrendezendő őszi vásáron több mint 10 millió forintos árukészlettel felszerelt pavilonokkal varja a földművesszövetkezet tagjait. valamint a vásárló közönséget. Nagy választékban kapható lesz textil-áruk, lábbelik. vas-áruk, villamossági cikkek, motorkerékpárok, háztartási és mezőgazdasági kisgépek. Mindezeken kívül a földművesszövetkezetek, valamint a szakcsoportok gondoskodnak a vásáron részvevők étel- és ital-áru ellátásáról. Az idei hatvani vásáron eddig még soha nem látott árukészlettel vesznek részt földműves- szövetkezeteink, hogy ezen keresztül is szorosan felzárkózzanak az állami kereskedelem mellé. (K. F.) A paraszti termékfeleslegeK felvásárlásának növekedése tovább emelkedik a földművesszövetkezeteknél, így 1958. évben már több mint 180 millió forint értékű termék felvásárlására számítunk. E feladatok végzésének rendkívül nagy jelentősége van a városi lakosság jó ellátásának biztosítása, a parasztság zöldség, gyümölcs, burgonya termésének gyors, Sv: _____________ 19b 1953 Ex port szállítás wg-ban 557,8 870,4 Az export szállításokon belül szükségesnek tartjuk néÉv: '1952 1953
