Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-28 / 236. szám

4 nepüjsäg 1958. október 28., kedd Hámán Kató szülőfalujában FŰ ŰT 86. Egyszerű falusi ház, a kompolti fő utcán. Előtte új vaskerítés, kis ker- tecske és a ház falán a már­vány tábla. — „Ebben a ház­ban született Hámán Kató, a magyar munkásmozgalom ren- díthetelen harcosa és mártír­ja.” — mondja a felírás. A táblán két dátumot olvashat az arra járó. 1884—1936. Ez a két évszám Hámán Kató szü­letésének, illetve mártírhalá­lának idejét jelzi. Megilletődve áll az ember itt a kis kompolti ház előtt, ahol piros muskátli nyílik és kései virágok hajtják meg fe­jüket az emléktábla előtt A kertecskén látszik, hogy ápol­ják, vigyáz rá egy falu, amely büszkén mondhatja magáénak, szülöttének a bátor hazafit, a hős munkásnőt, Hámán Ka­tót. A Hámán-családot még jól ismeri a falu, édesapjának ro­konai még ma is itt élnek Kompolton. Húga, Hámán Má­ria, vagy ahogy itt nevezik: „a jó Mariska néni," a ta­vasszal halt meg Budapesten. Ö még az utóbbi években is gyakran járt Kompoltra, sok­szor beszélt testvéréről, Ka­tóról. Hámán Kató egyik közeli rokona, a nyolcvankét éves Anna néni, aki kicsit bizal- matlankodva fogadja az ide­gen vendéget, de miután meg­tudja, hogy Kató iránt ér­deklődöm, arca egyszerre mo­solygóssá válik és kedvesen hellyel kínál. — Katóról sze­retne hallani — mondja és sokáig, elgondolkodva néz ma­ga elé. Emlékek röppennek fel a múltból és a kedves An­na néni beszélni kezd. ELMONDJA: emlékszik jól kisgyerek korára, amikor még itt játszadozott a kompolti gyerekek között. Virgonc, eleven teremtés, csupa jó­kedv és vidámság, bár ott­hon az apai házban bi­zony sok minden hiányzott akkoriban. Apja, a szegény csizmadia, csak nagy gonddal, mondhatni éjt nappallá téve tudott csak előteremteni any- nyit, amiből szűkösen megél­hetett m család. Később abba is hagyta a mesterséget és vasúti munkás lett. Amikor Kató megnőtt, őt is magával vitte a vasúthoz és először Hatvanban, majd Budapesten dolgoztak. — ügy emlékszik, mintha tegnap lett volna, — mikor nyaranta el-eljöttek hozzánk egy-egy társasággal Katóók, milyen jókedvű, tré­faszerető volt mindig. Nem egyszer előfordult, hogy az általa mondott tréfákon kaca­gott, derült az egész társaság. Még most is jól emlékszik, amikor kedvesen megölelte, megcsókolta és így kérdezte: — Hogy vagy aranyos Náni- kám? így szólította, így be­cézte: Nánikám. Nánika ilyen­kor megsimogatta hosszú, sző­ke haját. Később 1919 után már nem látta csak hallott ró­la. Tudja mit tett, mit szen­vedett a szegények ügyéért. Később mártírhalált halt. Nem­rég, csupán néhány esztende­je, ünnepélyes keretek között helyezték el az emléktáblát szülőházán. Sokan voltak itt az ünnepségen idegenem is, akiket nem ismert ugyan, de nagyon jól esett, hogy ennyi­en szeretik, becsülik Katót, akire mindig nagy szeretettel emlékszik vissza. ELBÜCSŰZTAM a csendes, halkszavú Anna nénitől, aki­nek képe ezentúl mindig ott lesz emlékemben, ha Háman Katóra gondolok. Anna nénitől utam az isko­lába vezetett a gyerekek közé. — Ismeritek-e Hámán Kató életét, tudjátok-e ki volt? — kérdeztem őket. Az apró ke­zecskék magasba lendültek. — Igen, ismerjük, nálunk szüle­tett, laknak falunkban roko­nai is, — kiáltották többen. Ott van az emléktáblája a falu közepén. A gyerekek válasza nem lepett meg, és örömmel töltött el, hogy nem felejtették el, a nagy forradalmárt és hazafit, akinek életét, cselekedeteit ma már annyian példaképül állít­ják maguk elé. Egyik kis út­törő pajtás veszi át a szót. — Bácsi, nálunk van Hámán Ka­tóról elnevezett úttörő-őrs is, aztán mi, úttörők szoktuk: gondozni emléktáblája körül a kis kertet. Nem tetszett lát­ni a sok szép piros muskátlit? Azt mi ültettük oda, tavasz­ra még nagyobb terveink van­nak a kerttel. Minden esz­tendőben, mikor elérkezik Hámán Kató születésnapja, kivonulunk emléktáblájához és megemlékezünk róla. Az iskolában, osztályfőnöki órá­EGRI VÖRÖS CSILLAG „Apák és fiúk” (szélesvásznú) 6 és 8 órától EGRI BRODY Régi idők mozija GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kopogd le a fán kon, tanáraink gyakran be­szélnek nekünk róla és is­merjük részletesen az életét is. Kompolton nemcsak az is­kolások, az iskolából kikerült ifjúság is híven őrzi Háman Kató emlékét. A KlSZ-szer- vezet ,az ő nevét vette fel és ők is ugyancsak védnökséget vállaltak a Hámán Kató em­lékkert tisztaságáért, szépíté­séért. Örömmel beszéltek ar­ról is a fiatalok, hogy újab­ban a Hámán Kató kulturális seregszemlét itt, Hámán Kató szülőfalujában tartja me­gyénk, sőt a szomszédos me­gyék ifjúsága is. Tavaly He­ves, Borsod és Nógrád me­gye kiszistái találkoztak itt Kompolton, hogy tudásuk leg­javával adózzanak az ő em­lékének. Nem felejtettük el Hámán Katót. — mondja az egyik kompolti KISZ-fiatal, de nem feledkezünk el arról sem. hogy az ellenforradalom idején az ellenforradalmárok szétverték Hámán Kató em­léktábláját, feldúlták a kis vi­rágos kertet, sőt még a kerí­tést is megsemmisítették. Mindez azt jelenti, hogy az ellenforradalom nagyon is jól tudta, hogy ki nekünk Há­mán Kató és mit jelent szá­munkra emléke és öröksége... MAR A KOMPOLTI jege­nyék se látták a Napot, mikor hazafelé indultunk. Úgy el­szaladt, eltelt a délután, vá­ratlanul érkezett meg az.es- *te. A Hold előbújt egy felhő mögül és' bearanyozta sugará­val a falut, bearanyozta azt a házat is, ahol egykor Hámán Kató született. Azzal az ér­zéssel hagytam ott a falut, hogy nagy szülöttének emlé­két híven őrzi a község ap­raja nagyja. SZÁLÁT ISTVÁN GYÖNGYÖSI PUSKIN Dankó Pista HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fejedelem bajnoka HATVANI KOSSUTH Csavargó FÜZESABONY Két színésznő egy bzerep PFTERVÁSÁRA Lissy HEVES Különös házasság EGRI BÉKE Polónia express 1958. október 28, kedd: 1918. A kiéli flotta matrózainak lázadása. 1918-ban alakult az önálló Cseh­szlovák Köztársaság. Zenélő fák Az úgynevezett fuvolafát — egy afrikai akácfajtát — azért nevezik így, mert a természet különös szeszélye folytán hang­szer módjára viselkedik. A fa fehér tüskéit ugyanis rovarok vájják, illetőleg lyukasztják ki, s ezek a tüskék a szélben kü­lönböző magasságú, a fuvolára emlékeztető hangot adnak. A fuvolaerdők erős szélben ha­talmas fúvószenekar hangha­tását keltik, ami annál kísér­tetiesebb, mivel a zenészeket és a karmestert nem látni. Ez az oka annak, hogy a négerek messze elkerülik ezeket az er­dőket, ahol szerintük „gonosz szellemek” tanyáznak. — AZ ELMÚLT évben és az idei tavaszon megyénkben 1100 hold szőlőt, 200 hold gyümöl­csöst és 350 hold málnát tele­pítettek. A telepítések a jövő tavasszal tovább folytatódnak. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése Egerben November első két napján jelentős kulturális esemény színhelye lesz Eger városa. A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság a megyei tanács művelő­dési osztályának, a TIT me­gyei szervezetének és a Nép­újság szerkesztő bizottságá­nak közreműködésével Eger­ben rendezi meg vándorgyűlé­sét. A vándorgyűlés érdekes, gazdag programot ígér: November 1-én, szombaton 11—13 óráig dr. Némedi Lajos főiskolai igazgató: Bessenyei György és a Ratio Educationis címmel, Pataku László főisko­lai tanár: Az angol felvilágoso­dás esztétikájáról tart előadást. 16 órakor a Magyar Tanács- köztársaság irodalma címmel József Farkas tudományos ku­tató, kandidátus tart előadást. November 2-án, vasárnap 10—13 óráig vita a „népi” írók kérdéséről. A bevezető előadást Tolnai Gábor egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja tartja. 15 órakor nyitják meg a me­gyei könyvtárban a Krúdv Gyula emlékkiállítást. A meg­nyitóbeszédet Krúdv Zsuzsa mondja. 16 órakor Krúdy Gyula ün- aepély. Ünnepi beszédet mond Szabolcsi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia iroda­lomtörténeti intézetének osz­tályvezetője. Az ünnepségen közreműködnek az egri Gár­donyi Gézái Színház művészei. A kiállítás kivételével a vándorgyűlés előadásai a Pe­degógiai Főiskola fsz. 19. sz. termében lesznek megtartva. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Különösen nagy az érdeklődés a magyarszakos pedagógusok és a főiskolai ifjúság körében. <2 Névnap C? Ne feledjük, szerdán: ZENÖ tiinsí — EBBEN AZ ÉVBEN újabb nyolc távolsági tele­fonvonalat kapott az egri posta. — BEFEJEZTEK az ősziek vetését a füzesabonyi Szabad Nép és a mezőszemerei Uj vi­lág Termelőszövetkezetben. — VASÁRNAP este vidám táncmulatságot rendezett a recski 3. számú kőbánya KlSZ-szervezete, a vállalat kultúrtermében. — ÚJABB községekre ter­jesztik ki a mesterséges meg­termékenyítő állomás hatáskö­rét. Egy hónapon belül Nova­ion, Noszvajon, Ostoroson, Fel­németen és Felsőtárkányban létesítenek fiókállomásokat. — BEFEJEZTÉK a Recsk és Parádfürdő közötti útsza­kasz újjáépítési munkálatait. — KÉT KILOMÉTER utat javítottak meg társadalmi munkával a nagytályai dolgo­zók. — A JOBB vasúti kiszol­gálás miatt az éjszakai órák­ban szállítják a színport a recski ércbányából Peremar- tonba, Budapest gyárnegye­deibe és Nagytéténybe. — 10 TEHENET vásárolt a napokban az ecsédi Uj barázda Termelőszövetkezet. műsora Egerben este fél S órakor: Szabad szél (Bérletszünet) Sírokban este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül Sohasem ! If"ét dokumentumfilmet mutatott be zárt körben — * -*■*- héten már a nyilvámsság elé kerül — az egri Vö­rös Csillag Filmszínház. Az egyik az eredet, a másik a vég, az egyik a hitleri fasizmus születését és Speidel NATO- tábornok dicsőségesnek nem mondható karrierjét pergeti le, a másik a nácizmus „munkásságának” eredményét, a haláltáborokat, a táborok életét, eme földi pokol egykori titkait mutatja be a megdöbbent és megdermedt néző előtt. A „Teuton kard akció” című NDK dokumentumfilm korabeli filmhíradók alapján kíséri nyomon a francia külügy­miniszter és a jugoszláv király meggyilkolásától Speidel tábornok életútját, végig a fasizmus minden vérgőzén, egé­szen addig, amíg mint a NATO hadseregek európai parancs­noka, másodszor is bevonul a Párizs melletti Fontaine- bleauba. Ez a tábornok, aki mint egykori párizsi követségi alkalmazott, századosi rangban megszervezte a Teuton kard akció végrehajtását, a nácizmus ellen szervezkedő francia külügyminiszter és az esetleg kötélnek álló szerb király megöletését — jólismert ember Franciaországban. Ha min­denki előtt nem is. mint egykori százados, de mindenki előtt, mini• Hitler egykori franciaországi helytartója, aki — a dokumentumok tanúsága szerint is — ezreket küldött a halálba közvetlenül, vagy a deportálások útján, közvetve. Ez a tábornok, aki az egykori francia királyok kastélyából irá­nyította a francia nép módszeres kiirtását — nem rajta múlt, hogy nein sikerült —, most ugyanebből a kastélyból irá­nyítja a NATO hadseregét, közte a nyugatnémet hadsereget is. Minek az illúzió? — ha Speidelen múlna, adandó alka­lommal ott folytatná, ahol átmeneti időre abba kellett hagynia... ... A vérnél, a pusztításnál, a halálnál és Ausch- witz-nál, amelynek rettenetes életéről a következő, len­gyel dokumentumfilm adott döbbenetes számot. A „Sötét­ség és köd” (nem tudom, miért ezt a címet adták e meg­rázó erejű film-vádiratnak?) végeredményben nem mond újat. Ismertek már régen mindazok a borzalmak, amelyek a legvadabb fantaszták borzalom-álmaiban sem merütek fel azelőtt soha, s amelyet a nácik követtek el valósággá. Nem mond újat, csak újból mond. Az egykori láger üres, néma és csendes Békés a kép, amely körülfogja, madarak énekelnek, virágok viríta­nak, zöld az egész határ. S ekkor, ebbe a békés kévbe bele- dermeszt a következő képsorozat, amely visszaidézi az em­berhez már alig hasonló, csonttá fogyott, üres tekintetű foglyok sorát: a szerencsés, kórházba kerültek halálagóniá­ját; a hullahegyet; a máglyát, amelyben alig lehet megkü­lönböztetni, hogy melyik volt élő ember, és melyik volt élő fa; a hóekés traktort, amely a temetést végzi; a lefe­jezett hullákat4 a krematóriumot... a borzalmakat, amelye­ket még eddig nem követett el ember és amelyet nem követ­het el még egyszer embernek nevezett vadállat. Peregnek a film kockái, mozognak rajta az élő halot­tak, akik talán, mire a felvételt előhívták, eltávoztak már a krematórium kéményén, a pöttöm gyerekek, akik a fel­vétel után félórával kis körmeikkel vésték ki haláltusájukban a mérgező-kamra plafonját... Peregnek a film kockái és az ember mégse a múltra gondol, hanem a jelenre és a jövőre. Az imént látott másik filmre, ^Speidel tábornokra és társaira! ... És úgy érzi, hogy rohanni kell, most és azonnal és tenni, cselekedni, mert eddig semmit sem tettünk, alig tettünk valamit... mert amit tettünk, az még kevés, az még nem elég... És hogy gazember mind, aki elhúzza száját erre a szóra: békeharc. Mert ez nem frázis, mert ez az élet, mert ez teszi lehetetlenné, hogy egy újabb másfélév­tized múltán még rettenetesebb dokumentumfilmet kelljen az embernek látni egy még rettenetesebb háború pusztítá­sairól. A „Teuton kard akció” a kezdet volt, a „Sötétség és köd” a vég, a kezdet eredménye... S Nyugat-Németországban, talán éppen ezekben az órákban, új „Teuton kard akció”-kát próbálnak szervezni a világ ellen. Sohasem! GYURKÖ GÉZA Lehullott a fátyol a Húsvét-szigetek titkáról NINCS MÉG EGY sziget, amely úgy félrevezette volna a tudósokat, mint Dél-Ameri­ka és Ausztrália között levő Húsvét szigetek. Jelenleg 800 szigetlaké él ott , nehéz és tengődő életet. Nem az ő elő­deik hagyták az utókorra azo­kat a hatalmas kőalakokat és titkos írásjeleket, amelyeket a történelem nagy tudósai nem tudtak megfejteni. Hogy ezek az ősök honnan jöttek,^ mit ábrázolnak szobraik és írása­ik, nem tudják, csak találgat­ják. A norvég Thor Heyerdahl „Kontiki" nevű tutajai» a szi­getet Dél-Amerikából, Peru­Személyes kérésem... ból kiindulva közelítette meg és ezzel vélte bizonyítani, hogy őslakói onnan származ­nak. Véleménye legnagyobb ellenzője dr. Barthel docens, a hamburgi egyetemen. Neki háromévi kemény munka után sikerült a Húsvét-szigeti Írást megfejteni. Az emberiség a szigetek felfedezésével egy időben meg­ismerte rejtélyüket is. Az el­ső misszionáriusok már talál­tak otf olyan fatáblákat, me­lyeken titokzatos írásjelek voltak, amelyek állati, emberi és geometriai figurákhoz Ha­sonlítottak. Ezeket a szigetla­kók sem tudták elolvasni, 1862-ben Peruból rabszolga­kereskedők érkeztek a sziget­re, akik 900 férfit hurcoltak el onnan. Az elhurcoltákból néhányan vissza tudtak lönni, de behurcolták a himlőt és a keletkezett járvány a lakos­ság legnagyobb részét elpusz­tította: 5000 lakosból csak! 11 maradt életben, de közülük egy sem ismerte az írásjele­ket. EGY METORO NEVŰ H ús- vét-szigeti lakos Tahitiba köl­tözött és az ottani Jaussen ne­vű érsek, áld kíváncsi volt a Húsvét-szigeti írásjelek értel­mére, magához hívatta, egyes írásjeleket tartalmazó táblát lefordíttatott és felolvastatott. Metoro rázendített régi éne­kekre és a szavakból összeál­lított egy szótárt. De recitá- ciói logikátlanok voltak és mondatai összefüggéstelenek. Kérdés, nem csalt-e szándé­kosan, vagy titkolódzott? Azóta sok tudós különféle módszerekkel megkísérelte a Húsvét-szigetek titkát megfej­teni. Dr. Barthel maga választotta a módszerét és Santiagotól Le- ningrádig megszerezte azösz- szes fellelhető és elkallódott táblákat. Azután megkísérelte megszerezni Metoro énekeit. Nagy szerencséje volt: egy Róma melletti Grotta Ferrata nevű kolostorban megtalálta Jeussem érsek eredeti feljegy­zéseit Metoro .fordításairól. Összehasonlító módszer segít­ségével rájött, hogy Metoro valóban mintegy 30 írásjelnek a jelentését tudta. De ez csak töredéke volt a több száz írás­jelnek. Valószínűleg Metoro annak idején a nem ismert jeleket kénye-kedve szerint fordította le. Dr. Barthel sze­rint a táblákon 50Ó évvel ez­előtt beszélt polynéziai nyel­ven írt szent Himnuszok van­nak felróva. Ezek a halálról, születésről, termékenységről és vérbosszúról szólnak. Mind­ezek távirati stílusban vannak leírva és az egész olyan, mint egy képrejtvény, mely kulcs­szavakból .áll. A szöveg teljes értelmét magának az olvasó­nak kell összeállítani. DR. BARTHEL A múlt év­ben hét hónapot töltött a Húsvét-szigeteken kutatás céljából. Egyes családoknál latinbetűs kézírásokat talált, melyekben a legendás Hotu—• Matua király partraszállása volt leírva. Felfedezte az elsí női szobrokat is, mert eddig csak férfi szobrokat fedeztek fel. Az írás megfejtése bebi­zonyította, hogy a Húsvét-szi­getek őslakói, akik a nagy szobrokat és írásjeles táblákat alkották, a közép-polynéziai vidékről származnak és nem Dél-Am“rikából. miként Thor Heyerdahl állította. (Volksstimme) után a kártya is izgalmas dolog, — hisz ha{ unalmas volna, ki játszana? — két izgalom egy kézben talán mégis csak sok. Nem be-\ szélve arról, hogy teljességgel feleslegesnek i tartom — maradi ember lévén —, hogy akár- ! melyik izgalomból kivegye részét kiskorú I gyermekem, aki oly szívesen sertepertél a | kártyázok körül, — egyébként is. Bízom benne, hogy a kártyaipar tervezői I nem állnak meg félúton és a félakt után I egész akt kerül a következő sorozatra, a ma-! gyár kártyán pedig megtanulhatjuk a kedves I kis képekből az ember teremtésének törté- ] netét, mindenesetre nem úgy, ahogy azt a • biblia tanítja. Utóvégre mindent el kell követni az em- ] berek esztétikai és tudományos neveléséért, j s miután állítólag a cél szentesíti az esz­közt, miért riadnánk vissza az ízléstelenség-, tői is... j Személyes kérésem az egyébként, a kár- j tyaipar illetékeseihez: tessenek engem nyu- j godtan römizni hagyni, mert mindennek meg­van a maga helye és ideje... A röminek is! (egri) ír ülönös örömmel és nagy megelégedés­sel vettem kezembe a magyar kártyaipar legutóbbi, igazán nagyszerű alkotását: a két- oldalon nyomott új römikártyát. Nem tud­tam szóhoz jutni attól a boldogságtól, hogy a magyar kártyaipar kitűnő tervezői arra is gondoltak az új kártya-sorozat tervezésénél, hogy amíg egy gondolkozik, addig a másik, három művészi érzéseit elégíthesse ki. Hiába, kultúmemzet lettünk, s ehhez járult hozzá a magyar kártyaipar is. A kártyák hátlapján felsorakozó szőke és barna női félaktok (kinek milyen a zsá- nere!) igazán bájos pikantériával mutogat­ják azt, amit az ember — bocsánat — éppen­séggel megnézhet, de nem a nagy nyilvá­nosság előtt és főleg nem kártyázás közben. Igen, őszintén el kell ismerni, hogy a kár­tya tervezői tudták és tudják, hogy mi a szép: ami nem érdek nélkül tetszik. Mert ezek a bájos női jelenségek, ott a kártyások kezei között egyáltalán nem olyanok, akik érdek nélkül tetszhetnének az embernek. A bökkenő csak az, hogy elég izgató jelenségek ezek a kis pikáns nócskek, s mi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom