Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-28 / 236. szám

1958. október 28., kedd NÉPÚJSÁG s e^íírC/é^/e^ látták és 300 forintot utaltak ki részére. Szanyi Sándor kampóit! ta­nácstag azzal a kéréssel for­dult a helyi községi tanácshoz, hogy a Tárná folyóra hidat építsenek. Ugyanis a község­ből sokan járnak Kápolnára — mivel a körzeti orvos ott lakik. Eddig csupán egy ge­renda volt végigfektetve a fo­lyón, amelyen veszéyes volt a közlekedés. A tanácstag köz­benjárására 40 ezer forintos költséggel egy új tahidat épí­tettek. A cigánytelep lakói ar­ról panaszkodtak, hogy már évek óta befolyik a víz a la­kásukba, s nem kaptak cse­repet, hogy a tetőt rendbehoz­zák. A tanács közbenjárására a TÜZÉP kiutalta a szüksé­ges cserépmennyiséget s a te­lep lakói megnyugodva várhat­ják az esős, őszi időjárást. Ugyanezen a telepen egészen mostanáig nem volt villany. A községi tanács a hálózatbő­vítés alkalmával elhatározta, hogy a telepre is kivezetik a villanyt. E villamosítással mintegy 300 fő részére bizto­sítják a villanyvilágítást, s ez­zel lehetővé tették, hogy aki akar, rádiót is vásárolhat. Sorolhatnánk még sok-sok Ilyen hasonló példát, melyek mind azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk azért is bí­zik a tanácsokban, mert tud­ja, hogy kérésüket meghallgat­ják, s ha egy mód van rá, orvosolják, elintézik azokat. (Kiss) ■v^rx A tanács nemcsak államha­talmi szerv, hanem egyben a dolgozók legszélesebb tömeg­szervezete is. TevékenységiiK — munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozók és a tanácsok között szoros kap­csolat alakult ki. A tények azt bizonyítják, hogy a dolgozók bíznak tanácsainkban, s ügyes­bajos dolgaikban bizalommal fordulnak hozzájuk. Vass Józsefné, Poroszlóról, balesetbiztosítási járulék ügyé­ben panasszal fordult a me­gyei tanácshoz. Férjét ez évben baleset érte, s amíg beteg volt, az esedékes biztosítási járu­lékot nem kapta meg. A me­gyei tanács intézkedése nyo­mán az SZTK rövid időn be­lül folyósította a jogos járadé­kot. Hajdú Gábor ugyancsak Po­roszlóról, azt sérelmezte, hogy vásárolt egy hold földet, de azt mégsem írták a nevére. Nem tudta, hová forduljon panaszával, hogy ügyét elin­tézzék. Egy alkalommal Lend- vai Vilmos elvtárs, tanácstagi fogadóórát tartott Poroszlón, ahol neki is elmondta pana­szát. Nem sokkal utána pana- s_a el is intéződött, és a vá­sárolt föld az ő nevére került át. Hasonló esettel fordult a megyei tanácshoz Ceglédi András makiári lakos, akinek egy hold juttatott földjét a földreform óta nem telekköny- vezték. De nemcsak ilyen ügyekben, különböző kérésiekkel keresik fel megyénk dolgozói a megyei tanácsot, vagy mennek el a ta­nácstagi fogadóórákra. Mátra- szentimrén például H. Ágnes, idősebb egyedülálló nő, mivel beteges, anyagi támogatást kért. Szociális helyzetére való tekintettel kérését jogosnak ta­C /ersütemben halad az őszi vetés a hatvani járásban A hatvani járás termelőszö­vetkezeteinek búzavetésterve 498 hold. Ebből a területből mintegy 400 holdat vetettek be a tsz-ek. A kerekharaszti Alkotmány, a herédi Alkot­mány, valamint a Horti 'Petőfi termelőszövetkezetek már be is fejezték az ősziek vetését. Az egyénileg dolgozó parasz­tok mintegy felénél tartanak az őszi munkáknak. A kedve­ző időjárás meggyorsítja a munkálatokat, úgy a tsz-ek- néL, mint az egyéni gazdasa­gokban. A falu művelődéséért A késő őszi és a téli esté­ket, arr'kor már nincs mező­gazdasági munka, jól ki lehet használni az időt természettu­dományi előadások rendezésé­re. A kömlői pedagógusok el­határozták, hogy bekapcsolód­nak a népművelési munkákba és vállalják, hogy különböző természettudományi, fejlődés­tani, technikai jellegű ma­gyarázó előadásokat tartanak a falu különböző részein. Pél­dájuk követésre méltó. Automata gépsor gjárt műanjagcsöveket Ukrán mérnökök készítették el a Szovjetunióban az első automata gépsort, műanyag­csövek gyártásához. A végte­len csövek gyártása percen­ként 10 méteres sebességgel folyik. Kivilágosodott ESTELEDIK. Szarvaskő or­mótlan, fekete szikláit egyre inkább elnyeli a sötét. Az Eger-patak, amely itt még csupán egy ugrásnyi, csobog­va folydogál az ég felé nyúló meredek sziklák alatt, igyek­szik elhagyni az erdőt. Fenn a magasban, talán a várromok között bagoly kiált és éles hangjával felzavarja az erdő csendjét. Bent a faluban lassan ki­hunynak a fények, a kis há­zak lakói nyugodni térnes. Nincs még nagyon késő, így bekopogtatunk az egyik ház­hoz. öreg, ráncosarcú néniké fogadja a köszönést, aztán beljebb szólít) hisz kint már egy kicsit csípős az idő. Is­merkedünk, beszélgetünk. — Szólítsanak csak Bora néni­nek, merthogy úgy hívnak en­gem, — biztat kedves vendég­látónk, és maga is közelebb húzza az asztalhoz a széket. — A régi időkről meséljen va­lamit Bora néni, — kérleljük, mire ő elmosolyodik. — Hm. A régi időkről.;. — mondja elgondolkodva és gondolatai­val máris az idők tengerében kutat. — Hát tuggyák — kez­di a szót, — ezelőtt hatvan esztendővel, mikor még jó magam is fiatal, tizenhét éves lány voltam, híre járt a falu­ba, hogy a szép Takács Julit otthagyta a vőlegénye. Ott­hagyta bizony, pedig az olyan jány vót, amilyet még azóta se termett Szarvaskő. Sírt, rít az anyuja naphosszat, de a Juli is igencsak oda vót a fiúé. Egyszer csak úgy hús­vét előtt aszongya nekem a Juli. — Hallod-e Bori, el- gyönnél é velem egy helyre? — Én el, — mondtam neki, pedig nem tudtam azt se, hogy hova hí. Nohát egy pénteki nap, emlékszek jól, tizenhar- madika is vót, mink szépsé­gesen beállítunk egy öregasz- szonyho, aki boszorkány vót. Boszorkány ám, de igazi, va­lódi boszorkány. No. hát ez az asszony osztan adott taná­csot, de adott „szer t” is a legényhe. Amikor elgyött a húsvét, a legény csak elgyött öntöziködni a többi fiúval együtt. Hát tuggyák, a jány a „szert” valahogy belekever­te a fiú borába. A fiú, bele­kóstolt, nyelt egy kortyot, a többit kiköpte, de mán tün­dén hiába vót. A legény még Köpött is a jány után, mikor egyszer a malombul hazafelé gyövet találkoztak, oszt még­is, mégis csak elvette, felesé­ge is lett, nem telt bele há­rom hónap se. — Él-e még ez az asszony? — kérdeztük Bora nénit, hogy méginkább a nyelvére adjuk a szót. — Á, dehogy él, meg­halt mán ötven esztendővel ezelőtt, mert tuggyák kiszúr­ták szegénynek a szemit is egy éccaka; mert az úgy vót, hogy ahol csak leborjadzott a tehen, ott hívatlanul, várat­lanul megjelent a boszorkány, őszit megrontotta a tehenet. No eccer, ahogy elment egy házho. hát a gazda csak kap­ja a vasvillát, oszt azon mód beleszúrta a képibe. Ki­szúrta a szemit. Úgy :s halt rneg félvakon. Szóval, mióta ő meghalt, azóta sincs Szarvaskőn boszorkány! — Aztán vót még egy asz- szony, Varnyú Panni. ‘Az meg, gyógyított, füveket fő­zött, helyre tette az ember kézit, ha kiment a helyibül. A sebre atracén laput tett, az égett sebre meg jó tiszta me­szes víz vót az orvossága. Mondom, ez a Varnyú Panni okos, ügyes asszony vót, az ián már nekem is helyre tette egyszer a karomat. Egyszóval abban az időben mindennek megvót a maga orvossága. Ku­tyaharapást a szőrivel gyó­gyították, meg a kisgyereknek is tudtak jó orvosságot, ha sokáig rítt... Aztán mán csak az Isten tudja mi minden szokás nem járta valamikor a mi falunk­ban. No, azér még mondok vagy kettőt, ha meghallgat­nak, mer ez ám így vót szo­rul szóra, ahogy elmondom. Hát tuggyák, abba az időbe mindennek megvót ám a ma­ga orvossága. Akkor is vót olyan, hogy valamelyik asz- szonyt nem szerette az uta, osztan idegen szoknya után szaladgált. Hát az olyan em­bernek is megvót az orvossá­ga. Fekete tyúkot főzött neki a felesége, oszt rendbe gyött máris minden. Attúl fogva úgy szerette a feleségit, hogy tán még jánykorába se job­ban . ; ; VAGY HA A JÉG esett, hát baltát élivei felfele állí­tottak az udvar közepi re, amitül oszt elállt „nem soká” a jég. Itt nálunk Szarvaskőn, tuggyák sok a hegy, meg az erdő. A temető is ára van az ódalnak, oszt bijon éccaitán- kin-t még a régi időbe csaK úgy masíroztak a szellemek, fényes fehér ruhába. Engém is megijesztették egy éccaka, — de ez ám igaz vót, — úgy vót, ahogy mondom. Hát tuggyák még fiatalasszony ko­romba arra ébredek, hogy nyi- togassák az ajtót, osztan mintha valaki körmivel ka parta vóna a dunnámat. — Misa te, hallod? — kőtöm az embert, de az nem hallott semmit, csak befordult a má­sik ódalára. Alig vártam a reggelt, néztem mindjén az ajtót, hát uramfia be vót az zárva, pedig a szellem kinyi­totta az éccaka. — Szóval így vót lelkecskéim, meg vót ám más is, de azokat majd csak máskor mondom el. .. Elköszöntünk Bora nénitől. Amikor kiléptünk az udvarra, a ház fölötti erdő fái között újból megszólalt a bagoly. — Bora néni hirtelen összerán­totta magán a kendőt. — Haj- ják, a halálmadár! Nem hiába az elébb a szellemekről be­szélgettünk . . s Bizony hosszú idő telt el azóta, hogy Szarvaskőn is meghalt az utolsó boszorkány. Azóta nagyot változott a vi­lág. A babonákat, a szelle­mek históriáját, a kuruzsiás erejét nem hiszi már senki a faluban, talán még maga Bo­ra néni se, vagy talán csak még ők egynéhányan, az öre- gebbjei közül. Azt azonban ők is állítják, hogy az utóbbi években nyoma sincs, kihalt minden boszorkány. A ku­ruzsló asszony helyett az or­vos adja az orvosságot, a sok minden fajta giz-gaz helyett meg ott a gyógyszertár. A hűtlen embernek meg hiaba főz fekete tyúkot az asszony, úgyse használ semmit, legfel­jebb annyit, hogy a „hűtlen" ember jóllakik tyúkhússal. A bagolytól ma már a gyere kek se félnek, hisz megtanulják jól az iskolában a bagoly ter­mészetrajzát. BEESTELEDETT egészen. Az égen ragyogtak a csilla­gok és a szarvaskői vár cson­ka ormát bearanyozta a hoki­sugár ... SZALAY ISTVÁN lő«* v aláírás miatt 25 bántászcsalád jogos kérése nem vaíónu:ha* meg GySngyftiioii Gyöngyös szélében, a Pesti út mellett, bányász-kolónia épült ki. 23 csalad talált me­leg otthonra. A higiéniku­san épített házakban minden megvan, ami a bányászok kényelmesebb családi életét elősegíti. Csak egy hiány­zik: vízvezeték. A bányász­feleségeknek két kilométerről keli hordani vödrökben a vizet, ami a téli hideg idő­ben nem a legkellemesebb munka lesz. A XII-es akna vezetősége, üzemi bizottsá­ga segítségért fordult több helyre, de először pénzhiány miatt, majd később anyag­hiány miatt nem tudták kö­zelebb hozni a vízvezetéket. Kérdezzük... ... a hatvani Kiskereske­delmi Vállalattól, mi az oka, hogy mostohagyermekei is vannak. A petőfibányai 10-es áruda legalább is ilyen mos­tohagyerek. A bányatelep egyik árudája kellően el van látva áruval, annál kevésbé a másik. Ha az egyik tojást kap, a 10-es áruda nem kap, Négyszáznyolc éves az egri posta Nagy utánjárással megsze­rezték a pénzt a Nehézipari Minisztériumtól — 20 ezer forintot, társadalmi munká­val kiásták az árkot és 450 méter nyomócsövet is kap­tak. Már azt gondolták, hogy sikerül meghosszabbítani s vízvezetéket, hiszen minden készen volt erre. Az öröm azonban korainak bizonyult. Az Építésügyi Minisztérium nem adta meg a bekötési engedélyt. így a jogos kérés elintézetlen, a sok utánjárás­sal szerzett anyag beépítet­len maradt. Egy aláírás miatt... —k. j.— ha az egyikbe friss zöldsé­get hoznak, a h.ásikba majd- hogy nem romlott répát... Joggal panaszkodnak a per tőfibányai asszonyok, akik a felső telepen laknak, l ebben a boltban vásárolnak. Hallgassa meg a panaszt és intézkedjék a vállalat. ...hogy Görögország első atomreaktorát ..Demokritos- nak” nevezték el, arról a bölcs­ről. aki 2500 évvel ezelőtt első­ként állította, hogy az anyag legkisebb részecskékből. ..ato­mokból” áll. ■ ■■hogy az amerikai kong­resszus egyik vizsgáló bizott­sága megállapította, hosv az amerikaik évente százmillió dollárt költenek fogyókúrára — amelyek többnyire nem hozzák meg a reklámozott eredményt. A bizottság azt ja­vasolta: aki fogyni akar, egyék kevesebbet. ...hogy Marie Ashton, 40 éves manchesteri háziasszony a Bishop-Auckland-i Eden színházban 134 órán át megál­lás nélkül zongorázott és ezzel új távzongorázási világrekor­dot állított fel. Ashton asszony tartotta a korábbi, 132 órás re­kordot is. ...hogy a napokban meghalt Jugoszláviában egy 70 eszten­dős oroszlánszelidítőnő, aki arról volt híres, hogy tizen­nyolcszor kötött házasságot. Néhány férje meghalt, a töb­bitől elvált. ...hogy Hollywoodban új di­vat kapott lábra. A bohémta­nyák vendégei lepkegyüjtemé- nyeket vásárolnak és a pillan­gókat. egyenként, tapétoszerű- en kiragasztják törzskávéhá­zuk falára. ...hogy Stefan Morosz, sza­rajevói lakos ötven évig dolgo­zott mint pincér és a világ leg­különbözőbb részein megfor­dult. Emlékül étlapokat gyűj­tött. Gyűjteménye 4000 étlap­ból áll, amelyek nagy szállók­ban, ünnepségek és fogadások alkalmával készültek. ... hogy Sophia Loren, a híres olasz filmszínésznő ala­kításáért nemrég kapta kéz­hez az ezredik millió lírát. Az örvendetes hírt táviratilag azonnal közölte összes isme­rőseivel A nagy eseménnyel egy időben mutatták be New York több filmszínházában a sztár legutolsó filmjét, amely­nek címe: „A lakat.*’ Még mindig üzemel a kiskörei iiszaparti-csárda Megyénk egyetlen tiszaparti csárdája Kiskörén- van, ahol a védőgáton belül, az ártér nyárfái között húzódik meg a kis halászcsárda. Vasárnaponként és hétköz­nap délutánonként még min­dig van vendége a csárdának, főleg kisköreiek, de vidékiek is látogatják. Az a terv, hogy az erősebb hidegek beálltáig nyitva tart a csárda. Fennállásának 408 éves évfordulóját ünnepelte vasár­nap az egri posta. Az ünnep­ségen megjelent Katona Antal. a posta és közlekedésügyi mi­niszter helyettese. Kövesi Bé­la vezérigazgató, Pártoss Fe­renc, az egri postahivatal ve­zetője, valamint a városi ta­nács párt és szakszervezet kül­döttei. Az évforduló alkalmával Ka­tona Antal tartott ünnepi be­szédet: — Ez az évforduló alkalmas arra. — mondotta —. hogy el­gondolkodjunk a posta intéz­mény sajátosságain-, azon, hogy a .társadalom fejlődésének mi­lyen fontos intézménye a pos­taszolgálat. Az egri posta 1550. december 19-én kezdte meg működését. A postaiárat Losoncon. Füle­ken, Nyitrán és Pozsonyon át Becsig közlekedett. Ez az út­vonal volt a leghosszabb pos- tajárat az akkori Magyaror­szágon. Sok viszontagságnak, az időjárás szeszélyeinek kité­ve, különböző nehézségekkel kellett megküzdeni az akkori postásoknak. Ma. 408 év távlatából vissza­tekintve láthatjuk, hogy mi­lyen hatalmasat fejlődtünk. 1955-ben 2400 előfizető befo­gadására alkalmas gépi kap­csolású telefonközpont és nagy­teljesítményű távbeszélő köz­pont létesült. A táviratok meggyorsítására csőpostát sze­reltünk fel, s még sorolhat­nám, mi mindent ad álla­munk azért, hogy megkönnyít­se postásaink munkáját. A hároméves terv során még további új géptávirókkal, a szállítás gépesítésével könnyít- iük és korszerűsítjük mun­kánkat. Ezen évforduló alkalmával kívánom, hogy az egri posta még további sikereket, jó munkaeredményeket érjen eh — fejezte be ünnepi beszédét Katona Antal elvtárs. Ezután leleplezték az épület falán elhelyezett emléktáblát; majd a posta párt és szakszer­vezeti bizottsága vendégül lát­ta a dolgozókat. (k. b.) (Jj szivar az Egri Dohánygyárban A mezőgazdasági kiállításon jelent meg először az Egri Dohánygyár új készítménye, a Jáva szivar. Az új készítmény első szériája azonnal elfo­gyott, ezért a gyár 10—16 ezer darabot készít, hogy az ország többi részein is megismerhes­sék, szívhassák a jóminőségű szivart. Az Vérszag árad szét mindenütt, szétroncsolt tagok, átlőtt koponyák véres tavak­ban fürödve' hevernek a cári parancsra csodálatosan meg­épített Szentpétervár fényes utcáin. A golyó, mint az atyus­ka. nem ismer irgalmat. Anyák, gyermekek, erős fér­fiakkal áldozatul esnek a mé­szárlásnak. Nem is százak, ez­rek. de tízezrek hullanak ra­kásra... Akik élve maradnak, azok megtöltik Szibéria rettene­tes ólombányáit, ha ugyan szá­zakat. ezreket közülük, vala­melyik kaszárnya udvarán ha­lomra nem lövöldöznek..." EZEK A VALÓBAN forra­dalmi jelenségek nem éreztet­ték ugyan még hatásukát az 1905-ös választáson, de az bi­zonyos. hogy a magyar nép. élén megyénk munkássága, pa­rasztsága. kisembereink ezrei és beosületes polgársága hatá­rozottan szembefordult Tisza István osztrákbarát, név- és nemzetellenes kormányával és valamennyi mandátumot a kormánnyal szembenálló ellen­1905-ös válasz zéknek juttatott. Az uralkodó azonban a parlamenti jogsza­bályokat semmibevéve. nem a győztes ellenzéki pártokat bíz­ta meg az új kormány megala­kításával. hanem saját bizalmi embereiből nevezett ki parla­menten kívüli kormányt: a Fe- iérváry-féle. un, ..darabont"- kormányt. ..Hamu alatt izzik a parázs"’ — tartja a magyar közmondás Valóban. A választás után rö­vid idő múltán, még a kor­mánypárti Egri Újság is kény­telen beismerni a szocializmus hatalmas erejét és talán a vá­lasztási vereség csúfos kudar­ca után. látnoki szavakkal a következőket írja: „...Marx- ta­nítványai tovább haladtak mar a szociális politika iskolájá- jában és szervezett sorokban lépnek fel követeléseikkel... A szocialistáknak az a törekvése hogy a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülést adjon a munkának, feltétlenül jogo­sult... azt történik, hogy milli ók maradtak védtelenül, a tár-. sadalom túlnyomó része érzi lás magát gyengének és elhagya­tottnak. nem talál saját mun­kája részére oltalmat az intéz­ményekben. melyeket evégböl létesített a társadalom, hanem szövetkezik, szervezetté alakul és szembeszáll azzal a másik társadalmi osztállyal, mely vé­leménye szerint erős és kivált­ságos. Az összeütközés már- már elkerülhetetlennek látszik és teljesen készületlenül talál­ja a magyar nemzetet, mely évven a legválságosabb idők­ben közjogi kérdésekkel zak­latja idegrendszerét. A 4.00 éves nemzeti csatát Marx had­serege fogja befejezni Magyar- országon. mert ez a sereg nem­csak beszéli azt. amiért síkra szállni készül, hanem érzi is. Ennek a seregnek nem nagy­hangú törtetői vannak, hanem igazi fanatikusai, akik nem riadnak vissza a mártírhalál­tól. akiket nem golyóval, sem nka.szt.6fAval megnémítani nem lehet. Ennek a seregnek a fegy­vere az igazság, ezt a sereget legyőzni nem lehet...” (VÉGE)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom