Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-24 / 233. szám

1958. október 24., péntek. nefcjsag s Meghonosodott a szövetkezeti eszme Kiskörén ..KISKÖRE KÖZSÉG földte­rületének 85 százaléka szövet kezeti tulajdon. Az elmúlt hó' napokban 73 dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetekbe. Az ez évi eredmények újabb dolgozó parasztokat győznek meg arról, hogy a parasztság útja a szövetkezeti út.” Ennyi a hivatalos jelentés a kiskörei helyzetről. De érde­mes megnézni, hogy miként jutottak el a mostani eredmé­nyekig. * — Községünk parasztsága nem idegenkedik a szövetke­zeti eszméktől — mondja Tatai János tanácselnök. — Több szövetkezet közel évtizedes múltra tekint vissza. Jelenleg három termelőszövetkezet és három termelőszövetkezeti cso­port működik. Ez év tavaszán érkezett el annak az ideje, hogy a községi pártszervezet megkezdje a har­cot a nagyüzemi gazdálkodás elterjesztéséért, a tsz-ek fej­lesztéséért. — Hogy egyáltalán munká­hoz kezdhettünk, ahhoz alapot adtak a tsz-ek eredményei — mondja Garamvölgyi Lajos, a községi egységes pártvezetőség titkára. — Ügy láttuk, hogy van mivel agitálni a szövet­kezeti gazdálkodás mellett. Mik voltak ezek az ered­mények? Elsősorban is a tsz- tagok növekvő jóléte. A szö­vetkezetbeliek egymásután épí­tették a házakat, mint Patkó János, Sipos József, Bagi And­rás és még számosán. A Rákó­czi Tsz tanyaközpont építését kezdte meg a Cingeháton. Már felépült a 300 férőhelyes juh- hodály, most adják át a ser- tésfiaztatót, épül az 50 férőhe­lyes tehénistálló, az új kút. Nemrég vásároltak 20 fejős­tehenet - hogy a tejpénz is gyarapítsa a jövedelmet — húsz anyasertést — mert a sertéshizlalás, tenyésztés jo jövedelem. VAGY NÉZZÜK AZ Üj Élet Tsz erősödésének eredményeit. A napokban vette át a tsz a 200 birkát, de ebben az évben már 14 anyasertést, 16 tehenet is vettek és juhhodályt épí­tettek. A Dózsa Tsz pedig a környező vásárok első vásár­gazdája. A hízómarhának való növendék jószágokat felvásá­rolják a környező községek vásárain, meghizlalják és eb­ből pénzel a tagság. De a Dó­zsa Tsz évente 100—120 hizott- sertést és emellett 30—50 sőrét is elad az államnak. Ilyenkor mondja is a községi hangos­híradó: ..előlegosztás lesz a Dózsában, minden tsz-tag ott legyen”. Hát kell-e ennél jobb agitációs eszköz? Mindezeket az eredményeket és az előző évek gazdasági po­zitívumait is számbavették a tsz-fejlesztési időszak megkez­dése előtt. Ez májusban volt EGERBEN IS, a szabadelvű­ek már a jelölések táján „me­rényletről, támadásról rebes­gettek”. Pedig csak az történt, hogy egynéhány hazafias mesterlegény, nem tudván pa­rancsolni érzelmeinek, eléne­kelte a Kossuth-nótát.” A fegyvertelen, hatakvmnél- küli ellenzékről írtak így és soraik között iparkodtak sej­tetni Tisza István vasöklét: „... odáig., el nem mehetünk, hogy ellenfelünknek a teret kardcsapás nélkül átengedjük. Nem, ezt a célt semmiféle mó­don elérni nem fogják.” Ezzel a fenyegetőzéssel szemben bát­ran vetette szembe az ellenzék: „Nem fizetett bérencek hada, sem érdekhajhászó férfiak cso­portja, hanem szabad, függet­len, lelkes polgárok tábora mondja ki majd Tiszáék fe­jére az ítéletet!” A választás a kormány min­den furfangja, korlátozott vá­lasztási rendszere dacára fé­nyes ellenzéki sikert és le­sújtó szabadelvű kormánypár­ti vereséget hozott. „Nagy esemény történt — írja az ellenzéki Heves Vármegyei Hírlap — A kiegyezés óta most először a függetlenségi párt került ki többségben a válasz­tásból... meghalt, összedőlt 1867. és koporsóját fekete-sár­ga (az osztrák császárság gyű­lölt színe) szemfödél borítja... Mind a hét kerületben ellenzé­ki képviselőt választottak. Kö­zülük hármat egyhangúlag... a kormány minden erőlködése és akkor alakult meg a kiskö­rei tsz-fejlesztési bizottság is. — A járási pártbizottság út­mutatása nyomán összehívtuk a község politikai • és társadal­mi életének vezetőit, a tsz-el- nököket, párttitkárokat, rész­vételükkel alakult meg a bi­zottság — számolt be az elmúlt hónapok eseményeiről Garam­völgyi Lajos, az egységes párt­vezetőség titkára. A tsz-fejlesztési bizottság volt a vezérkar, s a hadsereg: a tsz-ek tagsága. Mindegyik szövetkezet tsz-tagokat bocsá­tott a bizottság rendelkezésé­re. A Rákóczi Tsz 21-et, az Üj Élet 15-öt, és így sorban egymás után adtak embert az agitációhoz, a szövetkezetek. Ezeket a tsz-tagokat a, tsz- fejlesztési munka megkezdése előtt összehívták és felkészí­tették őket az agitációra. A tömegszervezetek megbízatá­sokat kaptak a munkához. A KISZ például pártmun­kaként a szemléltető agitá- ciót végezte. A szövetkezetek eredményéről plakátokat készí­tettek a fiatalok és a legláto­gatottabb helyeken feltüntet­ték az új belépők neveit és a községi hangoshíradó műso­rához is adtak anyagot, A TSZ-FEJLESZTÉS során a személyi agitációt tartották a legcélravezetőbb eszköznek. Megbeszélték a fejlesztésbe bevont tsz-tagokkal, hogy min­denki kívül álló jó ismerősét, szomszédját keresse fel az agi­táció során. így történt ez Tóth János brigádvezető eseté­ben is, áld Patkó János kívül­állót győzte meg, okos szóval, baráti módon és a tények özö­nével a szövetkezeti út köve­téséről, de Juhász János és Oláh Mihály is több kívül állót segített a szövetkezeti útra. — Látjuk, hogy értetek a gazdálkodáshoz — mondták a belépők a tsz-tagoknak. — Jó­szágot hizlaltok, tenyészállato­kat neveltek, s azután elteszi­tek értük a jó pénzt. Lájuk, hogy jól gazdálkodtok, s mi is szívesen közétek állunk. Jól ítélték meg a helyzetet a kívül állók, mert a tsz-eknek valóban tervük, hogy a jövő­ben is részt vegyenek a szer­ződéses hizlalásban, s fokoz­zák az árutermelést. ..Minél több pénzt a tagságnak” — ez a jelszó s ezj jó jelszó. Jó módszer volt Kiskörén — s ez a jövőben sem elvetni való —, hogy az agitáció min­den réteghez szóljon. A közép­parasztokat, a szegényparasz­tokat — azon túl, hogy látoga­tásra hívták őket a tsz-ekbe — gyűlésekre is meginvitálták. Az egyik helyen csupa közép­paraszt, máshol kisparasztok gyűltek össze és elmondották, a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos elképzeléseiket. Ezeket a beszélgetéseket a kí­vül állók meggyőzésének szel­lemében bonyolították le, a legtöbb helyen megfelelő ered­ménnyel. KÉT FÖ DOLOGGAL ma­gyarázható tehát, hogy Kiskö­rén jói halad a szövetkezetek fejlődése. Először: a fennálló szövetkezetek gazdasápi ered­ményeivel, a példamutató nagyüzemi termeléssel. Másod­szor: ezeket az eredményeket felhasználva, következetes po­litikai munkát fejtett ki a pártszervezet a kívül állók megnyeréséért. Olyan politikai munkát, amely az egyéni, a személyhez szóló agitáción alapult és nem nélkülözte a szemléltető agitációt sem. En­nek a módszernek kell a jö­vőben is érvényesülni, de nemcsak Kiskörén, hanem a többi községben is, mert ak­kor lehet további jelentős eredményekre számítani. TCfH JÓZSEF Az illetékesek figyelmébe Három község — három panasz Hasznos tanácsok a tüzesetek elkerülésére A fűtési idény megkezdésé­vel megyénk területén is egy­re több a gondatlanságból ke­letkezett tűzesetek száma: A Heves megye Tűzrendé- szeti Osztályparancsnokság kéri a megye dolgozóit, hogy a fűtéssel kapcsolatos tűzren­dészet! szabályokat a saját ér­dekükben tartsák be. Külö­nösen fontos az alábbi szabá­lyok betartása az elkövetke­zendő hónapokban. A hibás kéményeket sürgő­sen ki kell javíttatni. Lakóházak padlásterében szálastakarmányt, szalmát, ipari növényt elhelyezni nem szabad. A padlástérben a kémény körzetében 2 méteren belül semmilyen éghető anyag nein tartható. Ha a kémény falában fa­szerkezet van beépítve, gon­doskodni kell sürgősen annak kiváltásáról. A tűzhelyek füstelvezető csöveit csak falazott kémény­ben szabad bevezetni. Lakásban a tűzhelyek kö­rül 1 méter, a füstcsövek kö­rül 50 centiméteres körzeten belül gyúlékony anyagot el­helyezni nem szabad. A tűzhelyből kiszedett pa­razsat, hamut csak lehűtött állapotban szabad kiönteni és olyan helyre, ahol az tüzet nem okozhat. Lakásban gyermekeket fel­ügyelet nélkül lehetőleg ne hagyjunk. Állandóan ügyelni kell arra, hogy tűzgyújtó esz­közök a gyermekek kezébe ne kerülhessenek. Ha az istállóban nincs vil­lany, világításra lehetőleg vi­harlámpát használjunk, .....A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy ember vagy állat le ne tudja azt verni. A petróleum- lámpák feltöltését ne az is­tállóban végezzük. A széna, szalma és kukori­caszár kazlak mind a saját, mind a szomszéd gazdasági és lakóépülettől a lehető legna­gyobb tűztávolságra kerülje­nek. A legkisebb távolság 3 méter. Istállókban, padláson, szé­rűkben ne dohányozzunk. Sertésperzselés esetén a perzseléseket a kertben, — az épületektől minél távo­labb — végezzük. A szeles időben fokozott körültekin­téssel kell eljárni és a perzse­lést kerülni kell. Padlástérben tilos a húsfüs­tölés. A füstölőt egyéb he­lyen is állandóan f igyelemmel kell kísérni. Lakásban benzinben mosni nem szabad. Villanylámpát vagy petróle­umlámpát díszítés céljából papírra] bevonni nem szabad. A villamosberendezések sze­relését és javítását szakem­berrel végeztessük. A fenti szabályok betartá­sával is igen sok tűzeset előz­hető meg. Az elkövetkezendő időben a tűzoltóság szervei el­lenőrizni fogják a tűzvédelmi szabályok betartását, a dolgo­zók támogassák az ellenőrzést végző elvtársak munkáját és figyelmeztetésüket, tanácsai­kat saját érdekükben szívlel­jék meg, mert a tűzvédelmi szabályok be nem tartásából megyénk területén is igen sú­lyos tűzesetek fordultak már elő. SÁRAI BERTALAN, tűzoltóőmagy, Eger. Ez év nyarán 48 ember ment el dolgozni Gyöngyös­patáról a Nagyteleki Állam Gazdaságba. A gazdaság ve­zetői a szerződés szerint vál­lalták, hogy a leszerződött embereknek — jelen eset­ben a gyöngyöspataiaknak. — a lakóhelyükre szállítják a fejadagot. Hiába várják a gyöngyös­pataiak az Ígéret betartását mert a gazdaság csak arra hajlandó, hogy az apa ma­lomból adják ki a gabonát, vagy a lisztet a gyöngyös­pataiaknak, s nem akarják a fejadagot a helyszínre szál­lítani. Az a kérése a leszer­ződött 48 embernek, hogy váltsa be ígéretét a Nagyte­leki Állami Gazdaság és szállítsa a községbe a mun­kásoknak járó fejadagot. X A boconádi Petőfi Terme­lőszövetkezetnek 36 ezer szőlőkaró kellene a szőlő felkarózására és a tavasszal telepítendő két és fél hold szőlőhöz. Hivatalos áron ez a karó mennyiség 42 ezer fo­rintba kerülne. A szövetkezel vezetőségé­nek az a terve, hogy a le­hetőség szerint vagy kiirta­nak hárem holdat a 18 hold erdőből és abból ter­melik ki a szőlőkarókat vagy ritkítják az erdőt s így jut­nak 36 ezer szá, szőlőkaró­hoz. Természetes a kiirtott erdő helyére újat telepíte­nének. Elgondolásukat el is jut­tatták a hevesi járási taná­cson keresztül a megyei ta­nácshoz, de még sehonnan sem kaptak választ. Azt szeretnék a tsz tagjai, ha értesítenék őket. hogy mi­ként foglalkoznak ügyükkel, végre lehet-e hajtani elgon­dolásukat, s ha nem, akkor mit javasolnak a felsőbb szervek? X Beérett a cukorrépa az egész megyében és így Po­roszlón is. Nem lehet várni a betakarításával, de a porosz­lói gazdák mégis erre kény­szerűinek. A cukorrépa-átve­vő szerv ugyanis nem tudja elszállítani Poroszlóról a ré­pát, ezért hetenként csak 15 —20 gazda kap jegyet, hogy V'heti az állomásra a répá­ját. Azt javasolják a poroszlói gazdák, hogy szervezzék meg másként az átvételt, hogy le­hessen folyamatosan vinni az állomásra a cukorrépát, mert nem jó az. ha fölszedve áll csomókban, kitéve a dér és az időjárás viszontagságainak. Igazuk van a poroszlói gaz­dáknak, ha már megtermel­ték a cukorrépát, vegyék is át azt időben tőlük. Szövetkezetünk ió példája a nagyüzemi gazdálkodásnak SUGÁR ISTVÁN: Az 1905-ös választás ellenére elsöprő többséggel ke­rült ki győztesen a független­ségi párti jelölt... A Kaszinó (jelenleg Szakszervezeti Szék­ház) ormán büszkén lengeti a szél a patyolat selyem zászlót, annak jeléül, hogy Heves me­gye nemcsak győzelmesen ke­rült ki a választás harcaiból, hanem sértetlenül, makulát­lanul. Amilyen tiszta, hófehér a zászló mezeje, olyan szeplőt­len volt a vármegye hazafias érzelmeinek megnyilvánulása. Folt nem érte, mocsok nem szennyezte!” Ilyen fényes, lehengerlő eredmény csak Heves, Szolnok és Szabolcs megyékben nyilat­kozott meg, Siránkozva írja a kormánypárti Egri Újság: „Most odajutottunk, hogy már nemcsak a közhangulat, de a közbizalom is a 48-as párt mellett nyilatkozott meg...” Éles kioktatásban részesültek a gyöngyösi választók, hogy oly csúfosan (a szavazók 65 száza­léka) meg merték buktatni Se­rényi gróf államtitkárt: „Hót mégis voltak, többségben vol­tak olyanok, akik nem röstell- ték kezükbe venni a város éle­tét kioltani törekvő hóhér-kö­telet!” Egy olvasó így vágott szellemesen vissza: „Hja, a hó­hér kötele köztudomás szerint szerencsét hoz! Ezért vették kezükbe...” SAJNÄLATOSAN jellemző e korszakra: megtörténhetett, hogy olyan hazafiatlan meg­nyilatkozások is napvilágot lát­hattak a választási harcban, mint a következő: ”... élt egy nemzedék, mely elfordult a közös ügynek nevezett politi­kától... és nem értette meg, hogy az ezeréves nemzet fenn­állásának minden biztosítéka ebben a politikában van leg­tökéletesebben biztosítva.” E hitvány Habsburg-politi- kával szemben „... Tisza Ist­ván gróf korbáccsal jött, go­lyóval, akasztófával fenyege­tőzött. Semmi sem volt szent előtte. Lábbal tiport, kézzel té­pett, becsmérelt mindent, ami nekünk megbecsülhetetlen, ma­gasztos és szent. Vakmerő el­bizakodottságában azt hitte, hogy a parlament mindent jó­váhagy...” A választások olyan kudarcot eredményeztek a kormánynak, és oly bámulatos eredményt az ellenzéki politi­kának, amiről senki sem ál­modott... A magyar nemzet­nek... tiltakozó szava volt 1905 január 26. Tilalomfa azoknak, akik hitvány embernek nézik a magyart. Erre a tilalomfára az volt írva: „Eddig és ne to­vább. Tanulhat belőle a bécsi udvar és annak hajlongó szol­gái, a szabadelvű magyar poli­tikusok”. ZALÁK JÓZSEFET, a hala­dó gondolkodású költőt is meg­ihlette a nagy választási siker és költeményben zengi: „Föllép ült a Mátra ormán. Mint a gyászunk oly mogorvái- Vap ragyog már a bérctetőn. Zeng a dalunk egetverön... Ünnepeljünk, ünnepeljünk, Dalban törjön ki a lelkünk, S hegy és róna zengi a dalt, \ jövendő nagy diadalt.” Az egri jogász fiatalság fáklyás zenével járta be a várost” és felhívást intézett a néphez: ezen a napon meg­Borongós. hűvös őszi reggel. Gyér meleget ontva törik át a felkelő nap sugarai a tornyo­suló fellegeket. A Dózsa Tsz szorgos tagjai munkába igye­keznek. Sietni kell. mert roha­mosan közeledik az ősz vége Lassan vége felé jár a betaka­rítás a szüret kivételével. Be­takarították már a kukoricát, elég szép termést adott — 33 mázsát holdanként, pedig a jú­niusi nagy árvíz sok kárt tett benne. 30—40 centis víz borí­totta a kukoricatáblát, s utána vagy két hétig sártenger. hogy nem is tudták elvégezni a nö­vényápolási munkát. Cukorrépájuk 10 holdon termett az elmúlt évben, hol­danként 260 mázsát. Az idén is el akarták ezt érni, meg is volt minden feltétel. A múlt ősszel időben végezték a mély­szántást, 200 mázsa jó minősé­gű, műtrágyát szórtak ki hol­danként. s megfelelő mennyi­ségű foszfor és káli műtrágyát is. Ideiében vetettek, végezték az egyelést, a kapálásokat, de az árvíz itt is keresztül húzta a számítást. Június 13-án. az egyébként békés, csendes Tár­ná patak elöntötte a répát is. bukott az 1867-es alap és dia-', dalt aratott a 48-as független-', ségi eszme... ezen a napon' dőlt össze a kártyavár, melyet', 37 esztendőn keresztül építet-' tek Magyarország álbarátai és- színlelt jóakarói... összedőlt és' maga alá temette építőit: az álprófétákat.” Igen, a Tisza; István-féle szabadelvű párt, amely 1901-ben még 279 man­dátummal rendelkezett, az; 1905-ös választások alkalmával: 70 képviselőt veszítve, kisebb-: ségi párttá olvadt. A függet­lenségi párt viszont, 166 man­dátummal az országyűlés leg­erősebb ellenzéki csoportosu­lásává fejlődött ki. AZ 1905-ÖS választáson két: kifejezett baloldali jelölt, két: szociáldemokrata is indult. Azi egyik Vanczák János, a Nép­szava szerkesztője volt Eger-', ben, a másik pedig Szósz Jó' zsef Poroszlón, áld Ehrenfeszf.j Mór kábái nagybérlőnél volté béresgazda. Mindkettő veresé­get szenvedett a polgári ellen­zéki jelöltektől, részben, mert; nem rendelkeztek kellő szer-; vezetőséggel a munkásság és; szegényparasztság sorai között, részben, mert a parasztság és; a kispolgárság zömében az; agrárius és középburzsoázia; érdekeit képviselő ellenzéki; pártszövetséget követte, bízott e : pártok hazafias jelszavaiban. Egy alispáni jelentés szerint; csak 1903. táján indult meg a; szocialista mozgalom intenzí-; vebb szervezése Heves megyé­ben. Ennek ellenére 150 mázsás termést takarítanak be. Ez a tagság jó munkájának, az . ag­rotechnikai módszerek pontos betartásának köszönhető. A szövetkezeti tagok közül dicséretet érdemelnek többek között: o Krizsanyik házaspár, Burony István. Csibri György. Jól halad a szövetkezetben az őszi vetés is. az őszi kalá­szosokat — annak a területnek kivételével, ahol az idén a ré­pa vhn — már mind .elvetet­ték. 30 hold őszi árpa, 12 hold rozs és 10 hold őszi búza már ' gyönyörűen zöldell is. A kukoricaszár nagyobb ré­szét 400 mázsa répaszelettel besilózták, a többit majd a ré- oakorpnával. levéllel a közel­jövőben silózzák be. A szüret nagy .része még hátra van. hiszen csak 16-án kezdett hozzá a tsz. Most azon­ban már teljes gőzzel folyik ez a munka is. Már az első napi eredmények is azt mutatták* több és minőségre jobb boruk lesz, mint tavaly. A muskát- ottonel mustja 25 cukorfokos. Hasonló az olasz rizling is. Elkészült a szövetkezet 550 légköbméteres jíi pincéje, az idei bort már abban tárolják. 45 hold szőlőjükről, előzetes számítás szerint holdanként 25 hektoliter mustra számíta­nak. A szövetkezet eredményei szépek lesznek az idén is. A tagok látiák, hogy van ered­ménye a munkájuknak és szí­vesen dolgoznak. Munkájuk előbbi'e viszi községükben is a szövetkezeti mozgalom dolgát, elősegíti a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Szecskó János. Vérpelét. v. b-elnök.- HUSZONNÉGY cukorfo­kos a must a Domoszló Állami Gazdaság kompolti feldolgozó telepén. A feldolgozó telep, il­letve a pincészet a napokban kezdte el a hozzátartozó sző­lőterületen a szüreti munká­kat. * Lövey, Hoves: Szíves’ Pék szer­kesztőségünkkel közölni mielőbb nevét és pontos címét. , Szentgyörgyi János, Lőrinci: A községi tanácstag jelöltjéről írott levelét megkaptuk. Azt lapunk valamelyik számában feldolgoz­zuk. Kérjük, irjon máskor is, tájé­koztasson bennünket községe éle­téről. Kelemen Zoltán, Aldebrö: írását (elhasználtuk. , s köszönjük azt. írjón máskor is. Tóth Margit, Dorkó József né. Ki­rályné, Eger: Észrevételüket a ..Hallotta-e már” c. rovatunkkal * kapcsolatosan köszönjük. Máskor lobban vigyázunk arra. hogy ez többet ne forduljon élői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom